Kezdőlap Blog Oldal 1090

A lengyel jogállamiság helyzetéről vitáznak az európai képviselők

A lengyelországi jogállamiság helyzetéről és a sajtószabadság korlátozásáról vitázik kedden az Európai Parlament. Ez az első alkalom, hogy beélesítik a jogállamisági mechanizmust egy EU-tagországgal szemben.

Az Európai Parlament a lengyelországi jogállamiság helyzetéről és a sajtószabadság korlátozásáról vitázik kedden. A vitát az Európa Tanács elnöksége képviseletében felszólaló Bert Koenders holland külügyminiszter, Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és Beata Szídło lengyel miniszterelnök felszólalásai előzik meg.

Frans Timmermans január 13-án jelentette be, hogy a bizottság a jogállamisági mechanizmus keretében előzetes vizsgálatot fog lefolytatni a lengyel alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt. Az alelnök közölte, hogy a lengyel közmédia vitatott átalakításával kapcsolatos törvénymódosításokat is vizsgálni fogják, valamint elmondta, hogy március közepén fognak visszatérni a témára, az arra szakosodott Velencei Bizottsággal szorosan együttműködve.

Ez az első alkalom, hogy beélesítik a jogállamisági mechanizmust egy EU-tagországgal szemben. Az uniós „jog őrzőjének” is tekintett brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte a mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése. Az első fázisban a szervezet információt gyűjt és felméri, lát-e a jogállamiságot veszélyeztető, rendszerszintű veszélyt egy adott tagországban, és ha igen, akkor párbeszédet kezdeményez a tagállami kormánnyal.

A jogállamisági mechanizmus végső esetben akár az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja. Mindazonáltal kérdéses, hogy ehhez meglenne-e az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például a múlt héten kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen szankciót Lengyelországgal szemben.

Uniós szintű terrorellenes összefogásra szólított fel Martin Schulz

Uniós szintű terrorellenes összefogásra szólított fel Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.

Az eddiginél nagobb, uniós szintű terrorellenes összefogásra szólított fel az Európai Parlament elnöke a testület plenáris ülésének megnyitóján Strasbourgban. A terrorizmus elleni harcot a demokratikus értékekre építve, a rendőrség, a jogállamiság és az EU-szintű együttműködés fegyverével vívják – hangsúlyozta Martin Schulz. 

Az újév úgy kezdődött, ahogy az előző befejeződött: gyilkos erőszakkal és mély szomorúsággal. A brutális párizsi, tuniszi, jakartai és máshol elkövetett terrortámadásokat követően, a január 12-én Isztambul szívében elkövetett támadásban tíz német EU-állampolgár halt meg, kilenc súlyosan megsebesült. A január 15-i merénylet Ouagadougouban, Burkina Fasóban több mint kéttucat embert ölt meg hét különböző országból és ötvenet megsebesített – emlékeztetett.    

Az uniós elnök kifejezte együttérzését az áldozatok családjának és hozzátartozóinak, és a sebesültek gyors felépülését kívánta. „A határok nélküli terrorizmus a szabadságunkat célozza és mindannyiunkat fenyeget, Törökországban, Európában, mindenhol. Ezek a cinikus gyilkosságok nem félemlítenek meg minket” – fogalmazott a parlament elnöke.

Szerda éjfélig demonstrálnak a budapesti taxisok

A tervezetténél tovább demonstrálnak a fővárosi taxisok. A forgalomkorlátozó demonstrációval azt szeretnék elérni, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően korlátozzák az Uber működését.

A korábban bejelentett keddi nyolc órás időpont után is maradtak a demonstráló fővárosi taxisok a Belvárosban. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítójának beszámolója szerint mintegy 35-40 taxi van a helyszínen, többségük a Deák téri templom és az Andrássy út között a Bajcsy-Zsilinszky úton.

Az MTI tudósítójának taxisok elmondták: hárman jelentették be a rendőrségen, hogy szerda éjfélig kívánják folytatni a demonstrációjukat, erről újságíróknak egy hatoldalas jegyzőkönyvet mutattak fel. Később, az MTI érdeklődésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy a rendőrség tudomásul vette a taxisok demonstrációról szóló bejelentését. 

A taxisok hétfő reggel óta demonstrálnak, az Uber közösségi személyszállító szolgáltatás ellen tiltakozva. A Magyar Taxisok Szakszervezete hétfői közleményében úgy fogalmazott: „Az Uber nem működik jogszerűen, hiszen az elmúlt évben egy kormányrendelet megtiltotta az általuk használt alkalmazást.Joggal várjuk el tehát a törvény alkalmazóitól, hogy a törvényalkotók akarata szerint járjanak el”.

Kivonul Magyarországról a TAP Portugal légitársaság

Áprilistól felfüggeszti 11 éve üzemelő budapesti járatait a TAP Portugal légitársaság. A cég élére tavaly új vezetőség került, mely egy más működési stratégia mellett döntött.

Kivonul Magyarországról a TAP Portugal légitársaság, erről a cég magyarországi képviseletvezetője, Szolnok Péter tájékoztatta a Magyar Hírlapot. A TAP 11 éve üzemeltetett járatokat Budapesten. Az új vezetés a nyereség maximalizálása miatt olyan járatokat is megszüntet, mint a bukaresti, a hannoveri, a göteborgi, vagy a zágrábi.

Szolnok Péter elmondta, annak ellenére döntött így a vezetőség, hogy a budapesti útvonal a 2004-es nyitás óta folyamatosan nőtt, átlagosan 70 százalékos kihasználtsággal üzemelt, ami az iparágban magasnak számít.

A cég ráadásul éppen a napokban jelentette be, hogy a jövőben jelentős bővítéseket tervez, az új gépek pedig már júliusban megérkeznek. Szolnok Péter megjegyezte, tavaly a magyar diszkont légitársaság indulása ellenére csak átmenetileg esett vissza valamelyest a forgalom, vagyis a piac elbírta a két társaságot.

Öt év alatt 400 milliárd forint jut az utak rendbetételére

0

Jelentősen javulhat a közutak állapota Magyarországon annak az ötéves cselekvési és finanszírozási tervnek köszönhetően, amelyről a kormány december végén döntött – mondta el a Magyar Időknek Nemes-Nagy Tibor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Öt év alatt csaknem 401 milliárd forint forrást irányzott elő a kormány egy december végi határozatában a közúti közlekedési infrastruktúra üzemeltetési, karbantartási feladatainak finanszírozásához – mondta Nemes-Nagy Tibor.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. decemberben kinevezett vezérigazgatója elmondta, hogy kormányhatározat alapján feladataik ellátására évről évre növekvő finanszírozáshoz jutnak. Az ötéves szerződés kiszámíthatóságot és biztonságot jelent a társaságnak.

