A mostani közbeszerzési törvény szerint építési beruházások és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya tehát nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő saját teljesítésének arányát. Az építőipar várhatóan meg fogja találni a szabályozás kiskapuit – vélik a Szecskay Ügyvédi iroda szakértői.
Korábban komoly problémát jelentett, hogy – főként építési beruházások esetén – egyes ajánlattevők számtalan közbeszerzési eljárást nyertek meg, a teljesítést azonban alvállalkozóikra bízták. A piacon ennek megfelelően alakult az építőipari cégek struktúrája is. A legnagyobb építőipari cégek ugyanis alig rendelkeznek már építőmunkás munkavállalókkal, mivel az érdemi kivitelezési munkát alvállalkozóik végzik.
A hatályos szabályozás értelmében azonban nyertes ajánlattevő építőipari cégnek minimum 50 százalékban saját alkalmazottai és nem alvállalkozói révén kell teljesítenie a beruházást. Könnyen előfordulhat tehát, hogy egyes ajánlattevők túlnyerik magukat és a rendelkezésre álló saját kapacitásuk nem elegendő ahhoz, hogy valamennyi párhuzamosan folyó beruházásban teljesítsék a küszöböt.
Mik lesznek a várható reakciók az építőipar részéről?
A szabályozás értelmében a közös ajánlattevők teljesítését összeszámolják, így lehetséges lesz, hogy a jövőben a nagyobb építőipari cégek korábbi alvállalkozói körükkel közösen fognak majd elindulni a közbeszerzési eljárásokon.
További kiskapu a szabályozásban, hogy a korábbi közbeszerzési törvényhez hasonlóan továbbra sem minősül alvállalkozónak a gyártó, forgalmazó, alkatrész-, alapanyag-, építőanyag eladója. Építőipari beruházások esetén értelemszerűen az árazott költségvetés jelentős részét az építőanyag költsége teszi ki. A jövőben várhatóan még fontosabb lesz, hogy a teljesítés során melyik társaság építi be számlájába az építőanyag költségét. A nyertes ajánlattevő építőipari cégek várhatóan élnek majd a lehetőséggel és ajánlataikat úgy adják majd meg, hogy az építőanyag teljes költségét saját teljesítésükként számolják el, ezzel elérve a saját teljesítés minimum arányát. Az érdemi kivitelezési munkálatokat így a jövőben sem a nyertes ajánlattevő, hanem az építőipari munkásokat valóban foglalkoztató alvállalkozó fogja végezni.
Ugyancsak fontos, hogy a nyertes ajánlattevő jól kalkulálja ki előre a saját teljesítésének arányát, ha ugyanis a saját teljesítésének aránya nem éri el a kötelező minimumot, úgy az ajánlatkérő jogosult – de nem köteles – a szerződést felmondani.
Amennyiben a közbeszerzési eljárás tárgya nem építési beruházás, hanem – például kiviteli tervek esetén – szolgáltatás megrendelés, úgy a nyertes ajánlattevő kizárólag azzal tudja saját teljesítésének arányát feltornászni, ha – az építési beruházásokhoz hasonlóan – másik közös ajánlattevőt von be az ajánlattétel során. A fent részletezett problematika árubeszerzéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban nem áll fenn, mivel árubeszerzések esetén a jogszabály nem határozza meg a nyertes ajánlattevő teljesítésének minimum arányát – teszik hozzá a Szecskay Ügyvédi iroda szakemberei.
