A kormánypárti képviselők szerint az érintett vállalkozások versenyképességének növelését segíti a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztéséhez kapcsolódó egyes törvények módosítása, amelyet kedden tárgyalt az Országgyűlés. Az ellenzéki képviselők az előterjesztést hiányosnak tartották, további intézkedéseket sürgettek.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára expozéjában azt mondta: a törvényjavaslat egy újabb lépés abban a hosszú intézkedéssorozatban, amely a hazai kkv-szektor versenyképességének fejlődéséhez, a folyamatosan bővülő számú magyar vállalatok megerősítéséhez vezet.
Az előterjesztés három – a kkv-k támogatásáról, a szabványosításról, valamint az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos viták rendezésében közreműködő szervezetről szóló – törvény módosítására tesz javaslatot.
A kkv-k támogatásáról szóló törvény módosításában kezdeményezik – uniós ajánlás alapján – a kapcsolódó vállalkozások fogalmának módosítását, a Vállalkozásfejlesztési Tanács tagjai körének kibővítését, emellett technikai, deregulációs jellegű változtatásokat tartalmaz ez a passzus.
A nemzeti szabványosítási törvényt azért javasolják módosítani, hogy a hazai kkv-k könnyebben és olcsóbban jussanak hozzá a tevékenységükhöz szükséges szabványokhoz. A szabványok kedvezményes árú biztosítását állami forrásból szükséges támogatni – mondta az államtitkár, jelezve: a javaslat alapján felállhat a Műszaki Szabályozási Bizottság, amely döntést hozhat a kedvezményes szabványok köréről.
Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos viták rendezésében közreműködő szervezetről szóló jogszabályt pedig úgy írnák át, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez ne kizárólag a díjkövetelés iránt indított, hanem a teljesítéskövetelés iránti perekben is lehessen a szakértői szerv szakvéleményére hivatkozni – fejtette ki György László.
Gelencsér Attila (Fidesz) beszámolt arról, hogy a törvényjavaslat szabványokkal kapcsolatos módosításával egy szakértői bizottság jöhet létre, amely meghatározza azoknak a leginkább építőipari szabványoknak a körét, amelyre a legnagyobb piaci igény van. A bizottság tagjai a közigazgatás szereplőin kívül a szakmai szervezetek lennének. Elmondta, az így kiválasztott szabványokhoz az érintett ipari vállalkozások kedvezményesen férnének hozzá, ez pedig elősegítené a versenyképességük növelését.
Aradszki András (KDNP) elmondta, a törvényjavaslat célja, hogy könnyítse a hazai kkv-k helyzetét, fejlődésüknek megfelelő jogi kereteket biztosítson. Kiemelte a kkv-k szerepét a magyar gazdaságban, elmondta, hogy a munkavállalók 70 százalékát foglalkoztatják ezek a cégek, a GDP-nek pedig 52,5 százalékát adják.
Közölte, a törvényjavaslattal lehetőség nyílik a leginkább használt szabványok számba vételére. Helyesnek nevezte, hogy teljesítésigazolási szakértői szerv szakvéleményének alkalmazását több területre is kiterjesztik.
Úgy összegzett, a javaslat fontos területeken kedvező változásokat indít el a kkv-k számára, a KDNP ezért támogatja az előterjesztést.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint fontos dolgok maradtak ki a törvényből, példaként a munkavállalói járulékok csökkentését említette. Foglalkozni kellene azzal is, hogy munkaerőhiányt miért nem tudják megoldani a közmunkások köréből.
Szóvá tette, hogy a kkv-k ugyan lehetőséget kapnak az állami megrendeléseknél, de a zsíros, nagy falatokat a kormányhoz közeli cégek szakítják le. Szerinte a körbetartozások máig nem szűntek meg, erről is beszélni kellene.
A törvényjavaslat szabványosításra vonatkozó rendelkezéseiről azt mondta, a műszaki szabályozási bizottság lehetőséget adhat arra, hogy meghatározott csoportok érdekében határozzanak meg műszaki előírásokat. Hozzátette: a bizottság létrehozásának indokoltsága sem világos, bürokrácianövelő hatással bírhat. Indokolatlannak nevezte a Vállalkozásfejlesztési Tanács felduzzasztását.
Szükséges a kkv-k terheinek csökkentése – rögzítette, jelezve, ha megnyugtató válaszokat kapnak kérdéseikre, akkor megfontolják a javaslat támogatását.