A középtávú finanszírozás egyértelműen a közutak stratégiai jelentőségére utal. A jogszabály a közúthálózat üzemeltetési, karbantartási feladatait jelöli meg, de külön pont rendelkezik a felújítási feladatok finanszírozásáról. Ennek részleteit február végére kell kidolgozniuk az érintett tárcáknak – írja a Magyar Idők.

Az állami közúthálózat közel 32 ezer kilométernyi, ebből 1800 kilométer gyorsforgalmi út. Ezt a hálózatot kell a közlekedésre alkalmas állapotban tartani, ami különösen télen nem könnyű feladat. Különösen a fagypont körül változó hőmérsékletek nehezítik meg elsősorban az autósok – és persze a közutasok – dolgát, főként a hajnali fagyok okoznak veszélyes síkosságot az utakon.

Ekkor mintegy nyolcszáz járművel kell hó- és jégmentesen tartani a hálózatot. Egy átlagos télen 130-140 ezer tonna sót szórnak ki az utakra, és mindehhez 5800 állandó munkavállalójuk mellett mintegy 3000 közfoglalkoztatott munkás van a segítségükre.

Az ötéves fejlesztési időszak végére a 800 darabos gépjármű állományt igyekeznek 150-nel növelni.

A kormány nem tervezi az adórendszer módosítását

0

A jelenleg alkalmazott adórendszer arányos teherviselést eredményez, ezért a kormány nem tervezi a módosítását – mondta Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára.

A helyettes államtitkár arra reagált az M1 hétfői műsorában, hogy az OECD egy európai országokat vizsgáló tanulmányában progresszív adózást javasol, mert megállapítása szerint tágul a jövedelmi olló.

A 2010-ben megfogalmazott, majd 2011-től hatályba lépett adópolitika annak idején nagyon sok nemzetközi szervezet véleményével szembement, miközben ma már azt látni, hogy a legtöbb nemzetközi szervezet pontosan ezeket a lépéseket tartja kívánatosnak, így az élőmunka terheinek a csökkentését, a fogyasztási, forgalmi típusú adók súlyának növelését.

Ez az adópolitika meghozta a sikereket, egy olyan gazdasági bővülésnek lehetünk szemtanúi, ami példa nélküli az Európai Unióban. Semmi ok nincs arra, hogy akár az szja, akár más adónem vonatkozásában érdemben eltérjünk a már kialakított rendszertől – mondta a helyettes államtitkár.

Vasárnaponként transzferjárat Hévíz és a bécsi repülőtér között

0

Heti rendszerességgel transzferjáratok indulnak vasárnaptól Hévíz és a bécsi repülőtér között a gyógyhely önkormányzatának, illetve turisztikai szereplőinek együttműködésével.

A január 24-től vasárnaponként közlekedő járatok új szolgáltatást jelentenek a bécsi repülőtérre érkezők vagy innen indulók számára a Bécs és Hévíz közötti közlekedésben. A járatokat a budapesti székhelyű Busz Expressz Kft. üzemelteti a Hévíz TDM Egyesület, valamint a város és a turisztikai szolgáltatók támogatásával.

A Hévízre érkező, illetve az innen induló vendégek Moszkva, Szentpétervár, Kijev, Tel Aviv, Berlin, Hamburg, Stuttgart, München, Zürich, London, Párizs és Brüsszel járatait érhetik el a vasárnaponként két időpontban induló, igény szerint személyautós, mikrobuszos vagy autóbuszos járatoknak köszönhetően.

A helyfoglalást a szállodák és a magánszállásadók a Busz Expressz honlapján közvetlenül intézhetik vendégeiknek, de a hévízi Tourinform irodában is elérhető a szolgáltatás.

Nyilvántartási és ellenőrzési hibákat talált az MNB a CIG Pannónia biztosítóinál

Az MNB összesen 19 millió forint bírságot szabott ki a CIG Pannónia biztosítási csoport élet- és vagyonbiztosítójára, egyebek közt vállalatirányítási, nyilvántartási, informatikai és fogyasztóvédelmi jogsértések miatt.

A Magyar Nemzeti Bank rendszeres ellenőrzései keretében 2016 januárjáig tartó – korlátozott terjedelmű – átfogó vizsgálatot folytatott a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-nél (vagyonbiztosító) és a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-nél (életbiztosító). A vizsgálat több hiányosságot tárt fel.

A vizsgálat nyomán a jegybank kötelezte a CIG Pannónia biztosítókat: a felügyelőbizottságok irányítsák a jogszabályoknak megfelelően a belső ellenőrzési területeket, alakítsanak ki áttekinthető szervezeti felépítést és ehhez kötődő hatékony döntéshozatali eljárásokat, készítsék el jogszabályszerűen a kiszervezésre vonatkozó belső szabályzataikat.

Az MNB kötelezése alapján mindkét CIG biztosítónak meg kell szüntetnie panaszkezelési tevékenységével, s az erre vonatkozó szabályzataival kapcsolatos hiányosságokat. A jegybank emellett több témában – a biztosítások létrejöttére vonatkozóan, a szerződések hatálya alatt, illetve azok megszüntetéséhez kapcsolódóan is – írta elő a biztosítóknak az ügyfelekkel kötött szerződésekre vonatkozó jogsértő, hiányos tájékoztatások megszüntetését, illetve azok jogszerű módosítását.

A vagyonbiztosítónak például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításai esetében a jövőben időben kell kiküldenie a biztosítási évfordulóról, a következő időszak díjáról tájékoztató, a kártérítési igényekre vonatkozó, illetve a díjnemfizetések miatt megszűnt szerződésekről szóló ügyfélértesítőket. Az életbiztosítónak többek közt egyértelművé kell tennie a fogyasztók számára a szerződők díjmódosításra, ügyleti döntéseitől függő kedvezményekre, a biztosítási események meghatározására, illetve a nyugdíjbiztosítási járadékszolgáltatásra vonatkozó szerződéses feltételeit, előírásait.

Az MNB kötelezései alapján a biztosítóknak ki kell küszöbölniük az egyes nyilvántartási-adatfeldolgozási rendszereikben tapasztalt – a vagyonbiztosítónál például egyes fedezetigazolási dokumentumok kiállítására, az életbiztosítónál pedig az ajánlati nyilatkozatok beérkezésének rögzítésére és a megkötött unit-linked befektetési életbiztosítások első díjának jogszerű jóváírására, befektetésére vonatkozó – hiányosságokat, illetve gondoskodniuk a feltárt számviteli és információbiztonsági problémák megszüntetéséről is.

A CIG Pannónia biztosítóknak adatszolgáltatás keretében kell számot adniuk az MNB határozataiban előírt különböző intézkedések teljesítéséről idén áprilisban, illetve július végén. A feltárt, orvosolható jogsértések miatt a jegybank összességében 19 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott, amelyből 10 millió forintot a vagyonbiztosítónak, 9 millió forintot az életbiztosítónak kell befizetnie – zárul a jegybank közleménye.

Új Ptk.: Orbán Viktor kérte Trócsányi Lászlót, hogy vizsgálja meg a módosítás szükségességét

0

Az új polgári törvénykönyv (Ptk) esetleges módosításával kapcsolatos szakmai vitát szorgalmazott a hatálybalépés óta eltelt kevesebb mint két év során felmerült problémák miatt Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára a Magyar Jogász Egylet nyilvános vitaülésén Budapesten hétfőn.

A helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy nem eldöntött jogalkotási kérdésről van szó. Orbán Viktor miniszterelnök decemberben arra kérte Trócsányi László igazságügyi miniszter, hogy vizsgálja meg a módosítás szükségességét.

A szaktárca nem tud és nem is akar egyedül dönteni, kikéri a szakma véleményét – szögezte le Bodzási Balázs. Hangsúlyozta azt is: a tárca védte az új magánjogi kódex integritását, semmiképpen nem vádolható azzal, hogy belehajszolná a kormányt, az Országgyűlést a törvénymódosításba. Ugyanakkor már az új Ptk. elfogadása sem volt vitáktól mentes, a 2014. március 15-ei hatálybalépése óta pedig számos, a kódex módosítására irányuló kérés, javaslat érkezett a minisztériumhoz – tette hozzá.

A szakember többek között a zálogjog, az új hitelbiztosítási nyilvántartás, a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelőssége kérdésében érvelt a módosítás szükségessége mellett. Szerinte ezeket indokolhatják egyrészt a gazdasági életnek, a gazdasági társaságok működésének, a hitelezésnek és a jelzálogpiac működésének igényei, másrészt az, hogy egyes rendelkezések megfogalmazása pontatlan, nehezen értelmezhető.

A kérdés az, hogy vajon a felmerült problémák jogértelmezéssel megoldhatók-e vagy jogalkotási lépésekre van szükség, és ha igen, mikor. Meg kell-e várni, amíg a bírósági joggyakorlat fél évtized elteltével bebizonyítja, hogy nem képes egyes jogszabályhelyeket alkalmazni, vagy ha ez már sejthető, akkor érdemes-e már hamarabb is hozzányúlni a kódexhez – vetette fel.

Bodzási Balázs felhívta a figyelmet, hogy az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) már egy 2014-es jelentésében arról írt: az új Ptk.-ban ellenmondásos, a hitelezőket elbizonytalanító rendelkezések vannak, amelyek akadályozzák a hitelek újrastrukturálását, nem ösztönzik a finanszírozást. Az EBRD kifogásolta azt is, hogy az új hitelbiztosítási nyilvántartás nem közhiteles és a szerződés átruházásnak szabályai ellentmondásosak. A Magyar Nemzeti Bank tavalyi rendeletéből pedig az következik, hogy prosperáló jelzálogpiachoz megfelelő biztosítékokra van szükség, és ebből a szempontból a korábbi önálló zálogjog megfelelőbb eszköz lehet. A magyar gazdaság százötven éve tőkehiányos, a külföldi tőkének pedig megfelelő hitelbiztosítékokra van szüksége. Az új Ptk.-val kapcsolatban megfogalmazott egyes kritikai észrevételek arra figyelmeztetnek, hogy differenciált, speciális igényekhez alkalmazkodó szabályozásra van szükség, amely tekintettel van az egyéni fogyasztó, a kis- és középvállalkozó, a mezőgazdasági szereplő és a multi eltérő sajátosságaira, a különféle hiteligényekre is.

Bodzási Balázs hangsúlyozta: a dinamikus jelzálogpiac megteremtése a lakosság számára is fontos, és emellett talán jobb lett volna a korábbi közhiteles közjegyzői zálognyilvántartást a kritikáknak megfelelően korrigálni, nem pedig teljes egészében lecserélni. Most úgy tűnik, indokolt lehet az ismételt újraszabályozás. Az új zálogjog kialakításakor nem volt megfelelő gazdasági elemzés, hatásvizsgálat – fűzte hozzá.

A nyitott kérdések közé sorolta még az IM helyettes államtitkára kógencia („kötelezőség”) és diszpozitivitás (ami nem tilos, arról szabadon megegyezhetnek a felek) dilemmáját. A korábban önálló társasági jog főszabálya volt, hogy a rendelkezések kötelezőek, az új Ptk.-nak azonban már a diszpozitivitás az alapelve. Ez önmagában helyeselhető – mondta a helyettes államtitkár –, ám a jogalkalmazók gyakran bizonytalanok abban, hogy egyáltalán mi az, ami kötelező és mi az, amiben a felek egyértelmű törvényi tiltás hiányában szabadon megállapodhatnak. Itt feltehetően szükséges a szabályozás pontosítása, egyértelműsítése – tette hozzá.

Nehezen birkóznak meg az érintettek a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének felelősségére vonatkozó szabályok értelmezésével, az olyan atipikus szerződések, mint például a faktoring, a pénzügyi lízing vagy franchise szabályozása pedig szemmel láthatóan nem felel meg a gyakorlat követelményeinek, ugyanis nem alkalmazzák őket – fejtette ki Bodzási Balázs.

A Ptk. a gazdasági élet kódexe, ezért igazodnia kell a gazdaság igényeihez – jelentette ki az igazságügyi tárca helyettes államtitkára.

MTI

Vevőt keres a felszámoló a Pikker bólyi húsfeldolgozójára

A Pikker Kft. felszámolója 851 millió forintos irányáron hirdette meg eladásra a társaság bólyi húsfeldolgozóját. Az üzemet 2011-ben fejlesztette a cég 1,2 milliárd forintból, amelyből 400 milliót uniós forrásból nyert el.

Pályázatot írt ki a Pikker Kft. bólyi húsüzemére a társaság felszámolását végző Modulig Vagyonkezelő Kft. Az eladásra kínált telephely az egyik legmodernebb húsfeldolgozó az országban, hasonló felszereltségű üzemből legfeljebb egy-másfél tucat lehet még Magyarországon. A bólyi húsfeldolgozó fejlesztésére, bővítésére pár éve 1,2 milliárd forintot költött a Pikker, amely a beruházáshoz 400 millió forint uniós támogatást kapott. A beruházás 2010. júniusában indult, a megújult telephelyet 2011 októberében adták át.

A fejlesztésnek köszönhetően a húsüzem már nemcsak tőkehúst, hanem minőségi húskészítményeket is elő tudott állítani. Az üzem komplett daraboló és csomagoló üzemrésszel rendelkezik. A telephelyen 900-1000 félsertést lehet hűtve tárolni, az üzem naponta mintegy 800 félsertés és a hozzá tartozó szalonna, illetve sertésfej darabolására, csontozására alkalmas, késztermékekből (például különféle főtt és füstölt szalonnák, kolbászok, virsli, párizsi) pedig napi 8-10 tonnát képes előállítani. A húsfeldolgozó névleges maximális kapacitása darabolásból 100 tonna, húskészítésben 90 tonna, zsír- és töpörtyű készítésben öt tonna, míg előkészített húsból hét tonna naponta.

A közel kilencezer négyzetméteres telken álló, mintegy négyezer négyzetméteres komplett húsfeldolgozó üzem irányára 851,37 millió forint. A telephely azonban nem tehermentes: a tulajdoni lap alapján az ingatlant a Mohácsi Takarékbank Zrt. által bejegyzett három jelzálogjog terheli, melyek összértéke 753 millió forint. A pályázatokat február 5-től várja a felszámoló, az ajánlatokat február 22-ig lehet benyújtani.

A Pikker 1990-ben jött létre a tönkrement mohácsi termelőszövetkezet romjain, annak vágóhídját vette át 17 alkalmazottal. A társaság 2000-ben állati fehérje-újrahasznosító üemet épített, majd megvásárolta a bólyi húsüzemet az Agro-hús Kft.-től. (A bólyi ingatlan területén már jóval korábban, 1970 óta végeztek húsipari tevékenységet, az eredeti épületet a Bólyi Állami Gazdaság létesítette és vágóhídként üzemelt.)

A Pikker azért vásárolta meg és újította fel a bólyi üzemet, hogy mohácsi vágóhíd alapanyag termelésének egy részét, valamint egyéb beszerzésből származó húst dolgozzon fel. A 2011. őszi gyáravatáson bejelentett tervek szerint az addigi évi 70-80 ezerrel szemben 100 ezer sertés feldolgozását tervezték, s ehhez az alkalmazottak létszámát 90-ről 160-ra kívánták növelni.

A nagyívű elképzelésekből azonban már nem sok valósulhatott meg: a Pikker a legnagyobb magyar üzletláncok beszállítója volt, ám 2012-ben elvesztette egyik legnagyobb partnerét és ezzel bevétele jelentős részét, amelyet nem tudott pótolni. A társaság 2013 végén csődeljárást kért maga ellen, a helyzetet azonban nem sikerült rendezni, és az eljárás végül felszámolásba fordult.

Csökken az üzemanyagok ára, a gázolaj már 300 forint alatt

0

Csökkenti bruttó 5 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 7 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol.

A csökkentéssel a 95-ös benzin átlagára 312-313 forintra, a gázolajé pedig 298-299 forintra mérséklődik. Legutóbb pénteken változtak az árak, akkor a benzin átlagára bruttó 5 forinttal, a gázolajé bruttó 4 forinttal csökkent.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Ötven év után megszüntetik a Penthouse nyomtatott változatát

0

A döntést már meghozta a tulajdonos, az átállás dátumát azonban még nem közölték: a férfiaknak szóló Penthouse magazin a jövőben csak online változatban olvasható majd.

A fénykorában 5 milliós példányszámmal büszkélkedő Penthouse magazin napjainkban csak 100 ezer példányban kerül a piacra. Nyilván ez is közrejátszott a kiadó döntésében, hogy a jövőben szakítanak a print változattal.

A FriendFounder Networks bejelentette, hogy bezárják a New York-i szerkesztőséget, a munkatársak a cég Los Angeles-i irodáiban dolgozhatnak tovább.

A Penthouse 1965-ben Nagy-Britanniában született, ám 1969-től az Egyesült Államokban adták ki, annak idején a szexuális forradalmat népszerűsítette. 1998-2005 között új formátumban jelent meg, javarészt pornográf tartalommal. Ezután újabb váltás következett, a keményebb fotókat visszaszorították.

GDP-arányos áfabevétel: Magyarország csak a harmadik az EU-ban

0

A 2013-as 39,9 százalék után 2014-ben 40,0 százalék volt az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya az Európai Unióban – jelentette az Eurostat.

Az uniós szintű adóbevétel/GDP arány 2010-ben volt a legalacsonyabb (38,5 százalék), azóta folyamatosan emelkedik.

Az adóbevételek GDP-arányos szintje a tagállamok között jelentős szórást mutat. Az egyetlen 50 százalék feletti mutatóval (50,8 százalék) Dánia rendelkezik, Belgiumban és Franciaországban egyaránt 47,9 százalék, majd Finnország (44,0 százalék), Ausztria (43,8 százalék), Olaszország és Svédország (mindkettő 43,7 százalék) következik. GDP-arányosan a legkevesebb adót, illetve hozzájárulást Romániában szedik be (27,7 százalék), Litvániában 28,0, Lettországban 29,2 százalékos a ráta.

A magyarországi adóbevételek 2014-ben a GDP 38,4 százalékára rúgtak; az adó/GDP arány 2005-ben 36,8, 2010-ben 37,5, 2013-ban 38,2 százalék volt.

2013-hoz képest a ráta a tagállamok többségében emelkedett, a legnagyobb mértékben éppen a listavezető Dániában (2013-ban még „csak” 48,1 százalék volt). Erre a „dobogóra” két szigetország léphetett még fel: a mutató Cipruson 31,6 százalékról 34,2 százalékra, Máltán 33,6 százalékról 35,0 százalékra emelkedett. Nyolc tagállamban regisztráltak csökkenést; Csehországban például 34,8 százalékról 34,1 százalékra, az Egyesült Királyságban 34,9 százalékról 34,4 százalékra mérséklődött az adó/GDP arány.

A termelési és importadók (ebbe a körbe tartozik az áfa is) GDP-arányos súlya Svédországban volt a legnagyobb (22,1 százalék), megelőzve Horvátországot (18,1 százalék) és Magyarországot (18,6 százalék). Ezekből az adókból Szlovákiában a GDP mindössze 10,8, Németországban pedig 10,9 százaléka folyt be 2014-ben.

Az áfából befolyt bevétel az uniós GDP 7,0 százaléka volt 2014-ben. Bár a tagállamok között Magyarországon volt a legmagasabb az általános áfakulcs (27 százalék), a 9,4 százalékos GDP-arányos bevétel csak a harmadik helyre volt elég. Ebben a „versenyben” a győztes Horvátország (12,5 százalék), a második pedig Dánia (9,6 százalék) lett, az általános áfakulcs mindkét országban 25 százalék.

A „jövedelem, vagyon stb.” adókategória GDP-arányos súlya Dániában volt a legnagyobb (33,4 százalék), majd Svédország (17,9 százalék) és Belgium (16,8 százalék) következett. Litvániában ugyanez a ráta mindössze 5,1, Bulgáriában pedig 5,3 százalékos, Magyarországon 13,9 százalék volt.

A társadalombiztosítási hozzájárulást is magába foglaló adónem („net social contributions”) súlya Franciaországban a legnagyobb (19,2 százalék), Belgiumban 16,9, Németországban pedig 16,5 százalék. Dániában ugyanez az arány 1,1, Svédországban 3,7 – Magyarországon pedig 13,1 százalék.

Aláírták az új koncessziós szerződést a Casino Sopronnal

Új koncessziós szerződés birtokában, két hét szünet után újra kinyithatott a Casino Sopron.

Magyarország legrégebben üzemelő kaszinójának koncessziója tavaly év végén lejárt, meghosszabbítani már nem lehetett, így új szerződést kellett kötnie a Nemzetgazdasági Minisztériummal – közölte Holcsek Erik, a Casino Sopron Kft. ügyvezetője. Az új koncesszió 10 évre szól. A kaszinó múlt pénteken újra kinyitott.

A soproni kaszinót a Pannon-Partner Kft. üzemeltető cége, a Casino Sopron Kft. vezeti. A Pannon-Partner korábban 25 százalékban a Szerencsejáték Zrt., míg 75 százalékban a Casinos Austria International GmbH tulajdonában volt, tavaly novemberben azonban a Szerencsejáték Zrt. eladta részét a többségi tulajdonosnak – írja az MTI. 

Holcsek Erik elmondása szerint a 2000-es évek elején jellemző jó üzletmenet után a forgalom stagnált, majd csökkent. A játékosszokások megváltoztak, egyre többen választották a pénznyerő automatákat a rulett, a black jack és a póker helyett. A Casino Sopron azonban nyereséges tudott maradni, amit segített az is, hogy 2013-ban nagyobb helyre költöztek, és növelték a pénznyerő automaták számát. 

A soproni kaszinó jelenleg több mint 1200 négyzetméteren, közel 200 nyerőgéppel és hat játékasztallal működik. 
Tavaly mintegy 120 ezren fordultak meg a teremben, és az utóbbi években emelkedett a magyar vendégek száma is, arányuk megközelíti a 40 százalékot.

A Casino Sopron Kft. 2014. évi árbevétele 2,8 milliárd forint volt, adózott eredménye 688 millió forint. A 2015-ös árbevétele várhatóan meghaladja a megelőző évit. A cégnek 82 alkalmazottja van.

A törvény szerint összesen 11 kaszinó működhet Magyarországon.

GINOP-pályázat: Elindult a kkv-k informatikai képességeinek fejlesztése

Elindult a kkv-k informatikai képességeinek fejlesztése a versenyképességük javítása érdekében.

A hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) – különösen a mikro- és kisvállalkozások – innovatív szemléletének és naprakész üzleti tudásának növelése, az infokommunikációs technológiák (IKT) eszközeinek és alkalmazásainak készségszintű és professzionális használata, a vállalkozások elektronikus gazdaságba történő beilleszkedésének javítása, elengedhetetlen a saját és a nemzetgazdaság egésze szempontjából. A hazai kkv-k jelenleg korlátozottan használják a korszerű IKT-megoldásokat, a magyar kkv-k vezetői, döntéshozói, tulajdonosai, jelentős arányban hiányos információkkal rendelkeznek az IKT vállalati felhasználásának lehetőségeiről, előnyeiről, fontosságáról.

A Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programja keretében, 1.999.995.002 forint európai uniós támogatás segítségével megvalósuló GINOP-3.2.1-15-2015-00001 számú – Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetenciafejlesztő program kkv-knak – projekt fő célja a hazai kkv-k versenyképességének növelése. Az új IKT-alkalmazások készségszintű és professzionális használatának ösztönzése, hasznosságuk és az általuk elérhető előnyök bemutatása, a korszerű megoldások iránti igény felkeltése, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a programban résztvevő kkv-k versenytársaiknál hatékonyabban, eredményesebben működhessenek a hazai és külföldi piacokon.

A projekt lebonyolítása országosan (Közép-Magyarország kivételével), konzorciumban, a Magyar kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával zajlik, a konzorcium további tagjai az Informatika a Társadalomért Egyesület és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség. A megvalósításban további kiemelt együttműködő partnerek a területi kereskedelmi és iparkamarák.

A 2017. május 31-én záruló projekt eredményeként a lebonyolítók szándéka szerint legalább 3000 kkv-t ér el a program, amely vállalkozásoknál legalább 3500 új IKT-alkalmazás bevezetése és használata fog megkezdődni. A megvalósulás során közvetlenül és közvetetten számos új munkahely jön létre.

A projekt több, egymásra épülő, egymást kiegészítő részprojektből áll:

  • Országos kamarai IKT-tanácsadói hálózat kiépítése
  • Szemléletformálási és kompetenciafejlesztési tartalmak elkészítése
  • IKT-szolgáltatás/termék voucher rendszer kialakítása
  • IKT kompetencianövelő tájékoztató napok és összesen 127 kiemelt rendezvény megtartása
  • Kommunikációs, információs- és médiakampány
  • Interaktív tudásbázis, döntéstámogató és projektadminisztrációs rendszer megvalósítása
  • „Digitálisan felkészült vállalkozás” minősítési rendszer felállítása

A projektről bővebb információ a megvalósítás során folyamatosan frissítve, kiegészítve jelenik meg a konzorciumi tagok honlapjain:

Magyar Posta: lassult a csekkes befizetések visszaesése

A Magyar Posta tavaly bevezetett újításaival mérséklődött a csekkes befizetések csökkenésének tendenciája: míg a korábbi időszakban éves szinten 4-5 százalékkal csökkent a csekkvolumen, addig 2015-ben 2 százalékra lassult a visszaesés üteme.

Tavaly 215 millió csekket fizettek be az ügyfelek, 2190 milliárd forint értékben. A fejlesztések közül kiemelték, hogy tavaly év elején a posta kötelezővé tette a csekk QR-kód feltüntetését. A csekk QR-kód beolvasásával a Magyar Posta mobil applikációján keresztül 2015-ben 370 ezer csekket fizettek be az ügyfelek 3,5 milliárd forint értékben. A csekk QR-kódos befizetések többsége munkaidőn kívül és munkaszüneti napokon történt.

Népszerűek a csekkbefizető automaták, tavaly 280 ezer csekket fizettek be automatán keresztül az ügyfelek, több mint 3 milliárd forint értékben.

A Magyar Posta 2015 nyarán lecserélte 5000 POS-terminálját, ami csaknem a teljes postai hálózatot jelenti, ezzel párhuzamosan megteremtette a bankkártyás csekkbefizetés lehetőségét. Így a korábbi, költséges készpénzfelvételi tranzakció helyett a csekkeket már kártyás vásárlási tranzakcióként fizethetik be az ügyfelek.

Egyre többen egyenlítik ki így számláikat a postákon, tavaly év végéig 10,3 millió darab csekket fizettek be így az ügyfelek, 97 milliárd forint értékben.

2015 év végén elindult a csekkoló alkalmazás, amely a posta hűségkártya használata mellett postán, a Magyar Posta csekkbefizető automatáin vagy az iCsekk applikáción keresztül, a regisztrált ügyfelek által befizetett csekkek adatait tartalmazza. Az automatikusan feldolgozott és kategorizált befizetések mellett lehetőség van arra is, hogy az egyéb kiadásokat és bevételeket rögzítse a felhasználó, és az egyes pénzügyi tételeket tetszőlegesen csoportosítsa, elemezze. A rendszer lehetővé teszi, hogy a Díjnet szolgáltatást is igénybe vevő ügyfelek összekapcsolják fiókjukat a postai alkalmazással, ezáltal minden befizetés egy helyen lesz látható.

Ötmillió munkahely szűnik meg a robotok miatt

A következő öt évben a robotok alkalmazása miatt ötmillió munkahely szűnhet meg a világ 15 vezető országában.

A mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása 5,1 millió munkahelyet szüntet meg a következő öt évben 2020-ig a világ 15 vezető országában – derül ki a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) hétfőn ismertetett tanulmányából. Az évenként megrendezésre kerülő davosi értekezlet szerdán nyílik.

A vizsgált 15 ország foglalkoztatja a világ teljes munkaerejének 65 százalékát. A tanulmány szerint a munkaerő kétharmada a hivatalokban és az adminisztratív területen válik feleslegessé – írja az MTI.

A WEF a robotizációt, a nanotechnológiát, a 3D nyomtatást és a biotechnológiát említve egészen egyszerűen „negyedik ipari forradalomról” beszél. Mindez minden iparágat érint majd, hatása azonban eltérő lesz, a leginkább az egészségügyet rázza meg a telemedicina elterjedésével.

A tanulmány összeállítói szerint az ágazati vesztesek második helyén az energiaipar áll majd, amelyet a pénzügyi szolgáltatószektor követ. Ezzel egy időben ugyanakkor nő az olyan szakemberek iránti kereslet, mint például az adatkezelők és az értékesítési ügynökök. 

A folyamat legnagyobb vesztesei a nők lesznek, akiknek a munkakörét részben kiváltja majd a mesterséges intelligencia és a robotizáció. Miközben a következő öt évben a férfiak esetében minden három megszűnő munkahely mellett egy új állás teremtődik, a nőknél lényegesen rosszabb az arány, több mint öt megszűnőre jut majd egy új munkahely.

Karantén után magyar tenyészlovakat szállítanak Kínába

0

Közel egyéves előkészítést követően, február elején megkezdődhet a magyar tenyész- és versenylovak szállítása Kínába – közölte a Földművelésügyi Minisztérium hétfőn.

A szállításra kiválasztott 9 ló (3 mén és 6 kanca) a kínai hatóság által megjelölt karanténban, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának egyik elkülönített istállójában van egyelőre. Az állatoknak a 30 napos karantén alatt elkülönített takarmányt és gondozószemélyzetet is biztosítanak – írják az MTI-nek eljuttatott közleményben.

Az elkülönítés január végéig tart, ezt követően a lovak Kínába érkezésük után újabb egy hónapot töltenek karanténban, és ismét át kell esniük a szükséges vizsgálatokon. Az állatokat várhatóan március 1-jén adják át új tulajdonosaiknak.

A kínai hatóságok elsőször 2015 januárjában látogattak Magyarországra az élőállat-export megvalósítása érdekében, tavaly novemberben pedig már a lóexporttal kapcsolatos ellenőrzések elvégzésére egy kínai hatósági állatorvos érkezett az országba. A szakember másfél hónapos magyarországi tartózkodása alatt részt vett a lovak és a karantén helyszínének kiválasztásában, az állatorvosi vizsgálatokon és a laboreredmények kiértékelésében.

A kínai élőállat-export a magyar lóágazat kiemelkedő sikere, egyben a magas színvonalú magyar lótenyésztés és az állategészségügyi szolgálat elismerése is.

A magyar lovak iránti érdeklődés továbbra is jelentős Kínában, ezért az első sikeres szállítás után újabbak várhatóak. A kínai hatóság a kedvező tapasztalatok után előzetesen javasolta a protokoll felülvizsgálatát és enyhítését, amit a tárca haladéktalanul kezdeményez majd az első sikeres kiszállítást követően.

Irán négyszáz repülővel és helikopterrel bővítené a flottáját

0

A következő tíz évben Irán várhatóan 300-400 repülővel és helikopterrel bővítené a légi flottáját – az állami szektorban épp úgy, mint a magán vállalatoknál.

A következő évtized Iránban a légi flotta fejlesztéséről is szól majd. Mind utas-, mind teherszállító gépekre szüksége lesz a nemzetközi szankciók alól kiszabadult országnak.

Hírek szerint 100-115 Airbust akarnak vásárolni 10 milliárd dollárért, ám a belföldi és a szomszédos országokat összekötő forgalomban esélyük van az orosz gyártóknak is, hogy közepes hatótávolságú gépeiket eladják. Elsősorban a TU-204-es gép (a fotón) jöhet szóba, ami Moszkva szerint ideális lehet Teheránnak.

A légi teherszállításban Oroszország az IL-76 os repülőkkel akar betörni az iráni piacra. Teheránban jelezték, hogy az állami mellett a magánszektorban szükség lesz repülők mellett helikopterekre is, a pontos darabszámot azonban egyelőre nem közölték.

Hogyan legyünk „megbízható adózók”?

0

2016. január 1-jétől új fogalomként került be az Adózás rendjéről szóló törvénybe a megbízható adózói státusz. Az első minősítést a NAV hamarosan, az adózó 2016. első negyedéves adatai alapján, automatikusan végzi. A Mazars szakemberei összefoglalják, mit jelent ez a minősítés, milyen előnyökkel jár, ha egy társaság ilyennel rendelkezik, és hogy mit kell tenni a besorolás megszerzése érdekében.

A megbízható adózói státusz számos előnnyel jár:

  • a NAV által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot (ezt az időtartamot kapcsolódó vizsgálatokkal és felettes szerv általi hosszabbítással sem lépheti túl a NAV);
  • az adóbírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50 százalékára csökken;
  • a mulasztási bírság felső határa szintén az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50%-ára csökken;
  • a NAV által nyilvántartott legalább 10 ezer, de legfeljebb 500 ezer forint összegű tartozásra évente egy alkalommal a NAV kérelemre automatikus pótlékmentes részletfizetést engedélyez;
  • 2017. január 1-jétől a megbízható adózók általános forgalmi adó kiutalás iránti kérelmét az adóhatóság 45 napon belül teljesíti, míg 2018. január 1-jétől 30 napon belül (szemben a jelenlegi 75 napos határidővel);

Bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a megbízható adózót a NAV mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására (kivéve a foglalkoztatotti bejelentés és az EKAER bejelentés elmulasztását).

Kik lehetnek megbízható adózók?

A megbízható adózó csak a cégbejegyzésre kötelezett adózó, vagy az áfa-regisztrált adóalany lehet, a következő feltételek együttes fennállása esetén:

  • legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül, ·
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben a NAV által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3 százalékát,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást (ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását),
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
  • nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámfelfüggesztés, vagy adószámtörlés, illetve fokozott adóhatósági felügyelet alatt,
  • a terhére a NAV által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 százalékát,
  • nem minősül kockázatos adózónak.

Nem kizáró ok, ha az adózó nem működött a tárgyévet megelőző öt évben, ebben az esetben az öt évre vonatkozó feltételeket a NAV a működés megkezdésétől, vagy áfa-regisztráltak esetén az adóalanyiság kezdetétől vizsgálja.

Hogyan minősít a NAV?

A minősítés kérelem nélkül, automatikusan történik minden negyedév utolsó napján fennálló állapot alapján, a negyedévet követő 30 napon belül. A minősítés a követő negyedév első napjától egy negyedéven keresztül lesz érvényes. Az első minősítésre 2016. első negyedévét követően kerül sor.

A minősítés eredményéről – amennyiben abban változás áll be – a NAV elektronikus úton értesíti az adózót. 2016. második félévétől a minősítés eredménye az ügyfélkapun keresztül is lekérdezhető lesz.

Mit tehet egy társaság a minősítés megszerzése érdekében?

A megbízható adózói minősítésnek több olyan, múltra vonatkozó kritériuma is van, amely egy adózó életében jelenleg adottságnak tekinthető, ezeken változtatni nem lehet, idővel azonban kikerülhetnek a figyelési idősávból. Ezeken túl azonban több olyan feltétel is akad, amelyek a minősítés időpontjában fennálló állapothoz köthetők, így ezek esetében még érdemes lépéseket tennünk azért, hogy ezeknek megfeleljünk. Amit még március végéig mindenképp javasolt megtenni:

Nemleges adóigazolás beszerzése

Annak érdekében, hogy tisztába kerüljünk azzal, milyen esetleges hiányosságokat tart számon a Társasággal kapcsolatban az adóhatóság, érdemes nemleges adóigazolásért folyamodnunk. Nemleges adóigazolást ugyanis a NAV nem állíthat ki abban az esetben, ha hiányzó vagy feldolgozatlan bevallást, hiányzó bejelentést, esetleg bármely adónemen adótartozást tart nyilván (esetleg téves adatok, le nem könyvelt befizetések/átvezetések, stb. alapján). A nemleges igazolás igénylése illetékmentes, és a felsorolt eltérések esetén a NAV nem tagadja meg annak kiadását, hanem hiánypótlásra szólítja fel az adózót. Így tehát „fájdalommentesen”, még a minősítési eljárás előtt pótolhatók az esetleges hiányosságok, tisztázhatóak a félreértések. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az adóigazolás személyes ügyintézés esetén azonnal átvehető, míg elektronikus úton az eredményt akár egy hét átfutási idővel tudhatjuk csak meg.

A folyószámla átvizsgálása

Annak érdekében, hogy tisztán láthassunk a jövőben is és ne kelljen negyedévente újra és újra nemleges adóigazolást kérnünk, érdemes „rendbe tenni” az adófolyószámlánkat. Egyeztetni kell a társaság adóbevallásait, főkönyveit, kalkulációit és bérszámfejtését az adófolyószámlákon található előírásokkal és befizetésekkel. Szükség esetén kérelmezni kell az adófolyószámla valamely adónemén mutatkozó túlfizetés más adónemre történő átvezetését, érdemes intézkedéseket tenni az adó-visszaigénylés, valamint az esetleges önellenőrzések, bevalláspótlások, illetve az ezekhez szükséges dokumentációk összeállítása érdekében – hívják fel a figyelmet a Mazars szakértői.

Pályázaton adná át a Buda-Cash állományát a felszámoló

Pályázatot írt ki a Buda-Cash Brókerház felszámolója. A PSFN a csődbe ment brókercég állományát és az ahhoz kapcsolódó ügyfélvagyont adná át egy befektetési vállalkozásnak, hogy ezzel is gyorsítsa az elszámolás menetét.

A Buda-Cash Brókerház Zrt. felszámolója az ügyfélvagyon kiadásának gyorsítása érdekében állomány-átruházási eljárást indított, a pályázati felhívásra február 18-ig jelentkezhetnek a befektetési szolgáltatók – olvasható a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) honlapján. A felhívás szerint a pályázat értékeléséről február 26-ig kapnak írásban értesítést az ajánlattevők. A szerződéskötésre legkésőbb március 7-ig kerül sor. 

Az állományt átvevő befektetési vállalkozással megkötendő szerződés hatályba lépése előtt a felszámoló 30 napos válaszadási határidő biztosításával értesíti, egyben nyilatkoztatja az ügyfeleket arról, hogy az állomány átruházásában részt kívánnak-e venni. Az abban részt vevő ügyfelek részére kiadható vagyon az állományt átvevő befektetési vállalkozás kezelésébe kerül. 

Amennyiben az ügyfél nem kíván részt venni az állomány-átruházásban, úgy a 30 napos nyilatkozattételi határidőn belül lehetősége lesz más szolgáltatót megjelölni. Ha az ügyfél nem nyilatkozik, akkor a tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz az átvevő befektetési vállalkozás kezelésébe kerül.   

A közleményben kiemelik, hogy az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.

Otthon Centrum: nem lesz árcsökkenés az újépítésű lakások piacán

A CSOK bejelentése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján az Otthon Centrum szerint nem csökkennek az újépítésű ingatlanok ára.

Ennek három oka van: rendkívüli módon megugrott vásárlói kereslet, a keresletet kiszolgálni képes fejlesztők nagymértékű építkezésekbe kezdenek, ami felhajtja a fejlesztési telkek árát, a felfutó fejlesztések pedig megterhelik az építőipari kapacitásokat. Ezek a tényezők akár már fél éven belül a fejlesztési költségek emelkedéséhez vezethetnek.

Az Otthon Centrum szerint az idén és a következő években az adásvételek száma elérheti a válság előtti esztendők éves180–190 ezres szintjét. A saját célra vásárlók körében komoly tartalék van, hiszen 2009 és 2013 között tranzakciók százezreit halasztották el. Ezt támasztja alá, hogy 2016. január első két hetében az Otthon Centrumhoz betelefonáló érdeklődők száma 15 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest.

Természetesen a CSOK-kal érintett ingatlanok esetén idő kell, míg ezekből az első érdeklődésekből regisztrált ügyfelek lesznek, nagyon rövid idő telt el még a bejelentéstől, most még csak tájékozódnak a potenciális ügyfelek. Ugyanakkor, az látszik, hogy most leginkább azok a vevők jelentek meg a piacon, akik a CSOK nélkül nem vásárolnának, azaz ők emiatt hoznák előre az ingatlan vételüket. 

Az erős kereslet átmenetileg hiányt is generálhat az új építésű ingatlanok piacán, hosszú távon azonban a lakásberuházások alkalmazkodni fognak a piaci igényekhez. Jelenleg több beruházó elindította már korábban felfüggesztett projektjeit. Ezek alapján akár 8–9000 ezer új lakás kerülhet a piacra idén. Főleg Budapesten és a megyei nagyvárosokban rendelkeznek az ingatlanfejlesztők engedélyezett projektekkel, ezeken a területeken fog először növekedni az új építésű lakóingatlanok száma.

Mivel az élénkülő újlakás keresletet a lakásépítők csak hosszabb távon tudják kielégíteni, és magasabb fejlesztési költségekkel kell számolniuk, továbbá az eladatlan állomány az elmúlt időszakban töredékére apadt, ezért az áfacsökkenés és a CSOK intézkedések összességében inkább stabilizálódó árakat, vagy lassuló ütemű áremelkedést hozhatnak, de nem árcsökkenést az újépítésű lakások piacán. 

Kevés volt a jutalom a szlovákoknál az agráriumban

0

Decemberben az év végi jutalmak tekintetében a cégek jóval bőkezűbbek voltak alkalmazottaikkal Szlovákiában, mint tavalyelőtt. 2015 végén lényegesen több vállalat adott év végi jutalmat, mint 2014-ben.

A gazdaság növekszik, a cégek haszna nagyobb, így a cégek is nagyobb arányban képesek telesíteni céljaikat, tehát megengedhetik maguknak, hogy alkalmazottaik jutalmazása terén is bőkezűbbek legyenek – közölte Jiří Halbrštát, a Manpower társaság kereskedelemért és munkaerő-toborzásért felelős menedzsere – írja a hirek.sk.

Nagyobb jutalmakat főként a nagy nemzetközi cégeknél, főként az autó- és elektrotechnikai iparban, az információs technológia és a vállalati szolgáltatások terén dolgozó alkalmazottak kaptak. A nevezett cégeknél a Manpower szerint a kifizetett jutalmak összege az előző évtől 15 százalékkal volt magasabb.

A McRoy Group munkaközvetítő ügynökség felmérése is azt mutatja, hogy több cég adott év végi jutalmat. „A cégek 34 százaléka fizetett év végi jutalmat, ami az előző évhez képest 5 százalékkal több. Elsősorban nagy nemzetközi vállalatokról van szó” – szögezte le Branislav Jančuška, a társaság menedzsere.

Az év végi jutalom nagysága az adott alkalmazott havi bérétől függött, leggyakrabban annak 50-80 százaléka közt mozgott, ami átlagosan 850 euró körül volt. Az ügynökség szerint az előző évekhez képest ez több mint 10 euróval volt magasabb.

Az IT cégeken kívül leggyakrabban a pénzügyi és energetikai szektorban működő vállalatok fizettek jutalmat. Jančuška szerint a kevésbé „kifinomult ágazatokban” tevékenykedő cégekben a prémiumok összege alacsonyabb volt. „Legalacsonyabb a mezőgazdaságban és az építőiparban volt, csakúgy, mint a jutalomra számító alkalmazottak száma” – hangsúlyozta Jančuška.

A menekültválság lett a legnagyobb veszélyforrás

A menekültek és a klímaváltozás jelentik a legnagyobb kockázatokat a Világgazdasági Fórum legfrissebb jelentése szerint.

A jelentés 750 szakértő munkájának eredménye, akik 29 globális kockázati tényezőt elemeztek mind várható hatás, mind bekövetkezési valószínűség szempontjából. Az egyes kockázati faktorokat öt kategóriába sorolják jellegük szerint, eszerint megkülönböztethetők természeti, társadalmi, gazdasági, geopolitikai és technológiai kockázatok – írja a Biztosítási Szemle.

Az idei évben fordult elő először, hogy ebből az öt kategóriából a technológiain kívül mindegyik típusból szerepel legalább egy a legnagyobb kockázatok top 5-ös listáján.

A legnagyobb hatást kiváltó veszélyforrás a mára mindennapossá váló menekültáradat lett az elemzők szerint. Ráadásul ez a kockázati faktor mindközül a leggyorsabban növekvő is egyben nem csupán a várható hatás nagysága, de az előfordulás valószínűsége szempontjából is.

Utóbbi szempontból élre ugrott a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás elhibázása, mely az elmúlt években s igen előkelő helyet foglalt el, ám jól láthatóan nem történt érdemi lépés a probléma elhárításának, enyhítésének szempontjából.

Ijesztő képet fest az elemzés abból a szempontból is, hogy 24, 2014 óta vizsgált kockázat előfordulási valószínűsége folyamatosan emelkedett az elmúlt három évben. A jelentés a kockázati tényezők egymásra gyakorolt hatását is vizsgálja.

A leggyakrabban egymásba ágyazódó veszélyeket a társadalmi instabilitás és a rendszerszintű munkanélküliség jelentik, általánosságban nézve azonban elmondható, hogy az egyes kockázati faktorok között egyre nagyobbak és szorosabbak a kapcsolatok, melyek nem csupán nagymértékű, de egyesen megjósolhatatlan hatással lehetnek.