Kezdőlap Blog Oldal 1067

„A tiszta energiára való átállás melletti elkötelezettségünk megmásíthatatlan és megkérdőjelezhetetlen”

KamaraOnline
-
0
„A tiszta energiára való átállás melletti elkötelezettségünk megmásíthatatlan és megkérdőjelezhetetlen”

Az Európai Bizottság kedden előterjesztette az energiabiztonságra vonatkozó csomagját, amelynek célja az unió földgázellátás zavaraival szembeni stabilitásának és alkalmazkodóképességének javítása.

A csomag intézkedései magukban foglalják az energiakereslet mérséklését, az energiatermelés növelését Európában (beleértve a megújuló energiaforrásokat), a jól működő és teljesen integrált belső energiapiac továbbfejlesztését, valamint az energiaforrások, -szállítók és -útvonalak diverzifikálását. A javaslatok továbbá az európai energiapiac nagyobb átláthatóságára és így a tagállamok közötti erősebb szolidaritás megteremtésére irányulnak.

Ezt az energiabiztonsági csomagot a bizottság az éghajlatváltozással kapcsolatos azon új, globális és univerzális megállapodás fényében nyújtja be, amelyet a világ vezető politikusai Párizsban 2015. december 12-én kötöttek. A párizsi megállapodás erőteljes jelzést adott az üzleti világnak és a politikai döntéshozóknak, elindítva a tiszta energiát egy olyan pályán, amelyen nincs visszaút, és megadva a hátteret a globális energiaátálláshoz.

Maroš Šefčovič energiaunióért felelős alelnök a következőket fogalmazta meg:„Az energiaunióra vonatkozóan egy évvel ezelőtt megindított stratégia ígérete az volt, hogy minden európai polgár számára biztosítani fogja a biztonságos, fenntartható és versenyképes energiát. A mai csomag az energiaellátás biztonságát állítja középpontba, de mindhárom átfogó célkitűzést érinti. Energiakeresletünk csökkentésével és a külső forrásokból való energiaellátás jobb kezelésével teljesítjük ígéretünket és fokozzuk Európa energiapiacának stabilitását.”

Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztos így nyilatkozott: „A 2006-os és 2009-es földgázválság után, amelyek során több millióan maradtak fűtés nélkül, azt mondtuk: soha többé. Ám a 2014-es stressztesztek megmutatták, hogy még mindig túl kiszolgáltatottak lennénk egy nagyobb földgázellátási zavar esetén. A határainkon tapasztalható politikai feszültségek fájóan emlékeztetnek arra, hogy ez a probléma nem fog magától megoldódni. A mai javaslatok egy megbízható, versenyképes és rugalmas rendszerre vonatkoznak, amelyben az energiaforgalom határokon halad át, és a fogyasztók élvezik ennek az előnyeit. Ezek a javaslatok arról szólnak, hogy együtt megvédjük a legkiszolgáltatottabbakat, valamint arról, hogy biztosítsuk magunknak a tiszta energiára épülő jövőt. Leszögezhetem, hogy a tiszta energiára való átállás melletti elkötelezettségünk megmásíthatatlan és megkérdőjelezhetetlen.”

A földgázellátás biztonsága

A földgáz kulcsfontosságú szerepet játszik a karbonszegény gazdaságra való átállásban, és fontos eleme marad az unió energiaszerkezetének. A külső forrásoktól való jelenlegi függés ugyanakkor megköveteli, hogy az unió – felkészülve a földgázellátás esetleges zavaraira – növelje piacai alkalmazkodóképességét. A változékony és versenyen alapuló piac előnyeinek teljes kihasználása érdekében átláthatóbbá kell tenni az uniós földgázpiacot. A rendszer e sebezhetőségének kezelése érdekében a bizottság az ellátásbiztonsági intézkedések kidolgozásakor a nemzeti megközelítés helyett a regionális megközelítést szorgalmazza. A javaslat továbbá a tagállamok közötti szolidaritás elvét is bevezeti annak érdekében, hogy az ellátást, amennyiben komoly válság miatt veszélybe kerülne, biztosítani lehessen a háztartások és az olyan alapvető szociális szolgáltatások számára, mint az egészségügyi ellátás.

Államközi megállapodások

Az uniónak biztosítania kell, hogy az uniós földgázellátás biztonsága szempontjából jelentős azon államközi megállapodások, amelyeket a tagállamai harmadik államokkal kötöttek, átláthatóbbak legyenek, és maradéktalanul megfeleljenek az uniós jogszabályoknak. Ezt a célt szolgálja a bizottság által elvégzendő előzetes összeegyeztethetőségi ellenőrzés bevezetése. Ez az előzetes értékelés lehetővé teszi a versenyszabályokkal és a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályokkal való összeegyeztethetőségnek az előtt való ellenőrzését, hogy a megállapodásokat megtárgyalnák, aláírnák és megerősítenék. A tagállamoknak a megállapodások aláírása előtt teljes mértékben figyelembe kell majd venniük a bizottság véleményét.

LNG- és földgáztárolás-stratégia

Európa a világ legnagyobb földgázimportőre. Európa összesített seppfolyósítottföldgáz- (LNG-) behozatali kapacitása jelentős, jelenleg elegendő a teljes aktuális földgázkereslet 43 százalékának biztosítására. Ugyanakkor az LNG-hez való hozzáférés tekintetében még mindig jelentősek a regionális különbségek. A bizottság a cseppfolyósított földgázra vonatkozó stratégiát vázol fel, amely valamennyi tagállam számára hozzáférhetőbbé teszi az LNG-t mint alternatív földgázforrást. E stratégia központi elemei a stratégiai infrastruktúra kiépítése a belső energiapiac teljessé tétele érdekében, valamint azon projektek meghatározása, amelyek révén véget lehet vetni egyes tagállamok egyetlen forrástól való függésének.

Fűtési és hűtési stratégia

Az épületek és az ipari létesítmények fűtése és hűtése az unió energiafogyasztásának felét teszi ki és 75 százalékban fosszilis tüzelőanyag felhasználásával történik. A javasolt fűtési és hűtési stratégia az épületek és ipari létesítmények széntelenítése előtti akadályok felszámolására összpontosít. Azt is hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások felhasználása hatással lesz az energiabiztonságra.

Mától olcsóbban tankolhatnak az autósok

KamaraOnline
-
0
Mától olcsóbban tankolhatnak az autósok

Ismét olcsóbbak lettek az üzemanyagok. A benzin árát két forinttal, míg a gázolajét három forinttal mérsékelte szerdától a Mol.

Csökkentette bruttó két forinttal a 95-ös benzin és bruttó három forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol. A mérsékléssel a benzin átlagára 298-299 forintra, a gázolajé pedig 296-297 forintra csökkent. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Legutóbb pénteken változtak az árak, akkor a 95-ös benzin átlagára bruttó 6 forinttal csökkent, a gázolajé nem változott. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. 

Siemens: új iparág épülhetne a paksi beruházással

KamaraOnline
-
0
Siemens: új iparág épülhetne a paksi beruházással

A Paks II. atomerőmű fejlesztése esélyt teremt arra, hogy az erőművi beszállító iparág kiépüljön Magyarországon, amely az autóiparhoz hasonlóan felmérhetetlen növekedési lehetőséget rejt az ország számára – mondta Goszták Árpád, a Siemens Zrt. Power and Gas budapesti üzemének gazdasági vezetője kedden, gyárlátogatással egybekötött sajtótájékoztatón, Budapesten.

Arra kevés az esély, hogy komplett, 1200 megawattos turbinákat Magyarországon építsenek, de a komponensek tervezése és gyártása itt is kivitelezhető – tette hozzá.   

Goszták Árpád hangsúlyozta, a Siemens-csoport beszállítóként részt venne a Paks II. beruházásban, közel egymilliárd euró értékben szállítana turbinákat és operatív irányítástechnikát. A turbinákkal kapcsolatosan összességében mintegy 40 százalékos magyar beszállítói hányad lenne elérhető – emlékeztetett a szakember.

A gőz- és gázturbinákhoz használt alkatrészek mintegy 15–20 százalékát gyártja most a budapesti üzem, így a paksi megbízás elnyerése a Siemens számára is jelentős kapacitásbővítéssel és beruházással járna. Mint megjegyezte, az üzem mostani termelési volumene csaknem duplájára nőne a paksi projekt ideje alatt, a vállalat 200 alkalmazottal is bővíthetné mostani 500-as dolgozói létszámát.

Verle Viktor, a Siemens Zrt. Power and Gas divíziójának vezetője hangsúlyozta: mivel a régi paksi erőműveket 2032–2037-ben várhatóan leállítják, a Paks II projektre a kapacitás fenntartása érdekében szükség lenne, a korábbi 2000 megawattos kapacitás az új blokkokkal 2400 megawattra bővíthető.

A divízió vezetője megjegyezte, hogy a budapesti üzem gyárt komponenseket többek között egy amerikai atomerőmű-bővítéshez is, valamint Magyarországon gyártott egységeket építettek be abba a düsseldorfi erőműbe, amelynek gáz- és gőzturbináiban 61,5 százalékos hatékonysággal elektromos áram állítható elő, új világrekordot felállítva ezzel kategóriájában. 

MTI

Félmilliós versenyelőnyt jelent a taxis előírások be nem tartása

KamaraOnline
-
0
Félmilliós versenyelőnyt jelent a taxis előírások be nem tartása

A fővárosban egy járművel személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozásnak tevékenysége beindítása előtt ezek alapján 4–500 ezer forint költséggel kell számolnia – olvasható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében.

