Kezdőlap Blog Oldal 1007

A BÁV megvásárolja az OREX-Zálogot

A BÁV Zrt. az április végén aláírt szerződés értelmében megvásárolja az OREX-Zálog Zrt.-t és a tulajdonában álló OREX-Zálogkereskedelmi Kft.-t, a tranzakció lezárásához szükséges felügyeleti engedélyeztetési eljárás már elindult.

A BÁV tájékoztatása szerint a tranzakció sikeres lezárásához a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges, az MNB jóváhagyásáig a két vállalat továbbra is zavartalanul és egymástól függetlenül működik. A felvásárlás nyomán több mint száz fiókból álló, egységes szolgáltatási hálózat jön létre. A záloghitelezéssel közel tíz éve foglalkozó OREX-Zálog Zrt. megvásárlása a BÁV szolgáltatásainak további fejlesztését teszi lehetővé – közölték.

A BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. záloghálózata jelenleg 82 saját és 14 közvetítői zálogfiókkal üzemel országszerte. Az OREX-Zálog Zrt. 30 fiókot tart fent, amelyből 20 a fővárosban van. Az OREX-csoport többi tagvállalatát, az OREX Óra-Ékszer Kereskedőház Zrt.-t és az OREX-Ingatlan Kft.-t az akvizíció nem érinti – írták. 

A BÁV Zrt. 2015-ben 5,64 milliárd forint árbevételt ért el az előző évi 7,80 milliárd forint után. A tavalyi évet 744 millió forint mérleg szerinti eredménnyel zárta, míg 2014-ben 551 millió forint volt a nyeresége. A társaság dolgozóinak átlagos létszáma 420 volt tavaly. (MTI)

Devizabefektetések kockázataira figyelmeztet a felügyelet

Egyre több online kereskedési platform kínál rendkívül kockázatos befektetési termékeket magyar ügyfeleknek. Befektetés előtt ezért érdemes a szolgáltatók jogállását a pénzügyi felügyelet honlapján ellenőrizni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy egyre inkább elterjedtek a tőkeáttételes befektetési termékeket kínáló online kereskedési platformok. A gyakorta külföldi bejegyzésű szolgáltatók hangzatos reklámokkal, sokszor magyar nyelvű honlapokkal toboroznak ügyfeleket e rendkívül kockázatos befektetésekhez.

A többszörös tőkeáttételű online FX és CFD ügyletek jellemzője, hogy már nagyon alacsony induló összeggel (letét) is köthetők olyan ügyletek, amelynek értéke a letét összegét többszörösen – sőt akár több százszorosan is – meghaladhatja. A tőkeáttétel a kis piaci árfolyammozgások hatását nagymértékben felerősíti, így a befektetők akár a befektetett tőkéjük többszörösét is rendkívül gyorsan elveszíthetik.

A legális, határon átnyúló forex szolgáltatást végző külföldi intézmények felügyelete nem tartozik az MNB hatáskörébe. A külföldi forexszolgáltatók gyakran kevésbé szigorú felügyelettel rendelkező országban rendelkeznek tevékenységi engedéllyel, ráadásul az esetleges fogyasztói panaszok és jogviták intézésére, valamint a befektető-védelmi garanciarendszerre is a székhely szerinti állam joga az irányadó. Az MNB honlapján ugyanakkor megismerhető valamennyi olyan külföldi szolgáltató és közvetítő, amely Magyarországra irányuló határon átnyúló tevékenységet is végez, vagy közvetít.

Az elmúlt időszakban számos újabb angol nyelvű panasz érkezett a jegybankhoz például a ciprusi székhelyű IronFX Global Ltd.-vel kapcsolatban, ahol az ügyfelek kérésük ellenére sem jutnak hozzá pénzeszközeikhez. A jegybank az ügy kapcsán – joghatóság hiányában – még 2015-ben haladéktalanul jelzéssel fordult az illetékes ciprusi pénzügyi felügyeleti hatósághoz. Határon átnyúló szolgáltatásról lévén szó, a hazai ügyfélpanaszok ebben az esetben is a ciprusi jog szerint közvetlenül a ciprusi pénzügyi ombudsmannak nyújthatók csak be.

Az EU-n kívüli, jellemzően offshore székhelyű forexszolgáltóknál a helyi jogszabályok jellemzően még kevésbé védik a befektetők érdekeit. Ha ezek jogosulatlan szolgáltatást próbálnak nyújtani itthon, az MNB piacfelügyeleti tevékenysége keretében lép fel velük szemben, honlapján pedig piacfelügyeleti figyelmeztetéseket tesz közzé adataikról. Az MNB weblapjának fogyasztóvédelmi aloldalán számos további információ található az online befektetési lehetőségek kockázatairól.

Jót mosolygott Putyin a kilincset tépő tábornokon

0

Humorizálással igyekeztek elütni egy kínos szituációt az orosz védelmi minisztériumban. Vlagyimir Putyin nem tudott beülni egy terepjáróba, erre kitépték a kocsi kilincsét.

Előfordul az ilyesmi – mosolygott Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, miután a világot bejárták a kínos felvételek. Az esetet poénkodással igyekezett elütni ő is, ahogy az incidens minisztériumi erős embere szintén.

Vlagyimir Putyinnak Szocsiban az uljanovi autógyár a hadseregnek fejlesztett járműveit mutatták be. Az egyik UAZ Patriot terepjááró annyira megtetszett az orosz államfőnek, hogy az anyós ülés felőli oldalon be akart szállni. Az ajtó azonban nem nyílt ki.

A védelemi minisztérium egyik tábornoka azonnal a segítségére sietett. Alekszandr Sevcsenko határozott mozdulattal ragadta meg a kilincset, amely a kezében maradt. Ekkor a nyitott ablakon át az ülésre hajította a kilincset, és kotorászott kicsit, hogy belülről nyissa ki az ajtót. Mikor ez sem jött össze, a hátsó ajtót tárta fel. Putyin azonban nem ült be, helyette jót mosolygott, és megdicsérte a tábornokot.

Sevcsenko később annyit mondott újságíróknak: nehogy ebből vonjanak le következtetést az orosz hadi technika állapotáról! Szerinte mindez csak azt példázza, hogy a hadseregben kiváló a fizikai felkészítés, ami alól a minisztériumban dolgozók sem kivételek.

Nem mellesleg azt is közölték, hogy a terepjáróra már visszakerült a kilincs.

Felügyeleti biztos vette át az irányítást egy magyar biztosítónál

Az MNB átfogó vizsgálatának lezárásáig felügyeleti biztost rendelt ki a Dimenzióhoz, a biztosítónál tapasztalt tőkeproblémák, informatikai, illetve az eszközök nyilvántartására vonatkozó hiányosságok miatt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti biztost rendelt ki a Dimenzió Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesülethez. Az intézkedés az MNB által az egyesületnél jelenleg folytatott átfogó vizsgálat lezárultáig, de legföljebb 180 napig marad érvényben. A biztosi feladatokat a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft. által kijelölt felügyeleti biztos látja el, aki átvette az egyesület irányítását annak igazgatóságától, és gondoskodik a megfelelő működésről. A jegybanki intézkedés a Dimenzió-csoport semmilyen más tagját nem érinti.

Az MNB – a pénzügyi felügyelési feladatokat ellátó PSZÁF, illetve a jegybank korábbi kötelezéseit követően – 2016 áprilisától korlátozott terjedelmű átfogó vizsgálatot folytat a Dimenzió egyesületnél. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a szavatolótőke elégtelen mértéke, az ügyfelek számára lényegi információkat tartalmazó adatbázisok, informatikai rendszerek nem kielégítő működése, illetve a Dimenzió egyesület által befektetett eszközök nyilvántartásának megfelelőségével kapcsolatos jelentős hiányosságok miatt volt halaszthatatlanul szükséges ideiglenes intézkedésként a felügyeleti biztos kirendelése.

A jegybank adatai szerint a Dimenzió egyesületnél az ügyfél-megtakarítások fedezetéül szolgáló biztosítástechnikai tartalékok jelenleg rendelkezésre állnak, az eszközfedezettség megfelelő, ugyanakkor ezt veszélyeztető, negatív folyamatot tárt fel a vizsgálat, melynek megakadályozása érdekében szükséges a felügyeleti beavatkozás. Az egyesület piaci részesedése jelenleg viszonylag csekély, mindössze 0,7 százalékos a hazai életbiztosítási piacon, az ügyfélszerződések száma néhány tízezres.

Pünkösdi slágerek: Budapest, Eger, Siófok

0

A pünkösdi hosszú hétvégén közel négyszeresére nő a belföldi vendégforgalom egy átlagos májusi hétvégéhez képest a Szallas.hu előrejelzése szerint. A legnépszerűbb úti célok a fürdővárosok.

Kihasználják a belföldi utazók a pünkösdi hosszú hétvégét, a portál adatai szerint az ünnep nyújtotta háromnapos pihenőre egy átlagos hétvégéhez képest közel négyszer több foglalás érkezett.

A 10 legnépszerűbb úti cél fürdőzési lehetőségeivel vonzza a magyarokat, a lista élén Budapest, Eger és Siófok áll, míg a legkelendőbb szálláshelyek a Balaton és a Velencei-tó partján fekszenek. Népszerű Gyula, Miskolctapolca, Hajdúszoboszló, Balatonfüred, Balatonföldvár és Hévíz is.

Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője elmondta, hogy a nyári szezonon túl a hosszú hétvégéken utaznak el a legtöbben pihenni, ebben az évben erre legközelebb mindenszentekkor lesz lehetőség. A vendégek átlagosan 2 napos csomagokat foglaltak, és 40 ezer forintot fordítanak szállásra.

A pünkösdi hétvégére szóló foglalások negyedét rendezik SZÉP-kártyával a vendégek. A 2014 során feltöltött összegeket éppen a hónap végéig, május 31-éig lehet felhasználni. Ebből adódhat, hogy a SZÉP-kártyával fizetők átlagosan többet, 44 ezer forintot szánnak a hosszú hétvégi kikapcsolódásra. A legnépszerűbb ünnepi csomagajánlatokat jellemzően a hotelek nyújtják.

Uniós sereghajtó a negyedéves magyar GDP-adat

Az első negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok szerint az Európai Unióban év/év alapon 1,7 százalékkal nőtt a GDP, a 0,5 százalékos magyar adatnál csak a mínusz 1,3 százalékos görög mutató gyengébb.

2015 utolsó negyedévéhez viszonyítva az uniós GDP 0,5 százalékkal nőtt az idei első három hónapban (a szezonálisan kiigazított adatok szerint), ebben az oszlopban – az Eurostatot tájkoztató tagállamok mutatói közül –  a mínusz 0,8 százalékos magyar adat a leggyengébb.  

Az éves növekedés tekintetében – az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül – Románia az első, 4,2 százalékos „dübörgéssel”. Szlovákiában 3,6, Bulgáriában 2,9, Lengyelországban (a 0,1 százalékos negyedéves visszaesés mellett is) 2,5 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben.

A legnagyobb gazdaságok közül a német 1,6, a francia 1,3, az egyesült királyságbeli 2,1, a spanyol 3,4, az olasz 1,0 százalékkal bővült éves szinten az idei első negyedévben.

Okoscipő irányítja a turistát a felfedező úton

A Sneakair cipőkben rezgő szenzorok és GPS technológia navigálnak, miközben viselője új látnivalókat keres.

Az easyJet bemutatta a Sneakair névre keresztelt okoscipő prototípusát. A cipőben beépített GPS technológia segíti a turistákat új városok és látnivalók egyszerűbb felfedezésében annak veszélye nélkül, hogy eltévednének – olvasható a Turizmus Online-on.

A forradalmian új okoscipőt a Barcelona Street Project eseményen mutatták be. A GPS technológiával felszerelt cipő Bluetooth segítségével kapcsolódik össze az okostelefonon található alkalmazással, és apró, rezgő szenzorok segítségével irányítja gazdáját, hogy milyen irányba induljon.

A technológiának köszönhetően a turista megtalálhatja a helyi nevezetességeket anélkül, hogy térképet, vagy telefonja képernyőjét figyelné. Emellett jól jöhet akkor is, ha egy hosszú, barcelonai éjszaka után szeretne a cipő tulajdonosa visszatalálni a szállodába.

Az easyJet azt tervezi, hogy a Sneakair továbbfejlesztett változata a repülőgépek fedélzetén is megvásárolható lesz.

NGM: átmeneti a gazdaság megtorpanása

0

A növekedés lassulása elsősorban az uniós pályázatok sajátosságaival magyarázható, amit jól szemléltet az építőipari termelés mérséklődése – kommentálja a pénteken közzétett, csalódást keltő GDP-adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2016 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal növekedett éves összevetésben a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján. A bruttó hazai össztermék év eleji visszafogottabb teljesítménye elsősorban az uniós források ciklikusságának, valamint a járműipar lassulásának tudható be. 2016 egészében a GDP növekedése érdemben újra gyorsulhat, amit a gazdasági fundamentumok és kormányzati intézkedések egyaránt támogatnak. A lakásépítési engedélyek számának megugrása is előrevetíti a kedvező trendet.

A növekedés lassulása elsősorban az uniós pályázatok sajátosságaival magyarázható, amit jól szemléltet az építőipari termelés mérséklődése. Az EU-s transzferek ciklikussága mellett egyedi tényezők is hozzájárulnak az első negyedéves visszafogottabb GDP-adathoz. A termelő ágazatok közül az ipari termelés enyhén visszafogta a GDP növekedés ütemét. Ennek hátterében részben az elhúzódó téli autóipari gyárleállások, részben a bázishatás állnak.

2016 második felétől a GDP növekedése érdemben gyorsulhat, amit a lakásépítési engedélyek is megalapoznak. A kedvező folyamatokat a kormányzati intézkedések is támogatják. Kiemelendő, hogy a magyar gazdaság bővülését továbbra sem hitelfelvétel táplálja. A tartósan javuló munkaerő-piaci trendek, valamint a viszonylag mérsékelt olajárak egyaránt serkenteni fogják a belső keresletet az elkövetkező negyedévekben. Előbbi hatását jól szemlélteti, hogy az első negyedévben kiugró mértékben, mintegy 150 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás az előző éves szinthez képest. A hátralévő negyedévekben az EU-s források kifizetésének felfutása, valamint a bankrendszer hitelezési aktivitásának megélénkülése is várható.

Végezetül a kormányzati intézkedések is erősítik a belföldi felhasználást, ezek közül kiemelt szerepe van a CSOK-nak és a kedvezményes 5 százalék lakásáfának, melyek jelentős lökést adhatnak a lakáspiacnak. A kormány várakozásai szerint idén 13 ezerre emelkedhet az épített lakások száma – olvasható az NGM közleményében.

Kétszer többet keresnek Kijevben, mint Kárpátalján

0

Februárhoz viszonyítva a kárpátaljai lakosság havi jövedelme közel 300 hrivnyával nőtt.

Az ukrán Állami Statisztikai Hivatal számításai szerint a kárpátaljaiak átlagkeresete márciusban elérte a 3864 hrivnyát (42 380 forintot). Februárban az átlagfizetés megyénkben 3529 hrivnya, januárban pedig 3419 hrivnya volt – olvasható a karpatinfo.net-en.

A legnagyobb fizetést Kijev lakosai kapják, havonta átlagosan 8364 hrivnyát. A magas fizetések listájába bekerült Donyeck, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megye.

Márciusban a legalacsonyabb átlagkereset a ternopili régióban volt tapasztalható, ahol az átlagos bérezés 3394 hrivnya volt.

Harmadával esett vissza a hazai építőipar teljesítménye

0

Az uniós források visszaesése magával rántotta a hazai építőipart. A szektor teljesítménye márciusban a harmadával maradt el az egy évvel korábbitól. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya negyedével kevesebb, mint tavaly ilyenkor.

Márciusban a magyar építőipar termelése 33,9 százalékkal csökkent éves összevetésben, így az első negyedévben összességében 27,6 százalékkal maradtel a tavalyi azonos időszaktól. Márciusban az épületek építése 18,8, az egyéb építményeké 52,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – közölte a KSH. Februárban az iparág visszaesése 19,2 százalékos volt az épületek építése 8,6 az egyéb építményeké 35,4 százalékkal csökkent.

A termelés visszaesését – ugyanúgy, mint az előző két hónapban – részben az uniós forrásból végzett munkák tavaly év végi befejeződése, részben a magas bázis okozta. A legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő vállalkozások termelése hanyatlott – fűzte hozzá a KSH. Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállománya 25 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére szerződések 57,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az egyéb építményeké 46,1 százalékkal esett vissza.

Az első negyedévben az épületek építése ágazatban 3,3, az egyéb építmények építése ágazatban 1,8, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban 2,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 2,0 és 3,4 százalék között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,7 százalékkal magasabbak voltak.

Az építőipar rossz teljesítménye a vártnál kevesebb uniós forrásal és a szintén gyengén muzsikáló iparral együtt a teljes magyar gazdaságot visszahúzta. Az idei első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 0,9 százalékkal nőtt éves összevetésben szemben az elemzők és a kormány által várt 1,7-2,5 százalékkal és az egy évvel korábbi 3,5 százalékos bővüléssel.

Folytatódik a fellendülés az európai autópiacon

Áprilisban sem tört meg a 32 hónapja kezdődött fellendülés az európai autópiacon. Erőteljesen emelkedett a forgalomba állított új személygépkocsik száma.

Az ACEA európai szakmai szövetség pénteken ismertetett adatai szerint az Európai Unió 28 tagállamában áprilisban 1,273 millió – 2008 áprilisa óta a legtöbb – új személygépkocsit helyeztek üzembe, ami 9,1 százalékos növekedés éves összevetésben.

A főbb piacok közül Spanyolországban 21,2 százalék, Olaszországban 11,5 százalék, Franciaországban 8,7 százalék, Németországban 8,4 százalék volt a növekedés.

A szövetség számításai szerint az első négy hónapban az eladott gépkocsik száma éves szinten 8,5 százalékkal, valamivel több mint 5 millióra emelkedett.

Az ACEA adatai szerint Magyarországon áprilisban 8061 új személygépkocsit regisztráltak, 19,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az év első négy hónapjában 16,6 százalékkal, 27 760-ra nőtt az értékesítés Magyarországon. (MTI)

BKK: Átlátható volt a Széll Kálmán tér felújítása

A Budapesti Közlekedési Központ cáfolta és visszautasította a Népszabadságban a Széll Kálmán tér átépítésével kapcsolatosan megjelent információkat.

A Népszabadság 2015. május 12-i számában Tételes elszámolás címmel megjelent cikk számos valótlan állítást tartalmaz a Széll Kálmán tér felújításával kapcsolatban. A valótlan állításokra a Budapesti Közlekedési Központ az alábbiakban reagál – olvasható a BKK honlapján.

A Széll Kálmán tér rekonstrukciójára megkötött kivitelezési vállalkozási szerződés a cikk címével és a cikkben megfogalmazottakkal ellentétben nem tételes elszámoláson alapul. A bkk.hu oldalon a szerződéskötés óta elérhető vállalkozási szerződés átalánydíjas szerződés, amelynek szabályait a Ptk. 6:245. § egyértelműen szabályozza.

Az átalánydíjas szerződés a megrendelő érdekeit egyértelműen védi, hiszen ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, akkor a kivitelező a kivitelezés során, például mennyiségi eltérésekből adódó, többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult.  A kivitelező köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

A fentiekből adódóan, a Ptk. és a vállalkozási szerződés előírásai alapján a kivitelező az általa megajánlott egyösszegű átalánydíjért, azaz nettó 5,3 milliárd forintért vállalta a teljes rekonstrukció megvalósítását. Ennek alapján az egyes tételek külön-külön történő vizsgálata – ahogy azt a Népszabadság újságírója hibásan tette – félrevezető, különösen az egyes sorok a kivitelező számára részletesen meghatározott műszaki tartalom ismeretének hiányában.

Az alábbi példák segítik ezt érzékeltetni.

  • A cikkben említett bazaltköves burkolás díja tartalmazza a felhasznált kiskockakő anyag, beszerzési, szállítási költségét is, amelyet nyilvánvalóan nem fedezhet a Népszabadság által a “neten talált ajánlat szerinti” 2000-3500 forintos költség.
  • Szintén nem említik a Népszabadság cikkében – bár a tételekből kiolvasható –, hogy a metrókijárat melletti 405 köbméteres növénykazetta 3,4 millió forintos költsége az alábbiakat is fedezi:
    • 90 centi mélységben talajcsere,
    • további 60 centiméter vastagságban a kazetta feltöltése,
    • a részletesen meghatározott minőségű talaj beszerzése,
    • a beszerzett talaj kiszállítása a térre,
    • a kitermelt föld elszállítása.

Ezek összesen – a szállítással együtt – adják ki a 3,4 millió forintos költséget.

  • A diszpécserasztallal és a kapcsolódó berendezésekkel való munkát – amelyek a metróforgalom biztosításához nélkülözhetetlenek – úgy kellett elvégezni, hogy a berendezés a metrókijárati épület pincéjében az épület átépítésének időszakára felállítható és működőképes legyen, biztosítva ezzel az állomás folyamatos működését.

A kivitelezés hat mérföldköve közül jelenleg az első négyet zárták le, míg az ötödik és a hatodik esetében ez még folyamatban van. Az első négy mérföldkő lezárásakor a mérnök az adott mérföldkőig elvégzett tényleges munkálatokat felmérte, az adott mérföldkő kifizetése ennek alapján történt meg.

A Népszabadság cikkében sugalltakkal ellentétben a mérnök sehol nem határozott meg a kivitelezési vállalkozási szerződésben szereplő tételektől eltérő összegeket. Ugyanis a mérnök nem határoz meg, és nem hagy jóvá árakat, hanem a kivitelezés során megvalósított mennyiségeket ellenőrzi és igazolja.

Így értelmezhetetlen a “négyszázszoros eltérés a konzorcium számláján szereplő összeg és a mérnök által leigazolt ár között” állítás. A lap újságírója vélhetően a kivitelezés teljes időszakára megajánlott árat, valamint az egyes mérföldkövekig ténylegesen elvégzett munkára kifizetett költséget hasonlította össze teljesen hibásan. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a kivitelező eredetileg megajánlott nettó 5,3 milliárd forintos vállalási árát a hatodik mérföldkővel a mérnök által igazolt teljesítés függvényében fizeti ki a BKK.

A cikk által „rejtélyesnek” minősített organizációban azok a tételek szerepelnek, amelyek a tér kivitelezése során az ideiglenes, folyamatosan változó forgalmi beavatkozások miatt voltak szükségesek. A BKK felhívja a Népszabadság figyelmét arra, hogy a tér átépítése során napi 200 ezer utas és több tízezer autó közlekedését biztosították folyamatosan, mindezt úgy, hogy a határoló főutakat, illetve a teljes teret nem zártuk le. Ezt tette lehetővé, illetve támogatta az organizáció.

Az organizáció esetében említett költségoszlopokat láthatóan keverte az újságíró. A projekt teljes időtartamára vetítve az organizáció költsége 101 millió forint volt, amelyet a ténylegesen elvégzett, mérnök által leigazolt munkák alapján fizetett ki a BKK, mint megrendelő.

A napilap által említett 49 millió forintos összeg nem a harmadik mérföldkő „előirányzott” összege, hanem a második mérföldkőhöz kapcsolódó kifizetés. A harmadik mérföldkőnél 5,6 millió forintot fizetett ki a BKK. Szó sincs tehát arról, hogy a mérnök „visszatartott” volna valamilyen összeget, vagy hogy nem a tényleges teljesítés után történt volna a kifizetés, ahogy azt a cikkben megtévesztően sugalmazták.

A BKK a szerződés adatait, a források felhasználását nem titkolta, ugyanakkor az adatok kiadására nem volt módja, tekintettel arra, hogy a kivitelező az ajánlata egy részét üzleti titokká nyilvánította. Az erről szóló bírósági döntést követően a BKK az adatokat a lehető leghamarabb biztosította az azt kikérő számára, illetve a társaság honlapján is elérhetővé teszi.

A BKK szerint a Népszabadság azt is hamisan állította, hogy a kivitelező már tavaly augusztusban több hónapos csúszásban volt. A valóság ezzel szemben az, hogy a kivitelező a szerződése, illetve annak módosítása alapján teljesített. A tér felújításának kivitelezéséről szóló szerződés megkötésére 7 hónapos csúszással került sor a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt.

Azonban a BKK a munkák átcsoportosításával és az építési folyamat átstrukturálásával a kivitelezés tényleges időtartamában 4 hónapos megtakarítást ért el. Kötbér kivetésére a szerződés szerint sor került valamennyi olyan esetben, ahol azt a kivitelező nem megfelelő teljesítése szükségessé tette – olvasható a BKK közleményében.

Minden nyolcadik ember nagyon szegény Szlovákiában

0

Szlovákiában a tavalyi évben mintegy 640 ezren – megközelítőleg minden nyolcadik ember – éltek a szegénységi küszöb alatt – derült ki a Szlovák Statisztikai Hivatal által csütörtökön közzétett adatokból.

A szegénységi küszöb alatt élőknek az összlakossághoz viszonyított aránya 12,3 százalékos volt, ez éves szinten enyhe mértékű, 0,3 százalékpontos csökkenést mutat – írja a hirek.sk.

Tavaly Szlovákiában a szegénységi küszöb az egyszemélyes háztartások esetében évi 4 158, vagyis havi 347 euró volt. Az ennél alacsonyabb havi tiszta bevételből gazdálkodó, egyedül élő személy már a szegénység által veszélyeztetettnek számított.

Az adatokból kitűnik, hogy az országban a munkanélküliek számítanak a szegénység által leginkább veszélyeztetteknek: 45,7 százalékuk él szegénységi küszöb alatt.

Az egyes háztartások típusai szerint a szegénység veszélyének leginkább a három és annál több gyermekes családok voltak kitéve. Ennek a csoportnak a 32,9 százaléka élt a szegénységi küszöbnél alacsonyabb jövedelemből, ami 4,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A második legveszélyeztetettebb csoport a gyermekeiket egyedül nevelő szülőké, ilyen családokban csaknem minden harmadik (29,7 százalék) ember élt a szegénységi küszöb alatti jövedelemből.

Csúnyán megfeküdt a magyar gazdaság

0

Az egy évvel korábbi 3,5 százalékkal szemben az idei első negyedévben mindössze 0,9 százalékkal bővült a magyar GDP éves összevetésben. Az építőipar magába roskadt, de az ipar is rosszabbul teljesít, mint egy éve. A magyar gazdaság teljesítménye messze elmarad az uniós átlagtól.

Az idei első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, miközben egy évvel korábban még 3,5 százalékkal bővült. Ráadásul, ha nem lenne szökőév, az adat még rosszabb lenne, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított statisztika ugyanis mindössze 0,5 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbihoz képest – jelentette első becslése alapján a KSH.

Az első negyedévi 0,9 százalékos GDP adat jelentősen elmarad az elemzők 1,7-2,5 százalékos sávban szóródó várakozásától, a 2013 második negyedévében indult jelenlegi növekedési ciklusban nem volt még ennél alacsonyabb a gazdasági növekedés üteme. A tavalyi első negyedév korrigált adata még 3,7 százalékos növekedést mutatott.

A magyar gazdaság az előző negyedévhez képest óriásit fékezett. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,8 százalékkal csökkent a GDP a 2015 október-decemberi időszakhoz képest. (A tavalyi utolsó negyedévben éves összevetésben még 3,2, szezonálisan és naptárhatással korrigálva 2,6 százalékos növekedést mutatott éves összevetésben a bruttó hazai termék.)

Az éves adatokat tekintve a piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé, az építőipar pedig jelentősen csökkentette a növekedési ütemet. Az adatok ismertetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta: főként az építőipar rontotta a gazdaság teljesítményét. Hozzátette azt is, hogy számottevően csökkent a járműgyártáson belül a közúti gépjárműgyártás – idézte az MTI a főosztályvezetőt.

A magyar gazdaság teljesítménye messze elmarad az uniós átlagtól. Az Eurostat első becslése szerint az idei első negyedévben az előző három hónaphoz képest 0,5 százalékkal, míg éves összevetésben 1,7 százalékkal nőtt a GDP az Európai Unióban a szezonálisan kiigazított adatok szerint. Az unión belül az eurózónában 2015 utolsó negyedévéhez képest 0,6 százalékos, év/év alapon pedig 1,6 százalékos volt a növekedés.

Újra meghirdette a felszámoló a budapesti szellemplázát

Ismét pályázatot írt ki a felszámoló a budapesti Róbert Károly körúton álló Material Centerre. A közel 20 ezer négyzetméteres pláza nagyrészt üresen áll, mélygarázsában gokartpályát alakítottak ki.

Újra meghirdette a felszámoló a Material Center bevásárlóközpontot. A Budapest XIII. kerületében a Róbert Károly körúton, a Váci és a Lehel út között nagyjából félúton álló épület irányára a legutóbbi, áprilisban zárult pályázathoz hasonlóan 3,68 milliárd forint. Az ajánlatokat május 21. és június 6. között várja a B&B Gazdasági Tanácsadó Kft.

A földszint plusz hét emeletes, a felszín alatt mínusz három szintes épület összalapterülete csaknem 20 ezer négyzetméter, amelyből jelenleg a G-Kart Team Sportegyesület bérel háromezer négyzetmétert a mínusz hármas parkoló szinten, ahol gokart pályát üzemeltet. A szerződés határozott időre, 2021 végéig szól.

Az ötödik emeleten bérel 1447 négyzetmétert a Fitness Factory Management Kft., amely egy fitneszközpontot működtet 2021 nyaráig, vagy opcionálisan akár plusz öt évig, ha úgy akarja. Mindezeken túl az első emeleten bérel 120 négyzetméter irodaterületet határozatlan idejű szerződéssel a Saxon Kft. Vagyis összességében jelenleg az épület kevesebb mint negyedét sikerült bérbeadással hasznosítani.

Amint arról korábban beszámoltunk: Material Centert 2006-ban adták át és eredetileg lakberendezési áruháznak épült. A környéken azonban már akkor is jó néhány hasonló profilú üzlet működött, így többek között egy Kika áruház és a Domus, utóbbit azonban 2011-ben bezárták be. A Material Center sem bírta a versenyt és ugyancsak rosszul jött 2008-as válság, amely visszavetette a lakásvásárlási kedvet és ezzel együtt a bútorok iránt is csökkent a kereslet. Az épület ezért 2009-ben profilt váltott.

Az épületet az utóbbi években irodaházként, illetve konferencia, egészségügyi és sportszolgáltatásokra adták bérbe, az ingatlan kihasználtsága azonban továbbra is alacsony maradt. Az elképzelések között szerepelt előbb egy ruházati-, később egy búrot outlet áruház kialakítása, de ezekből végül nem lett semmi.

Az ingatlan beruházója a Material Építő és Design Center Kft., amelynek tulajdonosa a cipruson bejegyzett Formentera Trading Ltd. Korábbi közlésekből azonban tudható, hogy a beruházás mögött az izraeli hátterű Metropolitan Építő Kft. állt. A beruáházást a CIB Bank finanszírozta, az épületet azóta is a hitelintézet 30 millió eurós és egy másik, 800 millió forintra szóló jelzáloga terheli. A nyilán az euró árfolyamával együtt elszálló törlesztőrészleteket a kihasználatlan Material Center nem tudta kitermelni, a tulajdonos Material Építő és Design Center Kft. felszámolását 2014 őszén rendelte el a bíróság. 

A Material Center becsült értéke 5,15 milliárd forint, tavaly ennek megfelelő irányáron próbálta meg értékesíteni a felszámoló az épületet. A pályázatra azonban nem érkezett ajánlat, így az ár előbb 4,6 milliárd forintra csökkent, majd újabb sikertelen meghirdetés után érte el a jelenlegi, 3,68 milliárdos szintet. Tavaly ősszel már úgy nézett ki, sikerül eladni az épületet, a felszámoló elfogadott egy 2,9 milliárd forintról szóló ajánlatot és eredményesnek nyilvánította a pályázatot, a szerződést azonban végül nem írták alá, így most újra vevőt keres a B&B Gazdasági Tanácsadó Kft. a Material Centerre. 

Ezt várják egy frissen végzett informatikustól Romániában

0

Felzárkóztatással próbálják pótolni a felsőoktatási rendszer hiányosságait az erdélyi magyar egyetemek. Változtatni kellene a jelenlegi fejkvótaalapú rendszeren.

Az összromániai egyetemekre vonatkoztatva valószínűleg helytállóak a Számvevőszék múlt heti jelentésének megállapításai, ám a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) esetében más a helyzet – jelentette ki a Krónikának Soós Anna.

A BBTE rektorhelyettese, a magyar tagozat vezetője elmondta, az utóbbi években nőtt a hallgatóik száma, és meglátása szerint a jól felkészült diákok száma sem változott alapvetően, csak mivel megnőtt a létszám, kevésbé láthatók.

A hallgatók közötti tudásbeli különbségeket úgy próbálják pótolni, hogy felzárkóztató előadásokat tartanak, mondta Soós Anna, aki szerint a végzősök elhelyezkedésével sincs gond. Az egyetem valamennyi szakján készített felmérésből az derül ki, hogy a végzősök 85 százaléka megtalálja az állást, amit szeretne, fejtette ki – írja a kronika.ro.

A rektorhelyettes egyetért a Számvevőszék azon javaslatával, miszerint a jelenlegi fejkvótarendszer helyett teljesítményalapú finanszírozást kellene bevezetni.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) sem csökkent a létszám az utóbbi években, még a tandíjas helyeken sem, szögezte le Dávid László rektor. A környező országokkal, például Magyarországgal ellentétben, Romániában a bolognai rendszer bevezetése után növelték az egyetemi szakok számát, így egy-egy szakra kevesebben jelentkeznek.

A magyar egyetem már évekkel ezelőtt igyekezett szorosabbra fűzni a kapcsolatot a munkaadókkal, hogy a hallgatók ne csak akadémiai tudást szerezzenek, hanem a szakmát is megtanulják, ám Dávid László szerint a képzés során nem lehet kizárólag a munkaadók igényeit figyelembe venni. „Egy frissen végzett informatikustól azt várják el a munkaadók, hogy ismerje a technológiát, ám ez a tudása 5–8 év alatt elévül, ezért a rövid távon gyakorlatba ültethető tudás mellett azt is meg kell tanulnia, hogyan fejlessze magát” – mondta Dávid László.

A horvát kormány felújítja a tárgyalásokat a Mollal

A horvát kormány felújítja a tárgyalásokat a Mollal – jelentette ki Tihomir Oreskovic horvát kormányfő csütörtökön.

Oreskovic egy csütörtöki sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: elsődleges célja, hogy a horvát kormány megállapodásra jusson az INA-ról. Hozzátette, hogy maga állítja össze és vezeti majd azt a tárgyalóküldöttséget, amely megbeszéléseket folytat a Mollal. Megjegyezte, hogy a megbeszéléseket még a döntőbírósági eljárás befejezése előtt megkezdik, az eljárástól azonban Horvátország továbbra sem kíván elállni.

„Az INA az állam stratégiai érdekkörébe tartozik, ezért jobban be kívánok kapcsolódni a folyamatba” – mondta. Ugyanakkor arról nem volt hajlandó beszélni, hogy milyen álláspontot képvisel majd Horvátország a tárgyalásokon.

A horvát közszolgálati televízió csütörtök esti híradójában beszámolt arról, hogy a Mol Nyrt. üdvözölte Tihomir Oreskovic horvát miniszterelnök kijelentését. A műsorban idézték a magyar olajtársaság közleményét, amely szerint a Mol mindig is kész volt tartalmas tárgyalást folytatni a horvát kormánnyal, és a döntőbírósági eljárásra úgy tekintett, mint egy olyan intézkedésre, amely megvédi részesedését a horvát olajvállalatban. A Mol elsődleges célja mindig is az volt, hogy megállapodásra jusson a horvát kormánnyal.

A horvát kormány és a Mol közötti utolsó tárgyalás 2014 júliusában eredmény nélkül zárult, miután a két stratégiai partner nem tudott megegyezni az INA-t érintő ügyekben.

MTI/Kriják Krisztina, Zágráb

Nyolcszáznál is több módosító javaslat a jövő évi büdzséhez

0

Több mint 800 módosító indítvány érkezett a csütörtök délutáni határidőig a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz. A változtatások döntő többségét az ellenzék kezdeményezte, a legaktívabb, több mint 600 javaslattal a Jobbik volt.

A Fidesz képviselői 11 módosító indítványt nyújtottak be, Németh Szilárdé 1 milliárd forintot biztosítana a Magyar Birkózó Szövetség csepeli Központi Birkózó Akadémiájának létesítésére, amelyet a 14-23 éves tehetségek nevelése érdekében hoznak létre.

Bene Ildikó és Boldog István közös  javaslatában a közúthálózat felújításának keretét emelné meg 10 milliárd forinttal, Boldog István pedig egy másik indítványban 2,5 milliárd forinttal növelné a helyi önkormányzatok működésének általános támogatását is.

Tilki Attila a települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatására plusz 2 milliárd 542 millió forintot, a szociális célú humánszolgáltatások támogatására plusz 841,7 millió forintot javasol.

Salacz László és Zombor Gábor a nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatásának összegét emelné meg 458,1 millió forinttal. Az indoklás szerint a kecskeméti Katona József Színház teljesítette a nemzeti előadó-művészeti szervezeti minősítés feltételeit, a minősítés folyamatban van, a végleges nemzeti minősítés a szükséges költségvetési többletforrás biztosításával valósulhat meg.

Tiffán Zsolt Siklóson egy zenei-művészeti centrum kialakításához javasol 238,1 millió forintot, másik módosító javaslatában pedig a harkányi gyógy- és strandfürdő fejlesztésére 1 milliárd 660 millió forintot.

A jobbikos képviselők egyebek mellett a Liget Budapest projekt folytatására szánt több mint 32 milliárd forintot fordítanák az egészségügyi intézmények adósságrendezésére, illetve 17 milliárd forintot csoportosítanának át a „túlfinanszírozott kormányzati infokommunikációtól” a haderőfejlesztésre.

Az egyik jobbikos javaslat a helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásait emelné 20 milliárddal, a fővárosi közösségi közlekedés tényleges kiadásainak és működési költségeinek fedezetére.

Az ellenzéki párt biztosítaná a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét a férfiak számára is, erre 40 milliárdot szánnának.

Az MSZP több mint 80 módosítójának egyike mintegy 350 milliárd forintot csoportosítana át, ennek forrása  az MNB alapítványainak vagyona lenne, amely felett „Matolcsy György és rokonsága felelőtlenül és öncélú módon kiskirálykodott”.

A javaslat egyebek mellett további 180 milliárd forintot biztosítana az egészségügyi alkalmazottak bérfejlesztésére, és 60 milliárdot  a háziorvosi rendszerre, illetve a fiatal, pályakezdő orvosok praxisjogvásárlási támogatására.

Az LMP 29 módosítót nyújtott be, egyebek mellet megszüntetnék a Miniszterelnöki Kabinetirodát, miután indoklásuk szerint „a közpénzből folytatott fideszes pártpropaganda nem közérdekű tevékenység”.

Javasolják a 2017. évi vizes világbajnokság lebonyolításának támogatására előirányzott 10 milliárd forint elvonását is. Indoklásuk szerint ugyanis a világbajnokság megrendezése „egy kisgömböcnek, közpénznyelő szörnynek bizonyult”, ráadásul „szörnyű környezetpusztítással is jár”.

MTI

Oxfam America: embertelen körülmények uralkodnak néhány üzemben

0

Az Oxfam America segélyszervezet csütörtökön közzétett tizenöt oldalas jelentésében azt állítja, hogy egyes nagy amerikai cégek üzemeiben embertelen körülmények között dolgoztatják a munkásokat; például pelenkát kell viselniük, mert nem mehetnek ki a mosdóba sem.

Az Oxfam jelentése négy amerikai csirkefeldolgozót említ: a Tyson Foods, a Pilgrim’s Pride, a Perdue Farms és a Sanderson Farms üzemeiben dolgozó munkások elbeszéléseire alapozva vizsgálódott az üzemekben. Ezek a cégek tartják kézben egyébként az Egyesült Államok baromfipiacának hatvan százalékát.

A segélyszervezet több szövetségi államban vizsgálódott, és megdöbbentő állapotokról ad hírt. Arkansas államban például munkások arról számoltak be, hogy pelenkát kell viselniük, mert munkaidőben nem engedik ki őket a mosdóba. A munkások név nélkül nyilatkoznak, attól félnek ugyanis, hogy elbocsátják őket.

Egy magát Dolores néven azonosító nő azt mondta: neki és sok kolléganőjének Pampers-pelenkát kell viselniük. A munkásokat arra is rászorítják, hogy nagyon kevés folyadékot fogyasszanak, szinte ne igyanak semmit, nehogy ki kelljen menniük a mosdóba. Néhányan arról számoltak be, hogy – mivel már nem tudták tartani magukat – maguk alá piszkítottak.

„A munkafelügyelők gúnyolódnak a munkások szükségletein vagy egyszerűen nem vesznek tudomást róluk, és állandóan kirúgással fenyegetőznek” – fogalmazott az egyik munkás. A Delaware, Maryland és Virginia államokban üzemeket működtető Delmarva gyár munkásai arról számoltak be, hogy ha ki akarnak kéredzkedni, ehhez a humán erőforrásokkal foglalkozó részlegnek (a személyzeti osztálynak) kell külön kérelmet benyújtaniuk, és ennek elbírálása húsz-hatvan percbe telik. A jelentés egy másik részében arról esik szó, hogy ha valakit ki is engednek a mosdóba, öt percnél tovább nem lehet távol a futószalagtól.

Az Oxfam-jelentésben említett cégek a Bloomberg Newsnak küldött közös levelükben tagadták a munkások által elmondottakat.

MTI/Járai Judit, Washington

Oldtimer és youngtimer autók szépségversenye Balatonfüreden

Több mint hatvan autókülönlegességet várnak az oldtimer és youngtimer autók szépségversenyére, amelyet a hétvégén rendeznek meg Balatonfüreden.

A füredi Tagore sétányra a hétvégén Európában is ritkaságnak számító személy- és versenyautók érkeznek, a résztvevőket négy kategóriában díjazzák majd: vintage, klasszikus, youngtimer és motorkerékpár osztályokban ítélik oda a legszebbeknek járó díjakat.

A III. Balatonfüred Concours d’Elegance rendezvény különleges rangot is kapott, mivel az UNESCO elismerte és patronálásáról biztosította az 50 éves jubileumát ünneplő, a balatonfüredi rendezvényt támogató Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (FIVA) műszaki kulturális örökségvédelem terén kifejtett fáradhatatlan tevékenységét.

A Concourse d’Elegance (az elegancia versenye) a 17. században jött létre, amikor francia arisztokraták egymással versengtek azon, hogy kinek van szebb hintója. A lóvontatású járműveket később felváltották a robbanó motoros autók, a rendezvényt pedig a mai napig megtartják a világ több országában. A leghíresebbek ezek közül az olaszországi Comóban, illetve az egyesült államokbeli Pebble Beachen zajló szépségverseny.

Két forinttal csökkent a benzin ára

0

Csökkentette bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol, a gázolaj ára nem változott.

A csökkentéssel a benzin átlagára 331-332 forintra mérséklődött, a gázolajé 326-327 forint maradt. Legutóbb szerdán változtak az árak, akkor a 95-ös benzin átlagára bruttó 4, a gázolajé bruttó 2 forinttal csökkent.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

BKIK: az Uber-sofőrök nem rendelkeznek hatósági engedélyekkel

Az Uber-sofőrök nem rendelkeznek a személyszállításhoz és annak speciális formájához, a taxiszolgáltatás nyújtásához szükséges hatósági engedélyekkel – mondta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Közlekedés, Szállítás, Szállítmányozás Osztályának elnöke.

Dudás Zoltán hangsúlyozta: a kamara álláspontja szerint meg kell teremteni az egyenlő piaci verseny feltételeit, támogatni kell minden tevékenységi engedéllyel rendelkező, tisztességesen működő vállalkozást. Az elnök súlyos csúsztatásnak nevezte az Uber részéről, hogy sofőrjeik rendelkeznének a taxiszolgáltatás végzéséhez, fuvarszervezéshez szükséges engedélyekkel, mert ez nem azonos a személyszállítói engedéllyel.

Emlékeztetett arra, hogy az Uber által nyújtott szolgáltatás a hatóságok szerint egyértelműen taxiszolgáltatásnak minősül, és Magyarországon szigorú feltételek vonatkoznak a fuvarközvetítésre, személyszállításra. Budapesten a gépjárműveknek még az országosnál is szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük.

Dudás Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az az utas is szabálysértést követ el, aki engedéllyel nem rendelkező sofőr szolgáltatását veszi igénybe, tehát nem csak a szolgáltatás nyújtója sért törvényt.

Kiemelte: ha az Uber Magyarországon rendelkezne engedélyekkel, ezt könnyen ellenőrizni lehetne, egyebek mellett a Közlekedési Hatóság nyilvántartásában. Annak, aki Budapesten taxiszolgáltatást nyújt, még a Budapesti Közlekedési Központ minősítésével is rendelkeznie kell, a minősített fuvarszervező társaságok listája a BKK honlapján megtekinthető. „Az Ubert pedig nem találni közöttük.”

MTI

Ötből négy fiatal nem tudja, mi kell egy vállalkozáshoz

Az előző évhez képest jelentősen, 9 százalékponttal, 19 százalékra emelkedett azon magyar fiatalok száma, akik úgy gondolják, nincsenek felkészülve önálló vállalkozás indítására.

A Bridge Budapest non-profit szervezet közleménye szerint 519-en vettek részt abban a reprezentatív felmérésben, amelyben idén is a 20 és 35 év közöttieket kérdezték a jövőképükről, a sikerhez való viszonyukról és a vállalkozói hajlandóságukról. Kiemelték: a válaszadóknak kissé több mint fele szerint nehezebb Magyarországról érvényesülni, ez javuló tendenciát mutat, ugyanis tavaly ez arány még 65 százalék volt.

A megkérdezettek 18 százaléka akar a biztonságvágy és kockázatkerülés miatt inkább alkalmazotti státusban dolgozni vállalkozás indítása helyett, míg tavaly még 30 százalékuk nyilatkozott így. A külföldi munkavállalásnál a tavalyi 27-ről idén 34 százalékra nőtt azoknak a száma, akik biztosan nem lennének hajlandóak végleg elhagyni Magyarországot.

A Bridge Budapest nonprofit egyesületet a Prezi, a Ustream és a Logmein alapította, hogy a fiatalokat a saját példájukkal is arra ösztönözzék, kitartó munkával és némi szerencsével lehet globális sikert elérni Magyarországról. (MTI)

A kenyértészta mellett intézték „dolgukat” a pékek

Bezáratott egy budapesti pékséget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), mert egyebek mellett lejárt alapanyagokkal dolgoztak.

A Nébih tájékoztatása szerint a Kregza Kft.-nek a XIV. kerületben, a Kerepesi út 28. alatt található látványpéksége koszos, takarítatlan volt, a padozat zsíros, a falak szennyezettek, a padlólapok töredezettek voltak, a kézmosónál nem volt meleg víz és a kézfertőtlenítőszer is hiányzott. Az illemhely és az előkészítő részleg egy légtérben helyezkedett el. A hulladéktároló edényeket az előkészítő helyiségen vitték keresztül, a hűtő kondenzvize pedig folyamatosan beszennyezte az alapanyagnak számító szalonna szeleteket.

Emellett az előírt dokumentációkat sem vezették. Az üzemben több mint 150 kilogramm jelöletlen, nem nyomon követhető, valamint lejárt és kondenzvízzel szennyezett alapanyagot és ezekből készült készterméket találtak az ellenőrök. Az üzem működését azonnali hatállyal felfüggesztette a Nébih, az eljárás folyamatban van, az ügyben mintegy egymillió forint bírság várható – olvasható a közleményben. (MTI)