Kezdőlap Blog Oldal 727

Csupán 400 dollárból rettegésben lehet tartani a fél világot

0

Manapság bárki vásárolhat magának zsarolóvírust a hozzá tartozó szolgáltatáscsomaggal együtt mindössze 400 dollárért. A vírussal aztán a bűnözők számítógépeken tárolt adatokhoz férnek hozzá, amelyeket kódolnak és a feloldásért cserébe váltságdíjat követelnek.

A szakértelem mértékétől függetlenül egyre könnyebbé válik zsarolóvírusok létrehozása és terjesztése. Nincs másra szükség, csak rossz szándékra és a dark webhez való hozzáférésre, egy olyan kereskedelmi színtérre, ahol úgy árulják a zsarolóvírusokat, mint a cipőket vagy játékokat az Amazonon. Az új trend a ransomware-szolgáltatás, eredetileg ransomware-as-a-service, vagy rövidítve RaaS. Egyik kiváló példa rá a könnyen elérhető és személyre szabható Philadelphia – hívja fel a figyelmet az IT-biztonsággal foglalkozó Sophos.

A Philadelphia zsarolóvírus-szolgáltatás alkotói – a The Rainmaker Labs – olyan kereskedelmi stratégiát építettek ki, mint amit a legitim szoftvercégek alkalmaznak a termékeik vagy szolgáltatásaik eladására. Magát a Philadelphiát elsősorban a dark weben rejtőző felületeken keresztül értékesítik, ugyanakkor a Youtube-on egy kereskedelmi színvonalú bemutatót találhatunk, amelyben a kit alapvető működési elvét és a személyre szabási lehetőségeket részletezik.

A zsarolóvírus-szolgáltatás nem számít ismeretlen dolognak, viszont a „csináld-magad” jellegű támadóeszköz nyílt és kifinomult reklámstratégiája újszerű. A zsarolóvírusok döntő többségével ellentétben a Philadelphiával kapcsolatos tudnivalók nyíltan elérhetőek az interneten és nem csak a dark web eldugott és titkos részein. Ez sajnos jól mutatja azt is, hogy mire számíthatunk a jövőben-véli a Sophos.

Az áldozatok követése és az opcionális kegyelem

A marketing mellett más extrákkal is rendelkezik a szolgáltatás. Számos beállítási lehetőség áll a vásárlók rendelkezésére, amellyel személyre szabhatják a támadási formát. Ilyen például az áldozat Google Maps segítségével történő követé , vagy a kegyelmi opció, amely segítségével a támadók fizetés nélkül is feloldhatják az áldozat titkosított adatait.

A támadókampány felépítéséhez, a vezérlőszerver kialakításhoz és a pénzbegyűjtéshez is kapnak tanácsokat a felhasználók. Minden ott van. Ironikus módon a kegyelmi opció nem feltétlenül az áldozatok érdekében került bele a Philadelphiába, hanem azért, hogy a kiberbűnözők megmenekülhessenek bizonyos zűrös helyzetekből.

Extra szolgáltatások

A Philadelphia kegyelmi opciója, a Google Maps követés, illetve számos további funkció egyre inkább kezd elterjedni a zsarolóvírusok között és jól mutatja, hogy az ilyen típusú szolgáltatás piaca egyre inkább a legitim szoftverek kereskedelméhez kezd hasonlítani.  A szoftver tudásához mérten kedvezőnek nevezhető 400 dolláros árcímke folyamatos frissítéseket és korlátozás nélküli hozzáférést, illetve korlátozás nélküli támadásmennyiség biztosít a vásárlók számára. Mintha csak egy teljesen átlagos, legális szoftverszolgáltatás lenne terméktámogatással és állandó frissítésekkel.

Az „Orosz rulett” is az opciók között szerepel, amely egy meghatározott időintervallum letelte után töröl néhány fájlt. Ennek célja, hogy a felhasználót pánikhelyzetbe kényszerítse a gyorsabb fizetés érdekében.

Lopott kód

Bizonyos kiberbűnözők feltörték és kalózverziót hoztak létre a Philadelphiából, majd a saját lopott verziójukat árulják tovább az eredetinél olcsóbb áron. Míg maga a feltörés nem új dolog, a mértéke az. A késztermékként kínált támadóeszközök, amelyek nem kívánják meg, hogy a használójuk tisztában legyen azzal, mit is csinál, könnyen hozzáférhetőek és folyamatosan fejlődnek. A Sophos szerint hamarosan nőni fog a tét és a csalók is a támadások célpontjaivá fognak válni.

Nem szokatlan dolog, hogy a kiberbűnözők más kódját lopják el, vagy egy ransomware korábbi verziójára építkeznek. Ezt láttuk a közelmúltban lezajlott NotPetya támadásnál is. Itt kombinálták a Golden Eye-t, a Petya egy korábbi verzióját az Eternal Blue exploittal, melynek következtében globális szinten terjedt el a számítógépeket megfertőző szoftver.

Defenzív eljárások

A Sophos a zsarolóvírusok elleni védekezéshez azt javasolja, hogy a rendszeresen készített biztonsági mentést és az aktuális biztonsági másolatot külön helyen tároljuk. A ransomware-en túl több tucatnyi oka lehet annak, hogy a fájlok elvesznek, mint például tűzeset, áradás, lopás, egy elejtett laptop, vagy akár egy véletlenszerű törlés. A biztonsági másolat titkosításával elkerülhető, hogy az adatok rossz kezekbe kerüljenek.

Ne engedélyezze az emailen keresztül érkezett csatolt dokumentumok makróit! A Microsoft biztonsági intézkedésként évekkel ezelőtt kikapcsolta a makrók automatikus végrehajtását. Számos zsarolóvírus arra akarja rávenni az áldozatot a fertőzés folyamatának megkezdése érdekében, hogy kapcsolja be a makrókat.

Figyeljen a kéretlen csatolmányokra! A bűnözők gyakran arra a dilemmára alapoznak, hogy nem kellene megnyitnia egy dokumentumot, amíg nem tudja megállapítani, hogy valóban arra van e szüksége, de ezt nem tudja megmondani, amíg meg nem nyitotta. Ha kétségei vannak, ne nyissa meg!

Időben és gyakran frissítsen! Azok a zsarolóvírusok, amelyek nem dokumentumok makróira épülnek, gyakran más népszerű alkalmazások biztonsági hiányosságait próbálják kihasználni. Ilyen lehet például az Office, a böngésző, a Flash és még számos más szoftver. Minél korábban frissít, annál kevesebb nyílt biztonsági rés áll bűnözők rendelkezésére, amit kihasználhatnak. Támadás esetén a felhasználónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy legfrissebb verziójú PDF olvasót, illetve Word alkalmazást használja.

Használjon speciális szoftvereket, mint amilyen például a Sophos Intercept X, amely megállítja a zsarolóvírusokat azáltal, hogy letiltja az engedély nélkül fájltitkosítást.

Trendibb design-t választott a We Love Budapest

0

Interaktív térképet és részletesebb szűrési lehetőségeket is kínál ezentúl a rejtett fővárosi kincseket és aktuális programokat bemutató honlap.

Hat évvel az indulást követően letisztultabb, átláthatóbb, reszponzív megjelenést kapotta We Love Budapest – írja a Turizmus.com.

A logó és a design trendibb, az elrendezés pedig még inkább felhasználóbarát lesz. A jövőben nagyobb hangsúly kerül a képi- és térképes megjelenésekre, és gazdagabb lesz a programkínálat.

A turisztikai site modernizálása folyamán újragondolták az elrendezést, és egyszerűsítették a navigációt. A We Love Budapest már mobilon, tableten és PC-n is ugyanazokat a lehetőségeket nyújtja.

A választás megkönnyítése érdekében egy interaktív, gyorskeresésre alkalmas térképet helyeztek el az oldal tetején a legkedveltebb keresési feltételekkel: bárokkal, éttermekkel, street foodokkal, reggelizőkkel, mai programokkal.

Megindult az albérletek drágulása az egyetemi városokban

0

Drágultak az albérletek az egyetemi városokban a felsőoktatási ponthatárok ismertetését megelőzően, ami az albérleti szezon kezdetét jelenti. A legdrágább Budapest, havi átlagos 150 ezer forinttal.

