Kezdőlap Blog Oldal 1078

Egyre több pénzmosó számlát nyitnak a magyarok

0

Az egy évvel korábbi közel 38 milliárddal szemben tavaly több mint 53 milliárd forint, külföldön rejtegetett pénzt hoztak haza a magyarok. Az adóamnesztiával az összegek tisztára mosását lehetővé tevő számlákból eddig 1330-at nyitottak.

Meglódult a pénzmosó számlák iránti igény, mivel a magyarok többet legalizáltak – gyakran adóparadicsomokban – rejtegetett pénzeikből a múlt év utolsó negyedévében, mint az azt megelőző kilenc hónapban együttvéve – írja a Világgazdaság szerdai száma. Ez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a lap számára elküldött adataiból derül ki.

A kormány által biztosított adóamnesztiával tavaly 720 stabilitás megtakarítási számlát nyitottak, és azokon összesen mintegy 53,2 milliárd forintot helyeztek el a tulajdonosok. Egy évvel korábban a megnyitott számlák száma 610 volt, a rajtuk elhelyezett betétek összege pedig 37,9 milliárd forintot tett ki.

A lap megjegyzi: a múlt évi növekedés ellenére is a vártnál kisebb a stabilitás megtakarítási számlán elhelyezett tavalyi összeg. A múlt év végi „hajrá” annak tudható be a szakértők szerint, hogy január 1-jén több mint ötven ország szigorította az idevonatkozó szabályokat és egyezményeket. Ennek a változásnak mentek elébe a pénzüket a múlt év végén legalizáló magyarok. Az adóamnesztiának köszönhetően eddig összesen 91 milliárd forintot hoztak haza a külföldön rejtegetett vagyonokból.

Több pénz jut a magyaroknak az aradi költségvetésből

0

Számarányánál nagyobb mértékben részesül támogatásban a város idei költségvetéséből az aradi magyarság, hívta fel a figyelmet Bognár Levente alpolgármester.

Miközben Aradon a lakosság 10-11 százalékát teszi ki a magyarok száma, addig az oktatási, kulturális és egyházi intézmények számára, ünnepségek szervezésére elkülönített pénzkeret mintegy 15 százalékában részesül a magyarság – írja a kronika.ro.

„Oktatási intézményeink elsőbbséget élveznek számunkra, különösen a Csiky Gergely Főgimnázium, amelynek sikerült megfelelő keretet biztosítani a régi épületszárny felújítására, illetve arra, hogy a szociális ösztöndíjak arányban legyenek az igényekkel” – mondta Bognár Levente. Az Aradi Kamaraszínháznak szánt összeget is növelték, mivel egyre nagyobb az igény a költségesebb nagyszínpadi előadásokra.

Az RMDSZ-es elöljáró arra is felhívta a figyelmet, hogy a hagyományos kulturális és közösségi rendezvények, mint az Aradi Magyar Majális és az Aradi Magyar Napok, illetve a nemzeti ünnepek – március 15., október 6. – megszervezésére is biztosított a költségvetési keret. Emellett a magyar történelmi egyházak is arányosan részesülnek a nekik járó támogatásból.

Az OTP-hez kerülnek az AXA Bank ügyfelei

Megvásárolja a magyarországi AXA Bankot az OTP. Előbbi pénzintézet ügyfelei várhatóan az év végén, a jövő év elején kerülnek át a legnagyobb hazai bankhoz.

Az OTP Bank és az AXA Bank Europe SA megállapodást írt alá az AXA Bank magyarországi üzletágának megvásárlásáról – jelentette be a magyar pénzintézet szerdán a Budapest Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Az AXA Bank elsősorban a jelzáloghitelezés terén tekinthető erősnek a magyarországi piacon. Az OTP Bank jelzáloghitel állománya az üzletág átvételével mintegy negyedével bővül majd – tette hozzá az OTP. 

Az AXA Bank átvétele magában foglalja az lakossági hitel és megtakarítási, valamint vállalati területét, illetve a bank alkalmazottainak átvételét. A tranzakció lezárását követően az integrációs folyamat 2016 végén zárulhat le. Január közepén pénzügyi forrásokra hivatkozva jelentette először a Reuters, hogy az OTP Bank tárgyalásokat folytat az AXA Bank Europe magyarországi jelzáloghitel portfóliójának átvételéről – emlékeztet az MTI.

A belgiumi székhelyű AXA Bank Europe a francia AXA biztosító banküzlettel foglalkozó érdekeltsége. Az AXA Bank Europe Hungary 2014-ben 37,8 milliárd forint veszteséget könyvelt el és működésének hat éve alatt 108 milliárd forintos veszteséget szenvedett el Magyarországon. Mérlegfőösszege 2014 végén 351 milliárd forint volt, hét bankfiókot működtetett.

Az OTP Bank MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a tranzakció miatt az AXA Bank ügyfeleinek jelenleg semmilyen teendőjük nincs, a kondíciók valamennyi szerződés esetében változatlanok maradnak. A tranzakció lezárásáig az AXA Bank a megszokott színvonalon szolgálja ki vállalati és lakossági ügyfeleit, akik az eddigiekben is használt csatornákon, változatlan módon intézhetik bankügyeiket. Az OTP és az AXA mindent elkövet a zökkenőmentes váltás érdekében. 

Videojátékot fejlesztettek a melbourne-i állatkert orangutánjainak

A melbourne-i állatkert orangutánjainak fejlesztettek videojátékot ausztrál kutatók. A 12 éves Malu eddig tableten szórakozott.

A Melbourne-i Egyetem és a Victoria Állatkert szakemberei által kifejlesztett két interaktív videojáték tesztjei hétfőn kezdődtek és eddig nagy sikerrel jártak.

Az állatkert 12 éves orangutánját, Malut elbűvölte a korábban tableten játszott játék. Ez úgy zajlott, hogy a gondozó a kezében tartotta a gépet, az állat pedig sűrű hálón keresztül ért hozzá rendkívül erős kezével, ám látszott rajta, hogy minden vágya megragadni a tabletet, ami a gép végét jelentette volna – olvasható a Melbourne-i Egyetem honlapján.

Az egyetem egyik kutatója, Marcus Carter ahelyett, hogy orangutánbiztos táblagépet fejlesztett volna, a Microsoft Kinect 3D-s szenzorát használta arra, hogy a ketrecet interaktív térré alakítsa, melyet az állat bármely testrészének mozdulata aktiválni tud.

A kutatók olyan számítógépes játékokat fejlesztettek, ahol foltokat és képeket vetítenek a padlóra, tehát az állatok nemcsak ujjaikat, hanem egész testüket használhatják a játékban. Ha a tesztek sikerrel zárulnak, néhány éven belül az orangutánok bármikor játszhatnak interaktív játékokat a látogatókkal.

A világ állatkertjei néhány éve azért kezdték el használni a tableteket, hogy még több tevékenységgel gazdagítsák főemlőseik napjait. A melbourne-i állatkert ennél is többet akart adni nekik, olyasmit, amit akkor használhatnak, amikor akarnak, nem törik össze és nem is sérülnek meg.

NFM: állami kézben emelkedik a hulladékgazdálkodás színvonala

0

A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. megalakulása hozzájárul ahhoz, hogy országosan emelkedjen a hulladékgazdálkodás színvonala – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

Eddig mintegy 140 engedéllyel rendelkező helyi közszolgáltató végezte a szemétgyűjtési és hulladékgazdálkodási feladatot, amelyek egy része veszteséges volt – mondta Makai Martina az M1 kedd esti műsorában.

Az április elsejétől működő új holding megalakításával azt szeretné elérni a kormány, hogy országosan nullszaldóssá tegyék a szolgáltatás működtetését.

A lakosok semmit nem érezhetnek meg a változásból, a havi vagy negyedéves díj  ugyanaz marad, egyedül a számlaszám és a számlázó neve módosul.

A holding feladata, hogy biztosítsa a közszolgáltatást, beszedje a díjakat és megmérettesse a közszolgáltatókat, hogy megfelelően látják-e el a feladatukat.

Hétmilliárdot költ szállodái felújítására a Danubius

0

A Danubius Hotels tavaly 3,5 milliárd forintot fordított magyarországi szállodáinak felújításaira, a beruházások az idén folytatódnak, a tervek szerint közel 7 milliárd forintból.

A legnagyobb átalakításba tavaly a Hilton Budapest vágott bele, itt a közösségi terek kaptak új arculatot. De jelentős beruházás történt a margitszigeti, valamint a hévízi Aqua szállodában is – a budapesti házban 70, Hévízen 32 szobába vásároltak vadonatúj berendezést – mondta az MTI-nek Fodor-Kassai Mónika pr-igazgató.

A Danubius Hotel Arena Premier Fitness termében található medence újult meg. A Gellért szálló az év végére 50 felújított vendégszobával készült el, a Danubius Hotel Astoria egyik rendezvénytermét újraszőnyegezték, az első és negyedik emeleten a történelmi szárnyban is szőnyegcsere volt.

A tavalyi 3,5 milliárd forint összértékű beruházások között szerepelt a Danubius Hotel Flamenco, vagy a Hotel Budapest megújítása, és új, modern televíziók kerültek a Danubius Health Spa Resort Bük szobáiba.

A felújítások az idén folytatódnak: a Hilton Budapestben jelenleg 136 szobán dolgoznak, a buszfordulónál külön lift épül a szállodai csoportok részére. A DHSR Margitsziget szállodában újabb 78 szobát újítanak fel, a hévízi Aquában újabb 32 szoba. A Danubius Hotels tervei között további beruházások is szerepelnek – közölték.

A Danubius Magyarország legnagyobb szállodalánca 23 saját tulajdonú szállodát (több mint 5500 szobát) üzemeltet, köztük a Hilton Budapestet és a Gellért Hotelt, valamint a Gundel éttermet. Emellett többségi tulajdonosa és üzemeltetője további 8 csehországi, 12 szlovákiai és 3 romániai szállodának.

A Danubius Hotels 2014-ben konszolidáltan 52,3 milliárd forint árbevételt ért el, 5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, működési eredménye 23 százalékkal, 3 milliárd 952 millió forintra nőtt a 2013-as 3 milliárd 220 millióról. A csoport adózás előtt eredménye 11 százalékkal javult 2014-ben, 2,18 milliárd forint volt.

A Danubius törzsrészvényeit 2015 szeptemberében törölték a Budapesti Értéktőzsde terméklistájáról, ahol a Standard kategóriájában jegyezték.

Drágult a benzin, drágult a gázolaj

0

Emelte bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol.

Az emeléssel a gázolaj átlagára 299-300 forintra, a 95-ös benzin ára pedig 314-315 forintra nőtt. Legutóbb január 22-én változtak az árak, akkor a gázolaj átlagára bruttó 3 forinttal csökkent, a benzin ára nem változott.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Igazságosabb társasági adózás: az Európai Bizottság bemutatta a terveit

Az Európai Bizottság az Európai Parlament keddi plenáris ülésén mutatta be a társasági adózás átláthatóbbá tételét ösztönző javaslatait.

Az adócsalás és adóelkerülés évek óta károkat okoz az EU gazdaságában, a LuxLeaks ügy kapcsán pedig felmerült a gyanú, hogy tagállamok adókedvezményt nyújtottak nagyvállalatoknak, ami komoly bevételkiesést jelent a költségvetésben. Az Európai Parlament két különbizottságot állított fel ennek kivizsgálására és a társasági adózás átláthatóbbá tételét ösztönző szabályok kidolgozására kérte a bizottságot, amely a javaslatokat a keddi plenáris ülésen ismertette.

Az Európai Bizottság becslései szerint az adócsalás és adóelkerülés miatt évente mintegy 50-70 milliárd euró körüli összeg kiesik a költségvetésből.

Az igazságosabb és hatékonyabban működő adórendszer érdekében a bizottság a vállalatok adószabályainak reformjára vonatkozó akciótervet dolgozott ki, amelyet első ízben január 28-án ismertetett. Ez egy közös konszolidált társaságiadó-alapra (CCCTB) tesz javaslatot, valamint arra, hogy a vállalatok ott fizessenek adót, ahol a profitot termelik.

A közös konszolidált társaságiadó-alap esetében a tagállamoknak meg kell állapodniuk abban, hogy a vállalkozások mely típusú bevételeire vetnek ki adót. Ez nem azt jelenti, hogy teljes mértékben harmonizálják az adókat, viszont nagyobb átláthatóságot eredményez.

A parlament az információcserét és a közérdekű bejelentők védelmét sürgeti

A parlament támogatja a bizottság javaslatait. Az Anneliese Dodds (szocialista, brit) és Luděk Niedermayer (néppárti, cseh) témafelelősök által jegyzett jelentésében olyan szabályok kidolgozását kéri a bizottságtól, amelyek köteleznék a tagállamokat, hogy tájékoztassák egymást, ha csökkenteni kívánják valamely nagyvállalat adóterheit.

Az EP emellett nagyobb védelmet biztosítana a közérdekű bejelentőknek és kötelezné a multinacionális cégeket, hogy országonként készítsék el a nyereségről és az adózásról szóló beszámolóikat.

Számos EP-képviselő üdvözölte a Bizottság akciótervét. Alain Lamassoure (néppárti, francia) elmondta: „A Google adóügyei az Egyesült Királyságban jól példázzák, hogy miért van szükség a globálisan működő vállalatok adóügyeinek egységes, európai szintű megközelítésére”.

Verseny a tagállamok között

A gazdasági válságot követően számos tagállam megszorító intézkedéseket vezetett be, hogy javítson a költségvetési mérlegén. Ugyanakkor néhány kormány az adóterheket csökkentő egyezséget ajánlott bizonyos nagyvállalatoknak, amelyek így kevesebb adót fizettek, ez pedig bevételkiesést jelentett más tagállamokban is.

Az Európai Parlament 2015-ben a tagállami adómegállapításokat vizsgáló különbizottságot állított fel ennek kivizsgálására. A különbizottság állásfoglalását 2015 novemberében fogadta el, amelyben többek között azt javasolja, hogy a multinacionális cégek országonként készítsék el beszámolóikat a nyereségről. Az EP a 2015. decemberi plenáris ülésén egy második különbizottság felállításáról döntött, hogy az ellenőrzés tovább folytatódjon.

Adóelkerülés néhány tagállamban

2015 októberében az Európai Bizottság megállapította, hogy Luxemburg és Hollandia megsértette az uniós állami támogatási szabályokat, mivel mintegy 20-30 millió értékben adókedvezményeket biztosított a Fiat Finance, illetve a Trade and Starbucks vállalatok részére.

Elisa Ferreira (szocialista, portugál) EP-képviselő szerint a fenti két eset bizonyítja, hogy a tagállamok igyekeznek minél nagyobb adókedvezményt biztosítani a nagyvállalatoknak, mintegy versengenek értük.

Az Európai Bizottság januárban megállapította, hogy Belgium adókedvezményeket biztosított legalább 35 multinacionális vállalatnak és mintegy 700 millió euró visszafizetésére kötelezte a cégeket.

Magyarokat röptetnének a Kanári-szigetekre – Csak legyen rá vállalkozó

Pályázaton keres üzemeltetőt egy Budapest-Fuerteventura járatra a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek kormánya.

A Kanári-szigetek kormánya pályázatot írt ki közvetlen repülőjárat indítására Magyarország és Fuerteventura szigete között idén november elejétől – közölte a La Vanguardia című napilap. A kiírás szerint a pályázók február 15-ig nyújthatják be ajánlataikat, amelyben egyebek mellett vállalni kell legalább heti egy, oda-vissza járat üzemeltetését.

Blas Acosta, a szigetek idegenforgalmi tanácsosa szerint Magyarország Kelet-Európa egyik feltörekvő piaca, a légi járatok pedig segítenek abban, hogy a Kanári-szigetek növekedést érjen el ezen a piacon – írta a napilap.  

Fuerteventura az Atlanti-óceánban fekvő szigetcsoport második legnagyobb szigete, ahol egész évben kellemes az időjárás, így a turisták kedvelt célpontjai közé tartozik. A Kanári-szigetek Spanyolország harmadik legnépszerűbb pihenőhelye, tavaly 11,6 millió külföldi látogató kereste fel.

MTI

Leonardo DiCaprio tényleg rábólintott? Ő lehet az orosz elnök?

0

A tervek szerint tavasszal kezdik forgatni Leonardo DiCaprio főszereplésével a Putyin című filmet. A Knightsbridge Entertainment egyelőre nem árulta el, hogy kiket nyert még meg a produkcióhoz.

Lenin? Raszputyin? Putyin? Leonardo DiCaprio januárban a Welt am Sonntagnak adott interjúban azt mondta, hogy szívesen eljátszaná valamelyiküket. Keddi hírek szerint nem kell sokat várnia arra, hogy Vlagyimir Putyint alakítsa, mert elfogadta a Knightsbridge Entertainment ajánlatát a főszerepre. A cég kedd este cáfolta az információkat, annyit közöltek, semmilyen bejelentést nem tettek. Egyelőre annyit árultak el, hogy egy két Oscar-díjas rendezőt nyertek meg a produkciónak. A stáblistát később teszik közzé.

A forgatókönyvön 2015-ben kezdtek el dolgozni, az utolsó simításokat végzik. A forgatást tavasszal kezdik, a bemutatót 2017 elejére tervezik.

A felvételeket Oroszországban, Németországban és az Egyesült Államokban készülik majd, végigkísérve Vlagyimir Putyin pályáját, azt bemutatva, hogyan lett egy valamikori KGB-tisztből a nagyhatalom elnöke. Az államfő tud a készülő filmről, 2010-ben Szentpéterváron találkozott is a színésszel, de akkor állítólag a politikáról egyetlen szó sem esett, főleg a tigrisek megmentése volt a téma.

Leonardo DiCaprio (41) többek között a Titanic és a Wall Street farkasa című alkotásban nyújtott kimagaslót. Idén a legjobb színész kategóriában Oscar-díjra jelölték a Visszatérő filmbeli alakításáért.

További élelmiszerek áfáját csökkentheti a kormány

0

A sertéshús után további alapvető élelmiszerek esetében vizsgálja az áfacsökkentés lehetőségét a kormány. A sertéshús esetében az adóteher mérséklése megjelent a kiskereskedelmi árakban.

Megjelenik az árakban a sertés tőkehúsok általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése, a kereskedelmi láncok átengedik a családoknak ezt a kedvezményt – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára kedden, egy budapesti CBA Príma üzletben tartott sajtótájékoztatón. 

Az államtitkár hangsúlyozta, ez újabb erőt ad a kormányzatnak arra, hogy továbbgondolja az áfacsökkentések lehetőségeit. A sertés tőkehús forgalmi adójának 27-ről 5 százalékra csökkentése 25 milliárd forintot hagy a fogyasztóknál, egy négytagú család esetében évi 10-12 ezer forint a megtakarítás, tehát minden család havi ezer forinttal többet költhet húsvásárlásra – közölte Nagy István.

A döntésnél azt is vizsgálták, hogy melyik intézkedés szolgálja a magyar gazdaság kifehérítését, a sertéságazat volt az egyik legsúlyosabban érintett az áfacsalásokban – fejtette ki az államtitkár. Nagy István kiemelte, folyamatban van az ágazatban korábban 30 százalék körülire becsült feketegazdaság eltűnése, amit nyomon lehet követni egyebek mellett a tenyészállatok, valamint a vágóállatok számának növekedésében is. 

Kérdésre válaszolva az államtitkár közölte, vizsgálják az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának csökkentését, illetve hogy ezt melyik ágazatban teszi lehetővé a gazdaság teljesítménye. 

Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: üzlethálózatuk is továbbadja az árkedvezményt, a sertés tőkehús fogyasztói ára 17 százalékkal csökkent. Az idei év első hónapjának tapasztalatai szerint a CBA-hálózatban 22-25 százalékkal több sertés tőkehús fogyott, ugyanakkor a baromfitermékeknél 5-10 százalékos visszaesést tapasztaltak. Összességében az értékesített húsok mennyisége jelentősen bővült – tette hozzá.

A kommunikációs igazgató hangsúlyozta, az intézkedés hatására nő a kereslet, ami az egész ágazatot felpezsdíti. Egy évvel korábban, a félsertések áfájának csökkentésekor is érzékelhetőek voltak kedvező hatások – tette hozzá. A sertés tőkehús áfájának csökkentésekor bebizonyosodott, hogy a kereskedelem szereplői az árkedvezményt továbbadják a fogyasztóknak. Bíznak abban, hogy további termékköröknél is jelentős mértékű csökkentés történhet, fontosnak tartják a baromfihús, a hal, a zöldségek és gyümölcsök, a pékáruk, valamint a tejtermékek esetében is az áfa érzékelhető mérséklését  – mondta Fodor Attila.

A cseh reformok is működnek

0

Az Európai Unióban (a szezonálisan kiigazított adatok szerint) 21,944 millióan kerestek aktívan munkát 2015 decemberében, a munkanélküliségi ráta 9,0 százalékos volt – jelentette kedden az Eurostat.

A decemberi uniós ráta megegyezik a novemberivel; az aktív álláskeresők aránya utoljára 2009 júniusában volt ennél alacsonyabb. A munkanélküliek száma ugyanakkor 52 ezerrel csökkent az előző hónaphoz és 2,026 millióval 2014 decemberéhez képest.

Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül a legalacsonyabb, 4,5 százalékos munkanélküliséget Csehországban és Németországban regisztrálták. Máltán és az Egyesült Királyságban 5,1 százalékos volt a ráta (az Egyesült Királyságban októberi adat). A 6,3 százalékos (októberi) magyar mutató a nyolcadik legalacsonyabb, az említetteken túl még Ausztria, Dánia és Luxemburg dicsekedhet alacsonyabb munkanélküliséggel.

A legmagasabb a munkanélküliség továbbra is Görögországban (24,5 százalék, októberi adat) és Spanyolországban (20,8 százalék). 2014 decemberéhez képest a munkanélküliség 23 tagállamban csökkent, Észtországban nem változott, négy országban (Finnországban, Ausztriában, Lettországban és Romániában) kis mértékben emelkedett.

A 25 évnél fiatalabb aktív munkakeresők aránya az EU egészét tekintve tavaly decemberben 19,7 százalék volt (4,454 millió fő, 426 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban). A legalacsonyabb, 7,0 százalékos munkanélküliséget ebben a korosztályban Németországban regisztrálták. Az unióban élő fiatalok munkaerő-piaci lehetőségei Görögországban a legrosszabbak, 48,6 százalékuk keres, de nem talál állást.

Három gépjárműpiaci fúziót engedélyezett a GVH

0

Tulajdonosi átrendeződések várhatók a gépjárművek forgalmazása, biztosítása és pénzügyi lízingje piacán, miután három fúziót is engedélyezett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

A versenyhivatal döntése értelmében a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt. a svájci DDM Group AG tulajdonába kerülhet, a Frey Automobil Holding Kft. közvetlen, egyedüli irányítást szerezhet a Citroën Hungária Gépjárműforgalmazó Kft., valamint a Peugeot Hungária Gépjármű Importáló és Forgalmazó Kft. felett. 

A Wáberer György egyedüli irányítása alatt álló Wáberer Hungária Biztosító Zrt. pedig a Mid Europa Partners független magántőke-befektetői társaság által menedzselt projektcég, a CEE Transport Holding BV-vel közös irányítása alá kerülhet.

A gépjárműpiacot érintő valamennyi fúziót a GVH nyolc napon belül, indoklás nélküli, úgynevezett egyszerűsített döntésekben engedélyezte, a 2016. január 1-jével hatályba lépett közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítás eredményeképpen – olvasható a közleményben. Az új rendelkezés szerint nyolc napon belül kell döntést hozni a két hónapnál rövidebb ügyintézési határidővel elbírálandó ügyekben (sommás eljárásokban), így a versenytörvény szerinti egyszerűsített fúziós eljárásokban is.

A GVH egyszerűsített eljárásban dönt egy fúzió engedélyezéséről, ha a tranzakció nyilvánvalóan nem jár a verseny jelentős mértékű csökkenésével az érintett piacon. A hivatal hangsúlyozta, hogy a nyolc napon belüli döntéshozatalra csak akkor van lehetőség, ha az ügyfelek a fúziós kérelmet hiánytalanul nyújtják be.

Megszűnt a forgalmazó? Élhet termékszavatossági jogával a gyártó felé!

A hibás teljesítés új jogkövetkezménye a termékszavatosság; a rendelkezéssel a jogalkotó választási lehetőséget ad a fogyasztónak, hogy vagy a szerződéses partnerével (az eladóval) szemben érvényesíti kellékszavatossági igényét vagy a gyártóval szemben érvényesíti termékszavatossági igényét – hívják fel a figyelmet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakemberei.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. márciusi hatálybalépésével új érdekérvényesítési lehetőség is megjelent a hibás teljesítések kapcsán, amit termékszavatosságnak neveznek. Ami eddig is ismert fogalom volt a reklamációk kezelése kapcsán, azt röviden szavatosságnak nevezi a közvélemény, hivatalosan pedig kellékszavatosságnak hívjuk. (Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.)

A termékszavatosság a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetű helytállása a fogyasztóval szemben. Ezen szabályozás lényege, hogy a termék gyártója közvetlen szavatossági helytállással tartozik a termék hibája miatt a fogyasztónak (fogyasztónak nem minősülő személyeket ez a jog nem illeti meg).

Ezzel az új rendelkezéssel a jogalkotó választási lehetőséget ad a fogyasztónak, hogy vagy a szerződéses partnerével (az eladóval) szemben érvényesíti kellékszavatossági igényét vagy a gyártóval szemben érvényesíti termékszavatossági igényét.

Termékszavatosság – gyártói felelősség

Gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója is. Az új PTK. a szolgáltatás minőségével kapcsolatos rendelkezéseknél (6:123. §) tartalmaz arra való utalást, hogy a termék előállítója alatt az importálót is érteni kell, ezért megítélésünk szerint importált termék esetén az importáló is gyártónak tekinthető, akit a termékszavatossági követelmények terhelnek.

Termékszavatosság esetén a termék akkor hibás, ha a forgalomba hozatalkor (amikor a konkrét termék a gyártó fennhatósága alól kikerül, és nem akkor, amikor a terméktípus megjelent a piacon) hatályos minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A termékszavatosság csak ingó dolgokra terjed ki.

Termékszavatosság a fogyasztó oldaláról

A gyártótól a fogyasztó elsősorban kijavítást kérhet. Ha a kijavítás megfelelő határidőn belül vagy a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, akkor cserét kérhet. Azaz pénzbeli orvoslásra, árleszállításra és elállásra nincs mód, hiszen a gyártó és a fogyasztó között nem jött létre szerződéses jogviszony, hiányzik a szerződés.

Jelentős különbség a kellékszavatossághoz képest, hogy mindvégig a fogyasztónak kell bizonyítania azt – ha a gyártó vitatja a hiba eredetét, keletkezési körülményeit, a hiba meglétét –, hogy a termék hibás.

A gyártó mentesül a felelősség alól, ha…

A gyártó csak akkor mentesül a termékszavatossági felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a lenti körülmények közül valamelyik fennáll:

  • a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; vagy
  • a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
  • a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

Határidők

A hiba közlésére vonatkozó határidő a kellékszavatossághoz hasonló. Amennyiben a fogyasztó termékszavatossági igénnyel lép fel a gyártóval szemben, úgy igényét a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A késedelemből eredő károkért a fogyasztó felelős.

A termékszavatosság a gyártót a termék forgalomba hozatalától számított két évig terheli. Ezen igényérvényesítési határidő azonban annyiban eltér a kellékszavatossági határidőtől, hogy nem elévülési, hanem jogvesztő, azaz az alanyi jog megszűnik, ezt követően tehát termékszavatossági igényt nem lehet érvényesíteni. Szerződés hiányában a jogvesztő határidő kezdete nem a teljesítés (vásárlás) időpontja, hanem a gyártó által történő forgalomba hozatal időpontja. Termékszavatosságból eredő jogok tulajdonváltozás esetén az új tulajdonost is megilletik.

Miben különbözik a termékszavatosság a kellékszavatosságtól?

A termékszavatosság a kellékszavatosságtól abban tér el, hogy:

  1. kizárólag ingó dolog (termék) hibája esetén áll fenn;
  2. kizárólag fogyasztó érvényesítheti, de az új tulajdonost is megilleti ez a jog;
  3. közvetlenül a gyártónak (forgalmazónak, importálónak) kell helytállnia;
  4. sokkal szűkebb körben minősül hibásnak a termék, amely alapján a gyártó felelőssége fennáll;
  5. a fogyasztó kizárólag a termék kijavítását vagy kicserélését igényelheti;
  6. vita esetén végig a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a termék hibás volt;
  7. a termékfelelősség alól a gyártó kizárólag a törvényben felsorolt esetekben mentesül;
  8. az igényérvényesítés határideje 2 év, amely a termék forgalomba hozatalától számítódik és jogvesztő (nem elévülési).

Fontos hangsúlyozni, hogy a 2014. május 14-étől megkötött szerződések vonatkozásában a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet alapján termékszavatossági igény esetén a gyártót terhelik a rendeletben foglalt kötelezettségek (pl.: jegyzőkönyv felvételi kötelezettség). Továbbá szükséges kiemelni, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörrel rendelkezik a tekintetben, hogy a gyártó megtartja-e az NGM rendeletben foglaltakat a termékszavatossági igények érvényesítése során.

Egységes adóterhelést szeretnének a baromfisok

A sertéshús és a baromfi helyettesítő termékek, ezért, ha csak az előbbi kör áfakulcsa csökken, az negatívan érinti az utóbbival foglalkozó vállalkozásokat – Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke.

A baromfihúsok áfacsökkentése mellett érvelt a  Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke kedden reggel az M1-en. Csorbai Attila hangsúlyozta, a sertéshús és a baromfifélék helyettesítő termékek, ezért nem lehet csak az egyik esetében jelentősen változtatni az áfatartalmat, mert az kedvezőtlenül hathat más ágazatokra. A sertés tőkehúsok áfája január elsejétől 5 százalékra csökkent 27 százalékról.

Csorbai Attila megemlítette, hogy a gyümölcsök és zöldségek esetében sincs eltérő adókulcs. Felidézte, tavaly tavasszal Orbán Viktor miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy megérti a baromfiágazat problémáját, ugyanakkor a költségvetés helyzetével indokolta, hogy nem volt lehetőség mindkét termék áfacsökkentésére. A terméktanács elnöke szerint a sertéságazat egyfajta tisztulási folyamata után a baromfiágazat is sorra kerülhet az áfacsökkentésben. 

Kifejtette, a helyettesítő termékeknél egy adókulcs szükséges, és a fogyasztónak kell eldöntenie, hogy melyik terméket választja. Statisztikák szerint a magyar lakosság évente fejenként 34-35 kilogramm baromfihúst fogyaszt, ami tavaly még megelőzte a 32-33 kilogramm sertéshús-fogyasztási átlagot.

Bomba jó üzlet Putyinnak a szíriai háború

Oroszország katonai bemutató terepnek tekinti a szíriai háborút, azzal együtt, hogy közben megerősíti a helyzetét a térségben. Ez nyilván nem fogadható el a Nyugatnak.

Újabb bírálat érte Vlagyimir Putyin szíriai politikáját. A Pentagon szerint Moszkva mindent megtesz azért, hogy keresztbe tegyen a szövetséges erőknek. Washington sokadszorra is közölte, hogy az orosz harci gépek nemcsak az Iszlám Állam egységeit támadják, hanem a szíriai elnök ellenzékének csapatait is. Nem mellesleg a légi koordináció sem működik mindig olajozottan, az amerikai újságírók szerint az oroszok úgy röpködnek, ahogy éppen eszükbe jut.

Ez nyilván nincs egészen így, egyébként is: a sajtó mást ír Washingtonban, ahogy mást Moszkvában – mindkét oldalon remekül dezinformáltat a hatalom, ha az érdekei úgy kívánják. Moszkvában általában nem reagálnak az amerikai beszólásokra, minek tennék, hiszen egyértelműen kimondták: Oroszország a szíriai elnököt támogatja, amíg a válságot megoldják, és csak utána jöhet más forgatókönyv, amelyben Aszadnak esetleg nem osztanak lapot. Esetleg. Mert ne higgye senki egyetlen pillanatra sem, hogy Putyin az elnök ellenzékét ültetné a hatalomba. Helyette sokkal demokratikusabban hangzik a „majd a nép dönt saját sorsáról” szlogen.

A szíriai harcok végét nem látni. Oroszország tavaly szeptember 30-tól vesz részt a háborúban Aszad oldalán, napi átlagban 4 millió dollárt (1,2 milliárd forintot) költ, s egyre több vadonatúj gépet vet be, vagyis a szuper technikát élesben próbálja ki. Ezt a Nyugat úgy értelmezi, hogy Oroszország így csinál piacot eladásra szánt haditechnikájának. Ez részben talán igaz is, bár az arab országok bemutató nélkül is már jó ideje felsorakoztak vevőnek.

Moszkva az elmúlt hónapokban többször tett felajánlást, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben meghatározó szereplő lehessen, de az Egyesült Államok mellett az Európai Unió sincs elragadtatva az ötlettől. Még akkor sem, ha tisztában vannak a realitásokkal, hogy Oroszország milyen áldozatokat lenne képes hozni az ügyért.

Gondoljunk csak arra, hogy moszkvai források szerint minimum 4 ezer orosz állampolgár is az Iszlám Állam seregét erősíti, tényleges a veszély, hogy néhányukat terrorista akciókra készítenek fel. Oroszországnak a gyászos gazdasági eredmények ellenére megvan a tőkéje a szíriai háborúhoz és a terroristák elleni katonai fellépéshez, ám ugyanez nem mondható el a bizalmi tőkéjéről. A Nyugat egyszerűen nem hisz Putyinnak.

Mivel az orosz államfőt ez egy csöppnyit talán zavarja, de nem érdekli, az orosz légi erő a jövőben is azt teszi, amit a Kremlben jónak látnak. Felmerült, hogy Moszkva az ukrajnai válság szőnyeg alá söprésére, a Krím-félsziget bekebelezésének elfeledtetésére használja Szíriát, ezzel felgyorsítva a nyugati szankciós politika törlését.

Ha így is lenne (szerintem egyébként nincs így), a Nyugatot ez nem érdekli. Angela Merkel német kancellár éppen a napokban pendítette meg, hogy Oroszország ellen meghosszabbíthatják nyáron az uniós büntető intézkedéseket, mert az ukrajnai rendezésért vállalt kötelezettségeit nem teljesíti. Pedig az EU több országában tűkön ülve várják, hogy szankciómentesen ismét üzletelhessenek a magát újra nagyhatalmi álmokba ringató Oroszországgal.

Valószínűleg várniuk kell jó darabig, ahogy a szíreknek a békére.

Szerdahelyi Csaba

A vendéglátó- és az élelmiszeriparban megy tönkre a legtöbb vállalkozás

Nagyot javult tavaly a hazai vállalkozások finanszírozási helyzete, rég nem indult ilyen kevés felszámolás és a kényszertörlések száma is csökkent. A legkockázatosabb terület ma már nem az építőipar. A legtöbb vállalkozás a vendéglátó- és az élelmiszeriparban megy tönkre.

Régen indult olyan kevés felszámolás Magyarországon, mint tavaly – derül ki a Bisnode összeállításából. Az eljárások száma is a 2014-es közel felére csökkent: 2015-ben alig tízezer felszámolás rendeltek el a cégbíróságok, szemben az egy évvel korábbi több mint 17,5 ezerrel. Ilyen alacsony még 2008-ban sem volt a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon, mg a legnehezebb év  2012 volt, akkor ugyanis közel 23 ezer felszámolás indult. 

Végre csökkenésnek indult a kényszertörlések száma is, tavaly 27 százalékkal kevesebb eljárást regisztráltak, mint egy évvel korábban. A kényszertörlési-eljárások száma 2012 óta folyamatosan növekedett – mostanáig. A tavalyi év folyamán, az év elejét és végét összehasonlítva havonta csökkenő trendet tapasztalt a Bisnode a kényszertörlési eljárások számában, csupán a szeptemberi időszakban mutatkozott eltérés a nyáron felhalmozódott ügyek számának megugrása miatt. 

Kényszertörlést például abban az esetben indítanak, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. 2014-ben még több mint 42 ezer ilyen eljárást kezdeményeztek, azonban 2015-ben alig haladta meg számuk a 31 ezret. 

A cégek számához viszonyítva arányaiban a legtöbb kényszertörlés a nagykereskedelemben, a szálláshely-szolgáltatás területén és az adminisztratív tevékenységgel foglalkozó iparágban történt. Ezeken a területeken a bedőlési arány (felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya) is magas, azaz fizetésképtelenség által igen erősen sújtott iparágaknak számítanak.

Megyei szinten a cégek számához viszonyítva Budapesten, Pest megyében és Komárom-Esztergom megyében indult a legtöbb kényszertörlési-eljárás. Ezeken a területeken a kényszertörlések cégszámhoz viszonyított aránya a hat százalékot is meghaladta. Zala, Tolna, Vas és Bács-Kiskun megye volt a kényszertörlések által legkevésbé érintett terület, mivel ezekben a megyékben az eljárások cégszámhoz viszonyított aránya két százalék alatt maradt.

A végelszámolások száma is csökkent tavaly, bár csak minimális mértékben. 2015-ben és 2014-ben is valamivel kevesebb, mint nyolcezer végelszámolás történt, ami a felszámolásokhoz hasonlóan alacsonyabb a 2008-as válság előtti szintnél is. Végelszámolások tekintetében is a 2012-es év volt a csúcs, amikor a végelszámolások száma jelentősen meg is haladta a felszámolásokért. Abban az évben közel három és félszer több végelszámolás indult, mint 2015-ben. 

2015-ben a rekord alacsony felszámolási szám miatt a bedőlési arány is jelentősen mérséklődött. 2014-ben 3,24 százalékos Bisnode Bedőlési Indexszel kellett számolnunk, azaz a cégek több mint három százaléka vált egy éven belül fizetésképtelenné. 2015-ben ez a szám 1,85 százalékra csökkent, ami jelentős javulás a cégek fizetésképtelenné válásának tekintetében. A Bisnode csoport negyedévente közzéteszi a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.

A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkezők listáján az első két helyen hosszabb ideje a privát egészségügyi ellátás és a privát oktatás áll. A gépipar és a vegyipar 2014-ben még kockázatosabb szektornak számított, 2015-ben azonban bekerültek a 10 legkisebb kockázatú iparág listájára. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása szektor nem tudott lépést tartani a többi top listás ágazattal, mivel a bedőlés aránya itt kisebb mértékben csökkent a többi területhez képest.  

Az építőipar évekig a legkockázatosabb szektornak számított, 2015-ben azonban már két iparág is megelőzte. A szálláshely-szolgáltatás már egy ideje vezeti a legkockázatosabb iparágak listáját, az élelmiszergyártás azonban csak most került a lista 2. helyére, megelőzve az építőipart. Az élelmiszergyártás 2014-ben még a 7. helyen szerepelt, és innen ugrott a 2. helyre. A kommunális szektorban nagy átalakulások történtek 2015-ben ezért nem meglepő, hogy felkerült az iparág a lista 5. helyére, pedig korábban még alacsony kockázatúnak számított.

Cégek bedőlési aránya megénként

Megyei szinten Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dőlnek be a legnagyobb arányban (3,49 és 3,02 százalékban) a vállalkozások, míg Komárom-Esztergom és Vas megye cégei vannak a legnagyobb biztonságban 1,23 százalékos, illetve 1,39 százalékos bedőlési aránnyal. Az előző évhez képest minden megyében csökkent a BBI (Bisnode Bedőlési Index), melynek eredményeként a legtöbb közigazgatási egység bedőlési aránya másfél és két százalék közé mérséklődött.

Háziorvosi praxisok: 2016-ban is 750 millió forintra lehet pályázni

A kormány 2016-ban is 750 millió forintot biztosít praxispályázatokra – áll az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményében.

A 2014-ben meghirdetett háziorvosi letelepedési pályázat keretében az állam az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron (OEP) keresztül 413 millió forint támogatást fizetett ki, amelynek eredményeképpen 38, korábban betöltetlen háziorvosi szolgálatot sikerült betölteni. A tavalyi évben a két praxisprogramra összesen 81 pályázatot nyújtottak be, ezek közül hatvannégyen kötötték meg a támogatáshoz szükséges szerződést. Az összesen 471,6 millió forint értékű támogatást az OEP 2015 végén átutalta.

A tavalyi évhez hasonlóan, idén is 500 millió forint áll rendelkezésre a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok betöltésére. A pályázati feltételek 2016-ban sem változnak, így továbbra is azok az orvosok pályázhatnak, akik képesítésük alapján önálló háziorvosi tevékenységet végezhetnek. A betöltendő háziorvosi szolgálatoknak pedig legalább egy éven keresztül betöltetlennek kellett lenniük és ellátandó lakosságszámuknak meg kellett haladni az 1000, illetve az 500 főt (gyermek szolgálat esetében). Az elnyerhető támogatási összeg a praxis betöltetlenségének függvényében nettó 6 és 10 millió forint között alakult. Az elnyert támogatási összeg szabad felhasználású.

A kormány emellett az idei évben is 250 millió forintot biztosít praxisvásárlási program keretében azoknak a háziorvosoknak, akik praxisjogot szeretnének vásárolni. A pályázat elbírálása során továbbra is előnyt élveznek azok a háziorvosok, akik nyugdíjas korú kollégájuktól vásárolnak praxisjogot. A 250 millió forintos keretösszegből az egy háziorvos által elnyerhető támogatás összege maximum 4 millió forint lehet. A támogatási összeget a háziorvos kizárólag a praxisjog vásárlására fordíthatja.

A nyertes pályázóknak mindkét pályázat esetében vállalniuk kell, hogy az adott háziorvosi szolgálatban legalább 4 éven keresztül önálló orvosi tevékenységet végeznek.

Idén október 15-ig lehet pályázni, de a 2016. évben a korábbiakhoz képest újdonság, hogy a beérkezett kérelmek a benyújtás sorrendjében folyamatosan, de legkésőbb a benyújtást követő 60 napon belül kerülnek elbírálásra.

Zika-vírus – Ne utazzanak a riói olimpiára állapotos nők!

0

A brazil elnöki kabinet vezetője bejelentette: állapotos nők ne utazzanak a riói nyári olimpiára, mert a Zika-vírus miatt ez nagyon kockázatos lenne.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális válsághelyzetet hirdetett a Zika-vírus rohamos terjedése ellen. A szúnyogok által kórt már 22 országban regisztrálták, igaz, jelenleg Európában nem kell tartani a fertőzéstől.

Nem úgy Brazíliában, ahol tavaly ősz óta 4 ezer csecsemő jött világra kóros kisfejűséggel. Kolumbiában a legfrissebb jelentések szerint pedig 20 200 esetet regisztráltak, köztük 2 100 állapotos nőt.

Brazíliában néhány napja még azt közölték, hogy az augusztusi olimpia ideje alatt (a dél-amerikai kontinensen akkor tél lesz) nem lesz különösebb kockázat, mert az időjárás nem kedvez a kór terjedésének.

Az elnök kabinetfőnöke azonban hétfőn azt mondta: arra kérnek minden állapotos nőt, hogy lehetőség szerint ne utazzon az ötkarikás játékokra!

A Zika-vírust először 1947-ben Ugandában azonosították, ám 2015 elejéig nem sorolták az emberre veszélyes kategóriába. Jelenleg nincsen megbízható oltóanyag a betegség kezelésére vagy annak megelőzésére.

Olcsóbb az üzemanyag, a fuvardíjak mégsem csökkennek

Hiába az alacsony üzemanyagárak, nem szállítanak olcsóbban a fuvarozók, mert a kötelező biztosítási díjak drasztikus emelése miatt a költségeik összességében nem változtak. Előreláthatólag nem mérséklődnek a helyközi buszjáratok viteldíjai sem.

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary ügyvezető főtitkára a Népszabadságnak azt mondta, elenyésző az üzemanyagárak csökkenésének hatása a közúti fuvarozók egyéb költségeinek növekedése mellett. A belföldi tankolás olcsóbbá válása jó hír, de a rendszeresen külföldön is tankoló kamionosoknak akkora könnyebbséget nem jelent, hogy ellensúlyozná a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások drágulását. Jelezte, hogy tavaly év végén a díjak átlagosan 40 és 100 százalék közti emelésével szembesültek a fuvarozók.

Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) szóvivője a lapnak nyilatkozva elmondta, a gázolajárak csupán néhány százalékát teszik ki a fuvarozási költségeknek. Ha csak az üzemanyagok ára mérséklődne, és más költségek nem emelkednének, akkor csökkennének a fuvarozók díjai is. De az egyéb költségek is változnak, ezért a vállalkozások terheik növekedését érzékelik.

A Népszabadság azt írta, előreláthatólag nem mérséklődnek a helyközi buszjáratok viteldíjai sem, részben azért, mert a Volán-társaságok költségeiben csupán néhány százaléknyi csökkenést hoz az olcsóbb gázolaj. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára azt mondta, a benzinen megspórolt összegnek csak csekély része jelent meg az élelmiszer- és az iparcikkpiacon, a fogyasztói árakból nagyítóval is nehéz lenne kimutatni a benzinár hatását.

Feljelenti a nővéreket a szlovák egészségügyi miniszter

0

Viliam Čislák egészségügyi miniszter rémhír terjesztése miatt feljelentést tesz a nővérek. A tárcavezető szerint semmilyen tekintetben nincs veszélyben a szlovákiai egészségügyi rendszer.

A miniszternek nem tetszenek a nővéri kamara és a szakszervezetek állításai arról, hogy több mint egymillió páciens esetében veszélybe került az egészségügyi ellátás. Viliam Čislák (a fotón) megerősítette, hogy biztosított az egészségügyi ellátás – írja a hirek.sk.

„Feljelentést tettem rémhírterjesztés miatt mindazok ellen, akik ezeket a híreket az utóbbi öt nap során terjesztették” – közölte Čislák. Az egészségügyi ellátás veszélyeztetésére a múlt héten többször figyelmeztetett Monika Kavecká, a nővérek szakszervezetének vezetője. A feljelentésben Kavecká több kijelentésére is utal a miniszter. 

„Kórházainkból 540 nővér távozott. Ezt emberileg nagyon sajnálom, de el kell mondanom, hogy az egészségügyi ellátás teljes mértékben biztosított Szlovákia minden polgára számára, tehát a Zsolnai és az Eperjesi kerületben is. Minden páciens számára megfelelő ellátást biztosítunk” – jelentette ki az egészségügyi tárca vezetője. Megjegyezte: a nővérek, akik képviselőik csapdájába estek, ma munkanélküliek.

Čislák szerint a kamara és a szakszervezetek továbbra is megfélemlítik a nővéreket.

Új elnök-vezérigazgató az NN Biztosító élén

Március 1-jétől Sztanó Imre, az NN Biztosító Zrt. jelenlegi értékesítési és disztribúciós ügyvezető igazgatója tölti be a cég elnök-vezérigazgatói posztját. Cornelia Coman az NN Csoporton belül új pozícióban folytatja karrierjét – jelentette be a vállalat.

Sztanó Imre több évtizedes vezetői tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi piacon. Az új vezető 2013-ban csatlakozott az NN (korábban ING) Biztosítóhoz értékesítési és disztribúciós ügyvezető igazgatóként, valamint az igazgatóság tagjaként – írja a Biztosítási Szemle.

Új üzleti stratégiát megvalósítva emelte az értékesítés teljesítményét, kétszámjegyű növekedést érve el az új üzletszerzés területén. Ezt megelőzően az Erste Groupnál töltött be különböző vezetői pozíciókat.

A jelenlegi elnök-vezérigazgató, Cornelia Coman az NN Csoporton belül folytatja karrierjét, később bejelentésre kerülő pozícióban. 
A magyar életbiztosítótól most távozó vezető az ING Biztosító romániai vezérigazgatói pozíciójából érkezett Magyarországra 2012-ben.

Vezetése alatt az elmúlt négy évben az NN új stratégiát dolgozott ki, egész életre szóló ajánlatok bevezetésével új alapokra helyezte a cég termékkínálatát, és sikeresen vitte végig a tavalyi névváltást.

Minimum 150 szakács hiányzik a balatoni vendéglőkből

0

Megtörheti a gazdasági fejlődést a munkaerő-elvándorlás – figyelmeztet a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatója. Szamosi Lóránt szerint magasan képzett, itthon tartható munkaerőre van szükség.

A kereskedelmi és vendéglátó szektort már-már ellehetetleníti a szakemberhiány, ezzel szemben még mindig sok az alacsony képzettségű vagy képzetlen állástalan. Ennek tipikus leképeződése a Balaton környéke – állítja a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatója, Szamosi Lóránt.

A nemrég megalakult szakképzési centrumok azt kapták feladatul a nemzetgazdasági tárcától, hogy segítsék áthidalni ezt a képzeletbeli szakadékot. A második szakma megszerzésének ingyenessé tétele komoly lépés afelé, hogy növekedjék az állástalanok képzettségi szintje, így az elhelyezkedési esélye is – írja a Magyar Idők.

– Túl messze van a megoldástól, ha csak megyei szinten mondjuk ki, hogy melyek a keresett szakmák. Minél közelebb kerülünk (helyileg is) a problémák forrásához, annál hatékonyabb lehet a megoldás.

A Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatója első körben félszáz balatoni szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban, idegenforgalomban érdekelt gazdálkodó szerv vezetőjéhez fordult levélben, hogy feltérképezze, milyen szakemberre lenne szükségük. Füredtől Siófokig érkeztek a válaszok, amelyek rávilágítottak: a balatoni vendéglátásban 150 szakácsra, 115 pincérre, csaknem száz szállodai recepciósra és ötven cukrászra volna szükség.

Magyar ajánlat a cseh úthasználati-díj rendszer üzemeltetésére

0

A magyar Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ajánlatot tett a cseh közlekedési minisztériumnak a cseh úthasználati díj rendszerének üzemeltetésére 2017-től – közölte a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24) a közlekedési minisztériumra hivatkozva.

A cseh úthasználati díjrendszert jelenleg az osztrák Kapsch Trafficom üzemelteti, amelynek tízéves szerződése 2016 végén jár le. A cseh közlekedési minisztérium 2015 végén jelentette be, hogy megkezdte a új tenderkiírás előkészítését.

A CT24 szerint a magyarok felajánlották a cseheknek, hogy a díjrendszer jelenlegi évi mintegy kétmilliárd koronás üzemeltetési költségeit a felére csökkentik.

Január végén a szlovák SkyToll autópályadíj-rendszer üzemeltető vállalat tett ajánlatot Dan Tok cseh közlekedési miniszternek. Prágai értesülések szerint a SkyToll és a cseh minisztérium képviselői már két alkalommal találkoztak. A SkyToll három éven át üzemeltetné a hálózatot, és a Kapsch díjbeszedő rendszerét részben a szlovák rendszerre cserélné le.

A Cseh Köztársaság a rendszer 2007-es üzembe helyezése óta 67 milliárd korona (2,48 milliárd euró) díjbevételre tett szert. A Kapsch és alvállalkozói a rendszer kiépítésével és üzemeltetésével 18 milliárd koronát kerestek.

A cseh közlekedési miniszter legutóbbi nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy a korábbi tervek ellenére mégsem írnak ki új tendert. Ennek egyik oka az időhiány, a másik pedig az, hogy a Kapschsal megkötött eddigi szerződés olyan feltételeket tartalmaz, amelyek nehezítik a versenypályázat kiírását.

Dan Tok szerint ezért a legvalószínűbb az, hogy a következő két évben is a Kapsch kap megbízatást a rendszer működtetésére, és csak azután lesz új tender a rendszer tízéves működtetésére. A miniszter ugyanakkor megígérte, hogy a végső döntés meghozatala előtt megvizsgáltatja a beérkezett új ajánlatokat is.

MTI/Kokes János, Prága