2014. január 1-jén 506,8 millióan laktak az Európai Unióban, közülük 472,8 millióan abban az országban, amelynek állampolgárai voltak.
Az Eurostat tájékoztatása szerint az EU-ban „külföldiként” tartózkodó 34,1 millió emberből (ami a teljes, 506 847 612 főnyi lakosság 6,7 százaléka) 14,3 millióan egy másik EU-tagállam állampolgárai voltak, 19,8 millióan pedig unión kívüli országokból érkeztek. (Az unió statisztikai hivatalának szakemberei ugyanakkor hangsúlyozzák: akik egy tagállamban állampolgárságot kaptak, azok – a szóban forgó államban – nem számítanak „külföldinek”.)
Az unió tagállamai közül Luxemburgban volt a legnagyobb a külföldiek aránya: tavaly január 1-jén az országban élők 45,3 százaléka nem rendelkezett luxemburgi állampolgársággal. Tíz százalék feletti arányt regisztráltak Cipruson (19,5 százalék), Lettországban (15,2 százalék), Észtországban (14,9 százalék), Ausztriában (12,5 százalék) Írországban (11,8 százalék), Belgiumban (11,3 százalék) és Spanyolországban (10,1 százalék). A legalacsonyabb, mindössze 0,3 százalék volt a külföldiek aránya Lengyelországban, de 1 százalék alatt maradt Romániában (0,4 százalék), valamint Horvátországban, Litvániában és Bulgáriában is (mind 0,8 százalék).
A külföldiek között tizenhárom tagállamban egyértelmű többségben (60 százaléknál nagyobb arányban) vannak a nem uniós állampolgárok (az ábrán világoskékkel jelölve), 10 országban az EU-s és a nem EU-s polgárok aránya „kiegyensúlyozott”, azaz mindkettő 40 és 60 százalék között van (világos és sötétkék sávos). Mindössze öt tagállam volt (Belgium, Írország, Ciprus, Luxemburg és Szlovákia), ahol 2014. január 1-jén az ott élő külföldiek között egyértelműen kevesebben voltak a nem EU-állampolgárok (sötétkék).
Magyarországon az Eurostat adatsora szerint 9 877 365-en éltek tavaly január 1-jén; a lakosság 98,6 százaléka magyar állampolgár volt. A külföldiek így 1,4 százalékos súlyt képviseltek; a lakosság 0,8 százaléka volt más EU-tagállam, 0,6 százaléka pedig unión kívüli ország állampolgára.
