Az Európai Bizottság az Európai Parlament keddi plenáris ülésén mutatta be a társasági adózás átláthatóbbá tételét ösztönző javaslatait.
Az adócsalás és adóelkerülés évek óta károkat okoz az EU gazdaságában, a LuxLeaks ügy kapcsán pedig felmerült a gyanú, hogy tagállamok adókedvezményt nyújtottak nagyvállalatoknak, ami komoly bevételkiesést jelent a költségvetésben. Az Európai Parlament két különbizottságot állított fel ennek kivizsgálására és a társasági adózás átláthatóbbá tételét ösztönző szabályok kidolgozására kérte a bizottságot, amely a javaslatokat a keddi plenáris ülésen ismertette.
Az Európai Bizottság becslései szerint az adócsalás és adóelkerülés miatt évente mintegy 50-70 milliárd euró körüli összeg kiesik a költségvetésből.
Az igazságosabb és hatékonyabban működő adórendszer érdekében a bizottság a vállalatok adószabályainak reformjára vonatkozó akciótervet dolgozott ki, amelyet első ízben január 28-án ismertetett. Ez egy közös konszolidált társaságiadó-alapra (CCCTB) tesz javaslatot, valamint arra, hogy a vállalatok ott fizessenek adót, ahol a profitot termelik.
A közös konszolidált társaságiadó-alap esetében a tagállamoknak meg kell állapodniuk abban, hogy a vállalkozások mely típusú bevételeire vetnek ki adót. Ez nem azt jelenti, hogy teljes mértékben harmonizálják az adókat, viszont nagyobb átláthatóságot eredményez.
A parlament az információcserét és a közérdekű bejelentők védelmét sürgeti
A parlament támogatja a bizottság javaslatait. Az Anneliese Dodds (szocialista, brit) és Luděk Niedermayer (néppárti, cseh) témafelelősök által jegyzett jelentésében olyan szabályok kidolgozását kéri a bizottságtól, amelyek köteleznék a tagállamokat, hogy tájékoztassák egymást, ha csökkenteni kívánják valamely nagyvállalat adóterheit.
Az EP emellett nagyobb védelmet biztosítana a közérdekű bejelentőknek és kötelezné a multinacionális cégeket, hogy országonként készítsék el a nyereségről és az adózásról szóló beszámolóikat.
Számos EP-képviselő üdvözölte a Bizottság akciótervét. Alain Lamassoure (néppárti, francia) elmondta: „A Google adóügyei az Egyesült Királyságban jól példázzák, hogy miért van szükség a globálisan működő vállalatok adóügyeinek egységes, európai szintű megközelítésére”.
Verseny a tagállamok között
A gazdasági válságot követően számos tagállam megszorító intézkedéseket vezetett be, hogy javítson a költségvetési mérlegén. Ugyanakkor néhány kormány az adóterheket csökkentő egyezséget ajánlott bizonyos nagyvállalatoknak, amelyek így kevesebb adót fizettek, ez pedig bevételkiesést jelentett más tagállamokban is.
Az Európai Parlament 2015-ben a tagállami adómegállapításokat vizsgáló különbizottságot állított fel ennek kivizsgálására. A különbizottság állásfoglalását 2015 novemberében fogadta el, amelyben többek között azt javasolja, hogy a multinacionális cégek országonként készítsék el beszámolóikat a nyereségről. Az EP a 2015. decemberi plenáris ülésén egy második különbizottság felállításáról döntött, hogy az ellenőrzés tovább folytatódjon.
Adóelkerülés néhány tagállamban
2015 októberében az Európai Bizottság megállapította, hogy Luxemburg és Hollandia megsértette az uniós állami támogatási szabályokat, mivel mintegy 20-30 millió értékben adókedvezményeket biztosított a Fiat Finance, illetve a Trade and Starbucks vállalatok részére.
Elisa Ferreira (szocialista, portugál) EP-képviselő szerint a fenti két eset bizonyítja, hogy a tagállamok igyekeznek minél nagyobb adókedvezményt biztosítani a nagyvállalatoknak, mintegy versengenek értük.
Az Európai Bizottság januárban megállapította, hogy Belgium adókedvezményeket biztosított legalább 35 multinacionális vállalatnak és mintegy 700 millió euró visszafizetésére kötelezte a cégeket.
