Kezdőlap Blog Oldal 1087

„Egyre növekszik a fenyegetettség Európában és azon túl”

Az egyre növekvő terrorfenyegetettség kezeléséről és a szükséges lépésekről vitázott az Európai Parlament a csütörtöki plenáris ülésen.

A képviselők hangsúlyozták, hogy javítani kell a tagállamok közötti információcserén és meg kell erősíteni a határellenőrzést, valamint együttműködésre és közös fellépésre kérték a tagországokat.

Bert Koenders, az uniós elnökséget képviselő holland külügyminiszter a csütörtöki vitán elmondta: „A közelmúltbeli események rámutattak, hogy a terrorfenyegetettség egyre növekszik Európában, illetve azon túl is.”

Fontos az együttműködés

Az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy a tagállamoknak közösen kell fellépniük a terrorizmussal szemben.

Bert Koenders kiemelte, hogy a tagállamok közötti információcsere és együttműködés eddig is a tanács elsődleges prioritásai között szerepeltek. A külügyminiszter az uniós utasadat-nyilvántartásra (PNR) vonatkozó előzetes megállapodást említette példaként: „Az utasadat-nyilvántartásra vonatkozó EU-s irányelv segíteni fogja a rendőrség és a titkosszolgálatok munkáját, hiszen a légi utasok adatainak birtokában könnyebb lesz a terroristák és bűnözők után nyomozni.”

Dimitris Avramopoulos migrációért felelős uniós biztos elmondta: a tagállamoknak „jobban kell bízniuk egymásban, meg kell osztaniuk a birtokukban lévő információt egymással és az Europollal. Közös a kihívás, amivel szembe kell néznünk, ezért a megoldásnak is közösnek kell lennie. Ez nem verseny, erősítjük egymást, ha együttműködünk”.

Jan Philipp Albrecht (zöldpárti, német) arra kérte a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a közös munka irányába: „A tagállamok voltak azok, akik megakadályozták, hogy a szervezett bűnözés és a terrorizmus területén közös szabályokat állítsunk fel a büntetőeljárás tekintetében. Különösen igaz ez a tagállamok hatóságai, intézményei, valamint az Europol és más uniós szintű ügynökségek közötti információcserére. Ez még mindig nem működik”.

Angel Dzhambazki (konzervatív-reformer, bolgár) az EU-n kívüli országok szerepét hangsúlyozta: „Alulbecsültük a terrorszervezeteket és a radikalizálódás problémáját. A multikulturalizmus megbukott. Sajnos még mindig számos tagállam meggondolatlan politikát folytat az olyan országokkal, mint Törökország, Szaúd-Arábia és Katar, amelyek terrorszervezeteket támogatnak. Ennek pontot kell tenni a végére.”

Migráció

A migráció és a menekültválság problémája többször felmerült a vitán. Az elmúlt évben kezdődött példa nélküli menekültáradat kihívás elé állította Európát. Több tagállam is kénytelen volt visszaállítani a határellenőrzést a schengeni övezeten belül. Sokan attól tartanak, hogy a terroristák a menekültáradatot kihasználva könnyebben bejutnak Európába.

Elissavet Vozemberg-Vrionidi (néppárti, görög) óva intett a migráció és a terrorizmus egy lapon említésétől: „Ezt a két fogalmat nem szabad összekapcsolni.”

Steven Woolfe (EFDD, brit) szerint „a bevándorlók többsége gazdasági okok miatt jön ide, a menedékkérők jelentős része tényleg a terrorizmus elől menekül.” Az EP-képviselő ellenezte a nyitott határok politikáját.

Vicky Maeijer (ENF, holland) hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a határellenőrzés: „Ha meg akarjuk védeni az európaiakat, akkor el kell fogadnunk, hogy ennek egyetlen módja, ha lezárjuk a nemzeti határokat és visszaküldjük az úgynevezett menedékkérőket.”

Lampros Fountoulis (független, görög) elmondta: „Az EU-s tagállamok tették lehetővé a terrorizmust Európában. (…) Növekszik a rasszizmus és más hasonló jelenségek. Óvatos módon kell kezelnünk a terrorizmus problémáját.”

Igazságos intézkedések kellenek

Habár az EP-képviselők támogatták a terrorizmus elleni fellépést, sokan hangsúlyozták, hogy igazságos intézkedésekre van szükség.

Birgit Sippel (szocialista, német) szerint szükség van a terrorista cselekmény és más bűncselekmények uniós szintű meghatározására: „Mindig biztosítanunk kell, hogy az eljárások igazságosak. Ennek köszönhetően nem járunk úgy, hogy nincs elegendő bizonyíték egy adott eset kapcsán. A megelőzésre és a végrehajtásra kell törekednünk.”

Petr Ježek (liberális, cseh) szerint lépéseket kell tenni az EU-n belüli és kívüli biztonság érdekében. Az EP-képviselő hangsúlyozta azonban: „Hatékony, de nem túlzásba vitt intézkedések kellenek.”

Inês Cristina Zuber (baloldali, portugál) hangsúlyozta annak veszélyét, hogy a terrorizmus elleni küzdelem korlátozza a szabadságot. „A terrorizmus a háború és a katonai műveletek része lett, amely viszont rasszizmushoz és idegengyűlölethez vezet” – mondta a képviselő, aki szerint a terrorizmus egyik oka, ha az államok beavatkoznak más szuverén országok belügyeibe.

Dízelbotrány: feláll az Európai Parlament vizsgálóbizottsága

Az Európai Parlament kinevezte annak a 45-tagú vizsgálóbizottságnak a tagjait, amely a kibocsátásmérés tesztelésére vonatkozó EU-s szabályok gépjárműgyártók általi megsértését vizsgálja.

„A gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság” (EMIS) első ülését az elnök és alelnökök kiválasztására februárban tartja.

A bizottság az Európai Bizottság és a tagállamok állítólagos mulasztását is vizsgálja az EU-s szabályok betartatása terén. A bizottság időközi jelentése a munka megkezdése után hat, a végleges jelentése 12 hónap után várható.

Az EMIS feladata vizsgálni:

  • azon állítást, hogy az Európai Bizottság nem tartotta felügyelete alatt a kibocsátások mérésére használt mérési ciklusokat
  • azon állítást, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok hatóságai nem foganatosítottak megfelelő és hatékony intézkedéseket, hogy betartassák a manipulációs eszközök használatának tilalmát,
  • azon állítást, hogy az Európai Bizottság nem tett eleget annak az előírásnak, hogy a valós közúti vezetési körülményeket tükröző méréseket vezessen be,
  • azon állítást, hogy a tagállamok nem vezettek be hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat a szabályokat megsértő gyártókkal szemben, és
  • hogy az Európai Bizottság és a tagállamok rendelkeztek-e bizonyítékkal a manipulációs eszközök használatáról még a botrány 2015.szeptember 18-i kirobbanása előtt.

Az IBM-é a Ustream

Az IBM csütörtökön bejelentette, hogy megvásárolta a magyar alapítású Ustream Inc. nevű, felhőalapú élő videostreaming szolgáltatást nyújtó vállalatot, a tranzakció pénzügyi részleteit azonban nem közölte.

Az IBM közleménye szerint a felvásárlással az IBM bővíti felhőalapú videószolgáltatásait. A cégnél újonnan megalakult cloud video services üzletág az IBM szerint 105 milliárd dollárra becsülhető üzleti lehetőség kiaknázását tűzte ki célul.  

A Ustream vállalatok és műsorszolgáltatók számára biztosít felhőalapú videostreaming, azaz internetes műsorsugárzási lehetőséget, a vállalati sajtótájékoztatók megtartásától kezdve az élő koncertközvetítésig. A cég mintegy nyolcvanmillió felhasználó – köztük a Nasa, a Samsung, a Facebook, a Nike és a The Discovery Channel – számára szolgáltat élő vagy on-demand videótartalmat.

A Ustream központja San Franciscóban van, fejlesztési részlege  Budapesten, adatközpontjai pedig a kaliforniai San Joséban, Amszterdamban és Tokióban.

Beolvasztja a kormány a nyugdíjfolyósítót és az egészségbiztosítót

A bürokráciacsökkentés jegyében a kormány több mint 70 állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: 72-73 intézmény, költségvetési szerv van „a kormány célkeresztjében”, ezeknek felmerül a megszüntetésük akár jogutóddal, akár jogutód nélkül. Kérdésre elmondta, hogy a lista összeállítására ő kapott megbízást a kormánytól. 

A következő napokban tárgyalások indulnak a Miniszterelnökség és a tárcák között arról, hogy a háttérintézményeket, költségvetési szerveket hogyan lehet a tárcákba visszavinni, hogyan lehet a kiszervezéseket megszüntetni, egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban működtetni a rendszert – ismertette a miniszter. Jelezte, 50 ezer ember dolgozik ezekben az intézményekben, szerveknél.

A kormány csak kivételes esetben lát arra lehetőséget, hogy ezek a költségvetési szervek, hivatalok, intézmények megmaradjanak – mondta a miniszter, aki a biztosan megmaradó intézmények közé sorolta a rendőrséget, a honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot és a Szociális Főigazgatóságot. 

Lázár János az átalakítandó intézmények között említette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, a nyugdíjfolyósítási intézetet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, valamint a közlekedési hatóságot. A kormány február 10-én dönt erről a kérdésről – közölte. 

A miniszter szerint az ország versenyképességének fenntartásához a bürokráciát is csökkenteni kell, ez a rezüméje a gyáriparosokkal, a munkaadókkal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével folytatott tárgyalásoknak. 

Azt mondta, a bürokráciacsökkentés azt is jelenti, hogy újabb ezt szolgáló törvénycsomagokat terjesztenek be, jelenti a gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb közigazgatást, de azt is, hogy kevesebb bürokrata, kevesebb bürokratikus intézmény legyen. A háttérintézményi rendszer felülvizsgálata a bürokráciacsökkentés egyik eleme. Kifejtette: 2016-ban a járási hivatalokban rendezik a feladatokat, ez 16 ezer ember munkáját érinti az első félévben, majd a második félévben ugyancsak 16 ezer ember munkáját érinti a kormányhivatalokban. 

Hozzátette: az a céljuk, hogy az országos hatáskörű szervektől minél több feladat és hatáskör a kormányhivatalokba kerüljön; az első fok a járási, a második a kormányhivatal lesz, ezzel egyúttal megvalósul az állami szervek vidékre költözése is. Hiszen az országos hatóságok – folytatta – a megyei kormányhivatalokban fogják feladataikat ellátni. 

Ami nem hatósági feladat, hanem döntés-előkészítés, stratégia, tervezés, az a minisztérium része kell, hogy legyen – hangsúlyozta. Elmondta azt is, a Miniszterelnökség azt javasolja, hogy a minisztériumok a háttérintézmények feladatellátását a korábbi bérelőirányzat nyolcvan százalékán vegyék át.

Egyeztetnek a hallgatói juttatási rendszer átalakításáról

0

Hamarosan megkezdődnek az egyeztetések a hallgatói juttatási rendszer átalakításáról – mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az Educatio nemzetközi oktatási szakkiállítás megnyitóján csütörtökön Budapesten.

Idén a hallgatóknak a felvételi eljárásban nem kell változásra számítaniuk, a minimum ponthatár továbbra is 280 pont lesz. Ennek oka, hogy úgy értékelték, az emelés elérte célját – mondta Palkovics László. A hallgatók idén a jelentkezéskor három helyre ingyenesen adhatnak be kérelmet.

Palkovics László kifejezetten pozitívan értékelte a hallgatókkal, illetve a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával kialakított viszonyt. Minden változás a hallgatókért van – fogalmazott.

Szólt arról, hogy három részletben,27 százalékkal nőbek az oktatói jövedelmek, majd felidézte a kancellári rendszer bevezetését, a szakstruktúra átalakítását, a konzisztóriumok létrehozását. – Most a tartalmi változások következnek – közölte, hangsúlyozva, hogy a Magyar Rektori Konferenciával egyetértésben alakítják át a képzési és kimeneti rendszert.

A kiállítás megnyitóján kanadai és magyar felsőoktatási megállapodást írtak alá. Palkovics László elmondta: a felsőoktatásban jelenleg a hallgatók 8 százaléka külföldi. Az a cél, hogy vonzóvá tegyék a magyar felsőoktatást és egyidejűleg a magyar hallgatók is minél nagyobb létszámban vegyenek részt külföldi részképzéseken – közölte, és utalt a különböző támogatási formákra, köztük az Erasmus- és a Campus Mundi programra, utóbbira kilencmilliárdos ösztöndíjkeret áll rendelkezésre.

A rendezvényen szándéknyilatkozatot írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) képviselője. Az egyezmény célja az ipari igényeknek megfelelő autonóm járművek fejlesztése és a kutatók képzése.

A szombatig tartó Educatio kiállításra több mint negyven magyar és csaknem negyven külföldi felsőoktatási intézmény készült standdal, de szakképző intézmények és nyelviskolák is jelen vannak a rendezvényen, a fővárosi SYMA rendezvényközpontban.

Az érdeklődők az egyetemek, főiskolák standjainál megismerkedhetnek a többi között a felvételi követelményekkel, a választható tárgyakkal, a kollégiumi lehetőségekkel, az ösztöndíjakkal, a hallgatói élettel vagy akár az elhelyezkedési esélyekkel is.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Újabb lépések a terrorizmus és a „határokon átnyúló” bűnözés elleni küzdelemben

0

Az Európai Bizottság javaslatot tett a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi információk Unión belüli cseréjének megkönnyítésére, ami az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) továbbfejlesztése révén valósul meg.

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos így nyilatkozott: „A novemberi párizsi merényletek egyértelművé tették, hogy megalapozottabb és zavartalan igazságügyi együttműködésre van szükség, amely az unió egészére kiterjed. Az ECRIS a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem fontos eszköze, mivel a tagállamok számára lehetővé teszi az EU bármely tagállamában korábban hozott büntető ítéletekkel kapcsolatos információcserét. Javaslatunk ezen eszköz továbbfejlesztéséről szól, ami megkönnyíti a harmadik országok állampolgáraira vonatkozó ítéletek hozzáférhetőségét. A bíróság, az ügyészség és a rendőrség alkalmasabbá válik az uniós szintű együttműködésre, és ez garantálni fogja valamennyi polgár biztonságát az egész unióban. A rendszerbe bekerülnek a harmadik országbeli állampolgárok ujjnyomatai is, így lehetővé válik a hamis személyazonosság használatának eredményes kezelése.”

A 2012-ben létrehozott ECRIS lehetővé teszi a nemzeti igazságügyi hatóságok számára, hogy bírósági eljárások lefolytatásához vagy más célból – például bűnügyi nyomozásokhoz – információhoz jussanak a többi tagállamban hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekről. Ennek köszönhetően a nemzeti hatóságok között gyors és hatékony információcsere valósulhat meg, ami hozzájárul a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus megelőzéséhez és leküzdéséhez. A tagállamok jelenleg éves szinten mintegy 288 ezer, az EU-ban korábban hozott büntető ítéletre vonatkozó kérelmet küldenek az ECRIS-en keresztül.

A bizottság az európai biztonsági stratégia részeként az új és folyamatosan változó fenyegetésekhez való alkalmazkodásra törekszik azáltal, hogy az ECRIS keretében könnyen hozzáférhetővé teszi az unióban elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó büntető ítéleteket. Ez biztosítja, hogy a bűnügyi nyilvántartási információk cseréje hatékony legyen, valamint egyaránt kiterjedjen az uniós polgárokra és a harmadik országok állampolgáraira vonatkozó adatokra, ami az Európai Bizottság közleménye szerint az alábbi előnyökkel jár:

  • Nagyobb fokú biztonság az unió valamennyi polgára számára: A nemzeti hatóságok közötti hatékonyabb információcsere elősegíti a bűnözés és a terrorista tevékenységek eredményesebb és gyorsabb kezelését, aminek köszönhetően unió-szerte erősödik a polgárok biztonsága.
  • Fokozott és hatékonyabb igazságügyi együttműködés: A harmadik országbeli állampolgárok bűnügyi előéletére vonatkozó keresések egyszerűsítése arra ösztönzi a tagállami hatóságokat, hogy nagyobb mértékben használják ki az ECRIS-t.
  • Kevesebb költség, nagyobb hatékonyság: Annak köszönhetően, hogy a harmadik országbeli állampolgárok bűnügyi előéletére vonatkozó információkat tartalmazó indexet beillesztik az ECRIS rendszerébe, az ilyen személyekkel kapcsolatos bűnügyi nyilvántartási adatokat kereső tagállamoknak már nem kell információkérési megkeresést küldeniük az összes többi tagállam számára. Ez csökkenti a nemzeti hatóságokra háruló költségeket és adminisztratív terheket. A harmadik országbeli állampolgárok szintén könnyebben tudják majd bizonyítani büntetlen előéletüket (például munkavállalás céljából).
  • Megbízhatóbb azonosítás az ujjnyomatadatok megosztása révén: A harmadik országbeli állampolgárok helyes azonosítása kapcsán esetlegesen felmerülő nehézségek, valamint a hamis személyazonosság használatának kezelése céljából az ujjnyomatadatok is bekerülnek az egymással megosztott bűnügyi nyilvántartási információk közé.

Befejeződött a taxisok demonstrációja

Befejeződött a taxisok demonstrációja csütörtök délután Budapest belvárosában. Az Uber ellen tiltakozó személyszállítók elhagyták a Bajcsy-Zsilinszky út, a József Attila utca és az Andrássy út kereszteződését.

A tervek szerint a demonstráción részt vevő taxisok konvojban végighajtanak az Andrássy úton a Hősök teréig, ahol tesznek egy kört, ezzel véget ér a közös akció. Erről azután döntöttek, hogy a demonstráció szervezői megállapodtak az illetékes kormányzati szervekkel az érdemi tárgyalások jövő heti folytatásáról – hangzott el a helyszínen megtartott sajtótájékoztatón.

Gelencsér Zsolt szervező, aki megköszönte a lakosság türelmét, illetve a rendőrség tevékenységét, elmondta: megegyezésre jutottak a kormány képviselőivel, Tasó Lászlóval, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkárával arról, hogy a jövő héten csütörtökön tárgyalásokat kezdenek a taxistörvényről, illetve az Uber működéséről. Utóbbi korlátozásáról, vagy arról, hogy kötelezettségeik miként egyenlíthetőek ki a taxisok kötelezettségeivel.  Úgy vélekedett, hogy ezzel elérték a demonstráció célját.

Czifery Csaba, a demonstráció másik szervezője arról szólt: az egyeztetésen elhangzott, hogy a kormányzat a szabályosan működő taxisok oldalán áll, és taxiszolgáltatást kizárólag a kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett lehet nyújtani. A fejlesztési tárca vizsgálja a szabályok betartását, illetve komolyabb ellenőrzéseket tartanak a jövőben, szabálytalanság esetén pedig szankciókat alkalmaznak.

A demonstráció szervezői ígéretet tettek arra, hogy a forgalomkorlátozást csütörtökön befejezik – hangsúlyozta a szervező.

Hozzáfűzte: a jövő héten kezdődő tárgyalásokon a demonstráló taxisok csoportja által kijelölt delegáció vesz részt. Szerinte a hathatós szabályozás bevezetéséhez egy-másfél hónap mindenképpen szükséges.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) azt közölte az MTI-vel: tárgyalásokat folytattak a Budapesten tüntető taxisok képviselőivel, akik megígérték, hogy csütörtökön befejezik a forgalomkorlátozással járó demonstrációt.

A tárca csütörtöki közleményében az áll: a kormány döntésének megfelelően az NFM közigazgatási államtitkára, Czepek Gábor és közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, Tasó László tárgyalt a taxisok képviselőivel Budapesten.

Azt írták, az egyeztetésen elhangzott, hogy a kormány a szabályosan működő, adófizető taxisok oldalán áll; taxis szolgáltatás kizárólag a kormányrendeletben meghatározott, azonos feltételek mellett nyújtható. A fejlesztési tárca vizsgálja az előírások betartását kikényszerítő komolyabb szankciók és hatékonyabb ellenőrzés lehetőségeit. Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak, a minisztérium várja a demonstrálók javaslatait is.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai sajtótájékoztatóján közölte, a kabinet tárgyalásokat kezd a taxisokkal, és arra kéri őket, függesszék fel a tüntetést. A kormány álláspontja szerint igazuk van a demonstrálóknak – tette hozzá.

A taxisok hétfő reggel óta akadályozták a forgalmat Budapest belvárosában az Uber közösségi személyszállító szolgáltatás ellen tiltakozva. Tüntetésüket előre nem jelentették be, csak hétfő este, szerda éjfélig. Később azt mondták, péntek éjfélig maradnak.

MTI

Eladó Magyarország legnagyobb gabonaraktára

Meghirdette a Magtárház adonyi kikötő és logisztikai bázisát a társaság felszámolója. A Magyarország legnagyobb gabonaraktárának épült létesítmény irányára 6,5 milliárd forint.

Pályázatot írt ki a Magtárház Kikötő Kft. adonyi kikötőjére és logisztikai központjára a társaságot felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. A megvételre kínált óriási, több mint 70 futballpályának megfelelő területen (összesen 52 hektár) 84 raktárépület, továbbá három, komplett gépészettel felszerelt kikötő, két fogadóépület és két üzemanyagtöltő-állomás található. Eladó az említett épületek működtetéséhez szükséges összes gép és berendezés, továbbá járművek, irodatechnika, és persze a kikötői jogok.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy az irányár meglehetősen borsos, a felszámoló 6,5 milliárd forintot szeretne kapni az adonyi logisztikai központért, amelyet egy éve még 7,5 milliárd forintért kínált. Az ajánlatokat január 22-től február 6-ig lehet benyújtani.

A Magtárház a 2000-es években építette ki az adonyi kikötőt és logisztikai központot. A létesítményt Magyarország legnagyobb gabonaraktárának szánták, korabeli beszámolók szerint az említett 84, egyenként kétezer négyzetméteres raktárépület egyidejűleg 550 ezer tonna termény befogadására alkalmas. Az elképzelés szerint a központ az intervenciós gabona raktározásában is szerepet kapott volna – vagyis itt helyezték volna el azt a termést, amelyet az állam a piaci árak befolyásolása céljából felvásárol.

Az akkori elkézelések szerint összesen mintegy 20 milliárd forintos beruházáshoz 2005-ben és 2007-ben összesen 15,9 milliárd forint hitelt kapott a Magtárház az állami Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). A raktárbázis ugyan elkészült, de a társaság nem tudta törleszteni a hitelt, ezért az MFB felszámolási eljárást kezdeményezett ellene, amely 2012-ben el is indult.

A kormány 2013 nyarán stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Magtárházat – amiben vélhetően az említett MFB-hitelnek is nagy szerepe volt. A felszámoló pár éve még 10,7 milliárd forintért próbálta meg értékesíteni a raktárbázist, erről a szintről ereszkedve érte el mostanra az irányár az említett 6,5 milliárdot.

Nehéz éven van túl az építőipar

Soha nem szűnt meg annyi cég az építőiparban Magyarországon, mint 2015-ben, és soha nem alakult olyan kevés, mint éppen tavaly. Mégis számos körülmény utal arra, hogy a nehéz időknek lassan vége szakad.

Magyarországon az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 6509 építőipari vállalkozás szűnt meg 2015-ben, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez egyúttal minden idők legrosszabb éves adata. Az ágazat a 2014-ben tapasztalható kisebb fellendülés után tavaly gödörbe került, és a rendelkezésre álló adatok szerint nem is sikerült kilábalnia onnan. Mégis számos körülmény utal arra, hogy a nehéz időknek lassan vége szakad.

„Ami a cégstatisztikát illeti, a legfontosabb információ, hogy az ágazati szabályozások szigorodásának hatására javult valamelyest az adófegyelem, és visszaszorult az a gyakorlat, hogy a tulajdonosok az egyik céget döntötik be a másik után, mindenütt adóssághegyeket és lánctartozást hagyva maguk után” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Ezt azzal támasztja alá, hogy míg 2012-ben a működő cégek 5,6 százalékával szemben indult felszámolási eljárás adósságok miatt, három évvel később már csak 2,4 százalékuk jutott erre a sorsra. „A javuló céginformációs mutatók ellenére a szektor messze van az egészséges állapottól. A központi beruházások szükségesek voltak az ágazat életben tartásához, de hosszú távon biztosan nem jelentenek megoldást. A fenntartható fejlődéshez, az egészséges versenygazdasághoz jelentősen növekednie kellene az üzleti szférából finanszírozott fejlesztések arányának.”

Az építőipar megtisztulását segítette, hogy 2012-től fokozatosan emelkedett és 2014–2015 fordulóján tetőzött a hatóság által kezdeményezett kényszertörlések száma. Mára azonban már ezek az eljárások is lecsengőben vannak. „2013 második felében jellemzően havi 200-250 kényszertörlést indított a cégbíróság, a szám tavaly év elejére 500 fölé emelkedett, azóta azonban rohamosan csökken. Ez azt jelzi, hogy a hatóság az építőiparban is elvégezte a cégvilágot megtisztító munka oroszlánrészét.”

Az igazgató szerint a régi beidegződések nem változnak meg egykönnyen, de az biztos, hogy ha lesz fellendülés, már egy sokkal erősebb, jobb likviditású, tisztességesebb vállalkozói kört fog elérni, mint néhány évvel ezelőtt. Ehhez hozzájárul még az építőipari áfa csökkentése is, így szinte biztosra vehető, hogy az ágazat teljesítménye hamarosan növekedésnek indul. Hogy pontosan mikor, ma még nehéz megmondani, mert két tényező alapvetően befolyásolja a cégek megrendelésállományát s ezáltal teljesítményét is. Az egyik a CSOK sikeressége, a másik a most induló új EU-s támogatási ciklus.

„A CSOK programra szemlátomást sok az érdeklődő, ám ma még nem lehet megmondani, hogy ez az érdeklődés milyen közép- és hosszú távú gyakorlati hatásokkal jár. Biztosra vehető, hogy a hirtelen megugró keresletet az ingatlanpiac és az építőipar nem fogja tudni kiszolgálni, emiatt rövid távon komoly anomáliák lehetnek a szektorban. Egyes lakástípusok ára növekedni fog, másoké viszont csökkenni, szakemberhiány kialakulására pedig biztosan lehet számítani az építőiparban. Ilyen bizonytalan helyzetben az ingatlanpiaci beruházás magas kockázattal jár, ezért várhatóan a beruházók egy része is kivár még” – mondja az Opten igazgatója. Biztosra veszi ugyanakkor, hogy a lakásépítés beindulása végre azokat az építőipari vállalkozásokat is friss megrendelésekhez juttatja, amelyek 2014-ben kimaradtak a fellendülésből, mert túl kicsik voltak, hogy részt vegyenek a nagy állami munkákban, vagy egyszerűen nem olyan szakterületen dolgoztak, ahol sok volt a feladat.

Ami az új EU-s pályázati ciklust illeti, jól látható, hogy a mostani ciklusban a kormány szeretné az EU-s pénzek felhasználásnak hatékonyságát növelni (míg korábban a lehívások maximalizálása volt az elsődleges szempont). „A gyors lehívás és a források hatékony elköltése ugyanakkor sokszor egymással szembemenő elv. Az eddig megismert tervek szerint hatékonyabb beruházásokra számíthatunk, de nehéz megmondani, hogy ez milyen lendületet ad az építőipar 2016-os teljesítményének” – mondja Pertics Richárd, aki szerint az ágazati szereplők már várják a beruházásokat, de a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) pályázatainak értékelése és az üzleti tervek készítése még zajlik.

Az Opten igazgatója szerint mindenesetre nem annyira az idei, mint inkább a jövő év lesz látványos az építőipari vállalkozások számára, és a vállalkozói kedv élénkülése is akkor várható a szektorban. Tavaly mindössze 2674 építőipari céget alapítottak Magyarországon, ami negatív rekordot jelentett, miközben 2010 és 2012 között még több mint ötezer vállalkozást jegyeztek be az ágazatban évente. „Ne sírjuk vissza azokat az időket! Látni kell, hogy az akkor alapított társaságok nem jelentéktelen hányada csak azért jött létre, hogy a tulajdonosoknak legyen hova átmenekíteni az eszközöket az előző bedöntött vállalkozásból” – mondja Pertics Richárd, aki szerint az építőipar sikere nem annyira az új cégalapítások megugrásában, hanem inkább a foglalkoztatottak számának növekedésében lesz tetten érhető.

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az építőiparban az index 2015-ben 19 százalék körül volt. Megyei szinten tavaly az Opten – CFI Zala, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében vette fel a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves produkálta.

Tavasszal nevet vált a bükfürdői Hotel Caramell

Három új részleggel bővül tavasszal a bükfürdői Hotel Caramell. ****superior minőséggel, Caramell Premium Resort néven várják majd a szállodába érkező vendégeket.

Közel 2 ezer négyzetméteres szabadtéri és beltéri wellness-részleg és 500 fős rendezvény- és konferenciarészleg is helyet kap a bükfürdői szállodában. 62 nagyméretű családi szobával és lakosztályokkal, egészségközponttal, különleges ayurvedikus- és VIP-kezelőkkel, meditációs japán kerttel és 100 fős, tematikus á’la carte étteremmel gazdagodik a Feng Shui jegyében épült szálloda – olvasható a Turizmus Online portálon.

A létesítményegyüttes 142 szobájában egyidejűleg 340 vendég részére tudnak szállást biztosítani.

Nyugdíjbiztosítás: havi 15 ezer forintból 25 év alatt akár több mint 8 millió forint tőke is felhalmozható

A magyar lakosság többsége úgy véli, hogy már 30 éves kor előtt el kellene kezdeni takarékoskodni a nyugdíjra, 41 százalékuk úgy érzi, nagyon nehezen élne meg pusztán az állami nyugdíjból, 31 százalékuk szerint a nyugdíj semmire sem lesz elég, és mindössze 23 százalék bízik ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban, mint amiben most része van – állapította meg a K&H Biztosító friss felmérése.

Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás divíziójának vezetője a cég csütörtöki tájékoztatóján elmondta: a kutatás alapján a magyarok szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell félretenni nyugdíj-kiegészítésként. A kutatás 500 fő megkérdezésével készült, és az is kiderült, hogy a válaszadók többsége azt tervezi, a nyugdíja mellett is dolgozik majd.

Az életkor szerint is jelentősen eltérnek a nyugdíjra vonatkozó várakozások, a 30-asok 63 százaléka számít inkább pesszimistának, azaz úgy gondolja, hogy az állami nyugdíj vagy semmire sem lesz elég, vagy egyáltalán nem kap ilyet, az 50-esek 60 százaléka úgy véli, hogy ugyan kap majd nyugdíjat, de nagyon nehezen fog belőle megélni.

A nyugdíjra való előtakarékoskodás szempontjából a válaszadók több mint fele szerint már 30 éves kor előtt érdemes elkezdeni takarékoskodni, a magasabb végzettségűek viszont úgy ítélik meg, később is ráérnek foglalkozni a kérdéssel, azok viszont, akik sokkal rosszabb életszínvonalra számítanak a nyugdíj után, nagyobb arányban tartják fontosnak a 30 éves kor előtti takarékoskodást.

A megkérdezettek 43 százaléka gondolja úgy, hogy valamivel rosszabbul él majd nyugdíjas korában az állami nyugdíjból és egyéb megtakarításaiból. Ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban mindössze 23 százalékuk reménykedik, ennek ellenére a válaszadók egyharmadának nincs semmilyen megtakarítása.

Arra a kérdésre, hogy az állami nyugdíjon felül milyen megélhetési forrásokra számítanak, a válaszadók 33 százaléka a legrégebben hozzáférhető és legismertebb önkéntes nyugdíjpénztárt említette. Emellett 12 százalék úgy gondolta, hogy az ingatlanából élne majd meg, 10 százalékuk pedig a valamivel több mint két éve elérhető nyugdíjbiztosításokra számít.

Az elegendő nyugdíjhoz minden harmadik megkérdezett szerint 10 és 20 ezer forint közötti összeget kellene félretenni havonta. Érdekes azonban, hogy az adatok szerint minél több ideje van valakinek hátra a nyugdíjig, annál magasabb összeget szeretne félretenni, havi 20 és 30 ezer forint közötti összegre a válaszadók 12 százaléka szerint lenne szükség.

Kuruc Péter szerint a nyugdíjbiztosítás révén havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt, az adójóváírást is figyelembe véve, a hozamoktól függően akár több mint 8 millió forint tőke is felhalmozható.

Kuruc Péter elmondta azt is, hogy a kutatás adatai szerint a megkérdezettek 64 százalékának van valamilyen megtakarítása, közülük pedig 40 százalék kifejezetten nyugdíjcélra félretett megtakarítással is rendelkezik. A kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások értéke is igen alacsony, megtakarítók 46 százalékánál nem éri el az 500 ezer forintot.

MTI

Nagy sztárokkal készül, nagy bevételre számít a Telekom VOLT Fesztivál

Újabb nagyágyúkat jelentettek be az idei Telekom VOLT Fesztiválra. Sopronba érkezik a világ egyik leghíresebb metál bandája, a Slayer, és először szerepel magyar közönség előtt a világhírű énekes-dalszerző, Damien Rice.

„Minden eddiginél nagyobb érdeklődés kíséri a 24. Telekom VOLT Fesztivált mind a közönség, mind a nemzetközi szakma részéről” – mondja Fülöp Zoltán, az egyik fesztiválalapító. A másik főszervező, Lobenwein Norbert szerint gőzerővel dolgoznak, s remélik, hogy néhány héten belül újabb világsztárokról adhatnak hírt a fesztivál honlapján is. Sopronban június 29. és július 2. között rendezik meg idén a koncertsorozatot.

A legfrissebb hír, hogy a világ talán leghíresebb trash metal zenekara, a 35 éves fennállását ünneplő Slayer (a fotón) Sopronban érkezik. Pályafutásukat egyaránt színesítette Grammy-díj, a dalszövegeket és a borítókat érintő botrányok vagy épp viharos ki- és visszalépések dobos fronton, de sikerük a három évtizeddel ezelőtti Reign in Blood lemez óta töretlen. Az alapító-gitáros Jeff Hanneman 2013-as halála óta tavaly jelentkeztek először új lemezzel.

Sopronban láthatja először a magyar közönség a világhírű énekes-dalszerzőt, Damien Rice-t, aki már 2002-es debütáló szólólemezével bebizonyította, hogy a legfontosabb kortárs dalszerzők közt a helye.

Két leeds-i elektronikus zenész, producer és DJ duója a Sigma, amely az utóbbi öt évben szerzett magának nemzetközi hírnevet. Decemberben megjelent első nagylemezükkel és elképesztő élő műsorral érkeznek a fesztiválra.

Koncertezik majd a GusGus is. Igényes, egyedi dinamikájú és csábító atmoszférájú munkáik húsz éve tartják mozgásban az elgondolkodtató elektronikára fogékony rajongókat. A reykjavíki zenei kollektíva karrierje a világ egy eldugott szegletéből indult, és zenéjüket sikerült eljuttatniuk a világ minden tájára. Pályafutásuk alatt kilenc stúdióalbumot és egy koncertlemezt készítettek.

A fesztiválra online már megvásárolhatóak a napi belépők és a bérletek, erről itt olvashat információt.

Rétfalvi-Kurucz Alexandra: Új áramlat hódít a gasztronómiában

Remek ötlet, kitartás, bátorság, tőke – ha ezekből csak egy is hiányzik, kezdő vállalkozás ne vágjon bele a bizniszbe – vallja Rétfalvi-Kurucz Alexandra, a Fivosz Gasztro Bizottságának elnöke.

Kétszeresen is „hazai pályán” beszélgettem Rétfalvi-Kurucz Alexandrával. A helyszín egy budapesti bevásárló-központ trendi kávézója. Hol máshol találkozhatnánk gasztronómiai szakemberrel? Ráadásul Alexandra cége a referenciái között sorolja fel a nemzetközi kávéház-láncot. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a konyhatechnológiával is foglalkozó magyar vállalkozás segített eligazodni a hazai jogi és egyéb útvesztőkben a kávés multinak.

Hétköznap délelőtt van, mégsincs szabad asztal, mintha a tömeg is igazolná, hogy Magyarországon, de főleg Budapesten tombol a gasztronómiai forradalom. Alexandra ezen kicsit finomít, szerinte találóbb kifejezés az új áramlat. Tény: az utóbbi egy-két évben mind többen adják a fejüket gasztronómiai vállalkozásra.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége a rá jellemző lendülettel igyekszik napra készen figyelni a piaci mozgásokat – az új (és persze a régebbi) vállalkozások életét gasztro vonalon is támogatja. Kovács Patrik, a Fivosz elnöke tavaly májusban vetette fel Alexandrának, hogy szüksége lenne munkájára, s hamarosan be is választották a szövetség elnökségébe.

Összehozta a csapatot

Rétfalvi-Kurucz Alexandra korábban rengeteg üzlet engedélyeztetését és nyitását kísérte végig, pontosan ismerte, hogy milyen alapvető gondokkal szembesülnek, akik hasonló vállalkozásokba kezdenek. Alexandra korábban is segített a siker felé vezető úttal kapcsolatban tanácsokat adni – így egyértelmű volt, hogy a Fivoszban a szakértelmét, tapasztalatát szervezett formában is érdemes „hasznosítani”. Elnökségi tagként azon dolgozott, hogy megalakuljon a Gasztro Bizottság, amelynek tagjai minden Fivosz-tagnak egy alkalommal 30 perces díjmentes tanácsadással szolgálnak. A munka tavaly novemberben kezdődött, s Alexandra szerint akkora az érdeklődés, hogy idén mindenképpen bővíteni kell a jelenleg négy fős csapatot.

A bizottság alelnöke Oszlánczi Réka, egy palacsintás étterem tulajdonosa, aki bebizonyította, hogy minden jó s olykor meghökkentő ötletre is találni vevőt. Neki például Miskolcon jött be a vállalkozása. Réka üzemeltetéssel kapcsolatos kérdésekben tud segíteni a vendéglátásban érdekelt vállalkozásoknak.

Alexandra Papp Andrást is megnyerte az ügynek. Ő egy üzletlánc ügyvezetőjeként a kereskedelmi tanácsadásban segít. Természetesen a jogi tanácsok is nagyon fontosak, ezért dr. Csurgay András Zsolt tájékoztatja az érdeklődőket az üzletnyitással és a működtetéssel kapcsolatos jogi tennivalókról.

Romantikus terület, de nem minden csillog-villog

A tanácsokra azért is nagy szükség van, mert Alexandra szerint kevesen tudják, és még kevesebben hiszik el, hogy Magyarországon a vendéglátás az egyik legkockázatosabb terület, ahol a kezdő vállalkozások bedőlési aránya igen nagy. Sokan úgy érzik, hogy ezen a „romantikus” területen minden csillog-villog. Még többen abban bíznak, egy éven belül meggazdagodnak, és jó néhányan el sem hiszik, hogy mennyi időt és energiát kell befektetni az üzletbe. Volt, aki úgy érkezett a tanácsadásra, hogy váltani akart, mert elege volt a közszférából, hiszen ott napi nyolc órát kellett robotolni. Leesett az álla, amikor meghallotta, hogy a vendéglátásban ennél sokkal több a meló, nincs szabad hétvége, s a nyaralást egy időre el lehet felejteni.

Ha valakinek nincs eredeti ötlete, sok jóra nem számíthat, a piac könyörtelen, s ezen a piacon csak az elsők futhatnak be igazi sikert. Mindig vannak divathullámok. Budapesten például felfutottak a romkocsmák, bejött a népnek a sok hamburgerező, trendi lett kézműves söröket rendelni, házi süteményeket kóstolni. Mivel a kínálat óriási, a kereslet pedig véges, nem érdemes pusztán felülni egy hullámra és lemásolni a szomszédot. Ha nincs valami plusz, amivel ki lehet tűnni a versenytársak közül, akkor nem sokáig terem babér.

S ha már a versenytársakat említem. Alexandra úgy látja, a Fivoszban épp az visz előre, hogy a versenyszellemet megtartva nem földbe taposandó konkurenciát látnak a másikban, hanem olyan vállalkozót, akivel sok mindenben érdemes összefogni. A bizottságban azt vallják, a magyar gasztro kultúra színvonalának emeléséhez közös koncepció és stratégia kell. Természetesen jól képzett szakemberek kellenek leginkább. A vendéglátásban egyre többen bukkannak fel olyanok, akiknek homlok egyenest más a végzettségük. Igaz, sok mindent meg lehet tanulni, de nem kell szégyellni, hogy bevegyük az üzletbe a területhez legjobban értőt.

Kudarc után sem dől össze a világ

Magyarország abban sem Amerika, hogy nálunk az első kudarc után azt gondolja a vállalkozó, hogy összedőlt a világ, nem hisz abban, hogy meg lehet teremteni az esélyt a második próbálkozásra. A kitartás fontos, de a piacot figyelve tisztában kell lennünk azzal, hogy lehet olyan helyzet, amikor a piac nem fogadott el minket, s minden további hónap csak a pénzünket viszi el. Egy új vállalkozás elindítása után fél évvel mindenképp mérleget kell vonni.

Az is naivitás, hogy egy-két millióval bele lehet vágni a gasztro bizniszbe. Bár Alexandra nem szívesen mond összeget, hiszen ezernyi dolog befolyásolhatja egy üzlet költségeit, abban maradunk, hogy 10 millió forintos alaptőke nélkül nem kecsegtető a helyzet. Alexandra biztos benne, hogy a vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen a folyamatos megújulás képessége, a tanulás, a tapasztalatok átadása, a másik segítése.

Hármas cél az idei évre

A Fivosz Gasztro Bizottságának elnökeként Rétfalvi-Kurucz Alexandra 2016-ra hármas célt tűzött maguk elé: szeretné, ha minél ismertebb lenne a munkájuk, bővíteni akarja az információs hálózatot, valamint igyekeznek minél több szakembert megnyerni az ügynek. Így érhetnék el, hogy a Fivoszhoz különböző szakterületekről csatlakozott vállalkozók összefogjanak, és közös munkával hozzanak létre egyre több életképes és színvonalas gasztronómiai céget is.

Nem kis falat, az egyszer biztos!

Szerdahelyi Csaba

A Wallis vette meg a magyarországi Praktiker áruházakat

A Wallis és a barkácslánc magyarországi vezetője vásárolta meg a hazai Praktiker üzleteket. A német anyavállalat még 2013-ban ment csődbe.

Új tulajdonoshoz került a magyarországi Praktiker áruházlánc. A barkácsáruházaknak helyet adó ingatlanokat a Wallis-csoport vette meg, míg az azokat üzemeltető cég a Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország Kft. jelenlegi ügyvezetője, Karl-Heinz Keth tulajdonába került – közölte a barkácsáruház-lánc az MTI-vel. 

A Wallis és Karl-Heinz Keth abban állapodtak meg, hogy az áruházakat üzemeltető operatív céget, valamint az ingatlanokat a jövőben együtt kívánják működtetni egy, a Wallis többségi tulajdonában álló közös cég keretében. A közlemény szerint a felek azt remélik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az ehhez szükséges engedélyt még 2016 első negyedévében megadja. 

A hazai Praktiker német anyavállalata még 2013-ban kezdeményezte a németországi működés felszámolását. Ez azonban nem volt hatással a hazai Praktiker-láncra. A befektetők a magyarországi üzletmenetet továbbra is Praktiker márkanév alatt folytatják, és a beszállítói körben sem várható változás. A Praktiker 1100 embernek biztosít munkát országszerte. A társaságnak jelenleg 19 áruháza van Magyarországon. 

A tulajdonosváltás a Dentons nemzetközi ügyvédi iroda magyarországi irodája, a Réczicza Dentons Europe LLP közreműködésével zajlott. Eladói oldalon a Praktiker német felszámolója, illetve az általa megbízott német Gleiss Lutz ügyvédi iroda vett részt.

Finanszírozási jogi csoportot indít a Jalsovszky

0

2016 januárjától bankjogi és finanszírozási szakterülettel bővül a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az új szakterületet Pázsitka Gábor irányítja, aki – közel 20 éves szakmai tapasztalattal, melyből 10 évet két „Magic Circle” nemzetközi ügyvédi iroda finanszírozási csoportjában szerzett – partnerként csatlakozik az irodához. A jelenleg háromtagú csoport a finanszírozási ügyek teljes skáláján – így többek között szindikált hitelezés, projekt- és strukturált finanszírozás kapcsán – nyújt tanácsot mind finanszírozói, mind hitelfelvevői oldalon.    

A szervezeti felépítésben további változás, hogy 2016-tól Csővári István, az iroda egyik vezető adójogásza partnerként folytatja tevékenységét. A szakember emellett továbbra is részt vesz az iroda egyéb jogi tanácsadói tevékenységében.

„A banki praxis elindításával lassan magunk mögött hagyjuk az ún. boutique iroda koncepciót, hiszen mostantól tanácsadói tevékenységünkkel lényegében a teljes üzleti jogi palettát lefedjük – mondta Jalsovszky Pál, az iroda vezető partnere.

Beperelhetik a Coca-Colát és a Pepsit a Krím-félsziget miatt

0

Sokba kerülhet a két óriás kólás cégnek, ha bíróságra kerül oroszországi új évi kampányuk ügye. Kijevben nyomozást rendeltek el.

Az ukrán fővárosban a legfőbb ügyészség szervezetén belül működő Krími Autonóm Köztársaság ügyészsége vizsgálatot rendelt el állampolgári bejelentések alapján. A bejelentők azt kifogásolták, hogy a Coca-Cola és a Pepsi Co új évi kampányában olyan térképeket közölt a Krím-félszigetről, amelyek a területet Oroszország részeként tüntették fel.

Kijevben azzal érvelnek, hogy mivel a Krím Ukrajna része, ezért a kólás cégek jogot sértettek, súlyosan sértve Ukrajna érdekeit, s ezért bíróságra kerülhet az ügy.

A „krími ügyészi hivatalt” 2015 elején hozták létre azzal a feladattal, hogy önálló, független szervezetként a félsziget „orosz megszállása” miatti ügyeket vizsgálja.

Az ukrán kormány egyébként a Krím visszaszerzésével kapcsolatban újabb diplomáciai offenzívára készül, erről itt olvashat.

GVH-bírság életbiztosítások megtévesztő reklámja miatt

Összesen közel százmillió forint bírságot szabott ki a GVH a 4Life Direct és a Red Sands Life cégekre, a társaságok időseket célzó életbiztosításának tisztességtelen reklámja miatt. A 4Life Direct fellebbez a döntés ellen.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott az Időskori Biztonság életbiztosítás népszerűsítésekor a 4Life Direct Kft. és a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezet az előbbi társaságra ezért 63 millió forint, míg az utóbbira 36 millió forint bírságot szabott ki a jogsértéssel érintett kommunikáció költsége alapján.

A GVH úgy találta, hogy az elmarasztalt cégek megtévesztő állításokkal népszerűsítették az Időskori Biztonság életbiztosítást a közvetítő honlapján, a rádió- és televízió reklámokban, a teletexten, az online hirdetéseken, a szórólapokon, a direkt marketing levelekben és az SMS-ekben 2012 decembere és 2015 májusa között.

Az indokolás szerint a kereskedelmi gyakorlat hamisan sugallta, hogy a biztosítás különböző havidíjakért, de már „akár napi 100 forintért” „érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségekben”, illetve „a családjának kifizetett készpénz akár 3,5 millió forintot is elérhet, amely segítségükre lesz, ha Ön már eltávozott”. Napi 100 forintért azonban legfeljebb 50 ezer forint biztosítási összeg volt elérhető a reklámokkal megcélzott nyugdíjas korosztály számára, és a hirdetésekben hivatkozott egymilliós temetési költség fedezésében az utóbbi összeg nem nyújt érdemi segítséget.

Az is megtévesztő volt, hogy a biztosítást a közvetítő 4Life Direct Kft. nyújtja, hiszen a szolgáltatást a valóságban a Magyarországon képviselettel és fiókkal nem rendelkező Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited biztosítja. 

A GVH súlyosító körülményként értékelte mindkét vállalkozás esetében többek között, hogy a megcélzott fogyasztói kör tagjai koruk miatt sérülékenyek és kiszolgáltatottak, figyelemmel a rendelkezésre álló életbiztosítási lehetőségek szűkös kínálatára, valamint azt, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott.

Enyhítő körülményként vette figyelembe ugyanakkor, hogy a két vállalkozás módosította kereskedelmi gyakorlatát és a minimális biztosítási összegeket kivezette kínálataiból a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően, valamint részletes, számításokkal kidolgozott kötelezettségvállalási nyilatkozatot nyújtottak be.

Bírósághoz fordul a GVH-bírság miatt a 4Life Direct – reagált közleményben a hivatal döntésére a társaság. A cég szerint reklámjai azonos tartalommal, szöveggel és feliratokkal láthatók több országban, ám mostanáig egyetlen más szabályzó testület sem találta azokat – a GVH által sugallt módon – megtévesztőnek. A 4Life Direct közleménye szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy a szerződéskötéskor szükséges felelősségteljes döntés meghozásához ügyfelei teljes körű és részletes tájékoztatást kapjanak a biztosítás szerződési feltételeiről.

Európai Bizottság: „be kell ruháznunk az emberekbe”

0

A foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló idei felmérés pozitív változásokat tárt fel az EU-ban a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén, de a tagállamok között továbbra is hatalmas különbségek mutatkoznak a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és más fontos szociális és munkaerő-piaci mutatók terén – olvasható az Európai Bizottság csütörtökön kiadott közleményében.

Marianne Thyssen (képünkön), a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „Biztosítanunk kell, hogy az unióban élők, különösen a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak számára több és jobb munkalehetőség álljon rendelkezésre. Emellett többet kell fordítanunk a humán készségek fejlesztésére is, hogy az EU-ban mindenki maradéktalanul kiaknázhassa képességeit. Be kell ruháznunk az emberekbe, ha növekedést és több munkahelyet szeretnénk. Biztosítanunk kell, hogy munkajogi és szociális biztonsági rendszereink megfeleljenek a 21. század kihívásainak, és ösztönöznünk kell a vállalkozó szellemet és az innovációt. Ebben az összefüggésben a szociális jogok európai pillére fontos szerepet játszik.”

A munkahelyteremtés ösztönzése

A 2015-ös felmérés kiemeli az önfoglalkoztatásban és a vállalkozásokban rejlő munkahely-teremtési lehetőséget. Az adatok ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy egyes csoportok – többek között fiatalok, idősek, nők, valamint etnikai kisebbségek – a szokásosnál több nehézséggel szembesülnek, ha önálló vállalkozást szeretnének létrehozni. Az idei jelentésből emellett kiderül, hogy az emberek többsége úgy véli, nem rendelkezik az önálló vállalkozás létrehozásához szükséges készségekkel vagy tudással. A felmérés tanúsága szerint a célzott szakpolitikák segítséget nyújthatnak e téren. Ide tartozhat a finanszírozáshoz való jutás elősegítése, pénzügyi ösztönzők,vállalkozásoktatás, illetve a gyermekfelügyelet és az idősgondozás.

A felmérés emellett beszámol arról, hogy a munkaszerződések egyre változatosabbá válnak, ami rugalmas munkafeltételeket és így fokozott munkaerő-piaci részvételt tesz lehetővé, ugyanakkor munkaerő-piaci szegmentációhoz is vezethet. A szerződések egyes új típusai mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára előnyösek, míg mások foglalkoztatási bizonytalansággal járnak. A rugalmasság mellett biztonságra is szükség van – ezt a kérdést a szociális jogok európai pillére fejlesztésének összefüggésében is meg fogják vizsgálni.

A munkaerőpiac hatékonyságának javítása

A 2015-ös felmérés rávilágít arra, hogy az EU a mobilitáson keresztül hatékonyabban ki tudja használni a humán erőforrásban rejlő potenciált. Habár az elmúlt két évtizedben nőtt a munkavállalói mobilitás, aránya a teljes munkaerőt tekintve korlátozott maradt. A 15–64 év közötti uniós lakosság mindössze 4 százaléka él a születési helyétől eltérő tagállamban. Ugyanakkor az uniós utazó munkavállalók foglalkoztatási kilátásai rendszerint jobbak, mint a helyi lakosságé. A mobilitás következtében ezenkívül csökkent a munkanélküliség a válság által sújtott tagállamokban, és a fogadó tagállamokban meglévő munkaerőhiány is mérséklődött. A felmérés tehát egyértelműen kiemeli a mobilitás gazdasági potenciálját.

A felmérés ezenkívül áttekinti a tartós munkanélküliséget, amely mintegy 11,4 millió embert érint az EU-ban. A tartós munkanélküliség elleni küzdelem alapvető fontosságú a munkaerőpiac hatékonyságának javításához, mivel a tartósan munkanélküli személyeknek a rövid távon munkanélküliekkel összehasonlítva fele annyi esélyük van új állást találni. Az elemzés szerint jelentősen növeli a tartós elhelyezkedés esélyeit, ha a munkakeresőt regisztrálják az állami foglalkoztatási szolgálatoknál, és képzésen vesz részt. Az Európai Tanács által 2015. december 7-én elfogadott, a tartós munkanélküliségről szóló ajánlás összhangban van e megállapításokkal.

Végezetül a szociális párbeszéd szintén elengedhetetlen a fenntartható és inkluzív gazdasági fellendüléshez. A szociális partnerek számos fontos reform és szakpolitika kidolgozásában és végrehajtásában játszottak szerepet. A hatékony szociális párbeszédhez szükség lehet a szociális partnerek kapacitásának megerősítésére, különösen azokban a tagállamokban, ahol a szociális párbeszéd gyenge, vagy a gazdasági válság hatására meggyengült. 

Humán beruházások

Habár az EU-ban a munkanélküliség szintje magas maradt, bizonyos állásokat továbbra is nehéz betölteni. A készségkereslet és -kínálat közötti valódi eltérésen túl a munkaadók azért is ütköznek nehézségbe e téren, mert nem tudnak elég vonzó fizetést, munkakörülményeket, megfelelő képzést vagy előrelépési lehetőségeket kínálni. A 2015-ös felmérés megállapítja, hogy a nem valamely uniós tagállamból származó munkavállalók jelentős része a képesítési szintje alatti munkát végez. Az Új készségek és munkahelyek menetrendje – melyet az Európai Bizottság az idén dolgoz ki – ezekre kihívásokra is megoldást keres. Emellett a kisgyermekes nők és az idősebb munkavállalók foglalkoztatási szintje továbbra is igen alacsony. E csoportok nagyobb fokú munkaerő-piaci részvételének elősegítése alapvetően fontos lesz az idősödő népesség összefüggésében – áll a közleményben.

 

Ismét kétszámjegyű a növekedés a magyarországi szállodák forgalmában

0

Tavaly az év első 11 hónapjában a magyarországi szállodák bruttó forgalma 10,8 százalékkal haladta meg az előző évit, csaknem 304 milliárd forintot tett ki – derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének legfrissebb elemzéséből.

Az országos szállodai teljesítményeket továbbra is a budapesti hotelek húzták: a fővárosban január-novemberben a szállodák összes bruttó forgalma 13,8 százalékkal 148,5 milliárd forintra nőtt, a bruttó szobaár-bevétele pedig 16,1 százalékkal 94,4 milliárd forintra emelkedett.

Tavaly az első 11 hónapban a szállodák belföldi vendégéjszakáinak száma 7,2 százalékkal, a külföldieké 4,2 százalékkal volt nagyobb a múlt évinél. A hazai hotelek átlagos kihasználtsága 2,6 százalékponttal javult, 55,9 százalék volt. Budapesten a külföldi vendégéjszakák száma 6,6, a belföldieké 3,12 százalékkal nőtt, a szobafoglaltság 4,3 százalékpontot javulva 70,1 százalékos lett.

A jelentés szerint tavaly január-novemberben az összes szállodai vendégéjszaka 40,7 százaléka, a belföldi 9,2, a külföldi 66,5 százaléka realizálódott a fővárosi hotelekben, az összes szállodai árbevétel 48,9 százaléka, a szobaár-bevétel 53,5 százaléka, miközben a szállodai kapacitás – szobaszám – 35 százaléka volt Budapesten.

Az egy kiadható szobára jutó teljes árbevétel (Trevpar) országos szinten 2015 január-novemberben 16 448 forint volt, ami 10,1 százalékkal magasabb az előző évinél, a szállodák bruttó átlag szobaára 7,5 százalékkal 17 444 forintra, az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétele (bruttó Revpar mutatója) 12,8 százalékkal 9 569 forintra nőtt.

A balatoni régióban tavaly az első 11 hónapban 8,1 százalékkal, novemberben 1,4 százalékkal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma az előző évhez képest, ami a jelentés szerint döntően a hévízi szállodák iránti orosz és ukrán kereslet csökkenésének következménye. Hévíz nélkül a balatoni régióban az összes szállodai vendégéjszaka 0,3 százalékkal nőtt, a külföldi 1,1 százalékkal csökkent, a belföldi pedig 0,9 százalékkal nőtt a múlt évhez képest.

Tavaly január-novemberben a legnagyobb beutazó piacok közül jelentős, 17,7 százalékos növekedés volt Nagy-Britanniából, 13,3 százalékos az Egyesült Államokból, 7,2 százalékos Csehországból, 6,8 illetve 6,7 százalékos Olaszországból és Romániából.

A jelentés kitér arra: a 2015 szeptember-októberben Magyarországon kialakult migránshelyzet, a párizsi terrorcselekmények és az európai terrorveszély lehet az oka annak, hogy novemberben a szállodai vendégéjszakák száma Olaszországból 16,8 százalékkal, Franciaországból 12,1 százalékkal, Nagy-Britanniából 3,2 százalékkal, Szerbiából 9,9 százalékkal, Szlovéniából pedig 18,2 százalékkal csökkent 2014 novemberhez képest.

Tavaly január-novemberben az elhúzódó orosz-ukrán konfliktus következtében a vendégéjszakák száma Oroszországból 28, Ukrajnából 16,3 százalékkal kisebb volt a bázisnál.

A belföldi kereslet szempontjából nagyon fontos SZÉP-kártya forgalom a hazai szállodákban november végéig közel 14 milliárd forint volt, 5,7 százalékkal nagyobb  tavalyinál, és ez a magyarországi hotelek belföldi 60,9 milliárd forint szállásdíj-bevételének 22,9 százalékát tette ki.

A KamaraOnline interjúját dr Niklai Ákossal, az MSZÉSZ elnökével itt olvashatja.

GKI: a magyarok nem ismerik a mobilfizetési alkalmazásokat

0

Hiába bővül évek óta két számjegyű mértékben Magyarországon az online kereskedelem, és érhető el már tíz hazai fejlesztésű mobilfizetési alkalmazás, ezek a megoldások egyelőre nem tudtak teret hódítani.

A magyarok nem ismerik a mobilfizetési alkalmazásokat, a piac felpörgése az Apple, a Google, a Samsung alkalmazásainak megjelenésétől, továbbá a közösségi piacterekbe, például az Uberbe integrált fizetési lehetőségektől várható – derült ki a FinTech Group és a GKI Digital közös elemzéséből, amelyet az MTI idézett. (A kutatás decemberben, kétezer online vásárló megkérdezése alapján készült.)

2014 óta tíz magyar fejlesztésű mobilfizetési alkalmazás érhető el Magyarországon, ám az újdonságok iránt fogékonyabbnak számító online vásárlói közönségnek is csupán alig nyolc százaléka próbálta ki a bankok, vagy a mobilszolgáltatók mobilfizetési alkalmazásait, több mint 70 százalékuk pedig többet nem is használta a hazai mobilfizetési megoldásokat. A legtöbbet letöltött iCsekk és Simple alkalmazásokat is az okostelefon felhasználók csupán alig négy százaléka próbálta ki.   

A felmérés szerint az online vásárlók körében az OTP Bank által kiadott OTPay, valamint a Magyar Telekom MobilTárca alkalmazása a legismertebb mobilfizetési megoldások. A magas ismertség annak is köszönhető, hogy ezek a társaságok rendelkeznek Magyarországon a legnagyobb ügyfélbázissal és marketing költéssel, így hatékonyabban tudnak ismertséget építeni.   

A kutatás készítői szerint a magyar mobilfizetési alkalmazások könnyen veszélybe kerülhetnek az Apple, a Google, vagy a Samsung mobilfizetési megoldásainak magyarországi megjelenésével, mivel az online vásárlók inkább ezektől a társaságoktól várják a mobilfizetési megoldást, mint a magyar bankoktól vagy mobilszolgáltatóktól.   

A mobilvásárlási alkalmazások közül a legtöbbet a Tesco Bevásárlás alkalmazást töltötték le, eddig körülbelül 100-200 ezren. A népszerű mobilvásárlási alkalmazások közé tartozik még a Media Markt és az eMAG alkalmazása is, amelyeket mintegy 50-100 ezer okostelefon felhasználó töltött le Magyarországon. 

A kutatás szerint a magyar mobilfizetési, vagy a mobilvásárlási alkalmazásokat egyelőre a márka megítélése, vagy a szolgáltatói kötöttség (bank vagy telekommunikációs cég) miatt választják. Jelenleg még kevés az olyan tudatos felhasználó, aki az igénybe vehető szolgáltatások köre alapján választ megfelelő alkalmazást.

Mikor sikeres egy céges weboldal? – A webanalitika alapjai

Attól, hogy egy cégnek van weboldala, illetve használja a közösségi oldalak által biztosított lehetőségeket, még nem feltétlenül rendelkezik hatékony online marketinggel. A sikerhez ma már mérhető adatokra van szükség: nélkülözhetetlen, hogy figyelemmel kísérje és számszerűsítse a weboldal a hatékonyságát és elérését. Ebben – és még sok másban – segít a webanalitika és az adatelemzés a cégeknek.

Gyakran felteszik azt a kérdést: „Vajon hányan nézték meg a weboldalamat?” Gyakran halljuk azt is, hogy „több, mint ötezren kattintottak ma a weboldalamra” – ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott cég sikeresen alkalmazza a webanalitika nyújtotta lehetőségeket.

Mi a webanalitika?

A webanalitika olyan összetett statisztika, amelynek segítségével precíz és testreszabott elemzést lehet készíteni egy weboldal látogatottságáról. A legnépszerűbb ingyenes webanalitikai szoftver a Google Analytics, amellyel nemcsak a látogatók számát követhetjük, de más mutatókat is figyelemmel kísérhetünk. Ingyenessége lehetővé teszi, hogy a cégek az adatelemzés helyett a marketingtevékenységbe fektessenek.

A webanalitika mutatóinak segítségével egy cég átalakíthatja online marketingtevékenységét: úgy fejlesztheti a weboldalt, hogy az nagyobb forgalomra tegyen szert. A webanalitika használatához mindenekelőtt ismerni kell, hogy milyen mérési és adatgyűjtési lehetőségei vannak a cégeknek, valamint azt, hogy milyen mutatók mérik az oldalak hatékonyságát és elérését.

Alapvető mutatók

Mi mutatja meg egy weboldal látogatottságát? Milyen látogatottság számít jó eredménynek? Míg az utóbbi kérdésre minden weboldal esetében más lehet a válasz (hiszen egyes oldalak már napi 10 látogatóval is eredményesek lehetnek, míg más weboldal esetében a néhány száz látogató még kevés), az első kérdés megválaszolásához a webanalitikában öt alapvető, forgalomra vonatkozó mutatóból indulhat ki az érdeklődő.

  1. Látogatások: ez a szám azt mutatja be, hogy egy időintervallumon belül hányszor nézték meg a weboldalt. Nem különbözteti meg a látogatótípusokat, és azt sem veszi figyelembe, hogy egy látogató milyen gyakran nyitotta meg az oldalunkat. Ha például egy látogató egy hónapon belül ötször látogatott az oldalra, akkor ez – a szóban forgó hónapban – öt látogatásnak számít.
  2. Egyedi látogatók: ebben a mutatóban minden egyedi látogató egyszer számít, akkor is, ha többször látogatott a weboldalra. Az egyedi látogatókat a számítógépen használt cookie-k alapján azonosítja be a weboldal. Ha tehát egy látogató ötször látogatja mega a weboldalt egy hónapban, akkor ebben a mutatóban ő a látogatások számától függetlenül egynek fog számítani.
  3. Oldalmegtekintések: ez a mérő azt mutatja meg, hogy összesen hány (al)oldalt tekintettek meg egy weboldalon. Ha például egy látogató ötször látogatott az oldalra, de minden alkalommal tíz oldalt tekintett meg, akkor ebben a mérőben ez ötvennek fog számítani. Ha az oldalankénti látogatások átlagos vagyunk kíváncsiak, akkor az oldalmegtekintések számát kell elosztanunk a látogatások számával.
  4. A látogatás átlagos időtartama azt mutatja, hogy egy látogató (átlagosan) mennyi időt tölt el a honlap látogatása során. Ezt természetesen úgy számíthatjuk ki, hogy a weblapon eltöltött összes időt elosztjuk a látogatások számával.
  5. Új vagy visszatérő látogató: ez a mutató az új és a visszatérő látogatók arányát mutatja. Az egyedi látogatók számához hasonlóan a webanalitikai szoftver a cookie-k alapján határozza meg. Ha a látogató először érkezik a weboldalra, akkor az oldal cookie-t helyez a gépére, az ezt követő látogatásai során már a visszatérő látogatók közé kerül, amíg le nem jár a cookie (általában két éves) időkerete.

Elegendő, ha egy cég ezeket az adatokat ismeri a weboldalával kapcsolatban? Nem: szükség van arra, hogy a látogatások forrását is azonosítja.

A forgalom forrásai

Egy weboldalnak többféle forrásból származhatnak látogatói.

  1. Direkt (közvetlen) forgalom: azt a forgalmat jelenti, amikor a látogató az URL cím begépelésével vagy egy elmentett könyvjelzőre kattintva nyit meg egy weboldalt. Direkt hivatkozások közé kerülnek a címkézetlen vagy egy kampányban rosszul címkézett hivatkozások és a rossz átirányítások is.
  2. Ajánlatok: azt a forgalmat jelenti, amely egy másik oldalról érkezett a weboldalra. Ide nem tartoznak a keresőmotorokból származó látogatások, sem a kampányokból származó linkek, amelyeket konkrét címkékkel követ nyomon a software.
  3. Keresés: a keresőmotorokból származó forgalmat jelenti. A Google Analytics megkülönböztet organikus és fizetett kategóriákat. Az organikus azt a keresési forgalmat jelenti, ami például a Google-ből származik. A fizetett azt a forgalmat jelenti, amikor a látogatók a weboldal fizetett hirdetésére kattintva érkeznek meg a weboldalra, amelyek a cég által választott kifejezések alapján jelennek meg a keresés eredményeként.
  4. Kampányok: itt jelenik meg a speciális kampányokból származó forgalom, amelyet a cég konkrétan nyomon kíván követni, például az a forgalom, amely a közösségi oldalakon elhelyezett linkekből, az email marketing linkjeiből vagy a direkt marketingből származik.

Sajnos ezeket a számokat fenntartásokkal kell kezelnie annak, aki az adatokat elemzi. Ennek egyik oka az, hogy a cookie-k nem minden esetben adnak megbízható adatokat a webanalitikai software-nek. A cookie-k név nélkül azonosítják az új és a visszatérő látogatókat, azonban a felhasználók törölhetik ezeket a cookie-kat, vagy letilthatják ezek tárolását a gépen, és ezt nem tudják irányítani a cégek. A másik ok, amiért a látogatási statisztikák nem megbízhatóak, hogy a felhasználók – mint az a Google 2015-ös statisztikájából is kiderül – átlagban két eszközön kapcsolódnak az internethez. A több eszközön való látogatást a legtöbb analitikai software nem tudja visszatérő látogatóként azonosítani, mert a cookie-k a második eszközön még nincsenek tárolva. Az említett két probléma ellenére ezek a statisztikák jó információforrást jelentenek ahhoz, hogy a cégek jobban átlássák weboldaluk forgalmát.

Mire használhatóak a webanalitika adatai?

A különböző mutatókból származó adatok alapján meg lehet határozni, hogy a weboldal tulajdonosa számára mely adatok relevánsak. Ha nem folytat az oldalkampányokat, akkor a kampányok közé sorolt forgalmat figyelmen kívül hagyhatja, míg ha a célja a közösségi oldalakról és más linkeken keresztül akarja az oldalra vonzani a látogatókat, ez a szám nagyon fontos lehet. Azonban ahhoz, hogy a cég eldöntse, mi a releváns számára, konkrét célokat kell megfogalmaznia.

Ha a cég meghatározza a céljait, az segíthet eldönteni, hogy a mutatók sikert vagy kudarcot jelentenek, valamint segíthetnek annak a megértésében, hogy milyen változtatásokra van szükség a célok eléréséhez. Ezeket a célokat érdemes a lehető legpontosabban meghatározni. Nem elegendő annyi, hogy 100 százalékkal akarja növelni a weboldal a látogatottságát, mert nem elegendő csak a keresési vagy csak a direkt forgalomra koncentrálni.

A webanalitika lehetővé teszi azt is, hogy a weboldal tulajdonosa figyelemmel kísérje a weboldalán megjelenő tartalom hatékonyságát az egyes oldalak látogatottságának elemzésével. Az adatokból az elemzést végző meg tudja állapítani, hogy milyen tartalmakat tekintenek meg a látogatók, valamint azt is, hogy nagyságrendileg hány látogató érdeklődik az egyes tartalmak iránt, ez pedig nagy segítséget jelenthet abban, hogy a jövőben milyen tartalmakat jelentessen meg a weboldal.

Összességében elmondható, hogy az analitikai eszközök használójának ismernie kell az alapvető mutatókat, valamint azt, hogy mi határozza meg ezeket a mutatókat. Ezek segítségével a honlap tulajdonosa meg tudja állapítani, hogy weboldala – az előre felállított célok tekintetében – sikeres-e vagy sem.

Többet szeretne tudni az online marketing világáról? Kövesse online marketing blogunkat!

Az egészségügyben dolgozók kapják a legalacsonyabb fizetéseket

Átlagosan négy százalékkal 160 ezer forint fölé nőttek a nettó keresetek tavaly január és november között. A legtöbbet a pénzügyi, a legkevesebbet az egészségügyi és szociális területen dolgozók vihették haza.

Magyarországon tavaly január-novemberben 4,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva – derül ki a KSH adataiból. Az infáció mínusz 0,1 százalék volt ebben az időszakban, így a keresetek vásárlóereje 4,2 százalékkal nőtt éves összevetésben. 

Mivel a közfoglalkoztatottak bérezése nem változik év közben, így ők valamelyest rontották az átlagot, nélkülük a keresetek 4,3 százalékkal emelkedtek nemzetgazdasági szinten. Ezen belül a vállalkozásoknál 3,8, a költségvetés területén 5,6, míg a nonprofit szervezeteknél 2,8 százalékkal nőttek a keresetek.

Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 160 800 forint volt a tavalyi első tizenegy hónapban. (2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét.) Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 167 600 forintra becsülhető.

A nettó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, az ezen a területen dolgozók átlagosan 321 488 forintot vihettek haza havonta. Ezzel szemben a legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók kapták. A nővérek, szociális munkások – de ide tartoznak az átlagot nagybn javító orvosok is – átlagosan 95 922 forintot kaptak munkájuk megbecsüléseként. Ezen a területen a fizetések jóval az átlag alatt, 2,4 százalékkal emelkedtek tavaly az első tizenegy hónapban.

Újabb rohamot indít Ukrajna a Krím visszaszerzésére

0

Napokon belül új diplomáciai lépéseket tesz Ukrajna, hogy visszaszerezze a Krím-félszigetet – jelentette be az ukrán pénzügyminiszter Davosban.

Natalia Jareszko ukrán pénzügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumot használta fel arra, hogy újságírókkal közölje: az utolsó simításokat végzi Kijev azon a diplomáciai terven, amelynek célja a Krím visszaszerzése Oroszországtól.

„Ukrajna egyetlen pillanatig sem mondott le a politikai és gazdasági szempontból egyaránt fontos területről, most eljött az idő, hogy Moszkvát visszavonulásra késztessük” – fogalmazott a miniszter. Szerinte a tárgyalásokon Ukrajna, Oroszország és az Európai Unió mellett az Egyesült Államoknak is aktívan részt kell vennie, egyfajta genfi békefórum formájában.

Moszkva január 15-én hozta szóba a Krím-kérdést. Mihail Seremet miniszterelnök-helyettes leszögezte: Kijevnek felesleges légvárakat építenie, a Krím Oroszország része marad, mert arról törvényes népszavazáson döntöttek 2014 márciusában. Az ukrán pénzügyminiszter nyilatkozata után csütörtökön Moszkvában Dmitrij Peszkov elnöki szóvívő lakonikusan csak ennyit közölt: „Nem tudom, Kijev miről beszél, egyszerűen nincs Krím-kérdés”.

Közben Kijevben bejelentették azt is, hogy vizsgálat indult a Coca-Cola és a Pepsi ellen a Krím miatt – erről itt olvashat.

Egyre drágább a fa, háborognak a romániai bútorgyártók

0

A fa drágulása miatt panaszkodnak Romániában a feldolgozók, akik már két alkalommal is bojkottálták az állami erdészet által szervezett versenytárgyalást.

Múlt héten a feldolgozók ismét nem mentek el az erdészet által meghirdetett versenytárgyalásra, így az áruba bocsátott fa alig 5 százaléka talált gazdára, a 4,2 millió köbméterből mindössze 200 ezer köbmétert sikerült értékesítenie az erdészetnek. A feldolgozók szerint a kikiáltási ár a háromszorosa annak, amit meg tudnának fizetni – írja a kronika.ro.

Nicolae Ţucunel, a Romániai Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke azt mondja, miközben az egész világon csökken a nyersanyag ára, olcsóbb a kőolaj, a gáz, a fém, Romániában tönkretesznek egy működő ágazatot, mert megfizethetetlenül magas árat kérnek a fáért. Az országban a hivatalos statisztikák szerint elsősorban bükkfát vásárolnak, egy köbméter kikiáltási ára átlag 150 lej volt.

„A bútorgyártók viszont ezt az árat nem tudják megfizetni, s ha ez így folytatódik, az ágazat összeomlik” – kongatta meg a napokban a vészharangot Aurica Sereny, a Romániai Bútorgyártók Szövetségének elnöke. Az állami erdészet a kormány tavaly ősszel kiadott határozata alapján szabta meg a kikiáltási árakat, magyarázta Adam Crăciunescu, a Romsilva vezérigazgatója, aki szerint nincs hatáskörük, hogy ennél olcsóbban kínálják eladásra a nyersanyagot.

„A piacnak kellene szabályoznia az árakat, ám az állami erdészet, a Romsilva még mindig monopolhelyzetben van az országban, hiszen az erdők 40 százaléka állami tulajdonban van, és további 15 százalékot a magánerdőkből is az állami erdészet kezelésére bíztak” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Bagoly Miklós, a Kovászna megyei vállalkozói szövetség, az ASIMCOV elnöke.

Hangsúlyozta, a nyersanyag drágulása elsősorban az exportra dolgozók esetében járhat nagy piacvesztéssel, hiszen Lengyelország például már most olyan árakkal rukkol elő, hogy a romániai gyártók csak nehezen tudják tartani a piacukat.