Kezdőlap Blog Oldal 1066

Kevesebbet hozott az áfacsökkentés a vártnál Romániában

0

A várthoz képest fele arányban csökkent a termékek és szolgáltatások ára januárban Romániában, miután a korábbi 24-ről 20 százalékra csökkent az általános forgalmi adó. Az év legfontosabb pénzügyi intézkedése így elvileg nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint a nem élelmiszer jellegű termékek fogyasztói ármutatója 1,56 százalékkal esett vissza az év első hónapjában, holott amennyiben az áfacsökkentés teljes mértékben érződne a végső árakban, 3,3 százalékos lenne a csökkenés – írja a kronika.ro.

Piaci szakértők rámutattak: a helyzet jóval árnyaltabb, hiszen több tényezőtől is függ, hogy a kereskedő mekkora arányban ülteti át a fogyasztói árakba az adómérséklést. Egy közgazdaság-professzor kifejtette: az áfacsökkentés csak abban az esetben érződne teljes mértékben, ha a végső árat alkotó mindegyik összetevő változatlan maradna. Vagyis a gyártó vagy a beszállító ugyanannyiért árulná a terméket a kereskedőnek, amely szintén nem módosítaná az árrést.

A szakértők a bútorgyártó ágazattal példázták, hogy az áfacsökkentés miért nem érződik teljes mértékben a végső árakban. A statisztikai intézet legfrissebb adatai szerint a bútorok ára januárban 0,81 százalékkal esett vissza decemberhez képest, a nyilatkozók meglátása szerint pedig a 3 százalékos mérséklődés kivitelezhetetlen lett volna, hiszen az adó visszaesésével párhuzamosan drágult a faanyag és a bérköltség.

Aurica Sereny, a Romániai Bútorgyártók Egyesületének elnöke rámutatott: a nyersanyag ára 10–15 százalékkal drágult, így egyszerűen nem tudtak 3 százalékos mérséklést bevezetni. A megnövekedett vásárlóerőnek köszönhetően a szektor is bővül: már 2015 első tíz hónapjában 2,4 százalékos növekedést jegyeztek a megelőző év azonos időszakához képest, a tendencia pedig várhatóan idén is folytatódik.

Az INS összeállítása szerint januárban legnagyobb mértékben, 3,23 százalékkal a földgáz ára csökkent, az üzemanyagok ára 3,07 százalékkal esett vissza, míg az elektromos energia 2,97 százalékkal volt olcsóbb, mint decemberben. Jelentősen, körülbelül 2 százalékkal csökkent ugyanakkor a bőrcipők és a mosószerek ára is.

Ezzel szemben a gépkocsik alig 1 százalékkal kerülnek kevesebbe, holott 3,2 százalékról szóltak az előrejelzések főként azért, mert nagy értékű termékekről van szó.

Kevesebb csirkehús fogy, de az olcsóbban

0

A sertéshúshoz hasonlóan a baromfi ára is csökkent a boltokban az év elején, itt azonban nem az alacsonyabb forgalmi adó, hanem a csökkenő kereslet áll az áresés. A baromfitartók szerint a lépéssel 15-ről 10 százalékra sikerült mérsékelni a fogyasztás visszaesését.

Jelentősen csökkent a csirkehús ára az év első öt hetében: az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint az egész csirke feldolgozói ára hat százalékkal, a csirkecombé 11 százalékkal volt alacsonyabb január végén, mint egy évvel korábban – írja a Magyar Idők.

A csirkemell ugyanebben az időszakban két százalékkal lett olcsóbb. Bárány László, a Baromfi Terméktanácson belül működő Magyar Broilerszövetség elnöke szerint az áresés a januártól öt százalékra csökkentett sertésáfa közvetett hatásának tudható be. A lapnak elmondta: az alacsony forgalmi adónak köszönhetően olyan versenyelőnyre tett szert a sertéshús, amit csak az árak csökkentésével tudtak kompenzálni a baromfitartók

 – Nem akartuk, hogy a baromfihúsok fele a raktárban kössön ki, ezért engedni kellett a kereskedői és a piaci nyomásnak. Olyan szintre kellett vinni a baromfi átadási árát, amelyen versenyben tudunk maradni a fogyasztók kegyeiért – tette hozzá.

Az előzetes számítások szerint a kezdeti 15 százalékos forgalomcsökkenést az alacsonyabb áraknak köszönhetően sikerült 10 százalékra szorítani. Ennek az árát azonban a feldolgozószektor és a termelők fizetik meg.

A negatív árverseny miatt ugyanis a feldolgozók 20 forinttal csökkentették az élő csirke kilónkénti átvételi árát. Ha ez tartós marad – márpedig vélhetően a sertés fogyasztói ára nem fog emelkedni a boltokban –, hosszú ideig alacsony baromfihúsárra lehet berendezkedni. 

Új szerverparkot épített Százhalombattán az ezTrade

0

Több mint 900 millió forintos beruházással szerverparkot épített ki Százhalombattán az ezTrade Kft. A társaság a beruházáshoz 271 millió forint uniós támogatást kapott.

Százhalombattán új szerverparkot (képünk illusztráció) hozott létre 903,8 millió forintos beruházással az ezTrade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Közép-magyarországi Operatív Program mintegy 271 millió forintos támogatásával – közölte a cég az MTI-vel. A fejlesztés révén a cég 100 millió forintos árbevétel-növekedéssel számol, és a most alkalmazott 22 dolgozója mellé további 10 alkalmazott felvételét tervezi.

A fejlesztés keretében a vállalkozás a szolnoki GIMA Ipari Logisztikai Parkban működő szerverparkja mellé épített ki egy földrajzilag elkülönült, felhő alapú technológiát használó telephelyet. A felhő alapú rendszer előnye, hogy ugyanazokon az erőforrásokon több igénybe vevő is osztozni tud. A rendszer biztosítja a megfelelő izolációt és biztonsági szeparációt, így a felhasználók adatai és szolgáltatásai ugyanolyan védettek, mintha külön dedikált infrastruktúrákon futnának – áll a közleményben.

Az ezTrade Kft. többek között zöld technológiák kutatásával, fejlesztésével és alkalmazásával foglalkozik. A cég anyagi forrásainak nagy részét 2011-től a felhő alapú IT-technológiák fejlesztésére fordította. E kutatás eredményeként kezdte el a földrajzilag elkülönült szerverpark kiépítését. Az adatpark magas áramfelvétele miatt elhelyeztek az épület tetején egy naperőművet, kiegészítő energiaforrásként – közölték. A cég tájékoztatása szerint a kft. 2013-ban 483,3 millió forintos árbevételt, és 74,2 millió forintos eredményt ért el, míg 2014-ben az árbevétel 472,6 millió forint, az eredmény pedig 22,2 millió forint volt.

Új VEKOP-felhívás: 4 milliárdos informatikai fejlesztésre pályázhat a Belügyminisztérium

A Széchenyi 2020 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programjának keretében megjelent a „Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR)” című (KÖFOP-2.3.1-VEKOP-16) felhívás.

„A projekt célja az optimális közszolgáltatási feladatméretezés és ellátási modellek kialakításához szükséges adatok rendelkezésre állását, a hatékonysági tartalékokat és veszteségforrásokat feltáró, az önkormányzati szektor adósságának újratermelődési kockázatát kezelhetővé tevő rendszer kialakítása. Ennek érdekében országos kiterjedésű és funkcionálisan integrált információs mechanizmusokat támogató informatikai alkalmazást kell létrehozni a helyi közszolgáltatások nyomon követése, valamint optimalizált működési és finanszírozási rendszerének megteremtése és fenntarthatósága érdekében. A projekt keretében olyan integrált működési és informatikai rendszer jön létre, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben az ország összes településére kiterjedően naprakész információk álljanak rendelkezésre központilag a helyi közszolgáltatásokra kiterjedő ellátás- és finanszírozás-tervezési, valamint rendszerszintű szervezési feladatokhoz” – olvasható a KÖFOP éves fejlesztési keretéről szóló januári kormányhatározatban.

A keretösszeg 4 milliárd forint, a teljes összegből a KÖFOP keretében 3,236 milliárd forint, a VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Program) keretében 764 millió forint a vissza nem térítendő támogatás maximális összege.

Támogatási kérelmet a Belügyminisztérium és az általa vezetett konzorcium nyújthat be, a konzorciumi tag lehet IKIR rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére kijelölt kormányzati szervezet, illetve költségvetési szerv is.

Ázsiában népszerűsítik a V4-ek a turizmust

0

Mintegy 302 ezer eurót költ az idén közösen a négy visegrádi ország a régió idegenforgalmának támogatására – közölte Klára Dostálová, a cseh regionális fejlesztési miniszter helyettese szerdán Prágában, miután Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia képviselői aláírták a megállapodást.

A támogatás a visegrádi térség népszerűsítésére és képviseletére szolgál, elsősorban Ázsiában. A visegrádi országok közös népszerűsítésének a távoli országokban, mint például Indiában, Kínában és általában Ázsiában van értelme. Ugyanakkor régiónk számára az Egyesült Államok, Kanada vagy Brazília is kezdenek érdekesek lenni.

Dél-Amerika szintén érdeklődik régiónk iránt. Ezek az országok gazdasági növekedést mutatnak ki, és nő a turizmus iránti érdeklődés. Akcióink ezért kiemelten ezekre a távoli célpontokra irányulnak – írja az MTI.

Tavaly a V4-ek népszerűsítésére szánt összeg az ideinél magasabb, 346 ezer euró volt. „Nem az a cél, hogy költségvetésünket minden évben növeljük. Tavaly azért volt magasabb a keret, mert akkor kezdtük el propagálni a Discover Central Europe márkát” – mutatott rá a cseh miniszterhelyettes.

A négy visegrádi ország szorosabb együttműködése az idegenforgalom terén 2003-ban kezdődött. Az idei év egyik kiemelt feladata visszahódítani a gazdasági válság miatt Közép-Európát jórészt elhagyó orosz vendégeket. Ennek érdekében a V4-ek részt vesznek több idegenforgalmi vásáron Oroszországban és volt szovjet köztársaságokban.

Béremeléssel előznék meg a BKV-sztrájkot

0

Végrehajtható és biztonságos a fővárosi önkormányzat idei költségvetése – nyilatkozta Tarlós István főpolgármester az M1 csatorna szerda esti műsorában.

Szinte példátlan módon a költségvetési javaslat még ellenzéki szavazatot is kapott a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén – jegyezte meg Tarlós István. A főpolgármester elmondta, hogy folytatódnak azok a fejlesztések, amelyeket a kormánnyal közösen elhatározva elindítottak.

A főpolgármester szerint a fejlesztések tekintetében a főváros jól áll, ugyanakkor – mint fogalmazott – a tömegközlekedés tekintetében a költségvetés „kifeszítetté válhat”. Most ezt viták árán áthidalták, a kormány január elsejétől kifizeti és átvállalja az agglomerációs tömegközlekedés feladatát.

Tarlós István közölte, míg az átadás befejeződik, visszamenőleges térítés ellenében változatlanul ellátja a főváros a feladatot.

A HÉV-eket átadják, kivéve a csepelit, hiszen az nem megy át Budapest közigazgatási határán. Az átadás értelme, hogy így európai uniós forrás vehető igénybe a csaknem ötvenéves HÉV-szerelvények megújítására vagy kicserélésére, valamint a pályák felújítására.

Azzal kapcsolatban, hogy korábban arról beszélt, 2019 őszére készül el a 3-as metró infrastrukturális felújítása, és a felújított szerelvények már korábban, 2019 nyarán forgalomba állhatnak, azt közölte: ez nem azt jelenti, hogy a szerelvények akkora lesznek készen, azok sokkal korábban elkészülnek. Az első felújított szerelvény már idén tavasszal ideér.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy tavasszal számít-e BKV-sztrájkra, elmondta: lesz a BKV-nál béremelés.

MTI

Szaúd-Arábia sem úszta meg a leminősítést

0

Leminősítette Szaúd-Arábia – a világ legnagyobb nyersolajtermelője – államadós-osztályzatait a Standard & Poor’s.

A nemzetközi hitelminősítő szerda este Londonban bejelentette, hogy a devizában és helyi valutában kibocsátott szaúdi államadósság besorolásait „A mínusz/A-2”-re rontotta az eddigi „A plusz/A-1”-ről. A szuverén devizaadósság „A mínusz” besorolása két fokozattal rosszabb az eddigi „A plusz”-nál, és az elsőrendű „A” kategória alsó szélét jelenti. Az új osztályzatok kilátása stabil.

A Standard & Poor’s a leminősítés indoklásában kiemelte, hogy nemrégiben hozzávetőleg 20 dollárral csökkentette a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta 2016-2019 közötti átlagos árfolyamára adott előrejelzését. A hitelminősítő új prognózisa szerint a Brent hordója az idén átlagosan 40 dollár lesz, majd 2018-ig fokozatosan 50 dollárra emelkedik, és várhatóan a későbbi időszakban ezen a szinten marad.

Az S&P londoni elemzői kiemelték azt is, hogy a nyersolaj világpiaci árfolyama az azonnali és a határidős kötésekre egyaránt 70 százalékkal alacsonyabb, mint 2014 közepén, amikor az árfolyam süllyedni kezdett.

A Standard & Poor’s felidézi, hogy amikor legutóbb – tavaly októberben – felülvizsgálta és szintén leminősítette Szaúd-Arábia szuverén adósosztályzatait, 2016-ra még 55 dolláros, 2018-ra 70 dolláros Brent-átlaggal számolt.

Már több mint 300 minisörgyár működik Csehországban

Egyre több a minisörgyár Csehországban, számuk 56-tal nőtt 2015 eleje óta, és elérte a 302-őt – közölte Jan Surán, a minisörgyárak cseh-morva szövetségének elnöke csütörtökön Brünnben, a Salima nemzetközi élelmiszeripari kiállításon.

Surán szerint a minisörgyárak száma a mainak duplájára emelkedhet, amit előrevetít szerinte az is, hogy a kiállításon több mint 30 minisörgyár mutatja be termékeit.

A hatályos cseh szabályozás szerint az a sörgyár számít minisörgyárnak, amely maximum 10 ezer hektoliter sört főz évente. Eddig a határig a sörgyárak kedvezményesen adóznak. 

A minisörgyárak sörei iránt egyre nagyobb a kereslet. A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg tíz százalék palackozva kel el. Jelenleg a minisörgyárakban főzik az évi cseh sörtermelés 1,7 százalékát.

„A minisörgyárak sörei iránt egyre nagyobb a kereslet. Az emberek keresik az új ízeket, a cégekben pedig érdekük beruházni ezen a téren” – mutatott rá Jan Surán. A szövetség kimutatása szerint a legtöbb minisörgyár évi kapacitása ezer hektoliter körül mozog, ami általában egy-két vendéglő keresletét elégíti ki. Az utóbbi időben azonban nő a nagyobb minisörgyárak száma, amelyek több vendéglőt látnak el termékeikkel.

A minisörgyárak termékei iránti érdeklődés növekedésének az sem akadálya, hogy ezek a sörök átlagban 30-50 százalékkal drágábbak, mint a nagy sörgyárak termékei. A minisörgyárak számára kedvező, hogy egyre több vendéglő igényli söreiket.

Jan Surán megemlítette azt is, hogy a minisörgyáraknak nagy hagyományuk van Csehországban, hiszen a múltban szinte minden faluban, városban volt egy ilyen cég. Megjegyezte, hogy egyetlen ilyen vállalkozás se jutott csődbe.

Surán azt szeretné, ha a minisörgyárak terén Csehország elérné az amerikai szintet, ahol a sörpiac mintegy 10 százalékát adják e cégek. „Ez a sör drágábban értékesíthető, mint a nagy sörgyárak termékei, ezért gazdaságilag kifizetődő a vállalkozás. Erre a nagy sörgyárak is rájöttek, és például a világ legnagyobb sörgyárának, az Anheuser-Busch-nak számos minisörgyára van.”

MTI

Békési Brigitta soha nem adta fel – Hódít a Beautyrobic

Beautyrobic órákat ma Magyarországon már több mint harminc helyen tartanak, Budapesten épp úgy, mint vidéken. A franchise partnerek hálózata Svédországban is bővült, jöhet Svájc, Anglia – és a nagy álom: Amerika. Békési Brigitta, a Beautyrobic megálmodója és egy új birodalom kiépítője a KamaraOnline-nek beszélt terveiről.

Február 29-én lesz 1, vagyis 4 éves a Beautyrobic. Ez természetesen úgy lehet, hogy az indulás dátuma 2012. február 29. volt – vagyis a szökőévben. Békési Brigitta (33) annak idején három hölgynek tartotta az első foglalkozást – ma viszont jelentős birodalmat tudhat a magáénak.

Az általa megálmodott módszer a kezdetek óta nem változott: különleges, szexis mozgássor 60 percen át (nem aerobic, nem tánc), félhomály (könnyebben világgá szöknek a gátlások), pezsdítő zene (itt lesz módosítás, de erről később), a has tájék olajjal bekenése (a természetgyógyászati tanulmányok eredménye), intenzív gyakorlatok sok mosolygással, 28-32 fokra felfűtött terem (segíti a zsírégetést).

Ma már több mint 30 studióban

Ahhoz, hogy franchise rendszerben ma már több mint 30 stúdióban lehessen hódolni az új mozgásformának, elég hosszú út vezetett. Brigittát 16 éves gimnazistaként az édesanyja buzdította arra, hogy keressen magának nyári munkát. Egy aerobic stúdió adta magát, s mivel a lány imádott táncolni, remekül mozgott, a következő ötlet már az volt, hogy oktasson is. Elvégezte a tanfolyamot, a tandíj egy részét kifizette, a másik részét ledolgozta, és a suli mellett folytatta a munkát.

Ezek az évek már segítették annak eldöntésében, hogy vállalkozó, a saját maga főnöke akar lenni. Az érettségi után közgazdásznak tanult főiskolán, megismerkedett leendő férjével, és 25 évesen összespórolt pénzükkel közösen belevágtak az első bizniszbe. Négy hónapig tartott az első szépségszalonos vállalkozás, Brigitta ma úgy látja, a kudarc oka elsősorban az volt, hogy túl nagy fába vágták a fejszéjüket. Ahogy fogalmaz, nem keseredett el, s azóta is szentül hiszi, hogy a problémákból tanulni kell, azokat meg kell oldani, és új célokat kell kitűzni. Bár ez a fajta optimizmus és kudarctűrő-képesség egyáltalán nem jellemző a magyar üzleti világra, Brigitta szerint az Egyesült Államokban szinte nem találni olyan befutott milliárdost, aki ne úgy ért volna el jelenlegi sikerei csúcsára, hogy előtte jó néhányszor ne égette volna meg magát. A lényeg: soha nem szabad feladni, ne feledd: a bukás a siker része!

Szóval az első balsiker nem zökkentette ki, ráadásul jó érzékkel az akkoriban éledező kuponos üzletbe ők is belevágtak a férjével, ami nagy találat volt. Úgy gondolja, jókor voltak jó helyen, de ez nem kimondottan szerencse kérdése volt. Sőt, Brigitta állítja, hogy tulajdonképpen mindenkinek van egy-két jó ötlete, mégsem ezen és a puszta szerencsén múlik, hogy egy vállalkozás hasítson.

Ráunt a bulikra, de hiányzott a tánc

Hogy akkor min múlik? Békési Brigitta szerint, ha valaki biztos benne, hogy élete álma megvalósítható, akkor dolgozzon érte profi módon, kőkeményen. Tanuljon és tanuljon még többet. Ne nézze, hogy napi 12–16 óra melót kell beletenni a bizniszbe, hogy a hét nem öt munkanapból áll, hanem hétből, hogy hihetetlenül sok áldozatot kell hozni – lemondásokkal. (Olykor talán picit sírni is szabad.)

Azért az kétségtelen, hogy egy eredeti ötlet az ugródeszka. Brigitta esetében ez volt a Beautyrobic. A húszas éveinek közepe felé valahogy ráunt az éjszakai bulikra, de a mozgás, a tánc nagyon hiányzott. Szép lassan összeállt az új mozgássor, s hozzá az alapfilozófia, amely arra épül, hogy mindenki szeret csinos és fitt lenni, amiért hetente néhányszor 60 percet képes áldozni. Mert kívül-belül egészséges akar lenni, nem csak másoknak, de magának is tetszeni akar, szüksége van olyan új közösségre, ahol nincs mit szégyellnie, ahol élete fontos része lehet – a Beautyrobic.

Csiszolódott minden, a gyakorlatok formálódtak az otthoni tükrök előtt, s közben Brigitta mindent megtanult, amire szüksége lehetett a legújabb vállalkozás beindításához. Kamatoztatta közgazdászi tapasztalatát, az aerobic után tanult jógát, természetgyógyászatot, marketinget. Nem félt attól, hogy ellessen jó fogásokat azoktól, akik valamiben eredményesebbek voltak nála. Most is azt vallja, hogy tanulás nélkül semmit sem lehet elérni. Az önképzést mindig folytatni kell, akár remek szakcikkek elolvasásával, akár az internet tudatos böngészésével, akár tanfolyamokon, konferenciákon jutni mind több információhoz és kapcsolathoz. Erre nem szabad sajnálni időt, energiát, pénzt. Aki nem fektet be tudatosan, az nem nyer.

Sorban jöttek az új ötletek

A Beautyrobic négy évét is végigkísérte ez a szemlélet. Már induláskor azért választotta Brigitta ezt a nevet, mert arra készült, hogy Magyarország után kilép a világpiacra. Nem mellesleg a Beautyrobic klassz elnevezés, inspiráló, figyelemfelkeltő – és még szép, hogy kicsit izgató is.

Az első három hölgy után az elmúlt négy évben sok ezren választották a speciális táncos testedzést, és évről évre jöttek az új ötletek. Brigitta bevezette a Beauty Étrendet, amely egy 6 hetes életmódprogram (a napi ötszöri étkezés mellett egyszer a nasi is megengedett).

A Beauty School hat modulja a szépségápolástól, az egészséges táplálkozáson, a helyes testtartáson át a fotópózok megtanulásáig sok női rejtelembe vezet be. Rendszeresek a workshopok és az oktatói tanfolyamok, de Brigitta állítja: nem az a cél, hogy egyfajta divathullámot lovagoljanak meg, hanem teljesen új módszerrel szemlélet- és életmódváltást akarnak kínálni a nőknek.

Mivel a franchise külföldi terjesztése idén az egyik legfontosabb feladat, tavaly november óta a sok bérelt terem után a belvárosban a Beautyrobic Központ várja a hölgyeket – ezt lehet propagálni a határon túl is – egészen Amerikáig.

Győzni akar Amerikában is

A folyamatos fejlődés elengedhetetlen, ezért néhány héten belül bemutatkozik a legújabb Beautyrobic „termék”, amely azoknak szól majd, akik a lüktető, túlfűtött zene helyett lassúbb dallamokra szeretnék végezni a gyakorlatokat. Ehhez a központban és néhány más helyen saját márkájú Beautyrobic gyógyteát is kínálnak az edzések végén.

Békési Brigittát néhány éve hívta el az egyik ismerőse a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének egyik rendezvényére. Annyira tetszett a pozitív szemlélet, a tenni akarás, a számtalan lehetőség a kapcsolatépítésre, hogy FIVOSZ-tagként egy ideje már ő is tanácsokkal segíti a vállalkozásba kezdőket. Nem véletlen, hogy tavaly novemberben a Fiatal Vállalkozók Hetének zárásaként Brigitta nyerte el a FIVOSZ Jövő Reménysége díját, amelyet a gálán Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől és Kovács Patrik FIVOSZ-elnöktől vett át.

Az élet persze a FIVOSZ-ban sem áll meg. Brigittát felkérték, hogy legyen a szervezet most alakuló Sport Bizottságának az elnöke, vagyis 2016-ban ezen a területen is lesz bőven megoldásra váró feladata.

A beszélgetés végén visszakanyarodunk Amerikához. Brigitta azt mondja, el akarja érni, hogy a Beautyrobic ugyanúgy meghódítsa az Egyesült Államokat (s rajta keresztül az egész világot), mint például az Indiából indult Bikram Choudhury jógamódszere. Brigitta természetesen erről sem szimplán álmodozik, hanem keményen dolgozik érte.

Mi tagadás, ráfér Magyarországra minél több siker. A KamaraOnline sok sikert kíván, hogy a Beautyrobic egyre több országban szépítse a hölgyeket!

Szerdahelyi Csaba

(A fotón Brigitta Varga Mihály és Kovács Patrik között a Jövő Reménysége díj átvételekor.)

Betekinthetnek a nyomozás irataiba a Fortress befektetői

A befektetési csalással vádolt Fortress Holdings LLC minden magyarországi károsultja, aki a hatóság felé feljelentést tett, megtekintheti a nyomozás őt érintő iratait.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett – közleménye szerint a Fortress-ügyfelek sérelmére elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozást befejezték, az érintettek 2016. február 17-18. napján előre egyeztetett időpontban férhetnek hozzá az iratokhoz, azokkal összefüggésben észrevételt, indítványt tehetnek, felvilágosítást kérhetnek. 

A hatóság hangsúlyozta, hogy az iratismertetés határnapjának elmulasztása a nyomozás befejezésének nem akadálya. Távolmaradás esetén az iratokat – azok megismerésének mellőzésével – a Fővárosi Főügyészség részére vádemelési javaslattal küldik el.

A jegybank 2014 nyár végén jelentette be, hogy több ezer befektetőt tévesztett meg a Fortress Holdings LLC és egy természetes személy, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 1 milliárd 251 millió forintos piacfelügyeleti bírságot szabott ki rájuk, valamint az ehhez kapcsolódóan engedély nélkül közvetítői tevékenységet végző két cégre, és több büntetőeljárást is kezdeményezett az ügyben. 

Az MNB korábbi elmondása szerint a Kulcsár-ügy óta nem tártak fel hasonló volumenű ügyet, és az összegyűjtött forrás volumenét tekintve a magyar pénzpiacon példátlan mértékű jogszabálysértésről van szó. A megbírságolt magánszemély és a három cég 2014 január közepéig összesen több mint 10 milliárd forint forrást gyűjtöttek össze jogosulatlanul közel 2000, többségében magyarországi befektetőtől, akiknek havi 9 százalékos kamatot ígértek.

GINOP: időszakosan felfüggesztenek három pályázatot

Az Irányító Hatóság február 22-ével átmenetileg felfüggeszt három GINOP-felhívást.

„A 2014-2020 közötti programozási időszak uniós forrásainak teljes körű felhasználása érdekében szükséges intézkedésekről” szóló 1018/2016. (I. 22.) Korm. határozatban foglalt feladatok és célok teljesítése érdekében az Irányító Hatóság felülvizsgálat céljából 2016. február 22. (hétfő) 14:00 órás határidővel felfüggeszti az alábbi felhívásokat – olvasható a hivatalos pályázati honlapon.

  • GINOP-1.2.2-15 „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása”
  • GINOP-1.2.5-15 „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása”
  • GINOP-1.3.1-15 „Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása”

A felülvizsgálatot követően a felhívások módosított feltételekkel ismét elérhetők lesznek.

A módosítás során többek között érvényesítésre kerülnek a „Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról” szóló 1006/2016 (I.18.) számú Kormányhatározatban foglalt keretemelések is, továbbá a GINOP-1.2.2-15 „Mikro, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” felhívás esetében várhatóan az újranyitást követően támogatási kérelmek a nem szabad vállalkozási minősülő településekről is ismételten benyújthatók lesznek.

Az ezüstkolloid-termékek veszélyére figyelmeztet a gyógyszerészeti intézet

Az interneten forgalmazott ezüstkolloid tartalmú termékek közegészségügyi kockázatot jelentenek, ezért a gyógyszerészeti intézet a fogyasztók megtévesztése miatt a versenyhivatalhoz és a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordul.

Kockázatnak teszi ki magát az, aki nem bizonyított hatású ezüstkolloid készítményeket választ engedélyezett gyógyszerek helyett – figyelmeztet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) annak kapcsán, hogy egyre több webáruház kínál ezüstkolloid oldatot a lakosság számára. Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy a forgalmazók közül jó néhány cég egészségi állapotra vonatkozó, nem bizonyított jótékony hatást, illetve gyógyhatást tulajdonít termékeiknek, a webáruházakban és néhány patikában megvásárolható ezüstkolloid készítmény ráadásul bizonytalan minőségű, nem garantált sem az összetételük, sem a tisztaságuk.

Mint írják, ezüstkolloid hatóanyagot tartalmazó készítményeket a felhasználás céljától függően elvileg gyógyszerként, vagy – helyi alkalmazás esetén – kozmetikumként kellene engedélyeztetni, regisztrálni, ám ilyen irányú kérelem egyetlen gyártótól sem érkezett a hatósághoz. Élelmiszerként vagy étrend-kiegészítőként nem hozható forgalomba, így az intézet sem jegyzett be ilyen összetételű terméket. 

Kiemelik, az ezüstkolloid alkalmazásának súlyos mellékhatásai lehetnek. Az emberi szervezetbe beépülve ezüstmérgezést, úgynevezett argyriát okoz, amely a bőr, belső szervek, köröm, fogíny kékes-szürkés elszíneződésében mutatkozik meg, ami nem kezelhető, állandósult állapot. Mindemellett neurológiai tünetek, epilepsziás rohamok, vesekárosodás, gyomorpanaszok, fáradtság, bőrirritáció jelenhet meg. 

A Gazdasági Versenyhivatal legutóbb tavaly, 2015 decemberében egymillió forint bírságot szabott ki egy kolloid oldatokat forgalmazó cégre. A társhatóságok jogkörükben eljárva kivizsgálhatják és szankciókkal sújthatják azokat, akik az engedélyhez kötött készítmények forgalmazásának feltételeit figyelmen kívül hagyják – emlékeztetnek.

Az ezüstkolloid nem új találmány, sebészeti alkalmazását Carl Benno Credé (1847-1929) 1896 körül vezette be a terápiás gyakorlatba, a „hivatalos” magyar orvostudomány gyakorlatilag azonnal átvette az eredményeket. A korabeli orvosok folyamatosan kutatták az ezüst-sók antibakteriális hatását, ugyanakkor a lehetséges mellékhatásokat sem titkolták el. A sebkezelésen túl az ezüstkolloid intravénás alkalmazásával még a himlő és a pestis kezelését is megkísérelték. Az ezüstkolloid később fokozatosan kiszorult a gyógyászatból, helyét korszerűbb szerek vették át, de teljesen sosem tűnt el. (MTI)

A közmunkások és a versenyszféra: egyelőre csak köszönőviszonyban

A versenyszférában működő vállalatok nagy részét nem érintették a közfoglalkoztatási programok – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének közös felméréséből.

Az adatfelvétel

2015. szeptember 4-e és október 16-a között ismét sor került a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) együttműködésében a versenyszektor rövidtávú gazdasági kilátásait előrejelző és munkaerő- piaci döntéseit felmérő vállalati empirikus vizsgálatra, amelynek keretében 7112 vállalatot kerestek meg.

A felmérés során a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatos kérdéseket is feltettek. Ezek arra vonatkoztak, hogy az adott vállalat 2015-ben alkalmazott-e, illetve a jövőben alkalmazna-e olyan munkavállalót, aki korábban közfoglalkoztatottként dolgozott, valamint hogy a közfoglalkoztatási programok befolyásolták-e a cég üzleti helyzetét.

Az adatok

A válaszadók 15 százaléka állította, hogy alkalmazott volt közfoglalkoztatottat 2015-ben, túlnyomó többségük (85 százalék) azonban nemleges választ adott. A korábbi közfoglalkoztatottak legtöbbször egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású, illetve egyszerű ipari foglalkozású munkakört töltöttek be.

Ágazat szerinti bontásban feltűnő, hogy a mezőgazdasági cégek a teljes átlagnál nagyobb, 25 százalékos arányban válaszolták, hogy alkalmaztak korábbi közmunkást. Területi bontásban alacsony (6 százalékos) aránnyal rendelkezik Budapest, és az átlagnál valamivel magasabbal (22 százalék) Borsod-Abaúj-Zemplén megye.

A válaszolók 53 százaléka állította, hogy alkalmazna volt közfoglalkoztatottat. 27 százalék válaszolta, hogy csak abban az esetben tenné ezt, ha kedvezménnyel foglalkoztathatná őket, 20 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy nem alkalmaznának korábbi közmunkást.

A gazdasági ágazatok közül az iparban és a vendéglátásban alkalmaznak legszívesebben volt közfoglalkoztatottakat, míg az építőiparban és a kereskedelemben volt a legnagyobb (24-24 százalék) az elutasító válaszok aránya. Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a teljes sokasági aránynál jóval kisebb (rendre 8, illetve 10 százalék) azok aránya, akik nem alkalmaznának volt közfoglalkoztatottakat.

Az érvényes választ adó cégek túlnyomó többsége (88 százalék) úgy látja, hogy üzleti helyzetét nem befolyásolták a közfoglalkoztatási programok. 8 százalékuk állította, hogy a közmunkaprogramok negatívan hatottak, és csak 4 százalékuk látja úgy, hogy azok pozitív hatást gyakoroltak a vállalatukra. A pozitív vagy negatív hatást észlelők 60 százaléka jelezte, hogy nem talált megfelelő munkaerőt a közfoglalkoztatás elszívó hatása miatt, 30 százalékuk viszont azt emelte ki, hogy a közfoglalkoztatottak alkalmazása gyakorolt hatást a vállalatára. A válaszadók 24 százaléka tartja konkurenciának a közfoglalkoztatást, és 16 százalékuk jelezte, hogy a jobb munkavállalók megtartása érdekében bért kellett emelnie. Az egyéb válaszok között legtöbbször a fizetőképes kereslet növekedése, illetve a közmunka versenyromboló és demoralizáló hatása fordult elő.

A mezőgazdasági cégek a teljes mintánál derűsebben ítélték meg a kérdést: 9 százalékuk vélte úgy, hogy a közfoglalkoztatási programok pozitívan befolyásolták az üzleti helyzetüket. Az iparban tevékenykedők adtak a legnagyobb arányban negatív választ: 12 százalékuk jelezte, hogy rájuk nézve károsak voltak a közmunkaprogramok. A leginkább semleges ágazatok a kereskedelem és a szállítás-raktározás voltak, mindkét esetben a válaszolók 92 százaléka állította, hogy a közfoglalkoztatási programok az ő cégükre nem gyakoroltak hatást.

Területi bontásban kiugró, hogy Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is a válaszadók 18 százaléka szerint gyakoroltak negatív hatást cégükre a közfoglalkoztatási programok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ugyanakkor a második legnagyobb aránnyal (7 százalék) rendelkezik a pozitív hatást kiemelők tekintetében is. Ez utóbbi Pest megyében a legmagasabb (9 százalék).

Következtetések

Az adatok alapján elmondható, hogy a versenyszférában működő vállalatok nagy részét nem érintették a közfoglalkoztatási programok (nem alkalmaztak volt közmunkást, és nem gondolják, hogy a közmunkaprogramok befolyásolták volna üzleti helyzetüket). Mivel a közfoglalkoztatottak száma és aránya kapcsolatban áll a területi elhelyezkedéssel (észak-keletről délnyugat felé haladva csökken), feltételeztük, hogy ez az adatokban is meg fog jelenni. Ez azonban csak mérsékelten, inkább csak a szélsőségek tekintetében teljesült.

Ágazatok szerint a mezőgazdasági és az ipari cégek kerültek leginkább kapcsolatba közfoglalkoztatottakkal és a közmunkaprogramokkal. Előbbiek ezt inkább pozitívan, utóbbiak inkább negatívan értékelték.

A válaszadók 80 százaléka elvben nem zárkózott el a volt közfoglalkoztatottak alkalmazásától, de csak 15 százalékuk tette ezt meg a valóságban. Ugyanakkor akik alkalmaztak 2015-ben volt közmunkást, azoknak 75 százaléka válaszolta, hogy új munkaerő-felvétel esetén kedvezmény nélkül is alkalmazna korábban közfoglalkoztatottként dolgozó személyt – tehát nekik valószínűleg jó tapasztalatuk volt a volt közmunkásokkal. Ennek alapján valószínűnek tűnik, hogy a közfoglalkoztatottakat nem csak az esetleg elégtelen munkavállalói képességeik akadályozzák meg az elhelyezkedésben, hanem az is, hogy a munkaerőpiac nem működik megfelelően – olvasható a GVI összefoglalójában.

FruitVeB: még nem okoz nagyobb gondot a jelenlegi időjárás​

0

Még nem okoz nagyobb gondot a jelenlegi, viszonylag meleg és csapadékos időjárás sem a zöldségtermesztésben, sem a gyümölcsösökben.

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI kérdésére elmondta: a szántóföldi növények esetében, amennyiben marad a mostani időjárás, és nem lesz szeles idő, nem tudják a gazdálkodók időben elkezdeni a talajművelést. Pedig például a borsót, a hagymaféléket, sárgarépát már március elején el kellene kezdeni vetni – tette hozzá.

A gyümölcsösökben a most tapasztalható melegebb idő nagyon hátráltatja a metszést, elsősorban az almásoknál, és a mélyebben fekvő gyümölcsösökben már a sok eső miatt a belvíz is megjelent. De a gond még nem olyan mértékű, mint a szántóföldi növényi kultúrák esetében – mondta a FruitVeB elnöke.

Jelezte: a kertészek a lassú tavaszodásnak örülnének, mert a hidegebb időben a vegetációs folyamatok nem gyorsulnának fel. Most ugyanis a gyümölcsösökben, főként a csonthéjasoknál 2-3 héttel előrébb tart a vegetáció, mint egy átlagos évben. Ha ugyanis az időjárás továbbra is a mostanihoz hasonlóan meleg lesz, akkor egy-egy nagyobb lehűlés – ami nagyobb mínusz 10-12 Celsius foknál – károsíthatja a csonthéjasokat, de például az almásokat még nem. A

FruitVeB elnöke szerint ugyan akkor még lehet mínusz 10 Celsius foknál hidegebb. Hozzáfűzte: a gyümölcsösökben a virágzás árpilis elején kezdődik a csonthéjasoknál és a hónap vége felé virágzik az alma, így minél előbb van a virágzás, annál nagyobb a kitettség, az esély arra, hogy véletlenül jön egy fagy, ami miatt nem alszanak nyugodtan a kertészek.

Uniós forrás segítette a Jász-Plasztik fejlesztését

Mintegy 2,4 milliárd forintot költött jászberényi, nyíregyházi, nagyrédei és jászapáti üzemei fejlesztésére a Jász-Plasztik Kft., amely a beruházáshoz 1,2 milliárd forint uniós támogatást kapott.

Bővítette hulladékhasznosító innovációs bázisát a Jász-Plasztik Kft., mintegy 2,4 milliárd forintot fordított berendezésekre, amivel 63 új munkahelyet teremtett jászberényi székhelyén, valamint nyíregyházi, nagyrédei és jászapáti telephelyein – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a beruházás projektzáró ünnepségén Jászberényben. 

Rákossy Balázs (képünkön) elmondta: a több mint 3000 embert alkalmazó cég beruházása csaknem 1,2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással valósult meg. Emlékeztetett: Magyarország számára több mint 12 ezer milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a 2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklusban, amelynek a 60 százalékát olyan beruházásokra szeretnék fordítani mint amilyen a Jász-Plasztik Kft.-é is.

Az államtitkár szólt arról, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlesztésére közvetlenül 54 milliárd forint jut, ezen felül Szolnok részére további 15 milliárd forint áll rendelkezésre. Rákossy Balázs emlékeztetett: a Jász-Plasztik Kft. jelenlegi beruházása a 2007-2013-as uniós támogatási időszak forrásaiból valósult meg.

Ifj. Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. projektmenedzsere elmondta: a vállalkozás a projekt keretében saját kutató-fejlesztő bázisát tesztüzemi részleggel bővítette. Gépeket és berendezéseket szereltek fel, amelyeknek köszönhetően a hulladékhasznosításon alapuló saját fejlesztésű termékeiket is tesztelni tudják. A kutatások eredményei közvetlenül felhasználhatók lesznek a feldolgozóipari termelésben, nemcsak a Jász-Plasztik Kft. üzemében, hanem – más vállalkozásoktól kapott kutatás-fejlesztési megbízások teljesítése révén – általában a hulladékhasznosítási tevékenységben is – mondta.     

A több mint 25 éve alakult Jász-Plasztik Kft. műanyagfeldolgozó és szerszámkészítő tevékenysége akkumulátor-gyártással és egyéb termelő és kereskedelmi szolgáltató tevékenységgel is bővült. A cég évente több ezer tonna műanyag és akkumulátor-hulladékot gyűjt újrahasznosítási céllal, a tervek szerint ez a mennyiség a fejlesztéseknek köszönhetően növekedni fog. A nyilvános cégadatok szerint a Jász-Plasztik Kft. éves nettó árbevétele 2014-ben meghaladta a 108,2 milliárd forintot. A társaság adózott eredménye a 2013. évi 4,4 milliárdról 7,2 milliárd forintra nőtt 2014-ben.

Erre számítson, ha lakásvásárlást tervez a következő években

0

Becslések szerint ugyan az arra jogosultak legfeljebb 10-20 százaléka veszi igénybe a csok-ot, ám ez így is akkora forgalomnövekedést eredményez, amellyel a lakásépítők nem tudják tartani a tempót és ez az árak jelentős emelkedéséhez vezet.

Tavaly mintegy 135 ezer lakás cseréltt gazdát Magyarországon az Otthon Centrum becslése szerint, míg idén már 150-155 ezer ingatlan kerülhet új tulajdonoshoz, mivel a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) nemcsak az új lakások forgalmára, de a nemrég bejelentett módosításokkal a használtak piacára is komoly hatással lesz. A kereslet élénkülésével idén még nem tudnak lépést tartani az ingatlanfejlesztők, így rövidtávon – nagy régiós eltérésekkel – 5-25 százalék közötti árnövekedésre lehet számítani az új lakások piacán.

Mit hoz a 2016-os év?

A csok több százezer családot érinthet. A több gyermekes családokat vizsgálva kirajzolódik, hogy Budapest mellett Pest megyében képviselnek jelentős hányadot a két és háromgyermekes családok és élettársi kapcsolatban élők. Magas számban laknak többgyermekes családok az észak-keleti országrész megyéiben, illetve Hajdú-Bihar megyében is. Önmagában ez még nem jelenti azt, hogy itt lesz a legnagyobb hatása a csok-nak, mivel ezt végső soron az fogja eldönteni, hogy hány család dönt úgy, hogy él a lehetőséggel és új lakást vásárol vagy építkezésbe fog.

Nagyságrendileg az igénylésre jogosultak 10-20 százaléka adhat be támogatási kérelmet. 2016-2019 közötti nég évben országosan összesen 50-100 ezer közötti csok igénylő családra lehet számítani – véli Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A lakásméret és lakásárak összefüggése, illetve a támogatással, hitelfelvétellel kalkulálható vásárlóerő összeméréséből az látszik,hogy a fővárosban inkább az olcsóbb árfekvésű peremkerületekben és az agglomerációban, illetve a vidéki településeken, különösen a nagyobb foglakoztatási központok térségében számíthatunk élénkülésre. Várhatóan nemcsak az ingatlanfejlesztők, hanem az egyéni építtetők aktivitása is nőni fog.

A társadalmi-gazdasági mutatók változására, különösen a migrációs tendenciákra figyelemmel modellezhető az Otthon Centrum elemzői által a 2016-ra becsült mintegy 150-155 ezer tranzakció regionális megoszlása: a főváros mellett elsősorban a nyugati országrészben, a Balaton környékén és a nagyvárosok térségében várható élénkebb lakáspiaci forgalom idén.

Befagyott projekteket indíthatnak újra a fejlesztők

Az új építésű lakások esetében bevezetett öt százalékos áfa hatására, valamint a csok-tól várt keresletélénkülésre számítva nagyon sok, korábban leállt projektet indítanak újra a fejlesztők. Az elmúlt másfél-két évben kiadott építési engedélyekre alapozva idén az új lakások építése elérheti, illetve meghaladhatja a 10 -12 ezret.

Nagy kérdés, hogy a keresletbővülés mekkora árváltozást hoz. Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint igen jelentős növekedés volt januárban és február elején az érdeklődők számában. A konkrét tranzakciókra vonatkozóan az látszik, hogy a korábbi év azonos időszakához képet vidéken nem történt lényegi változás az adás-vételek számában, míg Budapesten jelentősen kevesebb adás-vétel történt januárban. Ez azt jelzi, hogy a vevők és az eladók is kivárnak.

Az egyes szegmensekben a regisztrált tranzakció számok viszonylag alacsonyak, nem alkalmasak nagyon pontos következtetések levonására. Az Otthon Centrum által értékesített új lakások árai a fővárosban és az agglomerációban 20-30 százalékot nőttek decemberhez képest. Vidéken, a legtöbb megyében használt társasházi lakások esetében a decemberi adatokhoz képest viszont csupán 1-2 százalékos drágulás volt jellemző. A családi házak tekintetében nem történt érdemi változás, itt Budapesten volt megfigyelhető néhány százalékos áremelkedés.

Milyen volt a 2015-ös év?

A tavaly tapasztalt élénkülést a befektetési célú vásárlók mellett azok a háztartások alapozták meg, akik a válság éveiben elhalasztották lakásvásárlási döntésüket. Ennek eredményeként az előző évhez képest 20 százalékkal növekedett a lakáspiaci tranzakciók száma és az Otthon Centrum becslése szerint mintegy 135 ezer adásvétel köttetett a tavalyi évben – mondta Soóki-Tóth Gábor.

A lakáspiaci forgalom élénkülése területileg eltérő intenzitást mutatott tavaly. Az ország keleti felének térségeiben elsősorban a nagyvárosok térségeire koncentrálódtak a tranzakciók. Ezer lakosra vetítve a tranzakciószámok alacsony értéket mutattak, a keleti országrészben 1000 lakosra vetítve 3-4, a nyugati országrészben 4,5-5 tranzakció volt. A fővárosi agglomerációban fajlagosan kisebb volt a tranzakciószám, amit az itt található települések relatíve magas népességszáma, a családi házak túlsúlya, valamint helyenként a fővárosból történő kiköltözés, a szuburbanizáció mértékének csökkenése magyaráz.

Az új építésű lakások 2015-ben, a megelőző évekhez hasonlóan az éves lakáspiaci forgalom elenyésző, alig 3 százalékát adták. A lakásépítést jelentősen visszavetette a válság. Az utóbbi néhány évben egy alacsony bázisról induló enyhe növekedés volt megfigyelhető. Ennek ellenére a lakásépítés teljesítménye messze elmarad a lakásállomány megújításához szükséges éves 1 százalékos mértéktől, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a meglévő lakásállomány 100 év alatt megújuljon.

Az átlagos használt lakásárak emelkedése 2014-hez képest ingatlan típusonként és regionálisan eltérő volt 2015-ben. Az Otthon Centrum szerint a legnagyobb, 40 százalék körüli növekedés, a fővárosi panellakások átlagáránál volt megfigyelhető. A másik véglet: a keleti országrészben a használt tégla társasházi lakások átlagára némi csökkenést mutatott.

A budapesti panelek drágultak a legjobban

A legdinamikusabb minden szegmensben a fővárosi lakáspiac, ahol a panellakások mellett a családi házak és a hagyományos szerkezetű társasházi lakások átlagárai 19 illetve 24 százalékot növekedtek. A nyugati országrészben az átlagárak 7-11 százalék növekedést mutattak a családi és téglaépítésű lakások esetében, a panellakások átlagára ennek duplájával, 21 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A használt tégla társasházi lakások esetében és a családi házaknál is Pest megyében és a nyugati országrészben egyaránt 8-10 százalékos növekedés volt megfigyelhető. Hasonló mértékben nőttek a keleti országrész panellakásainak átlagárai is. Stagnáltak az árak a Pest megyei panellakások és a keleti országrészben található családi házaknál.

A kereslet 2015-ben tapasztalt élénkülése jól megmutatkozott a vevők alkupozícióinak gyengülésében. A válság éveiben még a leginkább megfizethető és emiatt keresett panellakások értékesítésekor közel 10 százalék volt az árengedmény átlagosan és a családi házak esetében a 18 százalékot is meghaladta. 2015-ben a panellakásoknál az átlagos engedmény az eladó irányárához képest az adás-vétel megkötésekor 6,45 százalék, használt téglaépítésű társasházi lakásoknál 8,14 százalék, családi házak esetében 13,54 százalék volt.

A családi házak mennek le a leglassabban

Ehhez hasonló tendenciát mutatott az értékesítéshez szükséges idő is. Továbbra is a legtürelmesebben a használt családi házukat eladóknak kell a vevőre várni. Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint ebben a kategóriában közel hat hónap, míg az eladó és a vevő egymásra talál. Ugyanakkor ez az időszak másfél hónappal rövidebb, mint az előző évben tapasztalt átlagos értékesítési idő.

A leggyorsabban a panellakások találtak vevőre tavaly, átlagosan egy hónap alatt, ami fele a korábbi évben szükséges időnek. Természetesen az átlagértékek nagyon szélsőséges időtartamokat jelenthetnek, meglehetősen nagy a szórása ezeknek az értékeknek, de a tendenciát mégis jól mutatják, a kereslet élénkülése gyorsabb értékesítést hoz az eladóknak és kisebb áralku lehetőséget jelent a vevők számára.

Építőipar: Szlovákia diktálja az uniós ütemet

A novemberi 0,9 százalék után tavaly decemberben 1,4 százalékkal haladta meg az építőipar termelés volumene az egy évvel korábbi szintet – jelentette szerdán az Eurostat.

A negyedik negyedévben uniós szinten 0,6 százalékkal haladta meg a volumen az egy évvel korábbit, 2015 egészében pedig 0,8 százalékos volt a növekedés.

Az eurózóna az építőiparban „visszahúzó erő” volt tavaly: a közös pénzt használó blokkban decemberben 0,6 százalékkal, az év egészében pedig kereken 1 százalékkal esett vissza a termelés év/év alapon.

Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül 2015 utolsó hónapjában a legnagyobb, 9,3 százalékos visszaesést Szlovéniában regisztrálták, Portugáliában 4,7, Franciaországban 3,6, Hollandiában 3,1 százalékos volt az éves szintű visszaesés.

Az unió egészének decemberben – ahogy a megelőző három hónapban, illetve a második, a harmadik és a negyedik negyedév egészében is – Szlovákia diktálta az ütemet: északi szomszédunknál az építőipar 24,9 százalékkal bővült decemberben. A svéd statisztikusok 15,2 százalékos, román kollégáik 13,9 százalékos növekedésről tájékoztatták a luxemburgi uniós hivatalt.

Magyarországon decemberben 8 százalékos volt az éves bővülés (ami az Eurostatot tájékoztató országok körében a negyedik legerősebb adat), az év egészében azonban – a 2014-es 13,5 százalék után – mindössze 3 százalékos volt a növekedés.

5D-s adattárolót fejlesztettek ki brit kutatók

Egy lényegében korlátlan élettartamú, ötdimenziós adattároló technológiát fejlesztettek ki brit kutatók. A nanoüvegből készült lemezek tárolókapacitása 360 terabyte, amely mintegy 80 ezer DVD-nek felel meg.

Évmilliárdokon át működőképes, ötdimenziós digitális adattárolót fejlesztettek nanoszerkezetű üveg felhasználásával a Southamptoni Egyetem kutatói. Az egyetem optoelektronikai kutatóközpontjának (ORC) tudósai a digitális adatok 5D-s rögzítési és visszakeresési eljárását az ultragyors lézerírásra alapozva alkották meg.

Az új technológia egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik: tárolókapacitása lemezenként 360 terabyte, akár ezer Celsius-fokot elvisel, szobahőmérsékleten az élettartama virtuálisan korlátlan (13,8 milliárd év 190 fokon). A tudósok szerint ezzel megnyílik az út az adatok örök tárolása előtt – írta a Phys.org. 

A rendkívül stabil és biztonságos technológiát leginkább a hatalmas archívummal rendelkező szervezetek, országos levéltárak, múzeumok és könyvtárak hasznosíthatják. A technológia első, kísérleti bemutatóját 2013-ban végezték, akkor egy szöveges dokumentum 300 kilobájtos digitális másolatát rögzítették 5D-ben.

Most az emberiség történelmének jelentős dokumentumait, többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, Newton Optikáját és a Magna Chartát tárolták olyan digitális eljárással, amely hosszabb életű lehet az emberiségnél. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 5D-ben tárolt változatát a fény nemzetközi éve mexikói záróünnepségén mutatták be nemrég. 

A dokumentumokat ultragyors lézerrel rögzítették, mely igen rövid és intenzív fényjelekkel működik, az adatokat öt egymástól öt mikrométerre (a méter egy milliomod része) lévő nanoszerkezetű pontok három rétegére írták. A maguktól összeálló nanoszerkezetek megváltoztatják az üvegen átfutó fény útját, módosítják a fény polarizációját, melyet optikai mikroszkóp és a polarizáló lencsékben működőhöz hasonló szerkezet kombinációja olvas ki. Az információt öt dimenzióban kódolják, a nanostruktúrák elhelyezkedésének három dimenziójához a méretet és az irányt is hozzáadják. (MTI)

Mikor „éri meg a pénzét” a korrupció elleni harc?

A hangzatos korrupcióellenes programok helyett sok országban hasznosabb lehet specifikus, ellenőrizhető célokat kitűzni, amelyek eléréséhez hatékony, már bizonyított eszközök állnak rendelkezésre és amelyek teljesülése könnyen ellenőrizhet – írja fel Bjørn Lomborg a Project Syndicate-en megjelent cikkében.

Egyes becslések szerint tavaly nagyjából 1000 milliárd dollár „veszett el” globálisan a korrupció miatt, így nem állt rendelkezésre az egészségügyi ellátás javítására, az oktatásra, az étkezés minőségének javítására vagy a környezet védelmére – idézi fel Bjørn Lomborg a Project Syndicate-en megjelent cikke elején. A Transparency International szerint a világ országainak 68 százalékában súlyos probléma a korrupció, de egyetlen ország sincs, amely teljesen immúnis lenne.

A korrupció a „rossz kormányzás” jele, összefügg a gyenge hatékonyságú állami adminisztrációval, az elszámolhatóság, az átláthatóság és a jogállamiság hiányosságaival. Nm csoda tehát, ha az ENSZ által nemrégiben elfogadott „Fenntartható Fejlesztési Célok” (MFC) között ott van a korrupció elleni küzdelem is – bár meghatározott célkitűzés nélkül.

A korrupció elleni sikeres harc számos előnnyel járna: javulna az állami ellátások színvonala, gyorsulna a gazdasági növekedés és erősödne a demokráciába vetett hit. Egy jelenleg is folyó online közvélemény-kutatás szerint „a becsületes és felelős kormányzat” a negyedik legnépszerűbb prioritás, csupán az oktatás, az egészségügy és a jobb munkakörülmények, illetve – lehetőségek előzik meg.

A gond csupán az, hogy a FFC-k túl sok – összesen 169 – célt fogalmaznak meg, lényegében mindenkinek ígérnek valamit. Mivel mindenre nincs idő és nem áll rendelkezésre elegendő forrás se, az országok prioritásokat fognak megállapítani. Az általam vezetett Copenhagen Consensus Center – több mint 60 kutatócsoporttal együttműködve – 19 „szuper-célkitűzést” azonosított, amelyekben a leghatékonyabban lehet eredményeket elérni. Ezek között szerepel a fogamzásgátló eszközökhöz/szerekhez való univerzális hozzáférés biztosítása, a tuberkulózis elleni küzdelem erősítése vagy az iskolaelőkészítőbe járók számának növelése Fekete-Afrikában.

Az ENSZ korrupcióval, illetve kormányzással kapcsolatos 12 célkitűzése azonban nem szerepel ezek között. Ennek egyik oka, hogy az ENSZ által megfogalmazott célkitűzések túlságosan általánosak. Könnyű leszögezni, hogy „jelentősen csökkenteni kell a korrupció és a megvesztegetés minden formáját” – de vajon hogyan kezdjünk hozzá?

Egy, a Copenhagen Consensus Center részére készült tanulmány például 80 olyan országot vizsgált meg, amelyben a Világbank is lépéseket tett a korrupció csökkentése érdekében. A helyzet az országok 39 százalékában javult, 25 százalékuknál azonban romlott. Ráadásul azok az országokban, ahol a Világbank nem segített, nagyjából ugyanezeket az arányokat mutatták, ami arra utalhat, hogy a világbanki program nem hozott különösebb változást.

A Copenhagen Consensus Center által felkért szakértők ugyanakkor ténylegesen azonosítottak egy kormányzati célkitűzést: „2030-ra mindenki számára biztosítani kell a személyazonosság igazolásának lehetőségét, a születési anyakönyvi kivonatot is beleértve”. Ez talán kevésbé tűnik ambiciózusnak, mint a korrupció teljes megszüntetése és minden intézmény átláthatóvá tétele, de sok fejlődő ország van, ahol komoly változásokat eredményezne. Ha a szükséges intézményeket felállítják, azok egyúttal jó modellként szolgálnak más intézmények számára is.

De nem csupán a kormányzás minősége, az állampolgárok státusa is jelentősen javulna: érvényesíthetnék – például a tulajdonhoz fűződő – jogaikat, ami a gazdasági fejlődés szempontjából elengedhetetlen. Ha pedig a szavazókról megbízható nyilvántartás áll rendelkezésre, akkor a választások is sokkal kevésbé vannak kitéve a korrupció és a csalás veszélyének. Ha tehát a korrupció ellen akarunk fellépni, akkor nem általános szlogeneket kell megfogalmaznunk, hanem specifikus, bizonyítottan hasznos célkitűzéseket, amelyeknek teljesülése könnyen ellenőrizhető.

Amikor pedig a világ legszegényebbjeinek a megsegítéséről van szó, szembe kell néznünk azzal a lehetőséggel, hogy nem feltétlenül a korrupcióellenes programokkal kell kezdenünk – részben azért, mert az olyan problémákkal, mint a tuberkulózis vagy a fogamzásgátlás lehetősége, sokkal hatékonyabban lehet küzdeni, részben pedig azért, mert a jelenlegi korrupcióellenes programok túlságosan drágák és túl kevés eredménnyel járnak.

Nem tagadjuk, hogy a korrupció súlyosan érinti a világ szegényeit. De vannak más kihívások – az egészségügyi ellátás hiányosságai, az éhezés vagy a légszennyezés –, amelyekkel sokkal hatékonyabban meg lehet birkózni. Arra összpontosítani, amit ténylegesen meg is tudunk tenni: ez talán kevésbé hangzatos, mint mindent megígérni mindenkinek – egészen addig, amíg számon nem kérik rajtunk az elért eredményeket. Akik a prioritásokat helyesen állapítják meg, végül sokkal több emberen segítenek – zárja cikkét Bjørn Lomborg.

Fától a bútorig – generációváltás a családi vállalkozásokban

Egyre több olyan családi vállalkozás működik Magyarországon a faiparban is, amelynek vezetője 60 éves vagy idősebb. A generációváltás nehézségeiről tartott a Bútorszövetség konferenciát a BKIK-val közösen február 16-án Budapesten.

Nehéz helyzetbe hozzák magukat azok, akik időben nem gondoskodnak vállalkozásukban az utódlás kérdéséről. Nincs ez másként a faiparban sem, hiszen ezen a területen is jó néhány komoly, sok évtizedes hagyományokkal rendelkező vállalkozást ismerünk.

A Magyar Bútor és Faipari Szövetség a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott rendezvényén egy kérdésben biztos nem volt vita: generációváltásra szükség van, még akkor is, ha ez sokkal bonyolultabb, mint ahogy azt elsőre elképzeljük. A vállalkozásfejlesztési kérdésekben és a generációváltás problémakörében profi tapasztalatokkal bíró Simple3 Kft. képviseletében Szabó László beszélt megoldásokról és megválaszolandó kérdésekről.

Régi hagyományok, új tervek

Magyarországon ma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 644 ezer vállalkozás működik, 70 százalékuk kkv, egy részük családi vállalkozás. Hogy mi számít klasszikus családi vállalkozásnak? Az Európai Unióban a létszám tekintetében sokkal magasabb számokat határoznak meg, Magyarországon az átlag foglalkoztatott 50 fő, természetesen jókora szórással, a 2-3 fős mikro vállalkozástól a több száz dolgozónak munkát adó cégig. A lényeg, hogy a vállalkozás irányításában döntő szava van egy családnak.

A rendszerváltozás óta is sok családi vállalkozást alapítottak, részben azért, mert jó üzletet láttak a cégben. Voltak, akik kihasználták a lehetőséget, hogy önállóan dolgozva visszahozhatják a maszek világot, és kétségtelenül akadtak kényszervállalkozók is. Természetesen találkozunk olyanokkal is, akiknek a családi vállalkozása sikeresen „túlélte” a szocializmus évtizedeit, és 1990-től régi hagyományokkal és új tervekkel folytatták tevékenységüket.

Sokukban az a közös, hogy vezetőik közelítenek a nyugdíj korhatárhoz. Felmérések szerint a fa- és bútoriparban a következő öt évben a családi vállalkozások egyharmadánál végrehajtják a cserét a vezérkarban, jön a generációváltás. (Cselényi József, a Bútorszövetség elnökségi tagja szerint erre már tudatosan akkor kell készülni, amikor a vállalkozást vivő 45-50 éves.)

Tervezés nélkül nem működik

Bár nincs róla pontos kimutatás, egyre több családi vállalkozás igyekszik házon belül megoldani az utódlást. Látszólag nincs is ezzel gond, hiszen a gyerek már iskolás évei alatt magába szívta az üzem illatát, rengeteg mindent látott. Igaz, ez a mai Z generációt akár taszíthatja is. Előttük ugyanis nem feltétlenül az a cél lebeg, hogy napi 12-14 órában a munkával foglalkozzanak.

A cél és a tervezés elengedhetetlen Szabó László szerint. Ahogy fogalmazott: nem egyszerű történet átadni a vállalatvezetést a gyereknek, sok problémával kell megküzdeni. Előfordul, hogy az apa úgy dönt: jöjjön a fiam, ám mégsem akarja teljesen kiengedni a kezéből az irányítást. Ennél rosszabb megoldás nem is létezhet, az utódot ez megzavarja, elbizonytalanítja, a dolgozók előtt csökken a tekintélye.

Mi a megoldás? Itt is a tervezés. Fontos, hogy a vezető ne csak akarja, de tudja is átadni a székét. Amíg idáig eljutnak, az utód tanuljon, bizonyítsa be először részfeladatok önálló megoldásával, hogy ért a munkához, és bizonyítsa be, hogy szívesen csinálja mindezt, nem csak egyfajta családi kényszerből. A legrátermettebb utód is találkozhat persze azzal a szöveggel, hogy ő a főnök gyereke, de ha látják a dolgozók, hogy rátermett és jó vezető (még ha a munkamódszerei eltérnek is azoktól, amelyeket a családfő követett), előbb-utóbb sikeres lesz.

Szabó László tapasztalatai szerint a családi vállalkozások jó részében nagyon nehéz az első generációváltás. Az utód a legkülönbözőbb problémákkal küzd, míg a posztról leköszönő sokszor nem bír mit kezdeni megnövekedett szabad idejével, felszabadult energiájával. Kijön belőle a sok évtizedes stressz – ezért két éven belül sokan megbetegednek. Pedig ezt is meg lehet előzni a tudatos felkészüléssel, ám erre ma még elég kevesen képesek.

Nem bizalmatlanság a cég átvilágítása

Amikor a cégátadást/cégátvételt közösen eldöntötték, a vállalkozást mindenképp át kell világítani. Ez nem a bizalmatlanság jele, fontos ugyanis, hogy minden részlettel tisztában legyen az utód, később munka közben még így is bőven lesz mit tanulnia.

Sokan azt hiszik, pofonegyszerű a cégátvétel. Pedig rengeteg részterület működését kell ismerni. Ezek közé tartozik a menedzsment, a HR, az értékesítés-marketing, a beszerzés, a logisztika, a gyártás, a vagyongazdálkodás, a jogi kérdések, a folyamatszabályzás, az informatika.

Hogy ezeket az „akadályokat” sikeresen lehessen leküzdeni, be kell látni, hogy a legsokoldalúbb főnök sem ért mindenhez. S ha ezt belátta, nem szégyell külső tanácsadót felkérni, aki objektíven, családi érzelmektől mentesen végezheti a munkáját. Ez akkor is igaz, ha Magyarországon mindig „divat” valakit nem szeretni, a munkájára azt mondani, hogy az teljesen felesleges – legyen az illető tanácsadó, informatikus, marketinges vagy újságíró. A mai fiatal generáció egyébként ebben nagyon jó, ők csapatban gondolkodnak, elismerik, ha valaki egy-egy részterületen kitűnik a többiek közül.

Ha az utódlást mégsem képesek belülről megoldani, szóba jöhet a külső menedzsment alkalmazása, és végső esetben a cég eladása. Utóbbi kimondottan nehéz feladat, a külföldiek nem törik össze magukat, hogy magyar kkv-kat vásároljanak, a magyar vállalkozások pedig általában tőkeszegények, a felvásárlás nem szerepel üzleti terveik között. Ráadásul amennyiben nem reális a vállalkozás értékmeghatározása, szinte biztos, hogy nem kötik meg az üzletet.

A konferencia résztvevői egyetértettek, hogy szükség van a fiatalokra, mert másként gondolkodnak, új ötleteik, új módszereik vannak, internetes nemzedékként az „ősöknél” sokkal magabiztosabban jutnak információhoz – és nem utolsó sorban nyelveket beszélnek. Hátrányuk lehet ugyanakkor, hogy kevésbé van meg bennük a lojalitás, és ha izgalmasabb kihívással találkoznak, abba akár kevesebb fizetésért is belevágnak.

KamaraOnline

Csempészett cigarettával buktak meg az orgazdák

0

Egy zuglói mélygarázsban buktattak le három orgazdát a pénzügyőr járőrök és a pénzügyi nyomozók. Negyvenhatmillió forint értékű cigarettát lefoglaltak.

A késő esti órákban a három férfi éppen nagy mennyiségű cigarettát pakolt, és megbeszélést tartott, amikor a NAV munkatársai rajtuk ütöttek. A jelek szerint az árut egy terepjáróval szállították volna tovább, ugyanis az autó csempészcigarettával volt tele. Hamarosan kiderült, hogy a raktár sincs messze: a garázs mellett lévő tárolóban toronyban állt a cigaretta. A cigarettán kívül a terepjáróban és a tulajdonos zsebében mintegy négyszázezer forint lapult.

A pénzügyi nyomozók az utcán egy újabb gyanús autóra leltek. Mivel annak indítókulcsa nem került elő, a terepjáróval együtt lefoglalták, és elszállították. A gyanú nem volt alaptalan, a kocsiban csaknem négymillió forint és több mint négyezer euró készpénzt találtak. A pénzügyi nyomozók összesen több mint 42 ezer doboz adójegy nélküli cigarettát lefoglaltak, a három férfit előállították, és orgazdaság megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként kihallgatták őket.

Sokba kerülhetnek a kátyúk a figyelmetlenül közlekedőknek

Télen mindig ugrásszerűen nő az úthibák száma és ezzel együtt a kátyúkárok gyakorisága is jelentősen emelkedik. Az autókban keletkező károkért elvileg az útkezelőknek kell helytállniuk, ám az igények felét elutasítják. A kártérítés esélyét a kár megfelelő dokumentálásával, illetve kátyúbiztosítással növelhetik az autósok.

Január második felének havas, fagyos napjait követően ismét kátyúk olyan tömege lepte el a hazai utakat, amellyel a karbantartók csak fokozatosan, hetek, hónapok alatt tudnak megbirkózni. A következő hetek várható időjárása szintén kedvez a kátyúképződésnek, így egyelőre a helyzet javulására nem számíthatunk  – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Sziszifuszi küzdelem az úthibákkal

Budapest közútjain évente mintegy 30-35 ezer kátyú keletkezik, ezek döntő többsége a téli hónapokban. Ám országosan sem jobb a helyzet, ebben az időszakban százezres nagyságrendben keletkeznek kisebb-nagyobb úthibák, amit jelentősen elősegít az a tény is, hogy Magyarország fő- és mellékúthálózatának átlagéletkora meghaladja a 40 évet.

A téli hónapok során keletkező kátyúmennyiséget az erre hivatott szervek jó esetben is csak április-májusra képesek eltüntetni. A kátyúszezon közepén járunk tehát, amikor minden évben megugrik a gumi- és felnisérülések száma, de gyakran károsodik a futómű is – figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke. Elvileg a közút kezelőjének meg kell térítenie a kátyúk miatt keletkező károkat, ám az autós ilyen esetben két problémával is szembesül: kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelően dokumentálni a keletkezett károsodást.

Így dokumentáljuk a kárt

A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Ezért ne hajtsunk el a helyszínről: az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.

Fontos, hogy minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is (legegyszerűbb ehhez a telefonunkat használni). Mérőszalag használata, ennek hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a képen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében

Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében. Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet. A megfelelő dokumentáció sem segít azonban azokban az esetekben, amikor az autó bizonyíthatóan gyorsabban haladt a megengedettnél, illetve akkor, ha az út kezelője az adott szakaszon jelzőtáblával figyelmeztetett az úthibákra.

Hol kell bejelenteni a kárigényt?

Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik, a kárigényt pedig az illetékes szervezetnél kell bejelenteni. Így lakott területen kívüli út esetében (2013 novemberétől az autópályákat is beleértve) a Magyar Közút Zrt.-hez kell fordulni, a www.kozut.hu weboldalon találjuk a tennivalókat és letölthetünk kárbejelentő lapot.

Lakott területen belüli útszakasz esetében az adott önkormányzat az illetékes, míg Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalainál a BKK Közút Zrt.-vel kell felvenni a kapcsolatot, amelyhez a www.bkk-kozut.hu oldalon érhetünk el a kárbejelentéshez szükséges valamennyi információt (például útvonaltérképet, kárbejelentőt).

Miért könnyebb kátyúbiztosítással?

Egy kátyúkár-biztosítás már évi 2-3 ezer forintért elérhető, jellemzően kgfb vagy casco mellé, kiegészítő biztosításként kötik meg az ügyfelek, de önállóan is elérhető a szolgáltatás. Fontos előnye, hogy az ügyfélnek a saját biztosítójánál kell eljárnia, ahol kifizetik a kárát, és utólag rendezik a költséget az útkezelővel. Vagyis bármilyen útszakasz esetén egy helyen kell a bejelentést megtennie, a biztosítónál pedig a tapasztalatok szerint nagyobb esély van a káresemény pozitív elbírálására.

Casco biztosítás birtokában sokan gondolhatják azt, hogy számukra felesleges ez a pótlólagos védelem – mutat rá a FBAMSZ szakértője. Valójában azonban ilyenkor is hasznos megkötni a külön kátyúbiztosítást, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 20-30 ezer forint között mozog, ami összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrésszel.

Adóversenyt hirdetett az EY, a fődíj egy New York-i tanulmányút

0

Elindult az idei EY Iinside Adóverseny, amelyre felsőbb éves és frissen végzett jogász és közgazdászhallgatók jelentkezését várják. A nemzetközi esettanulmány-verseny hazai fordulójára március 20-ig lehet beküldeni a pályamunkákat.

Immár tízedik alkalommal rendezi meg a Magyarországon egyedülálló Adóversenyt az EY. A pályázók feladata egy valós ügyfélmegbízáson alapuló esettanulmány elkészítése. A diákok munkájuk során szakmai segítséget is kapnak az EY szakértőitől, bepillantást nyerve az adótanácsadás világába.„Az adótanácsadó-szakma a rátermett pályakezdők számára páratlan lehetőséget biztosít, hogy változatos megbízásokon dolgozva sikeres karriert építsenek Magyarországon, vagy akár nemzetközi szinten is. Az Adóverseny célja, hogy mielőbb felfedezze a következő generáció tehetséges szakértőit” – mondta Rencz Botond, az EY Magyarország vezérigazgatója.

A verseny részletei a www.adoverseny.hu weboldalon találhatók meg. A jelentkezők 2016. március 20-ig adhatják le pályamunkáikat. A hazai döntő össznyereménye idén nettó 900 ezer forint, valamint részvételi lehetőség „Az Év Ifjú Adószakembere” („Young Tax Professional of the Year”) nemzetközi verseny amszterdami döntőjén. A globális verseny győztese 30 napos világkörüli utat nyer, amely során ellátogathat Londonba, Washingtonba és Hong Kong-ba, így a legkiválóbb nemzetközi szakemberektől lesheti el a szakma fortélyait. 

A tavaly hazánkban győztes Borsos Tünde Petra, a Corvinus Egyetem akkori végzős hallgatója az EY nemzetközi adóversenyén is dobogós helyezést ért el (második lett), így nyereményként a londoni EY-nál próbálhatja ki magát, de már most is adótanácsadóként építi karrierjét a cég budapesti irodájában. A világversenyt 2012-ben a magyar Osikovicz Edit Ágnes nyerte, aki akkor a négynapos bostoni megmérettetésen húsz ország legjobbjait utasította maga mögé. Jelenleg felváltva az EY budapesti és New York-i irodáiban dolgozik adótanácsadóként.

Áprilistól levehetik az Uber-sofőrök autóiról a rendszámot

Áprilistól akár 800 ezer forint bírságot is kaphat és leszerelhetik autójáról a rendszámot annak, akit azon kapnak, hogy engedély nélkül végez taxis szolgáltatást, például az Uber szerződött sofőrjeként szállít fizető utast.

Március végén, április elején hatályba lép az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy a taxisokkal szemben támasztott személyi és tárgyi feltételeket be nem tartó Uber taxisok gépkocsijáról egy esetleges ellenőrzés során az intézkedő levegye a rendszámot, vagyis a gépkocsit kivonja a forgalomból – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az M1-en.

Fónagy János kiemelte: a kormányrendelet szerint a személyi és tárgyi feltételek hiánya esetén 800 ezer forint a kiszabható bírság felső határa, ebből 600 ezer forint a gépkocsival kapcsolatos tárgyi feltétekkel, 200 ezer forint pedig a személyi feltételekkel függ össze. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy február közepén lépett életbe az Uber-szolgáltatást érintő másik kormányrendelet, amely a jogosulatlan diszpécserszolgálatra terjed ki. 

Hangsúlyozta, hogy Magyarországon a személyszállítás engedélyhez kötött, a tevékenységnek viszonylag szigorú személyi és tárgyi feltételei vannak. A személyi feltételek között említette, hogy a személyszállítást vállaló sofőrnek be kell töltenie a 21. életévét, megkülönböztetett vizsgákat kell teljesítenie és megkülönböztetett jogosítványokkal is rendelkeznie kell. A tárgyi előfeltételek között rámutatott, hogy a személyszállításra használt jármű nem lehet 10 évesnél idősebb, valamint a sofőrnek élet- és vagyonbiztosítást is kell kötnie. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Budapesten további szabályok is érvényesek, például a budapesti taxiállomás-engedély kiváltása. Fónagy János megjegyezte: egy Budapesten dolgozó taxisnak 450-500 ezer forint többletköltséget jelent, hogy megfeleljen a szabályoknak. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a legutóbbi információk szerint már 30-40 uberes sofőr vizsgázott le annak érdekében, hogy a taxisokkal szemben támasztott személyi feltételeknek eleget tegyen.