Krisán László, a BKIK elnöke Brüsszelben is sürgette, hogy mielőbb szülessen meg a végső alku a 2020 utáni uniós forrásokról, és továbbra is kiállt amellett, hogy mind Budapest, mind Pest megye részesülhessen a fejlesztési programokból. Zsabka Zsolt, a kamara Ipari Tagozatának alelnöke elárulta, létrejön a BKIK új kollégiumi rendszere, amelyek közül több is kiemelt területként fogja kezelni az Európai Uniós ügyeket, és a budapesti vállalkozói érdekekből fakadó, például a 2020 utáni támogatási rendszerrel összefüggő brüsszeli lobbitevékenységet is erőteljesen vállalják fel.
Kilenc lépés, hogy az újabb EU-pénzekkel is jól járjon Magyarország
Az EU költségvetési biztosa által felvázolt lehetőségek közül a 7+2 éves futamidejű uniós ciklust célszerű választani és minél hamarabb meg kell állapodni a 2020 utáni büdzsé végső kereteiről – fejtette ki meglátását a június végi brüsszeli Kohéziós Fórumon részt vett Krisán László, idézi a BKIK.hu a Portfolio.hu cikkét. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint át kellene gondolnia a németeknek, hogy befoltozzák a Brexit által ütött költségvetési lyukat, de elítéli azt a felvetésüket, hogy politikai feltételekhez kössék 2020 után az uniós kifizetéseket. Zsabka Zsolt, a kamara Ipari Tagozatának alelnöke szerint ahhoz, hogy kedvező legyen Magyarország számára a következő uniós büdzsé, aktív brüsszeli lobbira is szükség van és ezt el is kezdi a kamara amellett, hogy egy új nagyvállalati tagozatot is felállít. Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója szerint a pénzügyi eszközök arányát csökkenteni érdemes az új ciklusban, de ezzel együtt a garanciavállalás növelését jó iránynak tartja.
Nyúljanak a zsebükbe a németek
Magyarországnak az az egyik legfontosabb érdeke, hogy ne csökkenjen a 2020 utáni strukturális és beruházási alapok támogatási összege a mostani 25 milliárd euróról – hangsúlyozta a 7. Kohéziós Fórumon gyűjtött információi alapján Krisán László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és az EU-források Kollégiumának elnöke, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke ennek kapcsán felvetette: a németeknek el kellene gondolkodnia azon, hogy a Günter Öttinger költségvetési biztos által a Brexit miatt jelzett évi 10-12 milliárd eurós lyukat befoltozzák, mert ez a német gazdaságnak is érdeke lehet.
Krisán visszautalt arra, hogy korábban maga az uniós biztos is elismerte, hogy Németország valójában nem nettó befizetője, hanem nettó haszonélvezője az uniós támogatásoknak, hiszen például az építő-, vagy gépipari cégek megrendelésein keresztül sok pénz áramlik vissza a német gazdaságba.
Mielőbb szülessen meg a végső alku a 7+2 éves büdzséről
Krisán szerint az Öttinger által vázolt többféle időtartamú uniós ciklus közül (5+2 év, 5+5 év, 7+2 év) a 7+2 éves ciklust lenne célszerű választani, mert a 7 év kellő ideig kiszámíthatóságot jelent minden tagállamnak, és közben a 3-ról 2 évre csökkenő “plusz idő” kellő ösztönzést ad a tagállamoknak a gyorsított forráslehívásra.
Öttinger a beszédében azt is felvázolta, hogy a következő uniós költségvetés végső kereteiről két “időablakban” tudnak dönteni egyhangúan a tagállamok: vagy a 2018 nyarától 2019 nyaráig tartó periódusban, vagy majd a 2019 ősszel felálló új Európai Parlament mellett a 2019 ősztől 2020 őszéig tartó időszakban. Ezek közül Krisán szerint egyértelműen az Magyarország érdeke, hogy a hamarabbi “időablakban” szülessenek meg a végső keretek, mert így gyorsabban és felkészültebben lehet elindítani a 2021-től kezdődő új uniós ciklust.
Ne büntessük a cégeket, jó lenne a lineáris szabályrendszer
A BKIK új elnöke elutasítja azt a német kormányzati anyagban, majd a Bizottság minapi vitaindító anyagában is felbukkanó javaslatot, hogy a jogállamisági (azaz politikai) feltételekhez kellene kötni 2020 után az uniós támogatások kifizetését. Szerinte ez a büntető jellegű javaslat egyrészt cél téveszt, mert Magyarország nem antiszolidáris, hanem csak a nemzeti érdekeit védi, másrészt az ilyen jellegű, a kormányt célzó szankciók úgyis a kis- és közepes vállalkozásokon csattannának gazdasági kár formájában.
A német kormányzati anyag azon javaslatát viszont mindenképpen támogatja Krisán, amely szerint hagyni kellene a mostani kohéziós politika 3 lépcsős támogathatósági szabályrendszerét (egy főre jutó GDP, vagy GNI 75%-a alatt, 75%-90%-a között, 90% felett) és helyette minden uniós régiót az uniós átlagtól való elmaradása függvényében lineárisan kellene támogatni. Így ugyanis az alacsonyabb fejlettségű régiók több támogatást kapnának. Amint korábban rámutattunk: a lineáris támogatási javaslat azért lenne Magyarország érdeke, mert Nyugat-Dunántúl 2020 után már a 75%-os fejlettségi küszöb fölé billenne és nem zárható ki ez Közép-Dunántúl esetén sem, így ezek a régiók a következő uniós ciklusban már jóval kevesebb regionális fejlesztési (ERFA) és szociális támogatási (ESZA) forrásra lenne jogosult.
Krisán hangsúlyozta: ha a lineáris szabályrendszer valósulna meg, akkor emellett még inkább indokolt folytatni Pest megye és Budapest közigazgatási szétválasztását, mert így duplán jól járna a központi térség. Ennek magyarázata, hogy a szétválással 2020 után a fejletlenebb Pest megye jelentős forrásokra lenne jogosult, és a németek másik felvetése szerint még az EU-átlagnál jóval fejlettebb Budapest is jogosult lenne valamennyi Kohéziós Alapbeli támogatásra,
Gondoljuk át a visszatérítendő források szerepét!
Krisán abban a vitában, hogy érdemes-e még jobban elmozdulni a vissza nem térítendő források (vnt) felől a visszatérítendő (vt) uniós források irányába, azt hangsúlyozta: „vegyük már tudomásul, hogy nincs még itt az ideje a vt-források erőltetésének” és a magyar adatok alapján semmivel sem bizonyítható, hogy jobb lenne a hatékonyságuk, mint a vnt-források. Emiatt Krisán a pénzügyi eszközökön belüli garanciavállalás arányának növelését szorgalmazza.
A téma kapcsán Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója még tovább ment: ő úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi eszközök (vt-források) arányának csökkentését támogatja Magyarország esetén, mert ez segítené a fejlesztési projektek finanszírozásának optimalizálását. Érvelése szerint a kombinált pályázati forrásokra inkább csak kiegészítő jelleggel lenne szükség, a források vállalkozók felé való hatékonyabb elosztása érdekében viszont szükségesnek tartja a mikrofinanszírozói kör bővítését.
A képen balról jobbra: Zsabka Zsolt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Ipari Tagozatának alelnöke, Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója és Krisán László, a BKIK új elnöke, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és az EU-források Kollégiumának elnöke.
Még bonyolultabb lenne a szabályrendszer, ha eltérő szabályok jönnének
Arra a német kormányzati felvetésre, hogy a tagállamok közötti jelentős (területi és forrásfelhasználási) eltérések miatt differenciált legyen az uniós programok lebonyolítása, azaz más szabályok vonatkozzanak az egyes tagállamokra, Krisán László azt mondta: ez nem jó irány, mert ezzel egyrészt Magyarország várhatóan veszítene, másrészt visszautalt arra, hogy a több száz fős konferenciaközönség már az eddigi szabályrendszert is túlzottan bonyolultnak tartotta.
Arra a kérdésre, hogy a 2014-2020-as ciklus szabályrendszere egyszerűbb-e mint az előző ciklusé, a választ adók 62%-a mondta azt, hogy “nem, jóval komplexebb”, 24%-a azt, hogy “nagyjából azonos” és mindössze 14% mondta azt: “igen, egyszerűbb”.
Egy másik kérdés azt feszegette, hogy a szakmai közönség szerint radikális reformokra van-e szükség a kohéziós politikában, vagy elegendő néhány elem kiigazítása, a választ adók 38%-a úgy reagált, hogy “igen, radikális átalakítások kellenek”, 58% szerint “néhány apróbb módosítás elegendő”, további 4% szerint “nincs szükség változtatásra, mert bár nem tökéletes a rendszer, de ismerik”.
Krisán azt viszont szorgalmazza, hogy a partnerségi elv minél inkább érvényesüljön az uniós programok tervezése, lebonyolítása és monitoringja során is. Ezzel arra utalt, hogy minél inkább érdemes bevonni ezen folyamatokba a helyi és regionális szintű intézményeket, a gazdasági és szociális partnereket, a kamarákat és a civil társadalom képviselőit is.
Erősödik a brüsszeli lobbi az új kamarai vezetéssel
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) új vezetése új szemléletet is hozott, amely az eddigieknél hatékonyabb vállalkozói érdekképviseletre és a brüsszeli információk jobb becsatornázására helyezi a hangsúlyt, ezért is vettem részt a Kohéziós Fórumon – emelte ki a Portfolio-nak Zsabka Zsolt. A kamara Ipari Tagozatának alelnöke elárulta: ennek jegyében létrejön a BKIK új kollégiumi rendszere, amelyek közül több is kiemelt területként fogja kezelni az Európai Uniós ügyeket, és a budapesti vállalkozói érdekekből fakadó, például a 2020 utáni támogatási rendszerrel összefüggő brüsszeli lobbitevékenységet is erőteljesen vállalják fel.
Zsabka emellett jelezte, hogy döntés született a Nagyvállalati Tagozat felállításáról is, amelyben a nagyobb súlyú, nemzetközi érdekképviseletre, nagy lobbitámogatásra szoruló vállalkozások javaslatait is felkarolják. Kiemelte: a Tagozat önálló képviseletet kap a kamara elnökségében, illetve a kollégiumi rendszer bevezetésével a nagyobb súlyú témákat külön kollégiumok vitatják meg és a vezetőik részesei lesznek a kamara elnökségének.
