Kezdőlap Blog Oldal 1088

Féláron juthat ingatlanhoz és autóhoz a NAV árverésein

0

Tavaly több mint 16 ezer tételt hirdetett meg internetes árverési felületén a NAV. Az autók és ingatlanok kikiáltási ára általában a becsült érték fele.

Általában féláron kezdődik a licit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által lefoglalt termékekre az árveréseken – írta csütörtöki számában a Világgazdaság. A NAV legutóbbi árverésén mintegy 1100 termékre lehetett licitálni, köztük 1070 ingóságra és 54 ingatlanra, az üzletrészek kategóriája viszont üres volt. A legérdekesebb tételek között volt egyebek mellett fehérarany gyémántköves gyűrű, állószolárium, dagasztógép és vaskályha is.

2015-ben összesen 16 031 árverést hirdetett meg a hivatal elektronikus felületén. Az adóhatóság tájékoztatása szerint a licit a becsérték – amelyet a végrehajtó állapít meg piaci érték alapján a lefoglaláskor – 50 százalékával kezdődik. Arról azonban nem közölt információt a NAV, hogy az árverések alkalmával mekkora bevételre tett szert.

A Magyar Idők pedig a NAV ellen indított perekről ír csütörtöki számában. Már a korábbi években is nagy arányban, 70 százalékban a NAV nyerte az ellene indított pereket, tavaly ez az arány csaknem 80 százalék volt. 2015-ben összesen 15 ezer jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a hatósági határozatok és végzések miatt, és az előző évekhez hasonlóan tavaly is mintegy 2500 adóügy került a magyar ítélkező fórumok elé.

A NAV ellen indított perek összértéke 56 milliárd forint, a legnagyobb összegű eljárás meghaladja az egymilliárd forintot, amely áfaügyben indult. A hatóság a bírósági eljárások kapcsán azt közölte, hogy miközben évente átlagosan 3 millió döntést hoz meg a NAV, ezek mindössze 0,1 százaléka kerül az igazságszolgáltatás elé.

Kevés informátora volt, de őket jól megfizette a GVH

0

Az informátorok díjazásának 2010-es bevezetése óta nagyjából ötvenen keresték meg a Gazdaság Versenyhivatalt, de végül csak hárman szolgáltattak olyan adatokat, amelyért fizetett is a szervezet.

Három magánszemélynek összesen 45 millió forint informátori díjat fizetett 2010 óta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – írta a Világgazdaság csütörtöki számában. A hivatal tájékoztatása szerint az először a 2013 végén lezárt irodaszer-piaci kartellügy feltárását lehetővé tevő magánszemély kapott több mint 10 millió forintot.

A jutalom összege az ügyben kiszabott bírság egy százaléka, legfeljebb 50 millió forint lehet, így a lap következtetése szerint az eddigi legnagyobb informátori díjat, 28 millió forintot egy, a betonkartellt 2014-ben lebuktató informátor kapott. A díj 2010-es bevezetése óta mintegy 50 megkeresés érkezett a hivatalhoz, ugyanakkor többször előfordult, hogy az informátorok, valószínűleg anonimitásukat féltve, visszaléptek – közölte a GVH.

A Waberer’s és a Duna House is haladékot kapott a tőzsdei kereskedés megkezdésére

A Waberer’s International és a Duna House esetében is meghosszabbította a tőzsdei kereskedés megkezdésére vonatkozó határidőt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). Mindkét cég június 30-ig nyújthatja be erre vonatkozó kérelmét.

A Waberer’s és a Duna House is elhalasztotta tavaly a nyilvános részvényértékesítést, így a tőzsdére már bevezetett részvényeikkel egyelőre nem kezdődhetett meg a kereskedés. A cégek azóta maguk kérték, hogy a BÉT hosszabítsa meg a tőzsdei kereskedés megkezdése iránti kérelem benyújtásának határidejét, így elviekben még az idén sor kerülhet a tervezett kibocsátásokra. 

Az ingatlanközvetítő Duna House részvényeinek jegyzése már folyamatban volt tavaly novemberben, amikor egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely a társaság egyik üzleti szegmensének – a hitelközvetítésnek – a teljesítményét befolyásolhatja, ezért a cég maga kérte az értékesítés felfüggesztését. 

Ugyancsak tavaly novemberben a nemzetközi fuvarozó Waberer´s is elhalasztotta a tervezett részvénykibocsátást a kedvezőtlen piaci körülményekre hivatkozva. Ezután rendkívüli közgyűlést hívott össze december 17-ére, amelynek napirendjén szerepelt a társaság visszaalakítása zártkörűvé, valamint döntés arról, hogy a részvényeit levegyék a tőzsde terméklistájáról. A közgyűlést azonban felfüggesztették, a januárban megtartott folytatólagos közgyűlés pedig végül nem döntött a fenti kérdésekben, tekintettel a nyilvános forgalomba hozatali eljárás folytatására.  

A tavaly módosult jogszabályok szerint a társaságokat még zártkörű működési formában vezetik be a tőzsdére, és a tőzsdei bevezetés a feltétele annak, hogy nyilvánossá váljanak. A nyilvános működési forma cégbírósági bejegyzése, majd – ha része a folyamatnak – a részvényjegyzés lebonyolítása után kérhetik a kibocsátók a tőzsdei kereskedés megkezdését. 

Ha azonban a terméklistára kerülést követő 90 napon belül a társaság nem kéri a tőzsdétől a kereskedés megkezdését, például mert nem sikerült a részvényértékesítés, vagy valamely más szükséges feltételt nem tudott teljesíteni, akkor az értékpapírokat a tőzsde törli a terméklistáról. A Duna House törzsrészvényeit 2015. október 28-án, a Waberer’s papírjait október 6-án vették fel a BÉT terméklistájára.

Tabu téma a halál a brit biztosítási piacon

Egyre több családot fenyeget pénzügyi katasztrófa az Egyesült Királyságban. Az Aviva kutatása alapján nem csak a családon belüli párbeszédben, de még gondolatszinten is tabutémának számít a családtagok halála, és az arra való felkészülés.

Az eredmények alapján csak minden harmadik felnőtt nem érzi minden körülmények között kerülendő témának a családtagok halálának kérdését az Egyesült Királyságban. Többen vannak azok, akik donorkártyával rendelkeznek, mint azok, akik konkrét lépéseket tettek családjuk anyagi biztonságának kezelése érdekében, 55 százalék pedig nem rendelkezik végrendelettel sem – olvasható a Biztosítási Szemlében.

A napjainkban egyre erősödő „élj a mának, élvezd ki a pillanatot” kultúra csak ráerősít erre a hatásra, ami lényegesen megnehezíti az előregondolkodást. Ugyancsak családi körben kerülendő témának számítanak a pénzügyek, az adósság, a betegség, a temetés, lényegében valamennyi olyan tényező, amelynek mentén el lehetne jutni az öngondoskodás szükségességéig.

Még meglepőbb azon válaszadók viszonylag nagy száma (51 százalék) akik nemhogy beszélni, még gondolkodni sem akarnak ezen, kizárólag élvezni szeretnék az életet.

A szülő-gyerek kapcsolatban is mindkét fél passzivitása figyelhető meg, a legkevésbé az egy gyerekes párok – akik között értelemszerűen nagy számban képviseltetik magukat a friss szülők – rendelkeznek afelől, ki fog gondoskodni gyerekükről és miből abban az esetben, ha ők váratlanul kiesnek a képből.

Nem csak velük van a probléma, gyerekszámtól függetlenül a szülők 54 százaléka semmilyen módon nem gondolkodik előre. Gyerek oldalról nézve sem jobb a helyzet, a már felnőtt korú leszármazottak többsége még akkor sem hajlandó beszélni szüleivel azok haláluk esetén szükséges pénzügyi vonzatokról, ha saját maga felismeri ennek szükségességét. Az ilyen párbeszédek szinte kizárólagos kezdeményezői a szülők lehetnek.

Síszemüvegek: az NFH tanácsai a vásárláshoz

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által megvizsgált 13 síszemüveg mindegyike megfelelt a szabványban előírt követelményeknek.

A szemünk védelme érdekében fontos a káros UV-sugárzás kiszűrése, ezért elengedhetetlen a megfelelő síszemüveg választása – figyelmeztetnek az NFH szakemberei. Emellett a látható fény szűrése is fontos. A túl erős, illetve túl gyenge fény nehezíti a látást: erős fény hatására csökken a szem kontrasztérzékenysége, nehezebbé válik az érzékelés, a nem megfelelő síszemüveg könnyen balesetveszélyes lehet. Napsütéses időben sötét színű lencse viselése ajánlott, ködben, felhős idő esetén világosabb (sárga, narancssárga, rózsaszín) lencséjű síszemüveget célszerű választani.

A síszemüvegekre vonatkozó követelményeket az MSZ EN 174:2003 szabvány határozza meg.

A vizsgálatra a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában került sor. A megvizsgált 13 síszemüveg közül valamennyi megfelelt a vonatkozó szabványban előírt követelményeknek.

A vizsgálati szempontok között szerepelt a keret-, és a lencse anyagának – minőségének – ellenőrzése, a címkén feltüntetett szűrőkategória ellenőrzése az UV áteresztés és az egyöntetűség vizsgálata alapján.

Síszemüveg vásárlásakor a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni:

  • Éles szélek, kiálló pontok, amelyek túlzott irritációt vagy sérülést okozhatnak, ne legyenek a síszemüvegen.
  • A síszemüveg lencséjén nem lehet olyan sérülés, anyaghiba (karcolás, matt pötty, légbuborék, stb.) ami ronthatja a látást.
  • A párásodás elkerülése érdekében fontos szempont, hogy a síszemüveg megfelelő szellőzéssel rendelkezzen.
  • A síszemüveg a lehető legjobban illeszkedjen az archoz, valamint vásárlás előtt érdemes kipróbálni a síszemüveg és a sisak illeszkedését is.

A síszemüveg címkéjén vagy a csomagolásán az alábbi jelölések feltüntetése szükséges a CE jelölés, illetve az MSZ EN 174 szabványra történő hivatkozás mellett:

  • Szűrési kategória.
  • Gyártó vagy forgalmazó neve és címe.
  • A tárolásra, használatra és karbantartásra vonatkozó utasítások.
  • Speciális utasítások a tisztításra és fertőtlenítésre vonatkozóan.
  • A megfelelő tartozékok és kiegészítők adatai, valamint a rögzítésre vonatkozó utasítások.
  • A „Nem alkalmas vezetéshez és országúti használathoz” figyelmeztető felirat.

A vizsgált termékek listája a csatolt fájlban található.

Franciaországban meghosszabbíthatják a rendkívüli állapotot

0

Francois Hollande francia államfő megerősítette, hogy a november 13-ai 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbítását szeretné.

Francois Hollande (a fotón) nagy valószínűséggel nagyon hamar azt fogja kérni a parlamenttől a szenátus elnöke szerint, hogy szavazzon a február 26-ig érvényben lévő rendkívüli állapot meghosszabbításáról, ami további három hónapos időtartamra, május 26-ig szólna.

Erre elsősorban azért van szükség, mert a kormányzat nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép.

A francia elnöki hivatal szerda este megerősítette, hogy az ügyben a következő napokban várható döntés.

A jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Az államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra, amit a parlament három hónapra meghosszabbított.

A rendkívüli állapot lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el. 

Jóllehet a rendkívüli állapot meghosszabbítását valamennyi parlamenti párt támogatja, a kérdés heves vitát váltott ki a közéletben. Szerdán az Emberi Jogok Ligája nevű civil szervezet bejelentette, azt kéri az alkotmánytanácstól, hogy vessen véget a rendkívüli állapotnak, amely nem indokolt és súlyosan sért egyes közéleti jogokat. A testület január 26-án vizsgálja meg a beadványt.

Az ENSZ szakértői kedden azt javasolták Franciaországnak, hogy február 26. után ne hosszabbítsa meg a rendkívüli állapotot, mert az az alapjogok túlzó és aránytalan korlátozásait vonja maga után. 

Bernard Cazeneuve belügyminiszter a La Croix katolikus lapban szerdán megjelent interjújában elmondta, hogy az elmúlt két hónapban több mint 3 ezer házkutatást során ötszáz fegyvert, köztük ötven katonai fegyvert foglalt le a rendőrség, négyszáz embert előállítottak, közülük 52 került előzetes letartóztatásba.

A hét elején megjelent felmérés szerint a franciák 77 százaléka támogatja a rendkívüli állapot meghosszabbítását.

MTI/Venczel Katalin, Párizs

Péntek éjfélig folytatódhat a taxisok demonstrációja

A rendőrség tudomásul vette a taxisok bejelentését, így a demonstráció folytatódhat január 22-én éjfélig – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) honlapján.

A tájékoztatás szerint Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky út, József Attila út és Andrássy út kereszteződésében továbbra is rendőrök irányítják a forgalmat. A csomópontban a gépjárművek egy-egy forgalmi sávon közlekedhetnek.

A taxisok hétfő reggel óta akadályozzák a forgalmat az Uber közösségi személyszállító szolgáltatás ellen tiltakozva.

A szakmai érdekképviseletek keddi sajtótájékoztatójáról szóló összefoglalónk itt olvasható.

[MTI Fotó: Balogh Zoltán]

Holland EU-elnökség: „A megállapodás az megállapodás”

0

„Konkrét és látható eredményeket kell elérnünk az Európa-szerte növekvő szkepticizmus leküzdésére. Az ígéretek megtartásának és a megegyezések betartásának kell lennie az új rendszernek Európában. A megállapodás az megállapodás,” mondta Mark Rutte miniszterelnök a holland elnökség indulása alkalmából rendezett szerdai strasbourgi vitán.

A Törökországgal kötött megállapodásokat gyorsan végre kell hajtani, hogy csökkenjen az EU külső határait érő nyomás, mondta Rutte. A miniszterelnök aláhúzta annak szükségességét, hogy a menekültek fogadását biztonságossá tegyék, biztosítsák a külső határokat – különösen Görögországban, a fogadóállomásokat („hotspotokat”) felállítsák és megoldják a menekültek regisztrációját. „A jelenlegi számok nem fenntarthatóak. Kifogyunk az időből. Jelentős csökkenésre van szükség az elkövetkező hat-nyolc héten” – mondta Rutte.

Az elnökség további prioritásai közé tartozik a növekedés és foglalkoztatás ösztönzése, az eurózóna stabilitásának növelése, az egységes piacból származó lehetőségek (digitális piac és szolgáltatások) kihasználása és az „embereket és vállalatokat korlátozó túlzó szabályozások” visszaszorítása.

Kormányülés: igazuk van a taxisoknak

A kormány álláspontja szerint igazuk van a Budapesten demonstráló taxisoknak – közölte a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai fővárosi sajtótájékoztatóján, miután a kabinet megtárgyalta a taxisok ügyét.

Fontos, hogy Magyarországon mindenki egyenlő feltételek mellett folytathassa az ilyen típusú személyszállítást – mondta Tuzson Bence, közölve, hogy a kormány ezért szigorú, mindenkire egységes szabályozás megalkotását látja indokoltnak.

A kabinet tárgyalásokat kezd a taxisokkal, ezek két mederben zajlanak majd. Egyrészt egy hosszú távú, mindenkinek előnyös szabályozást akarnak, amely szabálysértési szankciókat is tartalmaz és adózási szempontból is végrehajtható. Másrészt – amíg ez nem születik meg, ami minimum másfél hónap – egy olyan átmeneti rendszerre van szükség, amely alapján szankciók vezethetők be azokkal szemben, akik megsértik a jelenlegi jogszabályokat – közölte az államtitkár, aki az átmeneti rendszer várható elemei között említette az adóhatósági ellenőrzéseket.

A kormány arra kéri a taxisszervezeteket, hogy függesszék fel a demonstrációjukat, kezdjék meg a tárgyalásokat, amelyek folytatására a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot hatalmazta fel a kabinet.

Arra a kérdésre, hogy be fogják-e tiltani az Ubert, Tuzson Bence azt felelte: nem betiltásról van szó, hanem egységes feltételekről, arról, hogy a szigorú személyszállítási előírások legyenek érvényesek mindenkire.

A taxisok hétfő reggel óta akadályozzák a forgalmat Budapest belvárosában az Uber közösségi személyszállító szolgáltatás ellen tiltakozva.

[MTI Fotó: Balogh Zoltán]

Egyre gázosabb a gázhelyzet – most Ukrajna keménykedik

0

Oroszország pontot tett a történet végére: nem építi meg az Európába vezető Déli Áramlat gázvezetéket. Ukrajna majdnem duplájára emelte a tranzit díjat.

Nyilván nem marad orosz földgáz nélkül Európa, a szerdai gázos hírek azonban nyugtalanítóak lehetnek. Egyrészt a Gazprom véglegesen felmondta a szerződést, amely alapján megépítették volna a Déli Áramlat vezetéket. Ezen évente maximum 67 milliárd köbméter földgáz érkezhetett volna Európába, többek között Magyarországra.

Másrészt Ukrajna szerdán emlékeztetett, hogy közel duplájára emelte január 1-től a gáztranzit díját. A Gazpromnak az év elejétől a tavalyi 2,7 dollár helyett 4,5 dollárt kell fizetnie azért, hogy ukrán területen 100 kilométerenként ezer köbmétert szállítson Európába. A tranzitszerződést 2009-ben írta alá Moszkva és Kijev, tíz éves időtartamra.

