Az Európai Parlament képviselői súlyos aggodalmuknak adtak hangot annak kapcsán, hogy Törökország nem halad a vízumliberalizáció feltételeinek teljesítésével. A feltételeket a március 18-i EU-Törökország migrációs megállapodás jelölte ki, amelynek célja a beérkező menekültek számának csökkentése.
A tanács nevében felszólaló Jeanine Hennis-Plasschaert holland védelmi miniszter arra emlékeztetett, hogy a március 18-i nyilatkozat egy már létező, 2013-ban ütemtervvel rendelkező vízumliberlizációs folyamatot gyorsított fel. „Ez nem ajándék vagy engedmény Erdogan elnök számára, hanem olyan fejlemény, amiből mindannyiunknak előnye származik, beleértve európai turisták és török polgárok millióit, köztük az emberi jogi aktivistákat is” – mondta a miniszter, aki ugyanakkor elismerte, hogy „Törökországnak még sok tennivalója van ezen a területen”. A vízumkérdéssel foglalkozó tanácsi munkacsoport már aznap elkezdett dolgozni az ügyön, tette hozzá.
Dimitris Avramopoulos uniós biztos is elismerte, hogy Törökország még nem áll készen, de azt mondta, optimista és szerinte Ankara egy jó hajrával június végére végrehajthatja a szükséges reformokat. „Nem engedünk a feltételekből” – nyugtatta a képviselőket.
Mariya Gabriel (EPP, Bulgária) frakciója részéről támogatásáról biztosította a március 18-i megállapodást, de leszögezte, hogy az országnak minden vonatkozó feltételt teljesítenie kell, mielőtt a parlament szavazna az ügyről. „Időre van szükség a részletek véglegesítésére, a tanács álláspontjának elemzésére és a szükséges biztosítékok beépítésére” – mondta a képviselő.
Tania Fajon (S&D, Szlovénia) szintén azt hangoztatta, hogy a feltételek teljesítése előtt az EU-nak nem szabadna ígéreteket tennie. Meg kell oldani többek között az adatvédelmi kérdéseket és a terrorellenes törvények ügyét – emelte ki és arra figyelmeztetett, hogy „nem tehetünk kivételeket, mert az később visszaüt”.
Törökország, mint tagjelölt ország esetében a feltételeknek különösen szigorúnak kell lennie és nem lehet kettős mércét alkalmazni – mondta Helga Stevens (ECR, Belgium), aki kijelentette: „szégyelli magát, hogy az Európai Bizottság milyen felelőtlenül bánik egy diktátorral”.
A vízummentesség követelményeit teljesíteni kell – szögezte le Sophia in ´t Veld (ALDE, Hollandia). „Erdogan elnök azért zsarolhatja Európát, mert gyengék és megosztottak vagyunk” – fogalmazott a képviselő, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU vezetői „diktátorokkal egyezkednek” ahelyett, hogy megállapodnának egy közös európai menekültügyi rendszerben.
Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL, Franciaország) szerint a török államfő autoriter rendszert akar létrehozni. „A vízumliberalizáció mellett vagyok, de nem bármi áron és nem mehetünk el amellett, ami ma Törökországban zajlik” – mondta.
A demokratikus és emberi jogsértések növekvő számáról beszélt Rebecca Harms (Zöldek/EFA, Németország), aki amellett érvelt, hogy Európának az ENSZ-szel közösen kellene megoldást találnia a menekültválságra és nem lenne szabad Törökországra támaszkodnia. „Hiba a menekültügyi stratégiát a szomszédságpolitikával összekeverni” – húzta alá a képviselő.
Fabio Massimo Castaldo (EFDD, Olaszország) „illegális megállapodásként” jellemezte az EU és Törökország közötti egyezményt és arra figyelmeztetett, hogy „Erdogan elnök nem lehet a barátunk”.
„Teljes örültség” – mondta a török állampolgárok vízummentes beutazásának ötletéről Marine Le Pen (ENF, Franciaország). A török elnök fegyverként használja a migrációt az EU ellen – tette hozzá.
