A szolgáltatáskereskedelmi megállapodás (Trade in Services Agreement, TiSA) tárgyalásainak olyan egyezményhez kell vezetniük, mely megkönnyíti az uniós cégek hozzáférését a nemzetközi piacokhoz, de nem kényszeríti az uniós, a nemzeti és a helyi hatóságokat arra, hogy megnyissák a közszolgáltatásokat a verseny előtt – szavazta szerdán meg az Európai Parlament.
„A mai szavazás egy áttörés. Büszke vagyok, hogy a politikai palettát lefedő széles támogatást nyertem az EU kereskedelempolitikája irányának megváltoztatásához, az EU vállalatainak és fogyasztóinak érdekében” – mondta Viviane Reding (néppárti, luxemburgi) jelentéstevő miután a Parlament támogatta állásfoglalását 532 szavazattal, 131 ellenében, 36 tartózkodás mellett.
„Miután az Európai Parlament két évig figyelte a TiSA-tárgyalásokat és meghallgatta a polgárok aggodalmait, most a tárgyalóasztalhoz ül. Tegnap az Európai Bizottságnak még szabad keze volt, ma már egyértelműen megköti a parlament utasítása. Ha az ajánlásainkat tiszteletben tartják, akkor a TiSA több jogot fog biztosítani polgárainknak itthon és felold néhány akadályt a cégeink előtt külföldön. Ha nem, akkor a parlament nem fog tétovázni a megállapodás megvétózásával” – tette hozzá Reding.
A szolgáltatáskereskedelmi megállapodás tárgyalásai 2013 áprilisa óta zajlanak, azzal a céllal, hogy erősítsék a pénzügyi, digitális és közlekedési szolgáltatások területén érvényes nemzetközi szabályokat. A tárgyalások résztvevői között 23 WTO-tag van, együttes forgalmuk lefedi a világ szolgáltatáskereskedelmének 70 százalékát.
„Kék vonalak”
Annak érdekében, hogy megvédjék az uniós cégektől a tisztességtelen külföldi versenytől, az EP-képviselők a következőket kérik az EU tárgyalóitól:
- viszonosságot a piacnyitásban, tekintettel arra, hogy az EU szolgáltatások nyitottabbak a külföldi verseny előtt, mint a partnereké (ülönösen a nemzetközi közbeszerzés, távközlés, közlekedés, a pénzügyi és digitális szolgáltatások terén van szükség piacnyitásra);
- korlátozzák a harmadik államok által alkalmazott olyan korlátozó gyakorlatokat az EU cégeivel szemben, mint a kényszerített adatlokalizáció és a külföldi tőkével kapcsolatos felső határok;
- kevesebb bürokráciát a kkv-knak, melyek nem rendelkeznek a megfelelő pénzügyi és humán erőforrássokkal a nemzetközi kereskedelmi szabályok megértéséhez.
„Vörös vonalak”
A képviselők azokat a területeket is lefektették, melyeket ki kell zárni a tárgyalásokból:
- az EU közszolgáltatások, köztük az oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, társadalombiztosítási rendszerek, valamint az audiovizuális szolgáltatások;
- az EU polgárainak adatvédelmének meg kell felelnie a jelenlegi és jövőbeni normáknak;
- az EU csak magasan képzett külföldi munkások fogadásába egyezzen bele, szerződés alapján és szigorúan korlátozott időre,
- az EU, a nemzeti és a helyi hatóságok jogát, hogy közérdekből hozzanak szabályokat erős védelemben kell részesíteni, hasonlóan védeni kell a jogukat, hogy meggondolják magukat, ha újraállamosítanak olyan szolgáltatásokat, melyeket korábban már megnyitották a magán verseny előtt;
- a megállapodásnak tartalmaznia kell egy felülvizsgálati cikkelyt, amely lehetővé teszi egy részes félnek a TiSA felmondását, vagy hogy visszafordítsa egy adott szolgálat liberalizálását, ha a munkaügyi és társadalmi normákat megsértik.
Több jog az uniós fogyasztóknak külföldön
A képviselők több biztosíték és információt szeretnének a külföldre utazó és szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztóknak, például a barangolási díjak, hitelkártya jutalékok, vagy a spam és geoblokkolással szembeni biztosítékok területén.
Engedjék Kínát csatlakozni
A képviselők támogatják Kína kérését, hogy csatlakozzon a tárgyalásokhoz és biztosítani kívánják a megállapodás jövőbeni „multilaterálissá” válásának lehetőségét.
Nagyobb átláthatóság
Az Európai Bizottságnak az egyezmény egyes részeit megmagyarázó tájékoztatókat kellene készítenie a nagyközönség számára, illetve az egyes tárgyalási fordulókat összefoglaló ténybeli jelentéseket közzétennie az Europa-honlapon.
