Kezdőlap Blog Oldal 1076

Steve McCurry-tárlat és fotóművészeti szalon a Műcsarnok idei programjában​

Steve McCurry-fotókiállítás, Fotóművészeti Nemzeti Szalon, természetművészeti tárlat és a monarchia utolsó évtizedeinek művészetét áttekintő kiállítás is szerepel a Műcsarnok idei programjában.

A Műcsarnokban február 24-én nyílik a vörös ruhás afgán lány portréjáról világszerte ismert fotográfus, Steve McCurry kiállítása a művész részvételével. McCurry a nyolcvanas években bejárta Ázsiát, és magas művészi színvonalon örökítette meg például Afganisztán szovjet megszállását: „nemcsak az emberi méltóság megjelenítője, hanem a filantrópia szószólója is” – méltatta a számtalan nemzetközi díjjal kitüntetett amerikai fotográfust sajtótájékoztatóján Szegő György művészeti igazgató.

Néhány nappal később Közvetlenül a Műteremből címmel tíz kortárs magyar művész legfrissebb alkotásaiból nyílik tárlatsorozat, amely generációs és stiláris értelemben is rendkívül változatos megközelítést nyújt. Barakonyi Zsombor, Halász András, Jovián György, Lábass Endre, Nyári István, Orosz István, Pika Nagy Árpád, Rabóczky Judit és Georgios Tzortzoglou, valamint Ütő Gusztáv anyagait a Műcsarnok egy-egy kurátora rendezi minitárlatokba – mondta a művészeti igazgató az MTI beszámolója szerint.

Szarka Klára fotótörténész vezetésével már folynak a Fotóművészeti Nemzeti Szalon előkészületei is. Az utóbbi tíz-tizenöt évben hatalmas technológiai átalakulás zajlott le a fotográfia területén, és a digitális váltás nem pusztán technikai változásnak bizonyult – hangsúlyozta Szegő György. Elmondása szerint a Nemzeti Szalon a klasszikus mestereket és a mai kor friss áramlatait egyaránt láttatni kívánja április 23-tól.

Nyáron nagyszabású természetművészeti kiállítást rendez a Műcsarnok: Kis Gesztusok címmel 35 magyar és nemzetközi, városi és vidéki környezetben alkotó művész, művészcsoport mutatkozik be, különböző anyagok, folyamatok és elgondolások segítségével tárva fel a természethez való kötődésünket Keserü Katalin művészettörténész rendezésében.

Idén jubileumi évet ünnepel a Műcsarnok, 120 éve adták át ugyanis jelenlegi épületét. Az évforduló tiszteletére nagyszabású kiállítás tekinti át az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeinek fő képzőművészeti stílustörekvéseit Sármány-Parsons Ilona válogatásában november 16-tól. A magyar festészet és szobrászat főművei mellé helyezve a lengyel, a cseh, az osztrák, majd a kibontakozó horvát és szlovén művészet alkotásait, kirajzolódnak a közös stílusáramlatok és az azonos intellektuális és művészi problémákra adott egyéni, de közös gyökerű válaszok.

Olyan nevekkel találkozhatunk majd a tárlaton, mint Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Hans Makart, Jan Matejko, Lotz Károly, Jakub Schikaneder, Csók István, Maksymilian Gierymsky, Hans Tempe, Gustav Klimt, Vaszary János, Stanislaw Wyspianski, Ivana Kobilca, Jan Preisler, Mirko Racki.

A tavalyi évről szólva Szegő György elmondta, hogy a 2014-es évhez képest megduplázódott a látogatószám: 2015-ben csaknem 80 ezren tekintették meg a Műcsarnok kiállításait, míg egy évvel korábban 46 ezer látogatót fogadott az intézmény. A legnagyobb közönséget a Képzőművészeti Nemzeti Szalon és a Schöffer-Vörösváry-Malgot-Csertői-tárlatok vonzották – tette hozzá a művészeti igazgató, megjegyezve, hogy várakozásai szerint 2016-ban a tavalyi látogatószámot is meg fogják haladni.

Megújul a Valentin-napi páros teniszverseny

Megújul a Valentin-napi páros teniszverseny, melyet február 13-án már 18. alkalommal rendeznek meg a Tabáni Tenisz Centerben.

Megay Róbert Péter főszervező sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az idei versenyen is az üzletemberek, politikusok, neves közéleti személyiségek és sportolók ragadnak ütőt. Ezúttal 28 páros vesz részt a jövő szombaton reggel 9 órakor kezdődő tornán, amely most is a „Szeressük egymást, gyerekek!” mottó jegyében zajlik – tudósított az MTI. 

Hozzátette: nemcsak a résztvevők 30 százaléka lesz új, hanem a lebonyolítás is számos változást és meglepetést ígér, de hogy pontosan milyeneket, azt egyelőre nem kívánta elárulni. Ott lesz a pályán többek között Pintér Sándor belügyminiszter, Stump István alkotmánybíró, Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter, Fazakas Szabolcs, az Európa Számvevőszék tagja, Rakonczai Viktor zenész, valamint Sallai Sándor és Sebők Vilmos volt válogatott labdarúgók.

Feljelentéskiegészítést rendeltek el az Uber ügyében

0

Feljelentéskiegészítést rendeltek el az Uberrel kapcsolatban költségvetési csalás miatt tett feljelentés ügyében.

A Fővárosi Főügyészség az MTI érdeklődésére közölte: a budapesti V. és XIII. kerületi ügyészség a feljelentés kiegészítésének teljesítésével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi igazgatóságát bízta meg. A kerületi ügyészség azért döntött így, mert a feljelentésben szereplő adatok alapján a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról nem lehetett megnyugtatóan állást foglalni. A feljelentéskiegészítés határideje tizenöt nap, indokolt esetben ugyanennyivel meghosszabbítható. Eredményéről, a feljelentésről hozott érdemi döntésről a nyomozó hatóság adhat majd tájékoztatást.

A Magyar Nemzet kedden írta, hogy információi szerint nagy összegű költségvetési csalás miatt feljelentés érkezett a főügyészséghez az Uberrel kapcsolatban. Az Uber Hungary Kft. 2014 novemberében kezdte meg magyarországi működését, a cégnek 26 millió forint nettó árbevétele és négymillió forint vesztesége volt tavaly a nyilvánosan hozzáférhető cégadatok szerint. Az okostelefonokra letölthető utazásmegosztó alkalmazással az autósok és az utasok online találhatnak egymásra, és a viteldíj rendezése is a rendszeren keresztül történik. Az Uber-sofőrök magyarországi számlájukra kapják meg bevételeiket.  

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a taxisok szerint az Uber ellehetetleníti a taxitársaságokat, és az adózása is átláthatatlan a számlázás nélküli online fizetés miatt. Ezekre reagálva az Uber rendszere február elsejétől minden utazásról a magyar előírásoknak megfelelő elektronikus áfás számlát állít ki az autóspartner nevében – jelentette be hétfőn a cég.

Kkv-hitelezéshez biztosít forrást az Európai Beruházási Alap

Együttműködési megállapodást írt alá az Európai Beruházási Alap és a K&H Bank a hazai kis és középvállalkozások hitelfelvételének ösztönzése érdekében.

A megállapodás értelmében, Magyarországon jelenleg egyedüliként, a K&H Banknál érhető el a vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért (kkv) elnevezésű uniós garanciaprogram (Programme for the Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises, COSME) – számolt be az MTI. 

Az Európai Bizottság által kezdeményezett és az Európai Beruházási Alap (EBA) által koordinált COSME garanciaprogram 50 százalékos, díjmentes garanciát nyújt a kkv-k számára, ügyletenként maximum 45 millió forintos kötelezettségvállaláshoz. Ezek közé tartoznak az éven túli folyószámlahitel és forgóeszköz hitel, az MNB növekedési hitelprogramjának beruházási hitele, a bankgarancia, illetve az újonnan bevezetett a K&H üzlettámogató hitelkonstrukció.

Hendrik Scheerlinck, a K&H Csoport vezérigazgatója elmondta: a csütörtökön aláírt megállapodás bizonyítja, hogy a COSME garanciaprogram a K&H Bank stratégiájába illeszkedik, és hozzájárul ahhoz, hogy bővíteni tudja a pénzintézet a kkv-ügyfélkörét. A bank vezérigazgatója elmondta: a következő három évben 30 milliárd forint új hitel kihelyezését támogatja az EBA garanciaprogramja. Ez a kkv-k számára nyújtott átlagosan 15-20 millió forintos hitelekkel számolva a program teljes ideje alatt több ezer ügyfél finanszírozásához nyújt alapot. Az uniós garancia emellett a tőkekövetelmény szempontjából is kedvező a K&H Bank számára.

Bába Ágnes, a bank vezérigazgató-helyettese kifejtette: az ügyfelek számára díjmentes COSME garancia igénybevétele a K&H által jelenleg is alkalmazott hitelbírálati eljárásba illeszkedik, így az adminisztráció szempontjából is számottevő könnyítést jelent majd a kis- és középvállalkozások számára. Azok a kkv-k amelyek eddig jelentősen szigorúbb feltételek és drágábban jutottak hitelhez, a K&H Banknál mostantól elérhető garancia segítségével kedvezőbb feltételek mellett igényelhetnek finanszírozást a fejlesztéseikhez. A garancia jelentős fedezetet jelent, ami mellett akár tárgyi fedezet nyújtása sem szükséges – mutatott rá Bába Ágnes.

Pier Luigi Gilibert, az EBA ügyvezető igazgatója a megállapodásról elmondta: az EBA a K&H Bankkal együttműködve támogathatja az eddig nem megfelelően elért kkv-kat, amelyek hozzájárulhatnak új munkahelyek létesítéséhez és a gazdasági növekedéshez Magyarországon és szerte az Európai Unióban. Bába Ágnes kifejtette: a K&H aktívan támogatja a hazai kkv-k bővülését, tavaly szeptember 30-ig megközelítőleg 38 milliárd forint új hitelt folyósított a szektor vállalkozásai számára.

Ezzel a kkv hitelállomány 8 százalékkal emelkedett a banknál éves összehasonlításban, szemben a bankpiacon átlagosan elért 1,8 százalékos növekedéssel. A bank által hitelezett kkv ügyfelek száma tavaly szeptember végén 9200-ra emelkedett. Ismertette: ebben kiemelt szerepet játszott a jegybank növekedési hitelprogramja, amelynek második szakaszában a K&H Bank 190,3 milliárd forint, míg az nhp első és második szakaszában együttesen 283,3 milliárd forint összegű hitelszerződést kötött.

Európai Bizottság: új kihívások előtt állunk

Az európai gazdaság fellendülése immár negyedik éve tart, és folytatódik a szerény mértékű, elsősorban a fogyasztásból adódó növekedés; ezzel egyidejűleg a világgazdaság jelentős része lényeges kihívásokkal néz szembe, ami felerősíti az európai növekedés kockázati tényezőit – áll az Európai Bizottság őszi előrejelzésében.

Az Európai Bizottság téli előrejelzése szerint ősz óta nem sokat változtak az átfogó növekedéssel kapcsolatos kilátások, ugyanakkor emelkedett a vártnál kisebb növekedés kockázata, ami főként külső tényezőkre vezethető vissza. Az euróövezetben a tavalyi 1,6 százalék után idén 1,7 százalékos, 2017-ben pedig 1,9 százalékos növekedésre lehet számítani. Az előrejelzés szerint az uniós gazdaság növekedése idén változatlanul 1,9 százalék marad, majd jövőre 2,0 százalékra nő.

Egyes növekedésösztönző tényezők a várakozások szerint erőteljesebbek lesznek és a korábban feltételezettnél hosszabb ideig fejtik majd ki hatásukat. E tényezők közé sorolhatók az alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és az alacsony euróárfolyam. Ezzel párhuzamosan egyre határozottabban kirajzolódnak a gazdaságot veszélyeztető kockázatok és új kihívások jelennek meg: Kínában és más feltörekvő gazdaságokban lassul a növekedés, gyenge a globális kereskedelem és geopolitikai, illetve szakpolitikai bizonytalanság tapasztalható.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „Európában folytatódik a fellendülés, nagyjából az ősszel készült korábbi előrejelzésünknek megfelelően. Meg kell őriznünk éberségünket. A visszafogott európai növekedés egyre erősebb ellenszélnek van kitéve: a Kínában és egyéb feltörekvő gazdaságokban tapasztalható lassabb növekedéstől a gyenge globális kereskedelmen keresztül az európai szomszédságban kialakult geopolitikai feszültségekig számos tényező hátráltatja. Fontos, hogy folytassuk a strukturális reformokat, amelyek előmozdíthatják gazdaságaink növekedését és a jövőbeli sokkokkal szembeni ellenálló képességét, valamint javíthatják polgáraink munkalehetőségeit.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos szavai szerint: „Az európai gazdaság a tél folyamán sikeresen vette az akadályokat, amihez az olcsó olaj, az euróárfolyam és az alacsony kamatlábak is hozzájárultak. Ugyanakkor a gyengébb globális környezet kockázatokat is hordoz magában, ezért kétszer olyan ébernek kell lennünk. Többet kell tennünk a beruházások ösztönzéséért, versenyképességünk megfelelő módon történő javításáért és végérvényesen rendbe kell hoznunk államháztartásainkat.”

Széles körű fellendülés a tagállamokban

2015-ben valamennyi tagállamban javult vagy stagnált a gazdasági teljesítmény. 2017-ben előreláthatólag már az uniós tagállami gazdaságok mindegyike bővülni fog. A GDP-növekedési ráták azonban továbbra is jelentős különbségeket fognak mutatni egyrészt a strukturális sajátosságok, másrészt az eltérő konjunkturális helyzetek miatt.

A várakozások szerint idén és jövőre a lakossági fogyasztás marad a növekedés első számú mozgatórugója, de a munkaerő-piaci helyzet javulása és a rendelkezésre álló reáljövedelem növekedése is elősegíti a növekedést. A beruházásokra pozitív hatással lesz az erősödő kereslet, a kedvezőbb haszonkulcsok, az előnyös finanszírozási feltételek és a hitelállomány-leépítésre irányuló nyomás fokozatos mérséklődése.

Tovább javulnak a munkaerő-piaci feltételek

A foglalkoztatási arány előreláthatólag szerény mértékben tovább javul. A munkanélküliségi ráta valószínűleg tovább csökken, bár a tavalyinál lassabb ütemben. A csökkenés azokban a tagállamokban lesz szembetűnőbb, ahol munkaerő-piaci reformokat hajtottak végre. Az euróövezeti munkanélküliségi ráta a számítások szerint a 2015-ös 11 százalékról 2016-ban 10,5 százalékra, 2017-ben pedig 10,2 százalékra mérséklődik. Az Unió egészét tekintve a munkanélküliség a 2015-ös 9,5 százalékról idén 9,0 százalékra és jövőre 8,7 százalékra csökkenhet.

Támogatóbb költségvetési irányvonal; további hiánycsökkenés

Az euróövezeti tagállamok összesített költségvetési hiánya az előrejelzés szerint tovább csökken, ami a gazdasági tevékenység fellendülésének és kisebb mértékben az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhető.

Az előrejelzés szerint az euróövezeti költségvetési hiány 2015-ben a GDP 2,2 százalékára csökkent (EU: 2,5 százalék), és e tendencia várhatóan folytatódik, így a hiány idén a GDP 1,9 százalékára (EU: 2,2 százalék), 2017-ben pedig a GDP 1,6 százalékára (EU: 1,8 százalék) mérséklődhet. A költségvetési irányvonal az euróövezetben előreláthatólag idén jobban fogja ösztönözni a gazdasági fellendülést, míg az EU egésze tekintetében nagyjából semleges marad. Az euróövezet GDP-arányos államadóssága a 2014-ben elért 94,5 százalékos csúcs (EU: 88,6 százalék) után az előrejelzés szerint 2017-ben 91,3 százalékra csökken (EU: 85,7 százalék).

Az olajárak további esése ideiglenesen lenyomja az inflációt

Az euróövezeti éves infláció 2015 vége felé éppen csak meghaladta a nullát, mindenekelőtt az olajárak további esése miatt. A fogyasztóiár-növekedés az euróövezetben az év első felében előreláthatólag igen alacsony marad, majd az év második felében – az olajárzuhanás hatásainak mérséklődése nyomán – növekedésnek indul. A 2016-os év egészét tekintve az euróövezeti éves infláció a jelenlegi előrejelzés szerint csupán 0,5 százalék lesz, részben a továbbra is visszafogott bérnövekedésből adódóan. A várakozások szerint az infláció fokozatosan kezd majd emelkedni, és 2017-ben eléri az 1,5 százalékot, mivel a magasabb bérek, a fokozott belső kereslet és az olajárak szerény növekedése nyomán erősödni fog az árnyomás.

Az export ellenáll a globális növekedés további lassulásának

A globális gazdasági kilátások romlására tekintettel a globális (az EU-n kívüli) gazdaság fellendülése az előrejelzés szerint lassabb lesz, mint azt ősszel feltételezték. Valójában a globális gazdaság növekedése 2009 óta valószínűleg tavaly volt a legalacsonyabb. Az euróövezeti exportnövekedés a 2015 második félévében tapasztalt mérséklődést követően 2016 folyamán ismét gyorsulhat. Ez az euró korábbi értékcsökkenéséből, az alacsonyabb fajlagos munkaköltségből és a külső kereslet fokozatos növekedéséből adódó, késleltetett hatásoknak tudható be.

Nagyobb kockázatok övezik a kilátásokat

A gazdasági kilátások továbbra is meglehetősen bizonytalanok, és egyre nagyobb kockázatok kapcsolódnak hozzá. Ezek közé tartozik a feltörekvő gazdaságok lassabb ütemű növekedése, a Kínában végrehajtott rendezetlen kiigazítás, valamint az egyesült államokbeli esetleges további kamatláb-emelkedés, ami zavart idézhet elő a pénzügyi piacokon vagy káros hatást gyakorolhat a sérülékeny feltörekvő gazdaságokra, így a kilátásokat is ronthatja. Az olajárak további esése szintén hátrányosan érintheti az olajexportáló országokat, és visszavetheti az uniós export iránti keresletet. Az Unión belül jelentkező kockázatok a bizalmat és a beruházásokat is veszélyeztethetik. Másrészről viszont a jelenlegi támogató tényezők összessége akár a vártnál nagyobb fellendülést is eredményezhet – főként a beruházások élénkülése esetén.

Az MNB-nél csekkolhatják értékpapírszámlájuk adatait az ügyfelek

Februártól a jegybank elektronikus felületén is lekérdezhetik számláik adatait a befektetési szolgáltatók ügyfelei, akik így összevethetik az MNB-nek és a nekik küldött adatokat.

A tőkepiaci törvény idén január 1-jei módosítása nyomán az értékpapír- és ügyfélszámlát vezető befektetési szolgáltatóknak a tárgyhónapot követő 5. munkanapig át kell adniuk az ügyfeleik értékpapír- és pénzegyenlegeire vonatkozó anonim – tehát semmilyen ügyfél-információt nem tartalmazó – adataikat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére.

Ezeket a számlatulajdonosok legkésőbb az átadást követő 5. munkanaptól, a következő havi egyenleg adatainak feltöltéséig, de legkésőbb a következő hó 10. munkanapjáig a jegybank honlapján ellenőrizni tudják. Például a 2016. januári adatokat a szolgáltatóknak így legkésőbb február 5-ig kell beküldeni, s azokat a fogyasztó, gazdasági társaság vagy egyéb ügyfelek legkésőbb február 12-től a februári egyenleg adatok feltöltéséig, de legkésőbb március 11-ig érhetik el. Az aktuális kimutatások pdf-formátumban le is menthetők a honlapról.

A lekérdezéshez szükséges 24 jegyű belépési azonosítót és havonta változó 12 karakteres jelszót a befektetési szolgáltatóknak a törvény szerint automatikusan meg kell küldeniük. Ha az ügyfélnek egy szolgáltatónál több számlája is van, az egyetlen ügyfél-azonosító mellé mindegyikhez külön jelszót kap, s azokat egyenként tudja áttekinteni. A jegybanki felületen a rendelkezésre álló felhasználható pénzeszközök hó végi egyenlege, illetve a számlán vezetett értékpapírok azonosítója, elnevezése, mennyisége, az elszámolás devizaneme látható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál (például állampapír) a névérték is. A kimutatásban nem szerepelnek a határidős és opciós termékek.

Az értékpapír- és ügyfélszámla lekérdezési lehetőség biztosítja az ügyfeleknek küldött számla egyenlegek, illetve az MNB-nek továbbított adatok egyezőségének vizsgálatát. Ezáltal erősödhet a pénzügyi szektorba vetett bizalom, mivel a lekérdezési lehetőséggel élve minden ügyfél ellenőrizheti, hogy egyezik-e a számlaértesítőben foglalt adattartalom az MNB részére megküldött adatszolgáltatással. Éppen ezen ellenőrzési funkció hatékony működtetése miatt fontos, hogy minél többen és minél gyakrabban éljenek lekérdezési jogosultságukkal. 

Ha nem egyezik a befektetési szolgáltató által küldött kivonat és az online lekérdezés adata, a problémáról az ügyfélnek elsőként a befektetési szolgáltatónál kell panaszt tennie, amely mellett lehetősége van a jegybanki felületen keresztül jelzést küldeni az MNB-nek is. A jelzés az ügyfél döntése alapján történhet anonim módon, vagy nevének megadásával is. Az online lekérdezéssel kapcsolatban gyakori kérdések és válaszok, illetve a témában készült Navigátor Extra tájékoztató füzet a jegybank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának internetes aloldalán érhetők el.

BE SMART: Tel-Avivba utazhatnak a győztesek

Feltörekvő vállalkozók jelentkezését várja harmadik BE SMART startup versenyére a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány.

