Kezdőlap Blog Oldal 1106

Oktatási intézmények és ikt-vállalkozások 2,8 milliárd forint ösztönözheti az együttműködést

A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Oktatási intézmények és ikt-vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása” című (GINOP-3.1.1-VEKOP-15 kódszámú) kiemelt felhívás.

A meghirdetéskor rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2,837 milliárd forint (amelyből 837 millió forint VEKOP), ami az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból lesz finanszírozva – olvasható a hivatalos pályázati honlapon.

Támogatást igényelhet

  • a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség,
  • az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, illetve a
  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

A támogatási kérelmet 2016. február 1-től  2016. március 31-ig lehet benyújtani.

Mire költhető el a támogatás? A Felhívás szerint (többek között):

  • az informatikai oktatás megújítását támogató tudásbázis kialakítására;
  • a képző intézmények és a környezetükben működő ikt-vállalkozások közötti együttműködés fejlesztésére;
  • az informatikai szakmák társadalmi-gazdasági elismertségének és népszerűségének növelésére;
  • az it-pályára terelést segítő demonstrációs és élményközpontok létrehozására.

FIFA-botrány: Blattert nem érdekli az etikai bizottság, elnök marad

0

A FIFA etikai bizottságának nincs felhatalmazása arra, hogy leváltson, ezért elnök maradok – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Sepp Blatter.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) hétfön közölte: Sepp Blattert és Michel Platinit, az UEFA elnökét azonnali hatállyal nyolc évre eltiltja a labdarúgással kapcsolatos minden tevékenységtől. Mellékbüntetésként Blatternek 40 ezer, Platininak 80 ezer dollárt kell fizetnie.

Blatter hétfőn villámgyorsan összehívott Svájcban egy sajtótájékoztatót, amelyen bejelentette, hogy az etikai bizottság nem hozhatott döntést, amelyet bíróságon megtámad, s egyben a február végén esedékes elnökválasztásig a posztján marad.

A FIFA elnöke(?) közölte, nem fogadott el soha semmilyen kenőpénzt, korrupciós ügyekhez nem volt köze. Blatter leszögezte: „harcolni fogok magamért és a FIFÁ-ért is”.

A KamaraOnline véleményét (Piros lap Blatternek és Platininak) itt olvashatja.

Szakképzés: nagyot zuhant a tanulók és sikeres szakvizsgák száma is

0

A 2014/15-ös tanévben a szakiskolák nappali rendszerű képzéseire 14,3 százalékkal kevesebben jártak, mint egy évvel korábban; 2015-ben 48 ezren tettek sikeres szakmai vizsgát, ami 13,5 százalékkal kevesebben, mint 2014-ben – olvasható a KSH jelentésében.

A 2015/2016-os tanévben Magyarországon 1 millió 723 ezren vesznek részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzéseiben a KSH előzetes adatai szerint. 321 ezer gyermek jár óvodába, 745 ezer tanuló általános iskolai, 446 ezer fő pedig középfokú oktatásban részesül. Felsőoktatási intézményekben további 210 ezer fiatal tanul. A felnőttoktatás különböző szintű képzésein 160 ezren vesznek részt.

Nappali rendszerű képzések

A 2015/2016-os tanévben az óvodások száma 321 ezer fő, közel 600-zal kevesebb, mint az előző tanévben. Gyógypedagógiai, illetve integrált nevelésben 8 ezer – a 2014/2015-ös tanévinél 7,2 százalékkal több – gyermek részesül. A főfoglalkozású óvodapedagógusok száma az egy évvel korábbihoz hasonlóan 31 ezer fő.

Általános iskolai oktatásban 745 ezren – az előző évinél 3 ezer fővel kevesebben – vesznek részt. A sajátos nevelési igényű tanulók száma az egy évvel korábbit majdnem 1,1 ezer fővel meghaladja, és megközelíti az 54 ezret. Az általános iskolákban jelenleg 77 ezer főállású pedagógust foglalkoztatnak. A 2014/2015-ös tanévihez képest 1,4 ezer fővel nőtt a pedagógusok létszáma. Az ezzel párhuzamosan csökkenő tanulói létszám az egy pedagógusra jutó tanulók arányát az előző tanévi 9,9-ről 9,7 főre javította.

A középfokú iskolák nappali rendszerű képzéseire járók száma egy év alatt 5,2 százalékkal, 446 ezerre visszaesett. A létszámcsökkenés eltérő mértékben érintette a különböző iskolatípusokat. A szakiskolákban 14,3, a szakközépiskolákban 4,7 százalékkal kevesebb a tanulók száma, a gimnáziumokban viszont gyakorlatilag nem változott.

A 2015/2016-os tanévben felsőoktatási intézményekben 210 ezren tanulnak, 7 ezer fővel kevesebben, mint az előző tanévben. Az összes létszámból 195 ezer fő – a hallgatók 93 százaléka – alap-, mester- vagy osztatlan képzésben folytatja tanulmányait. 8800-an felsőoktatási szakképzésben, 5600-an doktori programokban, 279-en szakirányú továbbképzésekben vesznek részt.

Nem nappali rendszerű képzések

Általános iskolai felnőttoktatásban a 2014/2015-ös tanévhez képest 255 fővel kevesebben, 2,3 ezren tanulnak. A nem nappali rendszerű középfokú képzésekre járók száma az előző tanévihez viszonyítva 5,6 százalékkal csökkent, jelenleg 72 ezer fő. A felsőoktatás részidős formáit több mint 85 ezren választják az idei tanévben, 4 ezer fővel kevesebben, mint a 2014/2015-ös tanévben. Legtöbben a levelező (73 ezer fő), legkevesebben az esti képzéseken tanulnak (3,6 ezer fő), a távoktatásban részt vevők létszáma 8,4 ezer fő.

Végzettek

2015-ben a nappali és felnőttoktatásban 72 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát, 4900 fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A sikeres szakmai vizsgázók száma 48 ezer fő volt, ami 13,5 százalékos visszaesés 2014-hez képest.

KSH

Ha nincs írásos szerződés, megúszhatja a „mesterember”

A tapéta a sarkokban nem ért össze, helyenként a mintával lefelé ragasztották fel, a festés foltos volt, a fal egyenetlenségeit sem javították ki. Mindezért 50 ezer forintot fizetett a fogyasztó a „mesterembernek”.

A Budapesti Békéltető Testület előtti eljárásban kiderült, hogy nem kötöttek írásban szerződést. Így a kérelmező igazolni sem tudta, hogy miben állapodtak meg előzőleg, így például hogy csak tisztasági festésre szólt-e a megállapodás vagy a festő mélyalapozást is vállalt.

Az sem volt egyértelmű, hogy a munkát mikor végezték el. A vállalkozás elérhetetlenné vált a fogyasztó számára, a telefont sem vette fel. Mással kellett kijavíttatnia a hibákat a kérelmezőnek, és ezt a pénztárcája bánta.

A második megbízott cégnél már tudatosan járt el: pontosan leírták, milyen munkákat, és milyen áron készítettek el a lakásban. A Budapesti Békéltető Testület előtt lévő kérelmekből kiderül, hogy a fogyasztók a lakásukat érintő felújítási, javító-karbantartó munkáknál általában nem kérik a vállalkozást, hogy írja le, pontosan milyen munkálatokat fog elvégezni a kialkudott áron.

Ezeket a szerződéseket egyáltalán nem kötelező írásba foglalni, és nem is feltétlenül életszerű, hogy a fogyasztó már előre bizalmatlan legyen, és mindent írásban kérjen. Ugyanakkor a beadványok jól mutatják, hogy ennek hiányában az igényérvényesítés szinte lehetetlen.

A hibát mindig ahhoz kell mérni, hogy mi az, amiben a felek megállapodtak. Ha ez nem tárható fel, akkor a fogyasztó igénye megalapozatlannak bizonyulhat. A 20 ezer forint feletti javító-karbantartó munkákra hat hónapos kötelező jótállás vonatkozik. Azonban ennek eredményes érvényesítéséhez is tudni kell igazolni azt, hogy a fogyasztó a vállalkozással valóban szerződött, hogy a szerződést pontosan milyen tevékenység elvégzésére kötötték, hogy az mikor valósult meg, milyen díjban állapodtak meg a felek, és abból mennyit fizettek ki.

