2015-ben a munkavédelmi hatósági ellenőrző munka 13 721 munkáltatóra terjedt ki, amelynek során a munkavédelmi hatóság ellenőrizte az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását – derül ki az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának jelentéséből.
Az ellenőrzött munkáltatók 81,7 százalékánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ez az arány 1,1 százalékponttal kevesebb a 2014-es év azonos időszakában tapasztalt 82,8 százalékához képest.
A munkavédelmi hatóság az ellenőrzések során 264 111 fő munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálta. Szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 65,7 százalékánál tapasztaltak. Ez az arány 3,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában (62,1 százalék). A tárgyidőszakban országosan alkalmazott új ellenőrzési módszerrel, a munkáltatók írásbeli tájékoztatásra történő kötelezésével további 1 156 munkáltatót vizsgált a munkavédelmi hatóság.
A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 32,5 százaléka volt súlyos szabálytalansággal érintett, ez 56 373 főt jelent, mely csupán 0,3 százalékkal több mint a 2014. évi 32,2 százalékos súlyosan veszélyeztetett 67 682 főt érintő létszám.
A munkavédelmi hatóság a 13 721 munkáltató ellenőrzése során 25 501 látogatást folytatott le. A látogatások számát a látogatások okai szerinti bontásban a következő táblázat mutatja:
Az állampolgárok nagy számban tettek bejelentést az egészséget és biztonságot veszélyeztető munkakörülmények miatt. Közérdekű bejelentés miatti 2 461 látogatás során 1740 közérdekű bejelentést, 204 panaszbejelentés miatti látogatás alkalmával 197 panaszbejelentést vizsgáltak ki. Az összes látogatás 10,45 százaléka irányult közérdekű és panaszbejelentés kivizsgálására. Utóellenőrzésekre a látogatások 9,1 százalékában, míg célvizsgálatra az ellenőrzések 12,5 százalékában került sor. A munkavédelmi hatósághoz beérkező bejelentett, kivizsgálásra kötelezett súlyos munkabalesetek kivizsgálása folyamatosan történik.
Az ellenőrzések során hozott határozatok
Az ellenőrzések eredményeként összesen 19 719 munkavédelmi döntés született.
Az érdemi munkavédelmi döntések 3,3 százaléka vont maga után valamilyen pénzügyi jellegű szankciót (munkavédelmi bírság, eljárási bírság). A közigazgatási határozatokban összesen 70 444 intézkedés meghozatalára került sor. E határozatokban foglalt intézkedések közül 18 854 munkabiztonsági jellegű, 10 156 intézkedés munkaegészségügyi és 41 434 intézkedés munkavédelmi tárgyú volt.
A leggyakoribb intézkedések
A 15 leggyakoribb intézkedést figyelembe véve összességében a legtöbb intézkedés a nem megfelelő munkaeszközök (7,30 százalék) miatt született (5. és 8. intézkedés). Ezután a villamosbiztonsági hiányosságok (7,02 százalék) miatti intézkedés következik (4. és 9. intézkedés). A harmadik legtöbb intézkedést a „Munkavédelmi ismeretek hiánya” miatt hozták, amely az összes intézkedés 6,04 százaléka. A „Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése” tárgyú intézkedéssel érintett hiányosságok miatt az összes intézkedés 5,96 százaléka született. Az „Egyéni védőeszköz juttatási rend szabályozásának hiánya” miatt az 5. legtöbb intézkedést hozták (az összes intézkedés 3,93 százaléka). Továbbra is magas az „Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegése” miatt hozott intézkedések száma (6. legtöbb intézkedés, az összes intézkedés 3,65 százaléka.) Hasonló arányban hoztak intézkedést az „Alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése” tárgyban, ami az összes intézkedés 3,52 százalékát teszi ki. A „Be- és leesési veszély” miatt az összes intézkedés 2,95 százalékban hoztak intézkedést.
Kiemelt intézkedések
A kiemelt érdemi intézkedések a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét leginkább veszélyeztető munkáltatói szabályszegésekre utalnak. 2015-ben a kiemelt érdemi munkavédelmi intézkedések száma 18 984, a kiemelt érdemi munkabiztonsági intézkedések száma 9 565, a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések száma pedig 2 375 volt. A kiemelt intézkedések az összes intézkedés 43,9 százalékát teszik ki.
Kiemelt munkavédelmi intézkedések. Az összesen 70 444 munkavédelmi intézkedés közül a kiemelt munkavédelmi intézkedések száma 18 984, ami az összes intézkedés 26,9 százaléka.
A kiemelt munkavédelmi intézkedések közül összességében a legtöbb intézkedésre (28 százalék) a veszélyes anyagokkal (ideértve a veszélyes keverékeket is) végzett tevékenységgel kapcsolatban (2. és 4. legtöbb intézkedés), míg a második leggyakrabban a „Munkavédelmi ismeretek hiánya”miatti intézkedésre került sor (23 százalék). A harmadik legtöbb intézkedést az egyéni védőeszközök használatának szabályainak megszegése miatt hozták (11 százalék).
Továbbra is gondot jelent az emelőgépek üzemeltetési szabályainak a megszegése. Az erre irányuló intézkedések a kiemelt munkavédelmi intézkedések 8 százalékát jelentették. Hasonló arányban született intézkedés az orvosi alkalmassági vélemények hiánya és a kockázatértékelésekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt is (8–8 százalék).
Kiemelt munkabiztonsági intézkedések. A 18 854 munkabiztonsági intézkedés közül a kiemelt munkabiztonsági intézkedések száma 9 565, ami az összes intézkedés 13,6 százaléka.
2015-ben a kiemelt munkabiztonsági intézkedések közül leggyakrabban a villamosbiztonsági hiányosságok („létesítmények érintésvédelme” 29 százalék és a „munkaeszközök érintésvédelmi problémái”, 8 százalék) miatt kellett intézkedni. Ezt követően a nem megfelelő munkaeszközök használata (az „üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok”, 25 százalék, valamint a „védőberendezések működésképtelensége, hiánya”, 7 százalék) miatt történt számos intézkedés. Ezek az intézkedések adják a kiemelt érdemi munkabiztonsági intézkedések 69 százalékát. A „be-és leesés veszély” miatt a kiemelt munkabiztonsági intézkedések 22 százalékban kellett intézkedni.
Kiemelt munkaegészségügyi intézkedések. A 10 156 munkaegészségügyi intézkedés közül a kiemelt munkaegészségügyi intézkedések száma 2 375, ami az összes intézkedés 3,4 százaléka.
A munkahelyi zajból származó kockázatok értékelésével kapcsolatos hiányosságok (15 százalék) és az egyéb munkahelyi zajexpozícióval összefüggő szabálytalanságok (13 százalék) miatt kellett a legtöbb intézkedést hozni. A két intézkedés együtt az összes kiemelt munkaegészségügyi intézkedés közel harmadát (28 százalék) teszi ki. A „Rákkeltő anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésére, mérésére, értékelésére, kezelésére vonatkozó szabályok elmulasztása” miatt az összes kiemelt munkaegészségügyi intézkedés 11 százalékában történt intézkedés. Ezen szabálytalanságok mellett gyakran előfordult a „Rákkeltő anyagokkal tevékenységet végző munkavállalók nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek elmulasztása” is (5 százalék). A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések prevenciójának, illetve az ezzel összefüggő szabálytalanságok feltárásának nemcsak munkaegészségügyi, hanem népegészségügyi szempontból is kiemelt jelentősége van. A klinikailag észlelhető daganatos megbetegedés megjelenéséig gyakran 10–50 év telik el, ezért a munkát végző és a munkáltató is hajlamos alulbecsülni ez ilyen anyagokkal végzett tevékenységek veszélyességét, a jogszabály által előírtak betartásának fontosságát. A rákkeltővel tevékenységet végző munkavállalókról vezetendő expozíciós nyilvántartás vezetése az esetlegesen később bekövetkező egészségkárosodások rekonstruálása céljából szükséges.
A biológiai kóroki tényezők expozíciójából származó kockázatok becslése és kezelése (kockázatok megelőzése, illetve csökkentése) érdekében hozott intézkedések a kiemelt munkaegészségügyi intézkedések 28 százalékát teszik ki. A speciális megelőző intézkedések területén, a védőoltás hiánya okán is szükséges volt eljárni, az intézkedések 7 százalékában.
Több esetben kellett intézkedni – a munkáltatók kötelezésén keresztül – a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálata foglalkozás-egészségügyi szolgálat által történő elvégzésére, amely az összes kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedés 10 százalékát teszi ki.
A kiemelt védelemre szoruló sérülékeny munkavállalói csoportok (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek) foglalkoztatási körülményeinek vizsgálata során hozott kötelezések az összes kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedés 5 százalékát teszik ki.
A munkavédelmi hatóság még mindig találkozik olyan munkáltatóval, aki a munkavállalói részére a foglalkozás-egészségügyi ellátást nem biztosítja, a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések 5 százaléka a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítására irányult.
2015-ben a szankcionálás során 476 esetben munkavédelmi, 174 esetben eljárási bírságot alkalmazott a munkavédelmi hatóság, 116 299 325 forint, illetve 10 046 000 forint összegben.
Súlyos jogsértések
2015. évben a súlyos jogsértések között továbbra is jellemző a magasban végzett munkáknál a leesés elleni megfelelő kollektív műszaki védelem kialakításának hiánya, a leesés elleni védelemül szolgáló 11 / 24 egyéni védőeszköz munkáltató általi biztosításának, vagy a munkavállaló részéről történő használatának elmulasztása.
Közműépítési földmunkáknál sok esetben elmarad a dúcolás, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad, megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét.
Villamos berendezések esetében a közvetlen illetve közvetett érintés elleni védelemmel kapcsolatos hiányosság a leggyakoribb veszélyeztetés. A villamos berendezések védőburkolatainak nem megfelelő rögzítése, a villamos vezetékek mechanikai hatás elleni védelmének elmulasztása rendszeresen ismétlődő probléma.
A feldolgozóipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések esetében továbbra is gyakran fordulnak elő súlyos balesetek a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt.
A gépkezelői jogosultság hiányában (nem megfelelő képesítés miatt) történő munkavégzés legtöbbször az anyagmozgatással, raktározással kapcsolatban merült fel, (emelőgépek, targoncák jogosulatlan használata).
A munkaegészségügyi súlyos veszélyeztetések között továbbra is vezető helyet foglal el az előzetes, illetve az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó követelmények betartásának elmulasztása; a veszélyes anyagokkal/keverékkel történő munkavégzés egyéni védőeszköz biztosításának hiányában; továbbá a felső beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozícióban végzett tevékenység hallásvédő eszköz biztosítása, illetve használata nélkül.
Panaszok, közérdekű bejelentések
A megyei munkavédelmi hatóságokhoz 2015. január 1-től december 31-ig terjedő időszakban országosan összesen 1740 közérdekű bejelentés és 197 panasz érkezett.
A legtöbb közérdekű bejelentés (975 db) a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános higiénés, valamint munkaszervezés témakörében érkezett, majd ezt követik az egyéni védőeszközökkel (502 db) és a személyi feltételekkel (150 db) kapcsolatos bejelentések.
A legtöbb panasz – a közérdekű bejelentésektől eltérően – a balesetek, foglalkozási megbetegedés témakörben (69 db), azután a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános higiénés kérdés, munkaszervezés témakörben (52 db), majd az egyéni védőeszközök témakörben (30 db) érkezett.
A megyei munkavédelmi hatóságok jelentései alapján megállapítható volt, hogy a beérkezett közérdekű bejelentések és panaszok a gazdaság legkülönbözőbb ágazatait érintették. A bejelentések többsége a feldolgozó-ipari, az építőipari, a kereskedelmi, a mező- és erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódott. Kisebb számban, de érkeztek bejelentések, pl. a szolgáltatással, a szállítással, a gépgyártással és a közigazgatással összefüggésben.
A vizsgált időszakban továbbra is jellemző volt, hogy a közérdekű bejelentéseket, panaszokat magánszemélyek nyújtották be (89,8 százalék). Áttétellel érkeztek bejelentések a megyei munkavédelmi hatóságokhoz a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályától (1,8 százalék), a kormányhivataloktól (2,2 százalék), a társhatóságoktól (5,9 százalék), és az önkormányzatoktól (0,3 százalék). A jelentési időszakban beküldött összesen 1 937 db bejelentésből jelentős számú, 705 db (36,4 százalék) névtelen volt. A névtelen bejelentések kivizsgálásától továbbra sem lehetett eltekinteni, mert nagy számban megalapozottak voltak és valós munkavédelmi problémákat vetettek fel – hangsúlyozzák az NGM szakemberei.
A közérdekű bejelentésekre és panaszokra indult eljárások eredményeként 2015-ben 2193 munkavédelmi döntés született. A közérdekű bejelentésekre és panaszokra indult vizsgálatokban született határozatok közül a hiányosságok megszüntetésére kötelező és az azonnali intézkedést foganatosító határozatok száma volt a meghatározó. Figyelemfelhívást összesen 32 esetben alkalmaztak a megyei munkavédelmi hatóságok. Az azonnali intézkedést foganatosító 953 határozathoz és a hiányosság megszüntetését előíró 934 határozathoz képest mindössze 32 esetben került sor munkavédelmi bírság kiszabására. Az érdemi munkavédelmi határozatok 2,0 százalékában szabtak ki pénzbírságot.
