Kezdőlap Blog Oldal 1095

Bankok információs kartelle miatt bírságolt a versenyhivatal

KamaraOnline
-
0
Bankok információs kartelle miatt bírságolt a versenyhivatal

A GVH négymilliárd forintot meghaladó bírságot szabott ki a Bankszövetségre és a Bankárképzőre a két szervezet által működtetett, a bankok által használt adatbázis miatt.

Összesen 4,015 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Bankszövetségre és a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt.-re. A GVH szerint a két szervezet 12 éven át a verseny korlátozására alkalmas módon működtette a BankAdat nevű adatbázist, amellyel lehetővé tették a bankok számára, hogy egyedi, üzleti titoknak minősülő, stratégiai adatokat osszanak meg egymással – derült ki a GVH közleményéből.

A hatóság álláspontja szerint a BankAdat keretében megvalósult információáramlás horizontális információcserének minősül, amely sérti mind a magyar, mind az uniós versenyjogi szabályokat. A Bankszövetség tagjai által az adatbázisban megosztott egyedi, üzleti titkoknak minősülő, stratégiai adatok (például mennyiségekre, költségekre, keresletre, nyereségességre vonatkozó adatok) biztosították, hogy a pénzintézetek naprakész információval rendelkezzenek a piacról, a piaci folyamatokról, versenytársaik teljesítményéről, üzletpolitikájáról, illetve stratégiájáról. Az elérhető információkat az érintett pénzintézetek elsősorban az üzleti tervezésnél, a stratégiaalkotásnál és a termékfejlesztésnél használták fel.

A bírság meghatározása során a GVH a Bankszövetség esetében az adatot szolgáltató tagoknak 2001-től az adatszolgáltatásuk idején keletkezett érintett piaci forgalmának a lakossági és vállalati szegmenshez sorolt kamat, díj és jutalékbevételei összegéből indult ki, míg a Bankárképző esetében az adatbázis működtetésével összefüggésben elért árbevételt tekintette releváns forgalomnak.

A GVH a bírság összegének meghatározásánál súlyosító körülményként figyelembe vette többek között, hogy a feltárt információcsere kifejezetten széles körű egyedi adatmegosztáshoz vezetett, s az árverseny, a minőségi verseny és az innovációs verseny dimenzióit is érintette. Ráadásul a BankAdatban résztvevő tagvállalkozások szinte teljes egészében lefedték a hazai bankrendszert, együttes piaci részesedésük meghaladta a 80 százalékot.

A GVH enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor, hogy a Bankszövetség és a Bankárképző önkéntesen felhagyott az adatbázis működtetésével a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően, illetve hogy az adatbázis csak részben minősül jogsértőnek.

Az információs kartell aktív szereplője a Bankszövetség volt, a Bankárképző közreműködői szerepet vállalt. A GVH az adatot szolgáltató, ekként a jogsértő döntések meghozatalában résztvevő tagbankok közvetlen versenyjogi felelősségét nem állapította meg, mert az adatbázis létrehozásáról és működtetéséről szóló döntéseket a Bankszövetség hozta meg.

A GVH mögöttes felelősként nevesítette határozatában azokat a pénzintézeteket (Budapest Bank, CIB, Erste, K&H, MKB, OTP, Raiffeisen, UniCredit, Magnetissimo, Banif, Commerzbank, Quaestor, FHB Kereskedelmi Bank, Gránit, KDB, Cetelem, Takarékbank, Sberbank, Merkantil, Porsche, Sopron Bank, Erste Lakástakarék, FHB Jelzálogbank, Fundamenta, OTP Jelzálogbank, OTP Lakástakarék, UniCredit Jelzálogbank, Axa, BNP, Citibank, Crédit Agricole, Deutsche Bank, ING), amelyekkel szemben a kiszabott bírság behajtása iránt intézkedik abban az esetben, ha a Bankszövetséggel szemben a végrehajtás nem vezetne eredményre.

A GVH elfogadta a Bankszövetség részletfizetés engedélyezése iránti kérelmét, mert annak tagdíjbevételei nem fedezik a kiszabott bírságot, így a tagjai számára pótbefizetést, vagy a tagdíjak felemelését szükséges előírnia. A GVH ugyanakkor az eljárást megszüntette a BankAdat adatbázisból aggregáltan lekérdezhető adatok vonatkozásában, valamint a Kinizsi Bankkal, a KELER-rel, az Exim Bankkal, az MFB-vel és a Mohácsi Takarék Bankkal szemben.

Fogyasztóvédelem: kijelölték a 2016. évi ellenőrzési területeket

KamaraOnline
-
0
Fogyasztóvédelem: kijelölték a 2016. évi ellenőrzési területeket

Jóváhagyta a nemzeti fejlesztési miniszter a 2016. évre tervezett fogyasztóvédelmi ellenőrzési programot.

Elfogadták a 2016. évre vonatkozó ellenőrzési tervet, mely meghatározza a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a kormányhivatalok fogyasztóvédelemért felelős egységeinek az idei évi ellenőrzési területeit – olvasható az NFH közleményében. A vizsgálatok közt helyet kaptak a korábbi években gyakran kifogásolt területek is, mint az árfeltüntetés, árfelszámítás, a szavatossági, jótállási kifogások intézése, a termékbemutatókon tapasztalt visszaélések, vagy a szén-monoxid riasztók vizsgálata.

Online kereskedelem ellenőrzése internetes laborral

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkáját az idén egy speciálisan az online kereskedelem jogsértéseit kiszűrő, úgynevezett internetes labor segíti majd. Az uniós forrásokból megvalósult labor professzionális gépparkkal, és speciális szoftverrel rendelkezik, melyek hatékonyabbá teszik a fogyasztóvédelmi szakemberek munkáját abban, hogy kiszűrjék a szabálysértő, és fogyasztókat megtévesztő honlapokat. Ellenőrzik a digitális tartalmakat, az alkalmazáson belüli vásárlásokat, az ingyenes kipróbálásra kínált lehetőségeket, és a kuponokat értékesítő oldalakat is. A weboldalak ellenőrzése egész évben, folyamatosan zajlik.

Termékbemutatókra vonatkozó jogszabály szigorítások ellenőrzése

Januárban életbe léptek azok a jogszabályi szigorítások, melyek a termékbemutatóval egybekötött értékesítést végző vállalkozásokra vonatkoznak. A felügyelők vizsgálják majd a személyes, írásbeli, telefonos és elektronikus elérhetőségeken az ügyfélszolgálatok működését, hogy a rendezvényekre, állapotfelmérésekre, és egészségügyi szűrésre invitáló meghívókon szerepel-e tiltott árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny, vagy más csalogató ajándék. Szintén jogkövetkezményekre számíthat az a kereskedő, aki az árubemutatón pénzügyi szolgáltatást nyújt, például áruhitelt köt.

Kiemelt védelem a gyermekeknek, fiataloknak, és idősöknek

A koruk, hiszékenységük miatt különösen kiszolgáltatott fogyasztók, mint a gyermekek, fiatalkorúak és idősek kiemelt védelmet élveznek. A gyermekek testi épségére, egészségére veszélyes játékok, csecsemő és kisgyermek ruházati termékek, rágókák vizsgálatára az idén is sor kerül. Vizsgálják még a fiatalkorúak alkohollal és dohánnyal való kiszolgálás tilalmának betartását.

Laboratóriumi vizsgálatok

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az Élelmiszer- és Vegyipari, valamint a Mechanikai és Villamos Laboratóriumában a legkülönbözőbb termékek összetételét, címkéjén szereplő tájékoztatók hitelességét, a szabályoknak, és szabványoknak való megfelelőségét vizsgálja. A két akkreditált laboratórium tesztjei, és a piacfelügyeleti kockázatkezelési eljárás biztosítja a fogyasztók számára, hogy hiteles tájékoztatást kapjanak a termékek olyan tulajdonságairól, amiket ők maguk nem láthatnak, tapasztalhatnak, de akár súlyos kockázatot is jelenthet az egészségükre nézve. Ilyen kiemelt ellenőrzési terület lesz többek között az:

  • utazó adapterek
  • hajkezelő készülékek
  • fényfüzérek
  • szén-monoxid riasztók
  • különböző építő anyagok
  • bőrrel érintkező, illetve bőrből készült termékek és
  • szezonális finomságok vizsgálata.

A fentieken túl a hatóság továbbra is eljár majd a fogyasztók egyedi panaszai esetében, és kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói tájékoztatásra, valamint a fogyasztói tudatosság növelésére is.

Elindult az Astra Biztosító felszámolása, sietniük kell a hitelezőknek

KamaraOnline
-
0
Elindult az Astra Biztosító felszámolása, sietniük kell a hitelezőknek

Elindult az Astra Biztosító felszámolása. A kgfb-s károkat a magyar Mabisznál, míg az egyéb követeléseket a román felszámolónál kell bejelenteni. A korábban 169 ezer kgfb-s szerződést kezelő magyar Astrának még 16 ezer ügyfele van.

A román pénzügyi felügyelet (ASF) tájékoztatása szerint elindult a román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A., és azzal együtt annak magyarországi fióktelepe, vagyis az Astra Biztosító felszámolása – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A román biztosítási garanciaalap (FGA) honlapján közzétett információ szerint a hitelezők a biztosítóval szemben január 18-ig nyújthatják be követelési igényeiket a felszámolónál. Felszámolónak a KPMG Restructuring SPRL-t jelölték ki.

A KPMG január 29-ig ellenőrzi az igényeket, s teszi közzé a hitelezőkről szóló előzetes táblázatot. Ezután február 24-ig véglegesítik a hitelezők listáját, s aznap kerül sor a hitelezők első találkozójára is. A társaság elérhetőségei: Bucharest, DN1, Ploiesti-Bucharest Street, no. 69-71. 1st District, tel/fax: +40 372 377 700.

A felszámolás kapcsán a január 18-i bejelentési határidő a nem biztosítási szerződéssel kapcsolatos magyarországi hitelezőket, és a nem kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) – hanem például lakás, utas vagy casco biztosítási kárhoz – kapcsolódó, 450 ezer lej (mintegy 30 millió forint) feletti biztosítási kár vagy díjköveteléssel rendelkező ügyfeleket érinti alapvetően.

A nem kgfb követelések 450 ezer lej feletti részére ugyanis sem a magyar, sem pedig a román garanciaalap nem terjed ki. Egy uniós irányelv alapján az ügyfelek a hitelezői követelést magyar nyelven is benyújthatják, ám annak kötelező tartalmú címét („Követelés benyújtása”) románul kell megfogalmazni („Cerere de admitere a creanţei”).