Varju László (DK) úgy jellemezte a törvényjavaslatot: létrehoznak egy bizottságot, összevonnak valamit, hogy egyébként kapjon adatot a miniszter és pontosítanak néhány törvényi rendelkezést. A képviselő kevesellte az intézkedéseket.
Szorgalmazta a kötelező kamarai tagság, illetve a kamarai tagdíj megszüntetését. Önkéntes alapon kell a kamaráknak szerveződniük – mondta. Javasolta, hogy a piaci szereplők hozzáférhessenek egy vállalkozói adatbázishoz.
Csárdi Antal (LMP) szerint a javaslatnál jóval hatékonyabb eszközökre lenne szükség a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak. Rámutatott: a kkv-k versenyhátrányban vannak a multikkal szemben, és ha ez nem változik, az befolyásolhatja alkalmazottaik fizetőképességét. Emlékeztetett: a versenyszférában a munkavállalók négyötödét ezek a cégek foglalkoztatják.
Ezen cégek nem tudnak hozzájutni a fejlődésüket segítő pályázatokhoz – közölte. Rendszerszintű problémakezelést sürgetett, mert azokat szerinte egy bizottság nem tudja megoldani. Bírálta, hogy egy multinacionális vállalkozás lényegesen több forrást kap például egy munkahely létrehozására, mint egy kis cég, holott ezen vállalkozások szerepe a hátrányosabb helyzetű területeken még nagyobb.
Megoldást kell találni arra, hogy a versenyképességen keresztül ne kényszerüljenek a fekete- vagy szürkegazdaságba a mikrovállalkozások – hangsúlyozta. A szakemberhiányt is a problémák közé sorolt, amelyet szerinte az oktatás elégtelensége okoz. A duális szakképzés átalakítását is sürgette.
A közbeszerzések átalakítását is fontosnak tartotta: kettőben kell korlátozni az alvállalkozói szintek számát – mondta, de a társasági adó progresszívvá tételéről is szólt. Utóbbit azzal indokolta: egy kisvállalkozás a bevétele sokkal nagyobb részét fordítja társasági adóra.
A kamarai tagdíjért semmit nem ad cserébe a kamara, sem támogatást, sem képzést, sem más segítséget – hangsúlyozta -, a befizetés szerinte csupán egy jól körülírható érdekcsoport kifizetéséről szól. Csárdi Antal az innovatív társaságoknak is nagyobb segítséget szorgalmazott.
Tordai Bence (Párbeszéd) azt a kérdést tette fel a kormányoldal politikusainak: találkoztak-e mostanában tisztességes vállalkozókkal, nem olyanokkal, akik a kormánypártok körül „sertepertélnek”. Szerinte a tisztességes cégek nem újabb testületeket akarnak látni. Négy dologra van szükségük: fizetőképes keresletre, képzett munkavállalókra, jogbiztonságra és igazságos közteherviselési és támogatási rendszerre.
Ennek biztosításához növelni kell a jövedelmeket. Ehhez szerinte be kell vezetni az alapjövedelmet, és a minimálbért is nettó 150 ezer forintra kell növelni, alacsony adó- és járulékterhekkel.
Szerinte a kormányoldal „egy bukott csempekereskedő” tanácsai alapján veri szét a szakképzést. A közteherviselésről azt mondta: a kormányoldal az óriáscégeket kedvezményezi, az adócsökkentés kizárólag náluk csapódott le, ami versenyhátrányba hozza a kisvállalkozásokat.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) is méltatta a kkv-k magyar gazdaságban betöltött szerepét. Elmondta, a törvényjavaslat 70-80 százalékát tudja támogatni, példaként említette azt a rendelkezést, hogy a Vállalkozásfejlesztési Tanács kiegészül a Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, illetve hogy pozitív irányba egészülnek ki a szabványügyi testület feladatai.
Szerinte hiányzik ebből a csomagból az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a bevallások, nyilvántartások egyszerűsítése úgy, hogy az online, a mobil ügyintézést széles körben kiterjesztik. Szorgalmazta a telephely létesítésének, a vállalatok bejegyzésének egyszerűsítését.
A lánc- vagy a körbetartozásokról közölte, a Jobbik már korábban javaslatot tett egy olyan építésügyi hatóságra, amely helyszínre kiszállva azonnal „befagyasztja” a projektet ilyen tartozás esetén.
A képviselő arra kérte a kormányt, hogy „ne kényeztessék túl” a multinacionális cégeket, a kabinet tárgyalja újra a multinacionális cégekkel kötött stratégiai szerződéseket.
(Forrás: MTI, fotó: Soós Lajos)
.jpg)
