Mire fordítja a Magyarország legnagyobb területi kamarája, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a fővárosi vállalkozók által befizetett hozzájárulásokat? Többek között erről kérdeztük Kiss Ervint, a BKIK főtitkárát.
– Hamarosan elindulhat az aláírásgyűjtés az 5000 forintos kamarai hozzájárulás eltörlését célzó népszavazási kezdeményezéshez. Mire számít, milyen eredménye/következménye lehet egy esetleges referendumnak?
– A népszavazás kiírásához 200 ezer aláírásra van szükség. Ha ez összegyűlik, akkor is vannak kétségeim azt illetően, hogy a szavazásra jogosultak fele – ennyi szükséges az eredményességhez – véleményt nyilvánít-e. A törvényhozókat ugyanakkor egy eredménytelen népszavazás is arra késztetheti, hogy felülvizsgálják a jelenlegi „öszvér” szabályozást, amelyben a kamarai tagság önkéntes, a hozzájárulás viszont kötelező. Elmozdulhatunk a német modell felé, amelyben nemcsak a hozzájárulás, de a tagság is kötelező, vagy akár – bár ez kevéssé valószínű – egy angolszász modell irányába is, amelyben csak önkéntes tagok vannak, a kamarák pedig tisztán szakmai lobbiszervezetek.
– Mivel járna egy ilyen változás?
– Többek között változna a közérdekű adatok köre is. Ha mindenki tag, akkor mindenkinek joga van tudnia mindenről, ha viszont a kamarák önkéntesen szerveződő egyesületek, akkor egyáltalán nem beszélhetünk közérdekű adatokról.
– A jelenlegi rendszerben azonban sok vállalkozó szeretné tudni, mire fordítja a kamara a kötelezően befizetett 5000 forintokat.
– A BKIK költségvetésének a kamarai hozzájárulások az elmúlt években valamivel több mint egyharmadát tették ki; 2014-ben a hozzájárulások összege 704 millió forintvolt, ami az összes bevétel 36,5 százaléka. A fennmaradó rész az önkéntes tagságon alapuló befizetésekből, a gazdaságélénkítő programokban való részvételből, a kamarák által alapított társaságok tevékenységéből, szolgáltatási díjbevételekből, konferenciaszervezésből tevődik össze. A törvényben előírt kiadásokon túl azonban a költségvetésből a vállalkozóknak nyújtott szolgáltatásaink bővítésére és fejlesztésére költjük a legtöbbet.
– Mik ezek a kötelező kiadások?
– A kamarai hozzájárulások 10 százalékát minden területi kamara – így a BKIK is – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának fizeti be. Ez 2013-ban 61,3 millió, tavaly 70,4 millió forint volt. Személyi jellegű ráfordításokra 2013-ban 158 millió, tavaly 182 millió forintot költöttünk, 81, illetve 95 fős alkalmazotti létszám mellett – a bővítéseket a bővülő feladatok indokolták. Zárójelben jegyzem meg: az elnök, az elnökségi tagok és a tagozatvezetők társadalmi munkában látják el feladatukat. Ugyancsak a kamarai hozzájárulásokból anyagbeszerzésre, irodafenntartásra, üzemeltetésre, rezsiköltségekre évente nagyjából 65 millió forint megy el.
– Mit kapnak a vállalkozók?
– Évente mintegy 100 millió forintot költ a kamara kommunikációs és reklámtevékenységre. Ennek nagy részét a vállalkozókat tájékoztató kampányokra, információs szolgáltatásokra, hírlevelekre és egyéb kiadványokra, például a Budapesti Üzleti Élet című magazin kiadására fordítjuk.
Az elmúlt években folyamatosan emelkedtek beruházási kiadásaink is, 2013 óta ez a tétel nagyjából 130 millió forintra rúgott. Két éve indult el a Colabs-BKIK StartUp center, amelyben jelképes bérleti díjért nyújtunk irodai szolgáltatásokat az ígéretes – többnyire it-profilú – cégeknek. A jelentkezők nagy száma miatt „inkubátorunkat” folyamatosan bővíteni kell. A nyilvántartási feladatok körének bővülése miatt fejleszteni kellett a BKIK pénzügyi rendszerét is.
A BKIK tagozatai és kerületi tagcsoportjai évente 3-400 ingyenes rendezvényt szerveznek – konferenciákat, előadásokat, börzéket, kiállításokat, stb. –, ezek lebonyolítását nagyjából 40 millió forinttal támogatjuk minden évben. A rendezvények közül több ezres, illetve több tízezres látogatottsága miatt kiemelkedik az idén első ízben megrendezett Álláshely 2015 börze, a Magyar Napok a Fővám téri piaccsarnokban, a Szakma Kiváló Tanulója verseny, valamint a 2015-ben több mint százezer látogatóval rekordot döntő Múltidéző Piactér.
Ingyenes elektronikus szolgáltatásaink – köztük a szolgáltatáskereső, a kamarai partnerminősítő és a bankválasztó rendszer – elindítása, fenntartása és fejlesztése évente nagyjából 50 millió forintba kerül. A vállalkozók értékelik az erőfeszítéseket: az E-kamara felhasználóinak száma novemberben elérte a 65 ezret. A kamara mindemellett segíti a piacra jutást és az üzleti viták békés rendezését is, a békéltető testülettől a választott bíróságon át a mediációig. Emellett a gazdasági élet igényei szerint szervez OKJ-s és felnőttképzéseket, tájékoztató előadásokat, továbbá ellátja a kamara törvényi felhatalmazáson alapuló szakképzési feladatait is.
A kamara átláthatóan és felelősen gazdálkodik, ezt az elmúlt években a NAV és az Állami Számvevőszék is igazolta.
– Ha már a szakképzést említette…
– A számok ezen a területen is magukért beszélnek. A 2014/15-ös tanévben a BKIK 544 szintvizsgát szervezett, amelyeken összesen 4664 tanuló jelent meg. A 2015/16-os tanévben – amely még csak a felénél tart – ezidáig 342 vizsga volt, és 2818 tanuló adott számot tudásáról. A duális képzés keretében tavaly 6970 tanulószerződés élt a fővárosi vállalkozásoknál, az idén már 7400. A budapesti kamara által lebonyolított mestervizsgákon 2015-ben 500-an jelentek meg, közel ötször annyian, mint 2014-ben.
– Mit vár az új évtől? Melyek azok a területek, amelyeken többet szeretnének nyújtani a fővárosi vállalkozásoknak?
– A BKIK jövőre is mindent megtesz azért, hogy a főváros vállalkozásait minél szélesebb körű, minél magasabb színvonalú és minél gyorsabban elérhető szolgáltatásokkal támogassa. Alapvető fontosságú, hogy az eddigi szoros és jó együttműködést továbbra is fenntartsuk a kormányzattal, illetve Budapesttel, hiszen a legnagyobb sikereink mögött mindig széles körű összefogás állt. Csak így tudjuk hatékonyan és eredményesen ellátni feladatainkat és így tudjuk hitelesen képviselni a vállalkozásokat. 2016-ra is nagy terveink vannak: például a gazdaságélénkítő programokban való részvétel, a Rögtön Jövök-program nevet viselő, az üres üzlethelyiségek kiadását célzó kezdeményezés folytatása, a kkv-ék nemzetközi piacra jutási lehetőségeinek bővítése.
Csaba Ferenc