A román és magyar garanciaalapok kártérítése elkülönítendő a felszámolási eljárástól. Az Astra magyarországi fióktelep kgfb-ügyfeleitől kárt szenvedett fogyasztók jelenleg is bejelenthetik és rendezhetik jogos kgfb-káraikat a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) Kártalanítási Számlájánál. Amint a felszámolási eljárást elrendelő döntés jogerőssé válik, illetve megállapodik a magyar és a román garanciaalap (az MNB tudomása szerint utóbbi rövid időn belül várható), a még nem rendezett jogos kgfb-károk rendezését a Mabisz Kártalanítási Alapja intézi.

Az egyéb, nem kgfb jellegű biztosítási károk, illetve az Astra-biztosítottak által befizetett, de meg nem szolgált biztosítási díjakat az FGA fogja visszafizetni. Ezt az érintett ügyfelek legfeljebb a felszámolási eljárás jogerőssé válását követő 90 napig kérhetik írásban az FGA-nál, az erre szolgáló űrlapok az Astra Biztosító magyarországi fióktelepének honlapján érhetők el.

Az FGA-hoz történő magyar nyelvű igénybenyújtás mielőbbi lehetővé tételét az MNB kérte a román felügyeleti hatóságtól, mellyel kapcsolatban pozitív visszajelzés érkezett. Nincs információ ugyanakkor arról, hogy lesz-e a hazai kártalanítás megkönnyítésére az FGA-nak magyarországi kárrendezési megbízottja.

Az Astra Biztosító korábbi 169 ezer magyarországi kgfb-ügyfelének döntő része mára más biztosítónál kötött szerződést. Egy tavalyi hazai törvénymódosítás nyomán a még az Astra Biztosítónál lévő mintegy 16 ezer kgfb-ügyfél egyszerűen úgy szüntetheti meg kgfb-biztosítását, hogy másik biztosítóval szerződik (nem kell tehát a szerződést felmondani az Astra Biztosítónál). Ez alapvető érdekük, hiszen az Astra Biztosító szolgáltatásokat már nem tud teljesíteni (például díjigazolást, zöldkártyát nem tud kiadni, nem könyvel le díjakat, s nem jelent adatokat a kártörténeti nyilvántartásba).

Az ASF január 7-én azt közölte az MNB-vel, hogy az Astra Biztosító felszámolója megfontolja valamennyi magyarországi kgfb-szerződés felmondását, az ezzel kapcsolatos elemzés még folyik. A román törvények szerint a felszámolás december 3-i megindulta után e felmondásra három hónapja van a felszámolónak.

Az MNB – amely nem felügyeli az Astra Biztosítót – a magyarországi fogyasztók védelme érdekében nyújt honlapján folyamatos tájékoztatást a román Astra Biztosító károsultjainak, ügyfeleinek kártérítésére vonatkozóan. A biztosítási szerződésekre vonatkozó teendőkről és szabályokról a Mabisz és az FGA honlapján találhatók naprakész információk.

CSOK-„ingyenmilliók”: nem ott vannak az ingatlanok, ahol a nagycsaládok élnek

KamaraOnline
-
0
CSOK-„ingyenmilliók”: nem ott vannak az ingatlanok, ahol a nagycsaládok élnek

A családok otthonteremtési kedvezményének 10+10 milliós támogatását legkevesebb kockázattal a háromgyerekes családok vehetik igénybe. Az Otthontérkép adatai szerint azonban a kereslet csupán kis arányban találkozik a kínálattal, hiszen az „ingyenmilliókra” jogosító ingatlanok nem ott találhatóak, ahol ezek a családok élnek.

A kibővített CSOK legvonzóbb része az új építésű otthonokra igénybe vehető 10 milliós támogatás és az ehhez kapcsolódó 10 millió forintos, kedvező kamatozású hitel. A dotáció személyi és az ingatlanra vonatkozó feltételekhez kötött. A 10+10-es forgatókönyv esetén a kiszemelt lakhelynek összkomfortosnak, lakás esetén legalább 60, ház esetén legalább 90 négyzetméter alapterületűnek kell lennie, illetve rendelkeznie kell 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési és használatbavételi engedéllyel. Új építésű ingatlanhoz kétféle módon juthat az ember: egyik módja a fejlesztőtől való vásárlás, a másik pedig az építkezés.

Az állami „ingyenmilliók” azonban kockázattal is járnak: egyfelől számolni kell egy hitellel, mely ugyan kedvező kamatozású, de mégiscsak hitel, illetve, ha még nincs meg a három gyermek, akkor a rendeletben megadott időn belül előre vállalni kell őket. Amennyiben ez nem teljesül, komoly összegeket kell visszafizetni.

Ebből a szempontból a legkevesebb kockázatot azok a nagycsaládosok vállalják, ahol már van legalább három (a kedvezményre jogosító korú) gyermek. Milyen könnyen találnak ők 10+10-es CSOK-ingatlant? Találkozik-e a kereslet a kínálattal?

Nehezen talál egymásra a kereslet és a kínálat

Jellemzően a legtöbb 10+10 milliós CSOK-ingatlan az ország nyugati és középső részén található, Budapesten jelenleg például 6 darab ilyen otthon jut 100 nagycsaládra. Az északkeleti térségben a legrosszabb ez a szám, annak ellenére, hogy a legtöbb nagycsaládos itt él. „A kínálat szűkössége egyfelől nagy versenyt eredményezhet a már meglévő 10+10 milliós CSOK-ingatlanok körében, illetve az építési kedv növekedésével járhat. Utóbbi azt is magába foglalja, hogy az építkező család feltehetően szeretne megválni jelenlegi otthonától. Ezek a lakások és házak pedig kikerülnek majd a használt ingatlanok piacára, ahol a bővülő kínálatban, és a CSOK-os ingatlanokra való koncentrálás közepette jóval nehezebbnek ígérkezik az értékesítésük, feltéve, ha nem engednek az árból. Kérdés azonban, hogy ezeken a területeken (ahol az elmúlt évek ingatlanpiaci növekedése ellenére sem pörgött még a lakáspiac) mekkora számban fognak akár kedvezményes hitelt is kihelyezni a programban résztvevő bankok, hiszen megfelelő minőségű, új építésű, legalább 90 négyzetméteres családi házat vagy 60 négyzetméteres lakást még a legszegényebb térségekben sem egyszerű kizárólag a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból finanszírozni, ha nincs hozzá elegendő meglévő önerő” – mondta el Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője.

Az országos minta a településméretben is visszaköszön: míg a nagyvárosokban közel 6 darab 10+10 milliós CSOK ingatlan jut 100 nagycsaládosra, addig a 10 ezer lakost számláló, vagy ennél kisebb településeken még egy is ritkán akad.

Kis település, nagycsalád, de kevés ingatlan

Az Otthontérkép adataiból kiolvasható, hogy a település méretének növekedésével az elérhető 10+10 milliós CSOK otthonok aránya is növekszik, ami a kínálati oldalról logikus, hiszen az utóbbi években a nagyvárosokban volt érdemi kínálatbővülés az új építésű ingatlanok körében.

Fodor Szabolcs, az Otthontérkép elemzője szerint „a KSH népszámlálási statisztikáiból kiderül, hogy a többgyerekes családok jellemzően inkább a kisebb településeken élnek nagyobb arányban, így itt nagyobb kereslet jelentkezhet a lényegesen szűkebb 10+10 milliós CSOK ingatlankínálatra. A legtöbb ilyen új építésű ingatlannal egyébként az 50 ezer lakosnál többet számláló településen találkozhatunk, itt azonban a keresleti oldal a szűkebb, alig 6 százalékban jelennek meg a háromgyerekes családok.”

 

Ez a kereslet és kínálat közötti különbség az árak változásában is tetten érhető lesz: a kisebb kínálat az új építésű ingatlanok árát emelheti, illetve az építkezés és a meglévő használt ingatlanok piacra kerülése a használt ingatlanok árának csökkenését vonhatja maga után, amivel az amúgy sem kis árkülönbség tovább szélesedhet.

Építkezzünk vagy vásároljunk?

A CSOK 10+10 milliós támogatása nem csak új lakás vásárlására, de az építésre is igénybe vehető. A ház felépítése önmagában persze nem elegendő, hiszen egy telek is kell hozzá.

A telkek átlagára Budapesten a legmagasabb, 47 ezer Ft/négyzetméter, a sorban Pest és Somogy megye követi 12 664 Ft/négyzetméteres és 12 590 Ft/négyzetméteres árral, mérföldekre lemaradva. A legolcsóbban Békés (3 383 Ft/négyzetméter) és Nógrád (3 548 Ft/négyzetméter) megyében juthatunk saját telekhez.

Ha például Budapesten szeretnénk felépíteni egy 800 négyzetméteres telken egy 100 négyzetméteres házat 250 ezer forintos kivitelezési áron, a kedvező 5 százalékos áfa igénybevételével, az nagyjából 58 millió forintba kerül. Ehhez képest az Otthontérképen elérhető kínálat átlagárai alapján egy 100 négyzetméteres új építésű házat 36 millióért, lakást pedig 59 millióért vásárolhatunk meg készen, persze ezek nem feltétlen ugyanazon kerületekben vagy városrészekben találhatóak.

Az ország többi részén átlagosan 27 millió forint felhúzni egy 100 négyzetméteres házat a fenti kondíciókkal, miközben kész, új építésű házat 20,5 millióért, lakást pedig 27,5 millióért vásárolhatunk. Persze az eltérő lokáció árban itt is nagy különbségeket jelenthet.

A CSOK kiterjesztésével az a megváltozott logika lép életbe, hogy adott egy bizonyos összeg – szükség esetén a saját erőforrásokkal kiegészítve – és ehhez kell megfelelő ingatlant találni. A legkisebb kockázattal 10+10 millió forintot felhasználható nagycsaládosok élőhelye azonban nem esik egybe azokkal a területekkel, ahol jelenleg nagyarányban fordulnak elő támogatásra jogosult otthonok. Ennek következménye lehet a közismerten nehézkes belső népmozgás élénkülése vagy a megnövekedő számú magánépítkezés.

A kkv-k közel harmada tervez fizetésemelést

KamaraOnline
-
0
A kkv-k közel harmada tervez fizetésemelést

A hazai vállalkozások várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index enyhe romlást mutat: két pontos csökkenéssel jelenleg mínusz 11 ponton áll. A kkv-k leginkább a beszállítók és a hitelkamatok esetében számítanak a jelenleginél rosszabb helyzetre, míg a közterhek és a munkaerő változását pozitívan értékelik.

