Idén 2,1, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon legfrissebb előrejelzésében az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság a 2014-es 3,7 és a tavalyi 2,7 százalékos bővölés után idén 2,1, míg jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon. A GDP-bővülés várható lassulása főként annak tudható be, hogy mérséklődik az EU-források felhasználása és ezáltal csökken az állami és magánberuházások mértéke is. Ezeket részben kompenzálja a magánszektor fogyasztásának 3,2 százalékos bővülése, amit nagyban segített a devizahitelek forintosítása és az, hogy 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó.

Az idei év után a 2017-es növekedésnek is a belső kereslet lesz a fő hajtóereje, az előrejelzés szerint tovább nő a lakossági fogyasztás és beruházás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedései pedig javítják a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitását. Kedvező gazdasági hatása lesz annak is, hogy a lakásépítés áfája 27-ről 5 százalékra csökken. A beruházások a 2015-ös stagnálás után idén két százalékos csökkenést, jövőre viszont 3,6 százalékos növekedést fognak mutatni a bizottság szerint.

Brüsszel szerint a magyarországi munkanélküliség, amely 2015-ben 6,7 százalékra csökkent, tovább zsugorodik majd: idén várhatóan 6, jövőre pedig 5,2 százalékra süllyed. A jelentésben hangsúlyozták, a közmunkaprogram mellett a magánszektor is hozzájárult a foglalkoztatottság bővüléséhez. Az infláció a jelentés szerint 1,7 százalékos lesz 2016-ban, ám a vártnál alacsonyabb kőolajárak, a mérsékelt importált infláció és az olcsó élelmiszerárak miatt a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2017 végénél korábban aligha teljesül. 

A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, idén a történelmi mélypontnak számító 2 százalék körül várható és jövőre 1,9 százalékra is csökkenhet az EU prognózisa szerint. A nagyobb deficit kockázatát növeli a lakástámogatások felülről nyitott jellege, a működési kiadások – kivált az egészségügyben – szűkre szabott kerete, ugyanakkor a termőföld eladásokból befolyó összeg bőven meghaladhatja a költségvetésben előirányzottat. Az államadósság idén 0,5 százalékos csökkenéssel a GDP 75,8 százalékára fog mérséklődni, 2017-ben pedig 72,4 százalékra.