Az Európai Bizottság jogellenesnek minősítette a belga többletnyereségadó-megállapítási rendszert; 35 multinacionális cégnek mintegy 700 millió eurót kell visszafizetnie.

Az Európai Bizottság következtetése szerint a Belgium által a többletnyereségadó-megállapítási rendszer keretében nyújtott szelektív adókedvezmények ellentmondanak az uniós állami támogatási szabályoknak. A rendszer legalább 35, elsősorban uniós székhelyű multinacionális vállalatnak nyújtott kedvezményeket. E cégek most kötelesek visszatéríteni Belgiumnak a meg nem fizetett adókat.

A 2005-től alkalmazott belgiumi többletnyereségadó-megállapítási rendszer lehetővé tette, hogy bizonyos multinacionális vállalatcsoportok feltételes adómegállapítások alapján a szokásosnál lényegesen kevesebbet adózzanak Belgiumban. A rendszer 50–90 százalékkal csökkentette a vállalatok társaságiadó-alapját, kiigazítva azt az úgynevezett többletnyereség ellenében, amely állítólag a multinacionális csoportban való részvétel eredményeként keletkezik. A bizottság által 2015 februárjában indított részletes vizsgálat rámutatott, hogy a rendszer indokolatlanul tér el mind a belgiumi társaságiadó-rendszer bevett gyakorlatától, mind az úgynevezett „szokásos piaci ár elvétől”, és így ellentmond az uniós állami támogatási szabályoknak.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Belgium lényeges adóelőnyt biztosított egyes multinacionális vállalatoknak, és ez az uniós állami támogatási szabályokba ütközik. Torzult az érdemeken alapuló verseny, hiszen a kisebb – nem multinacionális – piaci szereplők hátrányos helyzetbe kerültek. Az uniós tagállamok számos jogszerű módon támogathatják a beruházásokat, és az unióba irányuló beruházások sok előnnyel kecsegtetnek. Ugyanakkor, ha egy ország jogellenes adókedvezményeket biztosít egyes multinacionális vállalatok számára, amelyek így tényleges nyereségük nagy része után elkerülhetik az adófizetést, az az európai uniós tisztességes verseny súlyos sérelmét jelenti, aminek végső soron az uniós polgárok látják kárát.”

A belga adóhatóság a „kizárólag Belgiumban” jelmondattal vezette be többletnyereségadó-megállapítási rendszert. Az csupán bizonyos multinacionális csoportoknak kedvezett, amelyekre a rendszer keretében feltételes adómegállapítás vonatkozott, míg az önálló – azaz csoporthoz nem tartozó – és kizárólag Belgiumban tevékenykedő vállalatok nem igényelhettek hasonló kedvezményeket. A rendszer igen súlyos versenytorzító hatást gyakorol az uniós egységes piacra, és a gazdasági ágazatok széles körét érinti.

Az előnyökből részesülő multinacionális vállalatok elsősorban uniós székhelyű cégek, amelyek a rendszert kihasználva eltekintettek adóik nagy részének befizetésétől. Most Belgium köteles behajtani a hiányzó összeget. A bizottság becslése szerint az így visszafizetendő adó összértéke megközelíti a 700 millió eurót.

A többletnyereségadó-megállapítási rendszer

A belga társaságiadó-szabályok értelmében a vállalatok a Belgiumban végzett tevékenységükből származó tényleges nyereség után kötelesek adózni. Ugyanakkor a „Code des Impôts sur les Revenus/Wetboek Inkomstenbelastingen” című jogszabálygyűjtemény 185. §-a 2. cikkének b) pontján alapuló, 2005-ben bevezetett többletnyereségadó-megállapítási rendszer lehetővé tette a multinacionális vállalatok számára, hogy állítólagos többletnyereségük kiigazítása céljából egy kötelező erejű adómegállapítási határozat értelmében csökkentsék adóalapjukat. Ezek a feltételes adómegállapítások rendszerint négy évre szóltak, és megújításukra nem volt lehetőség.

A feltételes adómegállapítás értelmében az adott multinacionális vállalat tényleges könyv szerinti nyereségét összehasonlították azzal a feltételezett átlagnyereséggel, amelyet egy hasonló helyzetben lévő, önálló vállalkozás ért volna el. Az így kapott állítólagos nyereségkülönbséget a belga adóhatóság „nyereségtöbbletnek” minősítette, és a multinacionális vállalat ennek arányában csökkenthette adóalapját. Mindez azon az előfeltételezésen alapul, hogy a multinacionális vállalatok a multinacionális csoportban való részvételből adódóan, például a szinergiáknak, a méretgazdaságosságnak, a megalapozott hírnévnek, az ügyfél- és beszállítói hálózatoknak, valamint az új piacokhoz való hozzáférésnek köszönhetően érnek el többletnyereséget. A gyakorlatban az érintett cégek tényleges könyv szerinti nyeresége általában 50 százalékkal, de egyes esetekben akár 90 százalékkal is csökkent.

A bizottság részletes vizsgálata megállapította, hogy a többletnyereségnek egy vállalat tényleges adóalapjából történő leírása eltérést jelent:

egyrészt a belgiumi társaságiadó-rendszer szokásos gyakorlatától, mivel más cégekhez képest preferenciális, szelektív támogatásban részesíti a vonatkozó feltételes adómegállapítás hatálya alá tartozó multinacionális vállalatokat. Másként fogalmazva a megítélt adókedvezmények révén legalább 35 vállalat élvezett tisztességtelen versenyelőnyt azon önálló versenytársaival szemben, amelyek a belgiumi társaságiadó-rendszer szokásos gyakorlatának megfelelően számított tényleges nyereségük után voltak kötelesek adózni;

másrészt az uniós állami támogatási szabályok értelmében vett „szokásos piaci ár elvétől”. Még ha abból indulunk is ki, hogy egy multinacionális vállalat valóban szert tesz ilyen többletnyereségre, a szokásos piaci ár elve szerint az a gazdasági realitás tükrében megoszlik a csoportba tartozó vállalatok között, és a nyereséget a tényleges felmerülésekor kellene megadóztatni. Mindazonáltal a belga többletnyereségadó-megállapítási rendszer szerint az ilyen nyereségeket egész egyszerűen egyoldalúan leírták a csoportba tartozó egyes vállalatok adóalapjából anélkül, hogy bárhol is megadóztatták volna azokat.

A rendszer által biztosított szelektív adókedvezmények nem indokolhatók a Belgium által felhozott azon érvvel sem, miszerint az adóalap-csökkentésre a kettős adóztatás elkerülése érdekében van szükség. A kiigazításokat Belgium egyoldalúan hajtotta végre, vagyis nem egy olyan másik ország kérelmére, amely ugyanazon nyereséget kívánta megadóztatni. A rendszer semmilyen bizonyíték bemutatására sem kötelezte a vállalatokat a kettős adóztatásnak vagy a kettős adóztatás kockázatának fennállására vonatkozóan. Az adókedvezmények valójában az adózás kettős elmaradásához vezettek.

A rendszer tehát preferenciális adóügyi megítélést biztosít egyes vállalatok számára, ami az uniós állami támogatásra vonatkozó szabályok értelmében jogellenes (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke).

Visszafizettetés

A Bizottság 2015 februárjában indított vizsgálatot az ügyben. Belgium ettől az időponttól kezdve felfüggesztette a többletnyereségadó-megállapítási rendszert, és nem hagyott jóvá a rendszer keretében újabb feltételes adómegállapítási határozatot. Ugyanakkor azon vállalatok, amelyek tekintetében a rendszer 2005-ös bevezetése óta már született ilyen határozat, változatlanul kedvezőbb helyzetben vannak.

A bizottság döntése arra kötelezi Belgiumot, hogy a jövőben tartózkodjon a többletnyereségadó-megállapítási rendszer alkalmazásától. Mindemellett – a rendszer kedvezményezettjei számára biztosított tisztességtelen előnyök felszámolása és a tisztességes verseny helyreállítása érdekében – Belgium köteles legalább 35, a jogellenes rendszer által kedvezményezett multinacionális vállalattól beszedni a meg nem fizetett adó teljes összegét. A jogellenes adómegállapítási rendszer által ténylegesen kedvezményezett vállalatok listáját, valamint az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét a belga adóhatóság fogja meghatározni. A bizottság becslése szerint az esedékes visszafizetések összértéke megközelíti a 700 millió eurót – áll a bizottság közleményében.