Kezdőlap Blog Oldal 1083

Agromash Expo és Agrárgépshow: szerdától szombatig a Hungexpo területén

KamaraOnline
-
0
Agromash Expo és Agrárgépshow: szerdától szombatig a Hungexpo területén

Szerdán nyílik az Agromash Expo és Agrárgépshow, az ágazat egyik jelentős nemzetközi kiállítása; a négynapos vásárt Budapesten a Hungexpo területén, 18 ország 350 kiállítójának részvételével rendezik meg.

A nemzetközi szinten is elismert szakkiállításon a gazdák és a gyártók megismerhetik a mezőgépipar csúcstermékeit, a technológiafejlesztés irányait, a magyar mezőgépgyártás új fejlesztéseit, és a mezőgazdasági gépellátás lehetőségeit.

Az expót „Gazda Fórum” színesíti tanácsadással, konferenciaprogramokkal és szekcióülésekkel. A szakmai programok témái főként a képzést, a kutatást, a fejlesztést, a támogatásokat és az agrárium aktuális kérdéseit érintik.

Ezúttal is az agrár-szakkiállításokkal egy időben rendezik meg a Magyar Kert és a Szőlészet-Pincészet szakkiállításokat.

A kiállítást Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitja meg.

Ha a lengyeleknél lehet, különadót kaphatnak a magyar hipermarketek is

KamaraOnline
-
0
Ha a lengyeleknél lehet, különadót kaphatnak a magyar hipermarketek is

A lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó mintájára tavasszal újabb olyan intézkedésről dönthet a magyar kormány, amely a nagy forgalmú áruházláncok számára az eddiginél arányosabb közteherviselést ír elő.

A Magyar Időknek Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa azt mondta: ha kedvezően alakul a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó sorsa, annak mintájára a jövő évi költségvetés tavaszi tervezésekorolyan intézkedésről dönthetnek, amely az arányosabb közteherviselés és a piaci erőviszonyok kiegyenlítődése érdekében újabb adónemet vagy díjfizetési kötelezettséget ró a nagy forgalmú áruházláncokra.

A lengyel különadó az elképzelések szerint a legalább havi 1,5 millió zloty (105 millió forint) bevételt elérő kereskedelmi vállalatokra vonatkozik majd, míg az alacsony forgalmú kisebb üzletek nem fognak adót fizetni.

A miniszteri biztos felidézte: Magyarországon a korábban sávos adókulcsok alapján megállapított élelmiszerlánc-felügyeleti díjat tavaly brüsszeli döntés nyomán kellett visszaállítani az eredeti, egykulcsos mértékre. Szatmáry Kristóf szerint ez a lengyel elképzelések kapcsán is várható, ezért most – mint mondta – figyelik a varsói eseményeket, Brüsszel reakcióját. Kiemelte: továbbra sem tettek le arról, hogy a progresszív adókulcsok miatt az év végén kivezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díj után a nagy cégeket jobban bevonják a magyarországi közteherviselésbe.

A hivatal újraszámol – hiába várták a nyugdíjemelést Romániában

KamaraOnline
-
0
A hivatal újraszámol – hiába várták a nyugdíjemelést Romániában

Hiába várták januárban az emelt nyugdíjat a rendkívüli vagy különleges munkacsoportokba soroltak, ők is csak az 5 százalékkal, 871,7 lejre bővült nyugdíjpont értékének megfelelő emelésben részesültek.

A tavalyi hivatalos bejelentések értelmében az I., vagyis rendkívüli munkacsoportba soroltak nyugdíjpontja január elsejétől ötven százalékkal nő, a II. vagy különleges csoportba soroltaké pedig huszonöt százalékkal – írja a kronika.ro.

Az eddig is ismert volt, hogy ez azokra a 2011. január elseje előtt hatályban lévő törvények alapján nyugdíjaztatott személyekre vonatkozik, akiknek a 2001. április elseje előtti szabályozás szerint rendkívüli vagy különleges munkacsoportba tartozó állásuk volt, illetve a munkacsoportnak megfelelő tevékenységet végeztek.

A január elsejétől hatályos 25, illetve 50 százalékos pontemelés csak azokra vonatkozik, akik előzőleg nem részesültek kormányrendelettel, illetve törvényi szabályozással évente elrendelt emelésben.

A Hivatalos Közlönyben megjelent jogszabály 24 hónapnyi időt ad a nyugdíjak újraszámolására, a módszertanra azonban még várni kell.

A terméktanács szerint a tejágazat megsegítéséhez áfacsökkentésre van szükség

KamaraOnline
-
0
A terméktanács szerint a tejágazat megsegítéséhez áfacsökkentésre van szükség

A jelenlegi 18-ról 5 százalékra kellene csökkenteni a fogyasztói tej áfáját a terméktanács szerint. Ez ugyan évi 12 milliárd forint körüli kiesést jelentene a költségvetésben, ám ezt nagyobb részt ellensúlyozná az adócsalások visszaszorulása.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint a tejágazat megsegítéséhez az első és legfontosabb lépés a fogyasztói tej általános forgalmi adójának (áfa) 5 százalékra csökkentése, ezt tartalmazza az a javaslatcsomag is, amelyet már az elmúlt év novemberében átadtak a kormánynak – mondta a terméktanács elnöke az M1-en.  

Mélykuti Tibor jelezte: a fogyasztói tej és a tejtermékek zöme jelenleg a 18 százalékos áfa-kategóriába tartozik, csupán a desszert termékeket terheli a 27 százalékos áfa. A költségvetés megkímélése érdekében csak a fogyasztói tejekre – ultrahőkezelt (UHT) tejekre, friss tejekre – kérték az áfacsökkentést.  

Az elnök szerint a tej áfájának csökkentése révén az áfacsalások mértéke is visszaszorulna, ugyanis Magyarországon az UHT tejjel történik a legnagyobb mértékű áfacsalás. Az országba érkező tejeknél mintegy 200 millió literhez köthető áfacsalás, ez nagyságrendileg eléri a 6-7 milliárd forintot – tette hozzá. 

A szakmaközi szervezet előzetes számításai alapján a fogyasztói tej áfájának lecsökkentése a költségvetés számára 12 milliárd forint kiesést eredményezne. Azonban ha az országba illegálisan érkező 200 millió liter tejet a magyar ipar tudná előállítani, ezt a költségvetési kiesést kompenzálnák a befizetett adók – vélekedett a szervezet elnöke. A tejágazat helyzetét jellemezve arra is rámutatott, hogy napjainkban a magyar tejtermelőket csak a támogatások tartják életben.

Többet vásárolnak a kisebb áfájú élelmiszerekből Szlovákiában

KamaraOnline
-
0
Többet vásárolnak a kisebb áfájú élelmiszerekből Szlovákiában

A szlovákiai üzletlánc-hálózatok többségénél már tükröződik az árakban az, hogy egyes kiválasztott termékekre, főként alapélelmiszerekre kivetett áfa a korábbi 20-ról 10 százalékra csökkent.

Öt megfigyelt élelmiszer kiskereskedelmi ára januárban a múlt év végi árral összevetve 8,53 százalékkal csökkent – közölte Ľubomír Jahnátek mezőgazdasági miniszter. Az idei év elején a friss kenyér, vaj, tej, illetve több hús- és haltermék esetében 20-ról 10 százalékra csökkent az áfa – írja a hirek.sk.

Azoknak az eladóknak, akik a kisebb áfát nem vetítették át az eladási árakba, s ekképp emelték az árrést, nem kell büntetésre számítaniuk.

A legnagyobb kereskedelmi hálózatok tavaly, kormányzati nyomásra kötelezték magukat arra, hogy egyes élelmiszerfélék esetében bevezetik a kétféle, azaz áfa-csökkentés előtt és után érvényes árat is mutató árcédulát. Ez az intézkedés, amelynek hozzá kellene járulnia a kisebb áfa üzletek pultjain található termékek árára gyakorolt hatásainak ellenőrzéséhez, az idei év közepéig marad érvényben.

Jahnátek úgy véli, az áfa-csökkentés az érintett élelmiszerek fogyasztásának növekedéséhez vezethet. A miniszter kilátásba helyezte, hogy a kisebb áfájú élelmiszerfélék jegyzéke a jövőben gyümölcs- és zöldségfélékkel, illetve tejtermékekkel bővülhet. A döntés azonban a következő kormánytól függ, amely a márciusi parlamenti választások után alakul.

A pénzügyminisztérium úgy becsülte, hogy a mostani áfa-csökkentés az idén 77 millió euróval csökkenti az állami bevételeket.

Az ügyfélkapusok is figyeljék most a levelezésüket

KamaraOnline
-
0
Az ügyfélkapusok is figyeljék most a levelezésüket

Február elsejéig még kérhető a bevallási nyilatkozattal, hogy a NAV készítse el az szja-bevallást. Közben több mint 792 ezren kapnak elektronikus bevallási értesítőt és 3 millió 245 ezer bevallási egységcsomag kerül a postaládákba ezekben a napokban.

Február elsejéig a munkáltatótól kapott nyomtatványon vagy ha nincs munkáltató, a NAV honlapjáról letölthető 15NY31 jelű nyilatkozaton kérhető, hogy a NAV készítse el az szja-bevallást. Ezzel a lehetőséggel azok élhetnek, akiknek tavaly kizárólag munkáltatóktól származó jövedelmük volt, kedvezményeket nem vesznek igénybe és az 1+1 százalékot kivéve adójukról nem rendelkeznek.

