Kezdőlap Blog Oldal 1008

Ha nem kap számlát, könnyen ugrik a jótállás

KamaraOnline
-
0
Ha nem kap számlát, könnyen ugrik a jótállás

A Budapesti Békéltető Testülethez sok kérelem érkezik, amelyben a fogyasztók arról számolnak be, hogy a kerületi kisokosokból, társasházi levélszekrénybe bedobott szórólapokból kiválasztott vállalkozás kárt okozott számukra.

Az egyik ügyben a fogyasztó a levélszekrényébe bedobott hirdetés alapján választott egy vállalkozót a lakása nyílászáróinak cseréjére. Megállapodtak az árban és erről írásbeli szerződést is kötöttek. A vállalkozó 1+5 év garanciát vállalt a munkára.

A fogyasztónál nyáron beszerelték a nyílászárókat, de ősszel kiderült, hogy nem jól rögzítették azokat, a lakás huzatos volt.  A fogyasztó próbálta felvenni a kapcsolatot a vállalkozással, de a megadott telefonszám csak kicsörgött.

A Budapesti Békéltető Testülethez fordult, a panasszal, ráadásul a vállalkozást a megadott címen nem lehetett értesíteni. A fogyasztó által kért postai vizsgálat megállapította, hogy a vállalkozás által megadott címen csak egy székhelyszolgáltató üzemelt korábban, ami viszont már megszűnt. Így semmit sem ért a munkára vállalt összesen hat év jótállás, hiszen azt nem volt kinél érvényesíteni.

Egy másik esetben a fogyasztó a fürdőszobájában akarta kicserélni a kádat zuhanyzófülkére, és a kerületi kisokosból választott egy „hangzatos reklám” alapján vállalkozót.

A megrendelésben szóban állapodtak meg a felek, a fogyasztó előlegként kifizette a munkadíj több mint felét. A vállalkozás csupán a meglévő fürdőszobai berendezéseket szerelte ki, azt követően már nem lehetett vele időpontot egyeztetni, hogy mikor fogja befejezni a munkát.

A kifizetett díj már jócskán meg is haladta az elvégzett munka tényleges értékét. Mivel azonban a felek nem rögzítették írásban a megállapodás pontos részleteit és a megrendelés tartalmát, annak utólagos bizonyítása nagyon nehéz volt. Ebben az esetben ugyanis legalább egy számla kellett volna a felek közötti vállalkozási szerződés létrejöttének bizonyítására, ám ilyet a fogyasztó nem kapott.

 A vállalkozást mindkét esetben kellékszavatosság, illetve jótállási kötelezettség terhelte a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján, ami alapján díjtalanul kérhették volna a javítás elvégzését, az utóbbi esetben pedig a munka befejezését.

Fontos tudni, hogy javító-karbantartó szolgáltatások esetén a vállalkozás mindenképpen hat hónapos jótállást (garanciát) köteles vállalni a munkára, ha annak díja a húszezer forintot meghaladta.

Ha a következő munkálatoknál bármilyen probléma van, a cégnek ingyen el kell végezni azt újra és hibátlanul (kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba oka csak a munka átadását követően keletkezett):

 

– lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások,

– háztartási gépek és készülékek javítása,

– barkács- és kerti szerszámok javítása,

– személygépkocsik, motorkerékpárok, karbantartása és javítása,

– audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása,

– gyógyászati segédeszközök javítása,

– telefon- és telefax-berendezések javítása,

– hangszerek javítása,

– órák javítása.

A Budapesti Békéltető Testülethez korábban érkezett ügyekről itt olvashat.

Megbízható vs. kockázatos adózók: a minősítések legújabb fejleményei

KamaraOnline
-
0
Megbízható vs. kockázatos adózók: a minősítések legújabb fejleményei

Jelenleg nem lehet tudni, hogy a NAV az adózói minősítésekhez melyik adóteljesítmény-számítást alkalmazza – írja Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.

A hazai adóigazgatási gyakorlatban, a NAV és adózók együttműködésében valóban új időszak vette kezdetét május 1-től, amikortól a gyakorlatban is életbe lépett az adózói minősítés januártól hatályos rendje – kezdi friss bejegyzését Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.

Pár nappal az első minősítések hatályba lépését követően a NAV megkezdte a minősítések eredményéről szóló uniformizált tájékoztató levelek kiküldését.

Az értesítések előtt sok volt a nyitott kérdés. Vajon a szolgáltatói, vagy a hatósági arcát fogja inkább mutatni a NAV? A tájékoztatás kellően informatív lesz-e, azaz abból pontosan ki fog-e derülni a minősítés, vagy annak elmaradásának oka? Elegendő adatot fog-e a tájékoztatás tartalmazni ahhoz, hogy az eredményt vitatni lehessen?

Megbízható vs. kockázatos adózók

Előre tudni lehetett, hogy a megbízható, illetve a kockázatos adózóvá történő minősítés nem fog sok fejfájást okozni az érintetteknek. Ez utóbbiak száma ma még elenyésző, hisz az ő minősítésükhöz szükséges feltételek csak január 1-je és az első negyedév után következnek be.

Akik viszont május 1-jétől megbízható adózókká váltak, mostantól tudják, hogy mire kell figyelniük ahhoz, hogy ebbéli minősítésüket megtartsák. A tájékoztató levél felsorolja a minősítéshez szükséges 10 feltételt, amiből minden megbízható adózónak 9-et kell innentől kezdve teljesítenie. A sorban elsőként szereplő, legalább 3 éve folyamatos működéssel ugyanis nem lehet a későbbiekben sem gond. A maradék kilenccel viszont érdemes vigyázni!

Ezek közül is érdemes kiemelni a végrehajtásra vonatkozó feltételt. E szerint csak az lehet megbízható adózó, akivel szemben a minősítés évében és az azt megelőző öt évben nem indított az adóhatóság végrehajtást. Az eddigi tapasztalatok alapján a minősítési rendszer indulásakor nagyon sok vállalkozás kizárólag ezen a feltételen bukta el a megbízható adózói minősítését. Közülük is sokak számára azért lehet fájó ez, mert már nem is emlékeznek rá, hogy mi miatt és mikor volt végrehajtás a cégük ellen. Vagy azért, mert már olyan régen volt, hogy nem is emlékeztek rá, vagy azért, mert a végrehajtás olyan marginális összeget érintett, hogy a végrehajtás során kivetett elektronikus inkasszó különösebb fennakadást nem okozott a cég életében. Most viszont e miatt az inkasszó miatt 5-6 évre a megbízható adózók táborán kívül maradnak.

Mások szentül meg vannak győződve, hogy a NAV részére az adókat mindig rendesen fizették, ám közülük sokan nincsenek tudatában, hogy az adóhatóság által foganatosított végrehajtás nem csak adókat, hanem más, adók módjára végrehajtható köztartozást is érinthet. Őket is sokkszerűen érinthette a minősítésük elmaradása.

Végrehajtási eljárás nyomai

Még náluk is rosszabbul jártak azok, akikkel szemben a végrehajtási eljárás úgy folyt le, hogy az lehet, nem volt jogszerű, de ezt annak idején nem vitatták. Most ezek a cégek azzal kénytelenek szembesülni, hogy a korábban nem vitatott – és ma már nem vitatható – végrehajtás ténye a megbízható adózói minősítésük akadálya lett. Talán azoknak van egyedül esélyük a negatív következmény alól szabadulni, akik anno bizonyítani tudták, hogy a végrehajtás jogszerűtlen volt, és most kizárólag arra kell a NAV figyelmét felhívniuk, hogy ehhez a korábbi jogellenes végrehajtáshoz semmilyen joghatás nem fűződhet, azaz úgy kell rá tekinteni, mint ami meg sem történt.

Összességében a végrehajtásokra vonatkozóan a kiküldött tájékoztató levelek hiányossága, hogy nem ad megfelelő tájékoztatást az érintetteknek arról, hogy mikor, milyen adó-, vagy köztartozás rendezésére vezetett végrehajtás miatt nem teljesült a megbízható adózói minősítés valamennyi feltétele. Ha a tájékoztató levél tartalmazná a végrehajtással kapcsolatos adatokat, akkor egyrészt minden vállalkozás a kifogása benyújtása előtt ellenőrizhetné, hogy helyes és valós adatok alapján végezte-e el a NAV a minősítést, másrészt tudná, hogy a szabályozás változatlanságát feltételezve a végrehajtást követő melyik évben lesz először esélye megszerezni a megbízható adózói minősítést. Így várhatóan sokan a megfelelő információ hiányában fognak a minősítésükkel szemben kifogást benyújtani.

Adókülönbözet következményei

Hasonlóan, információhiányából fakadó problémával szembesülnek azok a vállalkozások is, amelyek a megbízható adózói minősítést a tárgyévre megállapított adóteljesítményükhöz mért adókülönbözet, vagy mulasztási bírság összegére vonatkozó feltétel nem teljesülése miatt nem szerezték meg.

E cégek vezetői, számviteli szakemberei egy dolgot biztosan meg tudnak állapítani: azt, hogy mekkora volt a figyelési időszakban terhükre megállapított adókülönbözet, illetve mulasztási bírság összege. Azt viszont, hogy mekkora a tárgyévre megállapított adóteljesítményük összege, már nem biztos. És ez az adat főleg a mikro-, illetve kisvállalkozásoknál bírhat döntő jelentőséggel.

Könnyű belátni, hogy egy 10 millió forintos adóteljesítménnyel rendelkező vállalkozás esetében az 1 százalékos szabály maximum 100 ezer forintos mulasztási bírságot enged meg, ami a mai bírságolási gyakorlatban nem számít kiugróan nagy bírságnak. Ugyanez az 1 százalékos feltétel egy kiemelt adózói körbe tartozó cég adóteljesítménye esetén több tízmillió forintos mulasztási bírság kiszabására ad lehetőséget anélkül, hogy az adott vállalkozás minősítése veszélybe kerülne.

És ha már a kiemelt adózók szóba jöttek, akkor érdemes azon is elidőzni, hogy bár jelenleg az adóteljesítmény fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény definiálja, ugyanakkor eddig valódi jelentősége nem ennek a törvényi meghatározásnak, hanem a kiemelt adózók és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezők kijelöléséhez rendeleti úton szabályozott adóteljesítmény számításnak volt. Sajnos a két szabályozás nem azonos, az adóteljesítményre nem ugyanazt az eredményt adják. Jelenleg nem lehet tudni, hogy a NAV az adózói minősítésekhez melyik adóteljesítmény számítást alkalmazza. Ennek a jövőben viszont már nem csak a megbízható adózói minősítésnél lesz jelentősége.

A múlt héten benyújtott törvényjavaslat alapján 2016. július 1-jétől kockázatos adózónak fognak minősülni azok a vállalkozások, amelyekkel szemben a minősítés évében és az azt megelőző 5 évben megállapított összes adókülönbözet, illetve a minősítés évét megelőző 2 évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja a vállalkozás tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70 százalékát.

Bár fontos módosítás lesz július 1-jétől, hogy a megbízható és a kockázatos adózói minősítés adókülönbözet nagyságához kapcsolódó feltétele esetében az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet összegét csökkenti az adózó javára megállapított összes adókülönbözet összege, mégsem orvosolja azt a hiányosságot, hogy a vállalkozások maguk nem tudják kiszámítani a tárgyévi adóteljesítményük összegét.

Ez viszont az adózói minősítésüktől függetlenül minden vállalkozásnak gondot jelenthet, mert a jövőben bármelyik cég számára döntő jelentőségű lehet a terhükre előírt adókülönbözeti megállapítás, illetve kiszabott mulasztási bírság összege.

Ezért üdvözlendő lenne, ha a NAV nyilvánosan közzé tenné, hogy milyen számítási módszerrel határozza meg a vállalkozások adóteljesítményét, mert e nélkül minden cég kénytelen lesz egyedileg megkifogásolni az adózói minősítéséhez, vagy minősítésének elmaradásához vezető adóteljesítmény számítást, még akkor is, ha egyébként a kifogás eredményeként egyértelművé válik, hogy a NAV jól végezte a feladatát.

Egyre népszerűbb a SZÉP-kártya

KamaraOnline
-
0
Egyre népszerűbb a SZÉP-kártya

​Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében egyre népszerűbb a SZÉP-kártya. Az OTP Banknál például az idei első négy hónapban a feltöltések összege 12, míg a költések értéke 20 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát. A SZÉP-kártyáról csütörtökön Kiss Zoltán BKIK-elnök és Lázár János kancelláriaminiszter is elmondta véleményét.

A több mint 990 ezer OTP SZÉP-kártyára az idei első négy hónapban eddig összesen több mint 29,5 milliárd forintot utaltak a munkáltatók, a kártyabirtokosok pedig több mint 18 milliárd forint juttatást használtak fel. Ez 12, illetve 20 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakának eredményeihez képest – közölte az OTP.

Az OTP SZÉP-kártya az első kibocsátás óta minden évben növekedni tudott. Úgy tűnik, hogy ez 2016-ban is így lesz, hiszen már az első négy hónapban mind a feltöltések mind a költések terén sikerült kétszámjegyű növekedést elérni. Ez azt jelenti, hogy egyfelől a dolgozók még több olyan juttatást kapnak munkáltatóiktól, amit pihenésre és kikapcsolódásra fordíthatnak, másfelől pedig még nagyobb összeg jut a hazai vendéglátás és turizmus élénkítésére. Az idei eredmények is igazolják, hogy a SZÉP-kártya a hazai béren kívüli juttatási piac egyik legnépszerűbb eleme – fogalmazott Kuhárszki András, az OTP bankszámla főosztályának igazgatója.

Kiss Zoltán: a SZÉP-kártya rendszert meg kellene tartani

A SZÉP-kártya rendszer fontosságára hívta fel a figyelmet egy szerdai konferencián Kiss Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (BKIK) is. A Budapesti Corvinus Egyetemen, az Objektív Kutató Intézet rendezvényét megnyitó Kiss Zoltán elmondta, hogy álláspontjuk szerint a cafeteria átalakításakor a SZÉP-kártya rendszert meg kellene tartani, hiszen az a belföldi turizmust segíti, és a felhasználók a pénzt itthon költik el.

Lázár János: a SZÉP-kártya valószínűleg megmarad

„A SZÉP-kártya rendszere beépült a magyar turizmusba, illetve a vendéglátásba, ezért ez a juttatási forma valószínűleg megmarad” – mondta Lázár János a csütörtöki Kormányinfón. A kormány végleges döntést még nem hozott az ügyben – tette hozzá a miniszter. Az Erzsébet-utalványok sorsa azonban még továbbra is bizonytalan.

Az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerrel foglalkozó februári döntéséről itt olvashat.

Többet ne keresse a térképen az ukrajnai Szverdlovszkot!

KamaraOnline
-
0
Többet ne keresse a térképen az ukrajnai Szverdlovszkot!

Az ukrán parlament csütörtökön úgy döntött, hogy az oroszbarát hatóságok által felügyelt két „népköztársaságban” megváltoztatják 76 település nevét.

Kijevben a honatyák arról döntöttek, hogy ezután az úgynevezett Donyecki Népköztársaságban és a Luhanszki Népköztársaságban 38-38 települést másként kell hívni.

Így lett Torezból Csisztjakovo, Szverdlovszkból Radü, Sztahanovból Kagyievkoj és Krasznodonból Szorokino.

Kijevben még február közepén arról is határoztak, hogy a 2014 márciusában népszavazással Oroszországhoz került Krím-félsziget 70 települését is át kell keresztelni. A parlament szakbizottságának előterjesztéséről azonban egyelőre nem szavaztak.

Dmitrij Polonszkij krími miniszterelnök-helyettes akkor úgy kommentálta az előterjesztést, hogy Kijevben jobban tennék, ha nem ilyen ostobaságokkal, hanem az országuk siralmas gazdasági helyzetével foglalkoznának.

Hogyan szervezzünk jogszerűen Facebook-promóciót?

KamaraOnline
-
0
Hogyan szervezzünk jogszerűen Facebook-promóciót?

A Facebook-promóciók szabályait dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partner ügyvédje ismerteti.

Az online promóciók elengedhetetlenek a vállalkozások, különösen az Y- vagy Z-generációnak szolgáltatásokat, termékeket nyújtó cégek marketing stratégiájában. Az online promócióknak számos fajtája létezik, míg a 2000-es évek elején inkább a hűség és pontgyűjtő promóciók voltak a népszerűek, addig a 2010-es években a hangsúly az online kuponakciók és image-építő promóciók irányába tolódott el. Az online promóciók szempontjából legnépszerűbb közösségi médiafelület Magyarországon a Facebook. A Facebook-promóciók szabályait dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda elektronikus kereskedelemmel és webjoggal is foglalkozó partner ügyvédje ismerteti.

Mi minősül Facebook-promóciónak?

A Facebook-promóció a Facebookot igénybe vevő olyan marketing eszköz, amelynek feladata elősegíteni, megkönnyíteni a potenciális vevő számára a termék, szolgáltatás megvásárlására vonatkozó döntését. A Facebook-promóció célja lehet a forgalom növelése, az elfekvő árukészlet kiárulása, az image javítása. Facebook-promóció megvalósulhat vevői versennyel (például nyereményjáték), kuponokkal, árkedvezménnyel, reklámajándék adásával, pénzvisszatérítéssel, vagy törzsvásárlói kedvezmény, hűségprogram szervezésével is. A Facebook általánosságban minden olyan promóciót ide sorol, amely tartalmaz Facebookra való belépést vagy regisztrációt, valamilyen esély elemet (például esély a nyerésre, árkedvezményre, kuponra) és nyereményt, díjat vagy egyéb engedményt, kedvezményt.

Milyen szabályokat kell alkalmazni a Facebook-promócióra?

A Facebook-promóciókra egyrészről alkalmazni kell a Facebook vonatkozó szabályzatát (Facebook Promotion Guidelines) és a Facebook céges oldalakra vonatkozó általános szabályzatát (Facebook Page Guidelines), továbbá a Facebook Közösségi média szabályzatát, Adatvédelmi szabályzatát is. A fenti felsorolásból a leglényegesebb a promóciós és céges oldal szabályzat, ez tartalmazza a speciális rendelkezéseket. Magyarországra irányuló promócióra a hatályos magyar jogszabályok is alkalmazandók, vagyis a promóciónak meg kell felelnie többek között a magyar reklámtörvénynek, fogyasztóvédelmi jogszabályoknak, versenyjogi előírásoknak, elektronikus kereskedelmi jogi rendelkezéseknek, adatvédelmi jogszabályoknak, gyermekvédelmi előírásoknak. Nyereményjáték szervezése esetén pedig a nyereménnyel kapcsolatos magyar adójogi előírások is ugyanúgy betartandók, mint egyéb online promóció esetén. A helyi jogi előírásoknak való megfelelés kötelezettségét a Facebook maga is előírja a fenti szabályzataiban.

Hol lehet a Facebookon promóciót szervezni?

Facebook-promóció a Facebook-promóciós és céges oldal szabályzata szerint kétféleképpen szervezhető:

  1. Facebook-alkalmazásban,
  2. a vállalkozás Facebook oldalán, az idővonal használatával.

A Facebook 2013-ban módosította a promóció-szervezési szabályait, azt megelőzően csupán Facebook applikációban lehetett szabályosan Facebook-promóciót szervezni.

A Facebook-alkalmazásban szervezett promócióval sokkal személyre szabottabb felhasználói élmény érhető el, amely jobban illeszkedik a branding stratégiához. Az applikációk több teret és rugalmasságot engednek a tartalomnak, mint egy Facebook oldal bejegyzés önmagában, továbbá a Facebook alkalmazásokon keresztül futtatott promóciókkal biztonságosan, strukturáltan gyűjthetők adatok.

Ezzel szemben a Facebook oldalon szervezett promóció előnye abban rejlik, hogy gyorsabban, könnyebben elindítható, és az oldal bejegyzésekben megjelenített promóciók az üzenőfalon az oldalt kedvelő felhasználóknak megjeleníthetők, így szélesebb közönség szólítható meg velük.

Milyen termékek, szolgáltatások népszerűsíthetők a Facebookon?

A Facebook-promóciós és céges oldal szabályzata csak olyan promóciók szervezését engedi a Facebookon egy vállalkozásnak, amelyben a vállalkozás saját termékeit vagy szolgáltatásait népszerűsíti, ugyanis tilos harmadik személyek, vállalkozások hirdetéseit elhelyezni a Facebookon. A saját termék/szolgáltatás körén belül azonban kevés kivételtől eltekintve szinte bármilyen termék, szolgáltatás népszerűsíthető. A kivételek egyrészről a kiskorúak, gyermekek védelme érdekében születtek, így 18 éven aluliaknak nem lehet lőfegyverrel, alkoholos termékkel, dohánytermékkel, felnőtteknek szóló tartalommal vagy termékkel kapcsolatos promóciókat közzétenni, vagyis mindenképpen életkori szűrést kell ezek esetében alkalmazni. Tiltja továbbá a Facebook a vényköteles gyógyszerek értékesítését és promócióját, továbbá az online szerencsejátékot, ügyességi vagy sorsjátékot (mint például online kaszinó, sportfogadás, bingó, póker játékot) népszerűsítő oldalak csak bizonyos országokban megengedettek, és ott is csak a Facebook előzetes engedélyével.

A magyar jogban is jól ismert általános fogyasztóvédelmi tilalmak is megtalálhatók a Facebook tiltólistáján: nem lehet a promóció és annak tartalma hamis, félrevezető, megtévesztő vagy tisztességtelen.

Milyen jogszerű Facebook-promóció szervezési módszerek léteznek?

A Facebook-promóciók fő célja általában felhasználók, potenciális ügyfelek gyűjtése, nem használható azonban mindenféle eszköz ennek érdekében, a Facebook-promóciós szabályzata sok korlátozást tartalmaz. Jogszerű az a Facebook-promóció, amelyben úgy gyűjt a vállalkozás felhasználókat, hogy a felhasználók bejegyzést írnak (post), hozzászólást tesznek (comment) vagy kedvelnek (like) egy bejegyzést (postot) a Facebook oldalon. Ugyanígy megengedett az is, hogy a felhasználók üzenetet küldjenek a Facebook oldalra, és a Facebook oldal vagy applikáció szavazási eljárásra is használható. Megengedett az is, hogy például egy új termék vagy szolgáltatás elnevezésére írjunk ki versenyt a Facebookon, és a felhasználók a név ötleteiket kommentben vagy postban írhatják meg a Facebook alkalmazásban vagy a vállalkozás Facebook oldalán, mindezért cserébe pedig közöttük kisorsolásra kerül valamilyen nyeremény, engedmény, kupon vagy egyéb előnyhöz jutnak ezáltal.

Milyen Facebook-promóciós módszerek tilosak?

A Facebook-promóciós és céges oldal szabályzata tiltja az olyan promóciókat, ahol a felhasználók személyes idővonalát vagy ismerősi kapcsolatait használják promócióra. Így nem szervezhető olyan promóció, ahol az abban való részvétel vagy a nyerési esélyek növelése a felhasználó saját idővonalán vagy ismerősei idővonalán történő megosztásához vagy saját idővonalán történő kedveléshez (like) kötött, és ismerősök bejegyzésben való megjelölése (tag-elése) sem kérhető ugyanúgy, ahogy nem lehet arra kérni a felhasználót, hogy jelölje meg magát olyan bejegyzésben vagy képen, amelyen ő nem szerepel. A fentiek alapján tilos például „a részvételhez oszd meg az idővonaladon” vagy „esélyeid növeléséhez oszd meg ismerőseid idővonalán”, illetve „a részvételhez jelöld meg az ismerőseidet ebben a bejegyzésben” jellegű felszólítás. Nem tilos azonban az a promóció, ahol a részvétel feltétele egy bejegyzés a vállalkozás oldalának idővonalán történő kedvelése (like).

A Facebook szabályzata azt is előírja, hogy a Facebook-promócióban kifejezetten szerepelnie kell annak, hogy a játék szervezője teljes körűen mentesíti a Facebookot minden játékra jelentkező és abban részt vevő részéről jövő, a játékkal kapcsolatos igénnyel szemben, és elismeri, hogy a Facebook a promóciót nem támogatja, nem hagyja jóvá és a promóció nem kapcsolódik a Facebookhoz.

Kell-e játékszabályzat a Facebook-promócióhoz?

A Facebook-promócióhoz, akár Facebook oldalon, akár alkalmazáson keresztül kerül lebonyolításra, ugyanúgy kell játékszabályzat, mint minden más, akár offline, akár online promóció esetében. A játékszabályzat tartalmazza a játék alapvető szabályait, a játékban részt venni jogosultak körét, a részvételi feltételeket, a sorsolás menetét, időpontját, helyszínét, az adatvédelmi hozzájárulásokat, a játékból történő kizárás feltételeit, a nyeremény leírását, átvételének körülményeit, a promóció időtartamát, és egyéb lényeges jellemzőit. A játékszabály célja, hogy a szabályok ismertek és egyértelműek legyenek, és hogy megvédjék a játékszervezőt az esetleges jogvitáktól. Mindenképp szükséges ezért játékszabályt készíteni, és azt egy jól látható helyen elhelyezni. Facebook oldalon post-ban történő promóció esetében javasolt egy linken elhelyezni a játékszabályzatot, míg alkalmazás használatakor az alkalmazásban akár az egész játékszabály is közzétehető, de a linkeléssel történő megjelölés is megfelelő lehet.

Mi történik, ha nem jogszerű a Facebook-promóció?

Ha a promóció nem felel meg a Promóciós Szabályzatnak, a Facebook eltávolíthatja az oldalt vagy applikációt. A statisztikák alapján minden második Facebook-promóció a Facebook szabályzataiba ütközik. A legtöbben azzal érvelnek, hogy egyrészt mások is így csinálják, másrészt pedig úgysem derül ki. A tapasztalat azonban az, hogy kiderülhet, ugyanis a Facebook naponta százával tiltja le a jogsértő nyereményjátékok miatt a céges oldalakat. Egy szabályzatba ütköző Facebook kampány miatt egy egész oldal vagy applikáció is elveszíthető annak akár több tízezer felhasználójával együtt, ami szinte pótolhatatlan veszteséget jelenthet a vállalkozásnak.

A Facebook finomabb eszközökkel is szankcionálja a jogsértő promóciókat a minőségi és nem mennyiségi postolás elősegítése érdekében. A Facebook EdgeRank algoritmusa hátrányban részesítheti az üzenőfalon a szabályzatot sértő promóciót alkalmazó vállalkozások postjait, amely következtében sokkal kevesebb felhasználóhoz jut el az információ.

Ha nem biztos benne, forduljon szakértőhöz!

A Facebook-promóció során nem csupán a magyar jogszabályok előírásait kell figyelembe venni, hanem számos Facebook specifikus szabályt is, amelyek egy része érhető csak el magyar nyelven. Ha nem biztos benne, hogy promóciója megfelel-e az előírásoknak, kérdezzen meg hozzáértő jogi szakértőt – hangsúlyozza dr. Horváth Katalin.

Tej és hús: legyen kötelező feltűntetni a származási országot

KamaraOnline
-
0
Tej és hús: legyen kötelező feltűntetni a származási országot

Az Európai Parlament képviselői egy csütörtökön elfogadott nem kötelező érvényű állásfoglalásban újra azt kérik, hogy a tejek és húsok címkéjén a származási országot is kötelező legyen feltüntetni, ez átláthatóbbá tenné az élelmiszerellátási láncot, és így erősítené a fogyasztói bizalmat is.

Az EP-képviselők szerint a tej, illetve minden tej- és hústermék esetében kötelezővé kellene tenni a származási ország vagy az eredet helyének feltüntetését. Arra kérik az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra a származási ország vagy az eredet feltüntetésének kiterjesztését más, egyetlen összetevőből álló termékekre, vagy olyan termékekre, amelyek egyetlen fő összetevővel rendelkeznek.

Az állásfoglalást 422 igen szavazattal 159 ellenében 68 tartózkodás mellett fogadták el.

A szöveg szerint tekintettel a lóhúsbotrányra és más visszaélésekre az élelmiszerlánc átláthatóbbá tétele és az európai fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében kötelezővé kellene tenni a feldolgozott élelmiszerekben található hús származási helyének feltüntetését is.

A képviselők felidézték, hogy

  • az uniós polgárok 84 százaléka tartja szükségesnek a tej származási helyének feltüntetését (2013-as Eurobarométer felmérés),
  • 88 százalékuk a húsokra is tenne ilyen címkéket (a marha-, disznó-, birka-, kecske- és baromfihús címkézése már megoldott),
  • több mint 90 százalékuk fontosnak tartja, hogy a feldolgozott élelmiszereket is címkézzék származási ország szerint (2013-as bizottsági jelentés).

A képviselők hivatkoztak az Európai Bizottság jelentésére is, amely szerint a húsok esetében a származási ország kötelező feltüntetésének költségei viszonylag alacsonyak lennének. Arra is rámutattak, hogy mivel az önkéntes címkézés számos különböző rendszer kialakulásához vezethet, a címkézési rendszerek ilyen összevisszasága zavaró lehet a fogyasztók számára.

Kapós lett a Mitsubishi Motors a botrány után

KamaraOnline
-
0
Kapós lett a Mitsubishi Motors a botrány után

A Nissan megvásárolná konkurensének egyharmadát. Piaci hírek szerint egy kínai céget is érdekli a japán autóóriás.

A BBC szerint a Nissan a Mitsubishi Motors 34 százalékát vásárolná fel, s ezzel konkurensének legnagyobb részvényesévé válna. Az üzletet 200 milliárd jenért (1,8 milliárd dollár) kötnék meg.

A Bloomberg úgy tudja, hogy a Nissan 33 százaléknyi részvényéért 1,5 milliárd dollárt kínálna. Abban mindkét hírforrás egyetért, hogy az ajánlatról még a héten tárgyalhat a Mitsubishi igazgató tanácsa. Az autógyár a hírek szerint érdekli a pekingi BAIC Motort is, ám százalékok és összegek az ő esetükben nem ismertek.

Nem véletlenül most kerültek napvilágra a vételi szándékról szóló információk. A Mitsubishi helyzete, ha nem is rendült meg, de mindenképpen gyengült az üzemanyag-fogyasztási adatok meghamisításával kapcsolatos botrány óta. Az ügy kirobbanása után a Mitsubishi Motors részvényei 40 százalékot zuhantak.

Újabb takarékszövetkezetnél vannak gondok az ügyfelek utalásaival

KamaraOnline
-
0
Újabb takarékszövetkezetnél vannak gondok az ügyfelek utalásaival

Gondok vannak a fizetési műveletek jóváírásra és csoportos beszedési megbízások kezelésére vonatkozó előírások betartásával az Azúr takaréknál.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1,2 millió forintra bírságolta az Azúr takarékszövetkezetet a továbbra is fennálló pénzforgalmi szabálysértések miatt – közölte az MNB. A hitelintézetnek június végéig orvosolnia kell a jogszabálysértéseket. A tájékoztatás szerint a takarékszövetkezet az MNB tavaly év végén hozott határozatában előírt kötelezettségét nem teljesítette. Továbbra is megsérti a fedezethiány miatt nem teljesíthető csoportos beszedési megbízások kezelésére, valamint a fizetési műveletek haladéktalan jóváírásra vonatkozó előírásokat.

Az MNB közleményében hangsúlyozza: a pénzforgalmi ellenőrzések során kiemelten veszi figyelembe az ügyfelek jogainak megsértését. A fizetési lánc két végén álló ügyfelek ugyanis a fizetést illetően nem feltétlenül érintkeznek közvetlenül egymással, így eltérő információjuk van a fizetési műveletek lebonyolításáról, bizonyos adatokkal pedig egyáltalán nem rendelkeznek. Az MNB éppen ezért különösen fontosnak tartja a pénzforgalmi szabályok betartásának ellenőrzését, elítél minden jogszabályszegést, és ennek megfelelően a továbbiakban is kellő szigorral fog fellépni a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó intézmények ellenőrzésekor.

Az MNB szerdán hadonló okok miatt marasztalta el a Pillér Takarékszövetkezetet mint a Partiscum XI Takarékszövetkezet általános jogutódját. A takarékra ugyancsak 1,2 millió forint bírságot szabott ki a felügyelet.

Júniusig dönteni kell a 3-as metró pótlóbuszairól

KamaraOnline
-
0
Júniusig dönteni kell a 3-as metró pótlóbuszairól

A következő rendes ülésén dönthet a 3-as metró rekonstrukciója miatt szükséges járműpótlásról a Fővárosi Közgyűlés.

A képviselők Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok, VIII. kerületi fideszes polgármester indítványára halasztották el a döntést 17 igen és 9 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.

Kocsis Máté a napirendi vitában javasolta, hogy vegyék le a napirendről az előterjesztést, ezt a kormány előző napi, nemzeti buszgyártási stratégiáról szóló döntésével indokolta. Kocsis Máté azt mondta, a szerdai kormánydöntés fényében szükséges az egyeztetés.

Tarlós István főpolgármester, aki előterjesztőként a kérdésben nem szavazott, közölte, hogy a döntés két héttel történő elhalasztása még nem okoz csúszást a 3-as metróvonal felújításának novemberi elkezdésében. Az utolsó pillanat június eleje lesz, amikor dönteni kell.

Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója azt mondta, a pótlóbuszokról szóló döntés következő ülésre halasztása önmagában még nem csúsztatja a felújítás kezdetét. Nyilvánvalóan, ha nem lesznek itt időben a buszok, a BKV megtesz majd mindent annak érdekében, hogy a saját kapacitásával el tudja kezdeni a pótlást.

A Tarlós István főpolgármester, valamint Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett, a napirendről levett előterjesztésben két változat szerepelt a járműpótlás megoldására: az egyik új buszok vásárlását, a másik szolgáltatás megrendelését irányozta elő.

Az előterjesztők a szolgáltatás megrendelésével szemben 110 új lengyel Solaris autóbusz beszerzésére tettek javaslatot. A további 40 buszt más vonalakról csoportosítanák át.

Az előterjesztés elfogadásával fedezet hiányában felmondhatták volna a BKV Zrt. és a MABI-BUS Kft. közötti, PKD-konstrukcióban létrejött új, alacsonypadlós, dízel, csuklós autóbuszok beszerzésére vonatkozó szerződést. (A PKD-konstrukcióban a jármű egységenként érkezik meg, és a közlekedési társaság szakemberei szerelik össze.)

Ebben a konstrukcióban egy busz ára 279 ezer euró lett volna. Mint írták, a készre szerelési költségekre figyelemmel 266 ezer eurós vételár esetén lenne gazdaságos a PKD-konstrukciós csuklós autóbuszok beszerzése.

A 3-as metróvonal rekonstrukciója a tervek szerint az idén novemberben kezdődne meg, a forgalomba helyezés határideje 2019 júniusának vége.

MTI

Nincs egyensúlyban a munkaerőpiacon a kereslet és a kínálat

KamaraOnline
-
0
Nincs egyensúlyban a munkaerőpiacon a kereslet és a kínálat

Össztársadalmi feladat, hogy legyenek a munkaerőpiacon megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek – hangsúlyozta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

A munkaerőpiacot a kereslet és kínálat egyensúlytalansága jellemzi, egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány – mondta előadásában Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az Objektív Kutató Intézet konferenciáján a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarországon 2010-2015-ben bővült a foglalkoztatatás, csökkent a munkanélküliség, a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók nélkül is 4 millióan dolgoznak az országban.

Sikeres a 2013 elején bevezetett munkavédelmi akcióterv, amely a foglalkoztatókat támogatja különböző kedvezményekkel a hátrányos helyzetű munkaerő alkalmazása esetén. Az akcióterv évente átlagosan 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti, a munkáltatók terhei 357 milliárd forinttal csökkentek 2015 végéig, hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz a hátrányos térségekben lévő szabad vállalkozási zónákban nyújtott támogatási lehetőségek is.

A kormány az európai uniós források felhasználásával is támogatja a foglalkoztatáspolitika megvalósulását – jelentette ki az államtitkár, példaként említve a fiatalok elhelyezkedését segítő Ifjúsági garancia programot, a fiatalok vállalkozó válásának támogatását, a gyakornoki programok működtetését, az Út a munkerőpiacra programot, a rugalmas foglalkoztatás ösztönzését, illetve a társadalmi célú foglalkoztatást.

A konferenciát megnyitó Kiss Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (BKIK) elmondta, hogy álláspontjuk szerint a cafeteria átalakításakor a SZÉP-kártya rendszert meg kellene tartani, hiszen az a belföldi turizmust segíti, és a felhasználók a pénzt itthon költik el.

A konferenciát követően az újságírói kérdésre válaszolva Cseresnyés Péter elmondta, hogy folynak a tárgyalások a cafeteria rendszerről.

Trükkös módszerrel szerzik meg a banki adósok lakásait

KamaraOnline
-
0
Trükkös módszerrel szerzik meg a banki adósok lakásait

Tucatnyi piacfelügyeleti vizsgálatot indított az MNB a jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében. A felügyelet adatai szerint több ezer követelést külföldi cégek vettek meg, egy részüknél vélhetően alapvetően az azok fedezetét adó ingatlanok megszerzéséért.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015-ben több mint négyszáz itthoni pénzügyi intézményt kötelezett rendkívüli adatszolgáltatásra azok eladott követeléseivel kapcsolatban. A jegybank – az üzletszerű engedély nélkül végzett követelésvásárlás visszaszorítása érdekében – az adatszolgáltatás során több ezer engedményezési ügyletet és követelésvásárlót ellenőrzött, áttekintve azt, hogy a követelésvásárlók rendelkeznek-e az e tevékenységre vonatkozó felügyeleti engedéllyel.

Ezek alapján az MNB mostanáig tucatnyi piacfelügyeleti eljárást indított, amelyek jelenleg is folyamatban vannak. Az eljárások – azonnali figyelemfelhívást igénylő – tapasztalata ugyanakkor az, hogy a követelésvásárlások egyetlen valós célja sok esetben a követelések biztosítékául szolgáló fedezetek (tipikusan ingatlanok) megszerzése volt – közölte az MNB.

A jegybankhoz érkezett fogyasztóvédelmi beadványok, valamint a rendkívüli adatszolgáltatás adatai alapján gyakori jelenségnek számít, hogy magyar engedményezők (azaz itthoni pénzügyi intézmények) magyar személyek adósságát külföldi, számos esetben például szlovák követelésvásárló cégek részére adják el. A szlovák bejegyzésű, több esetben ugyanakkor magyar menedzsmenttel rendelkező követelésvásárlók külföldi illetősége azonban valószínűleg egyéb célokat szolgálhat, például az adósok reklamációs lehetőségének ellehetetlenítését vagy legalább megnehezítését.

Az MNB adatai alapján az áttekintett időszakban közel 4 ezer adós követelését értékesítették belföldi pénzügyi intézmények szlovákiai székhelyű – engedéllyel nem rendelkező – követelésvásárló társaságok részére. Az értékesített követelések könyv szerinti bruttó értéke meghaladja a 10 milliárd forintot.

A jegybank folyamatban lévő piacfelügyeleti vizsgálatainak eredményét haladéktalanul a nyilvánosság elé tárja azok lezárultát követően, illetve várhatóan további vizsgálatokat is indít a felügyeleti engedély nélkül, tehát jogosulatlanul üzletszerűen követelésvásárlási tevékenységet végző személyekkel szemben. Az MNB az eddigi adatszolgáltatások alapján 2015 őszén vezetői körlevélben is felhívta a pénzügyi intézmények figyelmét arra: a velük szerződő jogosulatlan követelésvásárlók részéről akár egyetlen követeléscsomag megvásárlása, vagy több esztendőn át naptári évente egy követelés megvétele, illetve egy évben akár már két követelés megvásárlása is üzletszerű pénzügyi tevékenységnek minősülhet.

Senki és semmi sem fenyegeti az Apple elsőségét

KamaraOnline
-
0
Senki és semmi sem fenyegeti az Apple elsőségét

Az Apple toronymagasan vezeti a világ legértékesebb brandjeinek listáját – a Forbes legújabb összeállítása alapján.

Az Apple-brand 154 milliárd dollárt ér – ezzel az idei Forbes-lista élén áll, méghozzá tetemes előnnyel. A második helyezett Google piaci értékét a Forbes 82,5 milliárd dollárra becsüli, míg a harmadik Microsoftét 72,5 milliárdra.

A Coca-Cola a negyedik (58,5 milliárd dollár), míg a Facebook az ötödik (52,6 milliárd dollár).

A Forbes kiemeli, hogy az Apple annak ellenére őrzi a trónját, hogy az utóbbi időkben eladásai visszaestek, különösen az utolsó iPhone-széria értékesítése nem úgy sikerült, ahogy az amerikai cégnél tervezték.

Már közel sem olyan menő a táblagép, mint pár éve volt

KamaraOnline
-
0
Már közel sem olyan menő a táblagép, mint pár éve volt

A tartós műszaki cikkek értékesítése 1,2 százalékkal csökkent az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, az összforgalom 121,4 milliárd forint volt.

A GfK Hungária Piackutató elemzése szerint a növekedés motorjai a szórakoztató elektronikai, a telekommunikációs eszközök és a háztartási nagygépek voltak, míg a leggyengébben, csaknem 16 százalékos csökkenéssel, az IT-termékek piaca teljesített. Az első negyedévben a háztartási kisgépek forgalma 14,6 százalékkal nőtt, a háztartási nagygépeké pedig éves összehasonlításban 9,4 százalékkal bővült. A tavaly év eleji hűtőgépcsere-program által generált eladási volumen nem tudott megismétlődni, főleg a fagyasztók iránti kereslet 28,9 százalékos visszaesése volt drasztikus.

A telekommunikációs szektor eladásai értékben 1,6 százalékkal voltak magasabbak az idén az első három hónapban, mint egy évvel korábban, ezen belül a hagyományos mobiltelefonok forgalma jelentősen csökkent, az okostelefonoké ugyan 4,6 százalékkal nőtt, de alulmúlta a várakozásokat. A szórakoztató elektronikai piac 4 százalékkal bővült 2016 első negyedévében, míg a fotópiacon 3,6 százalékos visszaesés volt tapasztalható.

A GfK tájékoztatása szerint az irodatechnikai eszközök első negyedéves piacára közepes mértékű csökkenés volt jellemző, a negatív változás érintette a hardvereket és a kellékanyagokat, egyedüli kivételként a tintasugaras festékpatronok forgalma stagnált. Az IT-termékek magyarországi piaca 2016 első negyedévét erőteljes, 15,9 százalékos értékbeli visszaeséssel zárta. A GfK szerint a gyenge teljesítmény mögött elsősorban a táblagépek eladása áll: a piaci telítődési ponton túlhaladva 42,9 százalékkal csökkent érétkesítésük a bázishoz képest. Növekedést csak a monitorok, billentyűzetek és egerek termékcsoportja ért el. (MTI)

Márciusban is rosszabbul teljesített a hazai ipar, mint egy éve

KamaraOnline
-
0
Márciusban is rosszabbul teljesített a hazai ipar, mint egy éve

Márciusban az ipari termelés volumene 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a munkanaphatással kiigazított adat 2,4 százalékos csökkenést mutat.

Az előző hónappal összehasonlítva az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal csökkent márciusban a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint. A havi adat ötödik hónapja mutat csökkenést. Az első negyedévben az ipari termelés mindössze 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte a KSH. (Januárban 0,2 százalékos csökkenést, februárban viszont 6,3 százalékos növekedést mutatott az ipari termelés éves összevetésben)

A feldolgozóipar belföldi értékesítésnek volumene 2,5, az exportszállításoké 4,8 százalékkal, ezen belül a járműipari export 8,6 százalékkal elmaradt a tavaly márciusitól. A feldolgozóipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás kibocsátása 6,7 százalékkal visszaesett, ezen belül a közúti gépjármű gyártása számottevően, 14,4 százalékkal csökkent, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása ugyanakkor 2,7 százalékkal nőtt. A gyengébb teljesítmény az iparág új rendelésmutatóiban is tükröződik, az új rendelések 7,2 százalékkal maradtak el a tavaly márciusitól.

A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,0 százalékkal bővült. Kiugróan, 33 százalékkal emelkedett az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása. Az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 1,8 százalékkal nőtt, a híradás-technikai berendezés gyártása 1,0 százalékkal mérséklődött. A számítástechnikai termékek exportja viszont márciusban 4,6 százalékkal nőtt és az első kéthavi szárnyalásnak köszönhetően 14,1 százalékos növekedést ért el ez első negyedévben.

A feldolgozóipari termelés több mint 10 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,6 százalékkal mérséklődött az összes értékesítés 39 százalékát adó külpiaci eladások 4,5 százalékos csökkenése miatt, a hazai eladások ugyanakkor 2,3 százalékkal nőttek. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 6,9 százalékkal csökkent tavaly márciushoz képest. Az új belföldi rendelések 0,4 százalékkal nőttek, azonban az új exportrendelések 7,9 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a belföldi megrendelések 9,3, az export rendelések 4,9 százalékkal nőttek. (MTI)

Félmilliárd euró a szlovák egészségügy adóssága

KamaraOnline
-
0
Félmilliárd euró a szlovák egészségügy adóssága

A tavalyi évhez képest 120 millió euróval emelkedett a szlovákiai kórházak adóssága. A határidőn túli kötelezettségek nagysága elérte az 549,87 millió euró.

Legmagasabb az állami kórházak adósságállománya, amit az egészségügyi minisztérium azzal indokol, hogy azokban végzik a legköltségesebb beavatkozásokat. A számlák kiegyenlítése a többi egészségügyi intézménynek is gondot jelent – írja a hirek.sk.

A 13 egyetemi kórház adósságállománya tavaly 111 millió euróval gyarapodott, pillanatnyilag eléri a 442,41 millió eurót, ami 40 millióval több, mint egy évvel korábban. Az adósság gyarapításához csupán két intézmény, a Nyitrai Egyetemi Kórház, illetve a Kassai Egyetemi Kórház és Gyermekklinika nem járult hozzá.

Az állami kórházak leggyakrabban a gyógyszerekért és a speciális orvosi segédeszközökért tartoznak, de az alkalmazottak egészségügyi és szociális járulékait sem fizetik rendszeresen.

A kötelezettségek rendezése a belügyi és védelmi tárca intézményei (23,64 millió euró) számára is gondot jelent, csakúgy, mint a községek és megyei önkormányzatok hatáskörébe utalt, illetőleg nonprofit szervezetté átalakult intézmények (83,65 millió euró) számára.

„A kórházak folyamatosan termelődő vesztesége negatívan befolyásolja az állami háztartás pillanatnyi alakulását is, középtávon pedig a jelentős kockázatot rejt magában” – figyelmeztet az egészségügyi tárca.

A SZÉP-kártyások rengeteg pénzt bukhatnak el

KamaraOnline
-
0
A SZÉP-kártyások rengeteg pénzt bukhatnak el

Mintegy 2,7 milliárd forint van még a Széchenyi Pihenőkártyákon (SZÉP-kártya) a 2014-es befizetésekből, amelyek felhasználási határideje május 31-én jár le.

Az OTP SZÉP-kártyákon 2,1 milliárd forintnyi munkáltatói feltöltés vár elköltésre. A K&H SZÉP-kártya birtokosok 15 százaléka rendelkezik május 31-én lejáró egyenleggel, nekik összesen 283 millió forintot kellene elkölteniük a hónap végéig. Az MKB SZÉP-kártyák közel 174 ezer birtokosa közül mintegy 32 ezer munkavállalónak van alig több mint 362 millió forint összegben elköltésre váró 2014-es juttatása, amely az eredetileg átutalt keret 3,27 százaléka – derült ki az MTI által megkérdezett kártyakibocsátók tájékoztatásából. A törvényi kötelezettségnek megfelelően a május 31-i lejáratot követően a 2014. évi el nem költött SZÉP-kártyás juttatásokat a kibocsátó bankoknak június 30-ig kell visszautalniuk a juttatást biztosító szervezetnek.

A szabadidő és rekreációs alszámla nem csupán uszodákban, fürdőkben vagy különböző kulturális szolgáltatásokra, hanem például speciális gyógyászati technikákra és bizonyos egészségügyi vizsgálatokra is költhető. A pünkösdi hosszú hétvégén kihasználható például utazásra, a belföldi szálláshelyek költségeinek finanszírozására. A kártyát használhatják vidámparkban, állatkertben, szabadidőparkban és táboroztatást, lovasoktatást, sporthorgászatot, illetve fesztiválbelépőt is ki lehet vele fizetni – hívták fel a figyelmet. MTI

Kihirdetés előtt a cash back törvény Romániában

KamaraOnline
-
0
Kihirdetés előtt a cash back törvény Romániában

Legfeljebb 200 lejnyi készpénz kibocsátására kötelezné a 10 000 eurósnál nagyobb üzleti forgalommal rendelkező, kártyaelfogadó boltokat a képviselőház által kedden elfogadott törvénytervezet.

A jogszabályjavaslat a bankkár­tya-elfogadást szabályozó, 2002/193-as számú sürgősségi kormányrendeletet egészítené ki. Ez rendelkezik arról is, hogy a közintézmények, közművek, illetve az évi 100 ezer eurósnál nagyobb üzleti forgalmat lebonyolító kereskedők kötelesek biztosítani ügyfeleinek, hogy kártyával fizethessenek – írja a kronika.ro.

A most elfogadott módosítás az üzleti forgalmi határt is 10 ezer euróra kívánja csökkenteni. Emellett a boltokat arra is köteleznék, hogy 200 lejig terjedő értékben készpénzt adjanak ki a kártyával fizető vásárlónak.

Az üzleteknek látható helyen kell majd feltűntetniük a készpénz-kibocsátási lehetőséget, mint ahogy a szolgáltatással járó költségeket is. A kiadott készpénz nem haladhatja meg a 200 lejt, az összeget fel kell majd tüntetni a nyugtán.

„A tranzakció hasonló ahhoz, mintha az ügyfél bankautomatából venne ki pénzt, az azzal járó díjakat pedig a felek közötti szerződés rögzíti majd. A kereskedők a kiadott készpénz értékének 1 százalékánál kisebb tranzakciós illetéket kérhetnek, hogy legyen készpén­zük más műveletekhez is (visszajáró biztosításához)” – áll a jogszabályjavaslatban.

A törvény be nem tartása 5000 és 50 000 lej közötti bírságot von maga után.

Az úgynevezett cash back törvényt Molnár Zsolt RMDSZ-es képviselő dolgozta ki és terjesztette be. „Tekintettel arra, hogy a kihelyezett bankautomaták száma aránylag kevés, a tervezet célja az, hogy azokon a vidékeken, ahol nincs automata, egy egyszerű vásárlás során is lehessen készpénzhez jutni” – érvelt javaslata mellett a temesvári honatya.

Brüsszel fülön csípné az adóelkerülő multikat

KamaraOnline
-
0
Brüsszel fülön csípné az adóelkerülő multikat

Ringbe száll az Európai Unió az adóelkerülő multik ellen, akcióterv és direktíva is készül az adóalapjukat kreatívan alakító nemzetközi cégek ellen, emellett kiegészítenék a kötelező automatikus információcseréről szóló irányelvet is.

A Mazars nemzetközi adóspecialista közleménye szerint az Európai Unió a közelmúltban több, a társasági adózást jelentősen befolyásoló kezdeményezést indított. Saját adóelkerülés elleni csomagjának, az ATAP-nak (Anti-Tax Avoidance Package) a megalkotásában az OECD BEPS programja ösztönözte. A program a tőkekivonás adóztatása és a harmadik országból származó jövedelem minimális adózása tekintetében túl is mutat az OECD törekvésein. 

Az ATAP egyik legfontosabb elemeként egy uniós direktíva megalkotását javasolja az Európai Bizottság. Emellett ugyancsak kiegészítenék a kötelező automatikus információcseréről szóló irányelvet is, elsősorban azért, hogy a BEPS által javasolt országonkénti jelentés (country-by-country reporting, CBCR) összehangolt bevezetése előtt megnyíljon az út – fejti ki Tóth Tamás, a Mazars adómenedzsere. A bizottság ugyancsak célul tűzte ki az OECD BEPS programjának beépítését a jogrendszerbe – különös tekintettel a nemzetközi egyezmények eltéréseinek visszaélésszerű kihasználását tiltó rendelkezésekre -, illetve az adózással kapcsolatos új politika erősebb kommunikációját. 

Az ATA Direktíva tervezete 6 pontban foglalta össze azokat a javasolt lépéseket, amelyek a BEPS akciópontjaira épülnek, de egyes esetekben túl is mutatnak azokon. Így például az új irányelvben még nagyobb hangsúly esik a tőkekivonás és a harmadik országból származó jövedelem minimális adóztatására. A tagországok a tervezetben rögzített következő alapelvárásokon túl további saját szabályokat is alkothatnak a társasági adóalap védelme érdekében. 

A tervezet korlátozná azt a kamatösszeget, amelynek levonására egy adózó egy adott adóévben jogosult. Mivel ez az irányelv egy minimális védelmi szintet állapít meg a belső piacra, a levonhatósági rátát a tervek szerint az OECD által javasolt tartomány – az adózó bruttó működési nyereségének 10-30 százaléka – felső értékében határozzák meg. A tagállamok így szabadon dönthetnek majd szigorúbb szabályok bevezetéséről. 

Jelentős adótervezési szabadságot ad, ha az adózó más országbeli telephelyre helyezi át egyes eszközeit, ezáltal jövőbeli nyereségét is átcsoportosítja. Az EU célja a nem realizált nyereséget is képviselő eszközök – tulajdonjog átruházása nélküli – áthelyezésének megadóztatása. Ebben a kérdésben még további egyeztetések szükségesek, hogy a szabály miatt ne sérüljön a tőke mozgására és a vállalkozás szabadságára vonatkozó uniós alapelv. 

A javaslat a külföldön keletkező osztalék- és tőkejövedelmek után megfizetett adó beszámítását támogatja e jövedelmek mentesítése helyett. Tartalmazza azt is, hogy a specifikus, adókikerülés elleni szabályokon túl szükséges egy általános elkerülés elleni szabály bevezetése is. A szabályrendszert az EU Bíróságának gyakorlatára figyelemmel kell kialakítani. Az ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályokat erősítené az EU. Cél az is, hogy egyes ügyleteket a tagállamok egyformán ítéljenek meg, az eltérések ne adjanak lehetőséget aluladóztatásra. 

Az EU által javasolt direktíva kihirdetéséhez a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges, azonban aláírását követően kötelezően érvényes lesz minden tagállamban. Tóth Tamás szerint a direktíva egyes pontjai jelentős érdekütközéseket hozhatnak felszínre a tagországok között, szemben például az országonkénti jelentéseket lehetővé tevő CBCR-követelményekkel, amelyek kapcsán már előrehaladott egyeztetések folynak. 

Az országonkénti jelentések (CBCR) bevezetése ugyanakkor elsősorban tagállami érdek, hiszen a szabályozás célja az, hogy a nemzeti adóhatóságok jobban áttekinthessék egy nemzetközi vállalatcsoport tevékenységét. A 2016 áprilisában elfogadott javaslat szerint a multinacionális vállalkozások – függetlenül attól, hogy európaiak vagy sem – kötelesek nyilvánosságra hozni egyes adózással összefüggő információikat minden egyes országra vonatkozóan, amennyiben az EU területén állandó jelenléttel üzleti tevékenységet végeznek és árbevételük meghaladja a 750 millió eurót. 

Az adóhatóság számára elérhető információk alapvető pénzügyi (árbevétel, adózás előtti eredmény, megfizetett adó) és a tevékenységgel kapcsolatos, általános kérdéseket (tevékenység, alkalmazottak száma) ölelnek majd fel a javaslat szerint. (MTI)

Csütörtökön kezdődik a Gourmet Fesztivál a Millenáris parkban

KamaraOnline
-
0
Csütörtökön kezdődik a Gourmet Fesztivál a Millenáris parkban

Több mint 120 kiállítóval, köztük az öt budapesti Michelin-csillagos étterem standjaival várja mától vasárnapig az érdeklődőket a Millenáris parkban a Gourmet Fesztivál.

A gasztronómiai programsorozat fókuszában idén a hal és a vad lesznek a világ legjelentősebb szakácsversenye, a Bocuse d’Or európai döntőjének inspirációjára, melyet kedden és szerdán Budapesten rendeztek meg.

A csúcséttermek, cukrászdák, kávézók, pékségek, borászatok, pálinkafőzdék és sörmanufaktúrák kínálata mellett a gasztroszínpad programjai és újdonságként workshopok is várják a látogatókat.

Az érdeklődők megismerkedhetnek például a hazai Michelin-csillagos éttermek séfjeivel, megismerhetik a Bocuse d’Or magyar csapatát vagy megtudhatják, hogyan kell szakszerűen kardhalat bontani. Újdonságként kerültek a programba a Gourmet workshopok, melyeken az előzetesen regisztrált vendégek számos mesterfogást leshetnek el.

Elemezheti a munkáltató a mobilos beszélgetéseket?

KamaraOnline
-
0
Elemezheti a munkáltató a mobilos beszélgetéseket?

A Natalja Kaszperszkaja vezette, orosz InfoWatch cég közölte: olyan rendszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy elemezzék alkalmazottjaiknak a munkahelyükön mobiltelefon lebonyolított telefonbeszélgetéseit.

A megoldásról szerdán elsőként a Kommerszant című napilap számolt be. Kaszperszkaja a lapnak elmondta, hogy a rendszerben a munkahelyeken rögzített beszélgetéseket gép és nem ember fogja elemezni, ezért annak alkalmazása nem sérti az alkalmazottaknak a kommunikáció titkosságát szavatoló alkotmányos jogait.

Kaszperszkaja, aki a volt férje nevét viselő Kaspersky Lab nemzetközi szoftvervédelmi cég résztulajdonosa (annak több, mint 10 éven át vezérigazgatója volt), a Rosszija24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a rendszer Oroszország mellett elsősorban a távol- és a közel-keleti piacokon akadhat megrendelőkre. Az európai személyiségjogok rendszerét túlságosan szövevényesnek minősítette.

A vállalati titkok 51,2 százaléka az alkalmazottakon keresztül szivárog ki és csak 1,1 százalékuk kerül illetéktelenekhez a cégvezetők révén. Azt állította, hogy a magánéletről szóló beszélgetéseket, mivel azok feltételezhetően nem tartalmaznak érzékeny kulcsszavakat, a rendszer nem fogja kiszűrni. Véleménye szerint a terméknek nincs köze a titkosszolgálati megfigyelésekhez, mert a biztonsági szervek, ha felmerül az államtitok-sértés gyanúja, bírósági felhatalmazással úgyis lehallgatják a célszemélyeket.

A Kommerszant által megszólaltatott Mihail Jemeljanov consulting-menedzser szerint a rendszer még a tesztelés is jogsértő, egyebek között azért, mert megfigyelés tárgyát képezhetik olyan hívások is, amelyeket olyan készülékekről indítanak, amelyek nem állnak a munkaadók tulajdonában. Alekszej Rajevszkij, a Zecurion orosz információvédelmi cég szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz alkotmány 23. cikke szavatolja a magánélet sérthetetlenségét és a telefonbeszélgetések titkos voltát.

Szakértők szerint emellett kötelező lenne figyelmeztetni a nem az adott cég alkalmazásában álló telefonálókat, hogy beszélgetésük rögzítésre és elemzésre kerül.

MTI/Pogár Demeter, Moszkva

Két hónapig pihen a Bocuse d’Or-győztes Széll Tamás és csapata

KamaraOnline
-
0
Két hónapig pihen a Bocuse d’Or-győztes Széll Tamás és csapata

A Magyarországot képviselő Széll Tamás és csapata nyerte a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d’Or budapesti kontinensdöntőjét, a második helyezett Norvégia, a harmadik pedig Svédország lett.

Leírhatatlan érzés – fogalmazott a díjátadó után Széll Tamás, hangsúlyozva, hogy négy és fél hónap szinte pihenés nélküli munka áll mögöttük. Mint hozzátette, csapatával nagyon erősnek érezték a munkájukat, ezért azt várta, hogy az első ötben végeznek, vagy elcsípnek egy különdíjat. Mindig lehet fejlődni, de a mai versennyel 95 százalékig elégedett vagyok – jegyezte meg.

A friss kontinensbajnok elmondása szerint ha a hal- és a húsétel is erős tud lenni, az általában pozitív jel. „Tökéletes csapatmunkát tudtunk bemutatni, nagyon tisztán, precízen tudtunk dolgozni, a boxon belül szinte semmi kommunikációval. Ezeken kívül szerencse kellett és hidegvér: az embernek ki kell tudnia kapcsolni, ami körülötte van; a nagyon felkészült versenyzők is el tudnak vérezni az utolsó egy órában” – tette hozzá.

Széll Tamás a verseny történetének első magyar séfjeként vett részt a Bocuse d’Or világdöntőjében 2013-ban. Visszatekintve elmondta: ha az ember egyszer megtapasztalja, milyen a lyoni világdöntő, az utána óriási lökést ad.

A népes és igen lelkes magyar szurkolótáborra kitérve a séf elárulta, biztos volt abban, hogy elképesztő érdeklődés lesz, és szerencsére igazolódott is ez a várakozás.

Széll Tamás az MTI kérdésére elmondta: egyelőre nehéz megjósolni, hogy milyen esélyekkel indul a Bocuse d’Or 2017. januári lyoni világdöntőjében, de a nagy ellenfelek várhatóan a skandinávok lesznek.

A mezőny idén is nagyon erős volt, igen nagy múltú és felkészült csapatok versenyeztek. Megfigyelhető, hogy a Bocuse d’Oron részt vevő országok általában fejlődnek, de nem lehet tudni, hogy két verseny között mennyit. „Mi most jó nagyot!” – fogalmazott a séf.

Mint elárulta, csapatával két hónap pihenés után, augusztus végén kezdik a felkészülést a világdöntőre, „addig muszáj egy kicsit feltöltődni”. Reményeik szerint addigra megérkezik a 2017-es világdöntő pályázati dokumentációja és a hús téma, majd télre a hal téma. Augusztus végétől ismét négy hónapnyi kemény felkészülés következik.

Vomberg Frigyes, a csapat coacha (trénere) az MTI-nek a győzelemről azt mondta: „az Úr velünk volt. Nem tudom, mivel voltunk jobbak a többieknél, nem figyeltünk másokra, csak azzal törődtünk, hogy végrehajtsuk a saját munkánkat a saját tempónkban”. Hozzátette: „Tamás vérprofin dolgozott, ugyanúgy, ahogy mindig”.

Vomberg Frigyes elmondása szerint a csapat csütörtökön nekiáll mosogatni és takarítani, majd elkezdik újra felkészíteni a pályát, hogy végignyomják ugyanezt.

Az első helyezettnek járó díjat Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Olivier Ginon, a rendezvényt szervező GL events elnöke részvételével adták át. A győztes országot végül Jérome Bocuse, a versenyt alapító Paul Bocuse fia jelentette be.

A Széll Tamás séf, Szabó Kevin commis, Vomberg Frigyes coach és Szulló Szabina csapatkapitány alkotta magyar csapat mögött második helyen végzett Christopher William Davidsen séf norvég csapata, és harmadik lett az Alexander Sjögren séf vezette svéd csapat.

A 2017. január 24-25-i, huszonnégy csapatos világdöntőbe a három dobogós helyezést elért csapaton kívül Franciaország, Izland, Finnország, Hollandia, Svájc, Belgium, Dánia és Észtország csapata jutott be Európából.

A kontinensdöntő szerdai eredményhirdetésén a legjobb halételért járó különdíjat az izlandi Viktor Örn Andrésson és csapata, a legjobb húsételért járó különdíjat Laurent Lemal francia séf és csapata vihette haza. A legjobb commis-nak járó díjat a svéd séf segítője, Hampus Risberg kapta.

Trükkös repceolaj-beszerzés: 900 millió forint áfát csalt el egy budapesti cég

KamaraOnline
-
0
Trükkös repceolaj-beszerzés: 900 millió forint áfát csalt el egy budapesti cég

Egy budapesti cég repceolaj-beszerzéssel csaknem egymilliárd forint áfát csalt el. A NAV revizorainak korábbi gyanúját az EKÁER adatai is megerősítették.

A bűnszervezet tagjait a pénzügyi nyomozók gyanúsítottként kihallgatták. A NAV munkatársai a cég vagyonából több mint kétmilliárd forintot biztosítottak, így az okozott kár teljes egészében megtérülhet – tájékoztatott az adóhivatal.

Naponta érkeztek repceolaj-szállítmányok Lengyelországból és Szlovákiából egyenesen a budapesti cég Heves megyei telephelyére, miközben papíron a beszállítók magyar gazdasági társaságok voltak. Az általuk kiállított valótlan tartalmú számlák felhasználásával a szervezet azt a látszatot keltette, mintha az árut belföldről szerezte volna be. A számlázó cégek általában adóbevallást sem tettek. A telephelyre érkezett nyersolajat feldolgozták, és belföldi vevőknek értékesítették. Az eddigi adatok szerint a budapesti cég 900 millió forint áfát csalt el.

Az elkövetők elfogására szervezett akcióban, a fővárosban és négy megyében, huszonnyolc helyszínen a NAV nyolcvan munkatársa; pénzügyi nyomozók, revizorok, informatikusok és pénzügyőrök vettek részt. Az adóellenőrök kétmilliárd forint értékben biztosítottak gépsort és árukészletet, emellett bankszámlákon csaknem 400 ezer eurót zároltak a pénzügyi nyomozók, és a házkutatások során talált készpénzt is lefoglalták.

A rendőrség együttműködésével sikerült elfogni egy többszörösen körözött férfit, aki az ügyben irányító szerepet töltött be. Kihallgatása után haladéktalanul büntetés-végrehajtási intézetbe szállították, hogy megkezdje lopás miatt, korábban jogerősen kiszabott három év nyolc hónapos börtönbüntetése letöltését.

A pénzügyi nyomozók költségvetési csalás miatt öt férfit hallgattak ki gyanúsítottként.

„Nem lehet árucikk a török vízumliberalizáció”

KamaraOnline
-
0
„Nem lehet árucikk a török vízumliberalizáció”

Az Európai Parlament képviselői súlyos aggodalmuknak adtak hangot annak kapcsán, hogy Törökország nem halad a vízumliberalizáció feltételeinek teljesítésével. A feltételeket a március 18-i EU-Törökország migrációs megállapodás jelölte ki, amelynek célja a beérkező menekültek számának csökkentése.

A tanács nevében felszólaló Jeanine Hennis-Plasschaert holland védelmi miniszter arra emlékeztetett, hogy a március 18-i nyilatkozat egy már létező, 2013-ban ütemtervvel rendelkező vízumliberlizációs folyamatot gyorsított fel. „Ez nem ajándék vagy engedmény Erdogan elnök számára, hanem olyan fejlemény, amiből mindannyiunknak előnye származik, beleértve európai turisták és török polgárok millióit, köztük az emberi jogi aktivistákat is” – mondta a miniszter, aki ugyanakkor elismerte, hogy „Törökországnak még sok tennivalója van ezen a területen”.  A vízumkérdéssel foglalkozó tanácsi munkacsoport már aznap elkezdett dolgozni az ügyön, tette hozzá.

Dimitris Avramopoulos uniós biztos is elismerte, hogy Törökország még nem áll készen, de azt mondta, optimista és szerinte Ankara egy jó hajrával június végére végrehajthatja a szükséges reformokat. „Nem engedünk a feltételekből” – nyugtatta a képviselőket.

Mariya Gabriel (EPP, Bulgária) frakciója részéről támogatásáról biztosította a március 18-i megállapodást, de leszögezte, hogy az országnak minden vonatkozó feltételt teljesítenie kell, mielőtt a parlament szavazna az ügyről. „Időre van szükség a részletek véglegesítésére, a tanács álláspontjának elemzésére és a szükséges biztosítékok beépítésére” – mondta a képviselő.

Tania Fajon (S&D, Szlovénia) szintén azt hangoztatta, hogy a feltételek teljesítése előtt az EU-nak nem szabadna ígéreteket tennie. Meg kell oldani többek között az adatvédelmi kérdéseket és a terrorellenes törvények ügyét – emelte ki és arra figyelmeztetett, hogy „nem tehetünk kivételeket, mert az később visszaüt”.

Törökország, mint tagjelölt ország esetében a feltételeknek különösen szigorúnak kell lennie és nem lehet kettős mércét alkalmazni – mondta Helga Stevens (ECR, Belgium), aki kijelentette: „szégyelli magát, hogy az Európai Bizottság milyen felelőtlenül bánik egy diktátorral”.

A vízummentesség követelményeit teljesíteni kell – szögezte le Sophia in ´t Veld (ALDE, Hollandia). „Erdogan elnök azért zsarolhatja Európát, mert gyengék és megosztottak vagyunk” – fogalmazott a képviselő, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU vezetői „diktátorokkal egyezkednek” ahelyett, hogy megállapodnának egy közös európai menekültügyi rendszerben.

Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL, Franciaország) szerint a török államfő autoriter rendszert akar létrehozni. „A vízumliberalizáció mellett vagyok, de nem bármi áron és nem mehetünk el amellett, ami ma Törökországban zajlik” – mondta.

A demokratikus és emberi jogsértések növekvő számáról beszélt Rebecca Harms (Zöldek/EFA, Németország), aki amellett érvelt, hogy Európának az ENSZ-szel közösen kellene megoldást találnia a menekültválságra és nem lenne szabad Törökországra támaszkodnia. „Hiba a menekültügyi stratégiát a szomszédságpolitikával összekeverni” – húzta alá a képviselő.

Fabio Massimo Castaldo (EFDD, Olaszország) „illegális megállapodásként” jellemezte az EU és Törökország közötti egyezményt és arra figyelmeztetett, hogy „Erdogan elnök nem lehet a barátunk”.

„Teljes örültség” – mondta a török állampolgárok vízummentes beutazásának ötletéről Marine Le Pen (ENF, Franciaország). A török elnök fegyverként használja a migrációt az EU ellen – tette hozzá.

„Elhivatott, hosszútávon gondolkodó munkatársakat keresünk”

KamaraOnline
-
0
„Elhivatott, hosszútávon gondolkodó munkatársakat keresünk”

A MediLine cégcsoport változatos ajánlatokkal jelenik meg az Álláshely – Állásbörzén.

„Ha a magyar kkv-knak nehéz megfelelő munkaerőt találniuk, nálunk ez halmozottan igaz” – kezdi a beszélgetést Molnár Mária, a MediLine cégcsoport HR vezetője. A cégcsoport 5 vállalkozást tömörít, amelyek egészségtudatos termékek nagy- és kiskereskedelmével és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkoznak. „Ez egy speciális terület, így azt is elvárjuk a jelentkezőktől, hogy az egészségtudatos életmód iránt érdeklődést mutassanak, annak hívei, vagy akár szakértői legyenek. A legnagyobb gondot azonban egy általános jelenség okozza: a munkamorál hiánya. A pontatlanság, a szabályok be nem tartása sajnos egyáltalán nem ritka. Nehéz olyan munkatársat találni, aki elhivatott, hosszútávon gondolkodik.”

A toborzásban leginkább a személyes kapcsolatok segítenek, mint a legtöbb hazai kis- és közepes vállalkozásnál. Működnek az internetes felületek is, illetve sokat segítenek a Munkaügyi Központok.

Mivel a cégcsoport most óriási fejlesztésbe fogott és néhány hónapon belül 45 új munkatársat szeretne felvenni, az Álláshely – Állásbörzén változatos ajánlatokkal jelenik meg. A hamarosan nyíló új kiskereskedelmi egységekbe klasszikus kereskedelmi munkatársakat – pénztárosokat, eladókat – keresnek, a szolgáltatások bővítéséhez dietetikust, szakácsot, kézilányt. Az új boltok zökkenőmentes működésének biztosításához pedig a nagykereskedelmi hátteret is fejleszteni kell, így szükségük lenne például raktárosokra is.

1...1 0071 0081 009...1 2051 008. oldal a 1 205-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv