A GVH négymilliárd forintot meghaladó bírságot szabott ki a Bankszövetségre és a Bankárképzőre a két szervezet által működtetett, a bankok által használt adatbázis miatt.
Összesen 4,015 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Bankszövetségre és a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt.-re. A GVH szerint a két szervezet 12 éven át a verseny korlátozására alkalmas módon működtette a BankAdat nevű adatbázist, amellyel lehetővé tették a bankok számára, hogy egyedi, üzleti titoknak minősülő, stratégiai adatokat osszanak meg egymással – derült ki a GVH közleményéből.
A hatóság álláspontja szerint a BankAdat keretében megvalósult információáramlás horizontális információcserének minősül, amely sérti mind a magyar, mind az uniós versenyjogi szabályokat. A Bankszövetség tagjai által az adatbázisban megosztott egyedi, üzleti titkoknak minősülő, stratégiai adatok (például mennyiségekre, költségekre, keresletre, nyereségességre vonatkozó adatok) biztosították, hogy a pénzintézetek naprakész információval rendelkezzenek a piacról, a piaci folyamatokról, versenytársaik teljesítményéről, üzletpolitikájáról, illetve stratégiájáról. Az elérhető információkat az érintett pénzintézetek elsősorban az üzleti tervezésnél, a stratégiaalkotásnál és a termékfejlesztésnél használták fel.
A bírság meghatározása során a GVH a Bankszövetség esetében az adatot szolgáltató tagoknak 2001-től az adatszolgáltatásuk idején keletkezett érintett piaci forgalmának a lakossági és vállalati szegmenshez sorolt kamat, díj és jutalékbevételei összegéből indult ki, míg a Bankárképző esetében az adatbázis működtetésével összefüggésben elért árbevételt tekintette releváns forgalomnak.
A GVH a bírság összegének meghatározásánál súlyosító körülményként figyelembe vette többek között, hogy a feltárt információcsere kifejezetten széles körű egyedi adatmegosztáshoz vezetett, s az árverseny, a minőségi verseny és az innovációs verseny dimenzióit is érintette. Ráadásul a BankAdatban résztvevő tagvállalkozások szinte teljes egészében lefedték a hazai bankrendszert, együttes piaci részesedésük meghaladta a 80 százalékot.
A GVH enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor, hogy a Bankszövetség és a Bankárképző önkéntesen felhagyott az adatbázis működtetésével a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően, illetve hogy az adatbázis csak részben minősül jogsértőnek.
Az információs kartell aktív szereplője a Bankszövetség volt, a Bankárképző közreműködői szerepet vállalt. A GVH az adatot szolgáltató, ekként a jogsértő döntések meghozatalában résztvevő tagbankok közvetlen versenyjogi felelősségét nem állapította meg, mert az adatbázis létrehozásáról és működtetéséről szóló döntéseket a Bankszövetség hozta meg.
A GVH mögöttes felelősként nevesítette határozatában azokat a pénzintézeteket (Budapest Bank, CIB, Erste, K&H, MKB, OTP, Raiffeisen, UniCredit, Magnetissimo, Banif, Commerzbank, Quaestor, FHB Kereskedelmi Bank, Gránit, KDB, Cetelem, Takarékbank, Sberbank, Merkantil, Porsche, Sopron Bank, Erste Lakástakarék, FHB Jelzálogbank, Fundamenta, OTP Jelzálogbank, OTP Lakástakarék, UniCredit Jelzálogbank, Axa, BNP, Citibank, Crédit Agricole, Deutsche Bank, ING), amelyekkel szemben a kiszabott bírság behajtása iránt intézkedik abban az esetben, ha a Bankszövetséggel szemben a végrehajtás nem vezetne eredményre.
A GVH elfogadta a Bankszövetség részletfizetés engedélyezése iránti kérelmét, mert annak tagdíjbevételei nem fedezik a kiszabott bírságot, így a tagjai számára pótbefizetést, vagy a tagdíjak felemelését szükséges előírnia. A GVH ugyanakkor az eljárást megszüntette a BankAdat adatbázisból aggregáltan lekérdezhető adatok vonatkozásában, valamint a Kinizsi Bankkal, a KELER-rel, az Exim Bankkal, az MFB-vel és a Mohácsi Takarék Bankkal szemben.
