Milyen lehetőségei vannak annak a cégtulajdonosnak, aki részben, vagy teljes egészében kiszállna cégéből, külső forrást vonna be vállalatába, így finanszírozva a tervezett cégépítést, növekedést, vagy egyszerűen csak realizálni szeretné eddigi befektetett munkája eredményét? A kérdésre Almási Levente, az RSM Hungary M&A, Cégértékelés, Vállalatfinanszírozás üzletágvezető partnere válaszol.
A magánrészvényesnek illetve egy privát cég tulajdonosainak több választási lehetősége is van az exitre – írja friss bejegyzésében Almási Levente, az RSM Hungary M&A, Cégértékelés, Vállalatfinanszírozás üzletágvezető partnere.
Az egyik opció a szakmai vagy stratégiai befektető részére történő cégértékesítés. A szakmai felvásárló lehet egy közvetlen versenytárs, a stratégiai vásárló pedig olyan szakmai felvásárló, amely ugyanazon vagy tágabb értelemben vett távolabbi piaci területen működő vállalat, akinek érdekében áll a társaság megvásárlása.
A második mód a tőzsdei bevezetés és részvényértékesítés (IPO),amely már a hazai középvállalkozások számára is elérhető opció. A Budapesti Értéktőzsde is kínál erre lehetőséget, az XTEND platform és program keretében, akár több lépcsőben, egyszerűsített folyamattal, támogató eljárással és pályázható forrással.
A harmadik – és talán legkevésbé értett – opció a pénzügyi befektető vagy magántőke-befektető részére történő értékesítés. Ez lehet teljes körű értékesítés, hasonlóképpen, mint a szakmai vagy stratégiai felvásárló részére történő értékesítés esetén, illetve lehet részleges cégértékesítés. Utóbbi esetben több lépcsőben értékesít a tulajdonos részesedést, de valamennyi részesedést (akár kisebbségit, akár többségit) megtart a társaságban, és csak egy későbbi időpontban exitál (ad el) teljes egészében.
Mikor jön el a megfelelő idő az exit, azaz eladás mérlegelésére?
Ideális esetben akkor van itt az ideje az exit (kilépés) megfontolásának, amikor a társaság jól teljesít, és az az ágazat, amelyben működik, jó állapotban van és a gazdasági környezet is stabilan jól teljesít. Ha mindhárom szempontból zöld a lámpa, akkor nagyon erős pozíciót tudhat magáénak a tulajdonos, viszont nem olyan könnyű mindegyiket egyszerre összeigazítani. A legfontosabb szempont, hogy a társaság prosperáljon árbevétel és nyereség tekintetében, és az előrejelzések a továbbiakra is sikeres üzleti potenciál(oka)t mutassanak. Ne várjuk meg, amíg az üzlet a csúcspontjára kerül: tapasztalataink szerint a középvállalatok tulajdonosai inkább túl sokáig tartják a céget, mintsem hogy túl hamar lépnének ki.
Az IPO esetében hogyan realizálható az érték?
A tőzsdei bevezetés és a nyilvános részvényeladás (IPO) kiváló mód lehet arra, hogy a társaság és a tulajdonosok értéket realizáljanak, illetve teremtsenek. Nem szabad azonban úgy tekinteni erre az opcióra, hogy az alapítók azonnali és teljes tőkekivonást hajtanak végre! A részvények/tulajdonrész értékesítése arra alkalmas, hogy a tulajdonosok valamennyi készpénz realizáljanak, de a sikeres tőzsdére lépés kulcsa, hogy az új részvényesek biztosítva lássák a működés hosszú távú eredményességét, ami az elkötelezett menedzsment és a korábbi tulajdonos nélkül nem elképzelhető. Az IPO lehetővé teszi a vállalatok számára a tőkeemelést is, így középtávon növelheti a részvényesi/tulajdonosi értéket.
Mi az IPO végrehajtásának megfelelő időpontja?
A megfelelő időpont tehát, amikor a jegyzési érték előreláthatóan maximális értéken van, a bevezetéskor előre jelzett piaci ár. Az új befektetők az értékeléskor olyan tényezőket vizsgálnak meg, mint például a korábbi és jövőbeli pénzügyi eredmények komolysága és alátámaszthatósága, a vezetőség/menedzsment rátermettsége és szakmai kompetenciája, a versenyhelyzet és a piaci körülmények, valamint a jövőbeni növekedéssel kapcsolatos vállalati stratégia megalapozottsága.
Mennyire fontos a részvényesek törekvéseinek összehangolása?
Fontos a részvényesek/tulajdonosok törekvéseinek összehangolása a társaság céljaival. Időnként kialakulhat olyan helyzet, amikor esetleg a részvényesek – ösztönös óvatosságuk miatt, mivel vagyonuk komoly hányadát kötik le a vállalkozásban –, voltaképpen elkezdik visszatartani a társaságot, vagy legalábbis nem fókuszálnak a társaság növekedési pályájára és rövid távú hasznaik reményében elfelejtik (akár csak kis időre) a hosszú távú preferenciákat. Ilyen esetben fontolóra lehet venni egyéb jellegű tranzakciókat, mint pl.:
- részleges IPO lefolytatása, vagy
- egy kisebbségi szakmai felvásárló új tulajdonosként való bevonása, vagy akár
- a magántőke-befektető bevonása.
Az új körös befektetők és a tőkeinjekció új erőt adhat a társaságnak, ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a részvényesek/tulajdonosok némi készpénzhez jussanak, és ezáltal a cégérték növekedésének egy részét realizálják az új befektetők belépésével, ugyanakkor ne törjék meg a társaság további fejlődését.
„A felmérés alapján továbbra is jelentős az érdeklődés az IFRS áttérés iránt, a megkérdezett társaságok 36 százaléka jelezte, hogy már át is tért vagy tervezi az áttérést a következő három éven belül. 2018-as adatok szerint már 197 cég tért át IFRS-re, amely jelentős növekedést jelent az előző évhez képest” – mondta el Veszprémi István, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.
„Az előző évi felméréshez képest viszont lényegi elmozdulás tapasztalható, hiszen egyre kevesebben halasztanák az IFRS-re történő áttérést a szabályozás kiforratlansága miatt. Ez részben köszönhető annak is, hogy az IFRS adószabályok tekintetében az előző évhez képest lényegi változás nem történt 2018-ban” – tette hozzá Helybély Judit, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának szenior menedzsere.
A METRO közleménye szerint a termék visszavihető a vásárlás helyére, ahol a vételárát visszatérítik. A visszahívásban más márkajelzésű, az áruházláncban forgalomba hozott fagyasztott spenót nem érintett.
