Az állami támogatásoknak és a kedvező hitelkamatoknak köszönhetően most könnyebben jutnak saját ingatlanhoz az első lakásukat vásárlók. A kereslet bővülésével együtt azonban az árak is emelkednek.
Régen tudták a magyarok olyan kedvező feltételek mellett megvásárolni első lakásukat, mint most – véli elemzésében az FHB Bank. Különösen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kibővítése, a három gyermekkel elérhető 10+10 milliós (támogatás+támogatott hitel) konstrukció bevezetése, valamint a munkaerőpiaci helyzet javulása segíti az első lakásuk megvásárlása előtt állókat. Az említettek mellett a hitelezési feltételekben is pozitív irányú elmozdulás volt tapasztalható az elmúlt egy év során. A vizsgált tényezők közül ugyanakkor némileg romlott a lakásárak jövedelmekhez való viszonya, amelynek hátterében a lakáspiaci mélypont elérését követő, az elmúlt több mint másfél évben bekövetkezett jelentős lakásár-növekedés áll.
Most valamivel gyorsabban lehet összespórolni a pénzt egy lakásra. Míg az árak jövedelemhez viszonyított aránya 2007-ben még átlag 1,93 volt (vagyis 1,93 hónapnyi átlagjövedelemért lehetett egy négyzetméternyi lakást megvásárolni) 2014-re ez a mutató 1,17-re csökkent. A lakáspiac 2014-ben azonban elérte a mélypontot, és az árak emelkedésbe kezdtek. A drágulás 2015-ben is folytatódott, és az árnövekedés fel is gyorsult, amit a közel négy százalékkal növekvő jövedelmek sem tudtak ellentételezni. Ennek hatására a lakásárak jövedelemhez viszonyított aránya növekedett, már csak 1,27 hónapnyi átlagjövedelemből lehet egy átlagos méretű lakás egy négyzetméteréhez hozzájutni.
A lakáspiac élénkülése a hitelezés alakulásán is meglátszik. Miközben 2014-ben még csak elérte a 20 milliárd forintot a havi kihelyezések értéke, 2015 közepétől már a hitelkihelyezések összege folyamatosan átlépi a havi 30 milliárd forintot, sőt szeptemberben meghaladta a 40 milliárd forintot is. A lakásvásárlók számára kedvező, hogy a hitelek terhe tovább csökkent az elmúlt egy évben, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a piaci kamatozású forint hitelek teljes hiteldíj mutatója átlagosan 5,76 százalék volt 2015 novemberében, míg 2014-ben ugyanebben a hónapban még 6,6 százalék volt.
Míg korábban a garzonok voltak a legkeresettebbek, és ezért az új építésű lakások jelentős része is ilyen volt, addig – a Budapesti Lakáspiaci Riport (BLR) adatai alapján végzett becslés szerint – a most épülő projektekben az egyszobás lakások aránya csupán valamivel 10 százalék fölötti. Ráadásul ebben nagy szerepe van egy kimondottan ilyen lakásokat kínáló projektnek, e nélkül az egy szobával rendelkező ingatlanok aránya mindössze 7,1 százalék lenne, ami azt is jelenti, hogy a korábbiakhoz képest még tovább csökkent ennek a kategóriának a részesedése az épülő lakásokon belül. Vagyis a garzonlakások korszaka, mely az első újlakás-építési hullámot jellemezte, vélhetően most, a válság után sem tér vissza.
Kislakások ugyanakkor jelentős arányban készülnek a különböző projekteken belül. A most épülő lakások között a legnagyobb arányban a 40-60 négyzetméter közötti ingatlanok találhatóak, melyek összesen több, mint 42 százalékát teszik ki az építés alatt álló állománynak, de a 40 négyzetméter alatti lakások is fontos csoportot képviselnek több, mint 15 százalékos részesedésükkel. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 60 négyzetméter alatti lakások aránya az épülő, a BLR által követett budapesti projekteken 58 százalék.
Nincsenek könnyű helyzetben a kibővített csok-nak köszönhetően 10+10 millió forintos összeget igényelhető 3 gyermekes családok. Jelenleg ugyanis nagyon kevés olyan lakás van, ami a 10 milliós támogatás igénybe vételéhez előírt kritériumokat teljesíti. Mindössze az épülő ingatlanok 42 százaléka 60 négyzetméter fölötti.
