Kezdőlap Blog Oldal 554

Először rendeznek kézműves sör és street food fesztivált Gyulán

Június 7. és 10. között első alkalommal rendezik meg Gyulán a várkertben a Kézműves Sörfesztivált.

A négy nap alatt a kézműves sörök és a street food ételek lesznek a figyelem középpontjában, emellett meghirdették a Central European Beer Awards 2018 sörversenyt is. Magyarország mellett Belgiumból, Ausztriából, Szlovéniából, Szerbiából, Csehországból és Szlovákiából is neveztek kereskedelmi-kisüzemi sörfőzdék, házi sörfőzők a megmérettetésre, tizennégy kategóriában összesen 167 mintát vizsgált meg a szakmai zsűri, a díjakat szombaton adják át.

Pénteken szakmai konferenciát is szerveznek, ahol egyebek mellett a kisüzemi sörfőzés kulisszatitkairól, a sörforradalom hazai és nagyvilági megnyilvánulásáról és az új jövedéki törvényről is hallhatnak előadásokat az érdeklődők. A fesztivál díszvendége Fót lesz.

Nem maradnak el a koncertek és a családi programok sem, csütörtökön az Edda Művek, pénteken Majka és Curtis és a Hooligans, szombaton az Apostol és a Tankcsapda lép fel. Vasárnap – amikor a rendezvény térítésmentesen látogatható – az Irigy Hónaljmirigy koncertezik.

Görgényi Ernő polgármester a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján korábban elmondta, hogy Gyulán két kisüzemi sörfőzde működik és Békés megyében nagyon ismert a békésszentandrási főzde is, tehát a rendezvénynek nem csak a turisztikai háttere adott a megyében.

A rendezvény a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé utóda. A Gyulai Pálinkafesztivált is szervező Varga-Bora Tímea korábban elmondta, hogy 17 évig szervezték a békéscsabai eseményt, ám a költségek fedezésére sem saját, sem pályázati, sem önkormányzati forrás nem állt már rendelkezésre, a fesztivál színvonalából pedig nem szerettek volna engedni, ezért döntöttek úgy, hogy idén azt a rendezvényt nem szervezik meg. A gyulai önkormányzat azonnal a rendezvény mellé állt, ezért szerveztek a békési fürdővárosban egy új fesztivált – mondta.(MTI)

„Az IFRS 9 várható veszteség modell logikájáról”

„Miért szükséges egy pénzügyi eszköz kezdeti bekerülésekor 12 havi várható veszteség elszámolása?”

Az IFRS 9 sztenderdet a 2018-ban induló üzleti évekre kell először kötelezően alkalmaznia a gazdálkodó egységeknek, de azok, főként a pénzügyi szektor szereplői, idehaza is viszonylag régóta élnek együtt az IFRS 9-cel a felkészülés és annak minden következménye kapcsán – kezdi friss bejegyzését Dezsényi András szenior menedzser, a KPMG számviteli tanácsadási csoportjának tagja.

Az IFRS 9 értékvesztés elszámolása kapcsán felmerülhet az a releváns kérdés, hogy miért szükséges egy pénzügyi eszköz kezdeti bekerülésekor 12 havi várható veszteség elszámolása, amikor – egy piaci körülmények között létrejött tranzakciót feltételezve – a pénzügyi eszköz ára, amiért megvásárolják, már tükrözi a várható hitelezési veszteségeket, gazdaságilag tehát nem merül fel veszteség a pénzügyi eszköz kezdeti bekerülésekor. Ennek megfelelően kérdésként merült fel, hogy a 12 havi várható veszteség elszámolás nem vezet-e a pénzügyi eszköz alulértékeléséhez, illetve a veszteség túlbecsüléséhez.

Erre a kérdésre a válasz az IFRS 9 magyarázatából (Basis for Conclusion) olvasható ki, amelyek megtalálhatók a következő IFRS 9 szakaszokban:

  • IFRS 9.BC5.82-IFRS 9.BC5.101
  • IFRS 9.BC5.195-IFRS 9.BC5.209

Lentebb röviden összefoglaljuk, mi volt az indoka annak, hogy az IASB elvetette azt a koncepciót, hogy az IFRS 9 értékvesztés modelljében (kivéve az értékvesztéssel vásárolt vagy keletkezetett pénzügyi eszközök, az ún. „POCI” pénzügyi eszközök értékvesztése esetében) ne követelje meg 12 havi értékvesztés elszámolását már a bekerüléskor.

Eredetileg a sztenderdalkotó olyan értékvesztés modellt javasolt, amely kezdetben nem számolna el külön értékvesztést, és a pénzügyi eszköz kamatbevételeit a hitelezési veszteségekkel korrigált effektív kamatlábbal számolná el, azzal a kamatlábbal, ami a pénzügyi eszközből várt (várható veszteségeket is figyelembe vevő) cash-flowkat a bekerülési értékre diszkontálja vissza (ha tranzakciós költségektől, prémiumoktól, diszkontoktól, stb. eltekintünk). Ennek eredményeképpen a pénzügyi eszköz árazásában tükröződő, kezdeti bekerüléskor várt veszteség a később elszámolt kamatbevételek (szerződéses kamatbevételhez képesti) csökkentésén keresztül kerülne „elosztásra” a pénzügyi eszköz élettartama alatt. Az eredetileg javasolt modell szerint értékvesztés elszámolására csak akkor kerülne sor, amikor a pénzügyi eszköz hitelkockázata a bekerüléshez képest megváltozik.

Ezt a kezdetben javasolt értékvesztési modellt az érdekeltek észrevételeire reagálva a sztenderdalkotó megváltoztatta (kivéve a POCI pénzügyi eszközök esetén alkalmazott modellt, ami lényegét tekintve hasonló maradt az eredetileg az értékvesztés szabályok alá tartozó minden pénzügyi eszközre egységesen javasolt modellhez).  A POCI pénzügyi eszközökre alkalmazott értékvesztés modell tárgyalása jelen írásnak nem célja, de a modell leglényegesebb szabályai megtalálhatók az IFRS 9 A mellékletében (hitelezési veszteséggel korrigált effektív kamatláb, „credit-adjusted effective interest rate”, „POCI” definíciója), illetve az IFRS 9.5.4.1, IFRS 9.5.5.13 és IFRS 9.5.5.14 szakaszokban.

A sztenderdalkotó az eredetileg javasolt modell fenti megváltoztatása után egy olyan értékvesztés modellt vezetett be, amely:

  • a kamatbevételt a szerződéses cash-flowkból kiinduló, tehát a várható veszteségek hatását nem tartalmazó kamatlábbal számítja, és
  • már a kezdetben 12 havi értékvesztés számol el, ami a pénzügyi eszköz hitelkockázatának jelentős megváltozásával élettartam alatti értékvesztés elszámolására változik,

ezzel lényegében szétválasztva a kamatbevétel és az értékvesztés elszámolását.

A sztenderdalkotó álláspontja szerint nulla értékvesztést elszámolni a pénzügyi instrumentumok kezdeti bekerülésekor, miközben a kamatbevételt a várható veszteségek hatását még nem tartalmazó effektív kamatlábbal számolják el, és csak akkor elszámolni az értékvesztést, amikor lényeges növekedés következett be a hitelkockázatban,

  • egyrészt felülbecsült kamatbevételekhez vezet a veszteségek tényleges felmerülése előtti időszakokban (ami az IAS 39 értékvesztés modell egyik fő kritikája volt),
  • másrészt nem jelenít meg veszteséget a nem jelentős, vagy jelentős, de még nem észlelt hitelkockázati növekedések esetén (ezzel túl későn jelenítve meg a várható veszteségeket, ami az IAS 39 értékvesztés modell másik fő kritikája volt).

Ugyanakkor a sztenderdalkotó elismeri, hogy a 12 havi várható veszteség kezdeti elszámolása felülbecsüli (kezdetben) a veszteségeket, illetve ahhoz vezet, hogy a pénzügyi eszköz nettó értéke a bekerüléskor kevesebb lesz annak a valós értékénél.

Az IFRS 9 magyarázata további tárgyalását tartalmazza annak, milyen alternatív értékvesztési módszereket vizsgált és vetett el a sztenderdalkotó és miért. Ezek szintén hasznos betekintést nyújtanak az IFRS 9 értékvesztés modell hátterébe. A fentebbi referenciák e bekezdéseket is tartalmazzák.

Még mindig több mint a fele használt az első alkalommal regisztrált autóknak

0

2018 I. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 70 ezer volt, 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az első negyedévben először forgalomba helyezett személygépkocsik 30 százalékát együttesen a Ford, az Opel és a Volkswagen márkák adták.

Az első alkalommal regisztrált autók 52 százaléka volt használt; ez a mutató 2017 első negyedévében 56 százalék, 2010 első negyedévében viszont mindössze 22 százalék volt.

2018 I. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett vontatók száma 7,6, az autóbuszoké 12, a tehergépkocsiké 15 százalékkal haladta meg a 2017. I. negyedévit, a motorkerékpároké 4,2 százalékkal csökkent.

A motorkerékpárok 73 százalékát használt, míg a vontatók 78, a tehergépkocsik 55, az autóbuszok 54 százalékát új járműként regisztrálták – olvasható a KSH „Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 2018. I. negyedév” című kiadványában.

Újra megnyílt a kkv-kat célzó épületenergetikai GINOP-pályázat

Újra benyújthatóak a támogatási kérelmek a „Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása című” felhívásra – tájékoztatott a kormány.

2018. június 4-én, 13 órától újra be lehet nyújtani a támogatási kérelmeket a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása” című (GINOP-4.1.2-18) felhívásra – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon. A kérelmeket június 28. 12.00 óráig lehet benyújtani.

A tavaly februárban megjelent felhívás keretében mikro-, kis- és középvállalkozások összesen 52,5 milliárd forintot igényelhetnek; a forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás 1,5–100 millió forint lehet.

A projektekben az energiahatékonyságot javító, és a megújulóenergia-felhasználás növelését segítő tevékenységek támogathatók. Így lehetőség van az épületek hőtechnikai adottságainak javítására, hőveszteségének csökkentésére, az épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítésére, a meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítására. Támogatható továbbá napkollektoros rendszer telepítése, brikett, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése, illetve hőszivattyú rendszerek alkalmazása fűtésre, hűtésre, használati melegvíz-termelésre és fűtésrásegítésre.

Elmarad a céltól az ultragyors internet-előfizetések száma az EU-ban

Bár történtek előrelépések, az ultragyors szélessávú internet-előfizetések száma továbbra is jelentősen elmarad a 2020-ra kitűzött céloktól az Európai Unióban – írta kedden közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).

Az uniós célkitűzések szerint 2020-ra az európai háztartások legalább felének ultragyors, több mint 100 megabit/ másodperces szélessávú csatlakozással kellene rendelkeznie, 2017 közepén azonban az EU egészét tekintve ez az arány mindössze 15 százalék körül volt.

A 100 Mbit/s-os előfizetések arányát tekintve Magyarország csaknem 30 százalékkal a 7. helyen szerepel az uniós országok között, előtte Svédország, Románia, Belgium, Portugália, Lettország és Hollandia található.

A helyzetértékelés megerősítette, hogy a legtöbb tagállamban vidéken továbbra is kevésbé férnek hozzá a világhálóhoz, mint a városokban. A 28 uniós országból 14-ben még az 50 százalékot sem éri el a nagy sebességű szélessávú lefedettség a vidéki területeken.

A szolgáltatók közötti versenynek fontos szerepe van az infrastruktúra kiépítése során, de bizonyos, főként a városoktól távoli területek nem vonzóak a magánbefektetők számára, így köztámogatás nélkül fennáll a veszély, hogy ezek még inkább lemaradnak. A vidéki és külvárosi területeken nem volt megfelelően megoldva a szélessávú infrastruktúra finanszírozása, és az Európai Beruházási Bank nem azokra a területekre fókuszált, ahol legfontosabbak lennének a támogatások – írták a jelentésben, amely szerint akár 250 milliárd euróra is szükség lehet ahhoz, hogy valamennyi tagállamban elérjék a célkitűzéseket 2020-ra. Ennek az összegnek mintegy felét a vidéki területekre kellene fordítani.

Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország

A számvevők ezúttal elsősorban Írországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot és Olaszországot vizsgálták. A lefedettség mind az öt országban növekvő tendenciát mutatott 2011 és 2017 között. Köz- és magánberuházások kombinálásával Magyarország, Írország és Olaszország jelentősen kiterjesztette gyors szélessávú lefedettségét, ráadásul további bővítést terveznek a vidéki és külvárosi területeken. Írország és Olaszország esetében nem valószínű, hogy 2020-ra mindenki számára elérhető lesz a 30 Mbit/s-os hozzáférés. Magyarország és Németország ugyanakkor elérheti 2020-ra, hogy ez a lakosság 100 százaléka számára elérhető legyen.

Az ECA szerint a problémák dacára, ha megfelelő a tervek végrehajtása, akkor Magyarországon, Írországban és Olaszországban nagy eséllyel megvalósulhatnak a 2025-ös célok, köztük az, hogy valamennyi háztartás rendelkezzen ultragyors, akár 1 gigabit/s-os sebességre is növelhető szélessávú internetkapcsolattal.

A szervezet megállapította, hogy Magyarország, Olaszország és Lengyelország megfelelő szabályozási és versenykörnyezettel rendelkezik a szélessáv terén. Írország és Németország esetében viszont olyan hiányosságokat azonosítottak, amelyek versennyel kapcsolatos problémákhoz vezettek.

Aláhúzták végezetül: bár mindegyik tagország használt fel uniós forrásokat, a szélessáv területén a köztámogatás legnagyobb része – Lengyelország és Magyarország kivételével – a nemzeti költségvetésből származott.

„Elengedhetetlenül fontos a megfelelő sebességű internetkapcsolat ahhoz, hogy Európa a világgazdaság versenyképes szereplője maradjon” – mondta Iliana Ivanova, a tájékoztatóért felelős számvevőszéki tag. (MTI)

A nyári diákmunka is adóköteles jövedelem

0

A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében, hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szak- vagy középiskolába járnak. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a 18T34-es nyomtatványon.

A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.

A diákmunkával szerzett jövedelem – néhány foglalkoztatási formát kivéve – adóköteles. A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó jövedelméből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie, melyet szintén a munkáltató von le. A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2019. január 31-ig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, mely csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 138 000 forint.

Ha a diákok egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében dolgoznak, akkor ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni.

A diákok foglalkoztatásáról bővebb információ olvasható a 72. számú Információs füzetben, a www.nav.gov.hu oldalon.

 

Képünk illusztráció

Előlegszámla is lehet fiktív számla?

Fokozott körültekintéssel kell eljárni az előlegszámlák befogadása során! Az Európai Bíróság május 31-én kelt ítéletében német vonatkozású ügyekben foglalkozott az előlegszámla és az áfalevonási jog összefüggésével. Az ítélet magyar szempontból is jelentőséggel bírhat. A Bíróság kimondta, hogy az előlegszámla kapcsán gyakorolt áfalevonási jogot az adóhatóság megtagadhatja a vevőtől, amennyiben bebizonyítja, hogy az az előlegfizetés időpontjában tudott arról, hogy a jövőbeli értékesítés teljesítése bizonytalan – írja Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.

A Bíróság döntése (C-660/16. és C-661/16. egyesített ügyek) a magyar áfaberkekben is új dimenziót nyithat az áfalevonási jogról való gondolkodás terén, amely eddig – némileg egyoldalúan – a polgári jog  teljesítéshez és a végszámlához kötődött – írja friss bejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.

Kérdésként merülhet fel ugyanakkor, hogy mi a helyzet az előleghez kapcsolódóan a vevői oldalon levonásba helyezett áfával, amikor az eladó „eltűnik” és nincs lehetőség az előleg visszatérítésére, foglalóvá válására, illetve stornó számla kiállítására sem?

Mikor tekinthető „fiktívnek” egy ügylet a Kúria szerint?

Az áfalevonási joggal kapcsolatos szakmai vélekedéseket alapvetően befolyásolta a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma által kibocsátott 5/2016. (IX.26.) KMK-vélemény.

A KMK-vélemény a köznyelvben csak a „fiktív ügyletekként” emlegetett esetek három fő csoportját különbözteti meg:

  1. a számlázott gazdasági esemény nem történt meg a felek között,
  2. a számlázott gazdasági esemény megvalósult, de nem a számlán feltüntetett felek között,
  3. a számlázott gazdasági esemény megvalósult a számlán szereplő felek között, de a számlakibocsátó csalárd magatartást valósított meg.

A Kúria álláspontja szerint az 1. esetben az adólevonási jog a vevő tudattartalmának (csalárd, gondatlan, jóhiszemű) vizsgálata nélkül is megtagadható, a 2-3. esetekben viszont az adólevonási jog megtagadásának előfeltétele annak vizsgálata, hogy a számlabefogadó tudott-e, vagy tudhatott-e az adókijátszásról.

Jól látható, hogy a Kúria véleménye, illetve az azon alapuló adóhatósági gyakorlat alapvetően (mondhatni kizárólagosan) az alapügylet teljesülése illetve nem teljesülése, teljesülés esetén pedig az adókijátszási célzat (az ügylet mesterséges mivolta) felől közelítette meg egy adott (vég)számla fiktivitásának kérdését.

Az áfatörvényben azonban számos esetben felmerül számlázási kötelezettség olyankor is, amikor polgári jogi értelemben még nincs teljesítés, illetve annak időpontja nem határozható meg egyértelműen („folyamatos teljesítésű ügyletek”).

Az előleg – polgári jogi teljesítést megelőzően, arra tekintettel nyújtott ellenértékbe beszámítható vagyoni előny – esetében az áfatörvény szóhasználat szintjén is elkülöníti egymástól a polgári jogi teljesítést és az „áfateljesítést”. Utóbbi kapcsán ugyanis nem is teljesítésről, hanem „fizetendő adó megállapításáról” beszél. Az előleg esetében tehát szükségszerűen polgári jogi teljesítés hiányában (de arra tekintettel) keletkezik áfafizetési és – az esetek többségében – számlakibocsátási kötelezettség, illetve a vevői oldalon adólevonási jog.

Mi lesz a vevő áfalevonási jogával, ha az eladó eltűnik?

Az Európai Bíróság friss ítéletének tényállása szerint a vevő termék (kapcsolt energiatermelésű erőmű) értékesítését rendelte meg a szállítótól. Ehhez kapcsolódóan előlegszámla kiállítására és előleg fizetésére került sor. A vevő jelezte az illetékes adóhatóság felé a beszerzett termék adóköteles tevékenység érdekében történő felhasználásának szándékát, illetve gyakorolta is adólevonási jogát.

A termék leszállítására azonban soha nem került sor, ugyanis a szállító „eltűnt”, így a kapott előleg visszatérítése is meghiúsult, következésképpen utólagos számlakorrekcióra sem nyílhatott lehetőség.

Ezen előzményeket követően az előlegszámlához kapcsolódó adólevonási jog kapcsán merült fel kérdésként, hogy arra pusztán objektív alapon (a polgári jogi teljesítés jövőbeni megvalósulása vagy meghiúsulása függvényében) lehet-e tekinteni, vagy vizsgálni kell-e a vevő tudatállapotát, és amennyiben igen, úgy melyik időpillanatban és milyen részletességgel.

A Bíróság értelmezése szerint az előleg adózási fogalmából következik, hogy az előleg átadásakor a szerződő felek előtt bizonyossággal ismertnek kell lennie a jövőben megvalósuló ügylet valamennyi releváns elemének, így ha a vevő előtt ismertek ezek a körülmények, tőle az adólevonási jog nem tagadható meg.

Azzal, hogy mi tekinthető egy ügylet releváns körülményének, a Bíróság nyilvánvalóan nem foglalkozott részletekbe menően. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy ilyennek kell tekinteni a tranzakció tárgyát képező termék/szolgáltatás árát, valamint fizikai és egyéb jellemzőit stb., a jövőbeni értékesítés dátuma viszont önmagában nem feltétlenül minősül ilyen körülménynek.

Amennyiben az említett körülmények a vevő számára az előleg átadásakor bizonyosnak tűnhettek, úgy az előleg tekintetében fennálló adólevonási jog utólag nem tagadható meg tőle. Még arra történő hivatkozással sem, hogy az ügylet nem teljesült. Ha azonban az előleg „áfateljesítésének”” időpontjában tudott, illetve tudhatott arról, hogy a teljesítés bizonytalan, akkor adólevonási joga is elenyészhet.

A Bíróság jogértelmezése alapján tehát kijelenthető, hogy a számla fiktivitása előlegszámla esetében egyedileg is vizsgálható és megállapítható. A vizsgálat körében a bizonyítási teher az adóhatóságot terheli, akinek objektív körülmények alapján kell bizonyítania, hogy a vevő az előlegfizetés időpontjában tudott, vagy tudhatott a jövőbeni teljesítés bizonytalanságáról.  Ez utóbbi esetben tehát úgy kell tekinteni a vevőt, mint aki adókijátszás részese, és csalárd módon gyakorolja az adólevonási jogát.

Ez esetben az előlegszámla fiktív mivolta nem a polgári jogi teljesítés mint objektív körülmény későbbi elmaradásából, hanem a vevő előlegátadásának pillanatában fennálló, jövőre irányuló tudatállapotából fakad.

A fentiekre tekintettel indokolt lesz fokozott körültekintéssel eljárni az előlegfizetési kötelezettséget rögzítő szerződések megírásakor, a jövőbeni gazdasági esemény előzetes dokumentálásakor, illetve az előlegszámlák befogadásakor is.

Az MNB 59,6 millió forintra bírságolta a CIB Bankot

Adatszolgáltatási, informatikai, hitelkockázat-kezelési, tőkekövetelmény-számítási hiányosságok, valamint az informatikai és vállalatirányítási területet érintő ismételt jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 59,6 millió forintra bírságolta a CIB Bankot.

A vizsgálat a 2016. december 31. és 2018. május 11. közötti időszakban ellenőrizte az adatszolgáltatási előírások betartását és a szolgáltatott adatokat, valamint az analitikus alátámasztottságot. A feltárt problémák főként az adatszolgáltatási rendszert és a kapcsolódó belső szabályozási gyakorlatot érintették, de a szavatolótőke és a kockázati tőkekövetelmény számítása sem felelt meg maradéktalanul az előírásoknak – írta közleményében az MNB.

A jegybank utóvizsgálatot is végzett a CIB Banknál és az összevont alapú felügyelet alá tartozó leányvállalatainál, a CIB Lízing Zrt.-nél (CIB Lízing), a CIB Ingatlanlízing Zrt.-nél, a CIB Faktor Zrt.-nél és a Recovery Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-nél a 2016. december 27. és a 2018. április 16. közötti időszakra.

Kiderült, hogy az informatikai biztonsági és vállalatirányítási tevékenysége során a korábbi felügyeleti kötelezés ellenére nem teljesítették maradéktalanul a jogszabályi előírásokat, a hitelkockázat-kezelése körében pedig többször nem volt megfelelő a tőkeszámítási, ügyfélminősítési és ügyfél-nyilvántartási gyakorlat.

Az utóvizsgálatban feltárt jogsértések miatt a jegybank 11,6 millió forint bírságot állapított meg, a büntetés többi részét az adatszolgáltatási célvizsgálat során megállapított hiányosságok miatt szabták ki.

A jegybank az utóbbiak jelentőségét kiemelve megjegyezte, hogy a felügyeleti hatóság és a hitelintézet is a megfelelő adatminőségből és a jogszabályszerű adatszolgáltatásból kaphat képet a működési kockázatokról, ezért ilyen esetekben továbbra is szigorú fellépést ígértek.

Az MNB a bírságon túl elrendelte a feltárt hiányosságok megszüntetését, amelyről a CIB Banknak a vezető testületei által is megtárgyalt belső ellenőri jelentéssel kell számolnia. A CIB Lízing, a CIB Ingatlanlízing Zrt., a CIB Faktor Zrt. és a Recovery Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. utóvizsgálatát intézkedés nélkül zárták le. (MTI)

Kiskereskedelmi forgalom: éppen csak lemaradt az áprilisi magyar adat az uniós dobogóról

A márciusi 2,3 százalék után áprilisban 1,7 százalékkal nőtt éves összevetésben a kiskereskedelmi forgalom volumene az Európai Unióban – tájékoztatott kedden az Eurostat.

A „nem élelmiszer termékek” forgalma áprilisban uniós szinten 3,4 százalékkal nőtt éves összevetésben, az üzemanyagoké pedig 1,3 százalékkal; az „élelmiszer, ital, dohány” kategóriában pedig 0,3 százalékos visszaesést regisztráltak.

Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül a legnagyobb, 7,4 százalékos éves forgalomnövekedésnek a romániai kiskereskedők örülhettek, a képzeletbeli dobogó második fokán Lengyelország állt (6,6 százalék), a „bronzérmes” pedig (6,5 százalékkal) Litvánia volt. Magyarországon – a szezonálisan kiigazított adatok szerint – az Eurostat módszertana szerint 6,1 (a KSH első becslése szerint 6,0) százalékos volt az éves növekedés, ez az Eurostatnál egyelőre a negyedik legerősebb adat.

Év/év alapon a legnagyobb visszaesésről Málta (mínusz 3,1 százalék), Belgium (mínusz 1,5 százalék) és Szlovénia (mínusz 1,4 százalék) statisztikusai számoltak be.

Első helyen végzett a Nébih az európai hatóságok rangsorában

Első helyen végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az európai hatóságok rangsorában. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság legújabb felmérése szerint a magyarok szavaznak leginkább bizalmat a nemzeti hatóságuknak – mondta Zsigó Róbert élelmiszerbiztonságért felelős államtitkár kedden.

A reprezentatív kutatás 25 tagállamban 6200 ember bevonásával arra kereste a választ, hogy a lakosság szerint az országukban működő hatóságok mennyire képesek megvédeni őket az élelmiszerbiztonsági kockázatokkal szemben.

A felmérésből az is kiderült, hogy a vásárlók többsége elvárja a gyors és részletes tájékoztatást, ha az egészségére veszélyes élelmiszer kerül a piacra. A kockázatokkal kapcsolatos információkat leginkább az egészségügyi szakemberektől, kutatóktól és az élelmiszerbiztonsági hatóságoktól tartják hitelesnek, valamint a saját családtagjaikban, ismerőseikben is megbíznak.

Az eredmény alapján a magyar lakosság elismeri a Nébih erőfeszítéseit az élelmiszerlánc-biztonsági helyzet javításáért és a gyorsabb információáramlásért.

Az európai kutatás eredményei összhangban állnak a Nébih saját felméréseivel, amelyekből kiderül, hogy az emberek 85 százaléka ismeri a hivatalt, tevékenységében a háromnegyedük megbízik, vagyis a Nébih az egyik legelismertebb állami intézmény.

A magyar lakosság az elmúlt években folyamatos javulást érzékelt az élelmiszerlánc-biztonsági területen, de a többség még több forrást fordítana az élelmiszerek biztonságának ellenőrzésére, amelyet az egészségüggyel együtt a legfontosabb hatósági területek közé sorolnak – mondta az államtitkár.

Zsigó Róbert fordulópontnak nevezte a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát, amely alapján késlekedés nélkül nyilvánosságra hozzák a lakosság egészségét érintő híreket.

A vásárlói tapasztalatokat, panaszokat és elvárásokat becsatornázzák a hivatal működésébe az ingyenesen hívható zöldszám, a telefonos applikáció, a hivatali honlap és a közösségi média segítségével.

A Nébih fontosnak tekinti a sajtó kérdéseinek megválaszolását is, hiszen az újságírók közvetítésével szakmailag hiteles válaszok juthatnak el több millió állampolgárhoz, így megakadályozható az áltudományos vagy gazdasági érdekek miatt kevésbé objektív információk megjelenése élelmiszerlánc-biztonsági események kapcsán – hívta fel a figyelmet az államtitkár. (MTI)

Az állateledel-kereskedő 18 milliós autóját is lefoglalta a NAV

0

Zárolta az adóhatóság egy Pest megyei állateledel-kereskedő bankszámláit, és lefoglalta a vállalkozás 41 millió forintot érő árukészletét és személygépjárművét. A kereskedő nem vallotta be több mint 200 millió forint értékű, közösségből beszerzett áru továbbértékesítését, amivel 60 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, valamint a kontrolladatok tanúsága szerint a cég mintegy 222 millió forint értékű áru értékesítéséről nem adott számot, de a készlet nem volt az adózó raktárában sem.

Az ügyvezető azt mondta, hogy minden tizedik kamion árut ingyen kapja Ausztriából, azonban a NAV úgy véli, ez nem mentség arra, hogy az eladást sehol nem tüntette fel. Mivel a vállalkozó az értékesítés után fizetendő adót nem vallotta be, a költségvetésnek 60 millió forintos kárt okozott.

A vállalkozó az ellene folyó vizsgálat ideje alatt kezdeményezte az általa külföldről behozott személygépjárművének magyarországi forgalomba helyezését, a 18 millió forintot érő gépjárművet azonban a NAV munkatársai a vállalkozó adótartozásának fejében szintén lefoglalták.

A lefoglalt vagyon az adózó teljes tartozását megtéríti. (MTI)

Baj van Szlovákiában a termelékenységgel

0

A szlovákiai vállalatok többségének termelékenysége messze elmarad a kevés számú legjobb vállalatétól – állapítja meg tanulmányában a Pénzügypolitikai Intézet.

A Szlovákiában keletkezett hozzáadott érték többségét csupán néhány vállalat állítja elő, viszonylag kevés számú alkalmazottal – írja a Ma7.sk.

A foglalkoztatás zömét biztosító vállalatokban alacsony a termelékenység, és ezekben a cégekben kicsi a tér a további bérfejlesztésre.

Bár Szlovákiában növekszik az életszínvonal, az EU statisztikák szerint a munka ára még mindig csak az EU átlag 44 százaléka, ami a nyolcadik legrosszabb eredmény. Ennek fő oka egyértelműen az alacsony termelékenység, amely az EU átlag 55 százaléka.

Szlovákiában csupán a hozzáadott érték felét fizetik ki bérekben, ami a második legrosszabb arány az EU-ban.  Az EU-s átlagtól 13 százalékponttal, a régiós társaktól megközelítőleg 5 százalékponttal marad el az ország. (Szlovákiában 50,3 százalék, Magyarországon 56,3 százalék ez az arány.)

A vállalkozások 70 százaléka nem éri el a leghatékonyabb vállalkozások termelékenységét. A vállalatoknak ez a 70 százaléka a Szlovákiában keletkezett hozzáadott érték 30 százalékát termeli ki, miközben az összes munkavállaló kétharmadát alkalmazza, és az országos bértömeg mintegy 80 százalékát fizeti ki.

A piaci alapú szolgáltatások húzták a GDP-t

0

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2018 I. negyedévében a nyers adatok szerint 4,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit; a növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá – tájékoztatott a KSH.

Termelési oldal

Az ipar hozzáadott értéke 2,0, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a gép és gépi berendezés gyártása ágazat kivételével a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült.

Az építőipar teljesítménye 23 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdasági ágon belül az ágazatok mindegyikét jelentős növekedés jellemezte.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 0,6 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,9 százalékkal nőtt. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 12, a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 8,2, a szállítás, raktározásé 5,2 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,8 százalékkal bővült, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése volt jelentős. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,6 százalékkal nőtt, amit a biztosítás és az egyéb pénzügyi tevékenység javuló teljesítménye magyaráz. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.

„Hozzájárulások”

A bruttó hazai termék 2018. I. negyedévi, 4,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,6, az ipar 0,5, az építőipar 0,5 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, illetve az információ, kommunikáció együttes hozzájárulása (0,7, 0,6 illetve 0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. A közigazgatás, oktatás, egészségügy 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

Felhasználási oldal

A háztartások tényleges fogyasztása 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal bővült, ezen belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a közlekedés, a hírközlés, valamint a szabadidő, kultúra esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 6,0 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,7, a közösségi fogyasztásé 4,6 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,3 százalékkal nagyobb lett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5,0 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, az I. negyedévben 17 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen nőtt, az előbbi nagyobb mértékben. A nagyobb súlyú ágak többségében a beruházási volumen növekedése, a feldolgozóipar esetében enyhe csökkenés volt megfigyelhető. A költségvetési szervek beruházásai kiemelkedően emelkedtek, míg a vállalkozások beruházási tevékenysége mérséklődött.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 4,5 százalékkal nőtt.

A belföldi felhasználás a I. negyedévben összességében 4,8 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 671 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 3,5, az import 3,8 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 3,1, a behozatal 5,1 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,4 százalékkal nőtt, importja 2,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

„Hozzájárulások”

A bruttó hazai termék 2018. I. negyedévi 4,4 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,6, a bruttó felhalmozás 0,7 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében nem változtatott a GDP növekedési ütemén.

Hornung Ágnes: elérhető a 4,3 százalékos GDP-bővülés 2018-ban

Az első negyedév növekedése alapján elérhető a 4,3 százalékos GDP-bővülés 2018-ban, a lakossági fogyasztásban még jelentős tartalékok lehetnek – mondta Hornung Ágnes, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára.

Az államtitkár szerint a fogyasztás még mindig nem zárkózott fel a bérszínvonalhoz, noha az előző év végétől kezdve jelentősen bővül. A háztartások hitelfelvételi hajlandósága nem túlzott mértékű. Hornung Ágnes üdvözölte, hogy az EU 2,4 százalékos növekedési átlagát jelentősen meghaladó magyar GDP-bővülés kiegyensúlyozott, az első negyedévben minden szektor jól teljesített. A kiskereskedelem és az építőipar teljesítményét kiemelve hangsúlyozta, hogy az eredményekhez az otthonteremtést segítő kormányzati intézkedések és a bérmegállapodások is hozzájárultak.

Nagyobb a piaca a magyar meggynek külföldön, mint itthon

0

Magyarország az Európai Unió második legnagyobb meggytermelője. Az utóbbi években itthon is egyre népszerűbb a frisspiaci meggy – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

A magyarországi éves meggyfogyasztás 15 ezer tonnára tehető. Az elmúlt néhány évben erősödött a frisspiaci fogyasztás, ám továbbra is a meggybefőtt a legkedveltebb a vásárlók körében.

Hazánkban mintegy 14 ezer hektáron termesztenek meggyet, az éves meggytermés – évjárati hatásoktól függően – 60-90 ezer tonna között ingadozik.

A NAK által korábban végzett felmérés szerint legnagyobb területen Érdi bőtermő, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő és Kántorjánosi fajtákat termesztenek.

Magyarország az Európai Unió egyik meghatározó meggytermelője, Lengyelország után a második helyen áll. A Magyarországon megtermelt meggy minősége nagyon jó, ezért keresett külpiaci termék. A hazai meggy jelentős része, körülbelül 80 százaléka exportra kerül, ebből 20-25 ezer tonna friss meggy; 38-45 ezer tonna meggybefőtt; 4-6 ezer tonna pedig fagyasztott meggy. Legjelentősebb célpiacunk Németország.

Az uniós meggybefőtt-kereskedelemben Magyarország vezető szerepet tölt be, az ellátás több mint 40 százalékát adva.

A magyar meggytermelésben szinte csak hazai nemesítésű és szelekciójú fajták szerepelnek, kiváló beltartalmi értékeket produkálva.

Élelmiszeripari részesedést vásárol az Opus Global

Az Opus Global Nyrt. többségi irányítást szerez Európa egyik legnagyobb izocukorgyártójában, a Kall Ingredients Kft.-ben. A jelenleg zajló tőkeemelés kiegészítéseként 30 százalékról 75 százalékra növeli a részesedését.

Az Opus Global keddi közleménye szerint az ügylet két lépésben valósul meg. Elsőként a Konzum PE Magántőkealap megvásárolja Trigo Kft. 45 százalékos üzletrészét, majd ezt nem vagyoni hozzájárulás formájában az Opus Global rendelkezésére bocsájtja a 2018. február 15-én közzétett tőkeemelési sorozatban meghatározott feltételekkel.

Az ügylet a nemzetközi szakértői értékelést, valamint a banki jóváhagyásokat követően várhatóan július 31-ig zárul le, és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szabályainak megfelelően jelentősen növeli az Opus Global konszolidált pénzügyi mutatóit.

A társaság ezt követően mintegy 4 milliárd forint értékű beruházást indít az élelmiszer- és gyógyszeripari, valamint takarmány-alapanyagokat is előállító üzemben az energiahatékonyság és termelékenység javítása, valamint a széndioxid-kibocsátás csökkenése érdekében.

Újabb 5 milliárd forintos beruházással a Kall Ingredients termékválasztéka módosított keményítőkkel és kristályos dextrózzal bővülhet, emellett kutatási-fejlesztési központ és akkreditált laboratórium is létrejöhet a Tiszapüspökiben működő üzemben. (MTI)

A húsvét felpörgette a kiskereskedelem forgalmát

0

A változatlan áron számolt kiskereskedelmi forgalom áprilisban 4,3 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 6,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az első negyedévi 7,8, illetve 7,3 százalékos növekedés után – jelentette kedden első becslése alapján a KSH.

Áprilisban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,6, százalékosra lassult a forgalom növekedési üteme az első negyedévi 5,4 és a márciusi 7,7 százalékról.

A nem élelmiszerjellegű cikkeket forgalmazó iparcikk üzletekben az első negyedév 9,5 százalékos átlagával lépést tartva 9,2 százalékos volt az eladások növekedése, nagyobb a márciusi 7,4 százalékosnál. Az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,6 százalékosra emelkedett növekedés üteme az első negyedévi 7,5 és a márciusi 5,1 százalékról.

Az első négyhavi 6,9 százalékos növekedésen belül az élelmiszerforgalom 4,6, az iparcikkek eladása 9,4 százalékkal nőtt, az üzemanyag fogyasztás 7,9 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.

Az áprilisi kiskereskedelmi forgalom részletes adatait június 22-én közli második becslése alapján a KSH. (MTI)

Az amerikai fiataloknál bukóban a Facebook

0

Már nem a Facebook a legnépszerűbb közösségi oldal az amerikai fiatalok körében: a Youtube, az Instagram és a Snapchat is populárisabb.

A 13-17 évesek 51 százaléka használja a Facebookot az Egyesült Államokban valamilyen gyakorisággal, ez az arány 3 éve még 71 százalék volt – olvasható a Pew Research Center kutatásában.

A legnépszerűbb platformok között ott van a Youtube (85 százalék), az Instagram (72 százalék – ez szintén a Facebook tulajdonában van), a Snapchat (69 százalék), de a Twittert is majdnem egyharmaduk, a Tumblrt pedig 9 százalékuk használja – írja a Kreatív Online.

Ha azt nézzük, hogy melyik közösségi felületet használják a legtöbbször egy nap,

A Facebook abban a statisztikában sincs az élbolyban, hogy melyik felületet használják a legtöbben egy nap: a Snapchat (35 százalék), a Youtube (32 százalék) és az Instagram (15 százalék) is a Facebook (10 százalék) előtt van. 

A lányok többször mondják azt, hogy a Snapchatet használják a legsűrűbben (42 százalék), míg a fiúk inkább a Youtube-ot használják (39 százalék).

Faragna a gyártási költségeken az Apple

0

Az Apple minden eddiginél nagyobb figyelmet fordít arra, hogy megfizethetőbb árú iPhone-al jelenjen meg a piacon.

Az Apple a jövőben sem kíván engedni a haszonkulcsból, ezért a modell leegyszerűsítésén kívül a gyártási költségeket is igyekszik lefaragni – írja a Computerworld.

Ennek egyik technikája az, hogy a nem kulcsfontosságú alkatrészek esetében közvetlenül a beszállítókkal állapodik meg. A módszert először az új MacBook modellek bizonyos fém- és műanyag alkatrészeinél próbálják ki.

Az Apple állítólag már dolgozik az olcsó iPhone-on, amely OLED helyett 6,1 hüvelykes LCD kijelzővel, és 3D Touch illetve üveg hátlap nélkül jön ki valamikor az idén.

Régi autók, több baleset: romlik a statisztika Romániában

0

Nemcsak az utak rossz állapota és az autópályák hiánya, hanem az öregedő gépkocsipark miatt is rengeteg a közúti baleset Romániában.

A román Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adatai szerint a tavaly Romániában érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező személygépkocsik 75,6 százaléka idősebb volt 10 évesnél- írja a Krónika.

A gépkocsik száma idén meghaladhatja a 8 milliót, miután már az első négy hónapban 36 200 új autót írtak forgalomba.

Eközben 6,07 százalékkal visszaesett a használt gépkocsik regisztrációja, igaz, így is 157 120 régi autó került forgalomba.

A statisztikai intézet azt is közölte, hogy 2 százalékkal nőtt tavaly a halálos kimenetelű közúti balesetek száma. A balesetek száma 1,2 százalékkal nőtt, a sérülteké pedig 1,6 százalékkal. Összesen 31 106 testi sérüléssel járó baleset történt, amelyekben 42 162 személy sérült meg, 4,6 százalékuk életét vesztette.

A legtöbb baleset a vakációs hónapokban történik: augusztus vezet 10,6 százalékkal, majd július és szeptember következik 10,2, illetve 9,7 százalékkal.

Szerdán 2-2 forinttal csökken a benzin és a gázolaj ára

0

Csökkenti bruttó 2-2 forinttal szerdától a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol.

A csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 396 forintra, a gázolajé pedig literenként 408 forintra mérséklődik.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A gázolaj ára legutóbb május 30-án 2 forinttal emelkedett, így a literenkénti átlagára 410 forintra nőtt. A 95-ös benzin ára akkor nem változott, literenkénti átlagára 398 forint maradt.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

A Novotelben versenyeznek a jövő szállodájáért

0

Magyarországon első alkalommal, Budapesten rendezik meg az AccorHotels szállodaipari Hackathon versenyét.

Az eseményen olyan közép-kelet európai start-upok, fiatal fejlesztők, designerek és szakértők vesznek részt, akik számára inspiráló a szállodaipari folyamatok fejlesztése – írja a turizmus.com.

A versenyzők csapatokban fognak kidolgozni olyan, innovatív, digitális megoldást, mellyel a szállodák még emlékezetesebb vendégélményt tudnak nyújtani látogatóik számára.

Az első versenyt tavaly decemberben tartották Varsóban, idén pedig a budapesti Novotel Budapest City ad otthont az eseménynek június 8-10-én.

A helyszín jól illeszkedik az esemény koncepciójába, hiszen a Novotel mint innovatív szállodamárka értékeiben magában hordozza a nyitottságot az újszerű megoldásokra.

A mintegy 100 versenyzőnek 48 órája van, hogy csapatokban kidolgozzon egy új, átütő, elsősorban digitális megközelítést, amellyel növelhető a vendégélmény értéke.

A versenyzők többsége a régióból érkezik, így magyar, szerb, bolgár, szlovák, osztrák és orosz résztvevője is lesz az eseménynek.

A csapatok a verseny végén rövid prezentációkban mutatják be a kétnapos munkájuk eredményét az öttagú zsűrinek.

Piacszervezési intézkedésekkel segíti a borpiac szereplőit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Rendkívüli borkészletfelmérést, illetve országos, minden szőlőfajtára kiterjedő termésbecslést végez a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) az idei keresleti-kínálati viszonyok felmérése és a szüreti időszakra vonatkozó árprognózis megalapozása érdekében.

A HNT az idei szüretkor is aktív szerepet vállal a borszőlő piaci egyensúlyának megteremtésében, a kereslet és a kínálat összehangolásában. A szervezet közleménye szerint a HNT még május 29-i tanácsülésén döntött a piacszervezési intézkedésekről. Az elmúlt évhez hasonlóan az intézkedések részeként közzétesznek egy szabványos szerződésmintát, ami a termelő és a felvásárló jogainak és kötelezettségeinek rögzítésével méltányos keretrendszert biztosít a rövid és a hosszabb távú együttműködéshez egyaránt.

A szakmaközi szervezet az intézkedést úgy dolgozta ki, hogy ne ütközzön a versenykorlátozást és az árrögzítést tiltó uniós és magyar jogszabályi rendelkezésekbe.

A HNT emlékeztet: az ágazat 2016-ban elfogadott stratégiájában a legfőbb célkitűzés a piacképes, fenntartható szőlő- és bortermelés, ami csak úgy érhető el, ha a szőlő ára nem csupán a művelés költségeit és az ültetvény amortizációját fedezi, hanem megfelelő jövedelmet is biztosít a szőlőtermelő részére, illetve a szőlőt megvásárló borászatok részéről is kigazdálkodható. Ennek megfelelően a szakmaközi szervezet nem a piaci árviszonyok befolyásolására, hanem arra törekszik, hogy mindkét fél birtokában legyen azon információknak és lehetőségeknek, amelyek révén a legjobb üzleti döntés hozható meg. (MTI)

Megint emelkednek a horvát autópályadíjak

Az idén nyáron is drágulnak a horvát autópályadíjak: június 15-től szeptember 14-ig tíz százalékkal drágább, szezonális árat kell fizetni az autópályák használatáért – közölte a horvát autópályákat kezelő vállalat (HAC) hétfőn.

A Zágráb-Split közötti autópályaszakasz díja 200 kunára (8690 forint) emelkedik. A Zágráb-Rijeka útszakaszon 77 kunát (3345 forint) kell fizetni. A magyar határtól a Zágrábig tartó autópályán 47 kuna (2042 forint) a jegy ára.

Aki az ország keleti feléből utazik az Adriai-tengerre és Udvarnál vagy Drávaszabolcsnál lépi át a határt, valamint Eszéknél hajt fel az autópályára, Zágrábig 135 kunát (5865 forint) fog fizetni. Az autópályadíjak euróban is fizethetők, a visszajáró összeget azonban horvát kunában fizetik ki.

Kedvezményre tehetnek szert azok az autósok, akik rendelkeznek elektronikus ENC-készülékkel, ennek használata 21,7 százalékos engedményre jogosít.

A készülékek a fizetőkapuk melletti irodákban megvásárolhatók és készpénzzel is feltölthetők, minimálisan 100 kunával, és az összeg akár jövőre is felhasználható. A készülékkel elkerülhető a sorban állás a fizetőkapuknál, az ENC feliratú kapunál néhány percen belül tovább lehet haladni. A dobozt egyszerűen a szélvédőnél kell tartani, a sorompóhoz érve az eszköz sípol, majd nyílik a kapu. A lehajtást az autópályáról regisztrálja a következő ENC feliratú kapu, és leveszi a készülékről az útdíjnak megfelelő összeget, ami a kijelzőn láthatóvá válik, mint ahogy az is, hogy mennyi pénz maradt a készüléken.

A szezonális díjak modelljét tavaly vezette be Horvátország a nyári, három hónapos időszakra, amikor megnő a forgalom az autópályákon az idegenforgalmi idény miatt.

 

Az intézkedés a horvát kormány tavaly elfogadott, az autópálya-kezelő vállalatok átszervezésére irányuló reformtervezetének része. A HAC egész éves bevétele 40 százalékára tesz szert a nyári hónapokban, a forgalom egyes útszakaszon ilyenkor a háromszorosára növekszik az év többi időszakához viszonyítva. (MTI)

Követők és like-ok vásárlása: tisztességtelen magatartás?

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyre intenzívebben foglalkozik a véleményvezérek (ún. influencerek) tevékenységével. Mága Zoltán hegedűművész hirtelen megnövekedett követőtáborának, és az ezzel kapcsolatban folyó GVH-s vizsgálatnak a híre számos kérdést felvet a véleményvezérek közösségi médiában kifejtett magatartásával kapcsolatban. A szabályok közt dr. Kocsis Márton, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője segít eligazodni.

Miért vesz valaki követőket?

Manapság a közösségi médiában, elsősorban a Facebookon és az Instagramon) egyre elterjedtebb követőket és kedveléseket (like-okat) venni. Követőket azért érdemes gyűjteni, mert a vállalatok, akik a véleményvezérek segítségével szeretnék reklámozni termékeiket, azokkal lépnek üzleti kapcsolatba, akiknek jelentős számú követőjük van, így az általuk közvetített reklám is minél több fogyasztót képes elérni. Az azonban kifejezetten feltűnő lehet, ha valakinek nagyszámú követőtábora van, de képeit alig kedvelik, ezért a like és követő vásárlás is részévé vált ennek az üzleti modellnek. A kedvelések vásárlása sokféleképpen működhet, vannak rá applikációk és weboldalak is. Ilyenkor felhasználókat generál egy program és az csatlakozik a megrendelő profiljához, kedveli a megrendelő bejegyzéseit. A módszer működhet valós profilokkal is, ilyenkor a létező felhasználó másokat kezd el követni, tartalmakat kedvelni, mindezt pedig beváltja arra, hogy őt is kövessék és kedveljék.

A piaci igény kialakította az úgy nevezett „kattintó farmokat”, ahol iparszerűen történik a kedvelések és követések előállítása. A „kattintó farmok” többnyire a fejlődő világban találhatóak, például Indiában, Indonéziában, Bangladesben és a Fülöp-szigeteken. A dolgozók átlagosan napi 150 új profilt hoznak létre, melyeknek darabját 70 centért értékesítik. A „prémium profilok”, melyek a lecsupaszított életrajzi adatoknál többet tartalmaznak, akár 1,5 dollárba is kerülhetnek. A Fülöp-szigeteken a minimálbér havi 34 dollár, kattintgatással viszont 150 dollárt is meg lehet keresni.

„Habár feltűnő, ha valakinek sokkal több követője van, mint kedvelője, ez sem jelenthet teljes bizonyosságot, ugyanis a közösségi oldalak egyre több olyan algoritmust használnak, aminek következtében nem a legfrissebb tartalmak, posztok ugranak fel a követők előtt. Tehát lehet, hogy egy valós követő figyelmét is elkerülné az adott poszt” – emeli ki Kocsis Márton.

Hegedű- és „lájkvirtuóz”

Érdekes eset Mága Zoltán példája: tavaly ősszel konkrét adatok kerültek nyilvánosságra a hirtelen kialakult, több mint félmilliós dél-ázsiai (Pakisztán, Banglades, Inda) követőtáborról. Többeknek gyanús lett, hogy a Magyarországon, elsősorban magyar zenét játszó hegedűművész nem lehet ennyire ismert ezekben az országokban. További furcsa körülmény, hogy a rajongótábort rendkívül rövid idő alatt sikerült kiépíteni, méghozzá úgy, hogy nem tartott bangladesi vagy pakisztáni turnét a művész.

A novemberi „like-boom” a GVH-nak is feltűnt, májusban került a média érdeklődésének köszönhetően nyilvánosságra, hogy jelenleg vizsgálat folyik a kedvelések eredetének tisztázására. Természetesen az eljárás folytatása még nem jelenti, hogy a jogsértés meg is valósult, a cél éppen ennek tisztázása. „Ha a Mága Zoltán előadói tevékenységét szervező, népszerűsítő eljárás alá vont vállalkozások valódi kedvelések, valódi fogyasztói tetszésnyilvánítás nélkül, ellenszolgáltatás fejében jutottak ezen új kedvelésekhez és követésekhez, akkor az alkalmas lehet arra, hogy a művész hírnevével, népszerűségével, a fogyasztók valódi tapasztalatain alapuló pozitív értékelésével kapcsolatban megtévessze mind a fogyasztókat, mind az üzletfeleiket” – közölte a GVH.

Mi köze ennek a versenyjoghoz?

Azzal, hogy valaki magának látszólagos népszerűséget vásárol magáncélra, nincsen semmi baj. A joggal akkor kerülhet ez a tevékenység összeütközésbe, amikor cégek felkeresik a véleményvezért, hogy reklámozza a termékeiket. Az üzletfelek ugyanis abban bíznak, hogy így sok magyar, illetve az adott piacon releváns fogyasztó fogja látni a – sokszor egyébként saját tartalomnak álcázott – hirdetésüket. Ha tehát a követők nem valósak, vagy valósak ugyan, de teljesen más érdeklődési és kultúrkörből származnak, a hirdetés nem fogja elérni a célját. Az influencer erről tudomással bír, hiszen ő maga vásárolta követőit, magatartása egyértelműen rosszhiszemű az üzletfelekkel és a fogyasztókkal szemben, kimondottan megtévesztésükre irányul.

Fentiek okán a követők és a kedvelések vásárlása esetén felmerülhet a fogyasztóvédelmi aspektus is. Azzal, hogy egy hirdetett posztot sokan kedvelnek, a véleményvezér a fogyasztókat is félre vezeti, ugyanis a sok like láttán okkal lehet arra következtetni, hogy az a promótálni kívánt termék minőségének szól. Ezzel pedig a vásárlók (jelen esetben a hirdetők) megtévesztése is megvalósulhat.

Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy a kedvelés és követővásárlás csak a véleményvezérek esetében tűnik aggályosnak. Maga a tény szembetűnő, hogy valakinek indokolatlanul sok követője van harmadik országokból, azonban annak a bizonyítása, hogy ezeket a követőket úgy vásárolták új kihívások elé állítja a hatóságokat. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy amint a GVH esetjoga egyre kiforrottabb lesz, a véleményvezérekkel szembeni türelmi idő is lejár, és a hatóság tényleges bírságokat fog kiszabni a megtévesztő módon viselkedő influencerekre. „Mindenesetre az influencerek részéről nem árt a fokozott óvatosság, illetve a szakértőkkel, ügyvédekkel való konzultáció egy-egy promóciós akció megkezdése előtt, ugyanis később nehezebb már orvosolni a megtörtént fogyasztóvédelmi jogba ütköző magatartásokat” – javasolja dr. Kocsis Márton.