Magyarország a jelenlegi költségvetési ciklusban a korábbinál valamivel kevesebb uniós támogatásra számíthat, a források felhasználásának hatékonysága azonban javulhat, több jut a gazdaság fejlesztésére.
Idén jelentősen csökken a Magyarországra érkező uniós támogatások összege a rekordot jelentő tavalyi évhez képest. Miközben tavaly – az önrésszel kiegészülve – a források értéke elérhette a 2700 milliárd forintot, addig 2016-ban ennél várhatóan 1200 milliárd forinttal kevesebbel kell beérnie a magyar gazdaságnak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank által publikált tanulmányból, amelyet Babos Dániel és P. Kiss Gábor jegyez.
Az elmúlt években az Európai Unió a GDP 5-6 százalékának megfelelő támogatást nyújtott Magyarország számára, ez egészült még ki a hazai társfinanszírozással. Ezzel szemben idén körülbelül a GDP 2,5 százalékának megfelelő forrásbeáramlásra lehet számítani. A visszaesés magyarázata, hogy a 2007-13-as uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása 2015 végével lezárult, míg a 2014-20-as ciklus elején az átlagosnál alacsonyabb forrásbeáramlásra lehet számítani az új pályázatok kiírásához és átfutásához szükséges idő miatt.
A legnagyobb problémát az állami tőketranszferek csökkenése jelentheti, ugyanis az állami beruházások mintegy fele uniós támogatásból valósult meg az elmúlt években, a fennmaradó részben pedig szerepel az uniós forrásokhoz kapcsolódó önrész. A források kétharmada az elmúlt években az állami szférához került, amelyek nagy részéből beruházások valósultak meg.
Az állami beruházásokkal azonban a magánszektor is jól járt, hiszen a megrendelő ugyan az állam volt, de a kivitelező a magánszektor. A támogatások visszaesését, így a magánszektor és az államháztartás is megérezheti. Előbbi mintegy 900 milliárd forinttal, utóbbi pedig 350 milliárd forinttal kevesebb forráshoz juthat 2016-ban – olvasható a tanulmányban.
Jó hír azonban, hogy az új ciklusban a támogatások szerkezete a gazdasági növekedés szempontjából előnyösebb lehet, mint korábban volt. A 2007-2013-as ciklus keretében mintegy 28,7 milliárd euró érkezett a magyar gazdaságba, ebből 24,9 milliárd a kohéziós alapokból, míg 3,8 milliárd euró az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származott. Az új költségvetésben 25 milliárd euró támogatást használhat fel Magyarország. A kohéziós alapokból körülbelül 22 milliárd euró érkezhet az országba, további hárommilliárd euró pedig az EMVA-tól. A teljes keretösszeg nagyjából 60 százaléka, 15 mililárd euró szolgálhatja a gazdaság fejlesztését.
Az uniós támogatás főbb irányait tematikus célokban határozta meg Brüsszel. A legfontosabbak ezek között a foglalkoztatás, a közlekedés fejlesztése, a környezetvédelem, az energetika és a kkv-szektor versenyképességének növelése. Ezeken kívül kiemelt jelentőséggel bír még a kutatás, a fejlesztés és az innováció támogatása, a társadalmi felzárkózás elősegítése és az oktatás fejlesztése. Forrá-sokat biztosítanak még az EU-s alapok az információs és kommunikációs technológiák fejlesztéséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a közigazgatás fejlesztéséhez.