Bevallási egységcsomagra azok számíthatnak, akik tavaly saját maguk nyújtották be személyijövedelemadó-bevallásukat, vagy a NAV rendelkezésére álló adatok alapján 2015-ben bevallásköteles jövedelemre tettek szert. A csomag tartalma az elmúlt évben benyújtott szja-bevallás típusához igazodik.

Az a 2 millió 272 ezer ember, aki tavaly a NAV internetes honlapjáról letölthető programmal készítette el, majd nyomtatás után postán küldte be bevallását, tájékoztató levelet és válaszborítékot kap, míg 973 ezren teljes nyomtatványgarnitúrát vehetnek kézhez a hónap végéig.

Fontos, hogy az egységcsomag tartalmától függetlenül választhatók a különböző bevallási formák, így bárki – aki a jogszabályi feltételeknek megfelel – tehet akár bevallási nyilatkozatot is.

A több mint 792 ezer ügyfélkapuval rendelkező adózót elektronikus formában értesíti a NAV, azaz internetes tárhelyükre helyezi a bevallás kitöltéséhez szükséges információkat.

Hatalmas kockázatokra kell készülni 2016-ban

KamaraOnline
-
0
Hatalmas kockázatokra kell készülni 2016-ban

A politikai és gazdasági veszélyek csaknem teljes spektrumára fel kell készülnie a kockázatkezelőknek – állítja a a Marsh Political Risk Map 2016 tanulmánya.

Bármilyen profilú kockázatelemzésre rányomja a bélyegét a terrorfenyegetettség. Mind Oroszország, mind az USA saját bőrén tapasztalhatta meg az elhúzódó közel-keleti konfliktus áldatlan hatásait és mindent megtesznek annak érdekében, hogy szárazföldi erőik bevetését elkerüljék.

Ez azonban azt is jelenti, hogy a légicsapások esetleges fokozásán kívül nem sokat fognak tenni, ez azonban kevésnek bizonyulhat az Iszlám Állam ellen – olvasható a Biztosítási Szemlében.

A terrorveszély más kockázatokra nézve is katalizáló hatást gyakorol. A menekültáradat a meglévő bevándorlási gyakorlat illetve szabályozás működőképességét kérdőjelezi meg, ezzel párhuzamosan pedig egyre növekszik az „anti-establishment” (szélsőjobbos, bevándorló-ellenes, unióellenes) politikai erők népszerűsége Európa szerte.

Habár egyelőre valószínűtlen, hogy ezek az erők a közeljövőben hatalomra kerüljenek, popularista propagandájuk a nagyobb pártok irányvonalait is befolyásolhatja, ez pedig komolyan veszélyezteti a munkaerő szabad áramlását Európán belül.

Nem ez az egyetlen fenyegetés, ami idén az Uniót fenyegeti, maga a bevándorlás, illetve az egységes kezelési gyakorlat teljes hiánya a tagállamok közti konfliktusok állandó forrásává vált, ráadásul akár a tagországok száma is csökkenhet eggyel: a kockázatelemzők Nagy-Britannia kilépésének esélyét egyelőre 35 százalékra teszik.

Ugyancsak komoly kockázatokat jelentenek a különféle szeparatista törekvések és konfliktusok a világ számos országában, beleértve Jement, a Kelet-Ukrajnai konfliktust, vagy Skócia, Hong Kong és Katalónia függetlenedési törekvéseit.

A geopolitikai színteret a három nagyhatalom, az USA, Kína és Oroszország közti folyamatos feszültségek jellemzik, melyeket csak súlyosbít az a tény, hogy mindhárom szereplőnek igen komoly belső feszültségekkel is szembe kell néznie.

Kínai pártlap: Soros György hadat üzent a jüannak

KamaraOnline
-
0
Kínai pártlap: Soros György hadat üzent a jüannak

Soros Györgyöt támadja a kínai központi pártlap, amiért „háborút indított Kína ellen”. Megfigyelők szerint spekulánsok miatt gyengült kedden a hongkongi dollár és a kínai jüan. A sanghaji tőzsdeindex 13 havi mélypontra, 6,4 százalékkal zuhant.

A központi bankok nem avatkoztak be, de a média ismét a veszélyre figyelmeztetett, csakúgy, mint Soros György múlt heti kijelentése után, amikor a magyar származású pénzügyi guru a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, hogy a kínai gazdaság „kemény földet érése” elkerülhetetlen. Akkor azt is jelezte, hogy shortolni készül az ázsiai devizákat.

Soros közismerten sikeres volt már több, a tőzsdeindexek zuhanására játszó üzletéről. Ázsiában 1997-ben, a gazdasági válság idején is elsősorban a maláj ringgit és a thai baht gyengülésére játszva shortolt, sikerrel. Nevét összekapcsolják az 1992. szeptember 16-ai „fekete szerdával”, a brit font összeomlásának napjával is.

Szakértők szerint leegyszerűsítve a kínai jegybank aktuális politikai dilemmája, hogy stabilan tartsa-e a nemzeti valutát vagy a gazdaság talpon maradását ösztönözze. Úgy vélik, előbb-utóbb a kötelező banki tartalékráta csökkentése elkerülhetetlenné válik majd.

Mindeközben Peking igyekszik az állami média segítségével elriasztani a spekulánsokat, nemcsak a gazdasági, pénzügyi következményekre, hanem jogi lépésekre, számonkérésre is figyelmeztet. Egyúttal azt bizonygatja, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának alapjai – noha strukturális átalakításon mennek keresztül – meglehetősen erősek.

Mej Hszin-jü, a Kereskedelmi Minisztérium kutatója a Zsenmin Zsipao című vezető pártlapban úgy fogalmazott, hogy Soros nyilvánosan háborút indított Kína ellen, de szerinte kiszemelt áldozatai, a jüan és a hongkongi dollár a támadást túl fogják élni.

Csen Hszing-tung, egy másik gazdasági szakértő úgy vélte, Soros szavai, hatása a közvéleményre kárt okoznak Kínának, hiszen egyfajta támadási kísérlet bejelentéseként hatnak. Ezért – fogalmazott – Kínának megvan az oka az idegességre. Más szakértők szerint Soros nem háborúzni akar, csupán pénzt csinálni – írja a hongkongi South China Morning Post című lap szerdai számában.

MTI

Drágulnak a lakások, de így is a nagyobbakat keresik

KamaraOnline
-
0
Drágulnak a lakások, de így is a nagyobbakat keresik

Az állami támogatásoknak és a kedvező hitelkamatoknak köszönhetően most könnyebben jutnak saját ingatlanhoz az első lakásukat vásárlók. A kereslet bővülésével együtt azonban az árak is emelkednek.

Régen tudták a magyarok olyan kedvező feltételek mellett megvásárolni első lakásukat, mint most – véli elemzésében az FHB Bank. Különösen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kibővítése, a három gyermekkel elérhető 10+10 milliós (támogatás+támogatott hitel) konstrukció bevezetése, valamint a munkaerőpiaci helyzet javulása segíti az első lakásuk megvásárlása előtt állókat. Az említettek mellett a hitelezési feltételekben is pozitív irányú elmozdulás volt tapasztalható az elmúlt egy év során. A vizsgált tényezők közül ugyanakkor némileg romlott a lakásárak jövedelmekhez való viszonya, amelynek hátterében a lakáspiaci mélypont elérését követő, az elmúlt több mint másfél évben bekövetkezett jelentős lakásár-növekedés áll.

Most valamivel gyorsabban lehet összespórolni a pénzt egy lakásra. Míg az árak jövedelemhez viszonyított aránya 2007-ben még átlag 1,93 volt (vagyis 1,93 hónapnyi átlagjövedelemért lehetett egy négyzetméternyi lakást megvásárolni) 2014-re ez a mutató 1,17-re csökkent. A lakáspiac 2014-ben azonban elérte a mélypontot, és az árak emelkedésbe kezdtek. A drágulás 2015-ben is folytatódott, és az árnövekedés fel is gyorsult, amit a közel négy százalékkal növekvő jövedelmek sem tudtak ellentételezni. Ennek hatására a lakásárak jövedelemhez viszonyított aránya növekedett, már csak 1,27 hónapnyi átlagjövedelemből lehet egy átlagos méretű lakás egy négyzetméteréhez hozzájutni.

A lakáspiac élénkülése a hitelezés alakulásán is meglátszik. Miközben 2014-ben még csak elérte a 20 milliárd forintot a havi kihelyezések értéke, 2015 közepétől már a hitelkihelyezések összege folyamatosan átlépi a havi 30 milliárd forintot, sőt szeptemberben meghaladta a 40 milliárd forintot is. A lakásvásárlók számára kedvező, hogy a hitelek terhe tovább csökkent az elmúlt egy évben, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a piaci kamatozású forint hitelek teljes hiteldíj mutatója átlagosan 5,76 százalék volt 2015 novemberében, míg 2014-ben ugyanebben a hónapban még 6,6 százalék volt.

Míg korábban a garzonok voltak a legkeresettebbek, és ezért az új építésű lakások jelentős része is ilyen volt, addig – a Budapesti Lakáspiaci Riport (BLR) adatai alapján végzett becslés szerint – a most épülő projektekben az egyszobás lakások aránya csupán valamivel 10 százalék fölötti. Ráadásul ebben nagy szerepe van egy kimondottan ilyen lakásokat kínáló projektnek, e nélkül az egy szobával rendelkező ingatlanok aránya mindössze 7,1 százalék lenne, ami azt is jelenti, hogy a korábbiakhoz képest még tovább csökkent ennek a kategóriának a részesedése az épülő lakásokon belül. Vagyis a garzonlakások korszaka, mely az első újlakás-építési hullámot jellemezte, vélhetően most, a válság után sem tér vissza.

Kislakások ugyanakkor jelentős arányban készülnek a különböző projekteken belül. A most épülő lakások között a legnagyobb arányban a 40-60 négyzetméter közötti ingatlanok találhatóak, melyek összesen több, mint 42 százalékát teszik ki az építés alatt álló állománynak, de a 40 négyzetméter alatti lakások is fontos csoportot képviselnek több, mint 15 százalékos részesedésükkel. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 60 négyzetméter alatti lakások aránya az épülő, a BLR által követett budapesti projekteken 58 százalék.

Nincsenek könnyű helyzetben a kibővített csok-nak köszönhetően 10+10 millió forintos összeget igényelhető 3 gyermekes családok. Jelenleg ugyanis nagyon kevés olyan lakás van, ami a 10 milliós támogatás igénybe vételéhez előírt kritériumokat teljesíti. Mindössze az épülő ingatlanok 42 százaléka 60 négyzetméter fölötti.

Navracsics Tibor: az Erasmus+ első éve valódi sikernek bizonyult

KamaraOnline
-
0
Navracsics Tibor: az Erasmus+ első éve valódi sikernek bizonyult

A kibővített és a céljának jobban megfelelő Erasmus+ uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram már az első évben teljesítette a hozzá fűzött várakozásokat – áll az Európai Bizottság kedden megjelent közleményében.

A 2 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező program már a működésének első évében több mint egymillió embernek nyújtott lehetőséget mintegy 18 000 finanszírozott projektben való részvételre. Az európai oktatási-, képzési-, ifjúsági- és sportágazatok közötti rugalmasabb együttműködési lehetőségek elősegítik az innovatív gyakorlatok kipróbálását, valamint előmozdítják a reformokat és a modernizációt is.

Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa így nyilatkozott: „Az Erasmus+ első éve valódi sikernek bizonyult. A részvevők kiemelkedő száma nyilvánvalóvá teszi, hogy a program eredményesen javítja a fiatalok foglalkoztatási kilátásait, támogatja őket abban, hogy új készségeket sajátítsanak el és új tapasztalatokra tegyenek szert, valamint hozzájárul Európa oktatási és képzési rendszereinek és ifjúságpolitikáinak modernizációjához. Az elkövetkezőkben erre a népszerűségre kívánunk építeni, hogy további, különböző érdeklődésű és hátterű csoportokat is elérjünk.”

Az Erasmus+ az első évben a program minden eddiginél több, 650 000 tanulót, tanárt, önkéntest és más fiatalt támogatott, és nyitott utat a külföldön szerzett mesterfokozatokhoz nyújtott első diákhiteleknek. A program első ízben finanszírozott szakpolitikai támogatási projekteket közigazgatási szervek és nemzetközi szervezetek részvételével, és nyújtott támogatást sportprojektek számára.

A megerősített Erasmus+ a kedvezményezetteket is erőteljesebben támogatja. Ez megmutatkozik a hazájukba visszatérő diákok külföldi tanulmányainak könnyített elismerésében is. Megfigyelhető továbbá a tanár- és személyzeti mobilitás szakmai fejlesztési stratégiákba történő, a munkáltató intézmények támogatásával megvalósuló fokozott integrációja.

Az új Erasmus+ nyitottabb is, nagy hangsúlyt helyez a társadalmi befogadás előmozdítására, az aktív polgári szerepvállalásra és a toleranciára. Mindezek megvalósítására minden korábbinál több támogatást nyújtottak a kevesebb pénzügyi eszközökkel rendelkező, illetve a speciális szükségletű résztvevőknek. További 1,3 millió eurót különítettek el 2016-ban a kisebbségek, a bevándorlók és más hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadásával kapcsolatos problémák kezelését célzó projektek támogatására.

A program magában foglal a fiatalok foglalkoztatási kilátásainak javítására és az oktatásból a munkába való átmenet elősegítésére irányuló megerősített kezdeményezéseket is. Ez a program keretében igénybe vehető gyakorlati képzési és szakmai gyakorlati lehetőségek számának növekedéséből is kitűnik.

Spanyolország, Németország és Franciaország a legnépszerűbb célállomások

Egy külön jelentésben a Bizottság ma teszi közzé az egész életen át tartó tanulás ernyőprogramjához tartozó korábbi Erasmus felsőoktatási program utolsó (2013–2014-es) tanévére vonatkozó statisztikákat a diák- és személyzeti mobilitásról. Az adatok szerint az előző évekhez viszonyítva rekordszámú, 272 000 tanuló és 57 000 tanár vett részt a programban. Spanyolország, Németország és Franciaország a 2013–2014-ben külföldön tanulmányokat folyató vagy képzésben részt vevő Erasmus-diákok körében továbbra is a három legnépszerűbb célállomás maradt.

Ezen túlmenően egy az Erasmusra vonatkozó új regionális hatásvizsgálat megerősítette, hogy az Erasmus diákcsereprogramban való részvétel általában jelentősen megnöveli a fiatalok esélyét a magas szintű, vezetői pozíciók elnyerésére, ami különösen igaz a dél- és a kelet-európai tanulók esetében.

Az Erasmus+

Az Erasmus+ program célja, hogy hozzájáruljon Európa oktatási, képzési és ifjúsági rendszereinek modernizációjához, valamint javítsa a tanulók készségeit, elhelyezkedési kilátásait és aktív társadalmi részvételét.

A hétéves program (2014–2020) költségvetése 14,7 milliárd euró. Ez a korábbinál 40 százalékkal nagyobb összeget jelent, ami tükrözi az EU azon elkötelezettségét, hogy fokozza az e területekre irányuló beruházást. Az Erasmus+ több mint 4 millió európai polgár számára nyújt majd lehetőséget arra, hogy külföldön folytasson tanulmányokat, részesüljön képzésben, szerezzen munkatapasztalatot, illetve végezzen önkéntes munkát. A program ezenkívül az együttműködés elmélyítése és az iskolából a munka világába való átmenet megkönnyítése érdekében támogatja az oktatási, képzési és ifjúságpolitikai intézmények közötti transznacionális partnerségeket. A program keretében először van lehetőség a sport területén megvalósítandó intézkedések finanszírozására a sport európai dimenziójának megerősítése és az olyan, határokon átnyúló komolyabb veszélyek kezelése érdekében, mint az eredmények manipulálása vagy a dopping. A program a Jean Monnet intézkedéseken keresztül támogatja az európai integrációval kapcsolatos oktatási és kutatási tevékenységeket is.

A korruptnak bélyegzett Putyin több vagyont kobozna el a korruptaktól

KamaraOnline
-
0
A korruptnak bélyegzett Putyin több vagyont kobozna el a korruptaktól

Hatékonyabban kell fellépni a korrupció ellen, mondta Vlagyimir Putyin, miközben Washingtonban éppen őt bélyegezték meg korrupciós vádakkal.

Sokkal jobb munkára van szükség a korrupció leleplezésére, s az ilyen vádakkal elítéltek vagyonát el kell kobozni, az összeget az állami büdzsébe kell befizetni – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden egy moszkvai tanácskozáson.

Az állami statisztika szerint tavaly 558 millió rubel (több mint 2 milliárd forint) folyt be a büdzsébe korrupcióellenes bírósági ügyek lezárása után. Ez azonban csak csepp a tengerben, hiszen ugyancsak állami becslések szerint 15,5 milliárd rubelt használhattak fel 2015-ben kenőpénzként.

A Transparency International legutóbbi jelentése szerint, amely a világ 176 országát vizsgálta, Oroszország a 119. helyet foglalta el a korrupciós listán, ezzel javított a korábbi 136. helyezéséhez kpest. A feketelistán az oroszok mögött végzett többek között Ukrajna, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Venezuela.

Véletlen egybeesés lehet, hogy a korrupció elleni tanácskozás napján jelent meg a BBC híre, miszerint az amerikai pénzügyminiszter szankciókért felelős vezetője közölte: az Egyesült Államok régóta tisztában van azzal, hogy Putyin korrupciós ügyekből hatalmas magánvagyont halmozott fel. Adam Szubin a BBC Panoráma műsorában azt mondta: az államfő óriási energetikai bizniszekben érdekelt.

A BBC-nek Moszkvából Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csak annyit mondott: teljesen felesleges ezeket a sületlenségeket kommentálni.

Őrjítő a tempó, 80 kilométer egy év alatt

KamaraOnline
-
0
Őrjítő a tempó, 80 kilométer egy év alatt

Tavaly 80 kilométer mellékút felújításával végzett a Magyar Közút. Ezzel a tempóval 300 évig tartana rendbe tenni a hazai közúthálózatot – a főutakat nem számolva.

Az elmúlt évben országszerte 17 szakaszon több mint 80 kilométeren újultak meg mellékutak a Magyar Közút Nonprofit Zrt. beruházásában, hazai és uniós forrásokból bruttó 7,236 milliárd forintot fordítottak a legrosszabb állapotú útszakaszok rendbetételére – közölte a Magyar Közút az MTI-vel. A teljes körű felújítások általánosan tartalmazzák a burkolat megerősítését és szélesítését, a kopóréteg cseréjét, belterületi szakaszokon a vízelvezető árkok és buszöblök kiépítését, rekonstrukcióját is. 

A Regionális Operatív Programban végzett felújítások a közlekedésbiztonság és térségi elérhetőség javítását, a fenntarthatóságot szolgálják az adott helyszínen leghatékonyabban alkalmazható technológiai megoldással. A létrejött homogén pályaszerkezetek gazdaságosabban karbantarthatók. A közútkezelő a sikeres projektzárások utáni években kiemelt figyelemmel kíséri a mellékutak állapotát, hogy azok tartósan kiváló minőségűek maradhassanak – írták.

