A foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló idei felmérés pozitív változásokat tárt fel az EU-ban a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén, de a tagállamok között továbbra is hatalmas különbségek mutatkoznak a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és más fontos szociális és munkaerő-piaci mutatók terén – olvasható az Európai Bizottság csütörtökön kiadott közleményében.
Marianne Thyssen (képünkön), a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „Biztosítanunk kell, hogy az unióban élők, különösen a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak számára több és jobb munkalehetőség álljon rendelkezésre. Emellett többet kell fordítanunk a humán készségek fejlesztésére is, hogy az EU-ban mindenki maradéktalanul kiaknázhassa képességeit. Be kell ruháznunk az emberekbe, ha növekedést és több munkahelyet szeretnénk. Biztosítanunk kell, hogy munkajogi és szociális biztonsági rendszereink megfeleljenek a 21. század kihívásainak, és ösztönöznünk kell a vállalkozó szellemet és az innovációt. Ebben az összefüggésben a szociális jogok európai pillére fontos szerepet játszik.”
A munkahelyteremtés ösztönzése
A 2015-ös felmérés kiemeli az önfoglalkoztatásban és a vállalkozásokban rejlő munkahely-teremtési lehetőséget. Az adatok ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy egyes csoportok – többek között fiatalok, idősek, nők, valamint etnikai kisebbségek – a szokásosnál több nehézséggel szembesülnek, ha önálló vállalkozást szeretnének létrehozni. Az idei jelentésből emellett kiderül, hogy az emberek többsége úgy véli, nem rendelkezik az önálló vállalkozás létrehozásához szükséges készségekkel vagy tudással. A felmérés tanúsága szerint a célzott szakpolitikák segítséget nyújthatnak e téren. Ide tartozhat a finanszírozáshoz való jutás elősegítése, pénzügyi ösztönzők,vállalkozásoktatás, illetve a gyermekfelügyelet és az idősgondozás.
A felmérés emellett beszámol arról, hogy a munkaszerződések egyre változatosabbá válnak, ami rugalmas munkafeltételeket és így fokozott munkaerő-piaci részvételt tesz lehetővé, ugyanakkor munkaerő-piaci szegmentációhoz is vezethet. A szerződések egyes új típusai mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára előnyösek, míg mások foglalkoztatási bizonytalansággal járnak. A rugalmasság mellett biztonságra is szükség van – ezt a kérdést a szociális jogok európai pillére fejlesztésének összefüggésében is meg fogják vizsgálni.
A munkaerőpiac hatékonyságának javítása
A 2015-ös felmérés rávilágít arra, hogy az EU a mobilitáson keresztül hatékonyabban ki tudja használni a humán erőforrásban rejlő potenciált. Habár az elmúlt két évtizedben nőtt a munkavállalói mobilitás, aránya a teljes munkaerőt tekintve korlátozott maradt. A 15–64 év közötti uniós lakosság mindössze 4 százaléka él a születési helyétől eltérő tagállamban. Ugyanakkor az uniós utazó munkavállalók foglalkoztatási kilátásai rendszerint jobbak, mint a helyi lakosságé. A mobilitás következtében ezenkívül csökkent a munkanélküliség a válság által sújtott tagállamokban, és a fogadó tagállamokban meglévő munkaerőhiány is mérséklődött. A felmérés tehát egyértelműen kiemeli a mobilitás gazdasági potenciálját.
A felmérés ezenkívül áttekinti a tartós munkanélküliséget, amely mintegy 11,4 millió embert érint az EU-ban. A tartós munkanélküliség elleni küzdelem alapvető fontosságú a munkaerőpiac hatékonyságának javításához, mivel a tartósan munkanélküli személyeknek a rövid távon munkanélküliekkel összehasonlítva fele annyi esélyük van új állást találni. Az elemzés szerint jelentősen növeli a tartós elhelyezkedés esélyeit, ha a munkakeresőt regisztrálják az állami foglalkoztatási szolgálatoknál, és képzésen vesz részt. Az Európai Tanács által 2015. december 7-én elfogadott, a tartós munkanélküliségről szóló ajánlás összhangban van e megállapításokkal.
Végezetül a szociális párbeszéd szintén elengedhetetlen a fenntartható és inkluzív gazdasági fellendüléshez. A szociális partnerek számos fontos reform és szakpolitika kidolgozásában és végrehajtásában játszottak szerepet. A hatékony szociális párbeszédhez szükség lehet a szociális partnerek kapacitásának megerősítésére, különösen azokban a tagállamokban, ahol a szociális párbeszéd gyenge, vagy a gazdasági válság hatására meggyengült.
Humán beruházások
Habár az EU-ban a munkanélküliség szintje magas maradt, bizonyos állásokat továbbra is nehéz betölteni. A készségkereslet és -kínálat közötti valódi eltérésen túl a munkaadók azért is ütköznek nehézségbe e téren, mert nem tudnak elég vonzó fizetést, munkakörülményeket, megfelelő képzést vagy előrelépési lehetőségeket kínálni. A 2015-ös felmérés megállapítja, hogy a nem valamely uniós tagállamból származó munkavállalók jelentős része a képesítési szintje alatti munkát végez. Az Új készségek és munkahelyek menetrendje – melyet az Európai Bizottság az idén dolgoz ki – ezekre kihívásokra is megoldást keres. Emellett a kisgyermekes nők és az idősebb munkavállalók foglalkoztatási szintje továbbra is igen alacsony. E csoportok nagyobb fokú munkaerő-piaci részvételének elősegítése alapvetően fontos lesz az idősödő népesség összefüggésében – áll a közleményben.