Egy, a kormányzati honlapon közzétett dokumentum (l. a csatolt fájlt) kivonatolva sorolja fel a taxizás jogszerű megkezdésének alapvető közlekedésszabályozási feltételeit.

Az engedély nélküli szolgáltatók azonban nemcsak kiegyenlíthetetlen versenyelőnyhöz jutnak az előírások megkerülésével, hanem utasaikat is veszélybe sodorják.

A rendelkezések világosan rögzítik a szolgáltatás nyújtásának kötelező engedélyezési, személyi és műszaki kritériumait. Több kikötés figyelmen kívül hagyása egyértelműen veszélyezteti az utasok élet- és vagyonbiztonságát. Ilyen követelmény pl. a jármű korára, ABS-szel, légzsákokkal való felszereltségére, vagy a gumiabroncsok állapotára vonatkozó elvárás.

Az utasok érdekeinek védelme, a gazdaság kifehérítése és a közlekedésbiztonság javítása érdekében a kormány szigorú szankciókkal szorítja vissza a verseny tisztaságát torzító gyakorlatot – figyelmeztet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedéspolitikai Államtitkárságának közleménye.

Blogot indított a FIVOSZ Gasztro Bizottsága

KamaraOnline
-
0
Blogot indított a FIVOSZ Gasztro Bizottsága

Néhány napja immár blogon is tanácsokat, segítséget ad a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének Gasztro Bizottsága. Hétről-hétre cikkeket ajánlanak az üzletnyitásról, üzemeltetésről, jogi kérdésekről.

Az első bejegyzések között olvasható Rétfalvi-Kurucz Alexandra írása a gombamód szaporodó, házi süteményt, kézműves édességet kínáló üzletekről. A FIVOSZ Gasztro Bizottságának elnöke az alábbiakra hívja fel a figyelmet.

Keress olyan üzlethelyiséget, ami alkalmas a tevékenység végzésére!

Bizony, nem a gombhoz vesszük a kabátot, hanem a tevékenységhez keresünk alkalmas üzletet. Lehet bármilyen jó helyen az egység, akármilyen kedvező bérleti díjjal és üzemeltetési feltétellel, ha például olyan alap dolgot nem tudsz megoldani benne, mint a sütőberendezésekhez szükséges légtechnika. Ha ilyen rendszer nem adott az üzletedben, milliókat kell majd költened a kialakítására. Finom illata van annak a vaníliáskarikának, de nem biztos hogy a társasház lakója is így gondolja napi 10 óra üzemidő után!

Ez nem az otthoni konyhád, itt kicsit több szabálynak kell megfelelned!
Hozom a háztartási sütőmet, meg a konyhapultomat és máris kész az üzlet – ez egy általános csapda, ne ess bele! Bármilyen kicsiben is 
végzed a tevékenységedet (bár ezt a kicsit nem értem, amit indokként szoktak felhozni, mivel a cél, minél többet eladni) az élelmiszerbiztonsági előírások ugyanúgy rád is vonatkoznak! Van szükséges technológiai háttér, amely nélkül nem tudod a működéshez szükséges engedélyeket megszerezni.

Készíts megfelelő üzleti tervet!
Ezt nem győzöm elégszer hangsúlyozni, mivel maga a tény, hogy szeretsz sütni, és otthon napi 5 tortát elő tudsz állítani, az nem jelenti azt, hogy ez elég egy üzlet fenntartásához. Nem hiszek az egyszemélyes üzletekben, nem lehetsz egyszerre árubeszerző, üzletvezető, cukrász és marketinges. Úgy állítsd be a volument, ami egyfelől reális az üzleted mér
etét és gépesítettségét, az alkalmazottak számát tekintve, másfelől képes eltartani a boltodat, sőt az eltartáson felül profitot is eredményez!

A KamaraOnline korábbi beszélgetését Rétfalvi-Kurucz Alexandrával itt olvashatja.

Visszahívja az Apple az új Macbook töltőit

KamaraOnline
-
0
Visszahívja az Apple az új Macbook töltőit

Az Apple 2018 júniusig ingyen kicseréli az új Macbook töltőit, mert azok tervezési hiba miatt nem töltötték a laptopot.

Visszahívja az Apple az új Macbook töltőit, mert azok tervezési hiba miatt nem töltötték, vagy csak akadozva a laptopot. Minden olyan kábel érintett, melyen nincs sorozatszám. A következő felirat olvasható a hibás példányokon: „Designed by Apple in California. Assembled in China.” A cég ezeket ingyen cseréli – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

Ha a rendszerben regisztrálva van a címük, automatikusan kipostázzák az új töltőkábelt, de online, és személyesen is jelezhetik, ha érintettek. A hivatalos viszonteladóknál és a szervízekben is cserélik a kábelt, ehhez azonban a Macbook sorozatszámára is szükség van. A csereprogram 2018. júniusig tart.

A Btk. rejtett titkai

KamaraOnline
-
0
A Btk. rejtett titkai

Számtalan „rejtett titka” van a 2013. július 1-jén hatályba lépett új Btk.-nak, amely az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as büntetőkódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve. A 465 paragrafusból álló jogszabály legérdekesebb rendelkezéseit és összefüggéseit Sereg András vette sorra.

Három és fél évtizedig ítélték el a bűnözőket a korábbi Btk., az 1978. évi IV. törvény alapján, amelyet kihirdetése óta több mint százszor módosítottak a különböző színezetű kormányok – emlékeztet a Jogi fórumon megjelent cikke bevezetésében Sereg András.

A 2013. július 1-jén hatályba lépett 2012. évi C. törvény három részre tagolódik: általános és különös részre, valamint az értelmező rendelkezésekre. Kónya István kúriai elnökhelyettes úgy véli, hogy a kódex általános része kontinuitást mutat az 1978-as Btk.-val, a változások javarészt inkább az egyes bűncselekmények szabályozásánál, a különös részben találhatók.

Ami az általános részt illeti, a törvény időbeli hatályával kapcsolatban az a főszabály, hogy a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Ez a kitétel a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvek azon részét fejezi ki, amelyet az Alkotmánybíróság 1992-ben „kiszámíthatóságnak” és „előreláthatóságnak” nevezett. Ezzel összhangban állapította meg az Alaptörvény, hogy „senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény”. A visszaható hatály kizárása alól azonban a Btk. 2. § (3) bekezdése kivételt tesz: „Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.” Már az „új” jelző használata is érdekes kodifikációs megoldás, pláne a visszaható hatály ilyen nagyvonalú kiterjesztése.

Szigorodtak az elévülés szabályai: korábban legalább három év, az új Btk. szerint minimum öt év az elévülési idő. Azaz hiába négy év a felső büntetési tétele egy adott bűncselekménynek, akkor is legalább öt évet kell várni az elévülésre. Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények büntethetősége viszont egyáltalán nem évül el, noha a régi Btk. ezeknek a bűncselekményeknek az elévülési idejét egységesen húsz évben állapította meg.

Olvassa tovább itt!

Koji László: magával húzza az építőipart a lakáspiac

KamaraOnline
-
0
Koji László: magával húzza az építőipart a lakáspiac

Az elmúlt években az állami, önkormányzati megrendelések tartották életben az építőipart, a következő időszakban azonban a lakáspiac élénkülése adhat új lendületet az iparágnak.

Az építési piac átrendeződik, az építőipar a lakásépítések felé fordul – fejtette ki Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az M1-en. Magyarországon az elmúlt években az állami, önkormányzati megrendelések tartották életben az építőipart – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke.

Kifejtette, a piac kiegyensúlyozott működésénél a közösségi megrendelések arányának 50 százalék körül kellene lennie, de a múlt évben ez megközelítette a 70 százalékot. A magánszektoron belül a nagy ágazatok – gépipar, élelmiszeripar, vegyipar – voltak a megrendelők, a lakossági arány pedig nagyon lecsökkent. Lakásépítés szempontjából 2008 volt az utolsó jó év, amikor még 36 ezer új lakás épült, ez tavaly nyolcezer alá csökkent – hívta fel a figyelmet Koji László.

Az ÉVOSZ elnöke szerint szükség van arra, hogy jobb legyen az építőipar jövedelmezősége, mert jelenleg árbevétel-arányosan 5-6 százalék körül van az eredmény. Ebből nem lehet megvenni az új kéziszerszámokat, gépeket, építőipari berendezéseket, amelyekkel gyorsabban, kevesebb emberrel, hatékonyabban lehet dolgozni – hangsúlyozta. Megjegyezte: a cégek versenyezni fognak a jó szakmunkásokért, akiket jobban meg kell majd fizetni, és ez csak akkor lehetséges, ha ezt a megrendelő is megfizeti.

Arab kézbe került Hitler és Madonna kedvenc szállodája

KamaraOnline
-
0
Arab kézbe került Hitler és Madonna kedvenc szállodája

Közel 80 millió dollárért vásárolta meg egy arab befektetői csoport Bécsben a Hotel Imperialt. A következő négy évben valamennyi szobát felújítják.

Az Al Habtoor Group egészen pontosan 78,8 millió dollárt (24 milliárd forintot) fizetett Bécs egyik legpatinásabb szállodájáért. A Mariahilfer Straße szomszédságában található Hotel Imperial 1873 óta üzemel. Annak idején Adolf Hitlernek állandó szobája volt itt. A közelmúltban pedig olyan világhírességek szálltak meg a szállodában, mint Madonna vagy Mick Jagger, a Rolling Stones frontembere.