Magyarország közúthálózata egyébként több mint 31 ezer kilométer hosszú, s ebből mintegy 23 ezer kilométert tesznek ki a mellékutak. Ez azt jelenti, hogy a tavaly felújított 80 kilométer az érintett útpálya mindössze 0,33 százaléka, vagyis ebben a tempóban 300 évig tartana felújítani a mellékutakat.

Szja-bevallás: az adóhivatal már aktivizálódik

KamaraOnline
-
0
Szja-bevallás: az adóhivatal már aktivizálódik

Február elsejéig még kérhető a bevallási nyilatkozattal, hogy a NAV készítse el az szja-bevallást. Közben több mint 792 ezren kapnak elektronikus bevallási értesítőt és 3 millió 245 ezer bevallási egységcsomag kerül a postaládákba ezekben a napokban – olvasható az adóhivatal közleményében.

Február elsejéig a munkáltatótól kapott nyomtatványon, vagy ha nincs munkáltató, a NAV honlapjáról letölthető 15NY31 jelű nyilatkozaton kérhető, hogy a NAV készítse el az szja-bevallást. Ezzel a lehetőséggel azok élhetnek, akiknek tavaly kizárólag munkáltatóktól származó jövedelmük volt, kedvezményeket nem vesznek igénybe és az 1+1 százalékot kivéve adójukról nem rendelkeznek.

Bevallási egységcsomagra pedig azok számíthatnak, akik tavaly saját maguk nyújtották be személyijövedelemadó-bevallásukat, vagy a NAV rendelkezésére álló adatok alapján 2015-ben bevallásköteles jövedelemre tettek szert. A csomag tartalma az elmúlt évben benyújtott szja-bevallás típusához igazodik. Az a 2 millió 272 ezer ember, aki tavaly a NAV internetes honlapjáról letölthető programmal készítette el, majd nyomtatás után postán küldte be bevallását, tájékoztató levelet és válaszborítékot kap, míg 973 ezren teljes nyomtatványgarnitúrát vehetnek kézhez a hónap végéig.

Fontos, hogy az egységcsomag tartalmától függetlenül választhatók a különböző bevallási formák, így bárki – aki a jogszabályi feltételeknek megfelel – tehet akár bevallási nyilatkozatot is.

A több mint 792 ezer ügyfélkapuval rendelkező adózót elektronikus formában értesíti a NAV, azaz internetes tárhelyükre helyezi a bevallás kitöltéséhez szükséges információkat.

Szálláshelyek, vendégéjszakák: történelmi csúcsot döntött tavaly az Európai Unió

KamaraOnline
-
0
Szálláshelyek, vendégéjszakák: történelmi csúcsot döntött tavaly az Európai Unió

Az Eurostat első becslése szerint 2015-ben az Európai Unió kereskedelmi szálláshelyein rekordszámú, nagyjából 2,8 milliárd éjszakát töltöttek el a vendégek, 3,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A vendégéjszakák száma 2009 óta folyamatosan emelkedik, döntően a külföldi turisták számának növekedése miatt. Az üzleti és az „egyéb” vendégéjszakák összesített számát tekintve tavaly is Spanyolország volt az első (421 millió, 4,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban). Franciaország 413 millióval a második (2,8 százalékos növekedés), majd Olaszország (385 millió, +1,8 százalék) és Németország (379 millió, +3,3 százalék) következik.

A vendégéjszakák száma a legdinamikusabban Romániában nőtt, ahol az egy évvel korábbinál 15,9 százalékkal több, 23,4 millió vendégéjszakát töltöttek el tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken. A „növekedési versenyben” a régió országai szerepeltek a legjobban: Szlovákiában 11,5, Csehországban 10,3, Horvátországban 7,9 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma. Ezen a listán a sereghajtó Litvánia lett, ahol 7,4 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma; Lettországban 1,3, Bulgáriában 1,1 százalékos volt a visszaesés.

A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák aránya (nem túl meglepő módon) Máltán (96 százalék) és Cipruson (94 százalék) volt a legnagyobb, majd Horvátország (92 százalék), Görögország (79 százalék) és Ausztria (71 százalék) következik. Az uniós átlag 46 százalék. A hazai közönség dominál a legerősebben a lengyelországi és a romániai szálláshelyeken (mindkét országban mindössze 19 százalék a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák aránya), hasonló a helyzet Németországban (21 százalék) és Svédországban (25 százalék).

Magyarország

Az Eurostat becslése szerint a magyarországi szálláshelyeken tavaly az egy évvel korábbinál 3,4 százalékkal több, 26,9 millió vendégéjszakát töltöttek el a turisták, ebből 12,8 milliót külföldiek. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 3,3 százalékkal, a belföldieké 3,5 százalékkal haladta meg a 2014. évit, az „eredő” növekedés így 3,4 százalék.

A KSH adatai nem pontosan ugyanezt a képet mutatják (bár a teljes évre vonatkozó mutatókat egyelőre nem közölte a statisztikai hivatal). A legfrissebb jelentés szerint január–novemberben a szálláshelyek az egy évvel korábbinál 5,7 százalékkal több, összesen 24 millió 258 ezer vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek 5,1 (12 millió 181 ezer), a belföldi vendégek 6,3 százalékkal több (12 millió 77 ezer) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken az év első 11 hónapjában, mint egy évvel korábban.

Hazai cégvezetők szerint az üzleti gyakorlat része a korrupció

KamaraOnline
-
0
Hazai cégvezetők szerint az üzleti gyakorlat része a korrupció

A magyarországi vállalatvezetők szerint a korrupció szerves része az üzleti gyakorlatnak, a többség ezért sem a megelőzésért, sem a problémás ügyek feltárásáért nem is tesz semmit.

A hazai vállalatvezetők szerint a korrupció a magyar üzleti gyakorlat szerves része, ugyanakkor nem tapasztalják a visszaéléseket a saját üzleti környezetükben – derül ki az EY tanácsadó cég, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) kutatásából. 

A vállalati visszaéléseket elemző felmérés szerint a hazai cégek alig törődnek a korrupciós kockázatokkal. Tízből nyolc magyarországi vállalkozás nem méri fel rendszeresen a működését meghatározó kockázatokat, amelyek viszont mégis, azoknak csaknem fele figyelmen kívül hagyja a korrupciós tényezőket. A nemzetközi szinthez képest a magyar cégek elmaradnak a visszaélések megelőzése érdekében tett intézkedésekben, a vállalatvezetők még akkor sem költenek erre, ha ez kis költséggel járna – mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési üzletág vezetője a kutatást bemutató budapesti sajtótájékoztatón. 

Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója felidézte, a felmérést ötödször készítették el. Háromszáz, legalább ötven dolgozót foglalkoztató cég felsővezetőjét vagy tulajdonosát kérdezték meg a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar, a kereskedelem, a turisztika, a logisztika és szállítmányozás, illetve az egyéb gazdasági szolgáltatás területén. A korábbi kutatásokhoz képest 2015-ben nem volt jelentős változás, a cégek a legnagyobb veszélyforrásnak a vállalati eszközökkel való visszaélést tekintik, a korrupciót csak kevesebb mint ötödük jelölte meg ilyenként.

A Magyarországon működő cégek 13 százaléka fordít figyelmet arra, hogy meghatározza és ellenőrizze a magas korrupciós kockázattal járó tevékenységeket és pozíciókat. Az összeférhetetlenséget, a munkatársak más cégekben birtokolt érdekeltségeit is jóval kevésbé figyelik a hazai cégek, mint a nemzetközi átlag. Információbiztonsági szempontból a vállalatvezetők jobban félnek a munkavállalók adatszivárogtatásától, mint külső behatolástól. 

Az előző évhez képest a hazai cégek körében kissé nőtt az etikai kódexszel nem rendelkezők aránya, a válaszadók teljes körében 66-ról 70 százalékra. A nemzetközi átlag szerint a cégek több mint háromnegyedének van etikai kódexe. A nemzetközi példáknál jóval kevesebben alkalmaznak „etikai forródrótot”, etikai vagy anti-korrupciós oktatást, illetve csak a hazai vállalatok ötödénél működik etikai visszaélések kezeléséért felelős szerv vagy személy. 

A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) vezetőinek 70 százaléka szükségtelennek tartja a visszaélések kezelését és megelőzését az alacsony dolgozói létszám miatt. A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanakkor éppen ezek a kisebb cégek estek áldozatul a legnagyobb arányban visszaéléseknek, árbevételükhöz viszonyítva ők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket. A kkv-k ráadásul a nagyvállalatoktól eltérő visszaélési kockázatokkal szembesülnek, lopás, sikkasztás, hamisítás, illetve a bérszámfejtéshez kapcsolódó visszaélések több mint kétszer sűrűbben fordulnak elő körükben, mint a nagyobb cégeknél.

A legolcsóbb vaj bizonyult a legjobbnak a Nébih tesztjén

KamaraOnline
-
0
A legolcsóbb vaj bizonyult a legjobbnak a Nébih tesztjén

A vizsgált vajak harmadánál talált valami problémát a Nébih. A többségnél csak a jelöléssel voltak gondok, négy termék esetében viszont már a minőséggel is, a gyártók felvizezték a vajat.

Vajakat ellenőrzött januári Szupermenta tesztjén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Élelmiszerbiztonsági szempontból valamennyi termék megfelelt az előírásoknak, egyéb szabálytalanságok azonban ezúttal is előfordultak. Összesen 11 termék esetében kellett hatósági eljárást indítani: négynél súlyos minőségi hiba, míg hét vajnál jelölési probléma miatt – olvasható a hivatal közleményében.

