A magyarországi vállalkozásoknál a felsővezetők körében 30 százalék a nők aránya, míg a középvezetőknél 33 százalék. Vagyis a nők részesedése számarányuknál alacsonyabb, emellett a „gyengébb nemnek” kissé még nehezebb felsővezetővé válni, mint középvezetővé.

A vállalati létszám növekedésével a felső vezetésben emelkedik a nők aránya. A kisvállalatoknál 26 százalék, az 50-150 fő közötti cégeknél 32, a 150-250 közöttieknél 30, míg a nagyvállalatoknál 35 százalék a nők súlya a felső vezetésben. Ugyanakkor a kisvállalatok csaknem felénél 10 százalék alatti a női felsővezetők aránya, ez a 250 fő feletti vállalatok csak ötödénél jellemző.

Női felsővezetők aránya a cégek mérete szerint (százalék)

A középvezetők esetében hasonló trend rajzolódik ki: a méret növekedésével párhuzamosan nagyobb a nők szerepe: a 21-50 fő közötti cégeknél 30 százalék, a 51-150 fős vállalkozásoknál 33, a 151-250 fő közötti vállalatoknál 32, míg a nagyvállalatoknál 37 százalék az arány.

Női középvezetők aránya a cégek mérete szerint (százalék)

A „férfiasabb” tevékenységek esetében (építő-, gép-, fémipar) a női felsővezetők aránya alacsonyabb. Leegyszerűsítve, ahol többségben férfi a beosztott, akik ráadásul (a nők számára megterhelő) fizikai munkát végeznek, ott a vezető is inkább férfi. A női felsővezetők aránya az élelmiszeriparban a legnagyobb (76 százalék). Jelentős a súlyuk továbbá a könnyűiparban (36 százalék), az üzleti szolgáltatások területén (37 százalék), továbbá a kereskedelemben (33 százalék).

Női felsővezetők aránya ágazatonként (százalék)

A női középvezetők esetében az ágazatok közötti különbségek kevésbé kirívók, mint a felsővezetőknél, több ágazatban is jelentős arányban vannak képviselve a hölgyek: leginkább az üzleti szolgáltatásokban (43 százalék) és a könnyűiparban (48 százalék). Kiemelkedő továbbá a súlyuk a kereskedelemben (40 százalék), az élelmiszer- és a vegyiparban (37-36 százalék).

Női középvezetők aránya ágazatonként (százalék)