Kezdőlap Blog Oldal 1098

Külföldi cégekkel szembeni panasz esetén is van segítség

0

Külföldi cégekkel szemben felmerült fogyasztói panaszok esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ Magyarországtól lehet ingyenes, személyre szabott, szakmai és jogi segítségét kérni.

Előfordulhat, hogy a karácsonyi vásárlásaink nem úgy sikerültek, ahogy elterveztük, mert például az eredetileg ajándéknak szánt termék a vételár kifizetése ellenére mostanáig sem érkezett meg külföldről. Esetleg a külföldön vásárolt műszaki cikkel kapcsolatban minőségi kifogásunk merült fel, vagy ahhoz nem kaptunk magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót. A külföldi webkereskedő annak ellenére nem fizeti vissza számunkra a termék vételárát, hogy 14 napon belül gyakoroltuk elállási (visszaküldési) jogunkat.

Külföldi cégekkel szemben felmerült fogyasztói panaszok esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ Magyarországtól (EFK) lehet ingyenes, személyre szabott, szakmai és jogi segítségét kérni – hívja fel a figyelmet közleményében a két szervezet. A magyar fogyasztók akkor fordulhatnak az EFK-hoz, ha a panasszal érintett külföldi vállalkozás nem Magyarországon, hanem valamely másik uniós tagállamban, valamint Izlandon vagy Norvégiában rendelkezik székhellyel.

Az EFK tapasztalatai szerint külföldi vásárlások során gyakran előforduló problémák és fontos tudnivalók:

  • A külföldi üzletben vagy webáruházban vásárolt termék meghibásodása esetén fogyasztói jogaink érvényesítése nehézségekbe ütközhet, és a személyes kapcsolatfelvételnek a nyelvi korlátok mellett földrajzi akadályai is lehetnek, hiszen ezeknek a cégeknek Magyarországon jellemzően nincs ügyfélszolgálata.
     
  • Hibás termék esetén a fogyasztói jogok tartalma (kijavítás-kicserélés-árleszállítás-pénzvisszatérítés) más EU-s országbeli kereskedőtől történő vásárlás esetén alapvetően megegyezik a magyar szabályokkal, de az igényérvényesítési határidő, a hiba okával kapcsolatos bizonyítási teher országonként eltérhet.
     
  • A külföldön vagy külföldi webáruházban vásárolt termék esetén sokszor a magyar nyelvű használati útmutató vagy magyar nyelvű menürendszer is hiányzik, emellett az is előfordulhat, hogy a megvásárolni kívánt háztartási gép nem felel meg a magyar műszaki szabványoknak, így a termék nem használható.
     
  • Az adott termékmárka gyártójának magyarországi szervizhálózata a legtöbb esetben nem vállalja a külföldön vásárolt termék ingyenes kijavítását, hiszen nem állnak szerződéses kapcsolatban a külföldi eladóval. Ez azt jelenti, hogy a terméket kijavítás vagy kicserélés érdekében külföldre kell a gyártó által kijelölt szerviznek vagy az eladó részére (célszerű a csomag nyomon követésével) visszaküldeni, amelynek magas költségét jellemzően a fogyasztónak kell megelőlegeznie, aki az eladó döntéséig lényegében kiszolgáltatott helyzetbe kerül (se termék, se pénz). Továbbá ha mégis egy, az eladóval kapcsolatban nem álló szerviz „hozzányúl” a termékhez, elképzelhető, hogy a külföldi eladó utóbb jogellenes behatás miatt visszautasítja a fogyasztó akár jogos igényét is.
     
  • EU-n belüli internetes vásárlásoknál a fogyasztókat – bizonyos termékkörök kivételével – egységesen 14 napon belül gyakorolható, indokolás nélküli visszaküldési (úgynevezett elállási) jog illeti meg, amelyet a külföldi eladók a karácsonyi vásárlások kapcsán is sok esetben figyelmen kívül hagynak, és nem reagálnak a fogyasztó elállási nyilatkozatára. Ilyen esetekben a további lépések megtétele, a termék visszaküldése és a kifizetett összeg visszaszerzése a külföldi eladóval szemben nehézkes lehet.

Februártól érdemes csokért menni a bankba

A legnagyobb lakossági bankok már megkezdték a felkészülést az új családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az ahhoz kapcsolódó kamattámogatott hitelek folyósításához, és azt ígérik, hamarosan be is tudják majd fogadni az igényeket.

Az MTI által megkeresett bankok arról számoltak be, hogy már január első hetében megnőtt az ügyfelek érdeklődése a tavaly év végén hatályba lépett új támogatási rendszer iránt. A hitelintézetek egyelőre azon dolgoznak, hogy informatikai és ügyviteli rendszerüket az új feltételrendszerhez igazítsák, valamint felkészítsék ügyintézőiket, mindez azonban néhány hetet is igénybe vehet. A legtöbb bankban az igényeket még nem tudják befogadni, csak információt tudnak adni az új csokról.

Az OTP Bank azt közölte, hogy már intenzíven folyik a támogatás elérhetővé tételéhez szükséges előkészítő munka. Azt írták: a bank a korábbi támogatásokkal és támogatott hitelkonstrukciókkal mindig az elsők között jelent meg, és most is az a célja, hogy a lehető leggyorsabban elérhetővé tegye ügyfelei számára az új támogatási elemeket.

Hozzátették azonban, egyetértenek a Magyar Bankszövetség azon véleményével, hogy az újdonságok teljes körű nyújtásához kapcsolódó informatikai és ügyviteli fejlesztések február elejéig elhúzódhatnak. Kiemelték, hogy az OTP Bank fiókjaiba látogató, a támogatási rendszer iránt érdeklődő ügyfelek már most megkapnak minden szükséges információt.

Az FHB Bank arról tájékoztatott, hogy elsőként nála igényelhető az új támogatási forma, ráadásul annak valamennyi változata már január 4-től. Az első igényléseket már be is fogadta a bank. Az első lehetséges napra történő bevezetés érdekében intenzív felkészülés zajlott a bankban a múlt év végén.

Közölték, egyre több ügyfél érdeklődik. Kezdettől fogva elsősorban a 10+10 milliós konstrukcióra vonatkozik a legtöbb kérdés, de sokan például lakásbővítést terveznek és az építkezést előkészítők is szeretnék a számukra fontos részleteket tisztázni az FHB szakértőivel. Az egyéni építkezők számára érdekes például a szintén most bevezetett áfavisszatérítési támogatás, amely legfeljebb ötmillió forint lehet.

A bank eddigi tapasztalatai szerint egyértelműen látszik már, hogy az érdeklődők között nagy az aránya a legalább 2-3 gyermekes családoknak, akik szeretnék kihasználni új lakás vásárlására vagy építésére az új csok nyújtotta lehetőséget, akár a korábban felvett támogatás és az új közötti különbözet összegével is.

Tokodi Gábor vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az új csok első befogadásai már megtörténtek az FHB Bankban és a hét elején tapasztalt fokozott érdeklődés további emelkedésére számítanak. A bank honlapján már elérhető az FHB új csok-jogosultság ellenőrző alkalmazása és kalkulátora.

A fővárosban és agglomerációjában, a megyeszékhelyeken, valamint Sopronban egyformán megugrott az FHB Bank fiókjaiban érdeklődők száma. Az FHB TeleBankban az ebben a témában kezelt hívások száma már keddig ezer fölötti volt. Az FHB honlapjának forgalma megötszöröződött az első hét első három napján. Az új csok decemberi bejelentése óta a bank honlapján már több mint hatvanezer egyedi oldalmegtekintés volt a kimondottan a csok-ról szóló FHB oldalakon – közölték.

