Mintegy 15 százalékkal több szőlő termett az idén, mint tavaly, amiből összesen mintegy 3 millió hektoliter új bort készítenek a borászok – mondta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) alelnöke.

Frittmann János közölte: ebben az évben az előzetes becslés szerint mintegy 58 ezer hektárról takarították be a szőlősgazdák a termést, amely meghaladja a 413 ezer tonnát. Ebből – 70 százalékos lényerési aránnyal számolva – mintegy 2,90 millió hektoliter új bor készülhet.

Az alelnök hozzátette: ezek az adatok még nem véglegesek, mivel a szüreti jelentések leadási határideje december 15-e –írja az MTI.

Tavaly mintegy 347 ezer tonna szőlőből 2,555 millió hektoliter bor készült, a betakarított szőlő mennyiségét 57 ezer hektárról szedték le. Az idén november 20-ig 40 ezer hektáron végeztek a szürettel, és 320 ezer tonna szőlőt takarítottak be. Ebből a mennyiségből 2,240 millió hektoliter bort készítettek.

Frittmann János kiemelte: az idén jelentős mértékben csökkent a Magyarországra importált borok mennyisége a múlt évhez viszonyítva. A HNT adatai szerint novemberig 213 648 hektoliter bor behozatalát rögzítették országosan – ennek egy része később exportra került -, míg a múlt évben 357 ezer hektoliter import bor érkezett Magyarországra. Az alelnök úgy vélekedett: a HNT által bevezetett ellenőrzési díj sikeresen töltötte be szerepét, és ezért a földrajzi árujelző nélküli (fn) borok importja radikálisan csökkent, a kínálat a minőségi borok irányába mozdult el.

A magyar borok külföldi kivitele a becslések szerint meghaladja majd a tavalyit. A múlt évben mintegy 580 ezer hektoliter magyar bort exportáltak. Jelenleg még pontos adatok nem állnak rendelkezésre az idei export mennyiségéről, de egyértelmű, hogy az exportárak jóval magasabbak, mint az importárak, azaz a magas minőségű termékeket viszik külföldre, amelyek a magyar bor hírnevét öregbítik. 

A HNT aktívan kapcsolódott be 2015-ben a magyar borok külföldi népszerűsítésébe. A magyar borok még szélesebb körű nemzetközi megismertetése érdekében például kóstolózónát működtetett a düsseldorfi ProWine-on, a londoni Wine Fairen, az OMÉK-on (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár), a krakkói Enoexpón és a sanghaji ProWine-on is. Ezekben a kóstolózónákban a HNT által szervezett Magyar Bormustra díjnyertes borait és a Borkiválóságok borait kínálták az érdeklődőknek kóstolásra.

A marketingen túl a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa mint szakmaközi szervezet a borászok és a szőlőtermelők munkáját hivatott segíteni tevékenységével. Ezért az adminisztráció csökkentése érdekében elkezdődött egy olyan informatikai rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a HNT tagjainak az online ügyintézést a jövőben. Emellett a HNT és annak szakmaközi bizottsága jelentős szerepet vállalt az új jövedéki törvény szakmai követelményeinek kidolgozásában és az ekáer-rendelet (elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer) borászok számára kedvező módosításában is.

A HNT a tagság megítélése szerint hatékonyan reagált az olasz borbotrányra, mivel a szaktárcával és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) együttműködve azonnal zároltatta a gyanús tételeket, és felvette a kapcsolatot az olasz hatóságokkal.

Alkalmazkodva a megváltozott elvárásokhoz, a HNT elnöksége is átalakult az év második felében. Bodnár Péter főtitkár augusztusban távozott, míg Tornai Tamás elnök novemberben hagyta el a szervezetet. Az elnökség és az elnök titkos bizalmi szavazást kért magával szemben, az elnökség 9 tagja 72 százalék feletti, míg az elnök 17 százaléknyi szavazatot kapott, így lemondott pozíciójáról. December elején elnöknek választották Légli Ottót. Új főtitkára is lesz a szervezetnek Brazsil Dávid személyében, várhatóan a jövő év januárjától.