Folytatódott a vállalkozások hangulatának enyhe romlása, és újabb két ponttal csökkent a K&H kkv bizalmi index. A hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó várakozásait tükröző K&H kkv bizalmi index ezzel jelenleg mínusz 11 ponton áll. A vállalkozások gazdasági helyzetét meghatározó tényezők közül leginkább a beszállítókkal és a hitelkamatok változásával kapcsolatban pesszimisták a cégek, míg a közterhek és a munkaerő változására vonatkozóan pozitív várakozást fogalmaztak meg.

„A vállalkozások máris reagáltak az NHP kivezetésére, hiszen két év stagnálás után most újra a vállalati hitelkamatok növekedésére számítanak a cégek. A megkérdezett döntéshozók csupán tizede feltételezi, hogy idén még csökkenhetnek a hitelkamatok, míg a szektor átlagosan 0,7 százalékos díjnövekedést valószínűsít” – részletezte az okokat Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztályvezetője. Emellett a szállítói kapcsolatok megítélése is romlott, mivel a következő egy évben előre láthatóan rövidebb határidő áll majd a szállítói számlák teljesítésére. „A vállalkozásokat érintő közterhek megítélése ezzel szemben az elmúlt években fokozatosan egyre kedvezőbb lett. Jelenleg a döntéshozók csupán 30 százaléka számít arra, hogy növekednek a közterhek, míg négy éve ez az arány még 76 százalék volt.”

Így nő a kkv-alkalmazottak fizetése

Kedvező a foglalkoztatottak számára, hogy a kkv-k közel harmada (31 százalék) tervez fizetésemelést, ami átlagosan 2,7 százalékos bérnövekedést jelent. Legjobban az ipari cégeknél dolgozók járnak, ők átlagosan 3,5 százalékos bérnövekedésre számíthatnak, míg a mezőgazdasági cégeknél 3,1 százalék, a kereskedelmi cégeknél pedig 2,7 százalék ez az arány. A legkisebb fizetésemelésre a szolgáltató cégek dolgozói számíthatnak, itt átlagosan 2,3 százalékos növekedést terveznek a cégek.

Moszkva tovább küzd a csökkenő olajárakkal

KamaraOnline
-
0
Moszkva tovább küzd a csökkenő olajárakkal

A 2016-os költségvetésben 700 milliárd rubelt kellene találni, mert a zuhanó olajárak miatt minimum ennyivel kevesebb lesz a központi költségvetés bevétele.

Vlagyimir Putyin orosz elnök december 15-én írta alá az ország idei központi költségvetéséről szóló rendeletet, hírek szerint viszont elképzelhető, hogy még januárban módosítani kell a számokat. A legfrissebb elemzések szerint ugyanis a tervezettnél is olcsóbb lehet az olaj világpiaci ára, amely a büdzsé jelentős bevételi forrása.

Vannak olyan szakvélemények, amelyek még azt sem tartják kizártnak, hogy 20 dollárra csökken a hordónkénti ár. Oroszország két éve még 100 dolláros árral kalkulált, a jelenlegi büdzsében már csak 50 dollárossal.

A 2016-os büdzsé 13,738 trillió rubel bevételt és 16,099 trillió rubel kiadást irányoz elő, a hiány 3 százalékos.

Mind több pénzt tartanak állampapírban a háztartások

KamaraOnline
-
0
Mind több pénzt tartanak állampapírban a háztartások

A magyar háztartások több mint 7651 milliárd forintot tartottak értékpapírokban tavaly november végén. Ennek csaknem felét, háromezer milliárd forintot meghaladó értékben magyar állampapírokban kamatoztatták pénzüket.

November végére újabb, ezúttal 7651,5 milliárd forintos történelmi csúcsra emelkedett a magyarországi háztartások értékpapír-állománya – írta a Világgazdaság. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanekkor a lakosságnál lévő állampapírok értéke átlépte a háromezer milliárdos lélektani határt.

Miközben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. igyekszik minél nagyobb mértékben bevonni a kisbefektetőket az államadósság finanszírozásába, az egy éven túli állampapírok nem fogynak; novemberben 37,1 milliárdos volt a nettó visszaváltás. Eközben a rövid futamidejű állampapír, a kamatozó kincstárjegy és a féléves kincstárjegy nettó értékesítése 91,5 milliárd forintot tett ki.

Putyin: nem akarunk szuperhatalommá válni

KamaraOnline
-
0
Putyin: nem akarunk szuperhatalommá válni

Az orosz elnök szerint Oroszországnak nem célja, hogy szuperhatalmi pozícióra törekedjen, mert az sokba kerül, és sehová sem vezet.

Vlagyimir Putyin a legnagyobb példányszámú német lapnak, a Bildnek adott interjút. Az interjú hétfőn jelent meg, de az orosz lapok csak kedden idézték a fentieket, mivel az interjúnak ezt a részét a Kreml kedden tette közzé a honlapján.

Az orosz államfő szerint nem csak drága, ha valaki szuperhatalmi törekvéseket táplál, de a mai világban nincs is értelme. Ezzel egyértelműen az Egyesült Államoknak üzent Putyin, majd később meg is nevezte Washingtont és Barack Obamát.

Az amerikai elnök még 2014 márciusában, a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása kapcsán azt mondta: Oroszország regionális hatalom, amely nem közvetlen szomszédjaira is fenyegetést jelent. Putyin erre most úgy válaszolt: fogalma sincs, Obama milyen regionális hatalmat emlegetett, különben is hiba, ha valaki másokat a saját érdekei szerint kategorizál.

Szlovákiában is népszerű a csalás hamis e-mailekkel

KamaraOnline
-
0
Szlovákiában is népszerű a csalás hamis e-mailekkel

A Szlovák Takarékpénztár ügyfelei nemrég hamis e-maileket kaptak, amelyben a hozzáférési adataikat próbálják kicsalni tőlük. „A bank soha nem kér információkat a számlákról” – figyelmeztet a legnagyobb szlovák bank.

Az elektronikus postai üzenet és a csalók weboldala azt sugallja, hogy a bank valódi weboldaláról van szó. Bár a hackerek e-mailjének feladója a Szlovák Takarékpénztár, első látásra nyilvánvaló, hogy az e-mailt hamis címről küldték el. A levél tárgya: „A folyószámla aktualizálása-Szlovák Takarékpénztár!” – írja a hirek.sk.

A teljes üzenet szlovák nyelven íródott, de sok benne a nyelvtani-stilisztikai hiba. Az ilyen jellegű e-mailt megnyitás nélkül javasoljuk kitörölni. A feladó e-mail címe és a levél tárgya változhat – figyelmeztet Marta Cesnaková, a bank szóvivője.

A hamis e-mailek rámutatnak a hamis weboldalra is. Ha megnézzük a címet tartalmazó sort, látható, hogy nem a bank honlapjáról van szó. A hamis weboldal előtt nem található a „https”  biztonsági betűsor. Az ügyfelet e-mailcíméről a hamis oldalra irányítják, ahol felszólítják őt személyes adatainak megadására. A hamis oldalon vannak kitöltésre váró rubrikák, amelyek az internetbanking oldalán nem találhatóak.

A hamis e-mail cím által elkövetett csalás nem jelent újdonságot. A figyelmeztetések ellenére évente történik néhány rablás.

Vis maior támogatás zalai károk felszámolására

KamaraOnline
-
0
Vis maior támogatás zalai károk felszámolására

Több mint ötvenmillió forint vis maior támogatást kapott a Belügyminisztériumtól három zalai település az időjárás okozta korábbi károk felszámolására.

Nagykutas, Zalaszabar és Zalaszántó a benyújtott támogatási kérelmek alapján összesen mintegy 53 millió forint támogatáshoz jut – közölte az MTI-vel Sifter Rózsa, a Zala Megyei Kormányhivatal főigazgatója.

Nagykutason egy utca burkolata a nagy mennyiségű csapadék miatt olyan mértékben károsodott, hogy a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti. Ennek helyreállítására 1,6 millió forintot használhat fel a település.

Zalaszabarban 31,5 millió forint támogatás felhasználásával állíthatják helyre egy 150 méter hosszan leomlott és a közlekedésbiztonságot veszélyeztető partfalat. 

Zalaszántó ugyancsak partfalomlás miatti helyreállításra, illetve az időjárás miatt megrongálódott útburkolat javítására összesen csaknem 20 millió forint vis maior támogatást vehet igénybe.

Egyre több feketevállalkozást jelentenek be a lakosok

KamaraOnline
-
0
Egyre több feketevállalkozást jelentenek be a lakosok

Élelmiszerbolt, virágüzlet, autószerelő műhely és italmérés – csak néhány azok közül a lakásokban, kertekben engedély nélkül működő vállalkozások közül, amelyekre az állampolgárok hívták fel az utóbbi időben a hatóság figyelmét – írja a Magyar Idők.

A feketézés egy sajátos formája nyert teret az utóbbi időben – erre lehet következtetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál előterjesztett lakossági bejelentésekből. A hatósághoz ugyanis egyre gyakrabban érkezik állampolgári jelzés arról, hogy egyesek a lakásukban végeznek bizonyos kereskedelmi tevékenységet vagy nyújtanak különféle szolgáltatásokat. Mégpedig feltehetően a szükséges engedély és a hatósági bejelentés, de szinte mindig számlázás nélkül – olvasható a Magyar Időkben.

A NAV-nál tett panaszok némelyike szerint fodrászat üzemel lakáson, mások engedély nélküli virágboltra hívták fel az adóhivatal figyelmét, megint mások táncoktatáson vettek részt számla nélkül. Emellett olyan közérdekű beadvány is akadt, amelyben házi gépjárműjavításról, élelmiszer-kereskedelemről vagy italforgalmazásról, zugkocsmáról szólt.

Némelykor otthon főzött pálinka adásvétele szerepelt az állampolgári bejelentésben, de volt példa arra is, hogy lakásban, kertben működő zöldséges ügyét terjesztették a NAV elé. Az utóbbi esetkör azért különös, mert a kínált zöldség és gyümölcs – a jelzés szerint – külföldről érkezett, ráadásul illegálisan.

A bejelentések megfogalmazói nemegyszer szóvá tették azt is, hogy a háznál vagy lakásban végzett, feltehetőleg engedély nélküli tevékenységet a világhálón, valamelyik közösségi oldalon is reklámozták a vállalkozók.

2014-ben majdnem 38 ezer jelzést tettek az adóhatóságnál az állampolgárok, míg tavaly kilenc hónap alatt 25 ezret.

Glattfelder lett a szombathelyi MÁV Vasjármű Kft. ügyvezető igazgatója

KamaraOnline
-
0
Glattfelder lett a szombathelyi MÁV Vasjármű Kft. ügyvezető igazgatója

Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium egykori államtitkára, a Fidesz volt országgyűlési és EP-képviselője lett a szombathelyi MÁV Vasjármű Kft. új ügyvezető igazgatója.

A felszámolás alatt lévő, száznegyven éves múltra visszatekintő céget a Mozdony és Vasúti Járműjavító Kft. vásárolta meg – mondta Glattfeled Béla a Nyugat.hu hírportálnak. Kibérelték a Vasjármű volt szombathelyi telephelyét, jelenleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyek megszerzésén dolgoznak.

Szeretnék átvenni a Vasjármű valamennyi alkalmazottját, különösen azokat akik a termelésben dolgoznak. Vizsgálják, hogy a dolgozók átvételéhez milyen állami támogatást kaphatnak.

A sikeres értékesítés tényét az MTI érdeklődésére hétfőn megerősítette Péter Márta, a MÁV Vasjármű Kft. felszámolója is. Emlékeztetett, hogy a MÁV Vasjármű Járműjavító Kft. felszámolását tavaly májusban a Szombathelyi Törvényszék rendelte el, a cég ugyanis 270 hitelezőnek összesen csaknem egymilliárd forinttal tartozott, a hitelezők pedig nem járultak hozzá a korábbi fizetési moratórium meghosszabbításához.

A MÁV Vasjármű Kft.-nek a felszámolás ellenére 2015 végéig folyamatosan voltak megrendelései, az üzemben jelenleg is folyik a munka, a tavalyi évben egymilliárd forint körüli árbevételt ért el.

Már 21 fürdő szerzett minősítő védjegyet

KamaraOnline
-
0
Már 21 fürdő szerzett minősítő védjegyet

A fürdők nemzeti tanúsító védjegyét 2015-ben, bevezetésének első évében 21 magyarországi fürdő szerezte meg, szolgáltatásaikra közel 40 tanúsító védjegyet adtak ki – közölte a Magyar Fürdőszövetség.

A fürdők nemzeti tanúsító védjegye cím öt kategóriában érhető el, többek között gyógyfürdő, élményfürdő, strand és uszoda, medical wellness kategóriákban, a minősítéssel 1-5 csillag közötti besorolás szerezhető. A fürdők minősítését a Magyar Fürdőszövetség végzi szakértőinek bevonásával, a végső döntést a Nemzetgazdasági Minisztérium hozza meg.

A Fürdőszövetség célja, hogy a magyarországi fürdőegységek jelentős része a következő években elnyerje az adott fürdő szolgáltatásainak megfelelő minősítést. Az 5 évre elnyerhető minősítést az időszak alatt többször ellenőrzik, ez a szolgáltatások minőségének javulásával és bővülésével jár majd.

Jelenleg Magyarországon 561 fürdő, illetve uszoda található, amelyek közül 386 tart egész évben nyitva. A szövetség kutatása alapján nagyjából 200 olyan fürdő működik az országban, melynek turisztikai jelentősége van.

A Stiefel Eurocart Térképkiadó Kft. a Magyar Fürdőszövetség ajánlásával elkészíti Magyarország gyógyfürdőinek és termálfürdőinek térképét, amin az összes hazai gyógy- és termálfürdő szerepel majd. A kiadványban 58 fürdő részletesebben is bemutatkozhat.

Venezuela vezetheti a világ recesszióklubját 2016-ban

KamaraOnline
-
0
Venezuela vezetheti a világ recesszióklubját 2016-ban

A világ leggyengébben teljesítő gazdaságának Venezuelát tartják a Bloomberg szakértői, míg India ebben az évben is nagy fejlődést mutathat.

A kőolajban gazdag Venezuelában idén 3,3 százalékkal csökkenhet a gazdaság teljesítménye. Legalábbis erre a következtetésre jutottak a Bloomberg szakértői, akik 93 ország teljesítményét prognosztizálták.

A második leggyengébb teljesítményt a Rio de Janeiróban nyári olimpiát rendező Brazíliától várják (-2,5 százalék), a harmadik helyre pedig Görögországot teszik (-1,8 százalék). Holtversenyben a negyedik helyen található Oroszország és Ecuadort (-0,5 százalék).

A legjobbak listáját a szakértők szerint India vezeti 7,4 százalékos növekedéssel, míg Kína 6,5 százalékos gazdasági bővülése csak a negyedik legjobb, mert 6,6-6,6 százalékkal Vietnam és Banglades is megelőzi. Magyarországot a középmezőnybe sorolják 2,4 százalékos növekedést feltételezve.

2016 a világgazdaságban: „árnyék vetül az optimizmusra”

KamaraOnline
-
0
2016 a világgazdaságban: „árnyék vetül az optimizmusra”

2016 valószínűleg nehéz év lesz. A gazdasági növekedés az USA-nak és más fejlett országoknak köszönhetően némileg gyorsul, de a populizmus, a geopolitikai kockázatok és a piaci zavarok némi árnyékot vetnek az optimizmusra – írja Anders Borg, korábbi svéd pénzügyminiszter.

2016 kihívásokkal teli, nem éppen egyszerű éve lesz a világgazdaságnak – írja Anders Borg, Svédország korábbi pénzügyminisztere a Világgazdasági Fórum honlapján megjelent cikkében. A gazdasági kilábalást több komoly veszély fenyegeti.

Az első: a politikai populizmus

„Amikor a valóság elmarad a várakozásoktól, mindig vannak sérelmek, amelyeket a politika saját javára ki tud használni.”

A második: a globális bizonytalanság és a menekültválság

„Nem könnyű nagyszámú olyan embert integrálni, aki egy sokkal kevésbé fejlett országból érkezik.”

A harmadik: az egyesült királyságbeli szavazás az uniós tagságról

„A populisták azt a benyomást keltik, mintha az országnak nem kerülne semmibe, ha eltávolodna Európától, ez azonban veszélyes illúzió.”

A negyedik: Oroszország szerepe

„A befektetők is „hibernálódnak” és reménykednek, hogy egyszer csak megindul az olvadás a fagyos orosz tundrán.”

Az ötödik: a gyenge növekedés és a hullámzó piacok

„A cégeknek alkalmazkodniuk kell az erősödő versenyhez, aminek következtében az árak és a nyereségráták is nyomottak maradnak.”

A hatodik: a kínai reformfolyamat

Ha Kína képes lesz arra, hogy a gazdaság súlypontját fokozatosan a beruházásokról a fogyasztásra helyezze át, akkor megnyílhat az út egy fenntartható növekedési pálya előtt, a kínai üzleti szektorba pedig visszatérhet az optimizmus.

A kínai kormány számtalanszor megerősítette: elkötelezett a gazdaságot nyitottabbá tevő, egy jól működő piacgazdaság felé vezető reformok mellett. Ehhez azonban le kell tudnia győzni a különböző érdekcsoportok – köztük az állami tulajdonú vállalkozások és a konzervatívabb hatalmi központok – ellenállását. A világgazdaság szempontjából kulcsfontosságú minden olyan jel, amely a reformfolyamat gyorsulására, illetve az ellenállás gyengülésére utal.

Ha a hitelezés szűkülése visszaveti a növekedést, akkor a kínai jegybanknak az expanziós monetáris politika irányában kell elmozdulnia. Ha ez történik, a renminbi gyengülni fog, ami Ázsia többi országában is leértékelődési hullámot indíthat el. Ebben az esetben az árupiacokon is folyamatossá válhatnak a turbulenciák. Az árupiaci árak valószínűleg tovább támogatják az alacsony inflációs környezetet, és még jó időbe telik, amíg a mostani szuperciklusból kikerülnek.

Kína rendkívüli jelentőséggel bír a többi feltörekvő gazdaság számára is. Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában a gazdasági növekedést a vasérc, a réz és az olaj iránti, folyamatosan növekvő kínai kereslet is hajtotta. Ha Kínának sikerül megbirkóznia belső kihívásaival, azzal visszahozhatná az optimizmust a feltörekvő piacokon.

Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a feltörekvő piacok újjáéledése nem csupán Kínától függ. India, Indonézia, Banglades, a Fülöp-szigetek, Mexikó, Kolumbia, Nigéria, Etiópia és Kelet-Afrika „önerőből” is fel tudta gyorsítani a gazdasági növekedést. A kormányzás minőségét politikai reformok javították, a felügyeleti terhek enyhültek, a vállalkozások költségei csökkentek, a munkaerő képzettebbé vált. A mobil forradalom az információkat szinten mindenütt elérhetővé tette és növelte a politikai átláthatóságot.

A feltörekvő gazdaságok 2016 folyamán piaci nyomás alatt maradnak. Ha a Fed felgyorsítja a kamatemelési ciklust, a kínai jegybank pedig leértékeli a renminbit, az feszültséget kelthet a globális gazdaságban. Ha viszont a külső feszültség a brazil, a török, a nigériai vagy az orosz kormányt strukturális reformokra készteti, akkor megváltozhatnak a játékszabályok. Ezek a „reformválaszok” azonban egyelőre messze nem meggyőzőek.

Az optimizmust erősítheti a feltörekvő piacokra „betörő” globalizáció is. Az IMF előrejelzése szerint 2016-ban több mint 3,4 milliárd ember él majd olyan országban, amelyben a GDP-növekedés üteme meghaladja a 6 százalékot. A 6 százalékos növekedés pedig azt jelenti, hogy a gazdaság két évtized alatt a kétszeresére növekszik. A történelemben soha nem volt még példa a szegénységből való ilyen gyors kiemelkedésre. Nyitott kérdés azonban, hogy újraéled-e az idén a feltörekvő piaci alaptörténet, vagy 2016 a csalódás éve lesz. Minél többen tekintik a reformok melletti érvnek a piaci feszültséget, annál kedvezőbb lesz az eredmény.

2016 valószínűleg nehéz év lesz. A gazdasági növekedés az USA-nak és más fejlett országoknak köszönhetően némileg gyorsul, de a populizmus, a geopolitikai kockázatok és a piaci zavarok némi árnyékot vetnek az optimizmusra.

Az állami Telekom-szerződések felmondása miatt vizsgálódott az MNB

KamaraOnline
-
0
Az állami Telekom-szerződések felmondása miatt vizsgálódott az MNB

Az MNB bennfentes kereskedelemre vagy piacbefolyásolásra utaló nyomok után kutatott a Magyar Telekom állami szerződéseinek felmondásával kapcsolatban. A felügyelet arra volt kíváncsi: ki járt jól a részvényárfolyam esésével.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megvizsgálta, hogyan alakult a Magyar Telekom-részvények jegyzése azon a kereskedési napon, amikor a kormány képviselői bejelentették: felmondják a társasággal kötött állami szerződéseket – derült ki Matolcsy Györgynek, a parlament internetes oldalán közzétett válaszából. A jegybankelnököt Tóth Bertalan kérdezte, az MSZP-s országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi: volt-e bennfentes kereskedelem vagy egyéb spekuláció a kormány és a Telekom közötti szerződések felmondásával kapcsolatos pontatlan kormányzati kommunikáció miatt.

Mint ismert a Magyar Telekom decemberben felmondta a Kovács Ákos zenésszel kötött szponzori szerződését, mert – mint akkor közölték – nem tartották összeegyeztethetőnek az előadóművész egy televíziós csatornán adott interjújában elhangzottak szellemiségét csoportjuk hitvallásával és értékrendjével. December 17-én Kovács Zoltán kormányszóvivő arról tájékoztatta az MTI-t, hogy erre válaszul a kormány arra utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, mondják fel előfizetői szerződéseiket a Magyar Telekommal. 

Ezt az információt aztán nagyjából másfél órával később pontosították, és kiderült, hogy „csak” a mobilnternet-előfizetéseket mondja fel a kormányzat. Az eredeti hír hatására azonban a Magyar Telekom Budapesti Értéktőzsédén (BÉT) jegyzett részvényei jelentősen veszítettek értékükből, míg a pontosítás után részben korrigált az árfolyam. 

Matolcsy tájékoztatása szerint az MNB a két hír kapcsán (is) vizsgálta – többek között – a befektetési szolgáltatók által beküldött napi tranzakciós jelentéseket, valamint a BÉT által működtetett szabályozott piac által beküldött adatok alapján az esetleges deviáns piaci mozgásokat. A jegybank piacmonitoring tevékenysége alapján rendelkezésre álló, illetve a nyilvánosan elérhető információk alapján azonban nem merült fel bennfentes kereskedelemre vagy piacbefolyásolásra utaló olyan gyanú, amely alapján piacfelügyeleti eljárást kellett volna indítani – közölte a jegybankelnök. 

Egyetemként viszik tovább a Budapesti Gazdasági Főiskola brandjét

KamaraOnline
-
0
Egyetemként viszik tovább a Budapesti Gazdasági Főiskola brandjét

Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) néven, alkalmazott tudományok egyetemeként folytatja működését az idei évtől a Budapesti Gazdasági Főiskola.

A BGE a munkaerőpiaccal szoros partneri kapcsolatban képzi a szakembereket. Ez nemcsak az oktatás területén lesz fontos a jövőben, hanem a kutatásban is kiemelt jelentőséggel bír majd – mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az átalakulás alkalmából tartott hétfői, fővárosi ünnepi szenátusi ülésen. A BGE Zalaegerszegen kihelyezett képzést folytat.

A brandet tovább kell vinni, mert annak eszmei és piaci értéke van – közölte Sándorné Kriszt Éva rektor.

A BGF 2000 januárjában a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola integrációjával jött létre. Az ország legnagyobb főiskolájává vált. Az ötödik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, a végzett hallgatóikat szívesen foglalkoztatják a munkaerőpiacon, 78 százalékuk már az abszolutórium megszerzésekor főállású munkaviszonyban van. A BGE-nek mintegy 18 ezer hallgatója van.

Dietz Ferenc kancellár rámutatott: örömteli és nagyon fontos esemény, hogy a főiskola elnyerte az alkalmazott tudományok egyeteme címet. A célok között említette, hogy a BGE a kelet-közép-európai térség meghatározó intézménye legyen. Szükségesnek nevezte a nemzetközi versenyképesség erősítését, és azt, hogy a vállalati szektorral tovább erősítsék kapcsolataikat. Nem csak a név változott, új logót is visel ezentúl az intézmény.

A fotón: Dietz Ferenc, a BGE kancellárja, Sándorné Kriszt Éva rektor és Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára.

MTI Fotó: Illyés Tibor

Gombnyomással hívhatja magához a sofőr az autót a garázsból

KamaraOnline
-
0
Gombnyomással hívhatja magához a sofőr az autót a garázsból

Két éven belül akár a New Yorkban parkoló kocsit is magához hívhatja az éppen Los Angelesben tartózkodó tulajdonosa – állítja a Tesla vezérigazgatója.

A Tesla autóit már most megtanították arra, hogy maguktól kiálljanak a garázsból. A sofőr akár a mobiltelefonja segítségével, egyetlen gombnyomással beindíthatja a funkciót. Az autó kinyitja az elektromos kaput, kiáll az utcára, majd becsukja a garázsajtót.

Ehhez képest az igazi forradalmi változás az lesz, amikor az autó hatalmas távolságból is elgurul a sofőrhöz. Elon Musk, a Tesla főnöke (a fotón) azt állítja, két éven belül elérik, hogy a vezető nélküli autó akár New Yorkból Los Angelesig eltaláljon a megadott címre.

Maximum 3 havi utóbér jár a szlovák képviselőknek

KamaraOnline
-
0
Maximum 3 havi utóbér jár a szlovák képviselőknek

Azok a szlovák parlamenti képviselők, akik a márciusi választások után nem maradnak a törvényhozás tagjai, mandátumuk lejárta után is kapnak fizetést. Az „utóbér“ nagysága attól függ, hogy mennyi ideig voltak a posztjukon.

Szlovákiában a havi képviselői bér 1961 euró (580 ezer forint) – olvasható a parlament honlapján. Kéthavi bért kap a mandátum lejárta után az a törvényhozó, aki legalább 5 hónapig és legfeljebb 5 évig dolgozott a parlamentben. Három havi bérre azok a képviselők jogosultak, akik több mint 5 évig töltötték be a tisztséget – írja a hirek.sk.

A még mandátummal rendelkező képviselők az alapbéren kívül havi átalányösszegben is részesülnek. A Pozsony megyében állandó lakhellyel rendelkező törvényhozók további havi 1385, a távolabb élők pedig havi 1615 eurót vihetnek haza. Emellett a különféle tisztségek betöltése is megemeli az alapbért. Ez a bérkiegészítés a parlament, illetve parlamenti bizottságok elnökének és alelnökeinek jár.

A házelnök havonta közel 500, négy alelnöke pedig 332 euróban részesül. A bizottsági elnökök bérkiegészítése havi 166, a helyetteseké 83 euró.

Vezetői felelősség, zálogjog, faktoring, pénzügyi lízing: két évet élt az új szabályozás

KamaraOnline
-
0
Vezetői felelősség, zálogjog, faktoring, pénzügyi lízing: két évet élt az új szabályozás

Az Igazságügyi Minisztérium az új Polgári Törvénykönyv módosítását tervezi. Visszatérhet az önálló zálogjog, a közhiteles zálogjogi nyilvántartás, jelentősen módosulhatnak a társasági jogi, ezen belül a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok. Eltűnhetnek a faktoring, a pénzügyi lízing- és a franchise szerződésekre vonatkozó új szabályok.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-én lépett hatályba. Az azóta eltelt időszak alatt a magyar gazdaságban olyan változásokra került sor, amelyek legalábbis felvetik a Ptk. néhány rendelkezése felülvizsgálatának a szükségességét – olvasható a Jogászvilág.hu-n hétfőn megjelent, „Tézisek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény felülvizsgálatához” című cikkben.

A felülvizsgálat melletti másik fontos szempont, hogy elkerülhetővé váljanak a bírói jogalkalmazás jövőbeni bizonytalanságai.

A gazdasági mozgatórugók közül a leglényegesebbek a hazai jelzáloglevél-piac, valamint banki refinanszírozási-piac élénkítésének irányába ható törekvések. Ezek közül is kiemelkedik a hitelintézetek forint lejárati összhangjának szabályozásáról szóló 20/2015. (VI. 29.) MNB rendelet, amelynek célja a banki portfóliók megtisztítása, valamint a jelzáloglevél-piac biztonságának a növelése. Az MNB rendeletben megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében a Ptk. zálogjogi rendelkezéseinek mielőbbi módosítása vált szükségessé. Ezt támasztja alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az MNB 2015. február 23-án közzétett jelentése is,[1] amely több ponton a Ptk. módosítását szorgalmazza.

Végül a magyar bankrendszer stabilitásának növelése érdekében azért is indokolt lenne a Ptk. módosítása, mert a hatályos kódex zálogjogi rendelkezései nem felelnek meg a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet (ún. CRR rendelet) követelményeinek.

Mindezek alapján az Igazságügyi Minisztérium – a Kormány döntése alapján – javaslatot tesz a Ptk. módosítására. Az alábbiakban szó szerint idézzük a „téziseket”.

Zálogjog, óvadék és más biztosítékok

A már vázolt gazdasági igények biztosítása érdekében – az önálló zálogjog újraszabályozása mellett – a Ptk. teljes zálogjogi fejezetét felül kell vizsgálni. A cél egyrészt az, hogy a Ptk. – a most hatályos angolszász mintára épülő zálogjogi szabályok helyett – a magyar jogtörténeti hagyományokat tükröző, és a magyar gazdasági élet szereplőinek igényeit fokozottabb mértékben kielégítő zálogjogi szabályokat tartalmazzon.

Az önálló zálogjog újraszabályozása

A Ptk. módosítás egyik legfontosabb eleme a nem-járulékos, önálló zálogjog intézményének az újraszabályozása. Ez nagyon szorosan kapcsolódik a hazai jelzáloglevél-piac, valamint refinanszírozási-piac élénkítésére tett intézkedésekkel.

A zálogjog (a kezességhez hasonlóan) egy járulékos hitelbiztosíték. A modern gazdaságban azonban megjelentek olyan finanszírozási igények, amelyek kielégítésére az önálló zálogjog azért alkalmasabb eszköz, mert a törvényi járulékosság hiánya miatt sokkal rugalmasabb és emellett forgalomképes (szabadon átruházható) dologi biztosíték.

Az önálló zálogjog újraszabályozása – amit az MNB és az NGM mellett a hazai bankszektor is nagymértékben támogat -, természetesen nem járna az adósvédelem szintjének a csökkenésével. Egy önálló zálogjog kötelezettjét ugyanaz a védelem kell, hogy megillesse, mint egy járulékos zálogjog kötelezettjét. Ez megfelelő kodifikációs technikákkal (pl. az ún. biztosítéki szerződés törvényi szintű szabályozása, illetve az ún. kifogás-korlátozás megszüntetése) olyan módon biztosítható, hogy emellett az önálló zálogjog előnyei is megmaradjanak.

Az önálló zálogjog újraszabályozása mellett feleslegessé válik a különvált zálogjog intézménye, amelyet ki kell vezetni a jogrendszerből. Ehhez kapcsolódóan azonban meg kell alkotni azokat az átmeneti szabályokat is, amelyek lehetővé teszik a hitelintézetek számára, hogy a különvált zálogjog helyett a jövőben az új típusú önálló zálogjogot tudják alkalmazni.

A közhiteles zálogjogi nyilvántartás visszaállítása

Az új zálogjogi szabályozás kétségkívül legvitatottabb pontja a korábbi közjegyzői zálogjogi nyilvántartást felváltó hitelbiztosítéki nyilvántartás. Ez az új nyilvántartás alapvetően angolszász mintára épül, így egy idegen test a magyar magánjogon belül, hiszen mind a magyar jogtörténeti hagyományoktól, mind pedig a magyar gazdaság viszonyaitól meglehetősen távol áll.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás több okból kifolyólag sem képes valódi nyilvántartásként funkcionálni. Bejegyzésekre ugyan ebbe az új nyilvántartásba is sor került már, a bejegyzett jelzálogjogok valódi értéke azonban csak akkor fog realizálódni, ha a zálogjogosult gyakorolni kívánja kielégítési jogát. Ez az új nyilvántartási rendszer emellett széles körben lehetőséget biztosít a jelzálogjogi bejegyzéssel érintett vagyontárgy feletti tulajdonjog jóhiszemű, tehermentes megszerzésére, úgy, hogy emellett nem tudja kezelni a ranghelyet és a jogszabályon alapuló jelzálogjogokat sem.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás valójában csak egy közzétételi rendszer, amely semmilyen előnyt nem biztosít sem a felek, sem harmadik személyek részére. A hitelbiztosítéki nyilvántartás pusztán azt bizonyítja, hogy valaki hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett, azt azonban már nem, hogy a zálogjog létrejött-e, illetve, hogy mekkora követelést biztosít. Ez a megoldás jelentősen csökkenti a forgalom biztonságát és negatívan hat a kis- és középvállalkozások hitelezésére.

Mindezek alapján javasolt újból visszatérni a valódi, közhiteles zálogjogi nyilvántartáshoz.

A korábbihoz hasonló közhiteles zálogjogi nyilvántartás visszaállítása esetén is meg kell őrizni a Ptk.-nak azt az előremutató rendelkezését, amely szerint a jogokon vagy követeléseken fennálló zálogjogot jelzálogjognak tekint. Ezt a típusú jelzálogjogot is ebbe az új nyilvántartásba kellene bejegyezni. Figyelemmel kell lenni azonban azokra a gyakorlati észrevételekre is, amelyek szerint a követelésen alapított jelzálogjogra vonatkozó hatályos szabályok jelentősen sérthetik az elzálogosított követelés kötelezettjének üzleti titkát és érdekeit.

A zálogjogi szabályokhoz kapcsolódóan a szerződésátruházás szabályait is felül kell vizsgálni. Ennek során javasolt hatályon kívül kell helyezni azt a rendelkezést, amely szerint a szerződésátruházással a szerződés biztosítékai megszűnnek [Ptk. 208. § (3) bekezdés]. Ezzel együtt a fennmaradó biztosítékokra (zálogjogra) nézve a Ptk.-ban olyan szabályt kell alkotni, amely egyrészt nem sérti a biztosítékot nyújtó fél érdekeit, másrészt azonban megfelel a gazdasági szereplők elvárásainak.

Kötelmi és szerződési jogi rész

A kötelmi jogi szabályok körében az elévülésre – különösen az elévülés megszakítására – vonatkozó rendelkezéseket részben újra kellene fogalmazni és nyelvi szempontból is egyértelművé tenni. Ehhez kapcsolódóan javasolt lenne a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás elévülést megszakító körülményként való ismételt elismerésére. Emellett javasolt, hogy a Ptk. rendelkezése alapján az engedményezésről való értesítés adóssal való közlése (Ptk. 6:197. §), valamint a szerződésátruházás (Ptk. 6:208. §) is olyan körülménynek minősüljön, amely megszakítja az elévülést.

Néhány pontosításra szükség lenne emellett a szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményeiről szóló szabályok körében is. Módosításra szorulnak az ún. behajtási költségátalány szabályai is, ezt az európai jogi eredetű jogintézményt azonban külön törvényben kellene szabályozni.

A tulajdonosi jogok erősítése érdekében jelentősebb átalakítást igényelnek a bérletre és a haszonbérletre vonatkozó szabályok. Ennek során különbséget kell tenni a lakásbérlet, az üzleti célú helyiségek bérlete, valamint a mezőgazdasági haszonbérlet között. Erre vonatkozó jogalkotói szándék esetén vissza lehetne térni a régi magyar magánjognak ahhoz a megoldásához, amely szerint ingatlan bérletnél az új tulajdonost a rendes felmondás joga megilleti. Ez alól csak az az eset jelentene kivételt, ha a bérleti jogviszony tényét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Amennyiben azonban a bérlet az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, az új tulajdonos a törvényes felmondási idő figyelembevételével a bérleti szerződést felmondhatná. Az új tulajdonos azonban ezzel az időelőtti felmondási jogával ésszerű időn belül lenne köteles élni, vagyis nem hagyhatná a bérlőt szándékai felől indokolatlanul bizonytalanságban. Ebben az esetben a régi tulajdonost kártérítési kötelezettség terhelné a bérlőnek a bérleti szerződés időelőtti felmondásából származó kárai miatt.

Az egyes szerződések szabályain belül a banki szerződések körében indokolt még kisebb jellegű változtatás. Ennek során felül kell vizsgálni és az ágazati törvényekkel, valamint a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelvvel (a továbbiakban: PSD irányelv) is összhangba kell hozni a fizetésiszámla-szerződésre vonatkozó rendelkezéseket.

Emellett javasolt vagy hatályon kívül helyezni, vagy jelentősen módosítani a faktoring szerződésre és a pénzügyi lízingszerződésre irányadó szabályokat. Ezeknek a fogalmát és szabályait a Ptk. ugyanis olyan módon határozza meg, amely teljesen idegen a piaci gyakorlattól. Ennek következtében a hazai üzleti életben jelenleg a Ptk.-nak sem a faktoringra, sem pedig a pénzügyi lízingre vonatkozó szabályait nem alkalmazzák. Ezeknek a szabályoknak az alkalmazása során arra is figyelemmel kell lenni, hogy továbbra is hatályosak az ágazati törvények, mindenekelőtt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Hpt.) az említett szerződésekre vonatkozó rendelkezései.

Ugyancsak javasolt hatályon kívül helyezni a Ptk.-nak a jogbérleti (franchise) szerződésre vonatkozó szabályait. A franchise a magyar gazdaság működése és fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Különösen a kis- és középvállalkozások finanszírozásában és növekedésében játszik meghatározó szerepet. Ehhez azonban a Ptk. szabályozása semmilyen módon nem járult hozzá, hiszen a legtöbb esetben a felek a franchise szerződésükben kizárják a Ptk.-nak a franchise szerződésre vonatkozó szabályai alkalmazását. Ez is azt tükrözi, hogy a franchise egy olyan bonyolult szerződéses technika, amelyet nem lehet sikeresen kodifikálni.

Jogi személyek, gazdasági társaságok

A Ptk. a jogi személyek szabályai körében is bevezette (nem teljesen pontos kifejezést használva) a diszpozitivitást, ami korábban csak a szerződések körében volt főszabály. Ennek megváltoztatása és a kógenciához való visszatérés ma már nem javasolt. Szükséges azonban az eltérést engedő szabályozás korlátainak a (nyelvileg is) pontos meghatározása. Emellett a jogbiztonság érdekében egyértelművé tenni, hogy a jogi személyekre nézve mely szabályok kógensek, vagyis eltérést nem engedőek.

Ennek körében felül kell vizsgálni a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályokat, mert a hatályos normaszöveg komoly értelmezési problémákat vet fel.

A vezető tisztségviselő belső felelőssége kapcsán felmerül a kérdés, hogy nem lenne-e célszerűbb visszatérni a régi Gt. 30. § (2) bekezdésében foglalt felelősségi szabályozáshoz. Ebben az esetben a vezető tisztségviselő belső felelősségére nem a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályait kellene alkalmazni. A vezető tisztségviselő és a jogi személy közötti jogviszony ugyan szerződésen alapul, a jogi személyek és különösen a gazdasági társaságok ügyvezetése körében azonban más az elvárhatósági szint, mint szerződésszegés esetén, ezért a jogi személyekre nézve (különösen a társasági jogban) indokolt a kontraktuálistól eltérő felelősségi alakzat alkalmazása. Ha azonban meg is maradna a kontraktuális felelősség, akkor is indokolttá tenné a régi Gt. 30. § (2) bekezdésében foglalt felelősségi szabály kimondását az a tény, hogy a vezető tisztségviselő és a jogi személy között egy gondossági kötelem áll fenn. Gondossági kötelmek esetén pedig szerződésszegésről csak akkor lehet szó, ha a kötelezett nem az általában, és az adott hivatást gyakorló személyektől e körben elvárható fokozott gondossággal törekedett a szerződésben meghatározott cél elérésére, vagyis e gondosság elmulasztásával megszegte a szerződést.

A vezető tisztségviselők külső (deliktuális) felelősségéhez kapcsolódóan a lényegi kérdés az, hogy miért van szükség egy önálló felelősségi tényállásra, amelyet az 1959-es Ptk., illetve a régi Gt. nem tartalmazott, és miben tér el ez a Ptk. 6:540. §-ában foglalt alkalmazottért való felelősségtől, továbbá a Ptk. 6:542. §-ában szereplő megbízottért való felelősségtől. Megnyugtató választ a jogirodalom eddig nem tudott adni arra a lényegi kérdésre, hogy egyáltalán miért volt szükség erre az új, önálló felelősségi tényállásra.

Minderre tekintettel jelenlegi formájában nincs szükség a Ptk. 6:541. §-ában foglalt felelősségi szabályra. Minden lehetséges felmerülő kérdés valamennyi érintett számára méltányosan rendezhető a Ptk. 6:540. §-a, valamint a Ptk. 6:542. §-a alapján. Ezzel egyidejűleg nemcsak a Ptk. 6:541. §-ához kapcsolódó, rendkívül szerteágazó értelmezési kérdések kerülhetők el, de egyúttal a háromféle deliktuális felelősségi tényállás egymáshoz való viszonyát érintő problémák is.

Találkozhatunk ugyanakkor olyan javaslattal is, amely szerint a vezető tisztségviselő és a jogi személy egyetemleges felelőssége csak a szándékosan okozott károkra terjedjen ki. Ennek alapján, ha a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során szándékosan okoz kárt harmadik személynek, akkor a károsulttal szemben a jogi személlyel együtt a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felel. Ez azt jelentené, hogy a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni felelőssége a Ptk.-nak a tagok és az alkalmazottak felelősségére vonatkozó általános szabályai szerint kerülne szabályozásra.

Végül a Polgári Törvénykönyvről szóló (hatályba nem lépett) 2009. évi CXX. törvénynek a vonatkozó rendelkezéseire is érdemes röviden utalni. A 2009. évi CXX. törvény 5:553. §-a a felelősség az alkalmazott és a tag károkozásért, valamint a felelősség áttörése címet viselte. Az idézett szakasz (1) bekezdése szerint, ha az alkalmazott a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyával, valamint a vállalkozás tagja tagsági viszonyával, továbbá a vállalkozás vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, törvény eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató, illetve a vállalkozás a felelős. A (2) bekezdés szerint azonban a tag és a vezető tisztségviselő a tagsági jogviszonya alapján, illetve vezetői tevékenysége körében az (1) bekezdés szerint okozott kárért a munkáltatóval, illetve a vállalkozással egyetemlegesen felel, ha a tagsági jogviszonyával, illetve vezetői tisztségével visszaélve járt el. Végül a (3) bekezdés szerint az (1)-(2) bekezdést kell alkalmazni a vállalkozás vezető tisztségviselője, illetve tisztségviselője károkozása esetén akkor is, ha feladatát megbízottként látja el.

Amennyiben a jogalkalmazói gyakorlat valóban igényli, hogy a Ptk.-ban egy külön felelősségi tényállás rendelkezzen a vezető tisztségviselő deliktuális felelősségéről, akkor egy erre vonatkozó, dogmatikailag is kimunkált javaslat elfogadható lenne, feltéve, hogy az kizárólag a szándékosan, vagy a visszaélésszerű magatartással okozott károkra korlátozná a vezető tisztségviselő felelősségét. Ezen a körön kívül sem indokoltnak, sem méltányosnak nem tartjuk a vezető tisztségviselő deliktuális felelősségének a törvényi kimondását. A legtisztább megoldást ugyanakkkor a Ptk. 6:541. §-ának hatályon kívül helyezése jelentené, mert a vezető tisztségviselő által szándékosan vagy visszaélésszerűen okozott károk megtérítésére akkor is megfelelő eszközök állnának a károsult rendelkezésére.

Az egyesületekre vonatkozó szabályok felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni arra, hogy előkészület alatt áll egy új egyesülési törvény. Emellett módosítani kell a civil szervezetek nyilvántartására vonatkozó szabályokat is, lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni a civil szervezetek bejegyzését, illetve a változásbejegyzéseket is.

Az alapítványokra irányadó szabályok körében egyrészt egyértelművé kell tenni, hogy melyek az eltérést nem engedő, kógens szabályok. Másrészt meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására (pl. vagyonkezelési céllal) is lehessen alapítványt létrehozni. Ez utóbbit össze lehetne kapcsolni a közalapítványokra vonatkozó külön törvényi szabályozás kialakításával, amely jelenleg hiányzik a magyar jogrendszerből.

Vékás Lajos tiltakozik

Vékás Lajos akadémikus, aki korábban (2007-ig) az új Ptk. előkészítését vezette, nyílt levélben tiltakozik a kormányzati szándék ellen. Trócsányi László igazságügy-miniszternek írt levele itt olvasható.

Szerdától olcsóbb lesz a benzin és a dízel

KamaraOnline
-
0
Szerdától olcsóbb lesz a benzin és a dízel

Ismét változtat az üzemanyagok árán a Mol. Szerdától a benzin és a dízel nagykereskedelmi ára egyaránt 3-3 forinttal csökken.

Csökkenti bruttó 3-3 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. – értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI. A csökkentéssel a 95-ös benzin átlagára 322-323 forintra, a gázolajé pedig 309-310 forintra mérséklődik. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a töltőállomásoknál.

Legutóbb január 6-án változott az ár, akkor a benziné bruttó három forinttal emelkedett, a gázolajé nem változott. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. 

„Kizárólag Belgiumban”: kedvezményeket kaptak a multik, lecsapott az Európai Bizottság

KamaraOnline
-
0
„Kizárólag Belgiumban”: kedvezményeket kaptak a multik, lecsapott az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság jogellenesnek minősítette a belga többletnyereségadó-megállapítási rendszert; 35 multinacionális cégnek mintegy 700 millió eurót kell visszafizetnie.

Az Európai Bizottság következtetése szerint a Belgium által a többletnyereségadó-megállapítási rendszer keretében nyújtott szelektív adókedvezmények ellentmondanak az uniós állami támogatási szabályoknak. A rendszer legalább 35, elsősorban uniós székhelyű multinacionális vállalatnak nyújtott kedvezményeket. E cégek most kötelesek visszatéríteni Belgiumnak a meg nem fizetett adókat.

A 2005-től alkalmazott belgiumi többletnyereségadó-megállapítási rendszer lehetővé tette, hogy bizonyos multinacionális vállalatcsoportok feltételes adómegállapítások alapján a szokásosnál lényegesen kevesebbet adózzanak Belgiumban. A rendszer 50–90 százalékkal csökkentette a vállalatok társaságiadó-alapját, kiigazítva azt az úgynevezett többletnyereség ellenében, amely állítólag a multinacionális csoportban való részvétel eredményeként keletkezik. A bizottság által 2015 februárjában indított részletes vizsgálat rámutatott, hogy a rendszer indokolatlanul tér el mind a belgiumi társaságiadó-rendszer bevett gyakorlatától, mind az úgynevezett „szokásos piaci ár elvétől”, és így ellentmond az uniós állami támogatási szabályoknak.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Belgium lényeges adóelőnyt biztosított egyes multinacionális vállalatoknak, és ez az uniós állami támogatási szabályokba ütközik. Torzult az érdemeken alapuló verseny, hiszen a kisebb – nem multinacionális – piaci szereplők hátrányos helyzetbe kerültek. Az uniós tagállamok számos jogszerű módon támogathatják a beruházásokat, és az unióba irányuló beruházások sok előnnyel kecsegtetnek. Ugyanakkor, ha egy ország jogellenes adókedvezményeket biztosít egyes multinacionális vállalatok számára, amelyek így tényleges nyereségük nagy része után elkerülhetik az adófizetést, az az európai uniós tisztességes verseny súlyos sérelmét jelenti, aminek végső soron az uniós polgárok látják kárát.”

A belga adóhatóság a „kizárólag Belgiumban” jelmondattal vezette be többletnyereségadó-megállapítási rendszert. Az csupán bizonyos multinacionális csoportoknak kedvezett, amelyekre a rendszer keretében feltételes adómegállapítás vonatkozott, míg az önálló – azaz csoporthoz nem tartozó – és kizárólag Belgiumban tevékenykedő vállalatok nem igényelhettek hasonló kedvezményeket. A rendszer igen súlyos versenytorzító hatást gyakorol az uniós egységes piacra, és a gazdasági ágazatok széles körét érinti.

Az előnyökből részesülő multinacionális vállalatok elsősorban uniós székhelyű cégek, amelyek a rendszert kihasználva eltekintettek adóik nagy részének befizetésétől. Most Belgium köteles behajtani a hiányzó összeget. A bizottság becslése szerint az így visszafizetendő adó összértéke megközelíti a 700 millió eurót.

A többletnyereségadó-megállapítási rendszer

A belga társaságiadó-szabályok értelmében a vállalatok a Belgiumban végzett tevékenységükből származó tényleges nyereség után kötelesek adózni. Ugyanakkor a „Code des Impôts sur les Revenus/Wetboek Inkomstenbelastingen” című jogszabálygyűjtemény 185. §-a 2. cikkének b) pontján alapuló, 2005-ben bevezetett többletnyereségadó-megállapítási rendszer lehetővé tette a multinacionális vállalatok számára, hogy állítólagos többletnyereségük kiigazítása céljából egy kötelező erejű adómegállapítási határozat értelmében csökkentsék adóalapjukat. Ezek a feltételes adómegállapítások rendszerint négy évre szóltak, és megújításukra nem volt lehetőség.

A feltételes adómegállapítás értelmében az adott multinacionális vállalat tényleges könyv szerinti nyereségét összehasonlították azzal a feltételezett átlagnyereséggel, amelyet egy hasonló helyzetben lévő, önálló vállalkozás ért volna el. Az így kapott állítólagos nyereségkülönbséget a belga adóhatóság „nyereségtöbbletnek” minősítette, és a multinacionális vállalat ennek arányában csökkenthette adóalapját. Mindez azon az előfeltételezésen alapul, hogy a multinacionális vállalatok a multinacionális csoportban való részvételből adódóan, például a szinergiáknak, a méretgazdaságosságnak, a megalapozott hírnévnek, az ügyfél- és beszállítói hálózatoknak, valamint az új piacokhoz való hozzáférésnek köszönhetően érnek el többletnyereséget. A gyakorlatban az érintett cégek tényleges könyv szerinti nyeresége általában 50 százalékkal, de egyes esetekben akár 90 százalékkal is csökkent.

A bizottság részletes vizsgálata megállapította, hogy a többletnyereségnek egy vállalat tényleges adóalapjából történő leírása eltérést jelent:

egyrészt a belgiumi társaságiadó-rendszer szokásos gyakorlatától, mivel más cégekhez képest preferenciális, szelektív támogatásban részesíti a vonatkozó feltételes adómegállapítás hatálya alá tartozó multinacionális vállalatokat. Másként fogalmazva a megítélt adókedvezmények révén legalább 35 vállalat élvezett tisztességtelen versenyelőnyt azon önálló versenytársaival szemben, amelyek a belgiumi társaságiadó-rendszer szokásos gyakorlatának megfelelően számított tényleges nyereségük után voltak kötelesek adózni;

másrészt az uniós állami támogatási szabályok értelmében vett „szokásos piaci ár elvétől”. Még ha abból indulunk is ki, hogy egy multinacionális vállalat valóban szert tesz ilyen többletnyereségre, a szokásos piaci ár elve szerint az a gazdasági realitás tükrében megoszlik a csoportba tartozó vállalatok között, és a nyereséget a tényleges felmerülésekor kellene megadóztatni. Mindazonáltal a belga többletnyereségadó-megállapítási rendszer szerint az ilyen nyereségeket egész egyszerűen egyoldalúan leírták a csoportba tartozó egyes vállalatok adóalapjából anélkül, hogy bárhol is megadóztatták volna azokat.

A rendszer által biztosított szelektív adókedvezmények nem indokolhatók a Belgium által felhozott azon érvvel sem, miszerint az adóalap-csökkentésre a kettős adóztatás elkerülése érdekében van szükség. A kiigazításokat Belgium egyoldalúan hajtotta végre, vagyis nem egy olyan másik ország kérelmére, amely ugyanazon nyereséget kívánta megadóztatni. A rendszer semmilyen bizonyíték bemutatására sem kötelezte a vállalatokat a kettős adóztatásnak vagy a kettős adóztatás kockázatának fennállására vonatkozóan. Az adókedvezmények valójában az adózás kettős elmaradásához vezettek.

A rendszer tehát preferenciális adóügyi megítélést biztosít egyes vállalatok számára, ami az uniós állami támogatásra vonatkozó szabályok értelmében jogellenes (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke).

Visszafizettetés

A Bizottság 2015 februárjában indított vizsgálatot az ügyben. Belgium ettől az időponttól kezdve felfüggesztette a többletnyereségadó-megállapítási rendszert, és nem hagyott jóvá a rendszer keretében újabb feltételes adómegállapítási határozatot. Ugyanakkor azon vállalatok, amelyek tekintetében a rendszer 2005-ös bevezetése óta már született ilyen határozat, változatlanul kedvezőbb helyzetben vannak.

A bizottság döntése arra kötelezi Belgiumot, hogy a jövőben tartózkodjon a többletnyereségadó-megállapítási rendszer alkalmazásától. Mindemellett – a rendszer kedvezményezettjei számára biztosított tisztességtelen előnyök felszámolása és a tisztességes verseny helyreállítása érdekében – Belgium köteles legalább 35, a jogellenes rendszer által kedvezményezett multinacionális vállalattól beszedni a meg nem fizetett adó teljes összegét. A jogellenes adómegállapítási rendszer által ténylegesen kedvezményezett vállalatok listáját, valamint az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét a belga adóhatóság fogja meghatározni. A bizottság becslése szerint az esedékes visszafizetések összértéke megközelíti a 700 millió eurót – áll a bizottság közleményében.

Forrásvesztés nélkül zárult a KEOP-támogatások kifizetése

KamaraOnline
-
0
Forrásvesztés nélkül zárult a KEOP-támogatások kifizetése

Az előző uniós ciklusban rendelkezésre álló összes KEOP-forrást sikerült lehívni és a kifizetni. A program keretében 6553, környezetvédelmi és energetikai projekt összesen 1657 milliárd forint támogatást kapott.

Lezárult a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásainak kifizetése, forrásvesztés nélkül összesen 1657 milliárd forintot fizettek ki – mondta sajtótájékoztatóján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Szabó Zsolt közölte: a 2007-2013-as fejlesztési ciklus utolsó KEOP-programját is lezárták, minden támogatást igénybe vettek.

Mintegy 6553 támogatási szerződést kötöttek meg, a programban rendelkezésre álló 1480 milliárd forint 85 százaléka uniós forrás, 15 százaléka magyar költségvetési támogatás volt. A kifizetett összeg az árfolyamkülönbözet és a magyar kormány többlettámogatása miatt magasabb ennél –ismertette. (A képen Szabó Zsolt  fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, és Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár.) 

Elmondta: csak 2015-ben, az utolsó elszámolási évben 1305 támogatási szerződést írtak alá, és 686,32 milliárd forintot fizettek ki. Az utolsó két évben sikerült az elérhető támogatások 60 százalékát lehívni, ami a hatékony intézményrendszernek köszönhető. Ismertetése szerint az utolsó másfél évben a támogatások elsődlegesen az egészségügyi intézményeket, a közféra intézményeit érintették. Országszerte 270 intézményben hajtottak végre energetikai megtakarítást eredményező fejlesztést, gyakorlatilag nincs kórház, amely ne kapott volna támogatást. A gépbeszerzési pályázatok keretében lecserélték az elavult egészségügyi eszközöket, így 9 új MRI-, 20 CT- és 319 röntgenberendezést vásároltak. 

Szabó Zsolt kiemelte: a cél, hogy a következő, 2014-2020-as uniós fejlesztési időszak végére valamennyi magyarországi kórház energetikailag felújított, jól működő intézmény legyen. Kitért arra, hogy az új fejlesztési ciklusban 1173 milliárd forint forrás áll rendelkezésre öt fő területre, közöttük a klímaváltozás hatásaihoz való igazodásra, a települési vízellátás és szennyvízkezelés fejlesztésére, az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energiaforrások alkalmazására, a hulladékgazdálkodás, a kármentesítés és a természetvédelem fejlesztésére.

Szabó Zsolt tájékoztatása szerint az energetikai fejlesztések területén a jövőben is kiemelt a napenergia, a geotermikus energia és a biogáz falhasználásnak, illetve egyéb megújuló energiaforrások támogatása és fejlesztése. Kérdésre válaszolva közölte: egyeztetik a lakossági energiahatékonysági pályázatok kiírását a Miniszterelnökségen, a konstrukció jóváhagyása májusban várható. Az NFM magyar forrásokra támaszkodva tervez kiírni lakossági energiahatékonysági pályázatokat.

Ingatlant vásárolt vagy épített 2015-ben? Január 15-ig be kell vallania

KamaraOnline
-
0
Ingatlant vásárolt vagy épített 2015-ben? Január 15-ig be kell vallania

2016. január 15-ig van mód arra, hogy az arra kötelezett személyek szankció veszélye nélkül eleget tegyenek építmény-, illetve telekadó bevallási kötelezettségüknek – hívja fel a figyelmet Vizer József, az RSM Hungary adómenedzsere.

Az, hogy kiknek kell ezt a bevallást készíteniük és benyújtaniuk, számos körülménytől függ – írja friss bejegyzésében Vizer József, az RSM adószakértője.

Az építmény- és a telekadó a vagyoni típusú helyi adók két fajtája, tehát ezeket a helyi önkormányzatok vethetik ki az illetékességi területükön fekvő ingatlanokra a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint.

Annak meghatározásában, hogy mely önkormányzat élt ezen adónemek bevezetésének lehetőségével, támpontot adhat a Magyar Államkincstár honlapján közzétett adatbázis. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezen adatok csak tájékoztatási célt szolgálnak, a tényleges adókötelezettséget a hatályos önkormányzati rendeletek alapján lehet megállapítani, melyek az érintett önkormányzatok jegyzőjétől, esetleg a polgármesteri hivatal adóztatással foglalkozó szervezeti egységétől szerezhetők be, azonban e rendeletek az esetek túlnyomó többségében megtalálhatóak az önkormányzatok honlapjain is.

Építményadó

Egy önkormányzat építményadót az illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek (összefoglalóan építmények) után vethet ki. Az adó alanya főszabály szerint az, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa (több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk alapján válnak adóalannyá, azonban megállapodás alapján az adóalanyisággal kapcsolatos valamennyi joggal és kötelezettséggel egy tulajdonos is felruházható).

Az önkormányzatok dönthetnek arról, hogy az adó alapjaként az építmény m2-ben számított hasznos alapterületét (ebben az esetben az adó maximális mértéke 2016-ban 1 852,1 forint/m2), vagy az építmény korrigált forgalmi értékét (ez esetben az adó mértéke legfeljebb a korrigált forgalmi érték 3,6 százaléka) állapítják-e meg.

Mentes az építményadó alól:

  • a szükséglakás,
  • az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló és ténylegesen is akként hasznosított építmény vagy tároló építmény, valamint
  • a műemléképület a felújításával kapcsolatban 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három adóévben, feltéve hogy a felújítás ezen időtartamon belül befejeződik.

Fontos, hogy az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét, az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást – többek között a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését, a tulajdonos változását – a következő év első napjától kell figyelembe venni. Amennyiben az építmény az év első felében megszüntetésre kerül, abban az esetben az év második felétől, ellenkező esetben a következő évtől szűnik meg utána az építményadó kötelezettség.

A 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemélyek, akik egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójukkal élnek, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakásuk építményadójára adófelfüggesztést kérhetnek. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel, továbbá az adóösszeg és annak kamatai tekintetében jelzálogjogot jegyeztet be az érintett ingatlanra.

Telekadó

A helyi önkormányzatok az illetékességi területükön fekvő telkek után telekadót vethetnek ki. A jogszabály azonban számos földterületet kivesz a telek definíciója alól, így többek között a ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületen fekvő termőföldet, a külterületen fekvő termőföldet, illetve a tanyát is, melyek után így nem keletkezik telekadó kötelezettség. Az építményadóval azonosan a telekadó alanya is főszabály szerint a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosának minősülő személy.

Az önkormányzatok a telekadó tekintetében is szabadon dönthetnek arról, hogy az adó alapjaként a telek m2-ben számított területét (ebben az esetben az adó maximális mértéke 2016-ban 336,7 Ft/m2), vagy a telek korrigált forgalmi értékét (ez esetben az adó mértéke legfeljebb a korrigált forgalmi érték 3 százaléka) állapítják-e meg.

A jogszabály telekadó tekintetében is számos mentességet határoz meg, így mentes az adó alól:

  • az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész;
  • a belterületen fekvő, tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület;
  • az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 százaléka; – az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50 százalékban saját előállítású termék értékesítéséből származik.

Telekadó kötelezettség

  • a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján;
  • a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján;
  • erdőnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján;
  • a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján, továbbá
  • az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján

keletkezik, és

  • az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján;
  • tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének, belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján;
  • külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján;
  • teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján, továbbá
  • a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján

szűnik meg.

Határidők

Mind az építmény, mind pedig a telekadó az önkormányzati adóhatóság határozata alapján évente két részletben fizetendő, a naptári év március 15-ét követő első munkanapon, valamint szeptember 15-én (amennyiben az munkaszüneti napra esik, abban az esetben ezen összeg is a következő munkanapon esedékes).

Az adókötelezettség keletkezéséről, módosulásáról, illetve megszűnéséről egyaránt 15 napon belül kell adóbevallást tenni az illetékes helyi önkormányzat felé, tehát a 2016. január 1-jével bekövetkezett változásokról legkésőbb 2016. január 15-ig kell bevallást tenniük az érintett személyeknek. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a bevallási kötelezettség elmulasztása, vagy késedelme esetén magánszemélyek 200 000 forintig, más adózók 500 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatóak. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy az önkormányzati adóhatóságok bevallás hiányában, a nyilvántartásukban szereplő bevallási adatok, illetve a közhiteles nyilvántartások (így a földhivatali nyilvántartás) adatai alapján is jogosultak az adókötelezettség keletkezésének, változásának, illetve megszűnésének tényét megállapítani, tehát pusztán a bevallás elmulasztása okán senki sem kerül ki az önkormányzati adóhatóságok látóköréből.

1...1 0941 0951 096...1 2051 095. oldal a 1 205-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv