Az egyre növekvő terrorfenyegetettség kezeléséről és a szükséges lépésekről vitázott az Európai Parlament a csütörtöki plenáris ülésen.
A képviselők hangsúlyozták, hogy javítani kell a tagállamok közötti információcserén és meg kell erősíteni a határellenőrzést, valamint együttműködésre és közös fellépésre kérték a tagországokat.
Bert Koenders, az uniós elnökséget képviselő holland külügyminiszter a csütörtöki vitán elmondta: „A közelmúltbeli események rámutattak, hogy a terrorfenyegetettség egyre növekszik Európában, illetve azon túl is.”
Fontos az együttműködés
Az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy a tagállamoknak közösen kell fellépniük a terrorizmussal szemben.
Bert Koenders kiemelte, hogy a tagállamok közötti információcsere és együttműködés eddig is a tanács elsődleges prioritásai között szerepeltek. A külügyminiszter az uniós utasadat-nyilvántartásra (PNR) vonatkozó előzetes megállapodást említette példaként: „Az utasadat-nyilvántartásra vonatkozó EU-s irányelv segíteni fogja a rendőrség és a titkosszolgálatok munkáját, hiszen a légi utasok adatainak birtokában könnyebb lesz a terroristák és bűnözők után nyomozni.”
Dimitris Avramopoulos migrációért felelős uniós biztos elmondta: a tagállamoknak „jobban kell bízniuk egymásban, meg kell osztaniuk a birtokukban lévő információt egymással és az Europollal. Közös a kihívás, amivel szembe kell néznünk, ezért a megoldásnak is közösnek kell lennie. Ez nem verseny, erősítjük egymást, ha együttműködünk”.
Jan Philipp Albrecht (zöldpárti, német) arra kérte a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a közös munka irányába: „A tagállamok voltak azok, akik megakadályozták, hogy a szervezett bűnözés és a terrorizmus területén közös szabályokat állítsunk fel a büntetőeljárás tekintetében. Különösen igaz ez a tagállamok hatóságai, intézményei, valamint az Europol és más uniós szintű ügynökségek közötti információcserére. Ez még mindig nem működik”.
Angel Dzhambazki (konzervatív-reformer, bolgár) az EU-n kívüli országok szerepét hangsúlyozta: „Alulbecsültük a terrorszervezeteket és a radikalizálódás problémáját. A multikulturalizmus megbukott. Sajnos még mindig számos tagállam meggondolatlan politikát folytat az olyan országokkal, mint Törökország, Szaúd-Arábia és Katar, amelyek terrorszervezeteket támogatnak. Ennek pontot kell tenni a végére.”
Migráció
A migráció és a menekültválság problémája többször felmerült a vitán. Az elmúlt évben kezdődött példa nélküli menekültáradat kihívás elé állította Európát. Több tagállam is kénytelen volt visszaállítani a határellenőrzést a schengeni övezeten belül. Sokan attól tartanak, hogy a terroristák a menekültáradatot kihasználva könnyebben bejutnak Európába.
Elissavet Vozemberg-Vrionidi (néppárti, görög) óva intett a migráció és a terrorizmus egy lapon említésétől: „Ezt a két fogalmat nem szabad összekapcsolni.”
Steven Woolfe (EFDD, brit) szerint „a bevándorlók többsége gazdasági okok miatt jön ide, a menedékkérők jelentős része tényleg a terrorizmus elől menekül.” Az EP-képviselő ellenezte a nyitott határok politikáját.
Vicky Maeijer (ENF, holland) hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a határellenőrzés: „Ha meg akarjuk védeni az európaiakat, akkor el kell fogadnunk, hogy ennek egyetlen módja, ha lezárjuk a nemzeti határokat és visszaküldjük az úgynevezett menedékkérőket.”
Lampros Fountoulis (független, görög) elmondta: „Az EU-s tagállamok tették lehetővé a terrorizmust Európában. (…) Növekszik a rasszizmus és más hasonló jelenségek. Óvatos módon kell kezelnünk a terrorizmus problémáját.”
Igazságos intézkedések kellenek
Habár az EP-képviselők támogatták a terrorizmus elleni fellépést, sokan hangsúlyozták, hogy igazságos intézkedésekre van szükség.
Birgit Sippel (szocialista, német) szerint szükség van a terrorista cselekmény és más bűncselekmények uniós szintű meghatározására: „Mindig biztosítanunk kell, hogy az eljárások igazságosak. Ennek köszönhetően nem járunk úgy, hogy nincs elegendő bizonyíték egy adott eset kapcsán. A megelőzésre és a végrehajtásra kell törekednünk.”
Petr Ježek (liberális, cseh) szerint lépéseket kell tenni az EU-n belüli és kívüli biztonság érdekében. Az EP-képviselő hangsúlyozta azonban: „Hatékony, de nem túlzásba vitt intézkedések kellenek.”
Inês Cristina Zuber (baloldali, portugál) hangsúlyozta annak veszélyét, hogy a terrorizmus elleni küzdelem korlátozza a szabadságot. „A terrorizmus a háború és a katonai műveletek része lett, amely viszont rasszizmushoz és idegengyűlölethez vezet” – mondta a képviselő, aki szerint a terrorizmus egyik oka, ha az államok beavatkoznak más szuverén országok belügyeibe.