A NÉBIH szakemberei a hazai boltok kínálata alapján 19 előállító 33 féle termékét vizsgálták meg, melyeket laboratóriumi körülmények között teszteltek biztonsági és minőségi paraméterek mentén. Biztonsági szempontból a peroxid számot mérték a hatóság munkatársai, amelyből a termékek avasságára lehet következtetni. E téren nem akadt kifogásolnivaló, ahogyan nem találtak szabálytalanságot a termékek növényi zsír kimutatására szolgáló vizsgálatokat követően sem.

A hivatal szakemberei megmérték a négy „laktózmentes” feliratú vaj laktóztartalmát is. A vizsgált vajak laktóztartalma mind a négy esetben kimutathatósági határérték alatt volt, azaz megfelelt az előírásoknak. Minőségi paraméterek szempontjából már nem ennyire pozitív a mérleg, Egy esetben a víztartalom meghaladta a 16 százalékos határértéket, míg a másik három esetben sem a tejzsír sem a víztartalom nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A jelölési előírások betartásával hét terméknél volt probléma, ezek közül a legsúlyosabb, hogy egy vajnál nem tüntették fel a gyártás során hozzáadott – egyébként engedélyezett – adalékanyagot, a karotint (E 160a színezék).

A kedveltségi tesztelésen laikus és szakértő kóstolók pontozták a termékek küllemét, illatát, ízét, állagát és kenhetőségét. Ezen szempontok alapján a legmagasabb pontszámot az Auchan hipermarketlánc sajátmárkás terméke, a Magyarországon előállított Tuti tipp vaj kapta, amely egyébként a legolcsóbb volt a vizsgált termékek között. A második helyen a német Meggle márkázott vaja végzett (alig valamivel kevesebb pontot ért el a teszten a Jásztej teavaja, ám ezt a terméket minőségi hiba miatt diszkvalifikálták), míg a harmadik az osztrák Milfina Lactofree lett. A legkevesebb pontot a Cserpes Márkázott vaja kapta a tesztelőktől.

A vizsgálat további részleteit és a tesztelés eredményét megtekintheti ITT.

Pioneer Investment: Gyengülő hátszélben is jól teljesíthet idén az eurózóna

KamaraOnline
-
0
Pioneer Investment: Gyengülő hátszélben is jól teljesíthet idén az eurózóna

Az eurózóna gazdasága idén a tavalyit némiképp meghaladó ütemben bővülhet, jóllehet a gazdasági fellendülést 2015-ben segítő ciklikus hatások 2016-ban már nem támogatják olyan intenzíven a növekedést. Szerepüket átvehetik a strukturális reformok és az ezek nyomán javuló termelékenység – írják a Pioneer Investments londoni elemzői 2016-os európai előrejelzésükben.

Az eurózóna gazdaságát 2015-ben három alapvető tényező és egy negyedik körülmény támogatta. A három támasz az alacsony olajárak miatti növekvő vásárlóerő és javuló vállalati eredmények, az euró leértékelődése, valamint az Európai Központi Bank (EKB) likviditást erősítő kötvényvásárlási programja (QE). Negyedikként társul hozzájuk a fiskális politikák fenntarthatóvá válása, ami lehetővé teszi, hogy a költségvetések semlegesek vagy enyhén támogatók legyenek.

Ezek a hatások 2016-ban is támogatják az európai gazdaságokat, bár kétségtelenül gyengülő mértékben. A Pioneer számításai azt mutatják, hogy az olajárak bezuhanását követő évben, azaz 2015-ben az energiahordozók árcsökkenése 0,4 százalékkal növelte az európai GDP-t, s a hatás ebben évben várhatóan 0,2 százalékra mérséklődik. Az euró gyengülése tavaly 0,2-0,3 százalékot adott hozzá a növekedéshez, ebből is marad még nem egészen 0,1 százaléknyi 2016-ra, amihez hozzájön a kevésbé megszorító fiskális politikákból származó 0,1-0,2 százalék. Nehezebb beárazni a QE gazdasági hasznosságát, de eredménye tetten érhető a hitelkondíciókban, a nem pénzügyi szféra hitelköltségeiben, valamint a bankok hitelezési kedvét és az üzleti klímát számszerűsítő egyéb felmérésekben.

Az eurózóna gazdasága ezekkel a kedvező addicionális hatásokkal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint várhatóan 1,7 százalékos növekedést ért el 2015-ben. Nagy kérdés, sikerül-e az eurózónának a ciklikus hatásokat úgy meglovagolnia, hogy strukturálisan megalapozottabb növekedési pályára álljon? Ahhoz, hogy a térség megközelítse a potenciális GDP-növekedés szintjét, rendelkezésre kell hogy álljon a szükséges tőke a beruházások és a termelékenység növekedéséhez.

Ez utóbbit tekintve Európa nem áll valami jól. A Total Factor Productivity (TFP), vagyis teljes tényezőhatékonysági mutató, a termelési hatékonyságnak azt a részét mutatja meg, amelyet nem a könnyen megfogható inputok – mint a tőke és a munka – magyaráznak, hanem például az infrastruktúra, a technológia, a tudás stb. A mutató növekedési üteme az utóbbi tíz évben a nagy európai gazdaságokban számottevően alacsonyabb volt, mint az Egyesült Államokban.

A TFP Európában a nemzetgazdaságok szintjén és az eurózóna szintjén is javítható. Utóbbi esetében tudjuk is, mit lehetne tenni: egyszerűen készpénzre kellene végre váltani a monetáris unió előnyeit. Az ide vezető út széles körben ismert, a végrehajtandó lépések világosak, az eredmények mégis szerények – jelzik a Pioneer szakértői.

Az országspecifikus lépésekkel más a helyzet. Egyre fontosabb, hogy a növekedési törekvéseket megfelelő strukturális reformok mentén hajtsák végre, hiszen ez a költségvetési pozíciók nagyobb rugalmasságát eredményezi. A versenyképesség növekedésére irányuló reformokról jó képet ad a Világbank „Doing Business” elemzése, amely a különböző erőforrásokhoz való hozzáférés nehézségeit és költségeit veszi figyelembe a cégalapítástól kezdve. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy az európai gazdaságok határozott előrelépést értek el a területen, hiszen lemaradásuk fokozatosan csökkent az élenjáró Németországhoz képest.

A másik jól használható indikátor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Going for Growth” jelentése, amely azoknak az erőfeszítéseknek a jövőbeli hatását vizsgálja, amelyeket az egyes országok a potenciális GDP növelése érdekében hoznak. Az OECD jelentése szerint a termékpiaci szabályozás javulása nem teljesen egyértelmű, de például Olaszország és Franciaország esetében az utóbbi évek intézkedéseinek növekedésre gyakorolt várható pozitív hatása szignifikánsnak mondható.

A már végrehajtott strukturális reformoknak a Pioneer Investments makroelemzői szerint idén látható hozadéka lesz az európai növekedési indexekben. 2016-ra 1,9 százalék, 2017-re pedig 1,8 százalék körüli növekedést prognosztizálnak, annak ellenére, hogy a 2015-ben erős támaszt adó ciklikus tényezők hatása idén már jóval kisebb lesz.

A folyamatot az EKB hosszabb távon is laza és lazító monetáris politikája támogatja. A központi bank decemberi ülésén született döntések ugyan nem teljesítették a piac előzetes várakozásait, annyit azonban világosan megmutattak, hogy az EKB továbbra is lazító üzemmódban marad, és valószínűleg megpróbálja majd ellensúlyozni a nem várt gazdasági nehézségeket, csakúgy, mint az olcsó nyersanyagok miatt kialakuló alacsony inflációt.

2015 folyamán a növekedés motorját – szemben az év eleji várakozásokkal – sokkal inkább az egyes országok jelentették, ami jól megalapozza a jelenlegi ciklust. A feltörekvő országokban bekövetkező, vártnál nagyobb visszaesés ugyanakkor deflációs nyomást gyakorolhat Európára is, és a geopolitikai kockázatok, valamint a nemzetközi terrorizmus feltámadása is jelentős veszélyeket hordoz. Mindezeken felül meg kell említeni az Európát belülről feszítő politikai kockázatokat is, hiszen egy erős, egységes Európa felé vezető úton komoly akadályt jelenthet a több országban előretörő populista pártoktól származó széthúzás, vagy akár a brit uniós tagságról szóló népszavazás is.

Kiemelt GINOP-pályázatok: a 2016-os lista

KamaraOnline
-
0
Kiemelt GINOP-pályázatok: a 2016-os lista

Az idén is számos kiemelt felhívás jelenik meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) – derül ki a nemrég közétett éves fejlesztési keretből (ÉFK).

A kiemelt felhívások esetében a kormány előzetesen dönt a pályázó(k)ról. A Miniszterelnökség lapunkat arról tájékoztatta, hogy a 272/2014. (XI. 5.) kormányrendelet rendelet értelmében ezt az eljárásrendet kell követni, ha 

  • a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság az éves fejlesztési keretben döntött a támogatást igénylőről, a projekt tárgyáról, meghatározta az egyes végrehajtandó projektekkel kapcsolatos szakmai elvárásokat, a hozzá kapcsolódó legmagasabb támogatást és végrehajtási határidőket, és
  • a támogatás közfeladat megvalósítására irányul, vagy
  • a támogatás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá nem tartozó intézkedésnek vagy közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatásnak minősül. (A szóban forgó bekezdés szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet).

A kiemelt projektekre az egyes prioritások szakpolitikai felelősei tesznek javaslatot, amelynek elfogadásáról az ÉFK-ben a kormány dönt.

Lássuk most a 2016-ra tervezett kiemelt GINOP-felhívásokat, prioritások szerint.

A kkv-k versenyképességének javítása

Ebben a prioritásban várhatóan még januárban megjelenik (a Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Programmal (VEKOP) közös finanszírozásban, 1,02 milliárd forintos keretösszeggel a „Vállalkozói mentorálás a mikro-, kis- és középvállalkozások részére” című kiírás (GINOP-1.1.2-VEKOP-16). Pályázatot nyújthat be Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) által vezetett konzorcium, amelynek tagjai: a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a SEED Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. és a Magyar Kereskedelemfejlesztési és Promóciós Kft. A projekt célja a vállalkozói aktivitás növelése, az innovációra való nyitottság ösztönzése, az önfenntartásra és azon túl a munkahelyteremtésre való képesség fejlesztése érdekében országos vállalkozói mentorhálózat létrehozása. A projekt célcsoportját az alábbi mikro-, kis- és középvállalkozások képezik:

  • női vállalkozók,
  • vállalkozások, amelyek energiahatékonysági intézkedések bevezetése előtt állnak,
  • külpiacra lépés előtt álló, vagy alacsony külpiaci részesedéssel rendelkező vállalkozások,
  • beszállítóvá válás előtt álló, vagy rövid beszállítói múlttal rendelkező vállalkozások.

Ebben a prioritásban jelent meg tavaly májusban a „Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program” című kiemelt program is, 8,35 milliárd forintos keretösszeggel.

Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció

A GINOP második a prioritásában egyetlen kiemelt felhívás volt, a 2015 márciusában meghirdetett „ELI lézer kutatóközpont megvalósítsa” című, amely szakaszolt projektként valósul meg. (A szóban forgó kiírás a 2. fázisra vonatkozott, keretösszege 40,05 milliárd forint.

Infokommunikációs fejlesztések

Ebben a prioritásban tavaly jelentek meg

című kiemelt felvívások.

Februárban várható a „Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése” című felhívás (GINOP-3.3.1-16), amelyre konzorciumvezetőként a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), konzorciumi tagként pedig a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) jelentkezhet. A 2,00 milliárd forintos keretösszegű felhívás célja a közösségi IKT hozzáférési pontok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése, azokon keresztül az e-Befogadás erősítése.

A KIFÜ és az NFM konzorciumára lesz kiírva áprilisban az „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése” című (GINOP-3.3.2-16) felhívás, amelynek keretében 2,5 milliárd forintot lehet majd elkölteni a digitális eszközök és szolgáltatások (különös tekintettel az e-közszolgáltatások) felnőtt lakosság körében történő népszerűsítésére, valamint a használatukra való ösztönzésre a kistelepüléseken és a hátrányos helyzetű csoportok körében.

Októberben jelenik meg a tervek szerint a „Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése” című (GINOP-3.4.3-VEKOP-16) felhívás, összesen 4,29 (ebből VEKOP: 1,29) milliárd forint keretösszeggel. A felhívásra a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a KIFÜ kérhet támogatást, a cél az állami hálózat-konszolidáció kiteljesítése, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat továbbfejlesztése, bővítése, kapacitásainak növelése.

Foglalkoztatás

Az 5. prioritás két nagyágyúja a 2014-ben megjelent, 160 milliárd forintos keretösszegű „Ifjúsági Garancia”, valamint a tavaly meghirdetett „Út a munkaerőpiacra”, amelynek keretösszegét 224 milliárd forintra emelték. Mindkettőre az NGM nyújthatott be (konzorciumvezetőként) támogatási kérelmet, a kormányhivatalokkal társulva.

A napokban jelent meg a „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése – támogató szolgáltatások” című kiírás; az idén ebben a prioritásban című még három kiemelt felhívás várható.

„Gyakornoki program – Támogató szolgálatok Szakképzési centrumok konzorciuma” (GINOP-5.2.5-16). Az 1,20 milliárd forintos keretösszegű, januárra „kiírt” felhívás célja a szakképzésből kikerülő fiatalok munkáltatóknál történő gyakornoki elhelyezkedésének támogatása és foglalkoztatásuk nyomon követése, a szakképzési centrumok kérhetnek (konzorciumi formában) támogatást.

„Vállalati felelősségvállalás ösztönzése és állásfeltárás” (GINOP-5.3.6-16); májusban várható. A 3,00 milliárd forintos keretösszegre az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFK) pályázhat; a vállalatok hatékony társadalmi felelősségvállalását támogató projekt a korábbi hasonló (hazai finanszírozású) projekt eredményeire épül és személyre szabott tanácsadásokkal segít a vállalkozásoknak hatékony felelősségvállalási stratégiák kidolgozásában, ezzel is erősítve alkalmazkodóképességüket.

„Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” (GINOP-5.3.7-16). A novemberre kiírt felhívásban szintén az OFK „pályázhat”; a 3,60 (ebből VEKOP: 1,00) milliárd forintos keretösszegből megvalósítandó célok: a munkakörülmények javítása és a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítása az ellenőrzések hatékonyságának növelésével, az ellenőrzésekhez szükséges humánkapacitások és erőforrások további erősítésével, valamint a jogtudatos magatartás elterjesztésével.

A versenyképes munkaerő

A 6. prioritásban decemberben jelent meg „A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése” című kiemelt felhívás, az idén még az alábbiak várhatóak:  

„Idegen nyelvi készségek fejlesztése” (GINOP-6.1.3-16). A 15 milliárd forintnyi keretösszegből a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal fejlesztheti majd a felnőtt lakosság idegen nyelvi kompetenciáit; a felhívás várhatóan októberben jelenik meg.

„Munkahelyi képzések támogatása kis- és középvállalatok munkavállalói számára” (GINOP-6.1.6-16). Szintén októberre várható, és szintén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal nyújthat be támogatási kérelmet, 20 milliárd forint keretösszegre. A projekt célja, hogy az alkalmazottak foglalkoztathatóságának, a munkavállalók munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása révén növekedjen a vállalkozások versenyképessége, és a támogatás ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére.

„A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése” (GINOP-6.2.4-VEKOP-16). A 7,00 (ebből VEKOP: 1,92) milliárd forintos keretösszegű, a tervek szerint márciusban megjelenő felhívás is a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal asztala. A projekt célja az iskoláskorú és a felnőttkori szakmatanulás minőségének javítása és az ehhez szükséges információs rendszer működtetése, a szakképesítés megszerzéséhez való hozzáférés előmozdítása rugalmas és átjárható képzési rendszer kialakítása révén, valamint a fenntartható és intelligens gazdaság igényeinek kiszolgálása érdekében tartalom- és eszközfejlesztés.

Turizmus

A 7. prioritásban két nagy kiemelt pályázatra összesen 55 milliárd forintnyi uniós támogatás jut.

A „Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása” (GINOP-7.1.1-15) című projekt már 2015-ben elindult, a legfrissebb fejlesztési terv szerinti keretösszege 33 milliárd forint. Pályázhat a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (konzorciumvezetőként vagy önállóan); konzorciumi formában benyújtott pályázat esetében konzorciumi tag lehet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az önkormányzatok és az államháztartás rendszerén belüli és kívüli nonprofit szervezetek. A projekt keretében támogatott fejlesztésektől azt váárják, hogy

  • a nemzetközi vonzerő elérése érdekében rendelkezzenek valós keresleti megalapozottsággal, valamint jól meghatározott célcsoport-szegmentációval,
  • interaktív, innovatív elemeket is tartalmazzanak, a komplex élményszerzést szolgálják, illetve a látogatószám, a tartózkodási idő és a költés növelésére irányuljanak,
  • a turisztikai kkv-kkal való együttműködésre teremtsenek lehetőséget, váltsanak ki multiplikátor hatást,
  • hatással legyenek a helyi foglalkoztatásra (közvetlen és közvetett módon),
  • megvalósítása során a projektgazda az eredeti állapot megőrzése, helyreállítása érdekében a hagyományos anyagok, eljárások, eszközök használatát részesítse előnyben,
  • a turizmus szezonális ingadozásának csökkentését szem előtt tartva az érintett létesítmények egész éves nyitva tartását szolgálják.

„Az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése” (GINOP-7.1.2-15). A 22,3 milliárd forintos keretösszegre a Magyar Természetjáró Szövetség, a Magyar Vitorlás Szövetség, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség, a Kerékpáros Magyarország Szövetség, illetve az általuk vezetett és a Nemzeti Sportközpontokkal mint konzorciumi taggal alkotott konzorciumok pályázhatnak, több megyét érintően komplex szolgáltatások nyújtására, valamint látogatószám, tartózkodási idő és vásárlóerő generálására.

Szakemberképzést támogat az Apollo Tyres gumiabroncsgyártó

KamaraOnline
-
0
Szakemberképzést támogat az Apollo Tyres gumiabroncsgyártó

Abroncsgyártó és gumiipari technikus képzések indulnak szeptembertől a hevesi Eötvös József Református Oktatási Központban, a gyakorlati helyet a Gyöngyöshalászon épülő Apollo Tyres gumiabroncs gyár biztosítja majd.

A vállalat tájékoztatása szerint a duális képzésekre február 12-ig jelentkezhetnek a végzős, nyolcadikos tanulók. Az induló szakok naprakész műszaki ismereteket adnak az itt végzett fiataloknak, akik gyakorlati idejüket az Apollo Tyres gyöngyöshalászi üzemében fogják tölteni, amely 2017 első negyedévében kezdi meg a termelést – számolt be az MTI. 

Az abroncsgyártó 3 éves szakiskolai képzés, amelyben a gumiabroncsgyártás valamennyi részfolyamatát megismerheti a tanuló, a gumikeverék készítésétől a vulkanizáláson át a minőségellenőrzésig. A gumiipari technikus 4 plusz 1 éves képzés, amely érettségit és emelt szintű szakképesítést is ad. Kannan Prabhakar, az Apollo Tyres Hungary ügyvezető igazgatója a közleményben kifejti: a képzések piacképes ismereteket adnak, egyben bíznak abban, hogy a hevesi iskola diákjai közül „sokakat később kollégaként üdvözölhetnek”.

Együd László, a hevesi iskola iqazgatója az MTI-nek elmondta, 54 tanulóval kezdődhet majd az oktatás: 12-12 diák jelentkezését várják az abroncsgyártó és a gumiipari technikus képzésekre, további 30 tanulóval pedig egy 4 éves vegyipari ágazati szakközépiskolai osztályt is indítanak. A jelenleg tíz szakmát oktató intézmény kínálata így további két szakmával bővül, a 17 dél-hevesi településre kiterjedő beiskolázási körzet pedig a Jászberény-Mezőkövesd térség bevonásával 50 településre nőhet. Ez a körzet ugyanis az, ahonnan a munkavállalók egy órán belül elérhetik a leendő gyöngyöshalászi gumiabroncsgyárat – mutatott rá az igazgató. 

Együd László elmondta továbbá: az új képzésekhez szükséges gépek, berendezések beszerzését Heves önkormányzata vállalta magára, az ehhez szükséges mintegy 30 millió forintot a város idei költségvetéséből fogják biztosítani.

Tavaly novemberben a Miskolci Egyetemmel állapodott meg az Apollo Tyres arról, hogy az egyetem járműipari és a hozzá kapcsolódó képzéseit az Apollo Tyres nemzetközi csapata tapasztalataival segíti majd. A tervek szerint az Apollo gyakorlati helyet biztosít az intézmény hallgatóinak gyöngyöshalászi gyárában, és az egyetemmel kötött keretszerződés lehetőséget ad arra, hogy részt vegyen az elméleti oktatásban és a tanszéki K+F tevékenységek megvalósításában is. Az év végén pedig az Egri Szakképzési Centrum gyöngyösi József Attila Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumával kötött a hevesi Eötvös József Református Oktatási Központéhoz hasonló képzési szerződést az Apollo. 

Az Apollo Tyres a tervek szerint 2017 első negyedében nyitja meg a mintegy 146 milliárd forintos zöldmezős beruházással épülő gumiabroncsgyárát Gyöngyöshalászon, ahol évente 5,5 millió személyautó- és kisteherjármű-, valamint 675 ezer busz- és tehergépjármű-abroncsot fog előállítani az európai piacra. A gyár csaknem ezer munkahelyet hoz létre.

Kultkocsmák is bemutatkoznak februárban az Indoor Sörfesztiválon

KamaraOnline
-
0
Kultkocsmák is bemutatkoznak februárban az Indoor Sörfesztiválon

Száz féle kisüzemi sört is kínálnak az első Indoor Sörfesztiválon Budapesten a Gellért Hotelben február 19. és 21. között.

A Serfőző és a Danubius Hotel Gellért közös szervezésében egy egész hétvégén keresztül hódolhatnak a csaknem 100 féle kisüzemi sörnek és sörgasztronómiai csodáknak február 19. és 21. között – írja a Turizmus Online.

A tematikus napok az angolok, a németek, illetve a csehek sörkultúráját mutatják be.

Az eseményen „Kocsmavacsora” is lesz, ahol a Gellért Söröző meghívására olyan budapesti, a sörökre specializálódott kultkocsmák vonultatják fel ezúttal étel- és sörspecialitásaikat, mint az Élesztő, az Importer, a Léhűtő és a Marionett.

Az ételstandoknál a Gellért vezető séfje, Héjja László finomságai kínálják az alapot az italokhoz, míg vasárnap sör brunch-csal búcsúztatják a hétvégét.

A KamaraOnline interjúját Schillinger Attilával, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatójával itt olvashatja.

Ukrajna két hónapot adott a Gazpromnak, aztán nem ereszt át gázt Európába?

KamaraOnline
-
0
Ukrajna két hónapot adott a Gazpromnak, aztán nem ereszt át gázt Európába?

Kijevben kedden bejelentették: a Gazpromnak két hónap haladékot adnak, hogy felülvizsgálja monopolhelyzetének megváltoztatását az Ukrajnán át történő gázszállításban. Az orosz külügyminiszter szerint nem reményt keltő a helyzet.

Ha valaki véletlenül azt gondolta volna, hogy az Ukrajnán át történő orosz gázszállítás nem szimplán üzleti ügy, hanem kőkemény politikai kérdés, azt helyre tehette az orosz külügyminiszter keddi reagálása. Szergej Lavrov Moszkvában azt mondta, hogy az ukrajnai gáz tranzit egyre kevésbé megoldott, Oroszország nem véletlenül keres jó ideje alternatív megoldást.

Lavrov külön kiemelte, hogy Európának szüksége van az orosz földgázra, ezért is furcsa, hogy Brüsszel mindent elkövetett annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a Déli Áramlat földgázvezeték megépítését. Moszkva immár hivatalosan is bejelentette, hogy eláll a projektől, és a jövőben az Északi Áramlat 2-re koncentrál, még akkor is, ha az Európai Uniónak ez is megfeküdte a gyomrát.

A gázvita az utóbbi napokban különösen kiéleződött Kijev és Moszkva között. Ukrajna előbb bejelentette, hogy a Gazpromtól közel 80 százalékkal több pénzt kér a tranzitért. Ezt követően az ukrán versenyjogi bizottság 3,47 milliárd dollárra büntette a Gazpromot, mondván, az orosz óriás cég visszaél monopolhelyzetével és erőfölényével. A bírság összege szinte centre azonos az ukránok adósságával, amit tavaly december 31-ig kellett volna visszafizetniük Oroszországnak.

A versenyjogi bizottság kedden még egyet csavart a kérdésen azzal a bejelentésével, hogy a Gazprom két hónapot kap a monopolhelyzetével kapcsolatos vita rendezésére. Ha ezt nem teszi meg, elképzelhető, hogy Ukrajna felfüggeszti a gáz tranzitot. Ennek nyilván Brüsszelben sem tapsolnának, ahol tavaly ősz óta nagy erőkkel győzködték a kijevi kormányt, hogy rendezze a tartozását. Ennek hiányában ugyanis Ukrajna technikai államcsődben van 2016. január 1-je óta, igaz, ezt Kijev nem ismeri el.

A felek kölcsönösen bírósági perekkel fenyegetőznek, ebből a szempontból Kijev most mintha orrhossznyival vezetne. Petro Porosenko ukrán államfő ugyanis felkérte Arszenyij Jacenyuk miniszterelnököt, hogy a kormány egy sor gazdasági kérdésben forduljon nemzetközi bírósághoz, amelyben orosz nagyvállalatok elmarasztalását kérik. Hogy ezt pontosan milyen indok alapján lehet megvalósítani, egyelőre nem világos, mindenesetre a minisztériumok gőzerővel dolgoznak az ügyön.

Beperelte a Saxo Bankot a Buda-Cash felszámolója

KamaraOnline
-
0
Beperelte a Saxo Bankot a Buda-Cash felszámolója

A Buda-Cash felszámolója pert indította a Saxo Bank ellen, hogy visszaszerezze azt a mintegy 12 milliárd forint értékű pénzt és értékpapírt, amelyet a brókercég ügyfelei helyeztek el a dán pénzintézetben.

Pert indított a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) a Saxo Bank ellen, hogy visszaszerezze azokat az értékpapírokat és pénzeket, amelyeket a tavaly március óta felszámolás alatt álló Buda-Cash ügyfelei helyeztek el a dán pénzintézetben – írja keddi számában a Világgazdaság.

A PSFN tájékoztatása szerint mintegy 12 milliárd forintnyi értéket kívánnak így visszaszerezni a Saxótól, amely azzal indokolja a visszatartást, hogy a platformján üzletelő Buda-Cash-ügyfelek a svájci frank tavaly januári elszállása után nem tettek be pluszfedezetet.

A cikk emlékeztet arra: az ügyben a befektetésvédelmi szabályok megsértése és az ügyfelek nem megfelelő tájékoztatása miatt a dán felügyelet már elmarasztalta a Saxót.

Fogyasztóbarát módosítások az új biztosítási törvényben

KamaraOnline
-
0
Fogyasztóbarát módosítások az új biztosítási törvényben

A 2016 januárjától életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) számos új fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmaz, s a korábbinál hangsúlyosabbá teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelési szerepét is – olvasható az MNB kedden megjelent közleményében.

Az új biztosítási törvény nyomán a biztosítóknak januártól közölniük kell ügyfeleikkel a megtakarítási életbiztosítási termékek teljes költségmutatóját, s hosszabbítaniuk kell panaszfogadási célú nyitvatartási idejüket. A többes ügynökök ezentúl a függő biztosításközvetítők körébe tartoznak, az esetlegesen felszámolás alá kerülő biztosítóknál pedig – a gyorsabb kifizetések előkészítésére is – a felszámolónak napokon belül tájékoztatást kell adnia a folyamat megindultáról. Bővült a jegybank biztosításfelügyelési eszköztára is.

Az új jogszabály szerint a megtakarítási jellegű – folyamatos és egyszeri díjfizetésű – életbiztosítások megkötését megelőzően, a termékismertetők átadásakor a biztosítóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a konstrukciók teljes költségmutatójáról (TKM) is. E TKM-eket a biztosítóknak internetes honlapjukon is közzé kell tenniük. A megtakarítási elemeket tartalmazó életbiztosítások megkötését emellett kötelezően írásos igényfelmérő dokumentum kitöltésének kell megelőznie. Az igényfelmérő konkrét tartalmát a friss törvény előírása alapján az MNB rendeletben szabályozta.