Az Ingatlan.com szerint Budapesten a kiadó lakások kínálata július közepén az egyik hétről a másikra 5 százalékkal nőtt, így július végén már több mint 2500 lakás volt a kínálatban. A szakértő szerint a kínálat bővülésére nagy szükség van, mert a ponthatárok kihirdetésének másnapján elindul a roham a kiadó lakásokért. Az oktatási intézmények közelében található és legjobb áron kínált lakások órákon belül bérlőre találnak. Azok a diákok, akik későn kapcsolnak már csak drágább vagy a kevésbé népszerű helyeken található ingatlanok közül tudnak válogatni – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője.

Budapesten belül továbbra is vannak jelentős eltérések. A budai kerületek közül az I-ben 193 ezer forint az átlagos bérleti díj, a II. kerületben 180 ezer forint, míg a V. kerület a legdrágább, a 228 ezres átlaggal. Az egyetemekhez közel lévő IX. vagy XI. kerületi lakásoknál az átlagos bérleti díj egyaránt 145 ezer forint, de a külső kerületekben, például a XXI. kerületben, Csepelen csak 90 ezer forint az átlag az ingatlan.com elemzése szerint. 

Szegeden az átlagos albérletár havi 90 ezer forint. Pécsen a lakást kiadók átlagosan 82 ezer forintot kérnek egy hónapra. Győrben 99 ezer forint volt az átlag július közepén, míg Debrecenben 84 ezer forintot tett ki. Miskolc olcsóbb, ott 68 ezer forintért lehet bérelni lakást. Balogh László azt mondta, hogy a téglaépítésű és a panelek iránt is jelentős az érdeklődés ebben az időszakban. A diákok egy része pedig nagy – akár 100-150 négyzetméteres 3-4 szobás – alapterületű lakást keres, amelynek magasabb bérleti és fenntartási díját többen fizetik.

Az ingatlan.com elemzése rámutat arra, hogy bár a július végétől augusztus végéig tartó albérletszezonban emelkedtek az árak, de a rohamot követő 6-9 hónapban néhány ezer forinttal akár mérséklődhetnek is. Tavaly július-augusztusban például több mint 1000 lakással nőtt a kiadó lakások kínálata Budapesten, ami az átlagos bérleti díjakat 140 ezerről 130 ezer forintra mérsékelte. Ez a forgatókönyv pedig a szezon lecsengése után, azaz ősszel ismét reális. 

Az Otthontérkép legfrissebb elemzése szerint az egyetemi városokban átlagosan 6 százalékkal emelkedtek az árak, ami jelentős területi különbségeket takar. Míg Győrben és Debrecenben érdemi változás nem történt, addig Veszprémben 21 százalékos, Egerben pedig 17 százalékos emelkedés tapasztalható. Mindössze egyetlen egyetemi városban, Miskolcon csökkentek az árak, 2 százalékkal. A fővárosban az átlagos bérleti díj 150-160 ezer forint, ami csaknem 50 százalékkal magasabb, mint a legdrágább vidéki egyetemi város árszínvonala.

Vidéken a legdrágább Győr, ahol 103 ezer forintos havidíj ellenében bérelhet egy fiatal lakást. Ezt követi Veszprém, Debrecen és Szeged, ahol nagyjából havi 100 ezer forintot kérnek a bérbeadók, természetesen a teljes lakhatási költséghez hozzá kell még számolni a rezsit is. A skála másik végén Nyíregyháza és Miskolc helyezkedik el, ahol már 70 ezer forint környékén ki lehet bérelni egy egyetemi hajlékot.

Az FHB elemzése szerint idén is a legtöbb, több mint 54 ezer diák Budapesten tanul, a második helyezett Hajdú-Bihar megyében sem éri el a diákok száma a 20 ezret. A felsőoktatás szempontjából a Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Komárom-Esztergom és Nógrád megyei diákok jelentős része is megyeváltásra kényszerül a felsőoktatási tanulmányai során. Ezekben a megyékben ugyanis a többihez képest nagyon alacsony (mindössze néhány száz) a nappali tagozatos hallgatók száma, miközben az adott megyékből 4500-5500 diák tanul tovább nappali tagozaton, kivéve Nógrád megyét, ahol a számuk alacsonyabb, megközelítőleg 2700. A külföldi diákok is erősítik a lakáspiaci keresletet.

Az FHB Lakásárindex elemzése szerint az elmúlt években nemcsak a bérleti díjak emelkedtek jelentősen, hanem a lakások árai is. A négyzetméterárak az egyetemek közelében található fővárosi helyszínek közül például az V. kerületben a 2013. évi, átlagosan valamivel 300 ezer forint felettivel szemben 2016-ban már jócskán meghaladták az 500 ezer forintot is. Vidéken korábban is jelentősen olcsóbban lehetett lakást vásárolni, lakásaival a legolcsóbb egyetemi város Miskolc, ahol már 110 ezer forintos négyzetméterár körül is lehetett vásárolni 2016-ban, míg a vidéki egyetemi városok közül a legdrágább Győr négyzetméterenként 250 ezer forinttal. (MTI)

Középkori-ütős-reggae-folk-fest a heti kínálatban

LB 27 Reggae Camp, East Fest, Szoboszlói Folkhétvége, Veréb Fesztivál, Ütős Fesztivál, Középkori Forgatag, Szittyótéri Halászléfőző, Gyulai Végvári Napok: a hét eseményeiből válogattunk.

Július 25-29. LB27 Reggae Camp Fesztivál (Cegléd)

A Reggae Camp, a Ladánybene 27 zenekar hivatalos fesztiválja. Öt nap Jamaica Ceglédfürdőn, a gyógyfürdő és szabadidőközpont melletti területen, öt nap strandolással, koncertekkel, party-kkal, barátsággal, tisztelettel, ölelésekkel, beszélgetésekkel, tánccal, finom ételekkel és italokkal. Öt zenei helyszínen vonultatnak fel hazai és külföldi zenekarokat, énekeseket, sound systemeket és DJ-ket.

Július 25-30. East Fest (Mezőtúr)

Az elmúlt évek nagy sikerei után, nagyon-nagyon sok fesztiválozó kérésére 2017-ben már kedden elindul az őrület, és akár öt napon keresztül, egészen vasárnap délig tarthat a mezőtúri nyaralás. Idén is a jól megszokott helyszínen, a Mezőtúri Városi Strandon és a mellette lévő hatalmas ligetben, gyönyörű, parkos környezetben találkozhattok a magyar könnyűzenei élet élvonalbeli előadóival. Természetesen napközben sem kell unatkozni, hiszen a strand mellett rengeteg sportolási lehetőség, változatos játékok, civil falu, stand up és egyéb előadások teszik tartalmassá a bulit megelőző órákat.

Július 27-30. Szoboszlói folkhétvége (Hajdúszoboszló)

Hajdúszoboszlón rendezik a népzenei, népművészeti fesztivált, a Szoboszlói Folkhétvégét. Július utolsó hétvégéjén a népművészeté és a néptáncé a főszerep. A színes forgatagban a népművészet mesterei változatos bemutatókkal várják az érdeklődőket a kézművesek utcájában. Esténként országos, nemzetközi hírű népzenekarok, szólisták, táncosok nyújtanak maradandó élményt.

Július 27-30. Veréb Fesztivál (Csorna)

Háromnapos őrülettel jubilál a csornai Veréb Fesztivál. A 10 éves születésnap méltó módon kerül megünneplésre július utolsó hétvégéjén, hiszen két nagyszínpadon olyan nagyszerű bandák lépnek színpadra, mint a Brains, Anna And The Barbies, Bëlga, Intim Torna Illegál, Alvin és a Mókusok, Road, 30Y, Paddy And The Rats, Supernem, Depresszió, Katalpult Dj, Akkezdet Phiai, Rózsaszín Pittbull, Prosectura és még sokan mások. A szokásos strandolási lehetőség mellett számos szórakoztató és OFF program kerül megrendezésre.

Július 28-30. Ütős Fesztivál (Gárdony)

2017 nyarán ismét Ütős Fesztivál! Erősítve a Tó nyári programkínálatát, az első év hatalmas sikere után, 2017-ben ismét megrendezésre kerül a Velencei-tavi Ütős Fesztivál.  Ez alkalommal a nyár közepén Gárdony város ad otthont a rendezvénynek, mely a nyári fesztiválok kavalkádjában igazi kuriózum, hiánypótló esemény. Buli, fergeteg, ritmus és mosoly. Dobokkal és ütőhangszerekkel tarkított zenei forgatagba hívjuk látogatóinkat. A témát populárissá téve továbbra is a közösségi élményre építünk, amely gyakorlatilag minden generációt képes megszólítani és összehozni egyetlen rendezvény ölelésében. A ritmus, az ütősök adják a dinamikát, míg a program sokszínűsége generálja a kulturális „többlettartalmat”. A balkán, roma, japán, metal folk és sok meglepetésprogram mellett napközben kiemelt figyelmet fordítunk a családok, nyaralók szórakoztatására.

Július 29-30. Középkori forgatag (Miskolc)

Az év legnagyobb történelmi játéka a Diósgyőri várban. A XVIII. Középkori Forgatagon a várjátékok kedvelői sok újdonságra, valósághű viadalokra és mulatságra számíthatnak középkori módra! A Diósgyőri vár ezen a hétvégén egy nyüzsgő középkori udvarrá változik, a Lovagi Tornák Terén pedig izgalmas lovagi előadásokat láthatnak, amelyen a harc „első vérig” zajlik.

Július 28-30. Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivál (Tiszafüred)

2017-ben negyedik alkalommal fogják körbetekerni mindenki kedvenc Tisza-tavát. A program célja, hogy összekapcsolják az egészséges életmódot a kultúrával. Természeti környezetben, zenei betétekkel – pihenőkkel – megszakítva szeretnék a már/leendő operarajongóknak minőségi szórakozást nyújtani. Minden egyes megállónál más-más művész várja a résztvevőket, aki egy rövid részlet idejére elrepíti a vendégeket az opera, táncművészet vagy éppen a kamarazene világába.

Július 28-30. Gyulai végvári napok (Gyula)

A három nap során megelevenedik a török kori Gyula hangulata. Megismerhetjük a végvári vitézek életét, csatajeleneteken keresztül felidézik a kor harci szellemét. A gyulai várba látogatók megismerhetik a várnak és környékének történetét, hősies védőik legendáit. A rendezvényt színesítik a Várkertben táborozó hagyományőrző egyesületek, hagyományőrségek korhű bemutatói. Esténként a hazai könnyűzenei élet kiválóságai várják az érdeklődőket.

Július 29. Szittyótéri Halászléfőző Fesztivál (Dunapataj)

A rendezvényre minden évben több tucat csapat nevez, és nemcsak a környékről, hanem az ország minden részéről érkeztek főzőtudományukat megmutatni és megmérettetni akarók. Évről évre egyre több és színesebb kapcsolódó program teszi izgalmasabbá a halászléfőző-versenyt.

Izraelben terjeszkedne a Sziget

Egy, a Sziget Fesztiválhoz hasonló rendezvény izraeli megszervezéséről tárgyal a Sziget Kft.

Kádár Tamás cégvezető a Népszavának elmondta, hogy a helyszín Tel-Aviv környéke, a rendezvény körülbelül olyan távolságra lenne az izraeli fővárostól, mint a fő hazai fesztiváljuknak helyet adó Óbudai-sziget Budapest központjától. A Sziget mint márkajelzés valamilyen formában megjelenne az ottani fesztivál elnevezésében is.

A Sziget Kft. helyi partnere a Zappa Group néven ismert ZENY.E. Ltd., amely a fellelhető híradások szerint Izrael egyik legnagyobb koncertszervezője. A társaság számos élvonalbeli előadót vitt már a közel-keleti államba, és nevét adta a legnagyobb belga technófesztivál, a Tomorrowland néhány évig élő izraeli változatához is.

A Népszava megkeresére Avi Yossef, a Zappa Group nemzetközi szervezője elmondta: „a két vállalkozás 2018-ra vonatkozó együttműködési lehetőségekről tárgyal”. (MTI)

Tízből négy hazai borászat veszteséget termelt tavaly

Tavaly a magyar borászatok összesített árbevétele csökkent valamelyest, de a cégek száma is kevesebb lett, így az átlagbevétel nőtt, és kevesebb lett a veszteséges vállalkozás.

Tavaly 878, szőlőbor termelésével foglalkozó vállalkozás működött Magyarországon, közülük átlagosan ötből négy adott le céges beszámolót – írja a Világgazdaság az Opten céginformációs szolgáltatónak a lap számára készített összesítése alapján. Ezek alapján az összesített árbevétel 101,16 milliárd forint volt az előző évi 101,77 milliárd után, miközben a cégek átlagbevétele 130,6 millió forintról 140,3 millióra nőtt. A veszteséget jelentő cégek aránya 40 százalék volt.

Az adatok alapján a magyar borászatok közel 70 százaléka, 607 cég könyvelt el tavaly 100 millió forint alatti forgalmat, 82 pedig 100 és 500 millió forint közöttit. Efelett már csak mutatóban akad néhány kiemelkedő szereplő, 500 millió és 1 milliárd között tizenhárman vannak, 1 és 5 milliárd között pedig tizenheten.

Az 5-10 milliárd forintos sávban, illetve 10 milliárd felett csupán egy-egy vállalkozás található. Ahogy a magyar sörfőzdéknél, úgy a borászatoknál is hiányoznak a palettáról a közepes méretű cégek: a sok családi kisvállalkozás mellett néhány, technológiai fejlettségben és termelési volumenben élen járó óriás határozza meg az ágazatot. (MTI)

Ma már csak ilyen szállodába megy az Y generáció

0

Az Y generációs vendégek olyan szállodákat keresnek, amelyek trendi dizájnt, digitális újításokat és személyre szabott szolgáltatásokat is nyújtanak – olvasható egy felmérésben.

A HOTREC megbízásából a TCI Research készített felmérést arról, hogy az utazók a szállodáktól és éttermektől milyen szolgáltatásokat és termékeket várnak el a jövőben – írja a Turizmus Online.

A jelentés olyan tendenciákat és lehetőségeket tár fel, melyeket a turizmus döntéshozói a vendégek megtartására és elégedettségük növelésére fel tudnak használni.

A helyi kulináris élményeknek például egyre nagyobb hatása van a nemzetközi látogatók általános elégedettségére, így az éttermi vendéglátás a desztináció hírnevének kulcsfontosságú pillérévé válik.

A „foodie” turisták – ez 120 millió nemzetközi látogatót jelent – a kulináris élményszerzést értékelik leginkább az európai utazásuk során. A vendégek látni akarják a konyhákat is és hallani a chefek történeteit.

A kulturális sajátosságok továbbra is nagy mértékben fogják befolyásolni a vendégek elvárásait. A személyes ízlés vagy speciális diéta figyelembe vétele, a hozzá való alkalmazkodás egyre fontosabbá válik.

Egyre többen olyan szálloda mellett döntenek, amelyek a helyi változatos programok mellett biztosítják számukra a „wow” hatást, ez főleg az Y generáció tagjainak fontos.

Ősszel rohamozzák meg a szlovák nyugdíjasok a Sorea szállodáit

0

A nyugdíjasok részéről idén is hatalmas érdeklődés mutatkozik az üdülésre igényelhető állami támogatás iránt Szlovákiában.

A szlovák munkaügyi tárca idén 320 ezer eurót különített el e célra a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ) számára. A közbeszerzés győzteseként az üdülést biztosító felek közül 2016-ban is a Sorea hoteltársaság került ki – írja a hirek.sk.

A támogatás a kirándulások ára egy részének a kifizetésére szolgál 6400 szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező nyugdíjas esetében, mindnyájan fejenként 50 eurót kaphatnak.

A Sorea társaság már csak alig 150 szabad utalványt tart nyilván, amelyek annak marketingigazgatója, Beata Töröková szerint szállodai várólistára kerültek. A legtöbben várhatóan ősszel veszik igénybe a kedvezményt.

A nyugdíjasok elsősorban a szentiváni, ólublói és tátramatlárházi üdülések iránt érdeklődnek.

Az albérletre vadászók is a ponthatárhúzásra várnak

0

A mai ponthatárhúzással kezdődő roham során az oktatási intézmények közelében lévő, jó áron kínált lakások pillanatok alatt bérlőre találnak.

A ponthatárok ma esti meghúzásával derül ki, hogy kiket vesznek fel egyetemre vagy főiskolára. A felvétel sok fia­talnak költözést jelent. Jellemzően ezek a napok, hetek jelentik az albérletszezon kezdetét, akik nem kerülnek be kollégiumba, kénytelenek más módon megoldani lakhatásukat – írja a Magyar Idők.

A kínálat alakulásából látható, hogy a lakástulajdonosok készültek a szezonra: Budapesten a kiadó lakások kínálata július közepén egyik hétről a másikra 5 százalékkal nőtt július végére.

Az oktatási intézmények közelében található és legjobb áron kínált lakások órákon belül bérlőre találnak.

A fővárosban az átlagos havi bérleti díj 150 ezer forint. A fővároson belül nagyon nagyok a különbségek: a legdrágább az V. kerület, ahol 228 ezer forint a havi átlagos bérleti díj, a külső kerületekben, például Csepelen 90 ezer.

A legnagyobb egyetemi városok közül Szegeden átlagosan havi 90 ezer forintért lehet lakást kivenni, Pécsett 82 ezerért, Debrecenben 84 ezerért, Miskolcon pedig 68 ezerért.

Bérfejlesztésre fordítja plusz forrásait a Videoton

A Videoton cégcsoport az első fél évben nyolc százalékkal növelte árbevételét az előző év azonos időszakához képest. A nyereség az előző évihez hasonlóan alakult.

A rendkívüli kiélezett munkaerő-piaci helyzetben a fenntartható növekedés kulcsa, ha a hatékonyság javulásából és az árbevétel növekedésből származó plusz forrásokat a keresetek növelésére és új technológiai beruházásokra fordítják. A cégcsoport a versenyképesség további növelése mellett a következő egy évben félmilliárd forintot meghaladó összegben fejleszti a vállalatirányítási rendszert is.

A Videoton 2017 első felében mintegy négymilliárd forint értékben indított új beruházásokat, amely meghaladja a szokásos szintet – mondta Sinkó Ottó társ-vezérigazgató. A jövőre nézve biztatónak nevezte, hogy többségében már elnyert, konkrét üzletek miatt ruháznak be. Cégvásárlást idén nem terveznek, tudatos keresést nem folytatnak, de egy jó ajánlattól biztosan nem zárkóznak el.

Sinkó Ottó a munkaerőhiánnyal kapcsolatban hangsúlyozta: az általános munkaerő-kínálat szűkült, a Videotonnál az elmúlt hónapokban mégis körülbelül 100-zal tudták növelni a létszámot a termelő cégeiknél. A cégcsoportnál a keresetek az országos átlagot meghaladóan nőnek, de a béren kívüli juttatások növelésére is sok pénzt fordítanak – tette hozzá.

A Videoton Holding Zrt. 2016-os konszolidált árbevétele 159 milliárd forint volt, a 2015-ös konszolidált árbevétel meghaladta a 150 milliárd forintot, 2014-ben 133 milliárd forintot tett ki, a 2013-as adat 113,5 milliárd forint volt. A társaság 12,362 milliárd forint adózott eredményt ért el 2016-ban a 2015-ös 11,262 milliárd forint után.

A Videoton a legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoport, amely gyártási és gyártáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat kínál ipari vállalatok számára. A székesfehérvári székhelyű cég Magyarországon kilenc, Bulgáriában (Sztara Zagora) egy telephellyel rendelkezik. Alkalmazottainak száma meghaladja a tízezret. (MTI)

Kétszer annyi uniós állampolgár vásárol az interneten, mint tíz éve

0

Az Európai Bizottság felmérése szerint egyre több uniós fogyasztó intézi vásárlásait az interneten keresztül. Erősödik az elektronikus kereskedelembe vetett bizalom is, különösen a más uniós országokból történő internetes vásárlásnál.

A fogyasztói szokásokat bemutató uniós bizottsági jelentés 2017-es kiadása szerint az elektronikus kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom ugrásszerűen megnőtt. Tíz év alatt csaknem megduplázódott az interneten vásárló európaiak aránya, a 2007-ben mért 29,7 százalékról mára 55 százalékra emelkedett. A legutóbbi beszámoló óta a fogyasztói bizalom mértéke a belföldi kiskereskedőktől való vásárlás esetén 12 százalékponttal, a más uniós tagállamból történő vásárlás esetén pedig 21 százalékponttal emelkedett.

A jelentés szerint a kiskereskedők azonban továbbra sem szívesen bővítik internetes tevékenységeik körét, és változatlanul tartanak a más uniós országokba történő internetes értékesítéstől. A félelmük elsősorban abból fakad, hogy a határon átnyúló értékesítés során nagyobb a csalás és a nemfizetés kockázata, és a különböző tagállamokban egymástól eltérő az adószabályozás, a nemzeti szerződési jog és a fogyasztóvédelmi szabályozás.

A bizottság ezért javaslatot terjesztett elő a modern digitális szerződési szabályokra, amellyel az áruk internetes értékesítésére vonatkozó szerződéses szabályok uniós szintű harmonizálását támogatja, valamint a digitális tartalomhoz való hozzáférést és az internetes értékesítést mozdítja elő.

A jelentés kitért arra is, hogy a fogyasztók egyre kevesebb okot találnak a panaszra. Azok viszont, akik panaszt tesznek, elégedettebbek a panaszkezelés módjával. A fogyasztók csaknem egyharmada ugyanakkor nem kíván panaszt emelni, mivel 34,6 százalékuk megítélése szerint az összeg túl csekély, vagy 32,5 százalékuk szerint az eljárás túlságosan elhúzódna.

Kiderült az is, hogy a kiskereskedők fogyasztóvédelmi szabályokra vonatkozó ismeretei nem javultak tavaly óta. Az alapvető fogyasztói jogokról feltett kérdésekre csak 53,5 százalékuk adott helyes választ. A tájékoztatás szerint a bizottság a fogyasztói szabályokat korszerűsítő javaslaton dolgozik azért, hogy minden európai fogyasztó tisztában legyen a jogaival és ezeket a jogokat az Európai Unió minden pontján megfelelően érvényesíthessék. (MTI)

Pénzük felét kaphatják vissza a Green Holidays pórul járt utasai

A Green Holidays utazási iroda csődjével kapcsolatban „a tiszta jogi helyzetű” utasok kárigénye feltételezhetően meghaladja a biztosító által vállalt 500 millió forintos keretet, így a jogos károk megtérítése a mostani számítások alapján hozzávetőleg 50 százalékos lesz.

A dokumentumok 95 százalékos feldolgozottsága mellett a biztosítóhoz eddig bejelentett utazási csomagok száma 1902, ez valószínűleg 5260 utast érint. A teljes feldolgozottságot követően, a számítás alapját képező kárösszeg mintegy 900 millió forint lesz – közölte az Uniqa Biztosító. A hazahozatal költségeinek levonása után a keretből mintegy 400 millió forint áll majd rendelkezésre. A mintegy 200 utazásközvetítőn keresztül értékesített utazási szolgáltatások eltérőek, így utazásonként egyedileg bírálják el az igényeket.

Az Uniqa arra törekszik, hogy a kifizetések a jogosultaknak a lehető leghamarabb megkezdődjenek. Ezért már a héten megkezdik azoknak az utasoknak a részbeni kártalanítását, akik egyértelműen a Green Holidays Kft.-vel mint utazásszervezővel kötöttek utazási szerződést, vagy a Green Holidays Kft. utazási csomagját vásárolták meg utazásközvetítőn keresztül – közölték.

Az Uniqa közleményében kiemeli, hogy a Green Holidays ügyben a kárbejelentések közül egyetlen kárigényt sem utasítottak el. A biztosító megjegyezte: a közleményben becsült adatok szerepelnek, a változtatás, a pontosítás jogát fenntartják.

A Green Holidays Kft. július 2-án jelentette be fizetésképtelenségét, amely miatt egyebek között 569 utas Törökországban ragadt, és hazajutásukhoz a társaság vagyoni biztosítékát szolgáltató Uniqa Biztosító Zrt.-nek kellett segítséget nyújtania. Az Uniqa a biztosítási szerződés feltételei alapján 500 millió forint erejéig teljesíti a Green Holidays irodát terhelő fizetési kötelezettségeket az utasokkal szemben. (MTI)

Mi a teendő, ha változik a munkáltató?

0

Gyakran előfordul, hogy átalakulnak a vállalatok és megváltozik a munkáltató. Felmerülhet, hogy a munkavállaló nem fogadja el a számára felajánlott másik munkakört. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? Erre válaszol a Rátkai Ügyvédi Iroda.

A gazdasági életben gyakori esemény a vállalatok átalakulása, egyes szervezeti egységek kiszervezése: például a munkáltató egy adott egység – például kiszolgáló jellegű funkció (bérszámfejtés, könyvelés, étkeztetés) – átadását határozza el egy másik cég számára.

Ilyen esetben a két vállalkozás egymással megállapodást köt a tevékenység átadása ás átvétele tárgyában, amely a gyakorlatban viszonylag hosszabb tranzakciót jelent – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának új bejegyzésében.

Milyen következménye van ennek a munkajog szempontjából, azaz mi a teendő, ha a munkáltató személye fog megváltozni?

A Munka Törvénykönyve a munkáltató személyének megváltozása (korábbi megnevezése szerint: munkáltatói jogutódlás) kapcsán kimondja, hogy „a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át”.

Mindenekelőtt lényeges azt hangsúlyozni, hogy a fenti szabály abban az esetben irányadó, ha egy jól körülhatárolható gazdasági egység kerül átadásra, például ha a munkáltató a teljes informatikai osztályát átadja egy másik cég részére, ahol ezen egység a továbbiakban is működni fog. További fontos kritérium, hogy a két munkáltató között valamilyen jogügylet menjen végbe: például adásvétel.

A munkáltató személyében bekövetkező változás legfontosabb jogkövetkezménye az, hogy a munkáltatói pozícióban az átadó munkáltatót az átvevő munkáltató váltja, minden munkaviszonyt érintő jog és kötelezettség ezzel egy időben átszáll az átvevő, vagyis a jogutód munkáltatóra. Fontos kiemelni, hogy a munkáltató személyének megváltozásához a munkavállalók beleegyezése, vagy hozzájárulása nem szükséges: a munkaviszonyok átszállása a törvény erejénél fogva történik meg. Ennek megfelelően nem szükséges sem felmondani, sem közös megegyezéses megállapodást kötni a munkavállalókkal, mint ahogyan az új munkáltatónál sem kell új munkaviszonyt létesíteni.

Ugyanakkor mind az átadó, mind az átvevő munkáltatót terhelik bizonyos kötelezettségek a munkáltató személyében bekövetkező változással kapcsolatban, például tájékoztatási kötelezettség vagy éppen az üzemi tanáccsal történő tárgyalás kötelezettsége.

A jogutódlást követően tehát a munkaviszonyok folytatódnak, azonban annak nincsen akadálya, hogy ha az új szervezeti felépítésébe nem illeszkedik az adott munkavállaló munkaköre, az átvevő munkáltató kezdeményezhet munkaszerződés-módosítást, felajánlhat új munkakört vagy a munkaviszony egyéb feltételei módosítására is ajánlatot tehet a munkavállaló részére.

Mivel ilyen esetben a munkaszerződés módosításáról van szó, felmerülhet, hogy a munkavállaló nem fogadja el a számára felajánlott másik munkakört, vagy egyéb feltételeket. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?

Egy kúriai döntés alapján keressük erre a választ. Az adott ügyben a munkavállaló majdnem 20 éves munkaviszonyban állt a jogelőd munkáltatónál, amikor megtörtént a jogutódlás. Az új szervezetben nem volt olyan munkakör, mint amelyet a munkavállaló betöltött, ezért a munkáltató felajánlott a munkavállalónak egy részmunkaidős foglalkoztatást, valamint egyéb feltételeket is módosítani kívánt. A munkavállaló ezt nem fogadta el, ezért a munkáltató megszüntette a munkaviszonyát.

Az alsóbb fokú bíróságok szerint a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát. A Kúria álláspontja szerint azonban ezt jogszerűen tette, mivel a munkáltató működési körében felmerülő körülmény elég indok a felmondásra. Azaz, mivel a munkavállaló régi pozíciója már nem volt meg az új szervezetben, az új foglalkoztatási formát viszont nem fogadta el, így az átszervezés elegendő indok a felmondáshoz a munkáltató részéről a legfelsőbb bírói fórum álláspontja szerint.

A Kúria rámutatott arra, hogy munkáltató személyében bekövetkező változásra tekintettel történő munkaviszony változatlan és automatikus átszállása nem eredményezi azt, hogy a felek a munkaszerződést ne módosíthatnák akár a munkáltató személyében bekövetkező változásokra tekintettel is.

Bár az átvevő munkáltató változatlan munkaszerződéssel köteles foglalkoztatni az átadással érintett munkavállalót, de ha a feladatkör vagy más lényeges szerződéses munkafeltétel megváltozik, az új munkáltató nincs elzárva attól, hogy a munkaszerződés módosítását kezdeményezze.

A munkavállaló pedig eldöntheti, hogy a megváltozott feltételek között kívánja-e a továbbfoglalkoztatását. Nemleges válasz esetén a jogutód munkáltató a működési körében rejlő okra hivatkozással (átszervezés) a munkaviszonyt jogszerűen felmondhatja.

Továbbra is magas fordulatszámon pörög a budapesti lakáspiac

0

Az idei első félévben 6100 új ingatlannal bővült a kínálat a budapesti lakáspiacon. Egyelőre a kereslet is lépést tart a kínálattal: a hat hónap alatt eladott 4300 új lakás alapján az év végéig harmadával növekedhet a piac 2016-hoz képest.

Aki jelenleg új társasházi lakást vásárolna Budapesten, a januári állapothoz képest 1200-al több, nagyjából 7700 ingatlan közül választhat. Ebből 260 azonnal költözhető; ez – az átadott, de eladatlan készlet – soha nem volt ilyen csekély. További 4400 piacon lévő lakás éppen épül, 3000 esetében pedig ugyancsak lehet már végszerződést kötni, mert a beruházás rendelkezik építési engedéllyel, ám a kivitelezés még nem kezdődött el. A hirdetett kínálatban továbbra is a XIII. kerület vezet, a készleten lévő lakások közel 40 százaléka itt koncentrálódik. Ez nem meglepő: a – már évekkel korábban átadottakkal együtt – mintegy 400, Budapesten jelenleg értékesítés alatt álló beruházásból 67 Angyalföldön van.

Csak az idei első félévben 165 új, kétlakásosnál nagyobb projekt lakásai jelentek meg a piacon, melyek keretében 6100 lakás megépülése várható nagyjából 2019. közepéig. Darabszámra a legtöbb, 25 beruházás a XI. kerületben indult, 24 pedig a III.-ban. Lakásszámra viszont messze a legtöbb, 2200 a jóval nagyobb társasházaknak helyet adó XIII. kerületben épülne meg. Beszédes, hogy az ezt követő XI. kerületben „csak” 660 lakás került újonnan piacra – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

Ezek tehát csak azok a projekt(ütem)ek, amelyek lakásaira már most lehet szerződni. Az OTP adatbázisában ezen kívül jelenleg 69 helyszínen további közel 15 ezer megépítendő lakás van előkészítési fázisban, melyek azonban már mind publicitást kaptak. Van olyan fejlesztő, aki az  százalékos áfakulcs eredetileg 2019 végéig érvényben lévő határidején túl is tervez, a cégek többsége azonban rohamtempóban próbálja addig lezárni a még csőben lévő beruházásait.

Ezután ugyanis, a növekvő adóteher miatt, valószínűleg áremelésre kényszerülnének, amit a vevők már nem feltétlenül tudnának vagy akarnának megfizetni. Valkó szerint, még ha nem számolunk a jelenleg nagyon is érezhető munkaerőhiánnyal, vagy egyéb váratlan eseménnyel, egy 100-150 lakásos épület megépítése legalább másfél évet vesz igénybe. Ha a tervezést, engedélyeztetést, vagy az esetleges telekvásárlást is belekalkuláljuk, akkor mostani indítással már igencsak kérdéses a 2019. végi lezárás.

Az OTP adatbázisában az első félévben 4300 újlakás eladását regisztrálták, ami mindenképp optimizmusra ad okot. Ez ugyanis a kétharmada a tavalyi egész éves piaci értékesítésnek, tehát időarányosan, év végére egyharmados bővülést érhet el a piac 2016-hoz képest. Ha jövőre is maradna az ilyen ütemű fejlődés, akkor elmondhatnánk, hogy a válság előtti évek szintjére jutott a budapesti újlakás-piac. Ahogy kínálatban, úgy a keresletben is a XIII. kerület vezet; hat hónap alatt 1300 lakás talált itt gazdára, annyi, mint tavaly egész évben; tehát a kereslet itt duplájára nőtt. A XI. kerület időarányosan a tavalyi keresleti szinten állva 700 lakással a második. Ezt a VIII. és IX. kerületek követik 330-330 ingatlannal.

A kereslet látványos megugrását a kínálat – és itt már a konkrétan megépülő lakásokat számoljuk! – csak nagyjából egy év késéssel követi. Budapesten idénre 70 százalékos növekedést vár az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe társasházi lakás építésben. Míg adataink szerint 2016-ban 3200 társasházi lakás épült fel a fővárosban, idén 5500 átadására számítunk.

Mindemellett 2018-as befejezési dátummal már most kilencezer további lakásról van információnk, s 2019-es átadással is már négyezer van az adatbázisunkban – ennek egyharmada ráadásul már gazdára is talált! Még ha ezek közül jócskán lesznek olyanok, amelyek átadása halasztódik, ezek a számok az újabb és újabb projektek nyilvánosságra kerülésével inkább csak nőni fognak – ad előrejelzést Valkó Dávid.

Mindezek alapján 2018-ban teljesülhet az OTP korábbi becslése, miszerint országosan 25 ezer új lakást adhatnak majd át – ide értve a családi házakat is. A favorit az építési mutatóban is a XIII. kerület: idén itt 1400 új lakás megépülése várható, míg jövőre újabb 2500-ról van már most információnk. 2017-ben a XIV. kerület állhat a dobogó második fokára 900 lakással, a XI. pedig a harmadikra 640 ingatlannal.

A lakásvásárlóknak rossz hír, hogy az árak bő másfél éve meredeken nőnek. Míg 2015-ben négyzetméterenként 450 ezer forint környékén lehetett a budapesti átlagár, tavaly ez már elérte a félmilliós limitet. Az idei átadású beruházások átlagára kimutatásunk szerint 560 ezer forint lehet, jövőre pedig hatszázezer fölé nőhet. Az, hogy meddig tarthat az újlakás boom, nehéz megjósolni. Az alacsonyabb áfát a lakásépítők rohamtempóban próbálják kihasználni, így kínálatban egészen biztosan bővülést látunk 2019-ig.

A verseny közben azonban egyre élesedik. A határidőn túli átadások egyértelműen szaporodnak, s tucatnyi kis-közepes beruházás értékesítése le is állt már az első hat hónapban. A növekvő versenyhelyzet és megugró költségek mellett az idő előre haladtával a késlekedő építési engedély is egyre több esetben annyira elbizonytalaníthatja a beruházókat a bűvös 2019-es év végi projektzárás tekintetében, hogy inkább bele sem vágnak az előkészületekbe. 

Ócsai volt a komp 500 ezredik utasa

0

A tavalyihoz képest két nappal korábban, hétfőn köszöntötte a BAHART az idei félmilliomodik komputasát.

A Balatoni Hajózási Zrt. kompközlekedés szolgáltatását Szántódrév és Tihanyrév között tavaly több mint 1,1 millió utas vette igénybe, amellyel 14 éves rekord dőlt meg – írja a Turizmus.com.

Idén már július 24-én elérte a BAHART a félmilliós utasszámot a kompközlekedés, így idén is rekordszámú utasra számítanak év végéig. Az 500 ezredik utas Ócsáról érkezett.

A szállított gépjárművek száma (150 ezer) 10 százalék körüli mértékben növekedett, míg a kerékpárok esetében ez a mutató 12 százalékos emelkedést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest.

A BAHART kompjain idén számos programot élvezhet a közönség: három kompkoncertet szervez a MOL Nagyon Balaton. Július 28-án a Stereo MC’s lép fel, augusztus 25-én az Alma együttes ad gyerekkoncertet, majd szeptember 16-án a Tankcsapda lép a fedélzetre.

Egyre többen térhetnek haza a Nyugat-Európában dolgozó keletiek közül

Az 1989-es rendszerváltás után a Kelet- és Közép-Európából Nyugat-Európába irányuló migráció már elérte a csúcsot, s ezért várható, hogy a közeljövőben megkezdődhet a Nyugaton dolgozó keletiek visszatérése hazájukba.

A Nyugaton dolgozók haza térése kiemelten a visegrádi négyek országaira lesz érvényes – ismertette a Colliers International tanácsadó társaság tanulmányának eredményeit Mark Robinson, a cég prágai képviselője a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap keddi számában. A Hospodárské Noviny rámutat, hogy az Európai Unió hat új keleti tagállamából tavaly a hivatalos adatok szerint legalább hétmillióan dolgoztak Nyugaton; a legnagyobb mértékben a románok, a bolgárok és a lengyelek, míg legkevésbé a csehek.  

A csehek kivándorlása, amely amúgy is a legalacsonyabb a régióban, már megállt: 2015-ben és 2016-ban egyaránt a cseh népesség 1,7 százaléka élt és dolgozott a nyugai államokban – mutat rá a lap a nemzetközi statisztikákra hivatkozva. A többi keleti országban a kivándorlás még növekvő tendenciát mutat: a Nyugaton élő magyar állampolgárok aránya 4 százalékról, 4,4 százalékra, a szlovákoké 4,1 százalékról 4,3 százalékra, a lengyeleké 6,1 százalékról 6,6 százalékra, a bolgároké 7,8 százalékról 9,8 százalékra, a románoké pedig 12,8 százalékról 14,1 százalékra emelkedett az előző két évben. 

A Colliers International szerint a kivándorlási tendencia a közeljövőben megfordulhat, aminek több oka van: a legfontosabb, hogy a keleti országokban felgyorsult a bérek növekedése, alacsonyabbak az adók és a lakhatási költségek, aminek következtében nő a lakosság elkölthető nettó jövedelme. Csehországban az uniós országok közül a legalacsonyabb a munkanélküliség és csökken a többi visegrádi országban is. Pénzügyi elemzők pedig arra is számítanak, hogy a közép-európai országok pénznemei megerősödnek.

A közép-európai országok gazdaságai egyre jelentősebb szakemberhiánnyal küzdenek, így a migránsok visszatérése pozitív hatással lenne a gazdaságra. A magasabb fizetésekkel megnőnének az adóbevételek, emelkedne a fogyasztás és nagyobb lenne a kereslet az új ingatlanok iránt is. „Nyugat-Európa nagyvárosainak vendéglőiben gyakran dolgoznak szakképzetlen munkaerőként főiskolai és egyetemi képzettséggel rendelkező kelet-európaiak, mert jobban  keresnek, mint hazájukban” – jegyezte meg Mark Robinson. Úgy véli: ezek az emberek szívesen visszatérnének hazájukba, ha ott képesítésüknek megfelelő és jól fizetett munkát kapnának. „Ez nagy motiváció” – szögezte le. (MTI)

A Bartus család fanatikusan rajong a SEAT-ért

SEAT tulajdonosok mesélnek autóikkal való kapcsolatukról a spanyol autógyár magyarországi kampányában.

Időszerűnek látták, hogy a szakmai sajtó után a potenciális autóvásárlók körében is elkezdődjék népszerűsíteni a SEAT-ot – közölte az imázskampány gyártója, a Café Communications.

A SEAT-nak jó ideje nem volt imázskampánya Magyarországon. „Egy olyan platformot kellett találni, melynek fő gondolata a márka jövőbeli modellkampányaiban is visszaköszönhet” – mondta Kovács Andrea, a SEAT marketingmenedzsere.

A kutatási adatok szerint a SEAT-tulajdonosok márkához való érzelmi kötődése jóval átlag feletti. A kampány videós és közösségi média felületein SEAT-tulajdonosak vallanak arról, mi volt az első élményük autóik volánja mögött – olvasható a Kreatív Online-on.

„Kicsit számunkra is meglepő volt, hogy a megszólalóink milyen elhivatottsággal beszéltek a márkáról, anélkül, hogy befolyásoltuk volna őket” – mondta Szűcs Gábor, a Café Communications creative group headje.

Közülük is kiemelkedik a budapesti Bartus család, akiknél a márka iránti szeretet több generáción át is töretlen maradt.

Még mindig nagyon alulreprezentáltak a nők a cégek vezetésében

A magyarországi vállalkozásoknál a felsővezetők körében 30 százalék a nők aránya, míg a középvezetőknél 33 százalék. Vagyis a nők részesedése számarányuknál alacsonyabb, emellett a „gyengébb nemnek” kissé még nehezebb felsővezetővé válni, mint középvezetővé.

A vállalati létszám növekedésével a felső vezetésben emelkedik a nők aránya. A kisvállalatoknál 26 százalék, az 50-150 fő közötti cégeknél 32, a 150-250 közöttieknél 30, míg a nagyvállalatoknál 35 százalék a nők súlya a felső vezetésben. Ugyanakkor a kisvállalatok csaknem felénél 10 százalék alatti a női felsővezetők aránya, ez a 250 fő feletti vállalatok csak ötödénél jellemző.

Női felsővezetők aránya a cégek mérete szerint (százalék)

A középvezetők esetében hasonló trend rajzolódik ki: a méret növekedésével párhuzamosan nagyobb a nők szerepe: a 21-50 fő közötti cégeknél 30 százalék, a 51-150 fős vállalkozásoknál 33, a 151-250 fő közötti vállalatoknál 32, míg a nagyvállalatoknál 37 százalék az arány.

Női középvezetők aránya a cégek mérete szerint (százalék)

A „férfiasabb” tevékenységek esetében (építő-, gép-, fémipar) a női felsővezetők aránya alacsonyabb. Leegyszerűsítve, ahol többségben férfi a beosztott, akik ráadásul (a nők számára megterhelő) fizikai munkát végeznek, ott a vezető is inkább férfi. A női felsővezetők aránya az élelmiszeriparban a legnagyobb (76 százalék). Jelentős a súlyuk továbbá a könnyűiparban (36 százalék), az üzleti szolgáltatások területén (37 százalék), továbbá a kereskedelemben (33 százalék).

Női felsővezetők aránya ágazatonként (százalék)

A női középvezetők esetében az ágazatok közötti különbségek kevésbé kirívók, mint a felsővezetőknél, több ágazatban is jelentős arányban vannak képviselve a hölgyek: leginkább az üzleti szolgáltatásokban (43 százalék) és a könnyűiparban (48 százalék). Kiemelkedő továbbá a súlyuk a kereskedelemben (40 százalék), az élelmiszer- és a vegyiparban (37-36 százalék).

Női középvezetők aránya ágazatonként (százalék)

Kolozsvár népszerűbb lett Bukarestnél

0

Romániában több mint kétszer annyian inkább belföldön keresnének jobb megélhetést, mint külföldön. A legvonzóbb városok közé tartozik Kolozsvár, Bukarest és Temesvár.

Romániában mintegy 3,6 millióan tervezik, hogy a következő öt évben más településre költöznek – derül ki a Világbank egyik elemzéséből.

A lakhelyváltoztatók közül mintegy 1,1 millióan készülnek külföldre, 2,5 millióan pedig Románián belül akarnak városukból, községükből elköltözni – írja a Krónika.

A belső migrációs szándék tekintetében Kolozsvár bizonyult a legvonzóbbnak (15 százalék), majd Bukarest (14 százalék) és Temesvár (12 százalék) következik.

Kolozsvár Románia második legnépesebb városa, de az ingázókat is magában foglaló agglomerációs rangsorban csak az ötödik. Ez utóbbi tekintetben a főváros után Temesvár számít a legnagyobb romániai városnak.

Szakértők szerint nem biztos, hogy jót tesz Kolozsvárnak a népszerűség: a lakosság gyarapodása ugyanis túlterheli az infrastruktúrát.

A többségnek fogalma sincs, mi mindenre jó a lakásbiztosítás

Noha a lakosság kétharmadának van lakásbiztosítással kapcsolatos tapasztalata, ezen emberek mintegy ötöde ismeri csak pontosan, hogy egy átlagos szerződés milyen esetekben fizet kártérítést.

A lakásbiztosítással (valaha) rendelkezők nagyjából négytizede hallott már arról, hogy például nem otthon történt baleset, zárt helyről történő kerékpárlopás, iratok elvesztése vagy utazáskor történt lopás esetén is van mód kártérítésre érvényes lakásbiztosítással. Azt azonban például már csak a válaszadók harmada tudja, hogy a házi kedvenc betegsége esetén is adhat anyagi segítséget a lakásbiztosítás − derült ki abból a kutatásból, melyet a Groupama Biztosító készített az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-vel. 

A káresemények márpedig gyakoriak: a lakásbiztosítással valaha rendelkezők kétharmadával már előfordult valamelyik eset a fentiek közül, sőt, 28 százalékukkal az elmúlt három évben történt ilyen balszerencse. Minden negyedik ember vesztette már el személyes okmányát, sőt, biciklit is loptak már minden ötödik családtól. Mégis mindkét esetben csak hatoduk élt lakásbiztosítás alapján kártérítési lehetőségével. A kisállatokkal is hasonló a helyzet: a megbetegedett házi kedvenc kapcsán csak minden harmadik válaszadó igényelt kártérítést.

Ami a korösszetételt illeti: a negyvenesek körében a legmagasabb a szolgáltatások ismertsége. Ebben a korosztályban igen magas már az ingatlanbirtoklás, és így a lakásbiztosítás aránya. Ők azok, akik a legalaposabban tájékozódtak a feltételekről, pedig nem szenvednek el több káresetet, sőt ez a kutatás alapján inkább a fiatalokra jellemző – ismertette a kutatás eredményeit Kádár Péter, a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója.

A 30 év alatti korosztályra jellemző inkább, hogy nem tudtak kihez fordulni egy-egy lakásban történt káresemény kapcsán, vagy házi kedvencüket kell orvoshoz vinniük, esetleg otthonuktól távol szenvednek el balesetet, vagy utazás során vagyontárgyakat lopnak el tőlük. Sajnos pont ők azok is, akik kevésbé tájékozottak és nem tudják, hogy ezekben az esetekben is számíthatnak segítségre, ha megfelelő lakásbiztosítást kötnek.

A kutatásból az is jól látszik, hogy összességében mennyire használják ki a lakásbiztosítás nyújtotta lehetőségeket olyan esetekben, melyek kevésbé számítanak megszokottnak, ismertnek. A válaszok alapján a leggyakrabban akkor igényelnek kártérítést lakásbiztosításuk terhére az emberek, amikor utazás közben tulajdonítanak el tőlük értéktárgyat (35 százalék élt már a lehetőséggel), vagy az otthonukon kívül történt baleset (31 százalék), illetve akkor is sokan fordulnak biztosítójukhoz, ha a lakásban történt olyan baleset, amikor nincs kihez fordulni segítségért (49 százalék), csak a biztosítójukhoz.

Mindenesetre érdemes alaposan átnézni, mi mindenre nyújt fedezetet a lakásbiztosítás – javasolja Kádár Péter, aki hozzáteszi: beszédes adat, hogy jelenleg vagy korábban valamikor lakásbiztosítással rendelkezők közül csak minden hatodik ember nyújtott be kárigényt ezekben az extrémnek nem mondható, de talán kevésbé ismert lakásbiztosítási esetekben.

Mikrocsipet ültet dolgozóiba egy amerikai cég

Mikrocsipeket ültet be dolgozóiba egy amerikai technológiai cég, amely egyebek között lehetővé teszi számukra, hogy egyetlen érintéssel fizethessenek a vállalat büféjében. A wisconsini Three Square Market cég 50 munkatársának hüvelyk- és mutatóujja közé ülteti be a rizsszem nagyságú mikrocsipet, amely rádiofrekvenciás személyazonosítóként (RFID) működik.

„Az RFID technológiát mindenféle vezérlésre fel fogjuk használni, kezdve attól, hogy fizetni lehet vele cégünk büféjében, ajtónyitásra, a másológépek használatára alkalmazható, be lehet vele jelentkezni a cég számítógéprendszerébe, telefonjaiba, orvosi/egészégi állapotról szóló információkat lehet tárolni benne, és más RFID termináloknál is használható fizetésre” – írta közleményében Todd Westby, a vállalat vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy az alkalmazottak magánszféráját nem fogja sérteni a mikrocsip használata, és minden adatot titkosítás véd. 

„Ez a következő technológia, amely elkerülhetetlenül meg fog valósulni, és mi részesei akarunk lenni. Ez a technológia a mindennapok szabványává fog válni, lehetővé téve útlevélként, a közösségi közlekedésben és mindenféle vásárlásban való felhasználását” – tette hozzá a The Verge technológiai portál szerint. A technológia a mobiltelefonos fizetési rendszer analógiájára épül. Az amerikai cég nem teszi kötelezővé alkalmazottjainak a használatát, de akiknek beültetik, annak kifizetik a 300 dollárba kerülő mikrocsipek árát. (MTI)

Kockázatitőke alap indul kelet-közép-európai startupok támogatására

A régió egyik vezető kockázatitőke-piaci szereplője, az OXO-csoport az InnovFin Business Angels program keretében megállapodást írt alá az Európai Befektetési Alappal (EIF) egy közép-kelet európai startupokra specializálódott technológiai alap felállításáról.

Az 50 millió eurós méretre tervezett OXO CEE Angel Fund indulása 2017 őszén várható. Az alap átlagosan hárommillió eurós tőkejuttatást kínál innovatív, korai fázisú technológiai vállalkozások számára. Az OXO CEE Angel Fundot a Horizont 2020 program által támogatott „InnovFin – Uniós Finanszírozás Innovátoroknak” kezdeményezés, az EU Kutatási és Innovációs Programja és az Európai Stratégiai Beruházási Alap segíti.

Az OXO-csoport 2014-es indulása óta eddig már 40 céget vont be akcelerátor programjába és 20 céget juttatott befektetéshez. Kezelése alá tartozik a magyar angyal-befektetői piac több kulcsszereplőjét tömörítő Power Angels angyalbefektetői társaság. 2016-ban a Power Angels nyolc korai fázisú technológiai cégbe fektetett be, és idén további 8-12, átlagosan 150 ezer eurós összegű befektetési tranzakciót tervez zárni.

Az OXO és az EIF együttműködése Kelet-Közép Európa erősödő helyét jelzi a globális startup térképen. “A régióban szerzett tapasztalataink és az EIF ambiciózus, új európai vállalkozások támogatása iránti elkötelezettsége egy olyan partnerséget hozott létre, amely világszínvonalú innovációt teremthet és a vállalkozók egy új generációját segítheti a sikerhez” – mondta Oszkó Péter, az OXO-csoport alapítója.

A megállapodással kapcsolatban Pier Luigi Gilibert, az EIF vezérigazgatója elmondta: “Megtiszteltetés számunkra, hogy az InnovFin Business Angels program új fejezetét nyithatjuk meg az OXO-csoporttal partnerségben, amely Közép-Európa egyik fő kockázatitőke befektetőjeként és startup akcelerátoraként tevékenykedik. Ez az együttműködés egyértelműen hozzájárul az európai kockázati tőke és startup ökoszisztéma megerősítéséhez, és mi büszkén támogatjuk ezt az kezdeményezést.”

Az OXO CEE Angel Fund alapkezelője az OXO Asset Management sarl, befektetési tanácsadója pedig a budapesti székhelyű OXO Ventures Zrt. Emellett, az OXO-csoport akcelerátor tagja, az OXO Labs aktívan közreműködik majd az alap portfóliójának kialakításában és kezelésében. Az új alap további sajátossága, hogy kiterjedt partnerséget alakított ki a régió angyalbefektetőivel, akikkel közös befektetéseket is tervez.

Ezenfelül, az EIF mellett tapasztalt üzleti angyalok és közép-kelet-európai intézményi magánbefektetők alkotják az alap befektetői körét. Az alap mindezeken keresztül unikális lehetőséget kínál potenciális portfolió cégeinek, azzal, hogy azok a tőkeforráson túl stratégiai előnyre tehetnek szert az angyalbefektetők üzleti tapasztalataiból és kiterjedt kapcsolatrendszeréből is.

Az OXO-csoport kiemelkedő startup-befektetései közé tartozik az AeroGlass, amely a közelmúltban felkerült a TOP 100 Most Distruptive Companies listájára, és a következő körös finanszírozását a luxemburgi Howzat Partners biztosította. A portfólióba tartozik a Commsignia, amely önvezető autók fejlesztésében a legnagyobb globális gyártókkal dolgozik, valamint a cseh Credo Ventures portfóliójában is szerepel.

Az ígéretes startupok közé tartozik az okos design eszközök fejlesztésével foglalkozó és sikeres közösségi finanszírozási kampányt is maga mögött tudó, valamint az amerikai piacon aktívan értékesítő Liber8Tech, amely jelenleg zárja következő körös kockázatitőke-befektetési körét. A humán erőforrás menedzsment területén piacvezető megoldásokat kínáló Indivizo, illetve az AdTech és Big Data területén sikeresen működő SpringTab is része az OXO-csoport rendkívül ígéretes befektetési portfoliójának.

Az OXO csoport startup akcelerációt, seed, angyal- és kockázatitőke-finanszírozást is nyújt a kelet-közép-európai régióban. A csoport alapítója és ügyvezető partnere Oszkó Péter. Az új régiós kockázatitőke-üzletág partnerei: Szilágyi Timea, Fabricius Ferke János és Halász Iván. A csoport projektenként maximum 150 ezer eurós seed finanszírozást, valamint 200 ezer eurótól legfeljebb 5 millió euróig terjedő Series A körös kockázatitőke-finanszírozást kínál korai fázisú technológiai vállalatoknak B2B és B2C szoftver/hardver fejlesztésekben.

Az Európai Befektetési Alap (European Investment Fund) az Európai Beruházási Bank csoport tagja. Fő feladata, hogy segítse forráshoz jutni az európai mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Az EIF olyan kockázati, növekedési tőkét, garanciákat és mikrofinanszírozási eszközöket tervez és fejleszt, amelyek kifejezetten ezt a piaci szegmenst célozzák. Az EIF ebben a szerepében előmozdítja az EU célkitűzéseit, támogatva az innovációt, a kutatást és fejlesztést, a vállalkozói vénát, a növekedést és a foglalkoztatást. További információ az EIF munkájáról itt olvasható.

Az európai beruházási terv, más néven Juncker-terv, az Európai Bizottság egyik kiemelt prioritása. Középpontjában a beruházások ösztönzése és az azon keresztül megvalósuló munkahelyteremtés és növekedés áll. Mindezt az új és meglévő pénzügyi források hatékonyabb felhasználásával, a beruházások akadályainak felszámolásával, az átláthatóság biztosításával és a beruházásokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtással kívánja megvalósítani.

A Juncker-terv központi pillére az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA). Az Alap garanciát vállal induló veszteségekre, amely lehetővé teszi az Európai Beruházási Bank számára, hogy több, gyakran kockázatosabb projektbe fektessen be. Az ESBA máris jelentős eredményeket tud felmutatni, a keretében történő finanszírozásra eddig jóváhagyott tervek és megállapodások várhatóan több mint 209 milliárd euró értékű beruházást indítanak el, és mintegy 427 ezer kkv-t támogatnak mind a 28 tagállamban.

Az InnovFin kkv-garanciakeret a Horizont 2020 program által támogatott „InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak” kezdeményezés része, az uniós pénzügyi eszközök és tanácsadói szolgáltatások új generációja. A Horizont 2020 az EU kutatási és fejlesztési programja, amelynek célja, hogy az innovatív vállalkozások könnyebben jussanak finanszírozáshoz.

Az InnovFin kkv-garanciakeret több, elsősorban korai szakaszban lévő részvénytermékből áll. A termékek célja, hogy javítsák a kockázati finanszírozáshoz való hozzáférést a korai fázisú kutatás és innováció vezérelt kkv-k és a közepesen feltőkésített vállalkozások számára. Mindez többnyire olyan korai fázisú kockázatitőke-alapok támogatásával történik, amelyek túlnyomórészt határokon átnyúlva, egyedi vállalkozásokba fektetnek be. A tagállamokban vagy a Horizont 2020 partnerségben részt vevő országokban található kkv-k és közepesen feltőkésített vállalkozások az InnovFin végső kedvezményezettjei. 

Egymilliárd forint támogatás a kkv-k tőzsdei bevezetéséhez

Egymilliárd forintos keretösszeggel megjelent a „Kkv-szektor hatékonyságának növelése elsősorban tőzsdei bevezetést szolgáló intézkedések biztosítása révén” című kiemelt pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében.

A felhívás része annak az átfogó tőzsdefejlesztési programnak, melynek eredményeképpen a tőkeági forrásbevonás szerepe növekszik a magyar vállalatok finanszírozásában, hatékonyan kiegészítve a túlsúlyban lévő banki hitelezést – jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. 

A kiemelt program két részből áll. Az elsőben a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló képzési programban résztvevő kkv-k nyerhetnek támogatást, a második keretében a kkv-k tőzsdei felkészülését, bevezetését támogató program indul – közölte az államtitkár. (MTI)

Főleg az oktatásban és az egészségügyben számítanak a nyugdíjas munkavállalókra

Hamarosan az egész ország területén elérhetővé válnak a nyugdíjas-szövetkezetek álláskínálatai. Eddig az országos lefedettségű Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezet mellett egy miskolci székhelyű szövetkezet alakult, de további bővülésre lehet számítani.

Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diákész) elnöke a  Magyar Időknek azt mondta: az oktatási, egészségügyi intézményeknek is segítséget jelenthet a munkaerőhiány orvoslásában a szövetkezeti forma, mivel csak a bérköltség terheli az intézményeket, ráadásul mivel a szövetkezettel állnának szerződésben, dologi kiadásként lehetne elkönyvelni az ezzel járó kiadásokat.

A magánszektor szinte minden ágazatában nagy az érdeklődés a tapasztalt, nyugdíjas munkavállalók iránt, tette hozzá a Diákész elnöke. De nemcsak az említett két területen dolgohatnak majd nyugdíjasok; Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop elnöke a lapnak megerősítette, hogy várhatóan ősztől ebben a kereskedelemben is megalakulhat az első nyugdíjas-szövetkezet, már folyamatban van ennek kidolgozása. (MTI)