A dubaji befektetők a Starwood Hotels & Resorts Worldwide-dal kötötték meg az üzletet, ezzel immár a hetedik szállodájukat fogják üzemeltetni.

A társaság elnöke, Khalaf Ahmad Al Habtoor közölte: az osztrák főváros egyik legszebb műemlék épületében található hotel 138 szobáját ütemesen újítják fel a következő négy évben. A munkát úgy szervezik meg, hogy a szállodát ne kelljen bezárni, ám a vendégek nyugalmát biztosítsák.

Ötödével csökkent az autólízingesek tartozása az elszámolásnak köszönhetően

KamaraOnline
-
0
Ötödével csökkent az autólízingesek tartozása az elszámolásnak köszönhetően

Növekedéssel zárta az elmúlt évet a magyarországi lízingpiac, a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai összesen 513 milliárd forintot helyeztek ki, ami 13,5 százalékos növekedés az előző évhez képest.

Jenei Viktor, a Magyar Lízingszövetség elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a szövetség tagvállalatai összesen 80 285 szerződést kötöttek 2015-ben, ez 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Kiemelte: az 513 milliárd forintos finanszírozott összegből a termelőeszközök finanszírozása 279 milliárd forintra rúgott, ami 6,1 százalékos növekedés. Lévai Gábor, a szövetség főtitkára elmondta: a lízingpiaci szereplők szerint 2016-ban, ha lassabb tempóban is, de folytatódhat a növekedés, elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozási igényei miatt.

A teljes kezelt lízingportfólió – az elszámolásnak és egyes cégek belső átalakításának köszönhetően – jelentősen, 24 százalékkal 1088 milliárd forintra csökkent. Az újautó-értékesítésben 36 százalékkal bővült a lízingfinanszírozás, ami 26 százalékkal több szerződést jelentett. Eközben a használt autókra kötött szerződések száma 1 százalékkal csökkent, a kihelyezett összeg 11 százalékkal nőtt. Az autóportfólió 22 százalékkal csökkent, ami elsősorban az elszámolásnak tudható be.

A lízingszövetség elnöke elmondta: az utolsó negyedév kiugró volt, csaknem 100 milliárd forintot tett ki a termelőeszköz-finanszírozásra szerződött összeg. A teljes finanszírozott összegből az autó- és flottafinanszírozás 244 milliárd forinttal részesedett, a teherautókra és buszokra 133 milliárd forint jutott, további 145 milliárd forintot pedig géplízingre fordították az ügyfelek. A fennmaradó összegből ingatlanokat és egyéb eszközöket finanszíroztak a piaci szereplők. 

Lévai Gábor elmondta: 2015-ben 18 százalékkal, 133 milliárd forintra nőtt a haszonjármű kihelyezés, ez 13 százalékkal több szerződést is jelentett. Ezen belül az új teherautók finanszírozása 4 százalékkal, 94 milliárd forintra bővült, és egy egyszeri tétel miatt jelentősen nőtt az új buszok finanszírozása, 3,6 milliárd forintról 18 milliárd forintra emelkedett. A bővülésben szerepet játszott az Eximbank lízingprogramjában kihelyezett 14 milliárd forint, illetve az MNB növekedési hitelprogramjában kihelyezett mintegy 24 milliárd forint. (MTI)

Román igen a Paks II atomerőmű-tervre

KamaraOnline
-
0
Román igen a Paks II atomerőmű-tervre

A román atomenergia-ipar támogatja a Paks II atomerőmű-projektet, amelynek keretében új atomerőműblokkok épülnek a leállítandó régiek helyettesítése érdekében – közölte az iparág 14 romániai vállalatát tömörítő Román Atom Fórum (ROMATOM).

Az Európai Bizottság célkitűzései között szerepel a melegházhatásért felelős gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése. Ennek érdekében az európai atomenergia-iparban jelentős beruházásokat kell végrehajtani, le kell cserélni a régi, alacsony hatékonyságú, környezetszennyező berendezéseket – írta közleményében a ROMATOM, amelyből a kronika.ro idézett.

A ROMATOM állásfoglalása szerint minden uniós tagállamnak joga van arra, hogy maga döntsön a különböző energiaforrások arányáról annak érdekében, hogy az emissziós célkitűzéseket teljesíteni tudja. A dokumentum rámutat: a Paks II beruházással Magyarország csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, növeli energetikai biztonságát, bruttó hazai termékét, munkahelyeket teremt, és hozzájárul az atomenergia-ipar által használt sajátos tudásanyag továbbadásához.

„A ROMATOM támogatja a Paks II új atomerőmű-egységeinek megépítését és minden olyan európai atomenergetikai beruházást, amely biztonságos, ellenőrzött és üzembiztos technológiát használ” – közölte Marius Gheorghiut, a ROMATOM elnökségét ellátó Elcomex IEA vállalat vezérigazgatója.

A ROMATOM biztonságosnak tartja a paksi bővítési projektben előirányzott – Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Szlovákiában és Magyarországon használt – VVER típusú atomerőműveket. Megjegyzik: az Európai Unióban megfelelő tudás és tapasztalat van ahhoz, hogy ezeket a reaktorokat fűtőanyaggal lássák el, és így csökkentsék az egyetlen forrástól való függőséget.

Uniós pályázatok: egyedül nem megy

KamaraOnline
-
0
Uniós pályázatok: egyedül nem megy

Az uniós pályázatokban gondolkodó vállalkozók sok esetben meglepődnek, amikor pályázatírási szándékkal leülnek a gép elé, hiszen hiába egyszerűsödött a folyamat, mégis, ha valaki szakember segítsége nélkül lát neki, bizony könnyen elveszhet a sok teendő között – írja Andorka Miklós, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. operatív igazgatóhelyettese.

Az alábbiakban minden olyan pályázni szándékozó vállalkozásnak szeretnénk segíteni, akik fontolgatják egy adott felhíváson történő részvételüket. Számukra kívánjuk röviden összefoglalni a teendőket és szemléltetni azokat a jellemző hibákat, amelyeket elődjeik már elkövettek, és amelyek akár egy projekt teljes támogatási összegének elvesztésével is járhatnak – kezdi friss bejegyzését Andorka Miklós, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. operatív igazgatóhelyettese.

Az első és talán legfontosabb teendő, hogy a pályázó képes legyen eligazodni az elérhető uniós források rengetegében.

Minden esetben célszerű az egyetlen hivatalos pályázati honlapról tájékozódni, ugyanis itt jelennek meg az új pályázatokról szóló közlemények, a minisztériumok itt teszik közzé az egyes felhívásokhoz tartozó módosításokat és ezen a honlapon lehet keresgélni a korábban támogatott projektek között is.

Az utóbbi időszakban gazdasági tematikájú portálok is előszeretettel foglalkoznak pályázati hírekkel, eseményekkel, azonban, ha valaki esetleg ezekről a honlapokról szeretné beszerezni az információkat, érdemes figyelembe vennie, hogy ezek a weboldalak – eltérően a fentebb említett hivatalos Széchenyi2020 felülettel –, nem feltétlenül szolgálnak teljes körű információval az elérhető pályázati kiírásokról.

Tapasztalataink szerint (egyes üdítő kivételeket leszámítva) az esetek többségében csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak kiigazodni az érdeklődők a pályázati információk között, azaz nem találják meg az elképzeléseik megvalósításához leginkább illő kiírást. Ilyenkor ne magunkban keressük a hibát; a pályázatírás, a pályázati tanácsadás egy külön szakma, ráadásul, ahogyan az elején is említettük; a látszat ellenére, nem is olyan könnyű egyedül elboldogulni a számtalan adminisztratív és jogi előírás között.

Amennyiben mégis sikerült – vagy legalább is azt gondoljuk, hogy sikerült – megtalálni a nekünk való pályázati kiírást már csak azokkal a legjellemzőbb buktatókkal és hibákkal kell leszámolnunk, amelyeket leggyakrabban elkövetnek a pályázók.

Problémaforrások a pályázatkészítési szakaszban

A pályázók sokszor rosszul mérik fel, hogy indulhatnak-e egyáltalán az adott kiíráson. Abban az esetben, ha a vállalkozás olyan tevékenységgel rendelkezik, amit az adott pályázati kiírás kizár, akkor nem a megfelelő támogatással próbálkozik az érdeklődő és minden bizonnyal nem is jár majd sikerrel. Hasonló gondot jelenthet, ha például olyan gépet, vagy eszközt szeretnénk megvásárolni támogatásból, amit nem lehet elszámolni az adott pályázat keretein belül.

Szintén nagyon fontos elem a belső költségarányokra vonatkozó szabályok betartása: ha nem a szabályoknak megfelelően osszuk el a különböző költségeket, akkor nem lesz eredményes a pályázati anyagunk.

Minden pályázat neuralgikus pontjai a költségelemekre vonatkozó árajánlatok: sokszor nem megfelelő a dátum az ajánlaton, vagy formai hibákkal teli az anyag – ebben az esetben sem járunk sikerrel. Alapvetően elmondható, hogy egy szakmailag jól kidolgozott pályázati anyag sikerét is komolyan veszélyeztetheti egy hibás, vagy hiányos árajánlat.

Elmarad a papírlapú nyilatkozat határidőn belüli postázása: hiába szűnt meg ugyan teljesen a papíralapú pályáztatás és lett helyette elektronikus az ügyintézés; minden pályázat esetében az elektronikus alapon történő benyújtást követő 3 napon belül postai úton is el kell juttatni a cégszerűen aláírt nyilatkozatokat a minisztériumhoz, kivéve, ha a pályázó rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással – ám ez még nem jellemző nagy számban a pályázó szervezetek között. Az elvárás egyszerűnek tűnik ugyan, de az elmúlt időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a vártnál jóval több pályázó feledkezik el erről a kötelezettségéről, mellyel pályázatának azonnali elutasítását okozza.

Az elszámolási szakasz veszélyei

Nyertes pályázat esetén a kedvezményezettek hajlamosak azt hinni, hogy a támogatói döntéssel véget is értek a pályázattal kapcsolatos feladatok, ám ez a legkevésbé sincs így. A megvalósítási fázisban is számtalan rejtett és kevésbé rejtett akadály nehezíti a pályázók dolgát. A legjellemzőbb hibák közé tartoznak az alátámasztó dokumentumokhoz kapcsolódó hiányosságok, melyeknek akár olyan súlyos következményei lehetnek, amelyek a megítélt támogatás felhasználását is veszélybe sodorhatják.

Minden pályázó természetesen szeretné biztonságban tudni fejlesztési projektjét és nemcsak megnyerni a kívánt támogatást, de az „utolsó fillérig” eredményesen fel is akarja használni azt. Mindezt nem lehetetlen elérni egyedül, ám szakértő segítséggel számtalan kellemetlenségtől, nem tervezett plusz költségtől és indokolatlan stresszhelyzettől tudjuk megóvni magunkat és vállalkozásunkat.

Hat évig is elhúzódhat a román közalkalmazottak béremelése

KamaraOnline
-
0
Hat évig is elhúzódhat a román közalkalmazottak béremelése

Három verziót dolgozott ki a kormány a több mint egymillió romániai közalkalmazott fizetésének emelésére. Valamennyi esetben több ütemben, hat éven át nőnének a bérek.

A legköltségesebb verzió éppen a 2010-ben elfogadott, ám azóta sem alkalmazott egységes bérezési törvény lenne, amely mintegy 55 milliárd lejt vonna el a költségvetésből. Ennek értelmében a jelenlegi 2312 lejről 4286 lejre nőne az átlagbér – írja a kronika.ro.

A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja, hogy a Cioloş-kabinet költséghatékonyabb verzió felé kacsintgat, amelynek büdzsére gyakorolt hatása 31 milliárd lej lenne. Ez a kiszivárgott információk szerint rendezné azt a visszás helyzetet is, hogy előfordul, többet keres egy kezdő, mint egy tapasztalt alkalmazott. Ebben az esetben az átlagbér 3208 lej lenne, 40 százalékkal több, mint a mostani.

A harmadik béremelési forgatókönyv Rovana Plumb szociáldemokrata párti volt munkaügyi miniszteré, az 40 milliárd lejes pluszkiadással járna.

A Ponta-kormány és a parlament által tavaly elfogadott fizetésemelések 57 milliárd lejes kiadást jelentenek az államnak, ami 5 milliárd lejjel több, mint amit tavaly erre a célra fordítottak.

Sok nyugtatót és vírusölőt exportáltak Szlovákiából

KamaraOnline
-
0
Sok nyugtatót és vírusölőt exportáltak Szlovákiából

A szlovákiai gyógyszerforgalmazók tavaly 1 216 féle gyógyszert exportáltak, ez körülbelül 1,7 millió doboz orvosságot jelent. Tavaly nőtt a gyógyszerexport, mert 2014-ben 1,4 millió doboz orvosságot vittek külföldre Szlovákiából.

A gyógyszerek gyakran olyan országokba kerülnek Szlovákiából, ahol többe kerülnek. Leggyakrabban Németországba, Nagy-Britanniába, Hollandiába, Lengyelországba, Dániába kerülnek a gyógyszerek. „Tavaly leginkább altatókat, nyugtatókat, kiválasztást elősegítő szereket és vírusölőket vittek külföldre” – mondta el a TASR ügynökségnek az intézet munkatársa, Diana Madarászová.

Parkinson-kór elleni szerekről, epilepszia-gyógyszerekről, urológiai orvosságokról, immunerősítőkről és egyéb, az immunrendszer gyógyításával kapcsolatos szerekről volt szó – írja a hirek.sk.

Az Állami Gyógyszer-ellenőrzési Intézet megtilthatja a gyógyszerek kivitelét, ha azokból hiány van a hazai piacon. Tavaly 134 esetben ezt meg is tette. A kiviteli tilalom leggyakrabban a skizofrénia elleni, a tromboembolikus zavarok kezelésére szolgáló gyógyszereket és a véralvadásgátlókat érintette. Az intézet tavaly 13 nagy gyógyszerforgalmazónak tiltotta meg a gyógyszerkivitelt.

A gyógyszerkivitelt Szlovákiában 2013 óta felügyelik. Akkor Szlovákia egyedüliként az EU-tagállamok közül törvénybe foglalta a gyógyszerkivitel felügyeletét.

Európai parlamenti hét: „a sikeres gazdaságpolitika kulcsa a demokratikus elszámoltathatóság”

KamaraOnline
-
0
Európai parlamenti hét: „a sikeres gazdaságpolitika kulcsa a demokratikus elszámoltathatóság”

Február 16-án az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselői arról egyeztetnek, hogyan lehet fejleszteni az uniós országok gazdaságpolitikájának összehangolásán, valamint növelni a demokratikus elszámoltathatóságot a folyamat során.

Az európai parlamenti hét elnevezésű konferencián február 16-án felszólal Martin Schulz, a Parlament elnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, a Európai Bizottság elnöke is.

A konferencia február 17-én parlamentközi megbeszélésekkel folytatódik. A fő témák a stabilitás, a gazdaságpolitikák összehangolása és a gazdasági kormányzás az EU-ban.

Európai szemeszter

Az „európai szemeszter” az az időszak minden év első félévében, melynek során a tagállami kormányok – egymással egy időben – jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz az alábbi területeken elért előrehaladásukról:

  • a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében a stabilitási/konvergenciaprogram
  • az Európa 2020 keretén belül elfogadott nemzeti reformprogramok.

Ez alatt az idő alatt – és a tagállami költségvetések véglegesítése előtt – a bizottság szakpolitikai iránymutatásokat adhat és ajánlásokat tehet a kormányoknak. Ezek segítségével a tagállamok könnyebben tudják koordinálni gazdaságpolitikájukat: hasznát látják a közös uniós gazdasági menetrendnek, de szakpolitikáit az ország helyzetéhez igazítják.

Az európai szemeszter révén az EU már korán tanulságokat tud majd levonni a tagállami fejleményekből, amelyeket a koordináció későbbi szakaszaiban kamatoztathatnak. Az európai szemeszter az éves növekedési jelentés közzétételével indul.

Az európai szemeszter során a tagállamok összehangolják gazdaságpolitikájukat az uniós szinten elfogadott célokkal. A folyamat azzal kezdődik, hogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza éves növekedési jelentését. Ennek alapján fogalmazzák meg a tagállamok a következő időszakra vonatkozó gazdasági céljaikat. A jelentős növekedés több állami bevételt vetít előre, a lassú pedig kevesebb bevételt jelent.

A bizottság jelentése konkrét javaslatokat is tartalmaz a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagországok számára. Miután ezeket az ajánlásokat elfogadták EU-s szinten, a tagállamoknak is bele kell foglalniuk nemzeti költségvetésükbe. A javaslatok így érinthetik akár az adózást, a munkaerőpiacot, munkanélküli segély, vagy a nyugdíj összegét is.

A bizottság adatai szerint a 2014-es évre vonatkozó 157 ajánlása közül mindössze tízet alkalmaztak teljes mértékben, vagy részben a tagállamok, ezért felszólította a javaslatok alkalmazására az érintett országokat.

Az Európai Parlament tanácsadóként vesz részt a folyamatban. Az EP költségvetési szakbizottsága február 18-án szavaz a bizottság idei növekedési jelentéséhez fűzött álláspontjáról.

Századvég: kedvezőbb a januári vállalati kapacitáskihasználtság

KamaraOnline
-
0
Századvég: kedvezőbb a januári vállalati kapacitáskihasználtság

Egyelőre kedvezően alakul idén a hazai vállalatok kapacitás-kihasználtsága és a várakozások is biztatók.

A januári eredmények alapján a hazai vállalatok kapacitás-kihasználtsága és a várakozások is kedvezőek – derült ki a Századvég Alapítvány háttérbeszélgetésén, ahol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából készülő vállalati és lakossági kutatások módszertanát és megállapításait mutatták be. 

Pillok Péter, a Századvég vezető kutatója elmondta, hogy a visszafogottabb decemberi eredményeket követően januárban a hazai vállalatok kapacitáskihasználtsága 33,9-es értéket ért el a plusz-mínusz százas skálán, és ezzel visszaállt a korábbi pályára. Az ipari vállalatok konjunktúra indexének átlagértéke november óta az építőipar kivételével minimálisan csökken, és januárra mínusz 4,2 százalékos értéket mutat – tette hozzá.

A Századvég kutatása szerint az ország általános gazdasági helyzetével kapcsolatban a lakosság optimistább volt januárban, mint fél évvel korábban. A megkérdezettek több mint negyede, 27,8 százaléka kedvezőnek ítélte meg, a fél évvel korábbihoz képest 39,3 százalék nem érzékelt változást, 34,5 százalék úgy vélte, javult az ország gazdasági helyzete, a legkritikusabbak aránya 13,8 százalékot tett ki. 

A lakosság körében mért pénzügyi bizalmi index átlagos értéke januárban 2,3 volt, ami összességében semleges attitűdre utal, és lényegében megegyezik az előző két hónap eredményével. A fogyasztói bizalom index átlaga számottevően előrelépett a januári mínusz 14,77-es értékkel az előző hónaphoz képest. 

Cseke Bence, a Századvég tudományos munkatársa elmondta, hogy nemzetközi tanulmányokat összesítve vizsgálták Budapest pénzügyi központtá válásának lehetőségét, a Global Financial Centres Index (GFCI) alapján Budapest 2008 után egy év alatt 15 helyet esett vissza, 2013 óta három helyet lépett előre. 

A világ élvonalával összevetve – Dubai, Frankfurt, London, New-York és Szingapúr – Budapest infrastrukturális erőssége, hogy átlag feletti az internet sebessége, alacsony az életminőséget befolyásoló széndioxid kibocsátás, viszonylag alacsony a rezsiköltség és az irodák bérleti díja – sorolta Cseke Bence, aki a gyengeségek közé sorolta az egészségügyi infrastruktúrát, a repülőtérről közvetlenül elérhető desztinációk szűkösségét.

Cseke Bence rámutatott, hogy a kutatás eredménye szerint Budapest közlekedési infrastruktúrája jó, átlagnál kedvezőbb az ezer lakosra vetített bűncselekmények száma. Az angol nyelvű kulturális programokkal lehetne erősíteni a külföldiek érdeklődését, ugyanakkor az idegen nyelvű képzésekben élen jár Budapest a régióban. (MTI)

Az uniós pályázatok beindíthatják a kkv-k beruházásait

KamaraOnline
-
0
Az uniós pályázatok beindíthatják a kkv-k beruházásait

A hazai kkv-k jelentős része előbbre hozná beruházásait, amennyiben rövid időn belül elérhetővé válnának az uniós források. A jelenlegi pályázati kiírások mellett a cégek közel fele tartja reálisnak uniós támogatás elnyerését.

A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban még inkább előtérbe kerülnek a kis- és középvállalkozások (kkv). A rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forintos keret 60 százalékát fogják gazdaságfejlesztésre fordítani, míg az előző költségvetési periódusban ez az arány jóval alacsonyabb, 24 százalék volt. A napokban az is kiderült, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) idei évi keretösszege meghaladja az ezermilliárd forintot.

A félezer hazai kkv vezető megkérdezése alapján látszik, hogy a cégek igencsak várják a pályázati kiírásokat. Az elmúlt két negyedévben folyamatosan nő azon cégek aránya, amelyek úgy vélik, támogatáshoz juthatnak a mostani ciklusban. Jelenleg a vállalkozások közel fele, 44 százaléka nyilatkozott így, míg korábban 36-38 százalék volt ez az arány. A konkrét pályázatokról már visszafogottabban vélekednek, megközelítőleg minden negyedik (23 százalék) kkv hallott olyan kiírásról, amely felkeltette a cég érdeklődését. 

Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy a felmérés készítésekor még alig néhány kkv-knak szóló felhívás jelent meg kutatás-fejlesztés, illetve innováció témában – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. Ezt az arányt javíthatja a nemrég nyilvánosságra hozott GINOP pályázatok listája, amely több mint 90 várhatóan idén megjelenő pályázatot tartalmaz – tette hozzá a szakember.

Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy egyre több cég az EU-s pályázati forrásoktól is függővé teszi fejlesztéseit, és hajlandóak változtatni beruházási terveiken. Azok körében, akik idén beruházást terveznek, 53 százalékuk ütemezné át és hozná előbbre beruházásait, amennyiben heteken belül elérhetővé válnának az uniós pályázatok.

Tavaly év elején még csak a vállalkozások harmada nyilatkozott így. Azon cégeknél, amelyek tervei között nem szerepel fejlesztés, egy év elteltével 19 százalék helyett már 27 százalék tervezne beruházást, ha rövid időn belül megjelennének a cég szempontjából releváns pályázati kiírások – mondta el a szakember.

Cégértékelés: befektetőknek, vevőknek áll a világ!

KamaraOnline
-
0
Cégértékelés: befektetőknek, vevőknek áll a világ!

Az idő a befektetőknek és a vevőknek dolgozik, mivel eladó céltársaságot most relatíve könnyen lehet találni. S ezek a trendek nyomás alatt tartják a vételárakat – irja Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary elnök-vezérigazgatója.

Az elmúlt években a 10-15 millió euró alatti tranzakciók esetében – bár a teljes piaci „DealTable” nem áll rendelkezésre – a mi tapasztalataink alapján a Befektetők 2-5X EV/EBITDA szorzó számokat ajánlottak a hazai társaságokért. A kirajzolódó trend, az hogy számosságában nagyobb mértékben jelennek meg eladók a képzeletbeli hazai M&A „piactéren” – írja friss bejegyzésében Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary elnök-vezérigazgatója.

Erősödő M&A aktivitás

Mi okozhatja a megnövekedett M&A aktivitást, és milyen hatással van ez a vételárakra vagy cégértékelésre?

Kínálati oldal: Okok között a már unalomig hangoztatott „öregségi görbe” áll, vagyis egyre több társaság kerül abba a helyzetbe, hogy tulajdonosuk (ez jellemző inkább a hazai KKV-eladók többségére) utódlási problémával és átöröklési nehézségekkel, illetve ezek hiányával küzd. Ezek siettetik a tulajdonosi exit döntéseket, így az eladók egyre nagyobb számban lépnek a „tranzakciós” piacra eladási szándékkal.

Kínálati árazás: Árazás tekintetében, ha nincs egy jól és strukturáltan felépített tulajdonosfüggetlen menedzsment, akkor a tulajdonos magával együtt kénytelen árusítani eladó cégét. Ez persze nehezíti az eladási folyamatot, ami csökkentett vevői árazásban is megjelenik: a hazai KKV tranzakcióknál ilyen esetek dominálnak. Emiatt lehet azt tapasztalni, hogy a lezárt tranzakciók esetében az eladók elfogadnak egy relatíve alacsony szorzószámon alapuló árazást, kb. 2-3 EV/EBITDA-s értékelést.

Keresleti oldal: A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben a megtakarítások után várható átlagos hozamígéretek már erősen konvergálnak az évi 2-3 százalékos tartományhoz, ezért a befektetők magasabb hozammal kecsegtető lehetőségek után kutatnak. Ugyanakkor nem feltétlenül érvényesül az a közgazdasági alaptörvény a jelenlegi M&A piacon, hogy a több vevő automatikusan generálja az árversenyt. Miért? Mert ritkábbak a többszereplős aukciók, ahol a befektetők egymásra licitálva srófolnák fel az árakat. Azért is ritkábbak az árversenyek, mert egy kialakuló aukciós környezetben számos befektető eleve bele sem kezd olyan tranzakciós folyamatba, amelyről sejti, hogy ott csak egy árfelhajtó spirálba kerülne.

Keresleti árazás: A cégvásárlás mindig is nagy kockázatú, de magasabb hozammal kecsegtető befektetési lehetőségek közé tartozott. A befektető annyiban tudja csökkenteni a kockázatát, ha pl. ugyanabban a szektorban keres befektetéseket, mint amelyikben van már érdekeltsége/piaci ismerete. A befektetők eléggé világosan kommunikálják mostanában, hogy az ő saját értékelésük alapján meddig tudnak elmenni az ajánlatban (s ezzel együtt nem is mennek bele egy árversenybe), hiszen az alacsony kamatkörnyezetben nekik sincs akkora mozgásterük, hogy könnyen tudják teljesíteni a saját belső hozamelvárásukat. Tehát a befektetőknek/vevőknek áll a világ mostanság, mert az idő nekik dolgozik, mivel eladó céltársaságot most relatíve könnyen lehet találni. S ezek a trendek nyomás alatt tartják a vételárakat.

Persze vannak olyan tranzakciós szituációk, amikor lehet versenyt generálni és nem is feltétlenül a nagyobb tranzakciós méretben. Ezt mindig a céltársaságok adott piaca, piaci részesedése, növekedési lehetősége és nyereség/fedezet tartalma és annak potenciálja befolyásolja (és ezen kívül további egyéb más tényező is lehet). Tehát egy jó növekedési lehetőségekkel és független menedzsmenttel rendelkező céget elképzelhető egy aukciós jellegű eladási folyamattal a piacra vinni, több vevő egyidejű megversenyeztetésével.

„Kétpólusú árazási” piac körvonalazódik

Kisebb méretű cégeknél, amelyeknél a 2 legérzékenyebb terület (növekedési lehetőségek és független menedzsment) kevésbé attraktív, ott az árazás beszűkül az EV/EBITDA 2-4-es szorzók közé.

Ugyanakkor azon társaságok esetében ahol a tulajdonos megvalósította / megoldotta mindezeket a kritériumokat, az alacsony befektetési hozamelvárások miatt, csak akkor hajlandó eladni, ha EV/EBITDA Szorzószámok jóval nagyobb tartományba esnek: nem ritkák a 8-10-12 szorzószámos vagy afölötti elvárások.

A szokásos M&A és értékelési eszközökkel ezek a szorzószámok túlértékelteknek tűnhetnek. De a mai hazai valóság az, hogy ezek a „felső kategóriás” eladók — elmondásuk alapján — még mindig sokkal többet tudnak realizálni akkor, ha megtakarításukat nem a klasszikus banki instrumentumkban fialtatják alacsonyabb hozamok mellett, hanem a cégükbe forgatják vissza magasabb hozamelvárás mellett.

Elmozdulás ezen a téren csak akkor várható, ha az ilyen cégek növekedési kilátásai valamilyen oknál fogva sérülnek, vagy a banki hozamok szignifikánsan növekedésnek indulnak. De ez utóbbira még pár évet valószínűleg várni kell.

Felpörgette a műszaki cikkek piacát a mosógépcsere-program

KamaraOnline
-
0
Felpörgette a műszaki cikkek piacát a mosógépcsere-program

A tartós műszaki cikkek értékesítése 8,7 százalékos bővülést ért el tavaly az utolsó negyedévben éves összevetésben, a forgalom meghaladta a 192 milliárd forintot. A növekedés főleg a telekommunikációs eszközöknek és a háztartási nagygépeknek volt köszönhető.

A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint tavaly a negyedik negyedévben ismét fellendült a háztartási nagygépek piaca, amelynek 24 százalékos bővülése kiugró a többi szektorhoz képest. Ebben nagy szerepet játszott a mosógépcsere-program, amelynek eredményeképpen több mint másfélszer annyi mosógép fogyott, mint az előző év utolsó negyedévében, és a megvásárolt mosógépek fele A+++-os modell volt. Megnőtt a szárítógépek, a mosogatógépek, a főzőlapok és a mikrohullámú sütők iránti kereslet is, csak a fagyasztók forgalma esett vissza.

A telekommunikációs szektor eladásai értékben 14,7 százalékkal voltak magasabbak 2015 október-decemberben, mint az ezt megelőző év azonos időszakában. A hagyományos mobiltelefonok forgalma erősen csökkent, ugyanakkor az okostelefonok mennyiségben és értékben is kétszámjegyű bővülést értek el. Az okostelefonok körében egyre népszerűbbek a nagy kijelzős modellek, de a legnagyobb képernyőosztály az eladási számok alapján nem aratott osztatlan sikert – számolt be az MTI. 

Az irodatechnikai eszközök jellemzően nem tartoznak a kiemelkedő bővülést mutató szektorok közé, de a közlemény szerint ez most változott, az értékbeli forgalom a negyedik negyedévben 13,3 százalékkal múlta felül 2014 utolsó negyedévének adatait. A nyomtatókat leszámítva a kategória összes termékéből több fogyott, az élre a lézertonerek álltak kétszámjegyű bővüléssel. A karácsonyi ajándékozások miatt a háztartási kisgépek esetében az év utolsó három hónapja a fő szezon, tavaly ez az időszak 7,6 százalékos növekedést hozott az értékesítésben 2014 azonos negyedévéhez képest – közölték.

 A fotópiac 5 százalékkal magasabb értékesítési forgalmat ért el tavaly a negyedik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest. Mind a digitális tükörreflexes készülékek, mind a kompakt cserélhető objektíves fényképezőgépek kétszámjegyű növekedést realizáltak, a piac nagy részét kitevő fix lencsés kompakt gépek háttérbe szorulása tovább folytatódott. 

A GfK tájékoztatása szerint 2015 utolsó negyedéve a magyar szórakoztató elektronikai piacon stagnálással zárult. Csak a játékkonzolok, hordozható hangsugárzók és akciókamerák pozíciója tudott erősödni tavalyhoz képest, a hagyományos audio és video termékek esetében kétszámjegyű visszaesést regisztráltak. 

A tavalyi év utolsó negyedévében a számítástechnikai szektor 2,2 százalékos értékbeli csökkenést könyvelhetett el az előző év azonos időszakához képest. Jelentősen bővült a monitorok és az egerek értékesítése, de ez sem tudta ellensúlyozni a tabletek nagymértékű hanyatlását. A tabletek gyenge szereplésén az sem segített, hogy az átlagárak a teljes negyedévben és decemberben is magasabb szinten voltak a megelőző év azonos időszakához képest – közölte a GfK.

Orosz haditechnikával fegyverzi fel magát Irán

KamaraOnline
-
0
Orosz haditechnikával fegyverzi fel magát Irán

Irán légvédelmi rakétákat és ütegeket, valamint harci repülőket és katonai helikoptereket, továbbá tankokat és önjáró rakétarendszereket vásárolna Oroszországtól. A közel-keleti állam nyolcmilliárd dollárt költene haditechnikája fejlesztésére.

Irán legkevesebb nyolcmilliárd dollár értékben vásárolna fegyvereket Oroszországtól – értesült a Kommerszant című moszkvai politikai-gazdasági napilap. Az újság az orosz katonai együttműködés rendszerét ismerő forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Hoszein Dehgán iráni védelmi miniszter hétfőn kezdődött kétnapos moszkvai látogatása nagyot lendíthet több fontos tervbe vett iráni-orosz fegyverügyleten. Teherán már átadta Moszkvának azoknak a hadieszközöknek és fegyvereknek a listáját, amelyeket iráni katonai illetékesek be akarnak szerezni Oroszországtól. A lapot informáló források szerint legkevesebb nyolcmilliárd dolláros megállapodáscsomagról lenne szó. 

A Kommerszant azt írta, hogy Dehgán látogatásakor hangsúlyt kap a már aláírt katonai megállapodások végrehajtása, így az Sz-300-as légvédelmi rendszerrel leszállítása Iránnak, de a teheráni illetékesek nem rejtik véka alá azt sem, hogy a legkorszerűbb, Sz-400-as Triumf típusú légvédelmi ütegeket is vásárolnának Oroszországtól. Dehgán nyíltan beszélt erről az iráni médiának egy nappal a moszkvai látogatása előtt. Az iráni védelmi miniszter a minap azt is bejelentette, hogy országa szerződést fog aláírni Oroszországgal Szuhoj-30-as típusú harci repülőgépek vásárlásáról. Irán T-90-es harckocsikat, Basztion típusú önjáró rakétarendszerek és katonai oktató helikoptereket is vásárolna.

A Kommerszant megjegyezte, hogy két dolog zavarhatja meg az iráni fegyvervásárlási tervek megvalósítását. Egyrészt a pénz hiánya: Irán orosz hitelre vásárolna fegyvereket, de a gazdasági válság miatt Moszkva nem hajlik erre. A másik tényező az ENSZ Biztonsági Tanácsának tavalyi, 2231-es számú határozata, amely nyugtázza az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodást, de kiköti, hogy 2020-ig minden esetben a BT engedélye kell a hagyományos fegyverek eladásához Iránnak, márpedig az Egyesült Államok bizonyosan vétót emelne az orosz-iráni fegyverügyletek ellen. (MTI)

Egészségkárosító pénztárcákat és ékszereket vont ki a forgalomból a fogyasztóvédelem

KamaraOnline
-
0
Egészségkárosító pénztárcákat és ékszereket vont ki a forgalomból a fogyasztóvédelem

Kivont a forgalomból két bőrkarkötőt és egy bőr pénztárcát a fogyasztóvédelmi hatóság, mert a termékek króm tartalma meghaladta az egészségügyi határértéket.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) ékszereket (nyakláncokat, medálokat, gyűrűket és fülbevalókat), valamint bőrből készült pénztárcákat, összesen 39 terméket vizsgált meg. Az ellenőrzés célja a kereskedelmi forgalomban kapható bőrrel érintkező fémtárgyak nikkel kibocsátásának vizsgálata, valamint a bőripari árucikkek króm és azoszínezék tartalmának kimutatása volt. (A vizsgált termékek listáját ITT találja.)

A 24 fémből készült (vagy fémet is tartalmazó) termék (közülük két bőrből készült karkötő, amelyeknek fém díszítő elemei, illetve záraik nagy felületen közvetlenül érintkeznek csukló részen az emberi bőrrel) kioldódó nikkel tartalmát vizsgálták a szakemberek. Minden minta megfelelt a hatályos rendelet szerinti követelménynek, nikkel tartalmuk a kimutatási határérték alatt volt.

A 17 bőrből készült mintánál a kimosható króm tartalom, valamint az azoszínezékekből származó aromás amintartalom került vizsgálat alá. A szakemberek 17 mintából három terméknél mértek magasabb króm tartalmat a hatályos rendeletben rögzített határértéknél: két karkötő és egy pénztárca bizonyult veszélyesnek a vizsgálat során.

Összességében tehát a vizsgált 39 minta közül 36 megfelelt a biztonságossági követelményeknek. Három termék az egészség károsodás szempontjából súlyos kockázatot jelent a felhasználók számára. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonása és visszahívása tekintetében a kormányhivatalok intézkednek.

A témavizsgálat fontosságát indolkolta, hogy bizonyos vegyi anyagok az emberi bőrrel tartósan vagy nagy gyakorisággal érintkezve az élő szervezet számára komoly kockázatot jelenthetnek. Ezek közül kiemelhetők például a különböző fémötvözetekben jelen lévő nikkel, vagy a krómcserzéssel tartósított bőripari árucikkeknél előforduló króm tartalom, valamint a textil- és bőrtermékek színezéséhez felhasznált azoszínezékek.

Mindhárom anyag az arra érzékeny embereknél egészségkárosodást okozhat, a nikkel és a króm könnyen túlzott mértékű immunreakciót válthat ki, amelyek általában különböző bőrelváltozások formájában jelentkeznek, az azoszínezékek karcinogén hatásúak lehetnek. Az azoszínezékek textília és bőr festésére alkalmas színezékek, kiváló színstabilitással rendelkeznek, ezen felül nagyon sokféleképpen keverhetők.

Alkalmazásuk és használatuk során azonban kiderült, hogy egyes azoszínezékek egészségre káros hatásúak lehetnek. Az azoszínezék-tartalom meghatározása fontos, hiszen egyes azoszínezékek az emberi bőrrel tartósan vagy nagy gyakorisággal érintkezve egészségügyi kockázatot jelenthetnek esetleges rákkeltő hatásuk miatt.

A termékek címkézésével sem volt minden rendben, csupán két termék felelt meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak. Az azonosító jelölést két minta kivételével valamennyi terméken vagy annak csomagolásán feltüntették, azonban a gyártó és az importőr adatait jellemzően nem tüntették fel. A gyártó adatai csak két mintán, míg az importőr adatai hét terméken szerepelt megfelelően.

A marhaállomány nőtt, a sertéseké viszont csökkent tavaly

KamaraOnline
-
0
A marhaállomány nőtt, a sertéseké viszont csökkent tavaly

Tavaly decemberben 821 ezer szarvasmarhát tartottak Magyarországon, 18 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, a sertésállomány viszont 11 ezerrel 3,1 millióra csökkent.

Tavaly december 1-én 821 ezer szarvasmarhát regisztrált a statisztika, 18 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, a sertésállomány némileg csökkent, a juhállomány viszont kissé nőtt – jelentette a KSH. A szarvasmarha-állomány 2010 óta tartó növekedése tovább folytatódott. A marhaállományban 368 ezer tehenet számláltak, 9 ezerrel többet az egy évvel korábbinál.

A 3,124 millió sertés 11 ezerrel volt kevesebb a 2014. évi decemberinél, az anyakocák száma háromezerrel csökkent, 197 ezerre. Tavaly decemberben 1,190 millió juh, ebből 849 ezer anyajuh volt az országban, ötezerrel több, illetve hétezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A tyúkállomány 1,9 millióval, 32,432 millióra nőtt, ebből 12,39 millió tojó tyúk volt, 443 ezerrel több a 2014. évi decemberinél.

A szarvasmarhák tavalyi, 18 ezres növekményéből az egyéni gazdaságokban nevelt állatok háromezret tettek ki, de a júniusi létszámhoz képest ott 4 ezerrel csökkent az állomány, míg a gazdasági szervezeteknél 6 ezerrel nőtt. A sertésállomány nem változott az év második felében, a gazdasági szervezeteknél 10 ezerrel csökkent, az egyéni gazdaságokban ugyanennyivel nőtt a létszáma.

A szarvasmarhák 37,2, a sertések 26,3 százalékát tenyésztik egyéni gazdaságok, a többségüket a gazdasági szervezetek tartják. A tyúktenyésztés 63,5 százaléka is gazdasági szervezetéknél zajlik, a juhállományból viszont csak 12,6 százalék a szervezetek részesedése – derül ki a KSH adataiból. Az állatállomány soron következő, 2016 júniusi adatairól 2016. szeptember 20-án közöl statisztikát a KSH.

Ötből négy munkáltató tavaly is fennakadt a munkavédelmi ellenőrzéseken

KamaraOnline
-
0
Ötből négy munkáltató tavaly is fennakadt a munkavédelmi ellenőrzéseken

2015-ben a munkavédelmi hatósági ellenőrző munka 13 721 munkáltatóra terjedt ki, amelynek során a munkavédelmi hatóság ellenőrizte az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását – derül ki az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának jelentéséből.

Az ellenőrzött munkáltatók 81,7 százalékánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ez az arány 1,1 százalékponttal kevesebb a 2014-es év azonos időszakában tapasztalt 82,8 százalékához képest.

A munkavédelmi hatóság az ellenőrzések során 264 111 fő munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálta. Szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 65,7 százalékánál tapasztaltak. Ez az arány 3,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában (62,1 százalék). A tárgyidőszakban országosan alkalmazott új ellenőrzési módszerrel, a munkáltatók írásbeli tájékoztatásra történő kötelezésével további 1 156 munkáltatót vizsgált a munkavédelmi hatóság.

A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 32,5 százaléka volt súlyos szabálytalansággal érintett, ez 56 373 főt jelent, mely csupán 0,3 százalékkal több mint a 2014. évi 32,2 százalékos súlyosan veszélyeztetett 67 682 főt érintő létszám.

A munkavédelmi hatóság a 13 721 munkáltató ellenőrzése során 25 501 látogatást folytatott le. A látogatások számát a látogatások okai szerinti bontásban a következő táblázat mutatja:

Az állampolgárok nagy számban tettek bejelentést az egészséget és biztonságot veszélyeztető munkakörülmények miatt. Közérdekű bejelentés miatti 2 461 látogatás során 1740 közérdekű bejelentést, 204 panaszbejelentés miatti látogatás alkalmával 197 panaszbejelentést vizsgáltak ki. Az összes látogatás 10,45 százaléka irányult közérdekű és panaszbejelentés kivizsgálására. Utóellenőrzésekre a látogatások 9,1 százalékában, míg célvizsgálatra az ellenőrzések 12,5 százalékában került sor. A munkavédelmi hatósághoz beérkező bejelentett, kivizsgálásra kötelezett súlyos munkabalesetek kivizsgálása folyamatosan történik.

Az ellenőrzések során hozott határozatok

Az ellenőrzések eredményeként összesen 19 719 munkavédelmi döntés született.

Az érdemi munkavédelmi döntések 3,3 százaléka vont maga után valamilyen pénzügyi jellegű szankciót (munkavédelmi bírság, eljárási bírság). A közigazgatási határozatokban összesen 70 444 intézkedés meghozatalára került sor. E határozatokban foglalt intézkedések közül 18 854 munkabiztonsági jellegű, 10 156 intézkedés munkaegészségügyi és 41 434 intézkedés munkavédelmi tárgyú volt.

A leggyakoribb intézkedések

A 15 leggyakoribb intézkedést figyelembe véve összességében a legtöbb intézkedés a nem megfelelő munkaeszközök (7,30 százalék) miatt született (5. és 8. intézkedés). Ezután a villamosbiztonsági hiányosságok (7,02 százalék) miatti intézkedés következik (4. és 9. intézkedés). A harmadik legtöbb intézkedést a „Munkavédelmi ismeretek hiánya” miatt hozták, amely az összes intézkedés 6,04 százaléka. A „Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése” tárgyú intézkedéssel érintett hiányosságok miatt az összes intézkedés 5,96 százaléka született. Az „Egyéni védőeszköz juttatási rend szabályozásának hiánya” miatt az 5. legtöbb intézkedést hozták (az összes intézkedés 3,93 százaléka). Továbbra is magas az „Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegése” miatt hozott intézkedések száma (6. legtöbb intézkedés, az összes intézkedés 3,65 százaléka.) Hasonló arányban hoztak intézkedést az „Alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése” tárgyban, ami az összes intézkedés 3,52 százalékát teszi ki. A „Be- és leesési veszély” miatt az összes intézkedés 2,95 százalékban hoztak intézkedést.

Kiemelt intézkedések

A kiemelt érdemi intézkedések a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét leginkább veszélyeztető munkáltatói szabályszegésekre utalnak. 2015-ben a kiemelt érdemi munkavédelmi intézkedések száma 18 984, a kiemelt érdemi munkabiztonsági intézkedések száma 9 565, a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések száma pedig 2 375 volt. A kiemelt intézkedések az összes intézkedés 43,9 százalékát teszik ki.

Kiemelt munkavédelmi intézkedések. Az összesen 70 444 munkavédelmi intézkedés közül a kiemelt munkavédelmi intézkedések száma 18 984, ami az összes intézkedés 26,9 százaléka.

A kiemelt munkavédelmi intézkedések közül összességében a legtöbb intézkedésre (28 százalék) a veszélyes anyagokkal (ideértve a veszélyes keverékeket is) végzett tevékenységgel kapcsolatban (2. és 4. legtöbb intézkedés), míg a második leggyakrabban a „Munkavédelmi ismeretek hiánya”miatti intézkedésre került sor (23 százalék). A harmadik legtöbb intézkedést az egyéni védőeszközök használatának szabályainak megszegése miatt hozták (11 százalék).

Továbbra is gondot jelent az emelőgépek üzemeltetési szabályainak a megszegése. Az erre irányuló intézkedések a kiemelt munkavédelmi intézkedések 8 százalékát jelentették. Hasonló arányban született intézkedés az orvosi alkalmassági vélemények hiánya és a kockázatértékelésekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt is (8–8 százalék).

Kiemelt munkabiztonsági intézkedések. A 18 854 munkabiztonsági intézkedés közül a kiemelt munkabiztonsági intézkedések száma 9 565, ami az összes intézkedés 13,6 százaléka.

2015-ben a kiemelt munkabiztonsági intézkedések közül leggyakrabban a villamosbiztonsági hiányosságok („létesítmények érintésvédelme” 29 százalék és a „munkaeszközök érintésvédelmi problémái”, 8 százalék) miatt kellett intézkedni. Ezt követően a nem megfelelő munkaeszközök használata (az „üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok”, 25 százalék, valamint a „védőberendezések működésképtelensége, hiánya”, 7 százalék) miatt történt számos intézkedés. Ezek az intézkedések adják a kiemelt érdemi munkabiztonsági intézkedések 69 százalékát. A „be-és leesés veszély” miatt a kiemelt munkabiztonsági intézkedések 22 százalékban kellett intézkedni.

Kiemelt munkaegészségügyi intézkedések. A 10 156 munkaegészségügyi intézkedés közül a kiemelt munkaegészségügyi intézkedések száma 2 375, ami az összes intézkedés 3,4 százaléka.

A munkahelyi zajból származó kockázatok értékelésével kapcsolatos hiányosságok (15 százalék) és az egyéb munkahelyi zajexpozícióval összefüggő szabálytalanságok (13 százalék) miatt kellett a legtöbb intézkedést hozni. A két intézkedés együtt az összes kiemelt munkaegészségügyi intézkedés közel harmadát (28 százalék) teszi ki. A „Rákkeltő anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésére, mérésére, értékelésére, kezelésére vonatkozó szabályok elmulasztása” miatt az összes kiemelt munkaegészségügyi intézkedés 11 százalékában történt intézkedés. Ezen szabálytalanságok mellett gyakran előfordult a „Rákkeltő anyagokkal tevékenységet végző munkavállalók nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek elmulasztása” is (5 százalék). A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések prevenciójának, illetve az ezzel összefüggő szabálytalanságok feltárásának nemcsak munkaegészségügyi, hanem népegészségügyi szempontból is kiemelt jelentősége van. A klinikailag észlelhető daganatos megbetegedés megjelenéséig gyakran 10–50 év telik el, ezért a munkát végző és a munkáltató is hajlamos alulbecsülni ez ilyen anyagokkal végzett tevékenységek veszélyességét, a jogszabály által előírtak betartásának fontosságát. A rákkeltővel tevékenységet végző munkavállalókról vezetendő expozíciós nyilvántartás vezetése az esetlegesen később bekövetkező egészségkárosodások rekonstruálása céljából szükséges.

A biológiai kóroki tényezők expozíciójából származó kockázatok becslése és kezelése (kockázatok megelőzése, illetve csökkentése) érdekében hozott intézkedések a kiemelt munkaegészségügyi intézkedések 28 százalékát teszik ki. A speciális megelőző intézkedések területén, a védőoltás hiánya okán is szükséges volt eljárni, az intézkedések 7 százalékában.

Több esetben kellett intézkedni – a munkáltatók kötelezésén keresztül – a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálata foglalkozás-egészségügyi szolgálat által történő elvégzésére, amely az összes kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedés 10 százalékát teszi ki.

A kiemelt védelemre szoruló sérülékeny munkavállalói csoportok (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek) foglalkoztatási körülményeinek vizsgálata során hozott kötelezések az összes kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedés 5 százalékát teszik ki.

A munkavédelmi hatóság még mindig találkozik olyan munkáltatóval, aki a munkavállalói részére a foglalkozás-egészségügyi ellátást nem biztosítja, a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések 5 százaléka a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítására irányult.

2015-ben a szankcionálás során 476 esetben munkavédelmi, 174 esetben eljárási bírságot alkalmazott a munkavédelmi hatóság, 116 299 325 forint, illetve 10 046 000 forint összegben.

Súlyos jogsértések

2015. évben a súlyos jogsértések között továbbra is jellemző a magasban végzett munkáknál a leesés elleni megfelelő kollektív műszaki védelem kialakításának hiánya, a leesés elleni védelemül szolgáló 11 / 24 egyéni védőeszköz munkáltató általi biztosításának, vagy a munkavállaló részéről történő használatának elmulasztása.

Közműépítési földmunkáknál sok esetben elmarad a dúcolás, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad, megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét.

Villamos berendezések esetében a közvetlen illetve közvetett érintés elleni védelemmel kapcsolatos hiányosság a leggyakoribb veszélyeztetés. A villamos berendezések védőburkolatainak nem megfelelő rögzítése, a villamos vezetékek mechanikai hatás elleni védelmének elmulasztása rendszeresen ismétlődő probléma.

A feldolgozóipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések esetében továbbra is gyakran fordulnak elő súlyos balesetek a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt.

A gépkezelői jogosultság hiányában (nem megfelelő képesítés miatt) történő munkavégzés legtöbbször az anyagmozgatással, raktározással kapcsolatban merült fel, (emelőgépek, targoncák jogosulatlan használata).

A munkaegészségügyi súlyos veszélyeztetések között továbbra is vezető helyet foglal el az előzetes, illetve az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó követelmények betartásának elmulasztása; a veszélyes anyagokkal/keverékkel történő munkavégzés egyéni védőeszköz biztosításának hiányában; továbbá a felső beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozícióban végzett tevékenység hallásvédő eszköz biztosítása, illetve használata nélkül.

Panaszok, közérdekű bejelentések

A megyei munkavédelmi hatóságokhoz 2015. január 1-től december 31-ig terjedő időszakban országosan összesen 1740 közérdekű bejelentés és 197 panasz érkezett.

A legtöbb közérdekű bejelentés (975 db) a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános higiénés, valamint munkaszervezés témakörében érkezett, majd ezt követik az egyéni védőeszközökkel (502 db) és a személyi feltételekkel (150 db) kapcsolatos bejelentések.

A legtöbb panasz – a közérdekű bejelentésektől eltérően – a balesetek, foglalkozási megbetegedés témakörben (69 db), azután a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános higiénés kérdés, munkaszervezés témakörben (52 db), majd az egyéni védőeszközök témakörben (30 db) érkezett.

A megyei munkavédelmi hatóságok jelentései alapján megállapítható volt, hogy a beérkezett közérdekű bejelentések és panaszok a gazdaság legkülönbözőbb ágazatait érintették. A bejelentések többsége a feldolgozó-ipari, az építőipari, a kereskedelmi, a mező- és erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódott. Kisebb számban, de érkeztek bejelentések, pl. a szolgáltatással, a szállítással, a gépgyártással és a közigazgatással összefüggésben.

A vizsgált időszakban továbbra is jellemző volt, hogy a közérdekű bejelentéseket, panaszokat magánszemélyek nyújtották be (89,8 százalék). Áttétellel érkeztek bejelentések a megyei munkavédelmi hatóságokhoz a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályától (1,8 százalék), a kormányhivataloktól (2,2 százalék), a társhatóságoktól (5,9 százalék), és az önkormányzatoktól (0,3 százalék). A jelentési időszakban beküldött összesen 1 937 db bejelentésből jelentős számú, 705 db (36,4 százalék) névtelen volt. A névtelen bejelentések kivizsgálásától továbbra sem lehetett eltekinteni, mert nagy számban megalapozottak voltak és valós munkavédelmi problémákat vetettek fel – hangsúlyozzák az NGM szakemberei.

A közérdekű bejelentésekre és panaszokra indult eljárások eredményeként 2015-ben 2193 munkavédelmi döntés született. A közérdekű bejelentésekre és panaszokra indult vizsgálatokban született határozatok közül a hiányosságok megszüntetésére kötelező és az azonnali intézkedést foganatosító határozatok száma volt a meghatározó. Figyelemfelhívást összesen 32 esetben alkalmaztak a megyei munkavédelmi hatóságok. Az azonnali intézkedést foganatosító 953 határozathoz és a hiányosság megszüntetését előíró 934 határozathoz képest mindössze 32 esetben került sor munkavédelmi bírság kiszabására. Az érdemi munkavédelmi határozatok 2,0 százalékában szabtak ki pénzbírságot.

Nemzetközileg is elismert lett a tatai bringás cég

KamaraOnline
-
0
Nemzetközileg is elismert lett a tatai bringás cég

Megszerezte a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség engedélyét, így akár a Tour de France-ra vagy a Giro d’Italiára is szállíthat kerekeket a tatai Ker-Ker Bt. A cég termékei iránt máris óriási a kereslet, a megrendelők várólistára kerülnek.

A versenykerékpárok karbonkerekeinek gyártásával foglalkozó tatai Ker-Ker Bt. Mr. Wheel márkájú kerekei T500-as változatára megszerezte a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) engedélyét, így azt használhatják a műfaj csúcsának tekintett versenyeken, a Tour de France-on, a Giro d’Italián is – írta a Népszabadság.

Krupánszky Zoltán cégvezető a lapnak elmondta: gyakorlatilag várólistára gyártanak a modellből, akkora a nemzetközi érdeklődés. Korábban az volt az általános vélekedés, hogy a Kelet-Közép-Európából származó termékek nem képviselnek kiemelkedő minőséget, de ez megdőlt az UCI-minősítéssel.

Folytatják a minősítési munkát, az időfutam-kerékszettre is meg kívánják szerezni az UCI jóváhagyását, mivel ez kecsegtet leginkább megtérüléssel. Hozzátette ugyanakkor, hogy a teljes termékpaletta minősítésében még nem gondolkodnak, mert az nagyon költséges volna.

A lap szerint már több versenyző jelentkezett, hogy a Mr. Wheel szponzorálja őket, amihez azonban még több pénzre lenne szükség, mivel a kandidálók döntő többsége azt szeretné, hogy a társaság ingyen biztosítsa a kerekeket. Ez később lesz lehetséges, a cég egyelőre megmarad korábbi támogatottjainál, a luxemburgi Differdange és a magyar-osztrák Epronex csapatoknál.

1...1 0661 0671 068...1 2051 067. oldal a 1 205-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv