KamaraOnline

Jelenleg sem tudományos, sem jogi alapja nincs a glifozát betiltásának – szögezte le az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület válasza a glifozátra vonatkozó európai polgári kezdeményezésre.

Miért nem tiltotta be a bizottság a glifozátot?

Jelenleg sem tudományos, sem jogi alapja nincs a glifozát betiltásának. Egy átfogó és átlátható tudományos eljárást követően, amelynek keretében a tudományos értékelésből több mint 6000 oldalt közzétettek, az uniós kockázatértékelés arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát sem rákot nem okoz, sem elfogadhatatlan kockázatot nem jelent a környezetre nézve, amennyiben a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően alkalmazzák. A glifozátról rendelkezésre álló összes adat alapos tudományos értékelését, valamint azt követően, hogy a tagállamok képviselői a 2017. november 27-i szavazáson támogatták a javaslatot, a bizottság elfogadta a glifozát jóváhagyásának 5 évre történő meghosszabbítását.

A kanadai, japán, ausztrál és új-zélandi nemzeti hatóságok, valamint a FAO/WHO Peszticid-szermaradványokkal Foglalkozó Közös Gyűlése (JMPR) ugyanerre a következtetésre jutott. Csak egy ügynökség – a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) – képvisel eltérő álláspontot a glifozát és az emberi szervezetben kialakuló rák közötti lehetséges kapcsolat értékelését illetően.

Ezenkívül a glifozát környezetre gyakorolt hatásainak EU általi értékelése nem szolgált olyan bizonyítékkal, amely arra utalna, hogy az engedélyezés feltételeivel és a helyes mezőgazdasági gyakorlattal összhangban felhasznált glifozát az ökoszisztéma károsodását okozza. Mindazonáltal a bizottság elő fogja írni, hogy a glifozátot tartalmazó termékek engedélyezése iránti kérelmek elbírálása során a tagállamok fordítsanak különös figyelmet a biológiai sokféleséget érintő kockázatokra, valamint a nem foglalkozásszerű felhasználók védelemére.

Végül pedig az Európai Bizottságot jogi kötelem terheli arra vonatkozóan, hogy az uniós kockázatértékelés eredményeit figyelembe véve válaszoljon a jóváhagyás/megújítás iránti kérelmekre.

Jelenleg mi a glifozát státusza az EU-ban?

Az uniós tagállamok 2017. november 27-én a bizottság által kedden elfogadott, a jóváhagyás időtartamának öt évvel való meghosszabbítására irányuló bizottsági javaslat mellett szavaztak. Erre azt követően került sor, hogy Juncker elnök többször kezdeményezte a kérdés megvitatását a biztosi testületben, aminek eredményeként az Európai Parlament legutóbbi állásfoglalásának figyelembevétele és a lehető legtöbb tagállam támogatásának megszerzése érdekében a javasolt megújítás időtartamát 15-ről 5 évre csökkentették. A tagállamok feladata, hogy a területükön rendelkezésre álló összes glifozátalapú terméket újraértékeljék.

Miért 5 évvel és nem 15 évvel?

A bizottság egy hatóanyag jóváhagyásának megújításakor általában 15 éves időszakra tesz javaslatot, amikor az összes jóváhagyási kritérium teljesül, a glifozát esete azonban nem rutinszerű.

A glifozátnak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és a tagállamok által uniós szinten elvégzett tudományos értékelése eredményén kívül a Bizottság más legitim tényezőket is figyelembe vett a megújítás megfelelő időtartamának meghatározásakor. A glifozát hatóanyagról már jelenleg is nagy mennyiségű adat létezik, ugyanakkor más hatóanyagokhoz képest kivételesen nagy arányban tesznek közzé további információkat róla.

Éppen ezért a glifozát jóváhagyási időszakára vonatkozó döntés meghozatalakor a bizottság figyelembe vette, hogy a jövőben gyors tudományos és technológiai fejlődésre kerülhet sor, és számításba vette azt is, hogy a glifozát az egyik legelterjedtebb gyomirtó szer az Unióban.

Ezenkívül a bizottság az Európai Parlament által elfogadott legutóbbi, nem kötelező erejű állásfoglalásokat is figyelembe vette. A kedden elfogadott határozat a 4. európai polgári kezdeményezést is gondosan figyelembe vette.

Mi történik a glifozátalapú termékekkel, így például a Rounduppal? Azokat is automatikusan újraengedélyezik?

Nem. Ez a tagállamokon múlik. A tagállamok felelősek a hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek (peszticidek) engedélyezéséért és a területükön való használatáért.

Uniós szinten csak a hatóanyagok jóváhagyásáról határoznak. A felelősség ilyen módon való megosztása a szubszidiaritás elvén alapul, és a tagállamok éghajlati, agronómiai és környezeti körülményei közötti különbségeket tükrözi.

A glifozát jóváhagyásának megújítását követően a tagállamoknak újra értékelniük kell minden olyan meglévő, engedélyezett terméket, amely tartalmazza ezt a hatóanyagot (mint például a Roundup). Amennyiben az engedély jogosultjai a korábbi engedélyek fenntartását kérik a nemzeti hatóságoktól, a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy bizonyos termékekre vagy valamennyi termékre vonatkozóan korlátozásokat vagy tilalmakat vezetnek be, amennyiben ez a területükön fennálló sajátos körülményekhez kapcsolódó bizonyítékok alapján indokolt.

Mit fog tenni a bizottság annak érdekében, hogy fokozza az ágazat által benyújtott tudományos tanulmányokhoz való nyilvános hozzáférést?

A bizottság teljes mértékben egyetért azzal, hogy az élelmiszer-biztonsági keretszabályozásba vetett bizalom megteremtése érdekében létfontosságú a tudományos értékelések és a döntéshozatal átláthatósága. A bizottság ezért 2018 tavaszáig jogalkotási javaslatot terjeszt elő, amely tovább növeli a hatóanyagok tudományos értékelése során felhasznált tanulmányok átláthatóságát és minőségét. A javaslat ki fog térni ezekre és más olyan releváns kérdésekre, mint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) irányítása.

Közelebbről meg fogja vizsgálni, hogy milyen lehetőségek léteznek az ágazat által megrendelt tanulmányok átláthatóságának növelésére, valamint az ilyen tanulmányok irányításának megerősítésére. Ezt megelőzően nyilvános konzultációra kerül sor.

Az ágazat által a hatóanyagok értékeléséhez benyújtott tanulmányok és egyéb információk jelentős része már nyilvánosan hozzáférhető. Idetartozik az összefoglaló dosszié, a referens tagállam értékelő jelentése, amellyel kapcsolatban az EFSA nyilvános konzultációt folytat, a tagállami szakértők és a nagyközönség valamennyi észrevétele, valamint az azokra adott válaszok, a szakértői értékelés keretében tartott szakértői találkozókról készült jelentések, valamint az EFSA következtetése. A glifozát esetében a tudományos értékelés több mint 6000 oldalát már közzétették.

Mi a helyzet a glifozáthoz hasonló termékekre vonatkozó tudományos tanulmányok közfinanszírozásának lehetőségével?

Az egyes tanulmányok több ezertől több millió euróig terjedő költséggel járnak. A Bizottság továbbra is elkötelezett azon elv mellett, hogy a közpénzeket ne lehessen olyan tanulmányok megrendelésére fordítani, amelyek az ágazatot segítenék abban, hogy terméket hozzon forgalomba. Mindazonáltal a bizottság a következő hónapokban meg fogja vizsgálni az olyan innovatív válaszok lehetőségét, mint például az, hogy európai ügynökségek ad hoc tanulmányokat finanszírozzanak abban az esetben, ha komoly kételyek merülnek fel valamely széles körben használt anyaggal kapcsolatban. Ilyen esetben a nemzeti hatóságok bevonását és a tanulmányok fokozott ellenőrzését is elő lehetne irányozni.

Fenntartható-e a peszticidek jelenlegi felhasználása az EU-ban?

Az uniós szakpolitika már jelenleg is a peszticidektől való függés csökkentésére és a peszticidmentes jövő elérésére irányul, amint azt a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” című európai polgári kezdeményezés is követeli. Az európai polgári kezdeményezés szervezői arra szólítottak fel, hogy „a peszticidmentes jövő megvalósítása érdekében vezessenek be az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékeket a növényvédő szerek használatára vonatkozóan”.

A tagállamok illetékesek és felelősek a növényvédő szerek területükön való (fenntartható) használatáért. Ugyanakkor a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó irányelv végrehajtása továbbra is hiányos. Amint azt egy 2017 októberében közzétett jelentés is megállapítja, valamennyi tagállam elfogadta a növényvédő szerekről szóló nemzeti cselekvési tervét (ugyan sok esetben jelentős késéssel, és a tervek teljességüket és tartalmukat tekintve rendkívül széles skálán mozognak), ugyanakkor csak öt tagállam tűzött ki magas szintű, mérhető célokat, amelyek közül négy a kockázatcsökkentésre, egy pedig a felhasználás csökkentésére vonatkozik.

A bizottság továbbra is arra kéri a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket, ideértve a foglalkozásszerű felhasználók, forgalmazók és tanácsadók tanúsítását és képzését, a peszticidek foglalkozásszerű felhasználásra történő értékesítésének a tanúsítvánnyal rendelkező személyekre való korlátozását, a peszticidek kezelésére és tárolására vonatkozó szigorú feltételek alkalmazását, a permetező berendezések ellenőrzését, a légi permetezés általános tiltását, a növényvédő szerek bizonyos területeken, például közparkokban való használatának csökkentését, a vízi környezet védelmét és a nyilvánosság tájékoztatását.

A bizottság nemrégiben elfogadott, az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló közleménye elismeri, hogy a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó irányelv célkitűzéseit támogatni kell.

Mi az integrált növényvédelem szerepe?

A peszticidek fenntartható használatára vonatkozó irányelv előírja a tagállamok számára, hogy részesítsék előnyben az alacsony peszticidfelhasználással járó növényvédelmet, és ahol csak lehetséges, adjanak elsőbbséget a nem vegyi módszereknek. Az integrált növényvédelem az irányelv egyik sarokkövét képezi, ugyanakkor az integrált növényvédelem elveinek egyéni termelői szinten történő betartását a tagállamok nem ellenőrzik rendszeresen. Noha a tagállamok egy sor intézkedéssel igyekeznek előmozdítani az integrált növényvédelem alkalmazását, ez nem szükségszerűen garantálja, hogy a felhasználók ténylegesen alkalmazzák is a megfelelő technológiákat. A jelentés megállapítja, hogy a tagállamok továbbra sem aknázzák ki teljes mértékben az integrált növényvédelem nyújtotta lehetőségeket.

Emellett a tagállamok még nem határoztak meg egyértelmű kritériumokat annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi foglalkozásszerű felhasználó végrehajtsa az integrált növényvédelem általános elveit. Ilyen kritériumokra szükség van annak ellenőrzéséhez, hogy sikerül-e elérni az integrált növényvédelem tervezett eredményét, azaz a peszticidektől való függés csökkentését. Ellenkező esetben a tagállamoknak végrehajtási intézkedéseket kell hozniuk.

Hogyan fog a bizottság segítséget nyújtani a tagállamoknak a növényvédő szerek hatásának csökkentéséhez?

A bizottság támogatni fogja a tagállamokat az integrált növényvédelem elveinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek kidolgozásában, figyelembe véve az EU mezőgazdaságának sokféleségét és a szubszidiaritás elvét. Az alacsony peszticidfelhasználással járó növényvédelem a biogazdálkodást is magában foglalja, amely jelenleg az EU mezőgazdasági területének 6,2 százalékán folyik.

A bizottság minden tőle telhetőt megtesz azért is, hogy elérhetőbbé tegye az alacsony kockázatú anyagokat. Konkrét eredménynek számít, hogy az EU által jóváhagyott alacsony kockázatú és/vagy nem vegyi anyagokon alapuló növényvédő szerek száma 2009 óta megkétszereződött. Annak érdekében, hogy még elérhetőbbé tegye az alacsony kockázatú anyagokat, a bizottság a folyamatban lévő felülvizsgálati programban elsőbbséget adott a potenciálisan alacsony kockázatú hatóanyagok értékelésének. Egy nemrégiben elfogadott jogszabályban a bizottság pontosította az alacsony kockázatú anyagok azonosítására és jóváhagyására vonatkozó meglévő kritériumokat.

Végezetül a bizottság továbbra is együtt fog működni a tagállamokkal, hogy munkacsoportokon és képzéseken keresztül megossza a megvalósuló bevált gyakorlatok példáit. A „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” program keretében elsőbbséget ad annak, hogy megerősítse a tagállamok kapacitását a fenntartható használat elveinek megértése és végrehajtása terén.

A felülvizsgált nemzeti cselekvési tervek elfogadását követően, valamint az ellenőrzések és más források révén rendelkezésre álló naprakész információk alapján a bizottság 2018-ban újabb jelentést fog készíteni a növényvédő szerek használatáról.

Hogyan fogják mérni a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó irányelv végrehajtása terén elért előrelépést?

A növényvédő szerek használatából eredő kockázatok uniós szintű csökkentése tendenciáinak nyomon követése érdekében a bizottság a meglévő nemzeti kockázati mutatókon túlmenően harmonizált kockázati mutatókat fog meghatározni. Ezek segítségével a bizottság a jövőbeli szakpolitikai lehetőségek értékelésekor meg fogja tudni határozni az intézkedések eredményességét.