A Magyarország Izraeli Nagykövetségével közösen szervezett versenyen kiválasztott legígéretesebb startupok képviselői március 13. és 17. között Tel-Avivba utazhatnak, ahol nemzetközi befektetőknek mutathatják be projektjeiket.

A nyertesek részt vehetnek a Magyarország Izraeli Nagykövetsége által szervezett B2B befektetői és üzleti találkozókon, valamint az Axis Tel Aviv 2016 rendezvényen, amely a vezető izraeli startupok, a nemzetközi befektetők és a tel-avivi üzleti élet kulcsszereplőinek találkozója, ahol pitching session keretein belül, illetve B2B találkozókon mutathatják be innovatív vállalkozásaikat.

A közalapítvány olyan innovatív vállalkozások jelentkezését várja, amelyek a piacra lépés fázisán már túl vannak vagy legalább prototípussal rendelkeznek. A kiválasztás első fordulójában a jelentkezők feladata egy magyar-angol kétnyelvű pályázat elkészítése, a második fordulóba jutottaknak pedig angol nyelvű pitch-ek keretében kell bemutatniuk a vállalkozásukat. A legígéretesebb 3 startup 1-1 képviselője vehet részt a magyar delegáció részeként a tel-avivi programokon. A kiutazás előtti időszakban a vállalkozók részére a BVK mentorálást és felkészítést biztosít.

A pályázatok benyújtásának határideje 2016. február 11.

További információk a pályázatról innen érhetők el.

Idén lassít, jövőre gyorsít a magyar gazdaság

0

Idén 2,1, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon legfrissebb előrejelzésében az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság a 2014-es 3,7 és a tavalyi 2,7 százalékos bővölés után idén 2,1, míg jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon. A GDP-bővülés várható lassulása főként annak tudható be, hogy mérséklődik az EU-források felhasználása és ezáltal csökken az állami és magánberuházások mértéke is. Ezeket részben kompenzálja a magánszektor fogyasztásának 3,2 százalékos bővülése, amit nagyban segített a devizahitelek forintosítása és az, hogy 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó.

Az idei év után a 2017-es növekedésnek is a belső kereslet lesz a fő hajtóereje, az előrejelzés szerint tovább nő a lakossági fogyasztás és beruházás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedései pedig javítják a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitását. Kedvező gazdasági hatása lesz annak is, hogy a lakásépítés áfája 27-ről 5 százalékra csökken. A beruházások a 2015-ös stagnálás után idén két százalékos csökkenést, jövőre viszont 3,6 százalékos növekedést fognak mutatni a bizottság szerint.

Brüsszel szerint a magyarországi munkanélküliség, amely 2015-ben 6,7 százalékra csökkent, tovább zsugorodik majd: idén várhatóan 6, jövőre pedig 5,2 százalékra süllyed. A jelentésben hangsúlyozták, a közmunkaprogram mellett a magánszektor is hozzájárult a foglalkoztatottság bővüléséhez. Az infláció a jelentés szerint 1,7 százalékos lesz 2016-ban, ám a vártnál alacsonyabb kőolajárak, a mérsékelt importált infláció és az olcsó élelmiszerárak miatt a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2017 végénél korábban aligha teljesül. 

A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, idén a történelmi mélypontnak számító 2 százalék körül várható és jövőre 1,9 százalékra is csökkenhet az EU prognózisa szerint. A nagyobb deficit kockázatát növeli a lakástámogatások felülről nyitott jellege, a működési kiadások – kivált az egészségügyben – szűkre szabott kerete, ugyanakkor a termőföld eladásokból befolyó összeg bőven meghaladhatja a költségvetésben előirányzottat. Az államadósság idén 0,5 százalékos csökkenéssel a GDP 75,8 százalékára fog mérséklődni, 2017-ben pedig 72,4 százalékra.

Öt százalékos lakásáfa – 12 kérdés, 12 válasz

0

Gyakran ismételt kérdések a lakásértékesítés 5 százalékos adómértékével összefüggésben – a NAV Ügyfélszolgálati és Tájékoztatási Főosztályának és az NGM Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztályának szakemberei segítenek eligazodni 2016 egyik slágertémájában.

Vonatkozik-e a kedvezményes adómérték az építési telek értékesítésére, amennyiben azon a későbbiekben lakóingatlan építése történik?

Az építési telek beépítetlen ingatlannak minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 259. § 7. pontja értelmében. Az építési telek értékesítése az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés k) pontjában foglaltakból következően kötelezően adóköteles. Az építési telek nem tartozik az – Áfa tv. 3. számú melléklet I. részének 50-51. pontjaiban – 5 százalékos adómérték alá sorolt ingatlanok körébe, így értékesítését az Áfa tv. 82. § (1) bekezdése szerint 27 százalékos mértékű áfa terheli.

2015. évi teljesítésű lakásértékesítésre is vonatkozik-e az 5 százalékos adómérték, ha nem, akkor vissza lehet-e igényelni a különbözetet és milyen nyomtatványon?

Az Áfa tv. 300. §-a értelmében a 3. számú melléklet I. rész – 5 százalékos adómérték alá tartozó lakóingatlanokat meghatározó – 50-51. pontjait azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont (a fizetendő adó megállapítására vonatkozó időpont) 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Ebből következően kizárólag – az Áfa tv. 142. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelő áfa illetve eva adóalanyok között megvalósuló – fordított adózás alá tartozó ügylet esetében fordulhat elő, hogy egy 2015-ben teljesült lakóingatlan értékesítés tekintetében a 84. § szerinti időpont 2015. december 31-ét követő napra esik. Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés a) pontja szerint fordított adózás alá tartozó lakóingatlan értékesítés esetében akkor alkalmazható 5 százalékos adómérték, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

  • az értékesített lakóingatlan maradéktalanul megfelel az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50. vagy 51. pontjában foglaltaknak,
  • az Áfa tv. 84. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, vagyis az Áfa tv. 60. § szerinti adó- megállapítási időpont 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik.

A 2015. évben teljesített lakás értékesítés során jogszerűen alkalmazott 27 százalékos adómértékkel megállapított adónak, illetve az 27 százalékos és az 5 százalékos adókulccsal számított adó közötti különbözetnek a visszatérítésére az Áfa tv. rendelkezései alapján nincs lehetőség.

Vonatkozik-e az áfa mértékének csökkenése az ingatlan építéséhez felhasznált anyagok számlázására?

Az Áfa tv. 82. § (2) bekezdése értelmében csak az e jogszabály 3. számú mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások esetében alkalmazható 5 százalékos adómérték. Mivel az építéshez felhasznált anyag nem szerepel az Áfa tv. 3. számú mellékletében, annak értékesítésére nem alkalmazható 5 százalékos adómérték.

Vonatkozik-e az áfa mértékének csökkenése az ingatlan építéséhez igénybevett egyes építési szolgáltatásokra, így pl. a burkolásra, szigetelésre?

Kedvezményes adómérték kizárólag olyan építési-szerelési szolgáltatás esetén alkalmazható, amely az Áfa tv. 10. § d) pontja alapján termékértékesítésnek minősül. A hivatkozott jogszabályhely alapján a következő eset minősül termékértékesítésnek: „az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb 2 termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre”. Tekintve, hogy önmagában pl. a burkolási szolgáltatás vagy szigetelési szolgáltatás eredményeként nem valósul meg az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ingatlan átadás, azokra a kedvezményes adókulcs nem alkalmazható.

A 2015-ben kötött adásvételi szerződésben a vételárat bruttó összegben állapították meg. Módosítani kell-e a vételárat az alkalmazandó adómérték csökkenése miatt?

Az, hogy a bruttó összegben meghatározott vételárat – akár az adómérték változására tekintettel, akár más okból – módosítják-e, a felek döntési körébe tartozó kérdés.

Amennyiben a lakással együtt garázst is értékesítenek, a kedvezményes adómérték a garázs értékesítésére is alkalmazható-e? Ha nem, akkor hogyan kell meghatározni az ellenértéket terhelő adó összegét?

A kedvezményes adómérték csak lakóingatlan értékesítés esetén alkalmazható. Az Áfa tv. 259. § 12. pontjában meghatározott fogalomnak megfelelően az Áfa tv. alkalmazásában a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan tekintendő lakóingatlannak. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

Az előzőeknek megfelelően az Áfa tv. alkalmazásában a garázs nem minősül lakóingatlannak, így annak értékesítésére nem alkalmazható kedvezményes adómérték. Amennyiben az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50. vagy 51. pontjában foglaltaknak megfelelő lakóingatlan értékesítésével egyidejűleg garázs értékesítése is megvalósul, akkor a feleknek az ingatlan vételárát – a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás elvét szem előtt tartva – meg kell osztaniuk. A lakás-értékesítés adóalapjára 5 százalékos, a garázs adóalapjára 27 százalékos adómérték alkalmazásával számítandó fel az adó.

Alkalmazható-e az 5 százalékos adómérték olyan újonnan épített, eddig nem használt lakóingatlan értékesítésére, amelynek a használatba vételi engedélye 2010-ben emelkedett jogerőre?

A kedvezményes adómérték – az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50. és 51. pontjában, valamint 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontjában foglaltakat figyelembe véve – nem alkalmazható olyan lakóingatlan értékesítése esetén, amely lakóingatlan használatbavételi engedélye az értékesítés időpontjában már legalább két éve jogerőre emelkedett (ún. régi lakóingatlan). A régi lakóingatlan értékesítése az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja értelmében adómentes. Amennyiben az értékesítő adóalany él az Áfa tv. 88. §-ában foglalt választási lehetőségével, és a régi lakóingatlan értékesítésére adófizetési kötelezettséget választ, úgy azt az Áfa tv. 88. § (2) bekezdése értelmében 27 százalékos adómérték terheli.

A kivitelező magánszemély építtetők megrendelésére kulcsrakész, többlakásos lakóingatlant épít, a felek az építés készültségi foka alapján meghatározott részteljesítésekben állapodtak meg. A 2015 évre eső részteljesítéseket 27 százalékos áfa terhelte. A 2016-ban esedékes részteljesítésekre alkalmazható-e az 5 százalékos adómérték?

Ebben az esetben a kivitelező az Áfa tv. 10. § d) pontja alapján termékértékesítésnek minősülő ügyletet teljesít az építtetők felé, amelynek az Áfa tv. 55. § (1) bekezdése szerinti 3 tényállásszerű megvalósulásának időpontját, azaz a teljesítési (végteljesítési) időpontját az a nap képezi, amikor az építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő lakóingatlannak a kivitelező és az építtető közötti átadás-átvétele megvalósul. Az Áfa tv. 57. §-a úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható, és a részteljesítésnek akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. Azt, hogy az adott, Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ügylet tekintetében a részteljesítés megvalósul-e, nem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) alapján kell megállapítani, vagyis az Áfa tv. alkalmazásában olyan esetben is megvalósulhat részteljesítés, ami a Ptk. szerint nem minősíthető részteljesítésnek. A felek erre vonatkozó megállapodására tekintettel az elkészült munkák készültségi fokok szerinti átadása az Áfa tv. alkalmazásában részteljesítésnek minősül.

Előzőek mellett az Áfa tv. 300. §-át és 84. § (1) bekezdését is figyelembe véve, a 2016. január 1-jét megelőzően teljesített részteljesítésekre 27 százalékos mértékű, a 2015. december 31-ét követően teljesített részteljesítésekre 5 százalékos adómérték alkalmazandó, feltéve természetesen, hogy a termékértékesítés megfelel az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50. pontjában foglaltaknak.

A telek az épülő egylakásos ingatlannal együtt az építési vállalkozó tulajdonában van. Az értékesítésre építés közben, félkész állapotban kerül sor. Alkalmazható-e a kedvezményes adókulcs?

A szerkezetkész, félkész egylakásos ingatlan értékesítése megfelel az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) alpontjában foglaltaknak, azaz első rendeltetésszerű használatba nem vett, beépített ingatlan értékesítése történik (a hozzá tartozó földrészlettel). Amennyiben az építés kapcsán rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztottan az értékesített ingatlan olyan félkész, egylakásos lakóingatlannak minősül, amelynek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert, az Áfa tv. 3. számú melléklet 51. pontja alapján az értékesítést 5 százalékos mértékű adó terheli.

Építési telekkel rendelkező magánszemély felé a kivitelező 160 négyzetméter alapterületű, egylakásos lakóingatlan szerkezetkész felépítését vállalja. A lakás építését a megrendelő magánszemély fejezi be, építőipari vállalkozók esetleges bevonásával. Alkalmazható-e 5 százalékos adómérték a kivitelező által teljesített ügyletre?

Az Áfa tv. 10. § d) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. E tényállás lényegi eleme, hogy az ügyletet teljesítő adóalany egy másik személy megrendelésére, építési-szerelési munka révén új – ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő – ingatlant hozzon létre.

Adott esetben új, egylakásos lakóingatlan létrehozása valósul meg, amit az épület ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésének kell követnie. A kivitelező a magánszeméllyel kötött szerződése alapján építési-szerelési munkával létrehozott ingatlant ad át a megbízójának. A kivitelező a szerkezetkész lakóingatlan átadásakor az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítést teljesít a megbízója felé. A kivitelező által teljesített ügylet Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti megítélését ugyanis nem befolyásolja, hogy az adott, rendeltetésszerű használatba nem vett ingatlan félkész, szerkezetkész vagy befejezett ingatlan, továbbá azon körülmény sem, hogy az építési-szerelési munkával létrehozott ingatlannak az ingatlannyilvántartásba vétele nem az általa teljesített ingatlan átadással szoros összefüggésben, hanem további építési-szerelési munkák elvégzését követően történik meg. Mivel a kivitelező által teljesített ügylet termékértékesítésnek minősül, amennyiben az értékesített szerkezetkész 4 lakóingatlan megfelel az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 51. pontjában foglaltaknak, az ügyletre 5 százalékos adómérték vonatkozik.

Az 5 százalékos adókulcs a vállalkozási szerződésekre is kiterjed-e egy társasház építésekor?

Az adókötelezettséget – figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. § (7) bekezdésében foglaltakra is – a felek közötti ügylet valós tartalma alapján kell megállapítani. Amennyiben a vállalkozási szerződés alapján megvalósuló társasház-építés megfelel az Áfa tv. 10. § d) pontjában foglaltaknak, az 5 százalékos adómérték alkalmazható, feltéve, hogy az átadásra kerülő ingatlan megfelel az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50. vagy 51. pontjában foglaltaknak.

Hová lehet fordulni az adó-visszatérítési támogatással kapcsolatban felmerült kérdésekkel?

Az adó-visszatérítési támogatásra vonatkozó előírásokat a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 8/A. §-a tartalmazza. A hivatkozott előírásokkal kapcsolatos tájékoztatás nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik. Az azokkal összefüggő kérdések a Nemzetgazdasági Minisztérium Ügyfélszolgálatához (ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu) címezhetőek. 

Pénzforgalmi szabályok megsértése miatt kapott bírságot az OTP

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 13 millió forintra bírságolta az OTP Bankot. A hitelintézetnek a jegybanki kötelezés alapján legkésőbb március 31-ig meg kell szüntetnie az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.

Az MNB megállapította, hogy az OTP a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény fizetési számla megterhelés előtti állapotának helyreállítására vonatkozó előírását. A bank emellett megsértette a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet fizetési megbízások tárgynapi teljesítésére, a jóvá nem írható átutalások visszautasítására, a fedezethiány miatt nem teljesíthető, felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízások sorbaállítására, a hatósági átutalások feldolgozására, a fizetési műveletek haladéktalan jóváírására, valamint az értéknap használatára vonatkozó rendelkezéseit is.

A felügyelet kötelezte a hitelintézetet, hogy a pénzforgalmi törvényben és az MNB rendeletben foglaltaknak való megfelelés érdekében legkésőbb  március 31-ig tegye meg a szükséges intézkedéseket, és azt követően folyamatosan biztosítsa a pénzforgalmi jogszabályok betartását. Az MNB azt is előírta, hogy a hitelintézet legkésőbb május 31-ig adatok és dokumentumok küldésével igazolja a szabálysértések megszüntetését.

A jogsértésekre tekintettel a jegybank 13 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a hitelintézetet. Az MNB a hitelintézet terhére értékelte, hogy számos vonatkozásban megsértette a pénzforgalmi jogszabályokban foglalt előírásokat, a jogszabálysértő állapot több esetben huzamosan, a hitelintézet számlavezető rendszerébe, illetve belső eljárásrendjébe építetten állt fenn, valamint, hogy a nem haladéktalan jóváírás és nem megfelelő értéknap alkalmazása jelentős számú fizetési műveletet érintett.

Az MNB a pénzforgalmi ellenőrzési tevékenység során kiemelten veszi figyelembe az ügyfelek jogainak megsértését, ezen belül is a fogyasztók jogainak érvényesülését, illetve a fizetési megbízások teljesítésének és a haladéktalan jóváírási követelmény betartását, amelynek megsértése csökkenti az ügyfelek bizalmát a pénzforgalmi szolgáltatások és a készpénzmentes fizetési módok igénybevétele iránt. Az MNB éppen ezért különösen fontosnak tartja a pénzforgalmi szabályok betartását, elítél minden jogszabálysértést és ennek megfelelően a továbbiakban is kellő szigorral fog fellépni a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó intézmények ellenőrzése során – olvasható a jegybank közleményében.

Túlzó reklámjaiért büntette a GVH a BÁV Záloghitelt

0

A BÁV nem tudta bizonyítani, hogy valóban övé a legmagasabb zálogkölcsön, illetve a legmagasabb zálogkölcsön aranyfedezetre, ezért a versenyhivatal 60 millió forintra bírságolta.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 60 millió forintra bírságolta a BÁV-Zálog Zrt.-t és a BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt.-t tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt. A társaságok hirdetéseikben úgy állították, hogy a BÁV Záloghitel a piacon elérhető legmagasabb zálogkölcsön (2014 áprilisa és augusztusa között), valamint, hogy a BÁV Záloghitel a piacon elérhető legmagasabb zálogkölcsön aranyfedezetre (2014 augusztusa és októbere között), hogy azt nem tudták bizonyítani. 

A GVH nem fogadta el „a BÁV Záloghitel a piacon elérhető legmagasabb zálogkölcsön” szlogenben szereplő piacelsőségi állítás alátámasztására benyújtott piackutatást bizonyítékként, mert a kommunikáció üzenetének megalapozását célzó kutatás kizárólag a tömbarany elzálogosítására szolgáló kölcsönügyletekre vonatkozott.

Ezzel szemben a GVH vizsgálata feltárta, hogy a tömbarany elzálogosítására való kölcsönügyletek megoszlása csekély mértékű az egyéb kölcsönügyletek között. Így a mindennapi életben tömegesen előforduló nemesfém/aranyfedezet kategóriába eső aranyékszerek elzálogosítása esetén a piacelsőségi állítás használata nem volt megfelelően alátámasztva.

A később használt „a BÁV Záloghitel a piacon elérhető legmagasabb zálogkölcsön aranyfedezetre” szlogen esetében a GVH megállapította, hogy a vállalkozások olyan kutatási adatokra hivatkoztak bizonyítékként, amelyekkel a kommunikáció közzétételekor még nem rendelkeztek.

A GVH a bírság kiszabásakor a jogsértéssel érintett kommunikáció költségeire alapozott. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat döntően sérülékeny fogyasztókat célzott meg, a kereskedelmi gyakorlat hosszabb ideig tartott és jelentős számú fogyasztót ért el. A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe többek között, hogy a két vállalkozás elismerte a jogsértő kereskedelmi gyakorlatot, amellyel önként fel is hagyott a GVH versenyfelügyeleti eljárásának megindítása előtt.

A versenyhivatal állításaik igazolására olyan bizonyítékokat vár a vállalkozásoktól, amelyek alátámasztják azok valóságtartalmát, figyelemmel a változó piaci viszonyokra is, és a vállalkozásoknak rendelkezniük kell e bizonyítékokkal már reklámjaik közzététele előtt, hosszabb kampány esetén pedig külön figyelniük kell az eredmények esetleges változásának lehetőségére is – hívta fel a figyelmet a GVH.

A BÁV Zrt. az MTI kérdésére közölte: jogorvoslattal él a GVH döntésével szemben. A cég álláspontja szerint ugyan egy technikai hibát valóban elkövettek, de minden vonatkozó jogszabályi előírást betartottak, és az eljárás során benyújtott piackutatás, valamint minden ettől függetlenül végzett vizsgálat alátámasztja a reklámban elhangzottakat.

Végleg töröltük? Illúzió…

0

A kiselejtezett adattárolók fele tartalmaz személyes vagy titkos adatokat – hívják fel a figyelmet a BDO Magyarország szakemberei.

Míg a számítógépet átlagosan 4–5, az okostelefont 2–3 évente cseréli le egy átlagos felhasználó egy újabb készülékre. A régi gépet vagy tovább értékesítjük vagy egyszerűen kiselejtezzük – az esetek jó részében tele bizalmas adatokkal. Kevesen tudják, hogy a lomtár ürítése, sőt egy formázás sem törli valójában az adott fájlokat a merevlemezről, amelyekkel utólag rosszindulatú módon vissza lehet élni – hangsúlyozzák a BDO Magyarország szakemberei. 

„Biztos abban, hogy végleg törli az összes elemet?” A Windows biztonsági kérdése a felhasználók többségét könnyen abba a hamis illúzióba ringatja, hogy az igen gomb kijelölésével az adott fájlok valóban eltűnnek a számítógépükről. Ám ilyenkor az operációs rendszer csupán a fájlok címzését törli, azok a merevlemezen vagy az SSD-n ugyanúgy visszaállíthatóak maradnak – csupán mi nem látjuk őket többé. A formázás sem jelent biztonságos törlést, az adataink szintén megmaradnak az adattárolón.

„A gépeken a törölt fájlokon kívül általában megtalálhatóak maradnak olyan információk is, amelyek a felhasználók által végzett műveletek után ottmaradnak a lemezen – magyarázza Szmola Gergely, a BDO Magyarország IT Megoldások informatikai biztonsági tanácsadója. – Ilyenek például a böngészési előzmények, ideiglenes fájlok (temp mappák), letöltések. Ezek rengeteg információt tartalmazhatnak az adott felhasználóról, a cégről, és akár bizalmas dokumentumok is maradhatnak ezek között.”

A Kaspersky Lab és a B2B International 2015-ös tanulmánya szerint (amelyet 5500 IT szakember közreműködésével végeztek el, 25 országban) a megkérdezettek 28 százaléka számolt be a biztonságos adattörlés hiánya miatt bekövetkező véletlen adatszivárgásról.

Egy 2009-es kísérlet során brit kutatók 300 darab merevlemezt vásároltak véletlenszerűen számítógépes vásárokon és online aukciós portálokon, az Egyesült Királyságból, USA-ból, Németországból, Franciaországból és Ausztráliából. A lemezek 34 százaléka tartalmazott személyes, illetve bizalmas adatokat. A lemezek között megtalálták a THAAD föld-levegő rakétaelhárító-rendszer teszteredményeinek részleteit, továbbá a gyártó cégre vonatkozó biztonsági előírásokat, az alkalmazottak személyes adatait és épületek alaprajzait. Egy másik lemezen egy franciaországi nagykövetség biztonsági rendszerének naplóit találták meg, míg két egyesült királyságbeli lemezen kórházaktól származó, betegekre vonatkozó személyes adatokat.

2015-ben is végeztek egy hasonló felmérést, amelynek során 122 véletlenszerűen vásárolt merevlemez 48 százalékán voltak személyes illetve bizalmas adatok.

Biztonságos törlés

A lemezen lévő adatok csak a felülírásukkal vagy fizikai megsemmisítésükkel tüntethetőek el véglegesen. A fizikai megsemmisítés esetében az adattárolók további használatra már nem lesznek alkalmasak, míg ezzel szemben a szoftveres felülírás nem teszi használhatatlanná a lemezeket. (Az SSD-k esetében – az eltérő tárolási elv miatt – az alább bemutatott programok nem alkalmazhatóak. Esetükben a megoldást gyakran a gyártó saját támogató felületén találjuk meg.)

A szoftveres felülírásra akkor kerül sor, ha már nem használjuk és a későbbiekben sem lesz az adatokra szükség (vagy éppen kötelezően meg kell semmisíteni azokat). Lehetőségünk van az egész lemezt teljesen letörölni, vagy a már letörölt fájlokat a szabad terület törlése révén visszaállíthatatlanul felülírni.

Négy törlőprogram összehasonlítása

A BDO Magyarország négy olyan gyakran alkalmazott programot tesztelt, amelyek a képesek megvalósítani a biztonságos törlést Windows operációs rendszereken. A Törlés célpontja és a programok kezelhetősége alapján a programok tulajdonságai az alábbiak:

Kötelező törzstőkeemelés: közeleg a határidő

0

A kft-k kötelező törzstőkeemelésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adószakértője foglalja össze.

A 2014. március 15-ét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a bejegyzés alatt álló korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén az új Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit 2016. március 15-étől kell alkalmaznia. Ezt követően a társaságok létesítő okirata nem tartalmazhat az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést – hívja fel a figyelmet friss bejegyzésében dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adószakértője.

Kiket érint a kötelezettség?

A módosítási kötelezettség az alábbi társaságokat érinti:

  • a 2014. március 15-ét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaságokat, amelyek jegyzett tőkéje nem éri el a 3 millió forintot; valamint
  • a 2014. március 15-ét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaságokat, akiknek a jegyzett tőkéje ugyan eléri a 3 millió forintot, de létesítő okiratuk valamely rendelkezése az új Ptk. kógens rendelkezéseibe ütközik vagy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) konkrét szakaszára utal, illetve
  • azokat a részvénytársaságokat valamint egyesüléseket, amelyeknek a létesítő okirata nem felel meg az új Ptk. által megállapított szabályoknak.

Az érintett társaságokat a létesítő okirat módosításának kötelezettsége csak lényeges tartalmi eltérés esetén terheli, a létesítő okiratot nem szükséges azon okból módosítani, hogy a létesítő okirat – általános hivatkozásként – a Gt. rendelkezéseire utal, elegendő ezt a változást a létesítő okirat egyéb okból történő módosítása esetén átvezetni.

Azok a társaságok, amelyeknek létesítő okirata a Ptk. rendelkezéseivel összhangban áll, nem kötelesek határozni a Ptk. szabályaival összhangban történő továbbműködésről, valamint cégeljárást sem kell kezdeményezniük, 2016. március 15. napjától a törvény erejénél fogva kerülnek a Ptk. hatálya alá.

Amennyiben a módosítási kötelezettség valamely okból fennáll, úgy a változásbejegyzési kérelmet a társasági döntést követő 30 napon belül kell a cégbíróság részére benyújtani. Legkésőbb tehát 2016. március 15-én kell a szükséges döntést meghozni a társaságnak a Ptk. szabályaival összhangban történő továbbműködésről, és ez esetben a változásbejegyzési kérelmet 2016. április közepéig kell benyújtani.

Milyen költséggel jár a módosítás?

A fent részletezett kötelező változásbejegyzéseknél, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás miatti módosításokat tartalmaz, illeték és közzétételi költségtérítés fizetési kötelezettség nem terheli a társaságot. Amennyiben ezen túl egyéb módosítást is végrehajt a társaság, úgy az általános illetékfizetési kötelezettség teljesítése mellett folytatható le a cégeljárás és jegyezhető be a változás (ami tőkeemelés esetén 40 ezer forintos illetéket jelent). Megjegyzendő, hogy eltérő értelmezések lehetségesek abban a tekintetben, hogy egy módosítás meddig sorolható szigorúan az új Ptk-nak történő megfelelést szolgáló körbe, így különös körültekintéssel célszerű eljárni.

Emellett ügyvédi, közjegyzői költség merülhet fel, mert a módosításokat megfelelő ügyvédi, közjegyzői okiratba kell foglalni és a cégbírósági eljárás során a jogi képviselet ez esetben is kötelező.

Milyen döntéseket hozhat a társaság?

Amennyiben tőkeemelés nem szükséges, úgy a társaság létesítő okiratát kell értelemszerűen az új Ptk. rendelkezéseivel összhangba hozni. A törzstőkeemelés kötelezettségével érintett kft-k az alábbi lehetőségek közül választhatnak:

  • tőkeemelés elhatározása;
  • más típusú, kötelezően előírt jegyzett tőkét nem igénylő jogi személlyé (jellemzően betéti társasággá) történő átalakulás;
  • végelszámolás megindítása.

Milyen módon és milyen határidővel valósítható meg a kft-k tőkeemelése?

Nyilvánvalóan a legfontosabb törvényi változás a kft-k esetén a minimum jegyzett tőke 3 millió forintra történő emelkedése, hiszen ennek végrehajtásához a tagoknak adott esetben többletforrást kell rendelkezésre bocsátania. A tőkeemelés többféle módszerrel megvalósítható, amelyeket röviden az alábbiakban mutatunk be.

Pénzbeli hozzájárulás

A tőkeemelést a tagok teljesíthetik pénzbeli hozzájárulás útján. Ha a megemelt tőke összegét a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően teljesíteni rendelik a tagok, úgy a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a pénzforgalmi szolgáltató igazolását a pénzbeli hozzájárulás társaság számlájára történő befizetéséről.

A Ptk. a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének határidejére vonatkozó kógens szabályt nem tartalmaz. Nincs akadálya annak, hogy a jelenleg még Gt. hatálya alá tartozó kft feltőkésítése során a hátralékos pénzbetét befizetésének időpontját a létesítő okirat, illetve a taggyűlési határozat akár 2 évnél hosszabb időben határozza meg, mint azt egy irányadó bírósági döntés is kimondta.

Ilyen döntéssel ezért a tőkeemelés tényleges teljesítésének időpontja kitolható, ugyanakkor a jogszabály bizonyos korlátokat mégis tartalmaz. Ha a tag a pénzbeli hozzájárulásának kevesebb, mint felét köteles megfizetni a módosítási kérelem benyújtásáig, vagy ha a vagyoni hozzájárulás teljesítésére egy évnél hosszabb határidő áll rendelkezésre, úgy a társaság nem fizethet osztalékot addig, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. További szabály, hogy a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért, azaz az elhatározott, de nem teljesített tőkeemelésért a tag felelős marad.

Apport (nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás)

A Ptk. nem ír elő kötelező készpénz-apport arányt, így lehetőség van arra is, hogy a törzstőke-emelés kizárólag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás – köznapi elnevezésével apport – útján valósuljon meg.

Apportként szolgálhat minden forgalomképes, az apportőr személyétől független, vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotás vagy vagyoni értékű jog. Apport tárgya lehet továbbá az olyan követelés, amelyet az adós elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. A joggyakorlat szerint ingatlan tulajdonjoga, bérleti joga illetve használati- és üdülőhasználati joga is apportálható, valamint a már megszerzett védjegyoltalom szerződéssel szintén átruházható. Vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismeretek és tapasztalatok (know-how) is minősülhetnek nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak.

A fentiektől eltérően a tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása, illetve a társaság tagjának üzleti hírneve nem tekinthető forgalomképes dolognak, így apport tárgya sem lehet.

Ha az apport átruházáskori értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a társaság az átruházástól számított öt éven belül követelheti az apportot szolgáltató személytől. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben.

Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a törzstőke felét nem éri el és a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni, amely nem lehet későbbi, mint a tőkeemeléstől számított három év. Amennyiben az apport értéke a törzstőke felét eléri, úgy azt a tőkeemeléskor rendelkezésre kell bocsátani a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig.

Törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés

A tőkeemelés megvalósításának harmadik lehetősége a társaság törzstőkén felüli vagyonából történő tőkeemelés. Ehhez szükséges a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata, valamint az, hogy a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezzen olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely tőkeemelésre fordítható.

A törzstőkén felüli vagyonból történő törzstőkeemelés lényegében a saját tőke elemei közötti átrendezést jelent, amely a cégbíróság által történő bejegyzéssel teljesül, a tagok semmilyen többlet vagyonrendelkezésre bocsátására nem kötelesek. Mindemellett a jogszabály meghatározza, hogy a törzstőke felemelésének fedezetét a társaság 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolnia.

Amennyiben ilyen módon akarja megvalósítani a társaság a tőkeemelést, úgy tehát elengedhetetlen, hogy a társaság 2015. március 15-e előtt elfogadja a 2015. évre vonatkozó éves beszámolóját, vagy közbenső mérleget készítsen, amely tartalmazza a tőkeemelés fedezetét.

Szankciók

A cégtörvény kógens rendelkezésként írja elő a bírság kiszabását a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése esetére, melynek mértéke 50 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedhet. A jogszabály ugyan csak a bírság mértékében ad mérlegelési lehetőséget a cégbíróságnak – a kiszabás kapcsán nem – a legutóbbi, 2013-ban esedékes kötelező cégmódosítás során a cégbíróságok mégsem alkalmazták konzekvensen a szankcionálást. Ezért kérdéses, hogy mi lesz a mostani bírósági gyakorlat, de a bírság elkerülése érdekében mindenképpen javasolt határidőben teljesíteni a kötelezettséget.

Külön esetnek tekinthető, ha a cég nem késedelmesen, hanem egyáltalán nem tesz eleget módosítási kötelezettségének: ilyenkor a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet, melynek során az intézkedésre okot adó körülmény súlyától függően 100 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki, kezdeményezheti a legfőbb szerv összehívását vagy felügyelőbiztost rendelhet ki. Végső soron, ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a cégbíróság akár meg is szüntetheti a társaságot.

Másfél év alatt negyedével drágultak a magyarországi lakások

0

Tavaly mintegy 135 lakás és családi ház cserélt gazdát Magyarországon, harmadával több, mint egy évvel korábban. A kereslettel az árak emelkedésnek indultak: másfél év alatt átlag negyedével drágultak a lakóingatlanok.

A tavalyi harmadik negyedévben átlag 2,9 százalékkal emelkedtek a magyarországi lakásárak az előző három hónaphoz viszonyítva – derül ki az FHB összeállításából, amelyhez saját piaci információi mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatait is felhasználta. A lakásárak lassan elérik a válság előtti szintet, jelenleg a 2008 végén, 2009 elején tapasztalható árakkal szembesülhetnek a lakásvásárlók, a különbség már csak csupán 3,5 százalék a 2008-as csúcshoz képest. 

A lakásárak 2014 második negyedéve folyamatosan növekednek, a drágulás mértéke azonban fokozatosan mérséklődik. A tavalyi első negyedévben még több mint hét százalékos áremelkedés volt mérhető, míg a második negyedévben átlag 3,9 százalékkal nőttek az árak. A lakásárak emelkedésének beindulása óta eltel másfél évben (2014 áprilisától 2015 szeptember végéig) a lakóingatlanok átlag 25,8 százalékkal lettek drágábbak.

Budapesten nőnek a legnagyobb mértékben az árak 

Közép-Magyarország a tavalyi első kilenc hónapban a növekedés meghaladhatta a 20,4 százalékot az előző év azonos időszakához viszonyítva. Szintén jelentős, 17,6 százalékos az emelkedés az Észak-Alföldön, míg Észak-Magyarországra 13,6 százalékkal drágultak a lakások. A legkisebb mértékben a Közép-Dunántúlon emelkedtek az árak 2014-hez képest, de amennyiben az árak ezen a szinten maradtak az utolsó három hónapban is, az árkülönbség ott is 10 százalék fölött lesz.

A régiós bontáshoz hasonlóan a településtípusoknál is egyre inkább növekedés jellemzi a lakásárakat. A legnagyobb drágulás Budapesten mérhető, ahol a tavalyi harmadik negyedévében 20 százalékkal voltak magasabbak az árak a 2014-es átlagos értéknél. A többi településtípusnál a 2014-es átlagos árakat 9-13 százalékkal szárnyalják túl a 2015-ös értékek. 

A válság óta nem adtak el ennyi lakást

Tavaly az ingatlanértékesítési hálózatok adatai szerint körülbelül 135 ezer lakás és ház cserélt gazdát Magyarországon, s ez a válságot követő évek legjobb eredménynek számít. (Egy évvel korábban nagyjából százezer lakóingatlanra volt kereslet). A havi tranzakciók alapján azonban látszik, hogy a különbség hátterében elsősorban az év elején tapasztalt jelentős növekedés áll, míg a harmadik és negyedik negyedévben a 2014-eshez hasonlóan alakultak az értékesítések.

Az építési engedélyek száma növekedést mutatott 2015-ben, január és szeptember között összesen 8616 darabot adtak ki Magyarországon, amely ezerrel haladta meg az előző év azonos időszakát jellemző számot. A 24 százalékos növekedés ellenére az építési engedélyek száma továbbra is messze elmarad a válság előtti szinttől, illetve tovább árnyalja a képet, hogy a bővülés jelentős része a második negyedéves jó eredménynek köszönhető, míg a július és szeptember közötti időszakban már csak 3,3 százalékkal növekedett az engedélyek száma.

Egyelőre csak az építési engedélyek száma nőtt

Míg az új engedélyek száma nőtt, addig az átadott lakások száma csökkent. Az év első kilenc hónapjában 4657 új otthon készült el, míg 2014 azonos időszakában 5144. Pozitív ugyanakkor, hogy a csökkenés ellenére a használatba vételi engedélyek száma nem süllyedt vissza a 2013-as mélypontra.

Az építési engedélyek számának növekedését csak a néhány régióban tapasztalt bővülés idézte elő, míg a többiben 2015 első kilenc hónapjában kevesebb engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A növekedésben élen jár Budapest, és így Közép-Magyarország, de jól teljesített a Dunántúl is, valamint az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon is tapasztalható volt némi emelkedés, bár ezek továbbra is nagyon mélyen állnak.

Az épített lakások számát illetően alig van olyan régió, ahol bővülésről lehet beszámolni, egyedül Nyugat-Dunántúlon érhető tetten növekedés. A fejlesztések tehát csak lassan indultak be, ugyanakkor az új lakástámogatási rendszernek és az áfa-csökkentésnek köszönhetően az építkezések várhatóan felpörögnek az idei évben.

Újra felfutóban a lakáshitelezés

A lakáspiaci felívelést támogatja a lakáshitelezés, mely továbbra is jelentős bővülést mutat. 2015 harmadik negyedévében a kihelyezett forint lakáshitelek értéke meghaladta a 110 milliárd forintot, ami a második negyedévhez képest 43,5 százalékos bővülést jelentett. Ebben az országos eredményben nagy szerepe volt a szeptembernek, e hónapban a banki kihelyezések meghaladták a 40 milliárd forintot.

A negyedik negyedévben ugyan nem sikerült megismételni a harmadik negyedév számait (az MNB legfrissebb adatai szerint), de a havi hitelkihelyezések továbbra is stabilan 30 milliárd forint fölött alakultak, e negyedévben az új hitelek összege meghaladta a 100 milliárd forintot, amely közel 57 százalékos bővülést jelent 2014 azonos időszakához képest. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 2015 decemberében 5,8 százalék volt, míg a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatlába 5,3 százalékos szinten mozgott.

Fokozottan ellenőrzi a Nébih a vendéglátóhelyeken felszolgált pitákat

Kiemelt figyelmet szentel a vendéglátóhelyeken felszolgált piták ellenőrzésének a Nébih azután, hogy nemrég súlyos higiéniai problémák miatt bezáratott egy pitákat gyártó péküzemet.

A vendéglátóhelyeken felszolgált piták szigorú ellenőrzését rendelte el Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár – tájékoztatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-t csütörtökön. Az államtitkár elrendelte, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek fokozottan vizsgálják a felhasznált piták származási helyét, illetve nyomonkövethetőségét.

A szigorítást az indokolta, hogy január közepén súlyos higiéniai problémák miatt bezártak egy fővárosi péküzemet. Az üzemben vendéglátóipari felhasználásra alkalmas pitatésztát gyártottak, amit a vállalkozás nagy mennyiségben szállított ismeretlen helyekre, megrendelőiről azonban nem vezetett nyilvántartást – olvasható a közleményben.

Új elnök irányítja a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamarát

A CBRE ingatlan-tanácsadó magyarországi ügyvezető igazgatóját, Kibédi Varga Lórántot választotta elnökének a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara.

Kibédi Varga Lórántot (képünkön) választotta a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara éves tisztújító ülésén a szervezet új elnökévé, a posztot február harmadikától tölti be, a kamara új alelnöke pedig Frido Diepeveen lesz. Kibédi Varga Lóránttöbb mint tíz éve csatlakozott a kamara elnökségéhez, mint jótékonyságért felelős alelnök.

Az új elnök több évtizedes ingatlanpiaci szakértelmét is kamatoztatja a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamarán belül, mivel az éves ingatlan szeminárium házigazdája és szervezője is. Kamarai munkáján kívül a CBRE ingatlan-tanácsadó magyarországi üzletágának ügyvezető igazgatója.

A kamara 2002-es megalakulása óta a holland-magyar üzleti kapcsolatok ápolásán dolgozik. Célja, hogy összefogja a Magyarországon tevékenykedő holland érdekeltségű cégeket, fórumot biztosítson számukra a kapcsolatépítésre és szakmai tapasztalatcserére. A holland kamara önfenntartó egyesületi formában működik, a tagság nyitott, cégmérettől, nemzetiségtől és üzletágtól függetlenül bárki csatlakozhat.

Február közepéig jelentkezhetnek a brókerbotrány károsultjai

Még tíz napig nyújthatják be kártérítési igényüket a Quaestor és a Hungária brókercégek azon kötvényes ügyfelei, akik eddig nem jelentkeztek.

Február 15-ig nyújthatják be kérelmüket az új igénylők a Quaestor Értékpapír Zrt. és a Hungária Értékpapír Zrt. kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alaphoz. Azon Quaestor-kötvényeseknek, akik korábban a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjánál határidőben jelezték igényüket, nincs teendőjük, kérelmük az új alaphoz kerül.

A Kárrendezési Alap a kárrendezési törvény alapján 2016. január elsején kezdte meg működését. Az Országgyűlés által 2015. december 15-én elfogadott új törvény alapján létrejött Kárrendezési Alap azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, amelyik a brókerjelleget kihasználó cégcsoport-kötvényt értékesített.

Kiss Krisztina, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető igazgató-helyettese korábban egy háttérbeszélgetésen elmondta: a Kárrendezési Alap március 31-ig megvizsgálja a kérelmek jogosságát, megállapítja a kárrendezés összegét és tájékoztatja erről az ügyfelet, akinek 30 nap áll majd rendelkezésre az igény visszavonására, ha saját maga akarja érvényesíteni a követelését.

Moszkva: ha Amerika fegyverkezik, mi sem maradunk adósok

0

Az Egyesült Államok közép-kelet-európai fokozott fegyverkezése miatt Oroszország felkészül a válaszlépésekre – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium egyik vezetője.

Mivel Washington, a kiszivárgott hírek szerint 2017-ben négyszeresére növeli Európában a hadi kiadásait, Oroszország készen áll, hogy védelme érdekében megtegye a válaszlépéseket – mondta Moszkvában Andrej Kelin.

A külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője szerint nem egyszerű választási kampányfogás az amerikai terv, hanem tudatos készülődés Oroszország sarokba szorítására, amit nem fognak engedni.

A The New York Times írt arról, hogy Barack Obama a közép-kelet-európai amerikai haditechnika fejlesztését tervezi. 2017-ben 3,4 milliárd dollárt költenének főleg páncélosok telepítésére, de más fegyverzeteket is Európába irányítanának, java részt Oroszországhoz közeli területekre. Ez az összeg négyszer nagyobb Washington idei európai hadi kiadásainál.

Az orosz sajtó azt is megjegyezte: Lengyelország egyelőre nem tett le azokról a tervekről, hogy országába nukleáris fegyverzetet telepítsen – Washington ösztönzésére, a NATO keretein belül. Moszkva ezeket a lépéseket ugyancsak saját biztonságának veszélyeztetéseként értékeli.

Európai Parlament: a közszolgáltatásoknak nem kell kinyílniuk a verseny előtt

A szolgáltatáskereskedelmi megállapodás (Trade in Services Agreement, TiSA) tárgyalásainak olyan egyezményhez kell vezetniük, mely megkönnyíti az uniós cégek hozzáférését a nemzetközi piacokhoz, de nem kényszeríti az uniós, a nemzeti és a helyi hatóságokat arra, hogy megnyissák a közszolgáltatásokat a verseny előtt – szavazta szerdán meg az Európai Parlament.

„A mai szavazás egy áttörés. Büszke vagyok, hogy a politikai palettát lefedő széles támogatást nyertem az EU kereskedelempolitikája irányának megváltoztatásához, az EU vállalatainak és fogyasztóinak érdekében” – mondta Viviane Reding (néppárti, luxemburgi) jelentéstevő miután a Parlament támogatta állásfoglalását 532 szavazattal, 131 ellenében, 36 tartózkodás mellett.

„Miután az Európai Parlament két évig figyelte a TiSA-tárgyalásokat és meghallgatta a polgárok aggodalmait, most a tárgyalóasztalhoz ül. Tegnap az Európai Bizottságnak még szabad keze volt, ma már egyértelműen megköti a parlament utasítása. Ha az ajánlásainkat tiszteletben tartják, akkor a TiSA több jogot fog biztosítani polgárainknak itthon és felold néhány akadályt a cégeink előtt külföldön. Ha nem, akkor a parlament nem fog tétovázni a megállapodás megvétózásával” – tette hozzá Reding.

A szolgáltatáskereskedelmi megállapodás tárgyalásai 2013 áprilisa óta zajlanak, azzal a céllal, hogy erősítsék a pénzügyi, digitális és közlekedési szolgáltatások területén érvényes nemzetközi szabályokat. A tárgyalások résztvevői között 23 WTO-tag van, együttes forgalmuk lefedi a világ szolgáltatáskereskedelmének 70 százalékát.

„Kék vonalak”

Annak érdekében, hogy megvédjék az uniós cégektől a tisztességtelen külföldi versenytől, az EP-képviselők a következőket kérik az EU tárgyalóitól:

  1. viszonosságot a piacnyitásban, tekintettel arra, hogy az EU szolgáltatások nyitottabbak a külföldi verseny előtt, mint a partnereké (ülönösen a nemzetközi közbeszerzés, távközlés, közlekedés, a pénzügyi és digitális szolgáltatások terén van szükség piacnyitásra);
  2. korlátozzák a harmadik államok által alkalmazott olyan korlátozó gyakorlatokat az EU cégeivel szemben, mint a kényszerített adatlokalizáció és a külföldi tőkével kapcsolatos felső határok;
  3. kevesebb bürokráciát a kkv-knak, melyek nem rendelkeznek a megfelelő pénzügyi és humán erőforrássokkal a nemzetközi kereskedelmi szabályok megértéséhez.

„Vörös vonalak”

A képviselők azokat a területeket is lefektették, melyeket ki kell zárni a tárgyalásokból:

  • az EU közszolgáltatások, köztük az oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, társadalombiztosítási rendszerek, valamint az audiovizuális szolgáltatások;
  • az EU polgárainak adatvédelmének meg kell felelnie a jelenlegi és jövőbeni normáknak;
  • az EU csak magasan képzett külföldi munkások fogadásába egyezzen bele, szerződés alapján és szigorúan korlátozott időre,
  • az EU, a nemzeti és a helyi hatóságok jogát, hogy közérdekből hozzanak szabályokat erős védelemben kell részesíteni, hasonlóan védeni kell a jogukat, hogy meggondolják magukat, ha újraállamosítanak olyan szolgáltatásokat, melyeket korábban már megnyitották a magán verseny előtt;
  • a megállapodásnak tartalmaznia kell egy felülvizsgálati cikkelyt, amely lehetővé teszi egy részes félnek a TiSA felmondását, vagy hogy visszafordítsa egy adott szolgálat liberalizálását, ha a munkaügyi és társadalmi normákat megsértik.

Több jog az uniós fogyasztóknak külföldön

A képviselők több biztosíték és információt szeretnének a külföldre utazó és szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztóknak, például a barangolási díjak, hitelkártya jutalékok, vagy a spam és geoblokkolással szembeni biztosítékok területén.

Engedjék Kínát csatlakozni

A képviselők támogatják Kína kérését, hogy csatlakozzon a tárgyalásokhoz és biztosítani kívánják a megállapodás jövőbeni „multilaterálissá” válásának lehetőségét.

Nagyobb átláthatóság

Az Európai Bizottságnak az egyezmény egyes részeit megmagyarázó tájékoztatókat kellene készítenie a nagyközönség számára, illetve az egyes tárgyalási fordulókat összefoglaló ténybeli jelentéseket közzétennie az Europa-honlapon.

A zöldségesek is öt százalékos áfát szeretnének

0

A zöldség-gyümölcs ágazatban a becslések szerint 40 százalék körüli a feketegazdaság aránya, amely évente mintegy 60-70 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek. A terméktanács szerint sokat segítene, ha ezen termékek áfakulcsát is 5 százalékra mérsékelnék.

A zöldség-gyümölcs ágazat jelenleg az egyik legfertőzöttebb az áfakiesések tekintetében, az adó 5 százalékra csökkentése ezen sokat segítene – írta a Magyar Nemzet csütörtöki számában a szakmaközi szervezet alelnökét megszólaltatva.

Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a lapnak elmondta: a zöldség-gyümölcs ágazatban a becslések szerint átlagosan 40 százalék körüli a feketegazdaság aránya, ami mintegy 60-70 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek.

„A legálisan működő őstermelők, családi gazdaságok és termelői szerveződések működése veszélybe került. A tejágazathoz hasonlóan itt is körhintacsalásról beszélhetünk. Sokan számla nélkül vásárolják fel a termékeket, amit aztán számlával adnak el akár közvetlenül gyári felhasználásra. Sok esetben még vissza is igénylik az áfát ezek után” – jelentette ki Csizmadia György.

A szakmaközi szervezet alelnöke szerint az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer csak az import helyzetén javított. A szakértő úgy vélte, az áfa 5 százalékra csökkentése után már nem lenne értelme a trükközésnek.

Oszlánczi Réka: idén tovább bővül a Creppy Franchise System

Túrós palacsinta? Hortobágyi húsos palacsinta? Hát persze, ismerjük mindannyian. Hogy lehet sok más is, ami palacsinta? Tényleg? Mit szólnak például ahhoz, ha az étlapon Svejk kedvence így kelleti magát: vörösboros marhapörkölt, juhtúrós tejföllel locsolt zöldséges palacsintatekercsekkel, szalonnatepertővel.

No, igen, kitalálni és megalkotni akár egy pillanat műve is lehetett a derék katona kedvencét, de a miskolci Creppy Palacsintaház kínálatában már hosszú évek óta ez az egyik sláger. A 32 éves Oszlánczi Réka, a Creppy Franchise System alapítója, étteremtulajdonos, ügyvezető azon dolgozik, hogy a 80 tételes palacsinta kavalkádot minél többen megismerhessék – idén ezért indul be gőzerővel a franchise szisztéma.

Legutóbb egy kis faluból keresték meg, egy wellness szállodával tárgyal palacsintás pult létesítéséről, de további négy-öt érdeklődővel szintén egyeztet, fővárosival éppen úgy, mint vidékivel. A franchise rendszer a tematikus vendéglátásra épül (hol máshol beszélgethetnénk, mint egy franchise kávézóban…). Oszlánczi Réka a palacsintát választotta fő témaként, az Avas szívében a 150 vendég fogadására alkalmas Palacsintaház idén ősszel már tíz éves jubileumát ünnepli – a szülinapra parádés partival készülnek. A Palacsintaház és a Creppy név két éve forrt egybe, le is védték.

Már megfizették a tanulópénzt

A franchise gondolata több mint két éve született. Sok vendég ostromolta Debrecentől Győrön, Budapesten át Nyíregyházáig, hogy mikor lesz már az ő városukban is ilyen palacsintaház. Réka azt mondja: nagyon jól tudja, hogy a vendéglátás mivel jár, tökéletesen akkor működik, ha a tulajdonos napi személyes munkájával irányítja és ellenőrzi a csapatot. Ezért nem is akart belevágni máshol palacsintázók nyitásába. Viszont a módszert, a tudást, az általa már megfizetett tanulópénzek kockázata nélküli gyakorlatot átadja, ha ekkora igény van rá.

A jelenlegi franchise partner 2014-ben kereste meg Rékát, s azon az őszön a Rózsadombon meg is nyílt a CaféCino – ha nem is 80, de 40-es választékkal. Réka azt is tudja, hogy a jó ötlet, a piac ismerete és persze a tőke mellett türelemre szintén szükség van. Pusztán egy új étlaptól nem kezd azonnal dübörögni az étterem, a vendégeknek idő kell, hogy rákapjanak az újra, lássák a változatlan minőséget. A CaféCino jó egy éves működése azt mutatja, hogy Budapesten is bejött a vállalkozás.

A palacsinta franchise négy vonalon fut. A legdrágább változat az étterem, a kisebb, beülős, bisztró jellegű hely már olcsóbban kijön. Ha még lejjebb megyünk az üzemelési költségekkel és a beruházott tőkével, akkor a manapság rendkívül divatos StreetFood következik. Réka szerint a fesztiválok országa lettünk, a szórakozni vágyók gasztro vonalon is vevők az újdonságokra, sőt, ki vannak éhezve azokra. Ebbe a körbe tartoznak a különböző vásárok is, ahol ugyancsak van keresnivalójuk a vendéglátósoknak. Éppen most gyártják a Réka megálmodta Creppy-kocsi prototípusát: a vállalkozásra jellemző arculatú utánfutós mini palacsintázót.

Réka legújabb kedvence a Creppy sweet, amely édes palacsintákat kínál – egyfajta „palacsinta sarok” kialakításával, ilyet lehet például a szállodákban meghonosítani, természetesen a Creppy kínálat mellett, a technológia és a dizájn átvételével együtt.

A kapcsolatfelvételtől az üzemeltetésig

Mit tegyen, aki csatlakozni kíván a Creppy-szisztémához? A kapcsolatfelvétel után meghatározzák, hogy a négy irányból melyikbe fogna a vállalkozó, s annak van-e üzleti realitása az adott helyen. Meghatározzák a szükséges konyhatechnológiai felszereléseket, s ha van rá igény, a géppark beszerzésében is közreműködik a Creppy a keverőgéptől kezdve a klíma technikáig mindenben. Ezután megtervezik a hely arculatát az összes kiegészítővel. A következő fázisban betanítják a személyzetet – és az összes szükséges hatósági engedély birtokában nyithat a legújabb palacsintázó hely, amelyet rendszeresen ellenőriznek, hogy minden előírást betartanak-e az üzemeltetők.

Éttermek és bisztrók esetében a pincéreknek külön forgatókönyvet írnak a teendőkről, hiszen ők a palacsintázó közvetlen marketingesei. Mondjuk, egy 80-100 fős éttermi beruházás az ingatlanon kívül több tízmilliós forrást igényelhet, a StreetFood verzió, tökéletes minőségben, tíz millió forint alatt kihozható, a Sweet pulthoz néhány millió elegendő.

A családi vállalkozás Miskolcon ma már 15 főt foglalkoztat, a konyhában Réka édesanyja a főnök. Réka családja korábban is a vendéglátásban dolgozott, vagyis neki sem volt idegen a terep. Annyira nem, hogy az egyetemi évek alatt (angol és szociológia szakot végzett 2007-ben), Réka saját fagylaltozóval kezdte a bizniszt, majd sorban jöttek az új lépcsőfokok, egészen a Palacsintaházig.

Miskolc jó példa arra, hogy a jó ötletek kemény befektetett munkával bárhol sikeresek lehetnek. Réka sokszor hallott sajnálkozó megjegyzéseket, hogy Borsod megyében aztán nehéz lehet vállalkozni! Lám, mégis lehet. A pesszimizmus helyett az agy megmozgatása meghozza az eredményt, és Borsodban ugyanúgy meg lehet találni a piaci réseket, mint máshol.

Nyitottak a külföldi trendekre

Éppen ez a szemlélet vitte Oszlánczi Rékát a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségébe. Néhány éve a miskolci Fivosz-elnök hívta meg egy helyi rendezvényre, és tetszett, amit ott látott. Főleg az optimizmust, a segítőkészséget és az új kapcsolatokat értékelte nagyra, meg azt, hogy sok hasznosítható tanácsot kapott. Tanácsokat tavaly novembere óta szervezett formában ő is ad. A Fivosz Gasztro Bizottságának alelnökeként egyre több leendő vendéglátós hallgatja meg, mit kell tennie, hogy ezen a kimondottan kockázatos területen ne bukjon el. Nem mellékesen 2014-ben ő érdemelte ki a Fivosz Jövő Reménysége díját, amelyet a fiatal vállalkozók hetének záróünnepségén adták át.

Nagyon nyitottnak kell lennie a gasztronómiában a trendekre, figyelni kell a külföldi mozgásokat, újításokat, s azokból a saját ötleteinkkel spékelve, a másikat nem másolva, egyedit lehet alkotni. Ez Réka alapelve és receptje. És amit legalább ennyire fontosnak tart: egyszerre egy faladatra kell koncentrálni, de arra minden energiával, napi 24 órában. Ha valaki sok dologba kap, szétaprózhatja az energiáját, nem lesz biztos a siker.

Ezért nem is tervezi, hogy a palacsintás vállalkozáson kívül a közeljövőben másba kezd. Tökéletesen elégedett lenne azzal, ha a Creppy franchise szisztéma 2016-ban további partnerekkel bővülne, és a meglévő palacsintázókban ugyanolyan elégedettek lennének a vendégek, mint eddig. Ehhez kell a marketing, a különböző akciók, a törzsvendégek kényeztetése és sok minden más. Réka a miért éppen palacsinta felvetésre, kérdéssel válaszol: miért, van, aki nem szereti a palacsintát? Hiszen nagyszerű köret is, sült krumpli, rizs vagy nokedli helyett feldobja a főfogást, de előételnek, levesbe és természetesen desszertnek ugyancsak jó szívvel ajánlható.

Emlékeznek még Svejk kedvencére? Ha esetleg nem rajonganak a húsért, tessék, itt van a Las Vega: spenót zöld palacsintába töltött pikáns gomba és paradicsom, különleges tejszínes gorgonzola mártással. Aztán ellazulásként jöhet a jól ismert túrós, valahogy úgy, ahogy a nagymamánk tette elénk.

Szerdahelyi Csaba

7672 büntetőeljárást indított tavaly a NAV

0

A NAV Bűnügyi Főigazgatósága és a bűnügyi igazgatóságok 2015. évben 7672 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást, ami 23,65 százalékkal kevesebb, mint a 2014. évi adat (10 048 bűncselekmény) – tájékoztatott az adóhivatal.

A bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési érték 136,62 milliárd forint volt, ami 8,19 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban regisztrált elkövetési érték (148, 81 milliárd forint).

A folyamatban lévő büntetőeljárások során a kárbiztosítás összege (lefoglalás, zár alá vétel, önkéntes megtérítés együttesen) 30,67 milliárd forintot tett ki, ami 22,45 százalékos kármegtérülést jelent. 2014. évben a kármegtérülés 28,81 milliárd forint volt 19,36 százalékos mutatóval.

Tárgyidőszakban az ismertté vált hatáskörös bűncselekmények 40,33 százaléka a Btk. 396. §-ban meghatározott költségvetési csalás bűncselekmény volt, de magas a Btk. 404. §-ban meghatározott csődbűncselekmény (8,97 százalék), a Btk. 388. §-ban meghatározott iparjogvédelmi jogok megsértése (7,47 százalék), illetve a Btk. 403. §-ban szereplő számvitel rendjének megsértése bűncselekmények (6,99 százalék) aránya is.

Az ismertté vált bűncselekmények számát a 2014. év adataihoz viszonyítva megállapítható, hogy

  • a költségvetési csalás bűncselekmények száma 4044-ről 3094-re,
  • a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekmények esetszáma 363-ról 236-ra,
  • az orgazdaság esetszáma 538-ról 407-re,
  • a csődbűncselekmény esetszáma 818-ról 688-ra,
  • a számvitel rendjének megsértése bűncselekmények száma 544-ről 536-ra csökkent,

míg

  • a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés esetszáma 95-ről 114-re,
  • az iparjogvédelmi jogok megsértése/iparvédelmi jogok megsértése esetszáma 449-ről 573-ra emelkedett.

A regisztrált elkövetési értékek az alábbi bűncselekmények esetében változtak jelentősebb mértékben a 2014. évben regisztrált értékekhez képest:

  • költségvetési csalás körébe tartozó jogsértés esetén 4,15 százalékkal 138,81 milliárd forintról 130,95 milliárd forintra;
  • orgazdaság esetén 3,31 milliárd forintról 1,58 milliárd forintra;
  • szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén 4,4 milliárd forintról 2,15 milliárd forintra csökkent, míg
  • iparjogvédelmi jogok megsértése/iparvédelmi jogok megsértése esetén 609,92 millió forintról 786,23 millió forintra;
  • pénzmosás kapcsán 355,54 millió forintról 438,62 millió forintra nőtt az elkövetési érték.

Az összesített elkövetési értékből (136,62 milliárd forint) a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekmények elkövetési értéke 95,85 százalékot (130,95 milliárd forint) tett ki, ami a bázis időszakban 93,28 százalék volt.

Famaffia: a szálak Maros megyébe vezetnek

0

Huszonnégy megyében és Bukarestben tartottak házkutatást szerdán, a faanyaggal való visszaélések ügyében a szálak Maros megyébe vezetnek.

A Maros megyei ügyészség irányítása alatt több mint 150 helyszínen tartottak házkutatást. A gyanúsítottak bűnbandába szerveződve adócsalást, okirat-hamisítást, sikkasztást követhettek el – írja a kronika.ro.

Az előzetes vizsgálatok szerint 2015 áprilisától 2016 januárjáig Maros, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy megyei kereskedelmi társaságok ügyvezetői és más, hozzájuk kötődő személyek egy másik, Maros megyei székhelyű kereskedelmi társaságot felhasználva árusítottak faanyagot különleges elbírálás alá eső, másodlagos fuvarlevelek felhasználásával faipari tevékenységű cégeknek az ország 24 megyéjében.

A gyanú szerint ezzel egymillió euró értékű kárt okoztak az államnak. Az Országos Csendőrfelügyelőség tájékoztatása szerint januárban 1700 csendőr vett részt abban a 356 akcióban, amelyeket az erdészeti bűncselekmények megfékezésére szerveztek. Ugyanebben az időszakban több mint 1200 csendőrkatonát vontak be abba a közel félszáz ellenőrző akcióba, amelyeket az erdészeti igazgatóságok, erdőkerületek személyzetével közösen végeztek.

A két akciósorozatban 64 bűncselekményre derítettek fényt, és mintegy 500 köbméter faanyagot foglaltak le. A bűncselekmények mellett szabálysértéseket, kihágásokat is felfedeztek a csendőrök és erdészek, ezekért 426 esetben róttak ki pénzbírságot összesen 264 400 lej értékben.

Több százezer eurós bírság feketemunka miatt Szlovákiában

0

Összesen 468 290 eurós bírsággal büntetettek feketemunkáért 156 munkáltatót a munkafelügyelet Szlovákiában a legutóbbi ellenőrzéskor – tájékoztatott Marián Valentovič, a munkahivatal vezérigazgatója.

Az ellenőrök a kiskereskedelem, szolgáltatások és kisebb üzemegységek területén ténykedő munkáltatókat vizsgálták. „Összesen 1941 munkáltatót és 4711 alkalmazottat ellenőriztünk. 156 munkáltató esetében figyeltek fel illegális alkalmazásra, ami az egész szám hozzávetőleg 8 százaléka, miközben 227 esetben bukkantak „feketén” alkalmazottakra. Hozzávetőleg az ellenőrzött személyek 5 százalékáról van szó” – mondta Marián Valentovič.

156 esetben összesen 468 290 eurós bírságot róttak ki az illetékes hatóságok. Az ellenőrzések rámutattak, hogy az alkalmazottak 30 százaléka megállapodás alapján végezte a munkáját. Az ellenőrzött állásigénylők közel 7 százaléka nem megállapodás alapján, hanem illegálisan dolgozott – írja a hirek.sk.

Ján Richter munkaügyi miniszter leszögezte: bár az ellenőrzési akciót előre jelezték, annak eredményeitől senki sem lehet boldog. A vizsgálat során az is bebizonyosodott, hogy továbbra is főleg a szolgáltatások terén nagy mértékben kihasználják a megállapodás alapján dolgozókat, és nem tartják be a minimálbérről szóló törvényt.

Az utóbbi négy évben az illegális foglalkoztatásról szóló tilalmat 3718 munkáltató szegte meg Szlovákiában.