A Gazprom szerint a januári drasztikus áremelés ukrán diktátum, amelyet nem hajlandóak teljesíteni. Kijev válaszul szerdán azt közölte, hogy nemzetközi bírósághoz fordul, ha a Gazprom nem fizet vagy felrúgja a szerződést.

Ukrajnán keresztül tavaly 67,1 milliárd köbméter orosz gázt szállítottak. Oroszország Ukrajnát megkerülve az Északi Áramlaton tavaly 45,3 milliárd köbméter földgázt juttatott el Németországba. Ezen a vezetéken évente maximum 55 milliárd köbmétert lehet szállítani, vagyis ha Ukrajnán át nem jönne a gáz, sok milliárd köbméteres lenne a szállítási hiány.

Vodka és kechup fronton vág vissza Ukrajna Oroszországnak

0

Több mint hetven orosz termékfajtát vont beviteli tilalom alá az ukrán kormány szerdai kijevi ülésén – jelentette be Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök.

A kabinet döntésével a január 10-től már embargó alá vett, mintegy 30 termék listáját bővítette ki. A kormányfő megfogalmazása szerint ez Kijev válaszlépése az Oroszországi Föderáció gazdasági agressziójára.

Az év elejétől Oroszország kiterjesztette Ukrajnára a nyugati országokat sújtó élelmiszerembargót válaszként arra, hogy január 1-jétől életbe lépett a szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és Kijev között, ami után vámmentesen juthatnak Ukrajnába az uniós országokból származó termékek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly decemberben rendeletet adott ki, amellyel kizárták Ukrajnát az egykori szovjet köztársaságokat tömörítő szabadkereskedelmi övezetből. Ezzel az embargó alá nem eső, Ukrajna területéről érkező árukat a jövő év kezdetétől vámkötelesekké tették.

Válaszul Kijev szintén beviteli tilalommal sújt egy sor orosz termékfajtát, élelmiszereket, vodkát, dohányárut, vegyipari termékeket és vasúti berendezéseket. Az embargó alá nem vont termékeket pedig vámkötelessé tette 1,5-19 százalék közötti mértékben.

Natalja Mikolszka ukrán gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatása szerint a kibővített listára most egyes zöldségek, szószok, kechupok, halak és édesipari termékek is felkerültek.

Asztalfoglalási csúcsokra tör a Michelin

Már nemcsak étterem- és szállodatesztelést végez a híres francia topkalauz. A Michelin igyekszik betörni az online étteremfoglalás szegmensbe.

A világhírű étterem- és szállodakalauzt kiadó vállalat az év elején megvásárolta a Bookatable.com nevű online portált. A Michelin a népszerű webes szolgáltatással mostantól igyekszik betörni az online asztalfoglalás szegmensbe – olvasható a Turizmus Online portálon.

Ezzel a lépéssel a Michelin Európa elsőszámú online foglalási rendszerét kívánja üzembe helyezni olyan hasonló alkalmazások mellett, mint az Észak-Amerikában is népszerű Yelp vagy Zomato. A Bookatable 2015-ben 34 millió asztalfoglalást intézett mintegy 15 ezer európai étteremben.

A Michelin szerint a felvásárlás erősíti és felgyorsítja a Michelin online éttermi foglalásokra szánt technológiai platform színrelépését. Az egyelőre az Egyesült Királyság területére korlátozott szolgáltatást a közeljövőben további térségekre, első körben Skandináviára is kiterjesztik.

A bejelentés egy több éves partneri kapcsolat új szintre emelése, hiszen a Michelin mobil- és online alkalmazásainál már korábban beépített számos, a Bookatable által fejlesztett technológiát.

Keveslik a bért, sztrájkra készülnek a tanárok Szlovákiában

0

A szlovákiai pedagógusok jövő hétre jelzett sztrájkja miatt bezárhatnak egyes iskolák. A tanítók azt akarják elérni, hogy bérük a hazai átlagbér 1,2-1,6-szorosára emelkedjen. Az oktatásügyi tárca azt állítja, hogy Pozsony megye kivételével a pedagógusok átlagbére eléri a hazai átlag 1,2-szeresét.

A szlovákiai átlagkereset 858 euró, ám a tárca összehasonlítása nem ebből az összegből, hanem az egyes megyékben kapott, alacsonyabb átlagbérekből indult ki. Beáta Dupaľová Ksenzsighová minisztériumi szóvivő szerint az említett cél teljesítése csak Pozsony megyében problémás, ahol a pedagógusok átlagbére már elérte a 964 eurót, ami az adott megye átlagbérének csupán 0,87 százaléka – írja a hirek.sk.

Branislav Kočan, a Szlovákiai Tanári kezdeményezés munkatársa szerint a minisztériumi adatok megdöbbentőek, mert hatalmas szakadék tátong a Pozsony IV. kerületben kifizetett 1400 eurós és a Kassa III. kerületben adott 860 eurós átlagbér között.

Úgy véli, hogy az átlagbér összege megtévesztő adat, mert abba az iskolaigazgatók bérét, a vezetőség prémiumait és a túlóráért kifizetendő összegeket is beleszámítják. Ugyancsak hozzáadják az erdei iskolában oktató pedagógusok és az iskolai gazdaságok alkalmazottainak a bérét, ami jóval magasabb. „Távoznak tőlünk a fiatal pedagógusaink, akik kevesebbet keresnek, így csak az idősebbek maradnak, s ezáltal az átlag automatikusan emelkedik” – tette hozzá Kočan.    

A tárca hangsúlyozta, hogy a pedagógusbéreknek emelkedni kellene, ám azt is megemlíti, hogy az utóbbi években a közigazgatásban dolgozók bérei közül éppen azok nőttek a leggyorsabban. Az utóbbi négy évben a kollektív tárgyalások eredményeként 472 millió euróval nőttek a pedagógusbérekkel kapcsolatos kiadások.

Pénteken még jobb lesz gázolajjal tankolni

0

Csökkenti bruttó 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt., a 95-ös benziné nem változik.

A csökkentéssel a gázolaj átlagára 295-296 forintra mérséklődik, a 95-ös benzin ára pedig 312-313 forint marad. Legutóbb szerdán változtak az árak, akkor a benzin átlagára bruttó 5 forinttal, a gázolajé bruttó 7 forinttal csökkent.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Százötven millió forintot spórolnak a rabszállításon

Az eredetileg becsült nettó 349 millió forinttal szemben nettó 197 millió forintért vásárolhatott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) egy 9 személyes rabszállítót.

A hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos eljárásra három  ajánlat érkezett, amelyek közül a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kínáló, budapesti székhelyű Scorpio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett a nyertes. Az eredmény a szerdai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

Ajánlatot tett még a hódmezővásárhelyi Tornádó International Kft. és a kecskeméti székhelyű Hovány Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is.

A BvOP honlapján lévő adatok szerint 25 darab Opel Movano típusú járművet vesznek, a gépkocsik 2300 köbcentis, 125 lóerős motorral, klimatizált utas- és szállítótérrel, valamint korszerű LED fényforrású megkülönböztető jelzéssel rendelkeznek. A gépjárműveket hat hónapon belül szállítja le a szerződött partner.

Már tavaly duplájára nőtt a kereslet a csok iránt

Már azelőtt az induláskor tapasztalt duplájára nőtt a kereslet a csok iránt, hogy a kormány a támogatás átalakításáról döntött. Az otthonteremtési rendszer idei kibővítésével az igények még tovább nőnek.

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) januártól élő kibpvítése előtt is már jelentősen nőtt az érdeklődés a támogatás iránt – derül ki a Duna House ingatlanközvetítő cég elemzéséből. Míg a tavaly nyári indulást követő első két hónapban a hitelt is igénybe vevő lakásvásárlók mindössze tíz százaléka élt a lehetőséggel, addig októberben már a lakáshitelt felvevők 17,5, novemberben 18, míg decemberben már 21,5 százaléka igényelt csok-ot.

Eleinte a csok-osok 60 százaléka budapesti volt, annak ellenére, hogy vidéken, az alacsonyabb ingatlanárak miatt jelentett igazán érdemi segítséget az állami forrás. Év végére, a csok ismertségének emelkedésével párhuzamosan ezen a területen is változott a kép: a vidék-főváros arány megfordult, és decemberben már a támogatással élők 58 százaléka vidéki vevő volt. Ezen belül még erősebb a kelet-magyarországi aktivitás, ahol a hiteles vásárlók 39,5 százaléka igénybe vette ezt az állami segítséget.

Idén a csok megváltozott feltételeinek köszönhetően a Duna House szerint nagyobb kör kaphat magasabb összegeket, így feltételezhetően tovább növekszik majd a támogatással élők aránya. A csok új feltételeiről bővebben ITT olvashat.

Kapacitásbővítés, K+F: az idén is lesznek GINOP-lehetőségek

A kormányzati szándék szerint 2017. június 30-ig minden rendelkezésre álló forrást meg kell hirdetni, így kapacitásbővítésre a korábbiakhoz hasonló típusú felhívások keretében biztosan lesz még lehetőség – tájékoztatta a KamaraOnline-t a Miniszterelnökség.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kkv-knak kiírt, kapacitásfejlesztést célzó 2014-es és 2015-ös felhívásaira nagy volt a túljelentkezés, a megemelt keretösszegek is gyorsan kimerültek. Folytatás azonban lesz: a Miniszterelnökség arról tájékoztatta lapunkat, hogy kapacitásbővítésre a korábbiakhoz hasonló típusú felhívások keretében biztosan lesz még lehetőség.

Kkv-k versenyképességének javítása

A szóban forgó, már közzétett felhívások a GINOP első, a kkv-k versenyképességéről szóló prioritása keretében jelentek meg:

  • „Mikro-, kis és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” (GINOP-1.2.1-14), 2014-ben, 27 milliárd forintos keretösszeggel;
  • „Mikro-, kis és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” (GINOP-1.2.1-15), 2015-ben, 105 milliárd forintos keretösszeggel;
  • „Mikro-, kis és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” (GINOP-1.2.2-15), 2015-ben, 60 milliárd forintos keretösszeggel.

Hányan és mekkora támogatást kaptak? A Miniszterelnökség adatai szerint:

  • GINOP-1.2.1-14 Az első, 2014-ben meghirdetett kapacitásbővítő felhívás keretében 649 projekt részére 27,16 milliárd forint támogatást ítéltek meg.
  • GINOP-1.2.1-15 A 2016. január 8-ai adatok alapján eddig 57,24 milliárd forint támogatás lett megítélve 360 nyertes projekt részére. Az átlagos, támogató által megítélt támogatás összege (2015.01.11-i adatok alapján): 137 259 008 forint. A konstrukció keretében további 109 támogatói döntés rögzítése van folyamatban, a megítélt támogatás összege 15 573 885 224 forint.
  • GINOP-1.2.2-15 682 támogatói döntés rögzítése van folyamatban, a megítélt támogatás összege 17 213 721 184 forint.

Ebben a prioritásban a napokban jelent meg az „Ipari parkok fejlesztése” (GINOP-1.2.4-16) felhívás (a keretösszeg hatmilliárd forint). A nemrég közzétett éves fejlesztési keret (1006/2016 kormányhatározat) szerint júliusban számíthatnak a hazai vállalkozások újabb felhívásokra:

  • a „Mikro-, kis és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése kombinált hiteltermék keretében” (GINOP-1.2.3-16) felhívás 37,5 milliárd forintos,
  • az „Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel” (GINOP-1.2.6-16) felhívás pedig 22 milliárd forintos keretösszeggel jelenik majd meg.

Csúszások

Ezeket a dátumokat azonban inkább irányadásnak kell tekinteni, a tapasztalat ugyanis az, hogy a felhívások megjelenése gyakran csúszik a fejlesztési tervben rögzítettekhez képest. A felhívások megjelentetését a Miniszterelnökség szerint a vonatkozó eljárási rendelet módosítása késleltette, amelyet az új felhívásokban már érvényesíteni kellett, továbbá az előkészítés időigénye is több volt a vártnál. Ugyanakkor felvívták a figyelmünket a 272/2014. (XI. 5.) kormányrendelet 43/A. paragrafusára, amely szerint az Irányító Hatóság két hónappal megváltoztathatja a tervezett a meghirdetést, egyéb módosításhoz pedig a kormány jóváhagyása szükséges.

Kutatás, technológiai fejlesztés, innováció

A GINOP második, „Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció” prioritásában a „sláger” a tavaly megjelent „Vállalatok K+f+I tevékenységének támogatása” (GINOP-2.1.1-15) felhívás, amelynek 50 milliárdos keretösszege szintén gyorsan kimerült.

Ebben a prioritásban is vannak, illetve lesznek más lehetőségek. 2016. január 11-től van lehetőség támogatási kérelmek benyújtására a GINOP-2.1.7-15 kódszámú, „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” című konstrukció esetében, 2015 decemberében pedig két pályázati felhívás is megjelent: a GINOP-2.1.5-15 kódszámú, „Innovációs ökoszisztéma építése (startup és spinoff)” című felhívás, illetve a GINOP-2.3.4-15 kódszámú, „Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése” című pályázati felhívás. 2016 januárjában pedig a GINOP-2.1.4-15 kódszámú, „Innovációs voucher” című felhívás vált elérhetővé. Ezzel már összesen tíz felhívás jelent meg a GINOP „Kutatás, technológia fejlesztés és innováció” prioritásának keretében, több mint 254 milliárd forintos kerettel.

Mivel a K+F pályázatok beadása 2015 októberében indult meg, sok esetben januárig nem zárult le az első beadási határnap sem, így a pályázatos felületen még nem születtek döntések. Eddig kizárólag kiemelt projekt ügyében született döntés: a GINOP-2.3.6-15 kódszámú, „ELI lézer kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt, 2. fázis” című konstrukció esetében került sor eredményhirdetésre, a két nagyprojekt esetében a GINOP fázisra megítélt támogatás 40,052 milliárd forint.

Ebben a prioritásban az idén még két felhívás várható:

  • a „Nemzetközi K+F kapcsolatok fejlesztése” (GINOP-2.3.1-16) felhívás a tervek szerint márciusban jelenik majd meg, 3,5 milliárd forintos keretösszeggel,
  • a „Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés” (GINOP-2.2.3-16) pedig novemberben, egymilliárd forintos keretösszeggel.

Spanyolországból Győrbe hozza a Q3 gyártását az Audi

A jövőben Győrben készül az eddig a spanyolországi Martorellben gyártott Audi Q3, a márka legkisebb szabadidő-autója.

A Q3 gyártása azért kerül Magyarországra, mert a német Audi AG változtatott globális termelési hálózatán. A döntésről az MTI-t közleményben tájékoztató Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezető igazgatója, Peter Kössler szerint a Q3 áthelyezése Győrbe igazolja az Audi Hungaria kompetenciáit és teljesítőképességét, valamint Magyarország mint gyártó telephely versenyképességét. 

Az Audi közleménye szerint az első, tisztán elektromos meghajtású SUV modell sorozatgyártása a világpiacra a brüsszeli telephelyen 2018-ban kezdődik meg. Emellett a gyár tevékenysége saját akkumulátor-gyártással is bővül, ezzel a Volkswagen-konszern központi gyára lesz az elektromobilitás területén. Az eddig Belgiumban készülő Audi A1 modell gyártását a vállalat a spanyol Martorellbe helyezi át, míg a jelenleg Spanyolországban gyártott Q3 a győri gyártósorokról fog legördülni.

A tájékoztatásban Rupert Stadler, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke kifejtette, hogy az új elosztás növeli a gyártási hatékonyságot, tovább erősíti a telephelyeket, amivel újabb szinergiákat teremtenek a Volkswagen-konszernen belül, és fontos kulcskompetenciákat egyesítenek. A modellek áthelyezéséről szóló döntések biztosítják a munkahelyeket és ösztönzik a gyártási hálózat nemzetközi jellegét – fűzte hozzá.

A Brüsszelben gyártandó SUV az Audi Q5 és Q7 közé illeszkedik a termékpalettán. A nagy hatótávolságú akkumulátorral és három elektromotorral felszerelt elektromos modell a „sportosság, menetdinamika és hatékonyság magas fokát kínálja”. A több mint ötszáz kilométeres hatótávolság és a gyors feltöltés lehetősége biztosítják a mindennapi használhatóságot – hangsúlyozták. 

A győri gyárban jelenleg négy modellt állítanak elő: az A3 Limousine-t, az A3 Cabriolet-t, valamint a TT Coupét és a TT Roadstert. Az Audi Hungaria Motor Kft. az Audi-konszern tagja, az Audi- és Volkswagen-konszern központi motorszállítója. 2015-ben a vállalatnál 2 millió 22 ezer 520 motor és 160 206 jármű készült.

A lakosság többsége uniós támogatást igényelne a lakáskorszerűsítéshez

A következő években nagyot veszíthet lendületéből a magyar otthonok energetikai korszerűsítése, ha a kormány kitart döntése mellett és támogatással nem segíti ezeket a beruházásokat.

A lakosság 94 százaléka indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és az Energiaklub felméréséből. A két szervezet az MTI-hez szerdán eljuttatott közös közleményében felidézi: a kormány november végi határozatában úgy rendelkezett, hogy a lakosság energiahatékonysági fejlesztéseit uniós pályázati források helyett csak hitelekkel fogja ösztönözni. Pályázati támogatás a kormányzati tervek szerint csak állami, illetve egyházi intézmények számára lesz elérhető. 

A MEHI és az Energiaklub adatai szerint ezzel szemben a magyarok 95 százaléka úgy gondolja, hogy leginkább az otthonok energetikai felújítását kellene támogatnia az államnak. A felmérés szerint a háztartások csaknem kétharmada pályázati források nélkül, csak saját megtakarításaira és hitelekre alapozva nem fogja felújítani otthonát a következő három évben – hívták fel a figyelmet. 

Az új uniós finanszírozási időszakban akár százmilliárd forint is jutna az otthonok felújítására – vélik, megjegyezve, hogy a magyar kormány és Brüsszel által is elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program még tartalmazza a lakossági energiahatékonysági felújításokra vonatkozó beruházási támogatásokat is.

A közleményben Szalai Gabriella, a MEHI programigazgatója arra hívta fel a figyelmet: a kutatás egyértelművé teszi, hogy csak hitelalapon nem fog elindulni egy felújítási hullám. Bart István, az Energiaklub társelnöke szerint érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására, ugyanakkor jogos elvárás a lakosság részéről, hogy az állam is támogassa az elöregedett, energiapazarló épületállomány korszerűsítését. 

Top 10-es tempóban emelkednek a lakásárak

0

Az uniós átlagot meghaladó mértékben emelkedtek tavaly a magyarországi lakásárak. Az 5,1 százalékos drágulással a felső egyharmadba tartozunk.

Az Európai Unió egészében átalosan 3,1 százalékkal, ezen belül az euróövezetben 2,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak a tavalyi harmadik negyedévben éves összehasonlításban – idézi az Eurostat adatait az MTI. A tavalyi második negyedévben az unióban 2,3, az euróövezetben pedig 1,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak, azaz a harmadik negyedévben gyorsult a drágulás üteme.

Az Európai Unión belül Svédországban ugrottak meg legnagyobb mértékben, 13,7 százalékkal a lakásárak július-szeptemberben, majd Ausztria (9,3 százalék), Írország (8,9 százalék) és Dánia (7,2 százalék) következik. Magyarország az inflációt bőven meghaladó, 5,1 százalékos emelkedéssel a 10. helyen áll. Négy országban csökkentek az árak, a legnagyobb mértékben, 7,6 százalékkal Lettországban, majd Horvátországban (-3,0 százalék), Olaszországban (-2,3 százalék) és Franciaországban (-1,2 százalék).

Orbán Viktor a paksi bővítésről tárgyalt a GE-vel

0

A paksi atomerőmű bővítéséről és a szakemberképzés támogatásról tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és John G. Rice, a General Electric alelnöke.

A magyarországi munkaerőképzés fejlesztéséről és a paksi atomerőmű bővítési projektjéről is tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és John G. Rice, a General Electric (GE) alelnöke szerda délelőtt az Országházban – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.

A megbeszélésen – amelyen részt vett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is – a felek megállapodtak: regionális jelentőségű felsőoktatási-ipari együttműködést indítanak a magyar munkaerő magas színvonalú képzése érdekében.

Havasi Bertalan hozzátette: a megbeszélésen szó volt a paksi atomerőmű kapacitásbővítéséről is, amellyel kapcsolatban a GE alelnöke cégét érdekeltnek, motiváltnak nevezte; Orbán Viktor és John G. Rice reményét fejezte ki, hogy a projektben amerikai-orosz szakmai együttműködés valósulhat meg. 

A felek elégedetten nyugtázták, hogy a GE ma már a harmadik legnagyobb exportőr vállalat Magyarországon, amely 11 ezer magyar embernek ad megélhetést. A cég folyamatosan bővíti magyarországi kapacitásait – tájékoztatott a megbeszélésről a sajtófőnök.

Európai Parlament: a képviselők a jogállamiságról vitáztak Szydło miniszterelnökkel

Beata Szydło lengyel miniszterelnök a lengyelországi jogállamiságról vitázott kedden az Európai parlament képviselőivel.

Éles vitát váltott ki kedden az Európai Parlament plenáris ülésén – Beata Szidło lengyel miniszterelnök jelenlétében – az Európai Bizottság azon döntése, hogy párbeszédet kezdjen a lengyel hatóságokkal a lengyelországi jogállamiságról és a média függetlenségéről. Míg néhány képviselőcsoporti vezető bírálta Szydło kormányát a demokratikus fékek és ellensúlyok figyelmen kívül hagyásáért, mások Szydłóval értettek egyet abban, hogy nem sértették meg a jogállamiságot Lengyelországban.

Martin Schulz elnök a megbeszélés megnyitásakor hangsúlyozta, hogy a lengyelországi jogállamiságról szóló vita „központi az Európai Unió jövője szempontjából”.

Bert Koenders holland külügyminiszter az EU Tanácsa képviseletében azt mondta: „Az EU több mint egy közös piac, ez egy közös értékekre, a jogállamiságra, demokráciára és alapvető jogokra épített unió. De ezeket a jogokat nem tekinthetjük magától értetődőknek, ezt kemény leckék árán tanultuk meg”, tette hozzá, a változások korában a megvédésükhöz nyílt vitára van szükség.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke elmagyarázta, hogy „a bizottság miért döntött úgy, hogy megvizsgálja a legutóbbi lengyelországi fejleményeket”, és kifejezte a reményét, hogy sikerül „egy konstruktív és tényekre alapozott dialógust folytatni Lengyelországgal a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetések kialakulásának megakadályozására”.

Beata Szydło lengyel miniszterelnök (képünkön) ragaszkodott ahhoz, hogy nem sértették meg a jogállamiságot Lengyelországban. „A lengyel polgárok a mi programunkat választották egy demokratikus választáson, és mi végrehajtjuk azt, tiszteletben tartva az alkotmányt és az európai szerződéseket”. (…)„A lengyel alkotmánybíróság körüli vita politikai és nem jogi, és az lengyel belügy, de készen állok az ellenzékkel tárgyalni” – tette hozzá.

Esteban González Pons (EPP, spanyol) rámutatott, hogy a legrosszabb autoritarianizmus mindig belülről fakad, és figyelmeztetett, hogy „az igazságszolgáltatási hatalom megtámadása és a tömegmédia korlátozása a demokrácia lerombolásának első lépése lehet”. Aláhúzta, „egyetlen célunk tisztázni, hogy veszélyeztetve vannak-e az európai értékek” és hangsúlyozta, hogy „senki nem akar megelőző ítéletet hozni Lengyelországra”.

Gianni Pittella (S&D, olasz) megjegyezte, hogy a bíróságok és a média függetlensége az EU-s demokrácia elkerülhetetlen előfeltételei. Pittela azt mondta, képviselőcsoportja aggódik, hogy a lengyel kormányzás legutóbbi fejleményei nincsenek összhangban az ország történelmével és diktatúra elleni küzdelmével.

Syed Kamall (ECR, brit) azt mondta, „miután beszéltem a lengyel EP-képviselőkkel, egyértelművé vált, hogy a lengyel kormány nem szándékozik aláásni a média pluralizmust”, és azt firtatta, hogy a bizottság és az EP-képviselők miért nem panaszkodtak az előző kormány alkotmánybírósági kinevezései körüli rendellenességek miatt.  

Guy Verhofstadt (ALDE, belga) azt mondta Szydło miniszterelnöknek: „Az Ön pártja nyerte meg a választásokat egy erős mandátummal; joga van átalakítani a média piacot és megreformálni a közigazgatást. De nem akkor, ha visszaél ezzel az óriási többséggel és lebontja országában a fékeket és ellensúlyokat. Ez nem volt benne pártja kiáltványában és ellentmond az alkotmánynak.”

Gabriele Zimmer (GUE/NGL, német) megjegyezte, „A neoliberális reformok, melyek az EU-tagság előfeltételei voltak, nem hoztak mindenki számára gazdagságot (…). Ebből fakadóan Lengyelországban sokan az Uniót teszik felelőssé a társadalom megosztottságáért.”

„A lengyelországi jogállamiságon túl az EU egészéért aggódunk,” mondta Rebecca Harms (Greens/EFA, német), hozzátéve, hogy egy kormányzó többségnek a döntései diktálása helyett vitát kellene folytatnia az ellenzékkel.

„A lengyel ügyeket Lengyelországban kell megoldania a lengyeleknek”, mondta Jaroslaw Iwaszkiewicz (EFDD, lengyel). Hozzátette, „ez a vita szükségtelen és alaptalan, de egy előnye van: hatására növekedni fog az euroszkepticizmus.”

Michal Marusik (ENF, lengyel) szerint a Lengyelország elleni bírálatok valójában arra mutatnak rá, hogy a lengyel érdekeket védik, a folyamatban lévő vita indokolatlan beavatkozás a lengyel belügyekbe az EU részéről. 

A többség csak az utolsó pillanatban köt utasbiztosítást

Átlagosan napi 540 forintért kötöttek utasbiztosítást a külföldre készülő magyarok tavaly, amely alig tér el a 2014-es adattól.

A Netrisk.hu internetes alkuszcég adatai szerint az utasbiztosítások több mint a harmadát már az interneten kötik meg, az online szerződő ügyfelek 80 százaléka pedig csak az utolsó napokban köt utasbiztosítást: 25 százalékuk 2-3 nappal az utazás előtt, 43 százalék az utazást megelőző napon teszi ezt meg, és további 12 százaléknak csak az utazás napján jut eszébe utasbiztosítást kötni.     

Az adatokból az is kiderül, hogy a síbiztosításokért átlagosan 20 százalékkal többet, mintegy 650 forintot hajlandók fizetni az ügyfelek, a magasabb díjak legtöbbször pótlólagos szolgáltatásokat, illetve magasabb térítési limiteket is tartalmaznak – számolt be az MTI. A biztosítók felelhetnek például a pályáról történő mentésért, a felszerelés biztosításáért, illetve különféle kiegészítő kártérítésekért betegség vagy baleset esetén.     

A Netrisk.hu szerint a síbiztosítást kötők 78 százaléka Ausztriába utazott sízni, 6-6 százalék vette célba a szlovákai és az olasz sípályákat, további 3 százalék Franciaországba, a fennmaradó 7 százalék pedig leginkább Szlovániában, Lengyelországban, Romániában vagy Svájcban hódolt téli szenvedélyének. A síelők átlagéletkora 34 év volt, a síutakra átlagosan 5 napos utasbiztosítást kötöttek az ügyfelek.

Február 13-án bálozik a magyar IT-szektor

Február 13-án, a Magyarság Házában lesz az idei InfoBál.

Az idei InfoBál az Informatikai, Telekommunikációs és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) 25 éves, jubileumi fennállása előtt is tiszteleg. Az eseményen az ágazat meghatározó szereplői, valamint az ágazatot irányító politikai és közéleti szereplők vesznek részt. Védnöki felkérést kapott:

  • Fővédnök: Kara Ákos, infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár
  • Védnök: Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének elnöke
  • Védnök: Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke
  • A bál úrhölgye: Bánhegyi Zsófia, a Magyar Telekom csoport kommunikációs igazgatója

Az InfoBál az idén is jótékony célt szolgál: a tombola és aukciós bevételekből az IVSZ-szel együttműködésben megvalósuló programot támogatják, amelynek keretein belül gyermekek tanulhatnak programozni.