A K&H Bank arról számolt be, hogy megnőtt az érdeklődések száma az új csok iránt. A K&H-nál várhatóan 2016 január végétől nyújthatóak be az új feltételeknek megfelelő kérelmek mind a csokra, mind az állami támogatású lakáscélú hitelekre. A bank dolgozik a feltételrendszeri változásokon és a részletes folyamatokon, hogy minél előbb benyújthatóak legyenek a kérelmek, azonban több részlet további tisztázására van szükség. Hamarosan elkészítik a módosításokat is tartalmazó ügyféltájékoztatókat és honlap tartalmakat, amelyekből pontosabban lehet majd tájékozódni még az igények befogadása előtt. Addig is megadnak az ügyfeleknek minden tájékoztatást a jelenleg ismert jogszabályi információk birtokában.

Az Erste Bank fokozott érdeklődésre számít a három gyermek után járó 10 millió forint támogatás és a kapcsolódó kamattámogatott hitel iránt, mivel az új otthonteremtési támogatási rendszer az eddigi feltételekhez képest több könnyítéssel segíti a gyermekvállalókat. A változásokkal kapcsolatban érdeklődő ügyfelek tájékoztatására az Erste már felkészítette a fiókhálózatát. Azt ígérik, az átalakításokat gyorsan fogja implementálni a bank és az átalakított termék hamarosan elérhető lesz. Hozzátették: az Ersténél továbbra is felhasználható marad a csok önerőként, vásárlás esetén a vételárnál, építés esetén pedig a költségvetésben.

Kiskereskedelmi forgalom: Románia diktálja a tempót az unióban

0

A szeptemberi 3,9 és az októberi 3,1 százalék után novemberben 2,6 százalékkal nőtt éves összevetésben a kiskereskedelmi forgalom volumene az Európai Unióban – jelentette csütörtökön az Eurostat.

Az „élelmiszer, ital és dohányáru” kategóriában 1,2 százalékos, a „nem élelmiszer” és a „gépkocsi-üzemanyag” kategóriában egyaránt 3,4 százalékkal bővült éves szinten a forgalom az utolsó őszi hónapban.

A legdinamikusabb, 15 százalékos növekedésről a román statisztikai hivatal tájékoztatta az Eurostatot, Lengyelországban 5,9, az Egyesült Királyságban 5,4 százalékos volt a növekedés. A legnagyobb visszaeséseket Belgiumban (2,5 százalék) és Lettországban (0,7 százalék) regisztrálták.

A KSH szintén csütörtökön tette közzé a novemberi kiskereskedelmi forgalomról szóló jelentését: a nyers adatok szerint 4,8, a naptárhatástól megtisztítva 4,4 százalékos volt a növekedés.

Idén a tavalyi fele jön csak uniós támogatásból

0

Magyarország a jelenlegi költségvetési ciklusban a korábbinál valamivel kevesebb uniós támogatásra számíthat, a források felhasználásának hatékonysága azonban javulhat, több jut a gazdaság fejlesztésére.

Idén jelentősen csökken a Magyarországra érkező uniós támogatások összege a rekordot jelentő tavalyi évhez képest. Miközben tavaly – az önrésszel kiegészülve – a források értéke elérhette a 2700 milliárd forintot, addig 2016-ban ennél várhatóan 1200 milliárd forinttal kevesebbel kell beérnie a magyar gazdaságnak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank által publikált tanulmányból, amelyet Babos Dániel és P. Kiss Gábor jegyez.

Az elmúlt években az Európai Unió a GDP 5-6 százalékának megfelelő támogatást nyújtott Magyarország számára, ez egészült még ki a hazai társfinanszírozással. Ezzel szemben idén körülbelül a GDP 2,5 százalékának megfelelő forrásbeáramlásra lehet számítani. A visszaesés magyarázata, hogy a 2007-13-as uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása 2015 végével lezárult, míg a 2014-20-as ciklus elején az átlagosnál alacsonyabb forrásbeáramlásra lehet számítani az új pályázatok kiírásához és átfutásához szükséges idő miatt.

A legnagyobb problémát az állami tőketranszferek csökkenése jelentheti, ugyanis az állami beruházások mintegy fele uniós támogatásból valósult meg az elmúlt években, a fennmaradó részben pedig szerepel az uniós forrásokhoz kapcsolódó önrész. A források kétharmada az elmúlt években az állami szférához került, amelyek nagy részéből beruházások valósultak meg.

Az állami beruházásokkal azonban a magánszektor is jól járt, hiszen a megrendelő ugyan az állam volt, de a kivitelező a magánszektor. A támogatások visszaesését, így a magánszektor és az államháztartás is megérezheti. Előbbi mintegy 900 milliárd forinttal, utóbbi pedig 350 milliárd forinttal kevesebb forráshoz juthat 2016-ban – olvasható a tanulmányban.

Jó hír azonban, hogy az új ciklusban a támogatások szerkezete a gazdasági növekedés szempontjából előnyösebb lehet, mint korábban volt. A 2007-2013-as ciklus keretében mintegy 28,7 milliárd euró érkezett a magyar gazdaságba, ebből 24,9 milliárd a kohéziós alapokból, míg 3,8 milliárd euró az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származott. Az új költségvetésben 25 milliárd euró támogatást használhat fel Magyarország. A kohéziós alapokból körülbelül 22 milliárd euró érkezhet az országba, további hárommilliárd euró pedig az EMVA-tól. A teljes keretösszeg nagyjából 60 százaléka, 15 mililárd euró szolgálhatja a gazdaság fejlesztését.

Az uniós támogatás főbb irányait tematikus célokban határozta meg Brüsszel. A legfontosabbak ezek között a foglalkoztatás, a közlekedés fejlesztése, a környezetvédelem, az energetika és a kkv-szektor versenyképességének növelése. Ezeken kívül kiemelt jelentőséggel bír még a kutatás, a fejlesztés és az innováció támogatása, a társadalmi felzárkózás elősegítése és az oktatás fejlesztése. Forrá-sokat biztosítanak még az EU-s alapok az információs és kommunikációs technológiák fejlesztéséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a közigazgatás fejlesztéséhez.

Munkanélküliség: az EU legjobbjai között a magyar adat

0

Az októberi 9,2 százalék után novemberben 9,1 százalékos volt a munkanélküliség az Európai Unióban – jelentette csütörtökön az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalának becslése szerint a 28 tagállamban összesen 22,159 millióan kerestek aktívan munkát 2015 novemberében, 179 ezerrel kevesebben, mint októberben és 2,156 millióval kevesebben, mint 2014 novemberében.

Novemberben a tagállamok közül Németországban volt a legalacsonyabb a munkanélküliség (4,5 százalék), Csehországban 4,6, Máltán 5,1 százalékos volt a ráta. A munkanélküliek aránya Görögországban volt a legnagyobb (24,6 százalék – októberi adat), Spanyolországban 21,4 százalék volt.

Novemberi magyar adatot az Eurostat nem közöl; a KSH szerint szeptember–novemberben 6,2 százalékos volt a munkanélküliség. Ennél az említetteken túl csak Ausztria (5,6 százalék) és Luxemburg (6,1 százalék) mutatója jobb.

2015 novemberéhez képest 25 tagállamban csökkent a munkanélküliség, Romániában nem változott, Ausztriában és Finnországban nőtt.

A 25 éven aluliak körében uniós átlagban 20,0 százalékos volt a munkanélküliség (4,553 millió fő). Ebben a korosztályban is Németországban a legalacsonyabb a munkanélküliség (7,0 százalék), ahogy a legrosszabb adatról (49,5 százalék) a görög statisztikusok számoltak be.

Educatio Kiállítás: ahol minden a továbbtanulásról szól

Több mint száz oktatási intézmény mutatja be kínálatát továbbtanulás témakörben Budapesten, az Educatio Kiállításon, ahová idén 40 000 főt várnak.

A bizonytalanoknak pályaorientációs tanácsadással, a pedagógusok számára szakmai újdonságokkal készülnek a szervezők. A hazai oktatási piac legnagyobb seregszemléje idén január 21-23. között lesz a Symában, szinte az összes felsőoktatási intézmény részvételével. A belépés ingyenes.

Az egyetemek, főiskolák standjainál mndenki megismerkedhet többek között a felvételi követelményekkel, a választható tárgyakkal, a kollégiumi lehetőségekkel, a juttatásokkal, ösztöndíjakkal, a hallgatói élettel vagy az elhelyezkedési esélyekkel. A pavilonoknál az intézmények jelenlegi hallgatóit is kérdezhetik az érdeklődők. A pedagógusok és intézményvezetők a szakma újdonságairól, taneszközök és módszerek korszerűsödéséről informálódhatnak.

„A rendezvény erőssége, hogy a továbbtanulást fontolgatók egy helyen, nagyon rövid idő alatt, mégis széles körűen informálódhatnak szinte valamennyi hazai felsőoktatási intézmény ajánlatáról. A palettát színesítik a külföldi egyetemek, szakképző intézmények, oktatással foglalkozó kutatóintézetek, nyelviskolák és tankönyvkiadók is, amelyek szintén bemutatkoznak. A program évek óta nagyon népszerű, idén is több tízezer embert várunk” – mondta Maszlavér Gábor, az Educatio Kiállítás főszervezője.

A több mint 120 standból 43-at felsőoktatási intézmények foglalnak el, így a legtöbb hazai intézmény képviseli magát; 16 országból érkezik még közel 40 kiállító. 

Hogyan hat az új CSOK a lakáspiacra? – Otthon Centrum elemzés

0

Az áfacsökkentés a kínálatot, míg az új CSOK a keresletet fogja élénkíteni a lakáspiacon – vélik az Otthon Centrum szakértői.

2016 elején két markáns kormányzati döntés élénkíti a lakóingatlanok piacát. A megváltozott jogszabály szerint idén januártól a 150 négyzetméternél kisebb lakások és a 300 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű új családi házak esetében a korábbi 27 százalékról 5 százalékra csökkent az áfa mértéke.

A 2015. július 1-től bevezetett egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) 2016. január 1-jétől még kedvezőbb feltételekkel vált igényelhetővé:

  • Aki 2016-tól 3 gyereket vállal, annak 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás jár, valamint 10 millió hitel, 25 éves futamidővel, garantáltan maximum 3 százalékos kamattal – feltéve, ha az igénybevevő hitelképesnek minősül a bank szerint.
  • A 3 gyereket 10 éven belül kell megszülni. Akinek nem jön össze, vagy kevesebb gyereke lesz, vissza kell fizetnie a kölcsön tőkeösszegét, a kamatok nélkül.
  • Azok a gyereket vállalók is igényelhetik a tízmilliós támogatást, akik korábban már felvettek támogatást, de az ő esetükben le kell vonni a tízmillióból a korábbi támogatás összegét.
  • A csok  2008. július 1-jén vagy később kiadott építési engedéllyel rendelkező összkomfortos lakás vásárlása esetén jár, amely a kérelem benyújtásakor használatbavételi engedéllyel – vagy a használatbavétel tudomásul vételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal – rendelkezik.
  • A támogatás felhasználásával vásárolt új lakás hasznos alapterületének legalább 60, az új háznak legalább 90 négyzetméternek kell lennie.

A keresleti oldalon, 2015 folyamán tapasztalt nagyon komoly bővülés szinte teljes egészében a használtlakás piacra koncentrálódott. Az Otthon Centrumnál megjelenő keresési preferenciákat elemezve – figyelembe véve a kimondottan új lakást keresőket, és azon keresőket, akiknek bár irreleváns, hogy új vagy használt lakás vásárolnak, de keresési preferenciájuk az újlakás keresőkére hasonlít – az volt látható, hogy az összes érdeklődő nagyjából 15 százaléka keresett a fővárosban újépítésű lakást, míg vidéken 10 százalék körüli volt a részarányuk. Ezt összevetve az újépítésű lakások összes eladáson belüli arányával az látható, hogy bár volt kereslet az újépítésű lakásokra, ez azonban mégsem realizálódott tranzakcióként.

2016-ban valamint az előttünk álló években még komolyabb mozgás várható a lakáspiacon, az adásvételek száma elérheti a válság előtti évek 180-190 ezres szintjét. Az utóbbi egy-másfél évben nagyon jelentős hatást gyakoroltak a spekulációs lakásvásárlások, Budapest egyes belső kerületeiben majdnem minden második vevő befektetési céllal vásárolt ingatlant. Kosztolánczy György, az Otthon Centrum Holding vezérigazgatója szerint a saját célra vásárlók körében nagyon komoly tartalék van, hiszen 2009 és 2013 között vásárlások százezreit halasztották el. A befektetők persze továbbra is jelen lesznek a piacon, ám egyre kevesebben.

A családi otthonteremtési kedvezmény jelentős mértékű kibővítésével és a forgalmi adó 5 százalékra való csökkentésével végre az új lakások piaca is fel fog lendülni. Az Otthon Centrum szerint az áfa csökkentés a kínálatot, míg az új csok a keresletet fogja élénkíteni.

Az Otthon Centrum előzetes becslése szerint az áfa mértékének csökkentéséből „felszabaduló” bevétel egy részét a fejlesztők profitjuk javítása érdekében megtartják, amivel a megtérülési számítások átfordulhatnak a pozitív tartományba, ezzel tehát részben teljesülni fog a jogalkotói szándék és elindulhatnak a beruházások. Ezzel együtt az építési telkek iránt is megnövekedhet a kereslet, aminek hatására a felszabaduló összeg egy másik részét a magasabb telekárak kötik majd le. Ehhez jön még a CSOK új feltételei révén, elsősorban a nagyobb alapterületű lakások iránt élénkülő kereslet árfelhajtó hatása. Ezek a hatások együttesen az áfa csökkenés mértékénél jóval kisebb, mintegy 5-8 százalékos árcsökkenést eredményezhetnek az újépítésű lakások piacán.

Mivel az élénkülő keresletet a lakásépítők csak hosszabb távon tudják kielégíteni – az eladatlan állomány az elmúlt időszakban töredékére apadt –, ennek hatása akár ki is egyenlítheti az áfa-csökkenéstől várt lakásár csökkenést, ezért az intézkedések összességében inkább stabilizálódó árakat, vagy lassuló ütemű áremelkedést hozhatnak.

Kosztolánczy György úgy véli; a kormányzati intézkedések már 2016 első hónapjaiban érezhető hatással lehetnek az újépítésű ingatlanok építésének és értékesítésének felfutására, mivel számos fejlesztő készített elő beruházásokat az utóbbi időben, amelyeket csak el kell indítani. Idén akár 8-9 ezer eladásra szánt lakás is épülhet. Ennek azonban viszonylag kevés hatása lesz a használt lakóingatlanokra: 2015-ben 140-150 ezer körüli tranzakció volt, ebből mintegy 4300 volt az újépítésű. Amennyiben az újépítés a duplájára nő, arányaiban az még mindig csak a 2-3 százalékot vonna el a használt piacról. A lakásvásárlásukat korábban elhalasztó családok 2016-ban meghozzák döntésüket, tovább emelve a tranzakciók számát. Az újlakások a teljes lakásforgalom töredékét jelentik. A piacon 2016-ban 170-180 ezer tranzakció várható. Az új kínálat nem tud akkora keresletet a használt lakások piacáról elvonni, hogy azzal megállítsa az áremelkedést, inkább csak mérsékelni a fogja az ütemét.

Jelentősebb hatás az újszerű lakások piacán jelentkezhet. Ezek eddig az új kínálat szűkössége miatt akár drágábban is elkeltek, mint az új építésűek. A CSOK révén azonban ezek a vevők várhatóan átpártolnak az új fejlesztésekhez, ezáltal az újszerű lakások iránt csökkenhet az érdeklődés, ami az áraikban is tükröződni fog, annak ellenére, hogy ezeket az áfa-csökkentés közvetlenül nem érinti. A használt lakásoknál 2013 és 2015 között 15-20 százalékos volt az áremelkedés országosan, míg Budapest belső kerületeiben éves szinten volt ilyen mértékű növekedés. Míg 2015-ben a befektetési motiváció volt a meghatározó a bérbeadás révén realizálható kedvező hozamok miatt, 2016-ban a családi otthonteremtés válhat húzóerővé.

Kérdés persze, hogy a célcsoport méretéhez képest mennyi adásvétel fog ténylegesen megköttetni. A csok-ot az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül lehet igényelni, olyan újépítésű ingatlan esetében, amely már rendelkezik használatba vételi engedéllyel. Ennek következtében az engedéllyel még nem rendelkező beruházók várhatóan csak 2017-ben tudják majd megkötni vevőikkel a szerződést.

Fontos szempont az is, hogy a klasszikus készültségi fokhoz igazodó szakaszos finanszírozás a csok esetében nem alkalmazható. Azoknak beruházóknak, akik csok-os ügyfeleket szeretnének, leginkább saját erőből, vagy banki finanszírozással kell eljutniuk a használatba vételi engedélyig, a vevők várhatóan csak minimális önerőt fognak befizetni, de semmi esetre sem a készültségi foknak megfelelő mértékben. Megfelelő finanszírozásra lesz szükség a beruházói oldalon, amivel kizárólag a stabil hátterű fejlesztők rendelkeznek.

Az Otthon Centrum szakértői a már befejezett, azonban még nem értékesített társasházi lakások területén nem számítanak sok tranzakcióra ebben a szegmensben idén, mert a meglévő és használatba vételi engedéllyel rendelkező projektek lakásmixében (főleg vidéken) leginkább a 2 szobás, 40-50nm-es lakások dominálnak és kevés a 60nm-nél nagyobb ingatlan, amire a legkedvezőbb támogatás igényelhető.

Stabilan bővül a hazai kiskereskedelmi forgalom

0

Novemberben már zsinórban 32. hónapja bővült a kereskedelmi forgalom Magyarországon. Az utolsó őszi hónapban a nem élelmiszer jellegű cikkek eladása nőtt a legnagyobb mértékben.

A kiskereskedelmi forgalom volumene tavaly novemberben nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 4,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte a KSH. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,5, a nem élelmiszer kiskereskedelemben 6,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,7 százalékkal nőtt az értékesítés a naptárhatástól megtisztított adat szerint 2014 novemberéhez képest. 

A fogyasztás 2013. áprilisától kezdve novemberben már 32. hónapja megszakítás nélkül nőtt éves összehasonlításban. A növekedés üteme az élelmiszereknél az előző havi 2,1 százalékról, az üzemanyagoknál 3,4 százalékról gyorsult, a nem élelmiszer jellegű cikkek forgalmának növekedési üteme 8,0 százalékról lassult le a tavalyi év utolsó előtti hónapjában. 

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2015. január-novemberben  naptárhatástól megtisztított adatok szerint 5,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az élelmiszerekből 3,4, a nem élelmiszer jellegű termékekből 7,7, százalékkal több fogyott, mint 2014 első tizenegy hónapjában, az üzemanyag fogyasztás 7,4 százalékkal nőtt.  

A KSH megjegyezte, hogy a tavaly márciusban életbe lépett vasárnapi zárva tartásnak a kiskereskedelmi forgalom volumenének alakulására gyakorolt hatása csak hosszabb időszakra vonatkozó adatokból lesz majd kimutatható.

Hogyan változtatta meg az okostelefon az online marketinget?

Mire vezethető vissza tavaly a legtöbb nagy változás az online marketingben? Miért nő a mobilmarketing szerepe? Hogyan lehet ezt kihasználni saját marketingstratégiánk építése során? Minden a mobil évére vezethető vissza.

Évek óta újra és újra kijelentik az online marketing szakértők, hogy az év az okostelefonok éve volt. Az okostelefonok tömeges megjelenése óta gyakorlatilag minden évet a „mobil évének” lehet tekinteni, hiszen a mobil eszközök egyre felhasználóbarátabbak, illetve folyamatosan nő az okostelefonokra optimalizált tartalmak száma, ebből adódóan a mobilmarketing-kampányok is egyre sikeresebbek.

Hogy miért lehetett olyan fontos a tavalyi év a mobil marketing szempontjából? Mert a világ több pontján, beleértve az Egyesült Államokat és Japánt, a mobiltelefonos keresések váltak dominánssá a számítógépes kereséssel szemben. Magyarországon is nagy az okostelefon használat aránya. A Google felmérése szerint a 25 év alatti korosztály több mint fele ugyannyi időt tölt online az okostelefonján, mint számítógépen vagy tableten, sőt, 24 százalékuk okostelefonját használja többet internetes böngészésre.

Aki eddig nem gondolt a mobilmarketing-kampányra, azért teljesen még nem késett el: a lemaradás szerencsére egyszerű lépésekkel gyorsan bepótolható. Ilyen például a „click to call” gomb, azaz a hívás funkció, amely tavaly február óta érhető el a Google AdWordson. Ez az újítás jelentősen megkönnyítheti a cégünkkel való kapcsolatba lépést, hiszen az ügyfélnek nem kell az oldalon böngésznie, hogy megtalálja az elérhetőséget. 

Mivel világszerte 200 millió felhasználó használ valamilyen hirdetésblokkolót, 41 százalékuk egészen 2014 óta teszi ezt, ami milliárdos összegbe kerül a hirdetőknek évente. Tovább nehezíti a hirdetők dolgát, hogy már az okostelefonokon is lehetőség van a hirdetések blokkolásásra. Bár a telefonos operációs rendszerek nem blokkolják a hirdetéseket, lehetőség van olyan alkalmazások telepítésére, amelyeken keresztül meg lehet ezt tenni.
Azonban ezek a programok blokkolhatnak képeket, videókat, kommenteket, sőt betűtípusokat is, ami akadályozhatja a böngészést, így telepítésük sok esetben még a kéretlen hirdetéseknél is zavaróbb lehet a felhasználó számára. Szerencse a hirdetők számára, hogy az organikus hirdetéseket a hirdetésblokkolók nem zavarják meg.

2008-ban a magyar Facebook megjelenése fontos változásokat hozott a hazai online marketingben.  Az indulással párhuzamosan elkezdett mobilhirdetéseket ajánlani, ami azóta a Facebook fő bevételi forrásává nőtte ki magát.  A jelenleg is folyó verseny a Google és a Facebook között olyan fejlesztéseket eredményezett a közelmúltban, mint a Google által bevezetett Customer Match, melynek segítségével a cégek email cím alapján célozhatják meg az ügyfeleiket, ami a Facebookon eddig is lehetséges volt.

A Facebook ugyanekkor minden üzlet számára megnyitotta a lehetőséget, hogy az Instagramon hirdessen, olyan új funkciókat is bevezetett, mint a 30 másodperces videók, és nemrég bevezetett egy részletes célzást is, ami nagyobb rugalmasságot ad a marketingeseknek. A Google is folytatta a versenyt: új formátumot vezetett be: ez az AdMod, amely lehetővé teszi egy percig működő applikációkat beilleszteni a hirdetésbe, így a felhasználók 60 másodpercig telepítés nélkül kipróbálhatják a programokat. Emellett azt is lehetővé tették, hogy a cégek interaktív közbeiktatott hirdetéseket használjanak. Ez utóbbi két hirdetési forma még béta fázisban van.

Az okostelefonok elterjedése mindezeken túl még számtalan új hirdetési lehetőséget rejt magában. Az új hirdetési formátumok egyszerre lehetnek csábítóak és félelmetesek a hirdetők számára, hiszen az újításokkal párhuzamosan régi funkciók tűnhetnek el. A jól bevált taktikák helyett érdemes követni az új formátumokat, mert amint a régi hirdetési minta megszokottá válik a felhasználó számára, könnyebben figyelmen kívül tudja hagyni. Ha még azelőtt optimalizáljuk a kampányainkat, mielőtt a versenytársaink felismernék az új formátumban rejlő lehetőségeket, óriási versenyelőnyre tehetünk szert a piacon.

Tehát mi a javaslatunk 2016-ra? Bármilyen marketing stratégiát tervezünk erre az évre, ne felejtsük el, hogy az idei év is a mobil éve lesz!

Többet szeretne tudni az online marketing világáról? Kövesse online marketing blogunkat!

Ötven dollárt kérne a Hilton minden lemondáskor

0

A Hilton szállodalánc egységes lemondási díjat tervez bevezetni függetlenül attól, hogy a vendég mikor mondja le a szobafoglalást.

A tervek szerint hamarosan új, extra költséggel kell számolniuk a Hilton-hotelekben megszállni szándékozó utazóknak abban az esetben, ha bármikor lemondják a foglalásukat, függetlenül attól, hogy a foglalást követően ezt mikor teszik meg – olvasható a Turizmus Online oldalán.

A Hilton jelenleg kéthónapos, több szállodában zajló tesztidőszak közepén tart. A lemondási díj egységes lenne: ötven amerikai dollárba, vagyis közel 15 ezer forintnak megfelelő összegbe kerülne, és csak a Hilton Honors hűségprogramban részt vevő vendégeknek nem kellene fizetniük lemondás esetén.

Bár egy utazási tanácsadó weboldal felmérése szerint az utazók 94 százaléka nem értett egyet a díj bevezetésével, a szállodalánc vezetősége úgy nyilatkozott, hogy ez még mindig alacsonyabb a légitársasági díjaknál.

A Hilton Worldwide elnök-vezérigazgatója azzal érvelt, hogy az emberek sokszor úgy próbálják meg kijátszani a rendszert, hogy a foglalást követően lemondják azt, majd újra foglalnak annak érdekében, hogy minél jobb szobaárakat fogjanak ki.

Új közbeszerzési szabályozás: kiskapukat kell keresnie az építőiparnak?

0

A mostani közbeszerzési törvény szerint építési beruházások és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya tehát nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő saját teljesítésének arányát. Az építőipar várhatóan meg fogja találni a szabályozás kiskapuit – vélik a Szecskay Ügyvédi iroda szakértői.

Korábban komoly problémát jelentett, hogy – főként építési beruházások esetén – egyes ajánlattevők számtalan közbeszerzési eljárást nyertek meg, a teljesítést azonban alvállalkozóikra bízták. A piacon ennek megfelelően alakult az építőipari cégek struktúrája is. A legnagyobb építőipari cégek ugyanis alig rendelkeznek már építőmunkás munkavállalókkal, mivel az érdemi kivitelezési munkát alvállalkozóik végzik.

A hatályos szabályozás értelmében azonban nyertes ajánlattevő építőipari cégnek minimum 50 százalékban saját alkalmazottai és nem alvállalkozói révén kell teljesítenie a beruházást. Könnyen előfordulhat tehát, hogy egyes ajánlattevők túlnyerik magukat és a rendelkezésre álló saját kapacitásuk nem elegendő ahhoz, hogy valamennyi párhuzamosan folyó beruházásban teljesítsék a küszöböt.

Mik lesznek a várható reakciók az építőipar részéről?

A szabályozás értelmében a közös ajánlattevők teljesítését összeszámolják, így lehetséges lesz, hogy a jövőben a nagyobb építőipari cégek korábbi alvállalkozói körükkel közösen fognak majd elindulni a közbeszerzési eljárásokon.

További kiskapu a szabályozásban, hogy a korábbi közbeszerzési törvényhez hasonlóan továbbra sem minősül alvállalkozónak a gyártó, forgalmazó, alkatrész-, alapanyag-, építőanyag eladója. Építőipari beruházások esetén értelemszerűen az árazott költségvetés jelentős részét az építőanyag költsége teszi ki. A jövőben várhatóan még fontosabb lesz, hogy a teljesítés során melyik társaság építi be számlájába az építőanyag költségét. A nyertes ajánlattevő építőipari cégek várhatóan élnek majd a lehetőséggel és ajánlataikat úgy adják majd meg, hogy az építőanyag teljes költségét saját teljesítésükként számolják el, ezzel elérve a saját teljesítés minimum arányát. Az érdemi kivitelezési munkálatokat így a jövőben sem a nyertes ajánlattevő, hanem az építőipari munkásokat valóban foglalkoztató alvállalkozó fogja végezni.

Ugyancsak fontos, hogy a nyertes ajánlattevő jól kalkulálja ki előre a saját teljesítésének arányát, ha ugyanis a saját teljesítésének aránya nem éri el a kötelező minimumot, úgy az ajánlatkérő jogosult – de nem köteles – a szerződést felmondani.

Amennyiben a közbeszerzési eljárás tárgya nem építési beruházás, hanem – például kiviteli tervek esetén – szolgáltatás megrendelés, úgy a nyertes ajánlattevő kizárólag azzal tudja saját teljesítésének arányát feltornászni, ha – az építési beruházásokhoz hasonlóan – másik közös ajánlattevőt von be az ajánlattétel során. A fent részletezett problematika árubeszerzéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban nem áll fenn, mivel árubeszerzések esetén a jogszabály nem határozza meg a nyertes ajánlattevő teljesítésének minimum arányát – teszik hozzá a Szecskay Ügyvédi iroda szakemberei.

Az Apple-főnökök közül Tim Cook kereste a legkevesebbet

0

A tavalyi jövedelmi lista alapján az Apple vezérkarából Tim Cook kereste a legkevesebbet, az egyik alelnök például kétszer többet vihetett haza.

Tim Cook nem panaszkodhat a 2015-ös jövedelmére, bár az Apple vezérkarából neki jutott a legkevesebb. A számítástechnikai óriás vezérigazgatójának keresete tavaly 10,3 millió dollár volt, ami 11,5 százalékkal magasabb a 2014-es jövedelménél. A Fortune magazin tavaly márciusban Cookot választotta a világ legjobb vezetőjének.

A cég felső vezetői átlagosan 25 millió dollárt könyvelhettek el, míg tavaly a legjobban kereső Apple-főnök a kiskereskedelmi és online áruházakért felelős alelnök volt: Angela Ahrendts bankszámlája 25,8 millió dollárral gyarapodott.

Az Apple 2015-ben sikeres üzleti évet zárt, 233,7 milliárd dolláros bevétellel és 53,4 milliárd dollár adózott eredménnyel. Az év attrakciója az iPhone 6s és 6 Plus piacra dobása volt, bár a kezdeti rekordeladások után idén januárra jelentős raktárkészletek maradtak a készülékekből.

Új kikötő segíti a Mohács környéki vállalkozásokat

Mintegy ötmilliárd forintból épül új, konténerek és darabáru rakodására alkalmas közforgalmú kikötő Mohácson. A beruházáshoz az IKOP-ból nyert támogatást a város.

Új kereskedelmi kikötő épül több mint ötmilliárd forint beruházással Mohácson 2017 végéig – tájékoztatta a Duna-parti város polgármestere az MTI-t. Szekó József (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: a konténerek és darabáru rakodására alkalmas új közforgalmú kikötőn keresztül a baranyai és a dél-dunántúli régió vállalkozásai könnyebben juttathatják majd el termékeiket a világpiacra.     

A két hajóállásosra tervezett létesítmény 330 méter hosszúságú, rakodásra alkalmas partfallal épül meg. A kikötőt megfelelő közúti és vasúti csatlakozással és 20-40 lábas konténerek mozgatásához szükséges darurendszerrel is ellátják.     

Szekó József elmondta, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) idei pályázati keretéből nyert 4,75 milliárd forintos forrás mellé Mohács önkormányzatának 300 millió forintos önerőt kell biztosítania. A tervek elkészítése után közbeszerzési eljárás keretében fogják kiválasztani a kivitelezőt 2016 végéig. 

A polgármester szerint az építkezés 2017 elején indulhat, és az év végéig befejeződhet. A beruházás nyomán 15-30 új munkahely jöhet létre a Duna-parti városban – tette hozzá.

Idén újra befektetésre ajánlott lehet a magyar államadósság

0

Több mint négy év után idén jó eséllyel legalább egy meghatározó hitelminősítőnél visszakerül a befektetésre ajánlott kategóriába a magyar államadósság-besorolás.

A Barclays pozitív hitelminősítési folyamatokat vár idén a közép- és kelet-európai térségben, azon belül Magyarország esetében pedig felminősítésre lát lehetőséget a londoni központú befektetési bank – idézi az MTI a pénzintézet elemzését. A magyar államadósság ezzel több mint négy év után kerülhet vissza a befektetésre ajánlott kategóriába.

Így látják ezt más londoni elemzők is. A Morgan Stanley bankcsoportnak az európai feltörekvő térségről összeállított, 2016-ra szóló átfogó előrejelzése szerint az idei lesz az az év, amikor Magyarország visszanyeri befektetési ajánlású hitelminősítői adósosztályzatát. Úgy látják, hogy „már esedékes lenne” a felminősítés, és az idén legalább egy, de nagyobb valószínűséggel két hitelminősítő is visszaemeli a magyar államadós-besorolást a befektetésre ajánlott kategóriába.

A Morgan Stanley elemzői szerint ezt indokolná a külső adósság, illetve a devizában denominált államadósság-hányad folytatódó csökkenése, valamint az, hogy kiszámíthatóbbá vált a magyar bankrendszer működési környezete, és továbbra is szilárd a magyar gazdaság költségvetési pozíciója. A bank szerint mindezeknek együtt „elégségesnek kellene lenniük” a felminősítéshez.

A világ három nagy, meghatározó hitelminősítője, a Fitch Ratings, a Moody’s Investors Service és a Standard & Poor’s jelenleg egyaránt a befektetésre ajánlott kategóriától egy fokozattal elmaradó besorolással tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósságot. Tavaly májusban azonban a Fitch, novemberben pedig a Moody’s a felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította magyar adósosztályzat kilátását az addigi stabilról, a Standard & Poor’s pedig – a stabil kilátás fenntartása mellett – felminősítette a magyar államadós-besorolást – igaz, ez utóbbi cégnél addig két szinttel voltunk a befektetésre ajánlott kategória alatt.

A Fitch legutóbbi tanulmányában közölte, hogy a legnagyobb valószínűséggel – Portugália mellett – Magyarország lesz a következő olyan állam, amely a cég nyilvántartásában visszakerülhet a befektetésre ajánlott kategóriába, tekintettel arra, hogy a két ország szuverén adósosztályzata egyaránt BB plusz, vagyis a befektetési alapszinttől egy fokozattal marad el, és e besorolásokra pozitív kilátás van érvényben.

Nonprofit mikrohitel a BVK-tól: akár 10 millió forintot is kaphatnak a mikrovállalkozások

Kapacitásbővítésre, ingatlanvásárlásra, vagy akár forgóeszközökre is elköltheti a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) non-profit mikrohitelét, amellyel a legkisebb, esetenként az induló vállalkozásokat is támogatják.

Az év legelején várhatóan további kedvezményekkel bővül majd a BVK mikrohitelezési ajánlata, melyet nem csak a legkisebb vállalkozások tulajdonosainak, de a cégalapításon gondolkodóknak is érdemes észben tartani – tájékoztatott a BVK.

A mikrovállalkozásoknak – vagyis a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató és 2 millió euró alatti árbevételű cégeknek – szóló programban 10 millió forintos összeghatárig vehetnek fel hiteleket. A futamidő a felhasználástól függően változik, akár tíz év is lehet, a támogatott kamat pedig 3,9 százalék.

Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke elmondta: a programban a pénz mellé szakmai tanácsadást, mentorálást is kapnak a vállalkozók. A korábbi ügyfelek között voltak, akik reggelizőt nyitottak a hitelből, egy fiatal ügyvéd pedig ebből vásárolta meg első irodáját. A BVK mikrohitelének megszerzéséhez elsősorban egy életképes üzleti terv kell, így olyan cégeket is tudnak támogatni, melyek csak a közelmúltban indultak – hangsúlyozta Szalai Piroska.

Kínával abszolút rekordot dönthet a Csillagok háborúja

0

Az első 20 nap forgalmazási alapján a Csillagok háborúja hetedik része megdöntötte az Egyesült Államokban a bevételi rekordot. Az abszolút listát továbbra is az Avatar vezeti.

Szerda estig 760,5 millió dollárt hozott a konyhára a Csillagok háborúja legújabb, Az ébredő erő című része, ezzel ebben a mutatóban már megelőzte az eddigi listavezető Avatart.

A forgalmazók a következő boomot attól várják, hogy január 9-én a kínai mozik is vetíteni kezdik. Az elővételek alapján feltételezik, hogy az ázsiai premier nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az Ébredő erő az abszolút listán is az első helyre törjön. Ezt egyelőre az Avatar uralja 2,7 milliárd dolláros bevétellel, míg a második helyen a Titanicot találjuk 2,1 milliárddal.

Az ébredő erőt Magyarországon a premier éjszakáján 27 ezren látták.

Több száz eurós béremelés kellene a szlovák tanároknak

0

Az alacsony bérek jelentik a legnagyobb problémát a szlovákiai oktatásügyben. Juraj Draxler oktatási miniszter is úgy véli, hogy jelentős béremelésre van szükség.

A kezdőbéreknek a következő 3-4 év folyamán több száz euróval kellene emelkedniük – nyilatkozta a TASR hírügynökségnek adott interjúban Draxler. Azt gondolja, hogy enélkül nem sikerül elérni azt, hogy a fiatalok az oktatásügyben akarjanak dolgozni. Hozzátette azonban, hogy ő egyedül képtelen a kezdő pedagógusok ezen égető gondjának orvoslására – írja a hirek.sk.

Vegyék a csehországi helyzetet, ahol a kezdőbéreket 2010 és 2011 között több mint egyharmadával emelték, de annak következtében sem tódultak a fiatalok az oktatásügybe – mondta a miniszter.

Az is gondot jelent, hogy az oktatásügyben jelenleg nincsenek szabad helyek. Az oktatási tárca azt fontolgatja, hogy az iskolaigazgatók jogköreit megerősítené.

Eszközt kell adnunk ahhoz, hogy ott, ahol nincs meg a kellő minőség, az iskolák bizonyos feltételek mellett búcsút inthessenek egyes pedagógusaiknak. Ehhez azonban az igazgató vagy a fenntartó ebben a pillanatban nagyon gyenge lehetőségekkel rendelkezik – fejtette ki a miniszter.

Városfejlesztés: több mint 80 milliárd forintra lehet pályázni

Három, városfejlesztést célzó felhívás jelent meg a Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, együttes keretösszegük meghaladja a 80 milliárd forintot.

A „Zöld város kialakítása” (TOP-2.1.2-15) elsősorban olyan infrastruktúra-fejlesztéseket támogat, amelyek javítják a települések általános környezeti állapotát, segítik a település fenntartható fejlődési pályára állítását, a beruházások során olyan technológiák, módszerek kerülnek alkalmazásra, amelyek környezet- és természetvédő módon biztosítják a megépített infrastruktúra és a település működését, elősegítik a fenntartható fejlődést. Cél a kijelölt akcióterületen található zöldfelületek és a hozzájuk kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő, sokszor használaton kívüli, de akár jövedelemtermelésre alkalmas infrastruktúraelemek megújítása. Támogatási kérelem benyújtására a városi jogállású települések helyi önkormányzatai jogosultak; a meghirdetéskor rendelkezésre álló tervezett keretösszeg teljes költség alapon a TOP beavatkozási területén: 43,246 milliárd forint.

A „Leromlott városi területek rehabilitációja” (TOP-4.3.1-15) felhívás célja „a leszakadó vagy leszakadással veszélyeztetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex kezelése a területen élők társadalmi integrációjának elősegítése érdekében”. Támogatási kérelem benyújtására a városi jogállású helyi önkormányzatok jogosultak, kivéve a megyei jogú városok önkormányzatait; a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg teljes költség alapon a TOP beavatkozási területén: 16,06 milliárd forint.

A „Barnamezős területek rehabilitációja” (TOP-2.1.1-15) felhívás legfőbb célja „a vállalkozások és befektetők, valamint a lakosság számára vonzó, ugyanakkor környezetileg fenntartható városi környezet, települési arculat kialakítása”. A barnamezős területek rehabilitációja során törekedni szükséges a terület funkcióváltó megújítására, azaz hogy a fejlesztésekkel teljesüljön az intézkedés célja: a barnamező rehabilitációjával minél több, a városfejlesztés és a városüzemeltetés szempontjából innovatív módszert alkalmazó, új, zöldterületi-rekreációs, közösségi és kulturális funkciókkal gazdagodó, fenntartható városi terület jöjjön létre. Támogatási kérelem benyújtására a városi jogállású települések helyi önkormányzatai jogosultak; a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg teljes költség alapon a TOP beavatkozási területén: 21,009 milliárd forint.

Leszorítja a tojás árát az európai uniós túltermelés

0

Újra lejtőre került a tojás ára, a termelői árszint ma alig haladja meg darabonként a 20 forintot. A termelők szerint ez egyrészt az uniós túltermelés, másrészt a karácsony utáni keresletcsökkenés számlájára írható.

A november végén mért 8 százalékos áresés után az elmúlt hetekben tovább csökkent a tojás termelői ára hazánkban. Végh László, a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke szerint az áresés mögött egyrészt az egész Európai Uniót érintő túltermelés és a karácsonyi nagybevásárlások utáni általános kereslet-visszaesés áll – írja a Magyar Idők.

Az ünnepek előtti és alatti fogyasztásbővülés sem volt olyan árfelhajtó hatással, mint az megszokott volt más években. Az árak az egyébként is alacsony szintről indultak el lefelé az év elején. Végh László szerint a termelők az év egészét tekintve is borúlátóak, a korábbi jelzések pedig arra engednek következtetni, hogy a tojásfogyasztás az év egészében csökkenő pályára állhat.

Az eddig felhalmozott készleteken mindenki túl akar adni, ugyanakkor a külpiaci helyzet sem túl rózsás, sem a létojás, sem a tojáspor piaca nem mozdult meg az év elején. A termelők elég nagy készletekkel kezdték az évet, a túltermelést pedig az állományok kivágásával sem tudják mérsékelni, a vágóhídi kapacitások ugyanis szűkösek, és a hús iránti kereslet is visszaesőben van.

Piaci információk szerint a kínai tojáspor iránti kereslet is alábbhagyott. A bővülő kínálat tovább csökkenti majd az árakat. Az importnyomás a hazai piacon is érezteti hatását, az árak alakulását a külpiaci folyamatok befolyásolják. A túlkínálat miatt dömpingáron megjelenő – sokszor ipari, S méretű – tojás egyre lejjebb szorítja az árakat.

Donald Trump cége kivonná beruházásait Nagy-Britanniából

0

Miután az Egyesült Királyság parlamentje napirendre vette Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt-aspiráns esetleges kitiltását az országból, Trump cége bejelentette: ha a parlament megszavazza a kitiltást, annak következményei lesznek.

Donald Trump cég-konglomerátumának vezérigazgató-helyettese, George Sorial közleményben jelentette be, hogy amennyiben a londoni parlamentben a kitiltás mellett határoznának, a milliárdos leállíthatja folyamatban lévő, nagy értékű beruházásait Skóciában.

A Westminster veszedelmes precedenst teremtene, és azt a rossz üzenetet küldené a világnak, hogy az Egyesült Királyság ellenzi a szólásszabadságot – fogalmazott Sorial a Fox televíziónak adott nyilatkozatában. Hozzátette: egy ilyen döntés elidegenítene Nagy-Britanniától sok olyan amerikai állampolgárt is, aki Donald Trump híve és támogatója.

A republikánus elnökjelölt-jelölt muszlimokkal kapcsolatos néhány megjegyzése keltett felháborodást, s emiatt a szigetországban két petíciót is kezdeményeztek, mindkettőben az amerikai milliárdos kitiltását szorgalmazzák. A petíciókat eddig több mint ötszázezren írták alá.

Donald Trumpnak golfpályái vannak Skóciában, és cége további beruházásokat tervez skót földön.

MTI/Járai Judit, Washington

Raktárba kerül a hazai közlekedéstörténet nehéz öröksége

Az utolsó, nagy méretű műtárgyakat, vasúti kocsikat, repülőgép szimulátorokat és szobrokat is elszállítják a közlekedési múzeumból, amelynek épületét felújítják a Liget Budapest Projekt részeként. A feladatra közbeszerzést írt ki a fejlesztő cég.

Nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki a Liget Budapest Projektet menedzselő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum nagy méretű műtárgyainak elszállítására. Az intézményt tavaly áprilisban zárták be, a kisebb, könnyebben mozgatható tárgyakat már elszállították, szétosztották több kiállítás között, a nagyobb, nehezebb darabok azonban még ott vannak.

A pályázati felhívás szerint a nyertes vállalkozásnak ezeket kell majd elvinni egyrészt az MMKM Tatai és a Kaposvár utcai raktáraiba, a legnagyobb elemeknek pedig Budapesten vagy az agglomerációban kell helyet, praktikusan egy nagy raktárbázist keresni. Az elszállítandó tételeket nem részletező felhívás alapján egyebek mellett vasúti kocsikat és négy TU-154-es repülőgép szimulátort is el kell vinni a múzeumból, de a nyertes feladata lesz a kőszobrok elszállítása, sőt az úgynevezett hosszúcsarnok falában található terrakotta műalkotás kibontása is.

A közbeszerzésen csak olyan cég indulhat, amelynek az elmúkt három évben legalább nettó 30 millió forint bevétele volt vasúti jármű közúti szállításából vagy egy minimum tíz tonnás jármű szállításából. A pályázatra február 9-ig lehet jelentkezni, a felhívást megtekintheti itt.

A közelekedési múzeumnak helyet adó épületet a Liget Budapest Projekt keretében állítja vissza eredeti állapotába. A millenniumi ünnepségekre Pfaff Ferenc tervei alapján, romantikus-eklektikus stílusban épült Közlekedésügyi Csarnok a második világháború alatt sérült meg, mai formáját pedig a ’60-as évek részleges helyreállítási és a ’80-as évek bővítési munkáinak köszönheti. Az épület  tervek szerint 2018-ra nyeri vissza eredeti pompáját, az újjáépítés becsült költsége hétmilliárd forint.

Washington: meg vannak számlálva a szíriai elnök napjai

0

A szíriai elnök 2017 áprilisa után távozik posztjáról, további sorsa bizonytalan – áll egy amerikai forgatókönyvben, amely a szíriai válság rendezését írja le.

A szíriai rendezéssel foglalkozó dokumentum szerint az amerikai kormány szerint már februárban megkezdődhetnek a közvetítő tárgyalások Aszad szíriai elnök és az ellenzéki vezetők között, amelynek eredményeként áprilisban olyan bizottságot alakíthatnak, amely előkészíti a demokratikus választásokat.

Májusban feloszlatnák a parlamentet, és novemberig elkészülne az ország új alkotmány-tervezete, amelyről jövő januárban népszavazáson döntenének.

A forgatókönyv azzal számol, hogy nyárig jelentős mértékben visszaszoríthatják az Iszlám Államot Szíriában, ám arról nem tesznek említést, hogy a nemzetközi koalíció mellett ebben milyen szerepet szánnak Oroszországban.

Washingtonban azt feltételezik, hogy 2017 márciusában meg lehet rendezni a választásokat, s ez után Aszadnak már nem lesz helye a politikai életben.

A forgatókönyv nem számol Moszkva és Teherán álláspontjával, noha köztudott, hogy Oroszország és Irán is a jelenlegi elnök hivatalban maradását tartaná fontosnak.

Kétezer milliárd forint jegybanki forrás a vállalkozásoknak

Az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) köszönhetően 31 ezer vállalkozás eddig több mint kétezer milliárd forint hitelhez jutott kedvezményes feltételek mellett. A jegybank idén még 600 milliárdot biztosít erre a célra és az nhp kivezetésével párhuzamosan beindította a piaci hitelezést ösztönző programját.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) keretében tavaly év végéig összesen közel 31 ezer hazai vállalkozás jutott finanszírozáshoz kedvező feltételek mellett mintegy 2126 milliárd forint összegben – közölte az MNB. A 2013 nyarán indut nhp lényege, hogy az MNB ingyen forrást biztosít a programban résztvevő hitelintézeteknek, amelyek azt saját kockáztukra, legfeljebb évi 2,5 százalékos kamat mellett adják tovább a kis- és középvállalkozásoknak (kkv).

Az MNB célja a programmal a kkv-hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése, a pénzügyi stabilitás erősítése és a gazdasági növekedés elősegítése volt. A jegybank értékelése szerint ezeket sikerült elérni: miközben a kkv-k hitelállománya a program indulása előtt évi 5-7 százalékkal csökkent, a tavaly harmadik negyedévében már 3,5 százalékkal bővült. Növekedett a beruházási aktivitás, emelkedett a foglalkoztatottság és ezen keresztül bővült a gazdaság is. Az nhp 2014-2015-ben összesen 1-1,5 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez – írja az MNB.

A jegybank tavaly év végén az nhp kivezetéséről döntött. A program harmadik és egyben utolsó ütemében, idén év végéig összesen 600 milliárd forintot biztosít az MNB kkv-finanszírozásra. Ebből 300 milliárd a forint kölcsön, míg az összeg másik felét a devizahitelek adják, amelyet természetes devizafedezettel rendelkező exportáló cégek vehetnek igénybe. Változást jelent ugyanakkor, hogy ezt a pénzt már csak új beruházások megvalósítására hitelezhetik tovább a kkv-knak a bankok, a maximális hitelösszeg pedig egymilliárdra csökkent a korábbi tízmilliárd forintról.

Az nhp kivezetésével párhuzamosan az MNB idén elindította úgynevezett piaci hitelprogramját (php). A bankok egy kamatcsere ügylettel csökkenthetik a hosszabb futamidejű hitelek kihelyezéséből eredő kockázataikat feltéve, hogy vállalják kkv-hitelállományuk növelését. Tíz egységre kötött kamatcsere ügylethez 2,5 egységgel kell növelniük kkv-hiteleiket.

A program részeként az MNB csökkenti a kkv-hitelekhez kapcsolódó tőkekövetelményeket, ezzel is támogatva a bankokat abban, hogy növeljék a vállalkozásoknak nyújtott források összegét. A php harmadik eleme egy vállalati hitelinformációs rendszer, amely a jelenleginél pontosabb, teljesebb képet ad az adosokról a bankoknak, így csökkentve a hitelezési kockázatokat.

Új TOP-pályázat: 11 milliárd forint szociális alapszolgáltatások fejlesztésére

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése” című (TOP-4.2.1-15) felhívás.

A felhívás célja a Szociális törvényben és Gyermekvédelmi törvényben nevesített szolgáltatások elérhetővé tétele a szolgáltatáshiányos településeken élők számára új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, új férőhelyek kialakításával és már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével – olvasható a kormány hivatalos pályázati oldalán.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be az intézmények fenntartói vagy az ingatlanok tulajdonosai:

  • központi költségvetési irányító és költségvetési szervek;
  • helyi önkormányzatok és társulásaik;
  • helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik;
  • önkormányzat többségi tulajdonában lévő vállalkozások;
  • egyházi jogi személyek;
  • Magyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű civil szervezetek;
  • nonprofit gazdasági társaságok, szervezetek.

A meghirdetéskor rendelkezésre álló tervezett keretösszeg teljes költség alapon a TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) beavatkozási területén: 11,236 milliárd forint.

A támogatási kérelmek benyújtása 2016. február 8-tól 2016. április 29-ig lehetséges.

További részletek a csatolt Felhívásban.