Tipikus ügy, hogy egyszer csak egy rejtélyes szórólap jelenik meg a bejárati ajtón, ami szerint korábban összeírták a lakók felújítási igényeit, és nagyon rövid ideig rendkívül akciós nyílászáró cserére van lehetőség. Mindegyik esetben kiderült, hogy ilyen összeírásról szó sem volt, a közös képviselőket sem keresték meg ilyen ajánlattal előzetesen.

A Budapesti Békéltető Testülethez érkezett korábbi ügyekről itt olvasahat.

Groupama Biztosító: az ünnepek alatt magasabbak a kárösszegek

Karácsonykor a leggyakrabban azok szorulnak sürgősségi ellátásra, akik ünnepi igyekezetükben néhány alapvető szabályt figyelmen kívül hagynak – olvasható a Groupama Biztosító közleményében.

miatt érkezik. Egy csillagszóró a karácsonyfa közelében, egy zárlatos égősor vagy akár egy őrizetlenül hagyott gyertya is jelentős károkat okozhat otthonunkban.

„Bár ügyfeleink figyelmét rendszeresen felhívjuk az ünnepek veszélyeire, s ők jobban is vigyáznak, mégis egyre magasabb az egy kárra jutó kárösszeg az ünnepi időszakban” – mondta Máhig Attila, a Groupama Biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója.

Dr. Filiczky István háziorvos szerint ebben az időszakban megszaporodnak a konyhai balesetek, főképp a főzés közben késsel okozott kéz,- és ujjsérülések és a halpucolás közben szerzett sérülések. Továbbá számos törött üvegdísz okozta vágott sebet látnak el ebben az időszakban. Ha van gyermek a családban, és együtt díszítjük a fát, különösen figyeljünk rájuk is, érdemes például a fémakasztók helyett inkább cérnát használni, hogy ne sértse meg senki a kezét!

Kis odafigyeléssel megóvhatjuk lakásunkat és saját épségünket is. (Ha mégsem, akkor jól jöhet a megfelelő lakás- és balesetbiztosítás.)

A Groupama Biztosító tanácsai

  • Óvakodjunk a gyanúsan olcsó, ismeretlen származású elektromos díszektől, mert könnyen áramütést vagy tüzet okozhatnak.
  • Tüzet, lángot soha ne hagyjunk őrizetlenül!
  • Legyünk óvatosak a konyhában is, egy felrobbant kukta, vagy a felhevült konyhai eszköz súlyos égési sérüléseket okozhat! Ne hagyjunk a tűzhelyen felügyelet nélkül semmit!
  • A karácsonyfa állításakor győződjünk meg róla, hogy mennyire stabilan áll a fa, a tökéletes rögzítés érdekében akár ki is köthetjük, a lényeg hogy a gyerekek vagy házi kedvencek ne tudják majd játék közben feldönteni.
  • Ha vegyes tüzelésű kazánnal fűtünk, fontoljuk meg, mit teszünk bele, az égő száraz fenyő lángja például könnyen kicsapódhat és tüzet okozhat.
  • Egyébként is ügyeljünk a fűtési berendezésekre, legyen szénmonoxid-érzékelő a kazán helyiségében!
  • Szilveszterkor természetesen a pezsgős dugókra figyeljünk leginkább, és arra is, hogy január elsején mikor ülünk autóba sofőrként!
  • Az év utolsó napjaiban nagyobb törődést igényelnek házi kedvenceink is, figyeljünk rájuk, nehogy a nagyobb zajhatás, durrogás miatt kiszaladjanak egy forgalmas útra, vagy elkóboroljanak.

Moszkva befagyasztotta a Krím fejlesztésére szánt pénzt?

0

Feszültség van a Krím-félsziget vezetői és az orosz kormány között. A Krím miniszterelnöke szerint egyetlen kopejkát sem kaptak ebben az évben a gazdasági fejlesztésre szánt központi keretből.

Valami történhetett Moszkva és a Krím vezetőinek kapcsolatában. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az államfő szóvivője hétfőn magyarázkodásra kényszerült. Dmitrij Peszkov sajtótájékoztatóján azt közölte: nem üzengetéssel, hanem tárgyalással kell megoldani néhány tisztázatlan kérdést.

Peszkov elismerte, hogy a 2014-ben népszavazással Oroszországhoz csatolt félsziget gazdasági fejlődése elmarad az orosz átlagtól, és az ott élők munkabére és nyugdíja is kevesebb, mint Oroszországban. Hozzátette ugyanakkor: csodálkozik, hogy a problémák megoldását másként látják Szimferopolban, mint a Kremlben.

Az ügy előzménye, hogy múlt pénteken egy moszkvai kerekasztal-beszélgetésen Szergej Akszjonov (a fotón), a Krím miniszterelnöke azt mondta: idén egyetlen kopejkát sem kaptak a szövetségi büdzséből a térség fejlesztésére. (2014-ben egy középtávú programban 681 milliárd rubelt irányoztak elő a Krímnek az orosz központi költségvetésből.)

Vasárnap a kormánykörökből névtelenséget kérő magas beosztású tisztségviselő azt szivárogtatta ki, hogy a Krím vezetői ellen vizsgálatot fontolgat Moszkva, hogy kiderüljön: alkalmasak-e a feladatok ellátására. Putyin szóvivője ezt az információt hétfőn nem erősítette meg.

Akszjonov hétfőn Szimeropolban újsáíróknak annyit mondott: mindenki nyugodjon meg, azért dolgozunk, hogy Moszkvával közösen megoldjuk a problémákat.

„Külföldiek” az EU-ban: messze az uniós átlag alatt a magyar adat

0

2014. január 1-jén 506,8 millióan laktak az Európai Unióban, közülük 472,8 millióan abban az országban, amelynek állampolgárai voltak.

Az Eurostat tájékoztatása szerint az EU-ban „külföldiként” tartózkodó 34,1 millió emberből (ami a teljes, 506 847 612 főnyi lakosság 6,7 százaléka) 14,3 millióan egy másik EU-tagállam állampolgárai voltak, 19,8 millióan pedig unión kívüli országokból érkeztek. (Az unió statisztikai hivatalának szakemberei ugyanakkor hangsúlyozzák: akik egy tagállamban állampolgárságot kaptak, azok – a szóban forgó államban – nem számítanak „külföldinek”.)

Az unió tagállamai közül Luxemburgban volt a legnagyobb a külföldiek aránya: tavaly január 1-jén az országban élők 45,3 százaléka nem rendelkezett luxemburgi állampolgársággal. Tíz százalék feletti arányt regisztráltak Cipruson (19,5 százalék), Lettországban (15,2 százalék), Észtországban (14,9 százalék), Ausztriában (12,5 százalék) Írországban (11,8 százalék), Belgiumban (11,3 százalék) és Spanyolországban (10,1 százalék). A legalacsonyabb, mindössze 0,3 százalék volt a külföldiek aránya Lengyelországban, de 1 százalék alatt maradt Romániában (0,4 százalék), valamint Horvátországban, Litvániában és Bulgáriában is (mind 0,8 százalék).

A külföldiek között tizenhárom tagállamban egyértelmű többségben (60 százaléknál nagyobb arányban) vannak a nem uniós állampolgárok (az ábrán világoskékkel jelölve), 10 országban az EU-s és a nem EU-s polgárok aránya „kiegyensúlyozott”, azaz mindkettő 40 és 60 százalék között van (világos és sötétkék sávos). Mindössze öt tagállam volt (Belgium, Írország, Ciprus, Luxemburg és Szlovákia), ahol 2014. január 1-jén az ott élő külföldiek között egyértelműen kevesebben voltak a nem EU-állampolgárok (sötétkék).

Magyarországon az Eurostat adatsora szerint 9 877 365-en éltek tavaly január 1-jén; a lakosság 98,6 százaléka magyar állampolgár volt. A külföldiek így 1,4 százalékos súlyt képviseltek; a lakosság 0,8 százaléka volt más EU-tagállam, 0,6 százaléka pedig unión kívüli ország állampolgára.

Piros lap Blatternek és Platininak

Ha marad a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség etikai bizottságának döntése, akkor a volt FIFA és a volt UEFA elnök nem rúg többet labdába.

Nyolc évre tiltotta el a FIFA etikai bizottsága a labdarúgással kapcsolatos minden tevékenységtől Sepp Blattert és Michel Platinit. A különböző korrupciós ügyeket a FIFA és az UEFA volt vezetője ma is tagadja. Hogy ezek valóságtartalmáról meg lehessen győződni, ahhoz bírósági ítélet kellene. Lehet, hogy később lesz az is.

Mindenestre a FIFA döntésétől függetlenül az FBI is nyomoz, s a következő hónapokban látunk még – a jelen állás szerint – nem is annyira meglepő jelentéseket arról, hogy ki kit fizetett le, hová tűntek el, vándoroltak eurómilliók, ki hogyan jutott gigantikus haszonhoz.

Egy ideje úgy tetszik, hogy megindult a világ labdarúgásában a megtisztulási folyamat, a foci fekete gazdaságának kifehérítése, a kis- és nagyobb királyok trónfosztása. A FIFA egyelőre nagyon az út elején jár. A labdarúgásánál ma nincs a világon népszerűbb sportág, a legtöbben nézik és a legtöbben játsszák (természetesen és főleg nem csak profi szinten, hanem a magyar egykori grundokon épp úgy, mint a Copacabana homokján), egész egyszerűen nem lenne szükség kenőpénzekre, korrupcióra, kiskirályokra.

A hatalom sokszor megszédíti az embereket, akinek sok van, még többet akar. Van, aki tisztességesen gyarapodik, más viszont elképzelni sem tudja, hogy valaha megbukhat a törvénytelen üzleteken. Az ügyeskedők biztosak benne, hogy őket nem érheti baj. Tévednek. Vagy legalábbis jó lenne hinni, hogy előbb-utóbb minden tilosban járót kiállítanak.

A világ labdarúgása a hatalmasnál is hatalmasabb üzlet. Ezer szállal kötődik a gazdaság különböző szereplőihez, alig találunk olyan területet, amelyre ne lenne hatása az internettől kezdve a kereskedelmen át az iparig. A játékot olykor elrontják a kiskirályok. Naiv feltételezés lenne, ha azt gondolnánk, hogy nem fogják a jövőben is. Ezért is fontos hír, hogy Blattert és Platinit kiírták a világ labdarúgásából. Nem példát statuáltak velük, hanem azt tette az etikai bizottság, ami elkerülhetetlen volt. A történetnek nyilván nincs vége, az etikai bizottságnak lesz még bőven tennivalója, és „sport” ügyekben is nyomozhat az FBI.

Valami mégis elkezdődött. És ez nem kis dolog.

Szerdahelyi Csaba

„A vállalkozók jelenleg nem látnak perspektívát az építőiparban”

Talán még soha nem érvényesült ennyire eltérő tendencia az összes cég és az építőipari vállalkozások megszűnési rátájában, mint novemberben – áll az Opten friss közleményében.

Magyarországon 557 építőipari vállalkozás szűnt meg novemberben, ez 13 százalékos csökkenés októberhez képest. Az adat önmagában nem meglepő, ilyen ingadozások előfordulnak olykor a cégstatisztikában. Az viszont mindenképpen figyelmet érdemel, hogy a kedvező változás úgy következett be, hogy eközben az összes cég körében még nőtt a megszűnési ráta.

„Ami a fizetésképtelenségi eljárásokat illeti, az építőipar sokáig a legfertőzöttebb ágazat volt,. Ezt a pozíciót azonban már legalább egy éve átvette a vendéglátás: az építőiparban látványosan javul a helyzet, ott viszont enyhén romlik. Csak idő kérdése, hogy az építőipari folyamatok mikor szakadnak el pozitív értelemben a nagy átlagtól, de az még nem világos, hogy már most is ezt látjuk, vagy valamilyen átmeneti jelenség tanúi vagyunk” – mondja Pertics Richárd, az adatokat közzétevő Opten céginformációs igazgatója.

Az új felszámolások száma az ágazatban 2014 első negyedéve óta látványosan csökken. Akkor három hónap alatt 719 építőipari vállalkozással szemben indult felszámolási eljárás, 2015 harmadik negyedévére a szám 300 alá esett. 2012-től kezdve a felszámolások szerepét fokozatosan átvette a hatósági kezdeményezésű kényszertörlés, mára azonban már ezek az eljárások is lecsengőben vannak. „A kényszertörlések száma az ágazatban a 2013 második felében jellemző negyedévi 700-ról 2015 elejére 1700-ig emelkedett, azóta azonban rohamosan apad, ami azt jelzi, hogy a hatóság elvégezte a cégvilágot megtisztító munka oroszlánrészét” – mondja Pertics Richárd.

Az eljárások számának mostani alakulásával különösen érdekes helyzetbe került az ágazat. Az alacsony felszámolási arányok pozitív értelmezése szerint már csökken a visszaélések száma a szektorban, kissé szkeptikusabb nézőpontból viszont lehetséges, hogy a piaci szereplők annyira esélytelennek tartják a követelések behajtását, hogy már a felszámolás megindításával sem foglalkoznak. Az igazság valahol a két vélekedés között lehet; mindenesetre a megnyugvás ideje következik a szektorban, hiszen az összes olyan eljárásból kevesebb indul mostanában, ami megszűnéshez vezet.

A nyugvópont azonban inkább stagnálást jelent, semmint azt, hogy az ágazat kedvező helyzetben várja 2016-ot. „Az elmúlt egy-két hónapban már vannak biztató jelek a szektorban. Bár az összesített termelés és a szerződésállomány még negatív képet mutat, az épületek építésére kötött új szerződések volumene már emelkedik.” Az Opten igazgatója szerint ez azt jelzi, hogy a központi finanszírozású infrastrukturális beruházásokról a hangsúly fokozatosan áttevődik a piaci alapú ingatlan- és lakóépület-fejlesztésekre. „Sajnos az épületek építésében tapasztalható növekmény egyelőre távolról sem tudja ellensúlyozni a központi beruházások visszaesését.” 

A jogalkotók viszont rendkívül elkötelezettnek látszanak abban, hogy az ágazatot lélegeztető gépen tartsák. Pertics szerint a 2016-tól várható áfacsökkentés és a Családi Otthonteremtési Program kibővítése erőteljes stimulust adhat a szektornak, ami pozitívan hat a gazdaságra. A nagy kérdés az Opten igazgatója szerint az, hogy sikerül-e saját lábra állni a szektornak, egészséges versenypiaci kereslet nélkül ugyanis a központi stimulusok nem tudják hosszú távon fejlődő pályán tartani az ágazatot. Befektetői és lakossági bizalom nélkül a trend egészen biztosan nem lesz fenntartható. „Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, két évet még biztosan várni kell: akkor lehet majd a bázishatástól megtisztult adatokat elemezni.”

Ha tényleg bekövetkezik a támogatások növelésétől és az áfa csökkentésétől várt fellendülés, ismét emelkedésnek indulhat az új cégek alapítása az ágazatban. Jelenleg havonta 600-650 új építőipari vállalkozás alakul, a szám 2013 előtt bőven a duplája volt. „A vállalkozók jelenleg nem látnak perspektívát az építőiparban, ám ha beindul a lakásépítés, ismét levegőhöz juthatnak a kisebb, mozgékony vállalkozások, s ez fokozhatja a cégalapítási kedvet is.” 

Otthon Centrum: pozitív változások előtt a lakáspiac

0

Nem lassul a lakáspiac, 2016-ban folytatódhatnak a pozitív tendenciák. Az idei több mint 30 százalékos növekedés után jövőre könnyen elérheti a 180 ezres adásvételi számot is a piac, bár az árak jelentős, éves 10-15 százalékos növekedési üteme 5-10 százalékra mérséklődhet.

Jövőre még inkább előtérbe kerülhetnek a saját célú vásárlások, a befektetők okozta keresleti nyomás valamelyest enyhülhet. Az év végére tartogatott szabályozói változások – az újlakás-áfa csökkentése és az állami támogatások óriási mértékű növelésének terve – jelentősen felbolygatja az újépítésű lakások piacát, kihatva a használtlakás piacra is – derül ki az Otthon Centrum összefoglalójából.

Nincs megállás

Az idei évben igazolódott, hogy a 2014-ben tapasztalt fellendülés nem csak rövid fellángolás volt a lakáspiacon, hanem egy stabil, több éves növekedési ciklus kezdete. „Az adásvételek száma idén már elérheti a 2008-as év szintjét, 2016-ban pedig már jócskán meghaladva azt, a 180.000 tranzakciót is átlépheti” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. „A lakáspiac egyensúlyi szintje, egy egészséges gazdasági és finanszírozási környezetet feltételezve 170-180.000 tranzakció körül alakul. A következő években ezt a szintet nagy valószínűséggel meg fogja haladni a lakáspiac, a jelenlegi dinamikát figyelembe véve, ami 3-4 éves stabil növekedést vetít előre.” Az egyensúlyi szintet valószínűleg a növekedés csillapodásával csak jó pár év múlva, felülről közelítve fogja elérni.

Tavaly és idén is a befektetési vásárlások húzták piacot, a belső fővárosi kerületekben nem ritkán 50 százalék volt a befektetők aránya az összes vásárló közül, de vidéki nagyvárosokban is minimum 10 százalék volt a spekulatív célú vásárlások aránya. Jövőre nagyobb teret kaphatnak a saját célú vásárlások, hiszen a válság éveiben százezres nagyságrendben voltak elhalasztott vásárlások, melyek megvalósulása az előttünk álló években várható. Ezt a növekedési bázist az olcsó lakáshitelek, az állami támogatások is erősíthetik, még akkor is, ha a befektetői hullám a következő évben alábbhagy.

A használtlakás árak országos szinten a mélypontot jelentő 2013 év végi szintről 15-20 százalékkal nőttek 2015 végére. A fővárosban az egy év alatt elért áremelkedés volt ekkora, 15-20 százalék, ami jól jelzi, hogy az egyes régiók, de még inkább az egyes településtípusok között jelentős eltérések láthatóak. Amíg a fővárosban az árszint már a 2007-es szinten áll, addig a községekben és kisebb városokban csak 5 százalék körüli a növekedés 2013 és 2015 között. A jövőben a fővárosi növekedési ütem csökkenhet, míg a kisebb településeken némileg emelkedhet az árak növekedési üteme, ezzel valamelyest zárva a településtípusok között kinyílt ollót.

Új szabályok

A használtlakás szegmens organikus növekedése 2016-ban is folytatódik, de az idei év végén kihirdetett új ÁFA szabályoknak, illetve a támogatási rendszer tervezett változásának köszönhetően az újlakások piaci is berobbanhat jövőre. Az újlakások áfa kulcsának 5 százalékra történő csökkenése azt jelenti, hogy a jelenleginél jóval több lakóingatlan fejlesztés indulhat el, hiszen a beruházók megtérülési számításai a pozitív tartományba billenhetnek át. Mindez 2016-ban 5-8 százalékos árcsökkenést jelenthet az újlakások piacán, 2017-ben azonban ismét nőhetnek az árak. Az átadott lakások száma pedig megduplázódhat, az értékesítésre épített lakások száma a 8-9 ezret is elérheti, az újlakás eladások pedig a 10 ezres határt is átléphetik.

Bár a keresleti oldal már magára talált, az újlakások vásárlása esetén a CSOK keretein belül igényelhető támogatások összegét is jelentősen megemelné az új tervezet. Újlakás vásárlása esetén 10 milliós állami támogatást és 10 milliós kedvezményes hitelt a három vagy több gyereket nevelő szülők vagy családok vehetnek igénybe, ami óriási támogatást jelent. A CSOK támogatást egy és két gyerek esetén is lehet kérni, de akkor csak 600 ezer, illetve 2,6 millió forintot. Az új támogatási rendszerrel kapcsolatban nagyon sok a kérdés, nem ismertek az igénylés feltételei. Az újlakás piacnak akkor adhat jelentős lökést, ha a támogatási keret kellően nagy ahhoz, hogy sok ezer család újlakás vásárlását támogassa, és a támogatott vásárlások legalább 15-20 százalékát kitegyék a teljes újlakás tranzakciószámnak.

Az újlakás piac jelentős növekedés előtt áll, ami a használtlakás piacra is kihathat. Árcsökkenésre azonban nem kell ez utóbbiban számítani, hiszen ha több ezer újlakás is kerül a piacra jövőre, valamint talál gazdára, a teljes piaci adásvétel számnak így is csak töredékét fogja kitenni ez a mennyiség. Az ÁFA csökkenés inkább csak a növekedés ütemét mérsékelheti, a teljes használtlakás szegmensben érezhető árcsökkenésre nem kell számítani. A leginkább érintett szegmens az újszerű (5-10 éve épült) lakások lehetnek, innen szivároghat át a legtöbb vevő az újépítésű lakások piacára.

Stabil növekedési pálya

A lakáspiac fellendülése töretlen maradhat 2016-ban, de még az azt követő években is. A keresletbővülés jelentős tartalékokkal rendelkezik az elhalasztott vásárlások miatt. Az újlakás szegmens is magára talál, ami beindíthatja a költözési láncot, ahol a családok jobb minőségű lakásokba költöznek tovább, korábbi lakásukat is előrelépő vevőknek adva el. „A lakáspiacon önmagában is jelentős növekedési potenciál van” – mondta el Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. – „A lakáspiac egyik tradicionális motorja, a lakáshitelezés azonban még nem fut teljes gázon, a hitelből vásárlók aránya 20 százalék körüli, ami jócskán elmarad a válság előttitől.” A hitelezés bővülése tehát tovább erősítheti a lakáspiaci fellendülést. A jelenlegi kamatkörnyezetben a lakáspiaci, 6-8 százalékos éves hozamok továbbra is nagyon versenyképesek, így a befektetői érdeklődés is fennmaradhat, ha nem is az elmúlt két évben látott szinten, de továbbra is tényező maradhat. A tendenciákat tekintve minden abba az irányba mutat, hogy a lakáspiac a következő 3-4 évben ezen a stabil növekedési pályán tud maradni.

Eltáncolták az állami támogatást a nem létező diákokkal

0

Állami támogatással csaltak egy miskolci tánciskola vezetői. Olyan diákok után vettek fel pénzt, akik valójában nem jártak az iskolába. A NAV pénzügyi nyomozói ezer ember kihallgatásával derítették ki az igazságot.

A nyomozás adatai szerint a miskolci székhelyű tánciskola vezetői csaknem háromszáz tanuló után igényeltek jogosulatlanul normatív támogatást a nebulók adatainak meghamisításával – olvasható a NAV honlapján.

A naplóban olyan diákok is szerepeltek, akik egyáltalán nem jártak a tánciskolába, vagy esetleg csak egy órán vettek részt.  A történtek tisztázására a pénzügyi nyomozók csaknem ezer diákot, illetve szülőt kihallgattak, és igazságügyi adószakértő kirendelésére is szükség volt.

A megalapozott gyanú szerint a tánciskola mintegy ötmillió forint összegű támogatáshoz jutott jogosulatlanul.  A pénzügyi nyomozók a tánciskola egykori vezetőit, egy férfit, és egy nőt költségvetési csalás miatt kihallgatták, és velük szemben vádemelési javaslattal élnek a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészségnél.

(A fotó illusztráció.)

Rákaptak a magyarországi tankolásra a külföldi kamionosok

0

Az idén tapasztalt üzemanyagfogyasztás-növekedést nem a lakosság, hanem elsősorban az árufuvarozási ágazat megnövekedett igénye okozta.

– Annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentősen emelkedett a dízelmotoros személygépjárművek részaránya, elmondható, hogy a gázolajfogyasztás alapvető szegmense nem a magánszektor – válaszolt a Magyar Idők érdeklődésére a Magyar Ásványolaj-szövetség.

A gázolaj döntő hányadát az építőiparban, az árufuvarozás területén, illetve a mezőgazdaságban használják fel. A szövetség szerint a szigorodó ellenőrzések hatására folyamatosan csökken az elsősorban a dízelt érintő „magánimport” a keleti határokon, ami szintén növeli az adózott, vagyis legális hazai fogyasztást.

A nemzetközi fuvarozók számára az euró forinttal szembeni erősödése versenyképessé teszi a hazai üzemanyagárakat a szomszédos országok árszintjével szemben, ráadásul a hazai fuvarozók is itthon tankolnak még a hosszabb nemzetközi utak esetében is.

A legfrissebb, december 14-i adatokat figyelembe véve, ha valaki a környező országok valamelyikéből hozzánk ruccant át tankolni, és 40 liter dízelt vásárolt, akkor országtól függően 0,5–2 literrel több üzemanyagot kaphatott ugyanannyi pénzért. A 215 és 770 forint közötti összeget jelentő nyereségért Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója szerint nem érdemes megmozdulni, legfeljebb annak érdemes odafigyelnie, aki Magyarországon dolgozik.

A szakértő hozzátette, hogy március végén csak Romániában volt olcsóbb a dízel, de akkor a magyaroknak sem érte meg átmenni. Ez is azt támasztja alá, hogy a fuvarozóknak kedvező hazai adókörnyezetnek köszönhető a megnövekedett fogyasztás.

A korrupciós kockázatokat méri az ÁSZ állami társaságoknál

0

A korrupciós kockázatokat, valamint a belső kontrollakat méri fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok körében, a részvétel önkéntes.

E cégek körében először mérik fel a korrupciós veszélyeket, a program pénteken indult és január végéig tart. Ebben az időszakban az ÁSZ egy 160 kérdéses teszt segítségével mutatja meg a vállalatoknak kitettségüket – mondta Pulay Gyula, a szervzet felügyeleti vezetője az M1 csatorna műsorában vasárnap.

Mint mondta, nem ellenőrizni akarnak, hanem tükröt akarnak tartani a vállalatok elé, hogy milyen korrupciós kockázatokat rejthet a működésük. Hozzáfűzte, hogy az uniós pályázaton, vagy beszállítóként való részvétel általában emeli a kitettséget.

Ezek lesznek a jövő év legnagyobb kockázatai

Egy friss jelentés szerint 2016-ben a számítógépes támadások, Kína gazdasági növekedésének lassulása és a terrorizmus jelenthetik a legnagyobb kockázatot.

A Control Risk nevű üzleti kockázat tanácsadó cég szerint 2016-ban az egyre jobban fenyegető számítógépes támadások, a nyersanyagok szuperciklusa, az USA vezetői körében kialakuló politikai patthelyzet, Oroszország, Kína és számos egyéb tényező lesz az, ami üzleti kockázatot jelenthet a cégek és befektetők számára – írja a Biztosítási Szemle.

A szervezet RiskMap című éves jelentése szerint a sikeres vállalkozásoknak igen kemény kihívásokkal kell szembenézniük, méghozzá számos fronton, legyen szó a Kelet és Nyugat közötti gazdasági hatalmi egyensúly megbomlásáról, a nyersanyagárak jövőbeli bizonytalanságáról, az IS térnyeréséről, Kína gazdasági növekedésének lassulásáról, vagy a kibertámadások gyakoriságának és súlyosságának növekedéséről.

A jelentés szerint ezek közül az egyik legfontosabb kockázati tényező, amely súlyosan érintheti a globális piacokat, Kína gazdasági lassulása. Az üzleti vezetőknek azonban nem szélsőséges forgatókönyveken kell gondolkodniuk, sokkal inkább azon, hogy egy „középső szcenárió” hogyan befolyásolná őket.

A közel-keleti konfliktusok miatt a terrorizmus is egyre inkább a befektetők radarján szerepel. A párizsi támadásokra novemberben a részvénypiacok is reagáltak. Az Iszlám Állam fenyegetése három formában is megjelenhet, eszkalálódhat jövőre: IS-szimpatizánsok által, saját országban elkövetett támadások, megtorló terrortámadások, valamint a Szíriából visszatérő külföldi harcosok jelentette biztonsági veszély formájában.

A kiberbiztosítások szofisztikáltabbá válásával az ellenük való védekezés is egyre nehezebb. A jelentés szerint 2015 októberéig tartó éves időszakban megduplázódott az olyan kibertámadások száma, ahol előre kiválasztott célpontoknál tulajdonítottak el adatokat. A kockázati tanácsadó cég adatai szerint a politikailag motivált számitógépes támadások száma is 56 százalékkal emelkedett. A támadások anyagi hatása átlag 18 százalékkal nőtt átlagosan egy év alatt.

A vizsgált időszakban a legtöbb támadás a kormányzati szerveket, illetve pénzügyi szektor cégeit érintette, az összes támadás 62 százaléka hozzájuk kapcsolódott.

Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer: 2,54 milliárd forint lesz rá

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása” című (KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15) felhívás.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2,54 milliárd forint. A felhívás országos hatáskörű, az országos kihatású projektek támogatása a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) és a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretéből történik: az összes elszámolható költséget 80,9 százalékban KÖFOP forrásból, 19,1 százaléka pedig VEKOP forrásból.

A felhívásra a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség nyújthat be támogatási kérelmet,  2016. január 11-től 2016. augusztus 12-ig.

GKI: decemberben idei csúcsán a fogyasztói bizalmi index

Az üzleti várakozások változatlanok voltak, a fogyasztóiak minimálisan javultak, idei csúcsukra értek decemberben – közölte az Európai Unió támogatásával végzett felmérésének eredményeit a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Decemberben lényegében nem változott a GKI-Erste konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke, az év egészére mindvégig az optimizmus volt jellemző, az egyes hónapok hullámzása kifejezetten szerény volt.

A közlemény szerint a konjunktúraindex, a szezonális hatásoktól megtisztítva, decemberben mínusz 1,5 pontra javult a novemberben mért mínusz 1,7 pontról. Az üzleti bizalmi index az előző hónapban mért 4,6 ponthoz képest 4,7 pontra javult, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 19,2 pontra javult az előző havi mínusz 19,6 pont után.

Decemberben az üzleti szférán belül az ipari és kereskedelmi várakozások kissé romlottak, az építőipari és szolgáltató cégek viszont a novemberinél optimistábbak lettek.

Az ipari bizalmi index decemberben valamicskét csökkent, így – némi évközi javulás után – visszatért az év eleji szintre. A decemberi gyengülésben egyaránt szerepe volt az elmúlt és a következő időszaki termelés romló megítélésének, valamint a csökkenő rendelésállománynak, ezen belül az exportrendeléseknek. A készletek megítélése viszont javult.

Az építőipari bizalmi index értéke – kéthavi csökkenés után – decemberben pozitívan korrigált. Az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány értékelése is javult.

A kereskedelmi bizalmi index viszont kissé csökkent. Az eladási pozícióról, a készletszintről valamint a rendelésállományról alkotott vélemény egyaránt valamivel rosszabb lett. A szolgáltatói bizalmi index decemberben visszaemelkedett októberi értékére. Kedvezőbb lett az általános üzletmenet, az elmúlt és következő időszak forgalmának megítélése is.

A foglalkoztatási szándék az iparban nem változott, az építőiparban és a kereskedelemben kissé visszafogottabb lett, a szolgáltató szférában javult. A lakosság munkanélküliségtől való félelme erősödött. Az áremelési törekvés mértéke az iparban nőtt, az áremelés köre viszont csökkent. Az építőiparban továbbra sem tér el egymástól az áremelésre és árcsökkenésre számító cégek aránya.

A kereskedelmi cégek körében egy hónap alatt csökkent az áremelést tervezők aránya, miközben az árnövelés átlagos mértéke közel hat éves minimumára csökkent. A szolgáltató cégek áremelési szándéka viszont erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és a kereskedelemben romlott, az építőiparban nem változott, a szolgáltató cégek és a fogyasztók körében javult.

A GKI fogyasztói bizalmi index decemberben csak minimálisan emelkedett, de így is idei legmagasabb értékét érte el. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét a novemberinél kissé rosszabbnak, megtakarítási képességét viszont kedvezőbbnek vélte. A megkérdezettek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét jelentősen javulónak, a következő egy évre vonatkozót viszont romlónak érzékelték.

Idén három millió hektoliter bor készül a termésből

0

Mintegy 15 százalékkal több szőlő termett az idén, mint tavaly, amiből összesen mintegy 3 millió hektoliter új bort készítenek a borászok – mondta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) alelnöke.

Frittmann János közölte: ebben az évben az előzetes becslés szerint mintegy 58 ezer hektárról takarították be a szőlősgazdák a termést, amely meghaladja a 413 ezer tonnát. Ebből – 70 százalékos lényerési aránnyal számolva – mintegy 2,90 millió hektoliter új bor készülhet.

Az alelnök hozzátette: ezek az adatok még nem véglegesek, mivel a szüreti jelentések leadási határideje december 15-e –írja az MTI.

Tavaly mintegy 347 ezer tonna szőlőből 2,555 millió hektoliter bor készült, a betakarított szőlő mennyiségét 57 ezer hektárról szedték le. Az idén november 20-ig 40 ezer hektáron végeztek a szürettel, és 320 ezer tonna szőlőt takarítottak be. Ebből a mennyiségből 2,240 millió hektoliter bort készítettek.

Frittmann János kiemelte: az idén jelentős mértékben csökkent a Magyarországra importált borok mennyisége a múlt évhez viszonyítva. A HNT adatai szerint novemberig 213 648 hektoliter bor behozatalát rögzítették országosan – ennek egy része később exportra került -, míg a múlt évben 357 ezer hektoliter import bor érkezett Magyarországra. Az alelnök úgy vélekedett: a HNT által bevezetett ellenőrzési díj sikeresen töltötte be szerepét, és ezért a földrajzi árujelző nélküli (fn) borok importja radikálisan csökkent, a kínálat a minőségi borok irányába mozdult el.

A magyar borok külföldi kivitele a becslések szerint meghaladja majd a tavalyit. A múlt évben mintegy 580 ezer hektoliter magyar bort exportáltak. Jelenleg még pontos adatok nem állnak rendelkezésre az idei export mennyiségéről, de egyértelmű, hogy az exportárak jóval magasabbak, mint az importárak, azaz a magas minőségű termékeket viszik külföldre, amelyek a magyar bor hírnevét öregbítik. 

A HNT aktívan kapcsolódott be 2015-ben a magyar borok külföldi népszerűsítésébe. A magyar borok még szélesebb körű nemzetközi megismertetése érdekében például kóstolózónát működtetett a düsseldorfi ProWine-on, a londoni Wine Fairen, az OMÉK-on (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár), a krakkói Enoexpón és a sanghaji ProWine-on is. Ezekben a kóstolózónákban a HNT által szervezett Magyar Bormustra díjnyertes borait és a Borkiválóságok borait kínálták az érdeklődőknek kóstolásra.

A marketingen túl a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa mint szakmaközi szervezet a borászok és a szőlőtermelők munkáját hivatott segíteni tevékenységével. Ezért az adminisztráció csökkentése érdekében elkezdődött egy olyan informatikai rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a HNT tagjainak az online ügyintézést a jövőben. Emellett a HNT és annak szakmaközi bizottsága jelentős szerepet vállalt az új jövedéki törvény szakmai követelményeinek kidolgozásában és az ekáer-rendelet (elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer) borászok számára kedvező módosításában is.

A HNT a tagság megítélése szerint hatékonyan reagált az olasz borbotrányra, mivel a szaktárcával és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) együttműködve azonnal zároltatta a gyanús tételeket, és felvette a kapcsolatot az olasz hatóságokkal.

Alkalmazkodva a megváltozott elvárásokhoz, a HNT elnöksége is átalakult az év második felében. Bodnár Péter főtitkár augusztusban távozott, míg Tornai Tamás elnök novemberben hagyta el a szervezetet. Az elnökség és az elnök titkos bizalmi szavazást kért magával szemben, az elnökség 9 tagja 72 százalék feletti, míg az elnök 17 százaléknyi szavazatot kapott, így lemondott pozíciójáról. December elején elnöknek választották Légli Ottót. Új főtitkára is lesz a szervezetnek Brazsil Dávid személyében, várhatóan a jövő év januárjától.

Adventi vásárok, december 21–27. A KamaraOnline ajánlata

2015. december 21-27. Programajánló Az ünnepek előtti utolsó napok nagy rohanásában még érdemes időt szakítani rá, hogy szeretteinkkel meglátogassunk egy-egy adventi vásárt. Összegyűjtöttünk néhányat, amelyekben még barangolhatunk.

Soproni Advent

Az idei évben is hamisítatlan karácsonyi hangulattal, fenyő-, és fahéj illattal, étel és ital finomságokkal, kézműves termékekkel várják a Kedves Soproniakat és a Sopronba látogató vendégeiket Sopron Fő terére. A rendezvényen a téren felállított óriás fenyőfa, a hívogató betlehem és a mindenki számára figyelemfelkeltő adventi kalendárium sokszínűsége mellett megtalálja a legkiválóbb hazai kézműves remekeket, kiváló ajándékokat vásárolhatnak a kirakodóvásárban és meleg finomságokkal kényeztethetik magukat a kedves látogatók! Teakülönlegességek, forralt bor, puncs és természetesen gyermekpuncs mellett kicsik és nagyobbak örömüket lelhetik a színpadi programokon is, ahol Sopron szinte valamennyi iskolája és óvodája bemutatja műsorát. A legkisebbek és a kicsit nagyobbak után Sopron ismert, és még kevésbé ismert, de feltörekvő tehetségei csillogtatják meg tudásuk legjavát.

Győri Advent

Széchenyi téri kézműves vásár mellett természetesen az idén is vásári helyszín a Megyeháza tér és a Baross út, ahol a Látogatóközpont is Győrre jellemző ajándéktárgyakkal várja a vendégeket.

Pécsi Advent

Az advent azonban nem csupán az ajándékok megvásárlásról, a fűszeres forraltbor illatáról szól, hanem az ünnepi ráhangolódásról és a várakozásról. Éppen ezért olyan programokkal készültek a Széchenyi téri rögtönzött színpadon, mely ebben az évben is a Mikulás ház mellett lesz, melyek hozzájárulnak az ünnepi várakozás emelkedettségéhez. Idén több együttműködő szervezet is bekapcsolódott az Adventi programok szervezésébe, így az Europa Cantat XIX Pécs 2015 jóvoltából minden adventi vasárnapon kóruszene lengi be a vásári forgatagot. A Pannon Zenebaráti Kör pedig a szeptemberben sikeresen elindított hagyományát folytatja és minden vasárnap a program zárásaként a Városháza erkélyéről adnak koncertet.

Székesfehérvári Advent

Jótékonysági és kézműves vásár és minden, mi szem szájnak ingere megtalálható Székesfehérváron. Óvodás és kisiskolás előadások, különböző zenei programok és adventi kiállítás várja a székesfehérváriakat és a Székesfehérvárra utazókat az ünnepi készülődés időszakában. A családi és gyerekprogramok keretében a kisebbek madármentésen, kézműves foglalkozásokon is részt vehetnek.

Szegedi Andvent

Advent a szegedi Dóm Téren. Ördögszekér kézműves vásár, bálaszínház, szalmalabirintus, ingyenes programok várják a látogatókat a karácsonyi ünnepek előtt.

Vörösmarty téri Adventi Vásár (Budapest)

A karácsonyi kézműves vásáron, egyedi ékszerek, kiegészítők, használati és dísztárgyak között válogathatnak, akiknek még hátra van a karácsonyi ajándékok beszerzése. Finom hazai ételek, forralt borok és puncsok nagy választékát kínálják az árusok a megéhező, szomjazó látogatóknak.

Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk!

Kiss Ervin: folyamatosan bővíti szolgáltatásait a BKIK

Mire fordítja a Magyarország legnagyobb területi kamarája, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a fővárosi vállalkozók által befizetett hozzájárulásokat? Többek között erről kérdeztük Kiss Ervint, a BKIK főtitkárát.

– Hamarosan elindulhat az aláírásgyűjtés az 5000 forintos kamarai hozzájárulás eltörlését célzó népszavazási kezdeményezéshez. Mire számít, milyen eredménye/következménye lehet egy esetleges referendumnak?

– A népszavazás kiírásához 200 ezer aláírásra van szükség. Ha ez összegyűlik, akkor is vannak kétségeim azt illetően, hogy a szavazásra jogosultak fele – ennyi szükséges az eredményességhez – véleményt nyilvánít-e. A törvényhozókat ugyanakkor egy eredménytelen népszavazás is arra késztetheti, hogy felülvizsgálják a jelenlegi „öszvér” szabályozást, amelyben a kamarai tagság önkéntes, a hozzájárulás viszont kötelező. Elmozdulhatunk a német modell felé, amelyben nemcsak a hozzájárulás, de a tagság is kötelező, vagy akár – bár ez kevéssé valószínű – egy angolszász modell irányába is, amelyben csak önkéntes tagok vannak, a kamarák pedig tisztán szakmai lobbiszervezetek.

– Mivel járna egy ilyen változás?

– Többek között változna a közérdekű adatok köre is. Ha mindenki tag, akkor mindenkinek joga van tudnia mindenről, ha viszont a kamarák önkéntesen szerveződő egyesületek, akkor egyáltalán nem beszélhetünk közérdekű adatokról.

– A jelenlegi rendszerben azonban sok vállalkozó szeretné tudni, mire fordítja a kamara a kötelezően befizetett 5000 forintokat.

– A BKIK költségvetésének a kamarai hozzájárulások az elmúlt években valamivel több mint egyharmadát tették ki; 2014-ben a hozzájárulások összege 704 millió forintvolt, ami az összes bevétel 36,5 százaléka. A fennmaradó rész az önkéntes tagságon alapuló befizetésekből, a gazdaságélénkítő programokban való részvételből, a kamarák által alapított társaságok tevékenységéből, szolgáltatási díjbevételekből, konferenciaszervezésből tevődik össze. A törvényben előírt kiadásokon túl azonban a költségvetésből a vállalkozóknak nyújtott szolgáltatásaink bővítésére és fejlesztésére költjük a legtöbbet.

– Mik ezek a kötelező kiadások?

– A kamarai hozzájárulások 10 százalékát minden területi kamara – így a BKIK is – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának fizeti be. Ez 2013-ban 61,3 millió, tavaly 70,4 millió forint volt. Személyi jellegű ráfordításokra 2013-ban 158 millió, tavaly 182 millió forintot költöttünk, 81, illetve 95 fős alkalmazotti létszám mellett – a bővítéseket a bővülő feladatok indokolták. Zárójelben jegyzem meg: az elnök, az elnökségi tagok és a tagozatvezetők társadalmi munkában látják el feladatukat. Ugyancsak a kamarai hozzájárulásokból anyagbeszerzésre, irodafenntartásra, üzemeltetésre, rezsiköltségekre évente nagyjából 65 millió forint megy el.

– Mit kapnak a vállalkozók?

– Évente mintegy 100 millió forintot költ a kamara kommunikációs és reklámtevékenységre. Ennek nagy részét a vállalkozókat tájékoztató kampányokra, információs szolgáltatásokra, hírlevelekre és egyéb kiadványokra, például a Budapesti Üzleti Élet című magazin kiadására fordítjuk.
Az elmúlt években folyamatosan emelkedtek beruházási kiadásaink is, 2013 óta ez a tétel nagyjából 130 millió forintra rúgott. Két éve indult el a Colabs-BKIK StartUp center, amelyben jelképes bérleti díjért nyújtunk irodai szolgáltatásokat az ígéretes – többnyire it-profilú – cégeknek. A jelentkezők nagy száma miatt „inkubátorunkat” folyamatosan bővíteni kell. A nyilvántartási feladatok körének bővülése miatt fejleszteni kellett a BKIK pénzügyi rendszerét is.
A BKIK tagozatai és kerületi tagcsoportjai évente 3-400 ingyenes rendezvényt szerveznek – konferenciákat, előadásokat, börzéket, kiállításokat, stb. –, ezek lebonyolítását nagyjából 40 millió forinttal támogatjuk minden évben. A rendezvények közül több ezres, illetve több tízezres látogatottsága miatt kiemelkedik az idén első ízben megrendezett Álláshely 2015 börze, a Magyar Napok a Fővám téri piaccsarnokban, a Szakma Kiváló Tanulója verseny, valamint a 2015-ben több mint százezer látogatóval rekordot döntő Múltidéző Piactér.
Ingyenes elektronikus szolgáltatásaink – köztük a szolgáltatáskereső, a kamarai partnerminősítő és a bankválasztó rendszer – elindítása, fenntartása és fejlesztése évente nagyjából 50 millió forintba kerül. A vállalkozók értékelik az erőfeszítéseket: az E-kamara felhasználóinak száma novemberben elérte a 65 ezret. A kamara mindemellett segíti a piacra jutást és az üzleti viták békés rendezését is, a békéltető testülettől a választott bíróságon át a mediációig. Emellett a gazdasági élet igényei szerint szervez OKJ-s és felnőttképzéseket, tájékoztató előadásokat, továbbá ellátja a kamara törvényi felhatalmazáson alapuló szakképzési feladatait is.
A kamara átláthatóan és felelősen gazdálkodik, ezt az elmúlt években a NAV és az Állami Számvevőszék is igazolta.

– Ha már a szakképzést említette…

– A számok ezen a területen is magukért beszélnek. A 2014/15-ös tanévben a BKIK 544 szintvizsgát szervezett, amelyeken összesen 4664 tanuló jelent meg. A 2015/16-os tanévben – amely még csak a felénél tart – ezidáig 342 vizsga volt, és 2818 tanuló adott számot tudásáról. A duális képzés keretében tavaly 6970 tanulószerződés élt a fővárosi vállalkozásoknál, az idén már 7400. A budapesti kamara által lebonyolított mestervizsgákon 2015-ben 500-an jelentek meg, közel ötször annyian, mint 2014-ben.

– Mit vár az új évtől? Melyek azok a területek, amelyeken többet szeretnének nyújtani a fővárosi vállalkozásoknak?

– A BKIK jövőre is mindent megtesz azért, hogy a főváros vállalkozásait minél szélesebb körű, minél magasabb színvonalú és minél gyorsabban elérhető szolgáltatásokkal támogassa. Alapvető fontosságú, hogy az eddigi szoros és jó együttműködést továbbra is fenntartsuk a kormányzattal, illetve Budapesttel, hiszen a legnagyobb sikereink mögött mindig széles körű összefogás állt. Csak így tudjuk hatékonyan és eredményesen ellátni feladatainkat és így tudjuk hitelesen képviselni a vállalkozásokat. 2016-ra is nagy terveink vannak: például a gazdaságélénkítő programokban való részvétel, a Rögtön Jövök-program nevet viselő, az üres üzlethelyiségek kiadását célzó kezdeményezés folytatása, a kkv-ék nemzetközi piacra jutási lehetőségeinek bővítése.

Csaba Ferenc

Leromlott városi területeinek rehabilitációja: 3,2 milliárd forint megyei jogú városoknak

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Megyei jogú városok leromlott városi területeinek rehabilitációja” című (TOP-6.7.1-15) felhívás.

A felhívás célja a leszakadó vagy leszakadással veszélyeztetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelése a területen élők társadalmi integrációjának elősegítése érdekében – olvasható a kiírásban.

A beavatkozások alapját az érintett városrészek lakófunkciójának erősítése, meglévő funkcióinak bővítése, fejlesztése, szociális, közösségi és közterületi funkciók kialakítása képezi.

Integrált szociális jellegű rehabilitációt azokban a városrészekben kell megvalósítani, ahol a kedvezőtlen demográfiai helyzet, az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküliség magas szintje, az alacsony társadalmi státusz és az erősen leromlott környezet ezt indokolja.

Az infrastrukturális beavatkozásokat a társadalmi hátrányok kompenzálását célzó szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, közösségfejlesztési, antidiszkriminációs és közbiztonsági programok egészítik ki, amelyeket a TOP-6.9.1-15 felhívás finanszíroz.

Támogatási kérelem benyújtására a megyei jogú városok önkormányzatai (GFO 321) jogosultak; a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg teljes költség alapon a TOP beavatkozási területén: 3,239 milliárd forint.

[Fotó: MTI/Vajda János] 

Putyint hat tonnás, sok milliárdos monstrum szállítja majd

0

Az orosz államfő új limuzinjának gyártási munkája menetrend szerint halad, olyannyira, hogy januárban már el is készül az elnöki konvoj első autója.

Az orosz ipari- és kereskedelemügyi miniszter pénteken Moszkvában cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint pénzügyi nehézségek miatt csúszik az államfői konvoj új limuzinjainak gyártása. Denisz Manturov közölte: változatlanul rendelkezésre áll az előirányzott 3,7 milliárd rubel (több mint 15 milliárd forint).

A miniszter azt is közölte, hogy januárban elkészül az első szuper autó, de a sajtónak nem mutatják majd be, mert azt nem a nyilvánosságnak szánják. A minden biztonsági követelménynek eleget tevő limuzinok (az elnöki konvojban több, teljesen egyforma gépkocsi halad) előkészületi munkáit tavaly kezdték meg. A konvoj összes kocsijának 2017-re kell elkészülnie, jövőre várhatóan 8 milliárd rubelt fordíthatnak a munkára.

Az új elnöki autó dupla páncélzatú, 800 lóerős, 6 tonnás lesz. Vlagyimir Putyin külföldi utazásaihoz mindig a saját limuzinjait használja.

Környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések: 8 milliárdra pályázhatnak a megyei jogú városok

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések” című (TOP-6.3.3-15) felhívás.

A felhívás célja a megyei jogú városok belterületi csapadékvíz-elvezetési, illetve -gazdálkodási rendszerének fejlesztése, környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettség csökkentése, a felszíni vizek minőségének javítása, a további környezeti káresemények megelőzése. A fejlesztések esetében a cél a belterületre hullott csapadékvizek és felszín alól előtörő fakadó vizek rendezett és kártétel nélküli elvezetése, a belterületen áthúzódó vízfolyások és belvízcsatornák, belvíz elvezető rendszerek rendezése és a települések belterületének védelme a külterületeken keletkezett vizek káros hatásaitól.

A fejlesztések tervezése során fontos a vizek helyben tartásának – lehetőség szerinti – biztosítása olyan tározók építésével, amelyek alkalmasak mind a rendkívüli áradások, felhőszakadások kártételei elleni védekezésre, mind a lokális vízvisszatartásra, jóléti és ökológiai célokat hasznosításokat is támogatva, amennyiben azok nem szorítják háttérbe a tározók alapvető funkcióját.

Támogatási kérelem benyújtására kizárólag a megyei jogú városok önkormányzatai jogosultak; a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg teljes költség alapon a TOP beavatkozási területén: 8,008 milliárd forint.

Szabad vállalkozási zónák: 60-70 perces autóút a lélektani határ

Érdemes-e szabad vállalkozási zónába költöztetni a beruházásunkat?

A szabad vállalkozási zónákat (SZVZ) Magyarország leghátrányosabb helyzetű térségeiben lévő településeken hozták létre; a rendszer célja a gazdaságélénkítés – írja a MAPIblog friss bejegyzésében Lőrincz Krisztián.

Amennyiben egy vállalkozás ilyen településen valósítja meg a beruházását úgy különböző kedvezményekre, támogatásokra lesz jogosult. Az állam tehát többlettámogatással és egyéb kedvezményekkel akarja a munkanélküliséget csökkenteni ezeken a településeken.

Ezen támogatások jelenleg a következők lehetnek:

  • adókedvezmények: a munkavállalók után fizetendő szociális hozzájárulási adóból, illetve a magához a technológiai fejlesztéshez nyújtható
  • EU-s pályázatok: a technológiai fejlesztést támogató pályázat keretében az átlagosnak mondható 50 százalékos támogatás intenzitás helyett akár 70 százalékot is elérhetünk, ha bizonyos szabályokat betartunk (többek között a pályázatban elszámolt beruházás maximum 55 millió forint lehet). További előny, hogy SZVZ-ben olyan cég is támogatható, mely nem feldolgozó iparban tevékenykedik, illetve új alapítású.

Azokban a megyékben, ahol nem jelöltek ki SZVZ-ket – négy olyan megyénk is van, ahol egyetlen település sem esik ebbe a kategóriába: Győr-Moson, Komárom-Esztergom, Pest és Zala –, természetesen ott is lehet uniós forrásra pályázni, csak nem a fentiekhez hasonló, kedvező feltételek mellett. A települések listája nincs kőbe vésve; újak is kerülhetnek a SZVZ-kbe.

A támogatások tekintetében mindenkiben felmerül a kérdés, hogy érdemes-e SZVZ-s területre költöztetni a beruházásunkat? Vajon mennyi az esélye annak, hogy egy cég csak ezért más városba telepítse át a beruházást?

Ezek a települések nem véletlenül lettek SZVZ területnek nyilvánítva, és az elhelyezkedésük, infrastruktúrájuk miatt nem biztos, hogy egy meglévő tevékenységet érdemes kitelepíteni ilyen településekre. Az ország nyugati részéből bizonyára nem sokan költöztetnék például a vállalkozásukat Salgótarjánba, de talán; az ésszerű áldozatra sokan lesznek hajlandóak. A lélektani határ a körülbelül 60-70 perces autóút – így például reális, hogy egy Pest megyei vállalkozás áthelyezze irodáját Nógrád megyébe.

Ha egy vállalkozás új tevékenység indítását tervezi és ehhez eleve helyi munkaerőt kíván foglalkoztatni – ami végül is a fő célja ezeknek a támogatásoknak –, akkor jelentős versenyelőnyt jelenthetnek a támogatások, tehát bizonyos esetekben mindenképpen érdemes lehet „szabadon” vállalkozni a kijelölt zónákban.

Kérdés, hogy lesz-e a zónáknak vállalkozásösztönző hatása? Korai ezt még megjósolni, de valószínűsíthetően, sokkal több fejlesztés lesz ez által az adott településeken, mint nélkülük, így összességében azt gondolom: igen – zárja bejegyzését Lőrincz Krisztián.

A szabad vállalkozási zónák

361/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról alapján 122 db új település került be a szabad vállalkozási zónák települései közé:

  • Alap
  • Alattyán
  • Aldebrő
  • Alsószentiván
  • Alsószuha
  • Alsóújlak
  • Andrásfa
  • Apostag
  • Baksa
  • Balkány
  • Bérbaltavár
  • Berekfürdő
  • Besenyőtelek
  • Biri
  • Bököny
  • Cece
  • Csehi
  • Csehimindszent
  • Csipkerek
  • Csólyospálos
  • Dég
  • Dormánd
  • Dövény
  • Dunaegyháza
  • Dunavecse
  • Egerfarmos
  • Egervölgy
  • Enying
  • Érpatak
  • Fegyvernek
  • Felsőkelecsény
  • Felsőnyárád
  • Füzesabony
  • Gersekarát
  • Geszteréd
  • Győrvár
  • Hantos
  • Hegyhátszentpéter
  • Hejőpapi
  • Igar
  • Imola
  • Jákfalva
  • Jánoshida
  • Jászalsószentgyörgy
  • Jászapáti
  • Jászdózsa
  • Jászivány
  • Jászkisér
  • Jászladány
  • Jászszentandrás
  • Jászszentlászló
  • Kál
  • Kállósemjén
  • Kám
  • Kánó
  • Kápolna
  • Karcag
  • Kenderes
  • Kengyel
  • Kiskunmajsa
  • Kislán
  • Kisújszállás
  • Kompolt
  • Kömpöc
  • Kunadacs
  • Kuncsorba
  • Kunmadaras
  • Kunpeszér
  • Kunszentmiklós
  • Lajoskomárom
  • Lepsény
  • Mátyásdomb
  • Mezőkomárom
  • Mezőszemere
  • Mezőszentgyörgy
  • Mezőszilas
  • Mezőtárkány
  • Mikepércs
  • Mikosszéplak
  • Móricgát
  • Nagykálló
  • Nagylók
  • Nagytilaj
  • Nagyút
  • Noszlop
  • Olaszfa
  • Oszkó
  • Örményes
  • Pácsony
  • Petőmihályfa
  • Poroszló
  • Püspökmolnári
  • Rábahídvég
  • Ragály
  • Sárbogárd
  • Sáregres
  • Sárfimizdó
  • Sárkeresztúr
  • Sárszentágota
  • Sarud
  • Szabadhídvég
  • Szabadszállás
  • Szakoly
  • Szalkszentmárton
  • Szank
  • Szemenye
  • Szihalom
  • Szuhafő
  • Tass
  • Telekes
  • Tengeri
  • Téseny
  • Tiszapüspöki
  • Tiszatenyő
  • Tófalu
  • Törökszentmiklós
  • Trizs
  • Újlőrincfalva
  • Vajta
  • Vasvár
  • Zádorfalva
  • Zubogy

Megtévesztő hirdetések a velencei karneválról és a Garda-tóról

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Kaland Travel Kft. hiányos és megtévesztő tájékoztatást adott, a jogsértésért 1 millió 300 ezer forint bírságot szabott ki a cégre.

A GVH az utazásszervező cég 2013 októberétől megjelenő egyes programfüzeteit és egyéb hirdetéseit vizsgálta. A vizsgálat megállapította, hogy a Kaland Travel hiányos és megtévesztő tájékoztatást adott az utasoknak egyebek között az utazás áráról, az idegenforgalmi adó összegéről, a többletköltségekről és a szállás helyszínéről. A bírság megfizetése mellett helyreigazító közlemény közzétételére is kötelezték a vállalkozást.

A hatóság döntése szerint a Kaland Travel Kft. csak az utazási szerződés megkötését követően közölt a fogyasztókkal fontos, kötelezően feltüntetendő információkat a fakultatív programokról az általa szervezett Bécsi adventi vásár, Velencei karnevál, Földközi-tenger gyöngyszemei és Garda-tó fantázianevű utazásokkal kapcsolatban.

A GVH azt is megállapította, hogy a Bécsi adventi vásár, a Velencei karnevál és a Garda-tó programok hirdetett ára (alapára) nem az általánosan alkalmazott fogyasztói ár volt.

A versenyhivatal a bírság kiszabásakor az egyes utazási szolgáltatások értékesítéséből származó árbevételéből, annak 5 százalékából indult ki. Súlyosító körülményként értékelték, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat visszatérően valósult meg és jelentős számú fogyasztót ért el.