Kezdőlap Blog Oldal 491

Augusztusban 6,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

0

Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 6,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 6,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,5 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 10,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,2 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az év nyolcadik hónapjában az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,0 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 1,4 százalékkal bővült az egy évvel korábbi adathoz képest.

A nem élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumenének 10,2 százalékos emelkedésénél arra is rámutattak, hogy 11 százalékkal, illetve 9,0 százalékkal nőttek az eladások az iparcikk jellegű vegyes, illetve a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer üzletekben. A textil-, ruházati és lábbelit árusító üzletekben 8,3 százalékos, a bútort, műszaki cikket értékesítő üzletekben pedig 6,2 százalékos volt a forgalom növekedése.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 4,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 45 százalékkal emelkedett augusztusban, ezáltal folytatta az évek óta tartó bővülést.

A KSH adatai szerint augusztusban az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1029 milliárd forint volt.

Augusztusban az országos kiskereskedelmi forgalom 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában valósult meg.

A január-augusztusi időszakban a kiskereskedelmi forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az év első nyolc hónapjában az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,0 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.

(Forrás: MTI)

Két éve a leglassabb ütemben nőtt az euróövezet teljesítménye

0

A vártnál nagyobb mértékben, két éve a leglassabbra csökkent az euróövezeti gazdasági teljesítmény növekedési üteme októberben a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet előzetes adatokra támaszkodó elemzése szerint.

Októberben 52,1 pontra, 26 havi mélypontra csökkent az euróövezeti feldolgozóipar teljesítményét tükröző beszerzésimenedzser-index (BMI) értéke az előző havi, szeptemberi 53,2 pontról. A szolgáltatóipari BMI októberben 53,3 pontra, 24 havi mélypontra csökkent a szeptemberi 54,7 pontról. A feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatok összesítésével képzett kompozit BMI októberben 52,7 pontra, 25 havi mélypontra csökkent a szeptemberi 54,1 pontról.

Elemzők mindhárom mutatóra a ténylegesnél kisebb csökkenést jeleztek előre: az októberi feldolgozóipari BMI-re 53,0 pontot a szeptemberi 53,2 pont után, a szolgáltatóiparira 54,5 pontot 54,7 pont után, a kompozit BMI-re pedig 53,9 pontot 54,1 pont után.

A magyar export számára kiemelten fontos német gazdaság növekedési üteme a vártnál nagyobb mértékben lassult, a feldolgozóipari BMI 52,3 pontja a három és fél éve mért legkisebb érték.

A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig zsugorodását jelzi.

„Az euróövezeti gazdasági teljesítmény növekedési üteme jelentősen lassult októberben” – foglalta össze a felmérés megállapításait Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza. Hozzátette: „a BMI-adatok alapján kiábrándító évzárásra lehet számítani. A felmérés 0,3 százalékra lassuló negyedik negyedéves GDP-növekedésre utal. Az üzleti várakozások romlása és az új megrendelések beérkezésének a lassulása további lendületvesztést vetít előre az elkövetkező hónapokra”.

(Forrás: MTI)

Az MNB nevével élnek vissza az adathalászok

0

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevével visszaélve küldtek leveleket ügyfeleknek az adathalászok – hívta fel a figyelmet a jegybank.

Az ügyfelek jelzései alapján több esetben tapasztalták, hogy ismeretlen csalók hamis elektronikus leveleket küldenek ki megtévesztően az MNB nevében, vagy annak „elvárásaira” hivatkoznak, és így próbálnak banki azonosítókat, pénzt kicsalni magyar magánszemélyektől.

A mostani levelek egy részénél a feladók nagy összegű pénz rövidesen várható érkezéséről – ebben az esetben jelentős „örökségről” – értesítik a címzetteket. Az átutalás feltételeként a feladók az MNB számára – például a várható átutalások eredetének igazolására, bizonyítására – az ügyfelek saját banki azonosítóit, illetve pénzt kérnek rövid határidővel. A levelek másik típusa szerint az MNB éppen azért kéri el az ügyféladatokat, hogy könnyebben felderíthesse a jövőben az ügyfelet érintő esetleges csalási kísérleteket.

Ha az ügyfelek az üzenetekre esetleg gyanútlanul válaszolnak, annak a súlyos kockázatnak tehetik ki magukat, hogy a megszerzett azonosítók révén a csalók pénzt emelhetnek le bankszámlájukról.

Az MNB hangsúlyozza, hogy a bank soha nem küld ilyen tartalmú leveleket, nem kér bankszámla, bankkártya adatokat, nem végez fogyasztói átutalással összefüggő ügyintézést, azzal kapcsolatos információt e-mailben nem igényel. A jegybank ilyen esetben ismeretlen tettes ellen, csalás gyanúja miatt, büntető feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál. Ehhez hasonló megtévesztő csalási kísérlet legutóbb 2016 decemberében történt – írják a közleményben.

(Forrás: MTI)

600 ezer kisvállalkozót érinthet az áfamentesség határának emelése

0

Több mint 600 ezer kisvállalkozó adózónak jelenthet könnyebbséget, hogy az alanyi áfamentesség jelenleg nyolcmillió forintos felső határa jövőre tizenkétmillió forintra nő – mondta Izer Norbert.

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára közölte: az adóváltozásokról szóló törvényjavaslatot most nyújtotta be a Pénzügyminisztérium az Országgyűlésnek, a tervezett módosítások azt tükrözik, hogy a kormány a kis cégek számára számos, jelentős adócsökkentést és egyszerűsítést biztosít.

Az alanyi adómentes vállalkozásnak – fő szabály szerint – nem kell áfát felszámítania és fizetnie, sőt még áfa bevallást sem kell benyújtania. A katát választóknak érdemes megfontolni az alanyi mentességet is, hiszen így már ténylegesen minimálisra csökken az adminisztráció.

A törvényjavaslat meghatározza, hogy elhúzódó projektek esetében milyen új építésű lakóingatlanokra alkalmazható 2020. január 1-jét követően is a kedvezményes, 5 százalékos mértékű lakásáfa. Ehhez a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges okiratot 2019. december 31-ig be kell nyújtani. Emellett a jövő év végéig a lakóingatlan szerkezetkész állapotú kell, hogy legyen, erről az ingatlan értékesítőjének egy formanyomtatványon nyilatkoznia kell a NAV-nak.

Izer Norbert az üzleti és magáncélra is használt személygépkocsik áfabevallásával kapcsolatban elmondta: jövőre a bejövő számlák áfa tartalmának 50 százaléka külön útnyilvántartás vezetése nélkül is levonható lesz. Azaz a használatot megosztó autók után az esedékes bérleti vagy lízingdíj áfatartalmának a felét automatikusan lehet majd levonni a javaslatcsomag elfogadását követően. Ebben az esetben tehát mentesülnek majd a cégek a szigorú útnyilvántartás vezetése alól.

(Forrás: MTI/Pénzügyminisztérium)

Budapest mint cargo-nagyhatalom? Miért ne!

0

Egy éven belül vehetik birtokba a légi teheráru-szállító légitársaságok azt a 20 ezer négyzetméteres, korszerű árukezelő központot és raktárt, aminek az építése szeptemberben kezdődött el Budapesten.

A Cargo City névre keresztelt létesítmény megépítése a legfőbb magyarországi üzenet azon a torontói fórumon, amelyen a budapesti repülőtér a düsseldorfi és a hamburgi szakemberekkel közösen állít ki. A három repülőtér között ugyanaz a tulajdonosi/befektetői háttér húzódik meg az AviAlliance személyében, mindhárom reptéren különösen nagy figyelmet szentelnek a cargo üzletág, azaz a légi teherszállítmányozás felfuttatásának.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség által rendezett Air Cargo Fórumon mintegy 300 kiállító és több mint 4000 magas szintű döntéshozó vonul fel, a budapesti repülőtér számára pedig nagy lehetőség, hogy már az építkezés szakaszában tartó legnagyobb cargo projektjét és az abban rejlő lehetőségeket nagyobb nemzetközi tömeggel is megismertesse.

A budflyer.blog.hu beszámolója szerint jelentős piaci lehetőségek rejlenek az új teheráru elosztó központokban, ahol a hagyományos európai központokkal ellentétben még jelentős kapacitásokat lehet mozgósítani. A budapesti Cargo City megépítése is ennek a stratégiának a részen, hiszen Magyarország ideális feltételeket kínál ahhoz, hogy nagy közép-kelet-európai elosztó központ legyen belőle.

A magyar fővárosban az elmúlt két évben 39 százalékkal nőtt a cargo-forgalom, amely tavaly elérte az évi 127 ezer tonnát, az idén pedig akár 150 ezer tonna áru is megfordulhat Budapest légikikötőjében. Erre a piaci igénynövekedésre ad választ a Cargo City, amelyhez egyúttal 36 ezer négyzetméteres beton előteret is építenek, ezen egyszerre két teherszállító óriásgépet lehet majd kiszolgálni.

A Cargo City kiépítése a Budapest Airport BUD 2020 repülőtér-fejlesztési program részeként, mintegy 10 milliárd forintból valósul meg, ugyanennek a programnak a részeként tavaly adtak át Budapesten két, összesen 16 ezer négyzetméter alapterületű logisztikai központot TNT és a DHL Express számára a kisméretű expressz küldemények és az e-kereskedelem megnövekedett igényei miatt.

(Fotó: Budapest Airport)

Adó-visszatérítés és kompenzációs csomag – ez a BKIK javaslata a lakásáfa-problémára

0

A BKIK és az ÉVOSZ kompenzációs csomag létrehozását javasolja a kormánynak a 2019. december 31-én kivezetésre kerülő 5 százalékos lakásáfa megszűnése után, amelynek részleteit már idén nyilvánosságra kellene hozni – erről beszélt Koji László az Ipar és Kereskedelem napján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

Jövő év december 31-én megszűnik a jelenleg érvényben lévő, újépítésű lakásokra vonatkozó 5 százalékos lakásáfa és jelenlegi tudásunk szerint a kormányzat nem is tervezi hasonló program elindítását. A BKIK határozott álláspontja az, hogy mindenképpen szükség van egy ezt kompenzáló csomagra, annak érdekében, hogy a lakásépítés üteme a fővárosban se törjön meg, a kompenzáció részleteit pedig még 2018-ban nyilvánosságra kellene hozni – jelentette ki Koji László, a BKIK általános alelnöke, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségnek elnöke, a BKIK Ipari Tagozatának és Kereskedelmi Tagozatának közös szervezésében megrendezett Ipar és Kereskedelem Napján tartott sajtótájékoztatóján.

Az ÉVOSZ elnöke leszögezte, a kompenzációs csomag hiányát elsősorban a fővárosi építési vállalkozók és megrendelők érzik majd meg az 5 százalékos lakásáfa kivezetése után, az építőipar legfontosabb megválaszolatlan kérdése pedig az, hogy sikerül-e megoldani az iparág piaci alapokon történő finanszírozását. Koji László kiemelte, nagyon fontos, hogy a kormányzat szemében egyforma megítélés alá kerüljön a lakásépítés és a lakásfelújítás kérdésköre, mert Budapesten az elmúlt tíz évben 200 ezer lakással kevesebbet újítottak fel, mint amennyit kellett volna és ugyanebben az időszakban 80 ezer lakással kevesebb épült meg, mint az azt megelőző tíz évben.

A BKIK és az ÉVOSZ azt javasolja a kormányzatnak, fontolja meg a forgalmi adó visszatérítésének lehetőségét az új építésű lakások és lakásfelújítás esetén, továbbá az MNB-vel együttműködve törekedjen azon feltételek megteremtésére, amelyek hosszú távon biztosítják a 3-5 százalék kamatozású banki hitelek felvételét lakásépítésre, lakásfelújításra, illetve a családi otthonteremtési kedvezményt a gyereket nevelők korhatára nélkül terjesszék ki a kiskorú gyereket nevelő családokra.

Koji László hozzátette, ma Budapesten a megépített lakások 15-20 százalékát nem jelentik be, mert építményadót szeretnének spórolni, ezért a BKIK és az ÉVOSZ azt szeretné, ha az önkormányzatok sokkal jobban odafigyelnének a fiatalok gondjára, ennek fényében javasolják az úgy nevezett fecskeház program elővételét, amely friss fiatal házasoknak segítene részben önkormányzati közreműködéssel olyan kis alapterületű önkormányzati bérlakást biztosítani, ahol kontrollált a bérleti díj és az üzemeltetési költségek.

(Fotó: Rácz László/N3 Kommunikáció)

Zsabka Zsolt: integrálnunk kell a fiatalokat a munkaerőpiacra

0

A BKIK együttműködési megállapodást kötött a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karával, amelynek értelmében 17 végzős diák írja majd szakdolgozatát arról, hogyan integrálhatók a pályakezdő fiatalok a munka világába.

A szerződés ünnepélyes aláírására a BKIK Ipari Tagozatának és Kereskedelmi Tagozatának közreműködésében szervezett Ipar és Kereskedelem napján került sor a Hungexpo épületében, csütörtök délután.

“A BKIK feladata nem csak annak a kérdésnek a megválaszolása, hogyan lehet a fiatalokat integrálni a munkaerőpiacra, hanem az is, hogy végigkísérje őket a piacra való belépéstől a munkavállalóvá, vállalkozóvá válásukig. Az Ipari Tagozatnál közel 50 ezer vállalkozást képviselünk és a legfontosabb célunk, hogy a vállalkozásainkból felmerülő igényekre megtaláljuk azt a megoldást, amiben most már partnerünk lesz a Corvinus Egyetem. Számunkra nagyon fontos, hogy a jelen piaci körülmények között felmerülő munkaerőutánpótlási kérdésekre megtaláljuk a válaszokat és megoldást” – mondta Zsabka Zsolt, az Ipari Tagozat elnöke.

Dr. Kovács Erzsébet, a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékán asszonya elmondta, a diákoknak látniuk kell, hogy milyen lehetőségeik vannak a munkaerőpiacon az elhelyezkedést illetően, fontos átlátniuk a munkahelyeket, többek között ebben segít nekik a BKIK. Hozzátette, kiemelt fontosságú, hogy olyan területen végezzenek kutatásokat, amelyeknek van gazdasági relevanciája és amelyek olyan témával foglalkoznak, amelyekből mindenki profitálhat.

“A Budapesti Corvinus Egyetem alapvető célja, hogy be tudjon kapcsolódni a gazdaságpolitika irányításába, képzésbe regionális, országos és persze reményeink szerint európai és globális szinten is. A megállapodás azt jelenti, hogy a kis- és középvállalatokkal, a nagyvállalatokkal olyan együttműködési formát szeretnénk kialakítani, amelynek segítségével hallgatóink gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, az elméleti ismereteiket kipróbálhatják, megtapasztalhatják, mi a gyakorlati jelentőségük. A megállapodás segít minket abban, hogy hallgatóink jobb közgazdászok legyenek és egy hatékony, egészséges gazdaságban tanulhassák meg a szakma fortélyait” – mondta Trautmann László, a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Mikroökonómiai Tanszékének vezetője.

“Közismert Budapest munkaerőpiaci helyzete, ezért nincs időnk arra, hogy a felkészült, de helyét nem találó, kezdő munkaerő kutakodjon a valóságos jövőbeli munkahelye után. A BKIK minden segítséget megad ahhoz, hogy akik végeznek, tisztában legyenek a lehetőségekkel és a saját elképzeléseikkel. Ezzel a megállapodással igyekszünk ezt az egymásra találást elősegíteni” – tette hozzá Csoltó Gábor, a BKIK elnöke.

(Fotó: Rácz László/N3 Kommunikáció)

Tovább csökken a kisvállalkozások adója

0

A Pénzügyminisztérium szerint a most benyújtott törvényjavaslat is egy lépést tesz előre annak érdekében, hogy hazánk biztosítsa az EU-ban a legversenyképesebb adózási környezetet. Javaslatot tettek a lakásáfa átmeneti szabályaira is.

A kormány adócsökkentési politikája jövőre is folytatódik. A következő esztendőben többek között a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal emelkedik, az UHT és az ESL tej áfája a legalacsonyabb mértékű – öt százalékos – lesz. A két – már az Országgyűlés által korábban elfogadott – javaslat 40 milliárd forintot hagy az érintetteknél.

Ha az Országgyűlés elfogadja a ma benyújtott javaslatot, akkor 2019. legnagyobb nyertesei a kisvállalkozók lehetnek. Jövőre nyolcmillió forintról tizenkétmillió forintra nő a legkisebb vállalkozások áfamentessége. Az érintettek összességében mintegy 10 milliárd forintot spórolnak, és sokkal egyszerűbbé válik az adózásuk. Nem kell áfát felszámítaniuk, fizetniük, és áfabevallást sem kell benyújtaniuk.

A törvényjavaslat még kedvezőbbé teszi a nyugdíjasok foglalkoztatását is, mert jövedelmük után a munkáltatónak szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie. Így az öregségi nyugdíj mellett dolgozók adóterhe mindössze a 15 százalékos személyi-jövedelemadó. Az adócsökkentések hitelintézeteket is érintik. Az EBRD-vel kötött megállapodás értelmében a bankadó felső kulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken. Jövőre természetes személyek kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet után sem kell majd pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni.

A köztehercsökkentéssel párhuzamosan Magyarország versenyképességet növelheti a kutató-fejlesztő foglalkoztatása után járó adókedvezmény, amely gyakorlatilag felére csökkenti a kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó vállalkozás szociális hozzájárulási adóját. A kutatás-fejlesztési adókedvezményt felváltó új kedvezmény összege a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 19,5 százalékos adómérték 50 százaléka.

A versenyképesség további növeléséhez az adóadminisztráció jelentős csökkentésére van szükség, amely az érintettek bevonásával lehet a leghatékonyabb. Ezért hívta össze a Pénzügyminisztérium az első Adó-Tanácskozást. A most benyújtott törvényjavaslatban számos, az adószakmával közösen előkészített, bürokrácia-csökkentő intézkedés szerepel. Így többek között jövőre már nem kell bejelenteni a foglalkoztatottnak dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat.

A december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai is enyhülnek. Az itt tévesztő cégek esetében a maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után maximum tíz százalék lehet a bírság. A csoportos társasági adóalanyiságot választók számára az ún. transzferár dokumentáció alóli mentesülés szintén jelentős egyszerűsítést jelent. Az áfamentesség értékhatárának megemelése mellett jelentősen csökkenti az adminisztrációt az üzleti és magáncélra is használt személygépkocsik bérbevétele esetében követendő új szabály, mely szerint jövőre a bejövő számlák áfa tartalmának 50%-a külön útnyilvántartás vezetése nélkül is levonhatóvá válik.

Az agresszív adótervezési gyakorlat megakadályozásáról szóló uniós irányelv hazai jogrendbe történő átültetését szolgáló szabályok esetében két szempontot kellett szem előtt tartani. Egyrészt azt, hogy fellépjünk az agresszív, káros adótervezésével szemben, amelyre szükség van, az OECD becslése szerint ugyanis a multinacionális vállalatok nemzetközi adótervezési stratégiákkal évente globálisan 100-240 milliárd dollárral fizettek kevesebb adót. A másik szempont hazánk verseny- és befektetésösztönző-képességének megtartása, és további növelése volt. Az új szabályok így többek között – az irányelv engedte – legszélesebb körű választási lehetőségeket biztosítják az érintetteknek.

A multicégek agresszív adótervezésének megakadályozása mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a tartósan veszteségesen működő óriáscégeket is górcső alá veszi. A NAV ugyanis a nagy árbevételű (két éven keresztül 60 milliárd forintot elérő), de veszteséges cégeket automatikusan ellenőrizni fogja. Azokat a cégeket szűri ki, amelyek csak papíron – a közterhek megfizetésének elkerülése miatt – veszteségesek. Az intézkedés célja az, hogy a nagy, de veszteséges működő cégek se bújhassanak ki adókötelezettségeik alól. Tekintettel arra, hogy a 2019-es és a 2020-as éveket vizsgálják majd a revizorok, és az újonnan alapított cégek esetén az adóhatóság csak a negyedik évet követő éveket veszi figyelembe, van idő a felkészülésre.

A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy elhúzódó projektek esetében milyen új építésű lakóingatlanokra alkalmazható 2020. január 1-ét követően is a kedvezményes, 5 százalékos mértékű lakásáfa. Ezen feltételek a következők: a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges okiratot 2019. december 31-ig be kell nyújtani. E mellett eddig az időpontig, vagyis jövő év végéig a lakóingatlan szerkezetkész állapotú kell, hogy legyen, mely tényről a lakóingatlan értékesítőjének kell a NAV felé egy formanyomtatványon nyilatkoznia.

A törvényjavaslat szövege ezen a linken érhető el.

(Forrás: Pénzügyminisztérium)

Az adathalászok a banki ügyfeleket támadják

0

Az adathalászok nem a bankok IT-rendszereit támadják, hanem magukat az ügyfeleket igyekeznek rábírni arra, hogy az elektronikus felületeken önként adják meg a banki azonosító adataikat – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MNB közleménye szerint a felügyelet a csaló tartalmak felismerése és tudatos fogyasztói kezelése érdekében tájékoztató aloldalt indított honlapján, és csatlakozott az Európai Kiberbiztonsági Hónap kampányhoz.

Hangsúlyozzák, az MNB szigorúan felügyeli a pénzügyi intézmények informatikai rendszereinek biztonságát, az adathalász támadások olyan bűncselekmények, amelyek nem a pénzügyi intézmények, illetve a banki informatikai rendszerek és azok biztonsági védelméhez kötődnek.

A jegybank felhívja a figyelmet arra, hogy a bankok sohasem kérik el elektronikus úton vagy telefonon ügyfeleik azonosítóit, a gyanús adathalász üzenetet mindig azonnal törölni kell, nem szabad megadni a személyes azonosítókat vagy megnyitni az üzenet csatolmányát, az abban szereplő linket.

A történtekről célszerű azonnal tájékoztatni a bankot. Ismeretlen telefonos megkeresésnél bármilyen adat kiadása előtt célszerű visszahívni a bankot az ismert ügyfélszolgálati telefonszámon.

Az MNB az adathalász támadások esetén elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy az incidensről a jegybank mellett a potenciálisan érintett ügyfeleket, illetve szükség esetén a rendőrséget is tájékoztassák, és tegyenek meg mindent a hamis banki függönyoldalak mielőbbi letiltására.

Az elmúlt egy évben az MNB-hez 16 internetes csalással kapcsolatos ügyféljelzés érkezett. Az ügyfelek többsége adathalász e-mailt kapott, többször bankjuk vagy a jegybank nevében kérték adataikat. Az MNB ügyfélszolgálata az adathalászatra vonatkozó jelzésnél tájékoztatja az ügyfelet az adathalászat jellemző módszereiről, azok kezeléséről, és az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről is.

(Forrás: MTI)

Átadták a 2018-as Fenntartható fejlődésért díjakat

0

Idén másodszor adták át a Fenntartható fejlődésért díjakat a fenntarthatóság területén tett kiemelkedő vállalati, vezetői és személyes teljesítmények elismeréseként.

A díjat a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) adta. Az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi szervezete 2007-ben alakult, a magyar GDP 30 százalékát adó és mintegy 430 ezer embert foglalkoztató vállalatok első számú vezetőinek üzleti fóruma, 82 vállalati tagja van.

Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke a díjátadón rámutatott: az ENSZ jelentése szerint már csak 12 év van a klímaváltozás megállítására, amelyhez elengedhetetlen a fenntartható működés az üzleti életben is. A BCSDH az üzleti szféra számára két pontból álló ajánlást fogalmazott meg: az első pont szerint üzleti modellváltásra van szükség a fenntartható termékek és szolgáltatások versenyképessé tételéhez. A második pedig a fogyasztók szemléletváltása – mondta.

Doreswamy Nandkishore, a Nestlé SA korábbi ügyvezető alelnöke előadásában rámutatott: nagy változások korában a szervezetek túlélése attól függ, hogy képesek-e alkalmazkodni és változni. A vezetők elsődleges felelőssége a fenntartható értékteremtés – tette hozzá.

A Fenntartható jövőért díj nyertese 2018-ban változásvezető kategóriában Molnár Ferenc (Ilcsi Szépítő Füvek) lett, vezető nő kategória nyertesei Demeter Bubalo Zdravka (Mol), Urbán Anita (Grundfos), Verő Barbara (Nestlé) és Vörös Mónika (Unilever). A legjobb üzleti megoldás díjat a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. digitális iroda programja, a Heineken Zrt. műanyagmentes-komposztálható pohár programja és a Mol Nyrt. autómegosztó programja nyerték.

(Forrás: MTI, kép: BCSDH)

A kereskedelmiingatlan-piacon jellemzően nem változtak a bérleti díjak

A kereskedelmiingatlan-szegmensek többségében jellemzően szinten maradtak a tipikus bérleti díjak az első fél évben, az iroda és ipar-logisztika szegmensekben mintegy 25 bázisponttal csökkent a tipikus hozamszint.

A szakemberek a legtöbb szegmensben a befektetések iránti kereslet várható emelkedését jelezték 2018 második félévére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) együttműködésében készült kérdőíves felmérésben, különösen a top iroda és ipari-logisztikai ingatlanok esetén.

A július-augusztusban lebonyolított, 2018 első fél évére vonatkozó kereskedelmi ingatlanpiaci felmérésben 34 szakértő vett részt. A kérdőívet kitöltők között a pénzügyi intézményeknél dolgozó, értékbecsléssel vagy ingatlanfinanszírozással (53 százalék) és tanácsadással (29 százalék) foglalkozó szakemberek voltak többségben. A 2018 elején újraindított kérdőíves felmérést most készítették el második alkalommal.

Az MNB a honlapján ismerteti: a tipikus bérleti díjak 2017 második fél évéhez képest a legtöbb kereskedelmi ingatlan szegmensben szinten maradtak. A top 5 pláza kategóriában csökkent a bérleti díjak szintje. A jó minőségű nem belvárosi irodák és a retail parkok (kiskereskedelmi parkok) tipikus bérleti díjai kismértékben mérséklődtek, míg a városi logisztikai ingatlanok esetén a bérleti díjak enyhe emelkedéséről számoltak be a válaszadók. A bérleti díjak szintje mindennel együtt az összes szegmensben meghaladja a 2015-ös szintet.

Az ingatlanpiaci szakértők véleménye szerint az iroda és ipar-logisztika szegmensekben a hozamok csökkenése volt megfigyelhető 2018 első fél évében, míg a kiskereskedelmi szegmensben változatlan hozamszintet jeleztek a kitöltők. A hozamszintek jelenleg a top belvárosi irodák és a top 5 plázák esetén 6 százalékon, míg az elsődleges logisztikai központok esetén 7,5 százalékon állnak. A válaszadók szerint egy top belvárosi iroda és egy vidéki nagyvárosi másodlagos iroda tranzakció hozamai közötti felár tipikusan 200 bázispontot tesz ki, ugyanekkora felárról számoltak be egy budapesti top 5 pláza és egy vidéki retail park tranzakció hozamának összehasonlítása esetén is.

A válaszadók többsége szerint 2018 második felében a legtöbb szegmensben nőni fog a kereskedelmiingatlan-befektetések iránti kereslet. A legnagyobb arányban, mintegy 73 százalékban a prime logisztikai központok esetén várják a kereslet emelkedését, míg a retail parkok és a városi logisztikai ingatlanok esetén jelezték a legkevesebben, hogy emelkedő keresletet várnak. Utóbbi két szegmens esetén azon válaszadók voltak többségben, akik a kereslet várható változatlanságáról vagy csökkenéséről számoltak be.

Az ingatlanpiaci fejlesztések terén csupán a top belvárosi irodák, a prime nem belvárosi irodák és a prime logisztikai központok esetén vár a válaszadók többsége növekedést 2018 második felére, a többi szegmensben a többség szerint inkább nem fog érdemben változni a fejlesztési kedv.

A bérelhető kereskedelmiingatlan-terület iránti kereslettel kapcsolatban az irodák valamennyi kategóriájában, a top 5 plázák és az elsődleges logisztikai központok esetén jelölt meg a válaszadók többsége várható növekedést, míg a retail parkok és raktáráruházak bérletre kínált területe iránti kereslet a válaszadók többsége szerint nem fog érdemben változni 2018 második fél évében.

(Forrás: MTI)

Felkészült a karácsonyi csomagforgalomra a Magyar Posta és a NAV

0

Az idén a csomagforgalom 20 százalékkal növekedhet a tavalyi mennyiséghez képest. A Magyar Posta átszervezésekkel és beruházásokkal készül a karácsonyi roham kezelésére. EU-n kívüli rendelésnél érdemes a vámelőírásokra is tekintettel lenni.

Felkészült a karácsonyi csomagforgalomra a Magyar Posta és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Panulin Ildikó, a Magyar Posta szóvivője elmondta, az utolsó negyedévben érkezik az éves forgalom majdnem 40 százaléka. Ebben az időszakban fokozott a készültség minden logisztikai cégnél és futárcégnél, a postánál is. A munkaerőt átcsoportosítják és toboroznak, de segítségükre van egy egymilliárd forintos fejlesztés, az október elsejétől működő automata csomagfeldolgozó is. A kézbesítésnél pedig adminisztrációs egyszerűsítésekkel növelik a hatékonyságot.

A posta tájékoztatása szerint az e-kereskedelem bővülésével a küldemények száma is jelentősen nőtt az elmúlt években, a posta tavaly több mint 21 millió belföldi csomagot és 18 millió feletti nemzetközi, bejövő küldeményt kezelt, idén pedig az árutartalmú küldemények száma éves szinten ismét mintegy 20 százalékos emelkedést érhet el.

Leopold Róbert, az adóhivatal vám- és jövedéki szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unión kívülről érkező áruk 22 euró értékig vám- és adómentesek. 22 euró és 150 euró között csak az általános forgalmi adót kell megfizetni, míg 150 euró felett már áfát és vámot is. Ha EU-n kívüli magánszemély csomagot küld magyar magánszemélynek, akkor 45 euró értékig nem kell vámot és adót fizetni. A csomag 150 euróig vámmentes, de 27 százalék áfát fizetni kell. A 150 és 700 euró közötti értéknél 2,5 százalék a vám és 27 százalék az áfa, efölött pedig az áfa mellett már a vámtarifa szerinti vámot, vagy kérelem alapján 2,5 százalék vámot kell megfizetni. Az EU-n belül rendelt csomagoknál nincs sem vám, se adófizetési kötelezettség.

(Forrás: MTI)

Limuzinosokat ellenőrzött a fővárosi kormányhivatal

0

Összehangolt ellenőrzést tartott a fővárosi kormányhivatal a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos szabálytalanságok kiszűréséért és megelőzéséért a budapesti Hősök terén október 12-én éjszaka.

Budapest Főváros Kormányhivatalának közleménye szerint az ellenőrzéskor két szolgáltató nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel. Az egyik esetben emiatt elvették gépjármű forgalmi engedélyét és rendszámtábláját. Volt olyan jármű is, amely elfogadhatatlan műszaki állapotban volt, ezért a hivatal megtiltotta, hogy tovább közlekedjen a forgalomban.

Az ellenőrök egy esetben a menetíró berendezés hiányát állapították meg, több gépjárművezető pedig nem rendelkezett a limuzinok vezetésére alkalmas vezetői engedéllyel és szaktanfolyami képesítéssel.

Az akciót a hivatal Közlekedés Felügyeleti Főosztálya társhatóságokkal együtt végezte. A korábban tartott éjszakai ellenőrzésekkor a hatóságnak szintén több esetben kellett eljárnia engedély nélküli személyszállítás, a megfelelő vezetői engedély hiánya, valamint elfogadhatatlan műszaki állapotú jármű miatt.

A szabálytalankodók a több mint hatszázezer forintos közigazgatási bírság mellett számíthatnak arra is, hogy a hatóság a járműveket ideiglenesen kivonja a forgalomból.

(Forrás: MTI)

A gazdaság növekedése mellett emelkednek a keresetek is

0

A KSH gyorsjelentése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 321 172 forint, a nettó átlagkereset 213 579 forint volt, egyformán 10,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év első nyolc hónapjában a keresetek 11,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A vállalkozásoknál 11,2 százalékkal 332 700 forintra nőtt augusztusra a bruttó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül, a költségvetési szférában 332 600 forint, 2,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, mert tavaly augusztusban átlagosan 20 ezer forinttal nagyobb volt az egyszeri nem rendszeres kifizetés, mint idén.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma idén augusztusban 101 ezerrel, 2,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.

A gazdaság növekedésével együtt nem csak a munkahelyek száma nő, de a keresetek is folyamatosan emelkednek – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatornán, a KSH legfrissebb adatait kommentálva.

A pénzügyminiszter felidézte, a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként idén januártól tovább nőtt a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, 8, illetve 12 százalékkal. Nem csak a középső és a felső kereseti kategóriákban, de az alsókban is gyorsul a bérnövekedés, így végbemegy a hatéves megállapodástól várt bérkiegyenlítődés. Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőttek leginkább a keresetek, itt erőteljesebben hatott a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelése.

A miniszter hangsúlyozta, a gazdaság növekedése magával hozza a foglalkoztatottak létszámának emelkedését is. A jól képzett munkaerő megtartása érdekében a munkaadók hajlandók magasabb bért fizetni, a vállalkozásoknál forrást hagy a társasági adó, illetve a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése. Megfordult a helyzet a nyolc évvel ezelőttihez képest, amikor 12 százalékos volt a munkanélküliség és a munkavállalók keresték a lehetőségeket. Most a munkaadók jelentkeznek a képzett dolgozókért, a beruházások növekedése, újabb üzemek nyitása miatt verseny folyik a munkaerőért.

A miniszter kitért arra is, hogy a régióban csak Lengyelországban emelkedtek jobban a bérek, Magyarország ugyanakkor megelőzte Szlovákiát és Csehországot, felgyorsult a hazai bérek felzárkózása.

A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint a dinamikus bérnövekedés a fogyasztás bővülésére is egyre nagyobb hatással van. A kiskereskedelmi forgalom erőteljes bővülése tovább segíti a magyar gazdaság növekedését, így ennek is köszönhetően csak a második negyedévben közel 5 százalékkal bővült a hazai GDP. A PM arra számít, hogy a következő időszakban tovább emelkednek a bérek Magyarországon, amivel a hazai keresetek hosszú távon egyre jobban közeledhetnek az európai bérekhez.

(Forrás: MTI)

Már csak két hétig lehet fizetni a régi 1000 forintossal

Október 31-ig lehet használni a készpénzes vásárlásoknál a régi – 2017 előtt kibocsátott – 1000 forintos bankjegyeket, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonja azokat – közölte az MNB szerdán az MTI-vel.

November 1-től már csak az idén márciusban megjelent, megújított 1000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, és ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi címleteket – számol be róla az MTI.

A be nem cserélt régi 1000 forintos bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók azonos címletű, törvényes fizetőeszközre.

A megújított 1000 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta sikeresen terjedtek el a készpénzforgalomban, szeptember végéig az 1000 forintos bankjegyeknek közel 80 százaléka újakra cserélődött – áll az MNB közleményében.

Az MNB felhívja minden olyan parkoló-, menetjegy-, ital- és áruautomata üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették meg – haladéktalanul készítsék fel berendezéseiket az új 1000 forintosok elfogadására.

A forint bankjegyek változásairól, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásáról az MNB honlapján található részletes tájékoztatás – olvasható a jegybank közleményében.

(Fotó: kadarka.net)

Magyar egészségügyi startup cégek mutatkoztak be Berlinben

Digitális egészségügyi újításokkal foglalkozó magyar startupok mutatkoztak be kedden Berlinben az egészségipar és az élettudományok rangos nemzetközi fóruma, a Health Week keretében.

Az innovatív magyar vállalkozások németországi ismertségének növelését támogató Startup Campus Berlin program szervezésében bemutatták egyebek mellett a Kinepict nevű képalkotó eljárást, amelynek révén a kisebb sugárdózissal és kevesebb kontrasztanyag felhasználásával lehet röntgenképet alkotni. Ez nemcsak a páciens, hanem az egészségügyi intézmény munkatársainak szervezetét is kíméli, és csökkenti a költségeket. A fejlesztők a következő lépésben újabb befektetőket igyekeznek megnyerni, céljuk ötmillió euró (1,6 milliárd forint) tőke bevonása. Várakozásuk szerint munkájuk az exittel fejeződik be, vagyis kifejlesztik és tökéletesítik az eljárást, amelyet végül megvásárol egy szakmai befektető, például képalkotó készülékeket vagy kontrasztanyagot gyártó cég.

A startup vállalkozások fejlődésének egy másik modelljére példa az egyik híres magyar kutyafajtáról, a puliról elnevezett FitPuli alkalmazás, amelynek fejlesztői nem tervezik a kiszállást, hanem üzemeltetni kívánják szolgáltatásukat egy előfizetéses modell révén. Az okostelefonra fejlesztett alkalmazás platformot biztosít munkavállalóknak szóló vállalati egészségmegtartási, egészségfejlesztési programokhoz. Automatikusan gyűjt az életmódra vonatkozó információkat, amelyek alapján a munkavállalónak személyre szabott elemzést és motivációs, fejlesztő megoldásokat kínál, a munkaadónak pedig összesített és anonimizált adatokat a munkavállalók állapotáról. Ez mindkét félnek igen hasznos lehet, hiszen például ha az adatok azt mutatják, hogy a munkatársak körében jellemzőek az alvási zavarok, a munkaadó felismerheti, hogy nem fitnesztermi bérletekre érdemes költeni, hanem alvásszakértői tanácsadásra – emelték ki a rendezvényen, amelyen több további magyar startup cég is bemutatkozott a nemzetközi közönség előtt.

A Startup Campus Berlin program az Enterprise Hungary Nonprofit Kft. kezdeményezésére jött létre, a kelet-közép-európai régióból és Magyarországról 28 startup cégnek teremti meg a külpiacra jutás lehetőségét Berlinben.

A startupok mellett az egészségipar és az élettudományok egyik globális központjaként is számon tartott német fővárosban és a körülötte elterülő Brandenburg tartományban október 6-án kezdődött és 18-ig tart a Health Week programsorozat. Legrangosabb eseménye egy globális egészségügyi csúcstalálkozó, a World Health Summit, amelyen felszólalt Angela Merkel német kancellár is.

(Forrás: MTI, fotó: Kinepict)

Megszűnik a Google közösségi oldala

0

A Facebook kihívójának szánták, de már a megalkotás pillanatában tudni lehetett, ebből hatalmas bukta lesz. A Google közösségi portáljának végleg befellegzett.

A Google leállítja a Google+ szolgáltatásait – jelentette be a cég. A magánszemélyek 2019. augusztusáig érhetik el a szolgáltatást, most egy adatvédelmi hiba észlelése és kijavítása után döntöttek úgy, hogy nincs értelme tovább erőltetni az évek óta haldokló platform fenntartását és fejlesztését.

A Google beszámolója szerint bántóan kevesen használták a felületet, egy kimutatás szerint a Google+-t használók 90 százaléka nem töltött el öt másodpercnél többet a felületen. Ez meg azért a fájdalmasnál is kevesebb. A cég jelezte, hogy a szolgáltatás eddigi funkcióit egy új, céges munkaszervezési platformba építik be, így az anyag nem vész el teljesen, csak átalakul.

Százezres állami bérlakásprogramra lenne szükség

0

Nulla forintért senki számára nem biztosítható a lakhatás Magyarországon, ugyanakkor az államnak kötelessége a szociálisan rászoruló társadalmi réteget a piaci díj alatti bérleti lehetőséggel segíteni – állítja Balla Ákos ingatlanszakértő.

Állami beavatkozásért kiált a zűrzavaros bérlakáspiac – ez a határozott véleménye Balla Ákosnak, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetőjének, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara Ipari Tagozata tagjának.

Az ingatlanszakértő szerint az egykori önkormányzati bérlakásprogram csalásba, lopásba, fosztogatásba fulladt, az önkormányzatok elherdálták ingatlanvagyonukat. A zűrzavarból egy olyan privát bérlakáspiac nőtt ki, mely az utóbbi években nem igazán adózott: azaz a vagyonfelélést a fekete gazdaság váltotta fel. Mivel ezen új piac működése jóindulattal sem nevezhető professzionálisnak, számos jogi, etikai és egyéb anomália jelentkezett. Nincsenek bérleti szerződések, senki nem ad számlát, és nap mint nap megtörténik, hogy a felek összekapnak a kaución vagy a bérlő meglép az utolsó havi bérleti díjjal. Az elszámolási viták miatt a felújításokat jó eséllyel nem végeztetik el az érintett ingatlanokban, ráadásul a bizalomhiány árfelhajtó hatású. Balla Ákos szerint felelőtlen, primitív állapot uralkodik a bérlakáspiacon, ez a káosz hosszú távon mind a bérbeadók, mind a bérlők szempontjából tarthatatlan.

A megoldást abban látja, hogy az államnak egy jól működő, százezres nagyságrendű bérlakásállományt kellene létrehoznia, mellyel indirekt módon kontrollálhatja a bérleti díjakat. Azonnal leszögezi: nulla forintért ma senkinek sem lehet lakhatást biztosítani Magyarországon, arra viszont nagyon is szükség van, hogy a piaci bérleti díj 70 százalékáért juthassanak lakáshoz azok a rászorulók, akik dolgoznak, adót fizetnek, fiatalon most kezdik a pályájukat, elváltként egyedül nevelik gyermekeiket vagy egyéb, olyan élethelyzetbe kerültek, mely indokolttá teszi, hogy az állam a hónuk alá nyúljon.

És hogy honnan lesz százezer bérlakás? Balla Ákos erre is tudja a receptet. Amondó, az államnak használt lakásokat kellene vásárolnia, akár nem fizető devizahiteles, csökkent értékű banki portfóliókra szert tennie. Ez utóbbival egyúttal meg is szabadítaná a bankokat annak a terhétől, hogy embereket kell az utcára tenni, az érintetteknek pedig fel lehetne ajánlani, hogy a piaci ár 70 százalékáért bérelhetik saját lakásukat.

Tagadhatatlan, hogy egyszeri állami forrásbevonásra van szükség, melyet persze idővel ki lehet termelni. Utána viszont úgy kell összerakni a rendszert, mint egy jól működő, önfenntartó, önfinanszírozó, akár egyéb forrásokat is vonzó piaci vállalkozást: a bérleti díjakból például újabb bérlakások vásárlására nyílhat lehetőség.

A témáról részletesen is meghallgathatják Balla Ákost a BKIK Kamarai Napok keretében rendezendő Ipar és Kereskedelem Napján október 18-án a Hungexpo B pavilonjában (1101 – Budapest, Albertirsai út 10.).

Átadták a Budapesti Szabadkikötő új logisztikai csarnokait

0

A két, 5 ezer és 10 ezer négyzetméter alapterületű csarnokot mintegy 2 milliárd forint beruházással alakították ki, a területet 90 százalékban már bérbe adták.

Átadták a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. új logisztikai csarnokait a csepeli szabadkikötő létrehozásának 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az ünnepségen felolvasták Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára üdvözlő beszédét. Az államtitkár felidézte: a dunai tengerhajózásnak köszönhetően az 1930-as évektől Budapest és Csepel, több mint 1600 folyamkilométerre a Duna torkolatától, „tengeri kikötővé” vált. Kifejtette, sok év telt el a kikötő átadása óta, de jelentősége, stratégiai fontossága nem kopott. A kormány számára kiemelten fontos a meglévő kikötők fejlesztése, így a csepeli szabadkikötő modernizálása is folyamatosan napirenden van. Hozzátette, 2015-ben 3,5 milliárd forintból újult meg a csepeli létesítmény. Az európai uniós támogatással létrejött beruházás fontos lépés azon az úton, hogy a csepeli szabadkikötő Közép-Európa egyik legkorszerűbb közforgalmi kikötőjévé és logisztikai bázisává válhasson.

Sztilkovics Szávó, a Mahart-Szabadkitötő Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében elmondta, a csepeli szabadkikötő mindennapjait a magyar állami tulajdonban lévő Mahart-Szabadkikötő Zrt. és a magyar magánbefektetői tulajdonú Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. határozza meg. Úgy vélte, az állami tulajdonlás garancia arra, hogy a szabadkikötő ezután is bármely vállalkozás számára egyenlő feltételekkel használható kikötő és logisztikai központ legyen. Elmondta, a szabadkikötőben hamarosan több mint ezren dolgoznak csaknem 100 vállalkozásnál.

Cseh Ottó, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a területen az elmúlt 12 évben a zrt. 20 milliárd forintot fektetett be 8,5 milliárd forint állami támogatás mellett, amelynek során kikötői szolgáltatásokat, közlekedési útvonalakat, A-kategóriás raktárcsarnokokat építettek és fejlesztettek. Terveik szerint további 150 ezer négyzetméter raktárcsarnok építését kezdik meg.

(Forrás: MTI, fotó: Illyés Tibor)

12 helyet javítottunk a versenyképességi ranglistán

0

A 48. helyen áll Magyarország a World Economic Forum (WEF) új versenyképességi rangsorában, ami a 2016-os rangsorban publikált 69. és a tavalyi 60. helyhez képest jelentős előrelépést jelent.

A davosi székhelyű World Economic Forum (WEF) ma hajnalban tette közzé új versenyképességi rangsorát, amelyben Magyarország a vizsgált 140 ország közül a 48. helyen áll. Ez a tavaly publikált rangsorhoz képest 12 helyezésnyi előrelépést jelent.

A WEF az idei rangsorát új módszertan alapján publikálta: a felmérésben összesített indikátorok köre jelentősen átalakult, és nőtt az objektív statisztikai adatok súlya a felmérésen belül. Az idei rangsor eredményei emiatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze a tavaly publikált rangsorral, de a tavalyinál lényegesen jobb helyezés megerősíti, hogy Magyarország versenyképessége jobb, mint amit a korábbi évek rangsorbeli helyezései jeleztek.

A módszertani változás hatását kiszűrve Magyarország versenyképessége abszolút értékben javult, a rangsorbeli pozíciója nem változott. A megújult WEF rangsor által vizsgált 12 fő versenyképességi tényező közül 11 területen javult Magyarország versenyképessége az elmúlt évhez képest. 12 fő tényező közül Magyarország az Infrastruktúra (28. hely), az Innovációs képességek (39. hely) és a Makrogazdasági stabilitás (43. hely) területén szerepel a legjobban. A vizsgált összesen 98 indikátor felében javult abszolút értékben Magyarország teljesítménye. Mindez visszaigazolja a magyar gazdaságpolitika törekvését, hogy a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett tovább javuljanak a gazdasági növekedés minőségi, versenyképességi feltételei. A kormány ebből a célból hozta létre a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot, amely a versenyképesség javítására irányuló, rövidtávú, gyorsan végrehajtható kezdeményezések mellett a magyar gazdaság tartós versenyképessége szempontjából meghatározó, stratégiai tényezők átfogó javítására is javaslatokat tesz.

(Forrás: Pénzügyminisztérium)

Indul az Ipar 4.0 mintagyár országjárás

A feldolgozóiparban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások (kkv) technológiai és digitalizációs fejlesztését szolgálja az Ipar 4.0 mintagyár országjárás európai uniós projekt.

A projektet az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. valósítja meg konzorciumi formában – mondta Bárdos Krisztina, az IFKA ügyvezető igazgatója.

A projekt 2,35 milliárd forint költségvetését részben a magyar állam, részben az Európai Unió finanszírozza. Az országjárás október 15-től október 26-ig tart, illetve a költségvetés része az IVSZ és az IFKA 5 közös feldolgozóiparban dolgozó mintagyárának fejlesztése is.

A rendezvénysorozat nyolc megyeszékhelyet érint – Eger, Szolnok, Békéscsaba, Szekszárd, Kaposvár, Szombathely, Tatabánya, Salgótarján -, ahol a helyi gazdasági kamarákkal közösen szervezik meg a bemutatót. A részvétel ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött.

(Forrás: MTI)

Jövő évtől újra innovációs járulékot fizethet számos cég

0

Négy év járulékmentes időszak után jövő évtől újra innovációs járulékot fizethet a vállalkozások jelentős része – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

Bagdi Lajos, a cég adótanácsadási üzletágának partnere közleményben emlékeztet arra, hogy 2015-től sok cég mentesült az innovációs járulék fizetésének kötelezettsége alól, és kérhette vissza a korábban befizetett előleget annak következtében, hogy a mikro- és kisvállalkozási méret meghatározásának részletszabályai megváltoztak a vonatkozó jogszabályban.

A jövő évtől azonban közülük sokaknak újra számolniuk kell ezzel a kötelezettséggel, míg a k+f ráfordításokat továbbra sem lehet figyelembe venni a járulék meghatározásánál. A mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok ugyan 2019-től is mentesek az innovációs járulék alól, ám azt, hogy mely vállalkozások tartoznak ebbe a körbe, újra a 2015 előtti szabályok szerint kell majd meghatározni.

A korábbi évekhez hasonlóan azon vállalkozásokról van szó, amelyeknek a teljes foglalkoztatotti létszáma 50-nél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ezeket a mutatókat az innovációs járulékkötelezettség megállapításához jelenleg csak az adott cégre vonatkozóan kell vizsgálni, a jövő évtől azonban újra a kapcsolódó és partnervállalkozásokkal együtt.

Azon cégeknek lehet 2019-ben innovációs járulékkötelezettségük, amelyeknél a partner- és kapcsolódó vállalkozásokkal együtt számolva a foglalkoztatottak létszáma legalább 50 fő, vagy pedig az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg (mindkét érték) elérte vagy meghaladta a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget 2016-ban és 2017-ben is.

Azon vállalkozások, amelyeknél a mutatószámok csak 2016-ban vagy csak 2017-ben, vagy egyikben sem haladják meg a határértékeket, továbbra sem kötelesek innovációs járulékot fizetni, egészen addig, amíg az összeszámítandó mutatóik két egymást követő évben el nem érik a határértékeket – ismertette Bagdi Lajos.

(Forrás: MTI)

Már 100 ezer fiatalon segített az Ifjúsági Garancia Program

Átlépte a 100 ezer főt az Ifjúsági Garancia Programban résztvevő fiatalok száma, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok munkanélkülisége harmadára csökkent 2010 óta.

Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: a program olyan 25 év alatti fiataloknak nyújt segítséget, akik nem dolgoznak és oktatásban, képzésben sem vesznek részt. A programba országosan eddig több mint 100 ezer fiatal lépett be, közülük mintegy 68 ezren bértámogatással helyezkedtek el, 33 ezren pedig a helyi munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzésben vettek részt.

A tárcavezető közölte, a kormány kiemelt feladatának tekinti az ifjúsági munkanélküliség minél alacsonyabbra csökkentését. Főként az Ifjúsági Garancia Programnak, a Munkahelyvédelmi Akciónak és az aktivitást ösztönző intézkedéseinek köszönhetően a 2010-es mintegy 30 százalékról mára 10 százalék közelébe sikerült csökkenteni az ifjúsági munkanélküliséget. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, 2010 óta Magyarországon nőtt a harmadik leggyorsabb ütemben a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási szintje. Míg a 28 tagállam átlagában mindössze 0,7 százalékponttal emelkedett a fiatalok foglalkoztatási rátája, addig Magyarország 10,7 százalékponttal tudta javítani ezt a mutatót.

A kormány a 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós forrásokból több mint 240 milliárd forint felhasználásával valósítja meg a fiatalok elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Programot. Ennek lényege, hogy azon 25 év alatti fiatalok számára, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak, a foglalkoztatási szolgálatnak meghatározott időn belül valamilyen konkrét lehetőséget kell felajánlani az elhelyezkedésre, a munkatapasztalat-szerzésre, vagy a tanulásra. A fiatalok a kormányhivatalokon és járási hivatalokon belül működő Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül léphetnek be a rendszerbe és vehetik igénybe a segítséget. A járási hivatalok Foglalkoztatási Osztályai továbbra is várják a 25 év alattiak jelentkezését annak érdekében, hogy a legjobb megoldást sikerüljön megtalálni a fiatal jövője szempontjából.

(Forrás: Pénzügyminisztérium)

Egyre több a napelemes kiserőmű

0

A háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége elérte a 241,4 megawattot tavaly év végére, ami 46 százalékos növekedés a megelőző évhez képest; az összes beépített teljesítmény 99,4 százalékát a napelemes háztartási méretű kiserőművek tették ki.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tájékoztatása szerint 2017 végén összesen 29 685 kiserőmű csatlakozott a villamosenergia-hálózatra, 46 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A háztartási méretű kiserőművek piacán belül összesen 29 593 háztartási méretű, napenergiát hasznosító kiserőmű létesült.

A háztartási méretű naperőművek számának növekedését az elmúlt években a napelemek beruházási költségének csökkenése, a háztartási méretű kiserőművekre vonatkozó szaldó elszámolás és a pályázati úton hozzáférhető beruházási támogatások segítették.

Az energiahivatal közölte: a háztartási és a nem engedélyköteles kiserőművek bővülése a 2018-ban az első negyedéves adatok alapján folytatódik, és várhatóan az előző évnél gyorsabb ütemű lesz a növekedés. Az idei első negyedévben kétszer annyi háztartási méretű kiserőmű létesült, kétszer akkora beépített teljesítménnyel, mint 2017 azonos időszakában. Az újonnan telepített kiserőművek mind napelemes rendszerek voltak.

A 0,5 megawatt beépített teljesítőképesség alatti, nem háztartási méretű kiserőművek esetében is jelentős volt a növekedés, a húzóerőt itt ugyancsak a naperőművek jelentették. Ebben a méretkategóriában a csökkenő beruházási költségek mellett továbbra is a kötelező átvételi rendszerben nyújtott támogatás a bővülés motorja – jelezte a MEKH.

(Forrás: MTI)