A korábbi szabályozástól eltérően az új Bit. a többes biztosítási ügynököket is a függő ügynökökhöz sorolja. Ők tehát (az alkuszokkal ellentétben, ahogyan korábban is) nem az ügyfelek, hanem a biztosítók megbízásából végzik közvetítői tevékenységüket, azonban új szabály, hogy az általuk esetleg az ügyfeleknek okozott károkért is a biztosító felel. Ennek nyomán viszont a biztosító utólag tőlük is követelhet kártérítést. Abban az esetben pedig, ha vitás vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt, a többes ügynök köteles azt megtéríteni. Ezért (az alkuszokhoz hasonlóan) a többes ügynököknek is rendelkezniük kell káronként 1,251 millió euró, egy éves időszakra szólóan összességében pedig 1,876 millió euró összegű felelősségbiztosítással vagy vagyoni letéttel. Megszűnt viszont a korábbi törvényben nevesített biztosítási szaktanácsadói tevékenység.

Az új Bit. hatálya – akár a brókerügyek tanulságaként is – immár kiterjed a biztosítók könyvvizsgálóira is. A kisebb biztosítókra a törvény új, külön részletes könyvvizsgálói eljárási szabályokat határoz meg.

Változik az ügyfélfogadás rendje is. Azoknak a biztosítóknak, amelyek nem rendelkeznek az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, vagyis csak a székhelyükön fogadják személyesen az ügyfeleket januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan fogadniuk kell az ügyfelek szóbeli panaszait. A hét többi munkanapján – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell ezt az ügyfeleiknek biztosítani. Ha a biztosító rendelkezik az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, az ügyfelek személyes szóbeli panaszait változatlanul annak nyitvatartási idejében kell fogadniuk.

Telefonon a biztosítóknak januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan, a hét többi munkanapján pedig – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell fogadni az ügyfelek megkereséseit. Az elektronikus úton elküldött ügyfélpanaszokat a biztosítóknak változatlanul folyamatosan, időkorlát nélkül kell fogadniuk.

A többes ügynökök és az alkuszok a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyükön minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapon 8 órától 20 óráig, kötelesek fogadni. A panaszok azonnali kivizsgálását a közvetítők úgy is teljesíthetik, hogy a hívás fogadása a hangfelvétel rögzítésével történik, és az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon – érdemi panaszkezelés céljából – a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívást meg kell őrizni.

A korábbiakban az MNB rendeletben szabályozta, hogy az ügyfelek telefonos hívásai esetén a biztosítóknak mindent meg kell tenniük, hogy az őket keresők legkésőbb 5 percen belül élőhangos ügyintézővel léphessenek kapcsolatba. E szabályozást most az új Bit. törvényi szintre emelte. Az ügyfelekkel rögzített vonalon folytatott telefonbeszélgetéseket (telefonon tett szóbeli panaszok) az eddigi 1 év helyett 5 évig, az ügyfelek nem telefonon közölt panaszait, illetve az azokra adott írásos válaszokat a korábbi 3 év helyett pedig szintén 5 évig kell megőrizni a biztosítóknak.

Az ügyfelek, károsultak, hitelezők eddiginél gyorsabb kifizetését célozhatják a biztosítók esetleges felszámolására vonatkozó új szabályok. A felszámolás jogerős elrendelése után annak tényéről, s a főbb tudnivalókról (így a még élő biztosítási szerződések megszűnéséről) a mindenkori felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft.-nek – az eddigi 30 nap helyett – első alkalommal már 5 napon belül tájékoztatót kell közzétennie a biztosító, az MNB, illetve a saját honlapján.

A felszámoló ezentúl immár nem csak a teljes felszámolási folyamat végén, hanem közben is (úgynevezett közbenső mérleg alapján) – a feltételek teljesülése esetén – fizethet a követeléssel élőknek. Ha nincs meg az általuk követelt teljes összeg, elsőként a személyi sérüléses biztosítási követeléssel élőknek teljesíthet azonos arányú kifizetést. Ha az ő teljes kielégítésük után is volna még vagyon, az élet- és felelősségbiztosítási követeléssel élőknek jár a kifizetés, szintén azonos arányban (de előbbieknél követelésenként maximum 30 millió forintig, utóbbiaknál a követelés értékének legfeljebb 75 százalékáig). A közbenső mérleg közzétételekor esetleg ezután is fennmaradt vagyon az egyéb biztosítási követeléssel élők között osztható szét arányosan a kár, szolgáltatás értékének háromnegyedéig.

Azon ügyfelek, akik kockázatát a biztosító viszontbiztosítással fedezte, a konkrét viszontbiztosítási szerződések közvetlen jogosultjaivá válnak. Ez azt jelenti, hogy a követeléssel élő biztosítóval (illetve ténylegesen annak felszámolójával) azonos kielégítési sorban kaphatják meg jogos kifizetési igényüket.

Más pénzügyi tárgyú törvényekhez hasonlóan az új Bit. is lehetővé teszi, hogy az MNB – eddigi helyszíni vizsgálatain túl, előzetes kiértesítés nélkül – helyszíni vizsgáló(ka)t küldjön ki a biztosítókhoz. A maximum 30 (hosszabbítás után legföljebb 60) napig a biztosítóknál lévő jegybanki helyszíni vizsgálók ellenőrzéseket végezhetnek, és részt vehetnek a biztosítók különböző (például igazgatósági, közgyűlési) testületi ülésein is.

Az idén hatályba lépett új Bit. emellett a Szolvencia II. európai uniós biztosítási piaci szabályozási és követelményrendszerének hazai bevezetésével a biztosítási piacon kockázatalapú tőkekövetelményt és felügyelési szabályrendszert vezet be, illetve a piaci szereplők működésének egyéb területein is fontos belső változásokat honosít meg.

Alapjogok: minél nagyobb a kockázat, annál erősebb a kísértés

KamaraOnline
-
0
Alapjogok: minél nagyobb a kockázat, annál erősebb a kísértés

Az alapvető jogokat mindig fenyegeti veszély. Minél nagyobb a biztonsági kockázat, annál nagyobb a kísértés, hogy megnyirbáljuk a jogokat – mondja Michael O’Flaherty, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének elnöke.

Az alapvető jogok védelme az uniós jog egyik alapköve, amely számos kihívást jelent az EU számára, hiszen kérdéseket vet fel például az adatvédelem, vagy a menekültügy terén. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége jelentést készített a tömeges megfigyelésekről és azok alapvető jogokra gyakorolt hatásáról, amelyet Michael O’Flaherty, az ügynökség igazgatója ismertet az állampolgári jogi szakbizottság hétfői ülésén. Az Európai Parlament sajtósai az igazgatót kérdezték arról, milyen az alapjogok helyzete az EU-ban.

– Mi az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének feladata? Hogyan segít az uniós állampolgároknak?

– Az ügynökség elsődleges feladata, hogy tanácsot és támogatást biztosítson a döntéshozók számára, hogy olyan intézkedésekről határozzanak, amelyek összhangban vannak az alapvető jogok védelmével. Információt biztosítunk arról, hogyan gondolkodnak az emberek a jogaikról, valamint jogi tanácsadást nyújtunk, tudatosságnövelő és kapacitásbővítő programjaink vannak az uniós intézményekben és a tagállamokban.
Olyan kérdésekkel foglalkozunk, amelyeknek tényleges hatása van az emberek mindennapi életére. Ezért is van például, hogy nemrég tíz napot töltöttem egy rendkívüli befogadóállomás látogatásával.

– Számos vita zajlik az alapjogok védelméről napjainkban, elég a terrorizmus elleni küzdelem részeként bevezetett biztonsági intézkedésekre, vagy arra a néhány tagállamra gondolnunk, amelyek határaik lezárását fontolgatják. Veszélyben vannak az alapvető jogok Európában?

– Az alapvető jogokat mindig fenyegeti veszély. Minél nagyobb a biztonsági kockázat, annál erősebb a kísértés, hogy megnyirbáljuk a jogokat. Nem vesszük figyelembe, hogy az alapvető jogok rendszere az erős és egészséges társadalom egyik kulcsfontosságú eleme.
Ez nem azt jelenti, hogy az összes alapvető jogot teljes mértékben, kivétel nélkül, minden körülmények között garantálni kell. A tagállamoknak arra kell figyelniük, hogy a szigorítások szükségesek és arányosak legyenek.
Ilyen esetekben szakértői tanácsokon, kutatásokon keresztül segítünk, mint ahogyan a legújabb, a tömeges megfigyelések és az alapvető jogok kapcsolatát vizsgáló jelentésünk esetében is.

– Mi az ügynökség szerepe a menekültválság kezelésében?

– Szorosan együttműködünk a menekültválság megoldásán dolgozó ügynökségekkel, mint például a Frontex. Képzéseket tartunk a kollégáiknak és segítséget nyújtunk az olyan, érzékeny ügyekhez kapcsolódó technikák és eljárások kialakításában, mint például az ujjlenyomatvétel a menedékkérőktől.
Havonta nyilvános jelentést készítünk a menekültválság által leginkább érintett kilenc tagállam helyzetéről. Emellett figyelemmel kísérjük, hogy milyen hatással van a válság a közösségek alapvető jogaira a leginkább érintett területeken, mint például a görög szigeteken, ahol az emberek évek óta ebben élnek.

1...1 0821 0831 084...1 2051 083. oldal a 1 205-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv