Kezdőlap Blog Oldal 716

Doboz, Gyula, Szarvas, Békésszentandrás, Mosonmagyaróvár: „riasztást” adott ki a NAV

0

Békés és Győr-Moson-Sopron megyei „célpontokat” is megjelölt a NAV az ADÓtraffipaxban.

Békés megye

2017. augusztus 15-én és 16-án a NAV Békés Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai elsősorban Doboz, Gyula, Szarvas és Békésszentandrás vízparti strandjain fogják ellenőrizni a vendéglátó és szolgáltató üzleteket. Az adóellenőrök és pénzügyőrök a próbavásárlások mellett a foglalkoztatottak bejelentését, valamint a jövedéki termékek forgalmazásával kapcsolatos szabályok betartását ellenőrzik.

Győr-Moson-Sopron megye

A NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2017. augusztus 18. és 20. között Mosonmagyaróváron, a Szent István Napok teljes ideje alatt fokozottan ellenőrzik a rendezvényre kitelepült kereskedőket és vendéglátó egységeket, hogy adnak-e nyugtát és bejelentik-e alkalmazottaikat.

A 33. heti operatív ellenőrzésekről itt írtunk, a NAV folyamatosan frissülő listája itt érhető el.

Március hozta a legtöbb tőkét Romániának

0

2017 első fél évében 13,32 százalékkal, 1,841 milliárd euróra csökkentek a külföldi közvetlen tőkeberuházások Romániában a tavalyi azonos időszakhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.

Tavaly a január–júniusi időszakban a külföldi tőkeberuházások értéke elérte a 2,124 milliárd eurót. Az idei évben a legjobb hónapnak a márciusi számított, akkor 420 millió euró áramlott a román gazdaságba – írja a Krónika.

A második legjobb hónap június volt, amikor 397 millió euró közvetlen külföldi tőkeberuházást jegyeztek, majd február következik a sorrendben 395 millió euróval. Tavaly egész évben 34,4 százalékkal, 4,081 milliárd euróra nőtt a közvetlen külföldi tőkeberuházások értéke.

Az első félévben 9,34 százalékkal nőtt az újonnan alapított külföldi tőkéjű cégek száma: 2938 ilyen vállalkozást létesítettek.

Állami támogatást kapnak a madárinfluenzát legrosszabbul viselő baromfifeldolgozók

Állami támogatásra számíthatnak a madárinfluenza által leginkább sújtott baromfifeldolgozók – derül ki abból a kormányhatározatból, amely az ezzel összefüggésben szükséges állami beavatkozás kiterjesztéséről rendelkezik.

A Magyar Közlönyben közzétett határozatban a kormány felhívta a földművelésügyi minisztert, hogy augusztus 31-ig dolgozzon ki a madárinfluenza által leginkább sújtott baromfifeldolgozó vállalkozások részére, a hazai költségvetés terhére nyújtandó állami támogatási konstrukciót, és azt jelentse be az Európai Bizottsághoz előzetes jóváhagyás céljából.

Felhívta továbbá a nemzetgazdasági minisztert és a földművelésügyi minisztert arra, hogy az állami támogatási konstrukció Európai Bizottság általi jóváhagyását követően, a felmerülés ütemében tegyék meg a lépéseket a szükséges, de legfeljebb kétmilliárd forint összegű forrás rendelkezésre állásához. (MTI)

A szakszervezetek bíznak a vasúttársaságban

Képtelenségnek nevezték a vasútnál működő szakszervezetek, hogy csoportos létszámleépítésre, elbocsátásokra készülne a MÁV-Start Zrt.

Az érdekképviseletek valószínűtlennek tartják, hogy komoly létszámleépítés körvonalazódna a MÁV-nál. A minap a vasútnál működő VDSZSZ Szolidaritás szakszervezet jelentett be szeptem­berre sztrájkot, mivel szerintük félszáz munkavállalót kíván elbocsátani a MÁV-Start az Utasellátó dolgozói közül.

– A vasúttársaság súlyos létszámhiánnyal küzd, ezért elképzelhetetlen, hogy olyan munkavállalóitól váljon meg, akik akár azonnal el tudnának helyezkedni a személyszállítás más területén is – mondta a Magyar Idők kérdésére Meleg János, a legtöbb tagot tömörítő Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke.

Folyamatosak a szak­értői egyeztetések arról, hogy a nemzetközi vonatokon menyire gazdaságos hálókocsit és étkezőkocsit üzemeltetni.

Ezeken az egyeztetéseken megvizsgálják az adott szakaszon közlekedő vonat szolgáltatásainak költségeit, valamint a bevételeket, majd később mérlegelik, hogy fenntartsák-e az üzemeltetést.

A VSZ elnöke hangsúlyozta: egyelőre nincs információ arról, hogy a MÁV-Start meg kívánná szüntetni az említett szolgáltatásokat, sem a cégcsoporttól, sem a tagoktól nem érkezett arra vonatkozó információ, hogy elbocsátásokra kellene készülni.

A korábban megkötött kollektív szerződés és a foglalkoztatási megállapodás sem ad lehetőséget csoportos létszámleépítésre. Amennyiben karcsúsítana egyes területeken a MÁV, akkor az érintett munkavállalókat máshol kellene elhelyezni, adott esetben átképzésekkel.

Hétszázmilliárd forinttal lehet túllépni az uniós keretet a jelenlegi ciklusban

A kormány 700 milliárd forint túllépést engedélyezett az uniós források felhasználásában. Az erről szóló kormányrendelet felsorolja azokat a program területeket, amelyek túlléphetik a támogatási előirányzat költségvetési törvényben rögzített összegét.

A Miniszterelnökség az MTI érdeklődésére közölte, az eredeti támogatási előirányzat 618,445 milliárd forint volt, a túllépés engedélyezésére pedig azért van szükség, mert Magyarország hatékonyan, más tagállamokhoz képest gyorsabban használja fel az uniós fejlesztési forrásokat. A tapasztalatok azt mutatják, lehetnek olyan fejlesztések, amelyek meghiúsulnak, ezek a források csak akkor lesznek később is elérhetőek az ország számára, ha erre a helyzetre már most felkészül.

Számolnak továbbá az uniós szabályoknak megfelelő olyan fejlesztésekkel is, amelyeket a jövőben a hazai költségvetés helyett az uniós forrásokra lehet majd elszámolni – írja a Miniszterelnökség. A kormány a döntésnél mérlegelte azt is, hogy a brüsszeli utalás operatív programonként eltérhet, ennek hatását is kiegyenlítik. 

A Miniszterelnökség hangsúlyozta: a uniós és hazai forrásból megvalósuló fejlesztések is jelentősen befolyásolják az ország gazdasági növekedését, ezért fontos, hogy állandó likviditása legyen ezeknek a költségvetési soroknak, egy napra se fordulhasson elő olyan helyzet, hogy a késve érkező utalások miatt egy pályázó később jut hozzá a fejlesztéséhez szükséges, államtól várt forrásokhoz. (MTI)

Nem a mozi a magyarok legkedveltebb időtöltése

Az Európai Unióban Franciaország lakosai járnak a leggyakrabban moziba, Magyarország éppen bekerült az első húszba – derül ki az Eurostat adataiból.

Az unió legalább 16 éves lakosainak 17,7 százaléka számolt be arról, hogy 2015 során legalább négy alkalommal moziba látogatott. Ez a fajta kikapcsolódás a tagállamok közül Franciaországban a legnépszerűbb: a (16 éves vagy annál idősebb) lakosok 29,3 százaléka egy év alatt legalább négyszer volt moziban. Luxemburg 26,4 százalékkal a második, Belgium 22,7 százalékkal harmadik ezen a listán.

Magyarország 10,8 százalékkal Szlovéniával áll holtversenyben a 20. helyen; Lengyelországban, Litvániában, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban, Cipruson és Görögországban a „rendszeres” moziba járók aránya a 10 százalékot sem éri el.

Indul a Pannonhalmi Gyógynövényhét az apátságban

A gyógy- és fűszernövényekhez kapcsolódó ismeretterjesztő és kézműves foglalkozásokkal, kóstolókkal, vásári forgataggal és orgonahangversennyel várják az érdeklődőket a kedden kezdődő Pannonhalmi Gyógynövényhét nevű rendezvényen, amely augusztus 20-ig tart.

A program Nagyboldogasszony napján ünnepi konventmisével kezdődik a bazilikában. A Gyógynövénykertben minden nap tartanak vezetéseket, amelynek középpontjában az öt legfontosabb pannonhalmi gyógynövény áll, a borsmenta, a citromfű, a kakukkfű, a levendula és a zsálya – tájékoztatott a szervező Pannonhalmi Főapátság.

Kedden a Gyógynövénykertben csokrokat és koszorúkat lehet készíteni, amelyeket a 17 órakor kezdődő gyógynövényáldáson a Főapátság termékeivel és a kert gyógynövényeivel együtt megáldanak. A Nagyboldogasszony-napi ünnepi vesperás 18 órakor kezdődik a bazilikában, egy órával később szentmisét tartanak a Nagyboldogasszony-kápolnában. Szerdától vasárnapig a Gyógynövénykertben szappant lehet gyurmázni levendulaszappanból, de gyógynövényes hűtőmágnest és ékszereket is készíthetnek a látogatók. A Pannonhalmi Apátsági Múzeum és Galériában pedig gyógynövényes illatfelismerő játékot tartanak. 

Az Apátsági Múzeum és Galéria belső kertjében péntek este a Farkas Gábriel and His Band ad koncertet Budapesttől New Yorkig címmel. Szombaton és vasárnap rendezik a kolostori termékek vásárát és magyar világörökségek utcáját, de solymászbemutatót is tartanak. Vasárnap, Szent István király ünnepén 10 órakor ünnepi szentmise lesz a bazilikában, amely után Szent István Pannonhalmán őrzött csontereklyéjét mutatják be. Az ereklyét délután két alkalommal is bemutatják.

Aznap Nagy László Adrián orgonahangversenyt ad a bazilikában, a koncerten közreműködik Nagy Anna Sára. Az új kenyér megáldása a Gyógynövénykertben 18 órakor kezdődik, utána népzenei koncert és táncház lesz a Szászcsávási Bandával. A program zárásaként Hallgass, fiam, atyád intelmére címmel, zenei improvizációt ad Lantos Zoltán hegedűművész Szamosi Zsófia Jászai Mari-díjas színésszel a Főapátság Főkönyvtárának dísztermében. (MTI)

Nyáron több idejük van saját ügyeikre a munkavállalóknak

A nyári uborkaszezont a dolgozók 67 százaléka arra használja fel, hogy bepótolja azokat a feladatokat, amelyekre máskor nem jutott ideje.

A nyáron gyakran csökkenő munkaterhelésből származó szabadidő felhasználásáról megkérdezett munkavállalók mintegy negyede a személyes ügyeit intézi ilyenkor, 16 százalékuk pedig többet beszélget munkatársaival – derült ki a Profession.hu felméréséből. A válaszadók 12 százaléka mondta azt, hogy ilyenkor korábban megy haza, 17 százalék viszont nem kívánt válaszolni a kérdésre. 

Az uborkaszezon nem minden munkahelyen jelentkezik. A munkavállalók mindössze 33 százaléka tartja azt egyértelműen a nyár jellemzőjének, miközben 5 százalék mondta azt, hogy ilyenkor van a legtöbb munkája. A Profession.hu Magyarország egyik legnagyobb álláskereséssel foglalkozó portálja. A cég a saját oldalán regisztrált 643 álláskereső munkavállaló válaszai alapján készült a felmérés. (MTI)

Szlovéniai magyarok vállalkozásait támogatja a magyar állam

Az első európai uniós tagállamként Szlovéniában, a Muravidéken írták alá a Kárpát-medencei magyarság támogatását szolgáló gazdaságfejlesztési program szerződéseit. A magyar kormány által biztosított 500 millió forintos keretből 155 családi vállalkozás nyert támogatást.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a muravidéki Dobronakon (Dobrovnik) elmondta: a magyar kormány célja, hogy olyan mértékben erősödjön a muravidéki magyarság gazdasági ereje, amely megállítja az évtizedek óta tartó asszimilációt. A kormány a muravidéki gazdaságfejlesztési programra az idei költségvetésben 500 millió forintot biztosított, amelyből 155 családi vállalkozás nyert támogatást, de további 500 millió forint szerepel hasonló célra a jövő évi költségvetésben is.

Úgy fogalmazott: soha korábban nem volt olyan helyzetben Magyarország, hogy ilyen mértékű segítséget nyújtson „az anyaország átlagos életszínvonalánál magasabb szinten élő nemzetrésznek”. S bár a Muravidéken szavai szerint valamivel könnyebb az élet, mint az átlag magyar családok számára, de fel sem merült, hogy az egész Kárpát-medencére kiterjedő programból ne jusson a szlovéniai magyarságnak.

A 2018-as költségvetésben újabb félmilliárd forint szerepel a szlovéniai magyar gazdálkodók és vállalkozók számára, de további források előteremtésén is gondolkodnak, hogy a kisvállalkozók mellett a nagy létszámú munkahelyet teremtő beruházásokat is támogatni tudják. Az élelmiszer- és feldolgozóipari befektetéseket, valamint a turisztikai fejlesztéseket szeretnék ezzel előmozdítani – jelezte Magyar Levente. 

Kitért arra is, hogy a gazdaságfejlesztési támogatásokon felül jelentős infrastrukturális beruházások is lesznek, így megvan a költségvetési fedezet az M70-es autóút teljes autópályává szélesítésének. Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy miként lehetne ismét helyreállítani a Rédics és Lendva között évtizedekkel ezelőtt felszámolt vasúti összeköttetést, illetve kormányközi megállapodás alapján 2020-ig két kisebb határátkelési pontot is létesítenek a két ország határán. Magyar Levente mindezen túl elismerését fejezte ki a szlovén állam és a hatóságok közreműködése és támogatása miatt, miután – más szomszédos államokkal ellentétben – nemhogy gátolták, sokkal inkább segítették a muravidéki magyaroknak szánt gazdaságfejlesztés ügyét.

Az MTI kérdésére elmondta: az 500 millió forintos keretet mindössze néhány tízmillió forinttal haladta meg a pályázók igénye. Eredetileg 143 vállalkozót és gazdálkodót hirdettek ki nyertesnek, de a következő hónapokban előteremtik a még szükséges néhány tízmilliós összeget, így együttesen 155 muravidéki család jut támogatáshoz.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke felidézte, hogy a muravidéki gazdaságfejlesztési programról kezdetben csak kevesen gondolkodtak pozitívan, de végül több volt az érdeklődő, mint a rendelkezésre álló keret. Úgy vélekedett, hogy ezzel a támogatással a magyar kormány „gondját viseli a magyar közösségnek”, hozzáállásával megerősíti a szlovéniai magyarságot. (MTI)

Szeptemberben a Budai Várba várják a bor szerelmeseit

Szeptember 7-10-ig tart nyitva a Budai Várban a Budapest Borfesztivál.

Huszonhatodszor nyitja meg kapuit szeptemberben a Budapest Borfesztivál a Budai Várban. A látogatók közel 200 hazai és külföldi kiállító több ezer borából kóstolhatnak – írja a Turizmus Online.

Újdonság lesz, hogy idén limitált mennyiségű, egyedi grafikával készült exkluzív poharakkal (összesen 2017 darabbal) várják a vendégeket.

A fesztiválon ott lesz a Dubicz Borászat, először nyolc éve állítottak ki a Várban, idén másodszor Dubicz néven szerepelnek. Dunai Bernadett társtulajdonos a KamaraOnline-nak nyilatkozva azt mondta, hogy „jó lehetőség találkozni azokkal, akik már ismerik a boraikat és azokkal is, akik majd ott fognak beleszeretni a Dubicz borokba.

Ipari termelés: a nyolcadik legerősebb az EU-ban a júniusi magyar adat

A májusi 3,9 százalék után júniusban 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet az ipari termelés az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A munkanaphatással kiigazított adatok szerinti legütemesebb, 14,5 százalékos éves növekedést Észtországban regisztrálták, majd Románia, (11,5 százalék) és Svédország (8,9 százalék) következik. A 6,4 százalékos magyar mutatónál a dobogósokon kívül a lett (7,8 százalék), a litván (7,0 százalék), a lengyel (6,9 százalék) és a szlovén (6,7 százalék) adat magasabb.

Az ipari termelés volumene csupán Írországban (mínusz 8,1 százalék) és Máltán (mínusz 1,3 százalék) maradt el a 2016. júniusitól.

Mennyit költünk, ha útra kelünk?

Az „átlag” uniós lakos egy – legalább egy napos – utazás alkalmával 320 eurót költ el – derül ki az Eurostat adataiból.

A legtöbbet Luxemburg lakosai költötték a nyaralásaikon/utazásaikon: utazásonként átlagosan nagyjából 740 eurót. Az unió statisztikai hivatalának legfrissebb (2015-ös) adatai szerint az utazó osztrákok pénztárcája a második legvastagabb: utazásonként az egy főre eső átlagos költés 610 euró. A „dobogóra” Málta lakosai is 590 eurós átlagos kötéssel kerültek még fel.

Magyarországot a sereghajtók között találjuk: egy (legalább egy napos) úton az „átlag magyar” 130 eurót költött 2015-ben, ennél csak Csehország 126, valamint Románia és Lettország 117 eurós mutatója alacsonyabb.

Gáz- és olajvezeték-hálózatok telepítéséhez fejleszt eszközrendszert a Terván

Több mint 400 millió forintból fejleszt gáz- és olaj csővezeték-hálózatok telepítéséhez és karbantartásához eszközrendszert a Terván Kft. A társaság a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból kapott 281,98 millió forint támogatást a projektre.

A stratégiai gáz- és olaj gerinccsővezeték hálózatok telepítése és karbantartása kiemelten veszélyes, ugyanakkor nemzetközi és nemzetgazdasági szempontból jelentős feladat. A létrejövő technológia és prototípus olyan piaci igényre épül, mely a Mol és az FGSZ Zrt. előírásainak minél magasabb szintű teljesítését teszi lehetővé – írja közleményében a vállalkozás.

Közölték, hogy a bevételt a létrejövő nemzetközi szintű know-how eladásából és az eszközök értékesítéséből várják. A vállalat a kapott támogatás 65,3 százalékos megtérülésére, azaz 125 millió forint profitra számít a magyar piacon 2020-2021-ben. A külföldi exporttól pedig 151,9 százalékos növekedést vár, ami 2020-2021-ben 74 millió profitot jelent. A fejlesztés 2017. július 3-án indult, és várhatóan 2019. június 30-án zárul, nyolc új munkahely létrehozását alapozza meg. A cég 2016-ban 26 munkavállalót foglalkoztatott.

Tájékoztatásuk szerint a céget 2000-ben alapították Budapesten, elsősorban gáz- és olajipari beruházásokat és karbantartást végez. Tevékenysége kiterjed gáz- és olajvezetékek építéséhez kapcsolódó nagytömegű földmunkákra, tartályok tűzvédelmi csőhálózatának építésére, javítására és termékforgalmazásra. A cég 2015-ben 546,47 millió forint konszolidált árbevételre tett szert, ami 2016-ban 713,48 millió forintra nőtt. A társaság adózás utáni eredménye tavaly 171,85 millió forint volt, 2015-ben pedig 92,31 millió forint. (MTI)

Akár 2 milliárd forint bírságot is kaphatnak a jogsértő webáruházak – Mire érdemes figyelniük a cégeknek?

Az Európai Bizottság által július 25-én kiadott Consumer Conditions Scoreboard 2017, azaz a „Fogyasztói Körülmények 2017-es Eredménytáblája” szerint az e-kereskedelem nagyfokú térnyerése nem csupán növekvő fogyasztói tudatosságot, hanem kiemelt szabályozói figyelmet is maga után von.

Mindez kiterjed az Európai Unió, és a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságaira is, akik egyre komolyabb birságokkal és további kezdeményezésekkel, például a jogsértő áruházak nevének közzétételével igyekeznek betartatni a szabályokat. Nagyvállalatoknál egyes kiemelt, minősített esetekben a bírság akár elérheti a 2 milliárd forintot is Magyarországon.

A fogyasztóvédelem területén az elmúlt évtizedben – hazai és európai szinten is – egyértelműen az elektronikus kereskedelem térnyerése okozta a legtöbb fejtörést a jogalkotóknak és sokszor a jogalkalmazó szerveknek is. A KSH adatai szerint az e-kereskedelem hazai volumene 2010 óta évente átlagosan 38 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, ami joggal irányítja a magyar hatóságok figyelmét is erre a területre.

Ez a kiemelt figyelem azonban nagyobb szigort is eredményez a tagállami, így a magyar fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata esetében is. Ez pedig komoly feladat elé állítja azokat a vállalkozásokat, amelyek forgalmuk jelentős részét e-kereskedelem útján bonyolítják, hiszen nekik nem csak a Polgári Törvénykönyv és a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük, hanem az e-kereskedelmi szolgáltatókra vonatkozó speciális rendelkezéseknek is” – mutat rá Ihász Péter, a Faludi Wolf Theiss jogász szakértője.

Az említett jogszabályok számos kötelezettséget írnak elő a kereskedőknek a webáruházuk működésére vonatkozóan. Ilyen kötelezettségek a teljesség igénye nélkül a tárhelyszolgáltató adatainak, az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság és békéltető testület elérhetőségének vagy éppenséggel a webáruházat üzemeltető vállalkozás e-mail címének a feltüntetése. Az adatközlési kötelezettségen túl a webáruház megfelelő visszaigazolási mechanizmussal is kell, hogy rendelkezzen mind a feladott árú, mind pedig a fogyasztó elállási jogának gyakorlása során visszajuttatott termékhez kapcsolódóan. Kiemelten fontos továbbá a kereskedő által alkalmazott általános szerződési feltételek tartalma, amely nem csorbíthatja a fogyasztó jogszabály adta jogait. Így tartalmaznia kell a szavatosságra, valamint jótállásra vonatkozó feltételeket valamint a fogyasztó elálláshoz való jogának gyakorlásához szükséges információkat. „A fenti tájékoztatási kötelezettségeken túl a vállalkozásokra még számos további feladat hárul. Azonban a hatóság jelenlegi gyakorlatából is jól látható, hogy már az itt felsorolt kötelezettségek megszegése is könnyedén hatósági eljárást és adott esetben bírságot vonhat maga után” – hangsúlyozza a szakértő.

Bírságok tekintetében a kkv-szektorba tartozó vállalkozások esetén az első jogsértésre a hatóság ugyan csak figyelmeztetéssel reagál, de ismételt szabálytalanságnál a kötelező minimum bírság már 200 ezer forint. A bírságmaximum alapesetben kkv-k esetében 2 millió forintig, a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén azonban a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig terjedhet. Egyéni vállalkozók esetén a bírságmaximum már 5 millió forint, míg egy nagyvállalat esetében ugyanez 500 millió forint, minősített esetben pedig 2 milliárd forint is lehet.

Amennyiben a bírság önmagában nem lenne elég elrettentő, 2017-től a hatóság a súlyos jogsértésen kapott vállalkozásokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által vezetett nyilvános honlapon is feltünteti.

„Mindezekre tekintettel különösen fontos, hogy az e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások minden tőlük telhető lépést megtegyenek annak érdekében, hogy webes felületeik, azok működése és a tevékenységük során alkalmazott általános szerződési feltételek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő állapotba kerüljenek. Abban az esetben, ha nem így járnak el, mind a pénztárcájuk tartalma, mind pedig a beléjük vetett fogyasztói bizalom is komoly veszélybe kerülhet” – figyelmeztet a szakértő.

Pályázatot írtak ki „Az év felelős foglalkoztatója” megtalálására

Az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. meghirdette Az év felelős foglalkoztatója pályázatot. A jelentkezést október 6-áig négy kategóriában – az 1-50, az 51-500 fő között, az 500 fő felett foglalkoztatók, illetve a közszféra szervezetei – adhatják be.

Az OFA második alkalommal hirdetette meg a pályázatot, amelyen keresik azokat a munkáltatókat, amelyek az emberi erőforrást vállalatuk legfontosabb értékeként kezelik. A kiírás szerint a pályázat összegyűjti és díjazza azokat a hazai munkáltatókat, valamint közzéteszi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a terület fejlődéséhez, kiemelkedő és iránymutató tevékenységet folytatnak a foglalkoztatás területén. 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a tavalyihoz hasonlóan különdíjban részesíti a képzés, szakképzés területén kiemelkedő pályázatot. A társaságok mellett az idén a munkavállalók is tehetnek javaslatot azokra a munkáltatókra, amelyek érdemesek a cím elnyerésére – közölte az OFA. (MTI)

Új vezető a CIB Bank kisvállalkozói szegmensének élén

Nyár közepétől új vezetője van a CIB kisvállalkozói ügyfelekkel foglalkozó területének. A kisvállalkozói szegmens irányításáért a jövőben Fetter István felel, aki a bank vállalati divíziójából érkezett.

Nyár közepétől Fetter István látja el a CIB kisvállalkozások szegmensmenedzsment vezetését. A szakember korábban a bank kereskedelemfinanszírozás és EU-szolgáltatások területét irányította. Fetter István banki pályafutását az Eximbank projektfinanszírozási területén kezdte, majd a Raiffeisen Bank kereskedelem- és eexportfinanszírozási osztályán folytatta.

A CIB csapatát 2014 óta erősíti a Kereskedelemfinanszírozás és EU Szolgáltatások terület vezetőjeként. Irányítása alá tartozott a strukturált kereskedelemfinanszírozás, az okmányos műveletek, önkormányzatok, az EU-val kapcsolatos pénzügyi termékek, valamint az EXIM megoldások értékesítésének támogatása. A szakember hozzájárult ahhoz, hogy a CIB Bankot 2014-ben az EXIM legdinamikusabban bővülő partnerének, majd az idei évben a legtöbb új ügyletet lebonyolító hitelintézetnek, valamint a legtöbb kkv-ügyfelet finanszírozó bankjának választották.

Új területén Fetter kiemelt feladata lesz a finanszírozás bővítése, az intenzív ügyfélakvizíció és a vállalati üzletággal valamint lakossági régiókkal való még szorosabb együttműködés. Az üzletág stratégiai célja, hogy a lakossági üzletághoz hasonlóan fejlessze és piacvezetővé tegye a bankot a digitalizációban és az innovációban. “Legfontosabb célom, hogy az üzletágat fenntarthatóan és stabilan nyereségesen vezessem. Ehhez a belső és külső ügyfélelégedettség növelése mellett elengedhetetlen a piaci részesedés növelése, a gyors, konzisztens és megfelelően rugalmas bankolás megteremtése” – mondta el Fetter István.

Fizetési felszólítás

0

Hogyan írjunk úgy fizetési felszólítást egy adós vállalkozásnak, hogy az később felszámolási eljárás kezdeményezését is megfelelően megalapozza? A kérdésre dr. Ritter Marianna, az iLex alapítója és vezérigazgatója válaszol.

Szinte nincs olyan vállalkozás ma Magyarországon, akinek nem tartoztak valamilyen okból legalább egy alkalommal az üzleti partnerei. Bár az elmúlt évek jogi szabályozási szigorításai megszüntették a korábban egyes iparágakban különösen jellemző „lánctartozási” jelenséget, napjainkban is bármely gazdasági társaság fizetőképessége megbillenhet egy időre – vagy akár véglegesen is. Ha ebben az időszakban a fizetésképtelenné vált vállalkozás hitelezői között vagyunk, igen kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket, ha nem voltunk a fizetésképtelenség bekövetkeztét megelőzően kellően elővigyázatosak és nem tettünk meg minden lépést követelésünk jogszerű érvényesítésére. A cikkhez feltöltött iratminta ennek a meglepetésnek a kivédéséhez nyújt segítséget.

Felszámolási eljárás: nem hangzik túl jól, akkor sem, ha mi vagyunk azok, akiknek tartoznak és nem mi lettünk fizetésképtelenek. 

Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv) 22 § (1) b.) pontjában foglaltak szerint, a felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén a hitelező kérelmére is megindítható, azaz, ha bizonyos időtartamig tartoznak a vállalkozásunknak, ez az egyik legklasszikusabb eset arra, hogy felkeressük ügyvédünket (Figyelem: a b) pont esetén a jogi képviselet kötelező a jogszabály alapján!) és a segítségét kérjük. Nézzük röviden, mi történik ilyenkor!

A Cstv. 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat – a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is – csatolni kell.

Igen gyorsan ide is értünk tehát a fizetési felszólítás csatolásának jogszabályi kötelezettségéhez, sőt, ha tovább olvassuk a Cstv. rendelkezéseit, az is rövidesen nyilvánvalóvá válik, hogy ennek a fizetési felszólításnak bizonyos esetkörben kiemelt jelentősége lehet, ugyanis a törvény 25§ (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint, a bíróság a hitelezőként előterjesztett kérelmünket érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja, amennyiben a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a 27. § (2c) bekezdés szerinti tartalmi elemeket.

Ez – még a nem jogi végzettségű olvasók számára is – határozottan nyilvánvalóvá teszi, hogy az írásbeli felszólításunk korántsem mindegy, hogy milyen előzetes koncepció alapján született:

  • azaz az is akadálya a felszámolási kérelmünk „pozitív” elbírálásának, ha a felszámolási kérelmünknek a bíróság részére történő benyújtásáig egyáltalán nem küldtünk fizetési felszólítást az adós vállalatnak,
  • az sem segít azonban rajtunk, ha küldtünk fizetési felszólítást az adós cégnek, de nem a Cstv. által kötelező tartalommal.

A jelen cikkhez csatolt iratminta azt a segítséget próbálja megadni a hitelező vállalatoknak, hogy egy olyan fizetési felszólítás-minta legyen mellékelve, amely tartalmazza a jogszabály által előírt kötelező elemeket, előtte azonban egy pár soros magyarázat még, hogy pontosan értsük, hogyan is töltsük ki az iratmintát kipontozott részeit:

  • Először is fontos, hogy a felszámolási eljárás kezdeményezésének jó pár esete van, itt most csak azt az esetet dolgozzuk fel, amikor a hitelező vállalat próbálja így érvényesíteni a követelését az adós vállalattal szemben – akkor, ha az fizetésképtelennek minősül. (ha nem fizetésképtelen, akkor más jogcímen kell a tartozás behajtására eljárást indítani).
  • Másodszor: azt is már jeleztem a cikk elején, hogy ez a típusú eljárás jogi képviselet-köteles, tehát magunk – vállalatvezetőként – nem járhatunk el.
  • Harmadszor: ez az a felszámolási eset, amikor  az adós vállalkozás a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette (Cstv. 27§ (2) b. a.). Kétségtelenül ez az egyik leggyakrabban előforduló felszámolási eljárás-kezdeményezési eset a mai üzleti életben, de van más eset is – ott nem ez a fizetési felszólítás lesz ilyen kiemelt szerepben!

A Cstv. 27. § (2) bekezdés a.) pontja szerint, tehát a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Ez esetben is csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot. Csak akkor lehet az adós vállalkozás vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás adós általi megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

Az ilyen típusú fizetési felszólításban meg kell jelölni

  • az adós tartozásának jogcímét,
  • az adós tartozásának összegét
  • a teljesítési határidőt, továbbá
  • meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.

Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhezvettnek kell tekinteni, ha

  • a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,
  • a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy
  • a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.
Amennyiben az Olvasó most regisztrál az iLex 30 napos ingyenes próbahasználatot biztosító 4SB megoldására, úgy 1 db mesterséges intelligens fizetési felszólítás is térítésmentesen feltöltésre kerül a szoftverbe – így a regisztráló vállalatvezető helyett a továbbiakban az iLex program automatikusan tölti ki az adós vállalatok felszólítására az iratmintát! 

Az adós fizetésképtelensége a fentiekben meghatározott esetben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a Cstv. 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el. Számtalan más rendelkezés is alkalmazandó még erre az esetre, de a kötelező jogi képviselet miatt ügyvédünktől amúgy is pontos információt kapunk minderről. A mai cikkben sokat emlegetett fizetési felszólítást viszont nem biztos, hogy jogi képviselőnk írja meg – itt tehát nem árt, ha tudjuk a jogszabályi előírásokat és pontosan be is tartjuk, nehogy a fizetési felszólítás hiánya vagy hiányos tartalma miatt kerüljünk abba a helyzetbe, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasítsa a bíróság majdan a felszámolási kérelmünk, holott elég baj már az is, hogy nem jutunk időben szerződésen alapuló követelésünkhöz.

dr. Ritter Marianna ügyvéd
alapító-vezérigazgató
iLex Systems Zrt.

Fejlesztette konzervgyártási technológiáját a máriapócsi Gloster

Uniós és hazai forrásból csaknem 1,3 milliárd forintot fordított konzervgyártási technológiájának fejlesztésére a máriapócsi Gloster Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.

A Gloster több mint 764 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást kapott a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása című pályázaton a Széchenyi 2020 program keretében – derül ki a társaság közleményéből. A cég olyan technológiát fejlesztett ki, melynek során a konzervek tartósításhoz nem alkalmaznak tartósítószert vagy egyéb mesterséges adalékanyagot, helyette vákuumzárási és hőkezelési eljárást alkalmaznak.

Az üzemcsarnokot is bővítették. A beruházásnak köszönhetően a vállalat 78 munkahelyet tudott megőrizni és nyolc új álláshelyet teremtett. A Gloster évente közel 20 millió üveg  zöldség- és gyümölcskonzervet állít elő, az uborka- és meggykonzerv kategóriában piacvezető, meghatározó exportőr. A vállalkozás elsődleges piaca Magyarországon kívül Németország, Hollandia és a balti országok, illetve Oroszország. 

A nyilvános cégadatok szerint a társaság 2016-os 2,6 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétele elmaradt a 2015-ös 3,3 milliárd forinttól. Adózott eredménye a tavalyelőtti csaknem 263,6 millió forintról 2016-ban 128,4 millió forintra csökkent. (MTI)

Nem drágul a tojás az európai rovarölős botrány miatt

A szennyezett tojások darabszáma és volumene nem éri el azt a szintet, hogy az árban változást okozzon, azonban a piaci folyamatokat befolyásolhatja.

A szennyezett tojások mennyisége önmagában ugyan nagy, az európai termeléshez képest azonban kis volumenről van szó – mondta Nagy Attila, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgatóhelyettese az M1-en. Arról is beszélt, hogy a magyar tojás szektor a botrányból profitálhat. Hangsúlyozta, hogy a hamisított tételek nem kerülhettek Magyarországra, és nem szennyezhették a magyar tojást.

Hozzátette, a botrány kezdete óta a Nébih azt javasolja, hogy a vásárlók magyar tojást fogyasszanak, a mostani ismeretek szerint azok biztonságosak. Megjegyezte, hogy folyamatosan ellenőrzik az országba érkező tojás szállítmányokat, a nyugati országokban érintett tojásokat pedig megsemmisítik.

A „holland tojásügy” előzménye, hogy múlt hét péntekig 15 uniós és két EU-n kívüli ország jelezte, hogy rovarirtószerrel szennyezett tojásokat találtak: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, valamint Kína és Svájc. 

A Fipronil rovarirtószert az állatgyógyászatban használják emberi fogyasztásra nem használt állatoknál (kutyák, macskák) vérszívó paraziták irtására. A szert egyelőre nem tudni milyen okból keverték be a hollandiai tojástelepeken használt fertőtlenítő szerbe. (MTI)

Hol számíthat „teljes bizonyossággal” revizorok megjelenésére? Itt a lista

0

Az ADÓtraffipaxból kiderül, hogy a 33. héten kik és hol számíthatnak „teljes bizonyossággal” a NAV revizorainak megjelenésére.

Dél-Budapest

A Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság munkatársai 2017. augusztus 14-18. között kiemelten és fokozottan ellenőrzik a budapesti fagylaltozókat. Az ellenőrök elsősorban a nyugta- és számlaadást, az alkalmazottak bejelentését és az online pénztárgépek megfelelő használatát vizsgálják.

Baranya megye

A NAV baranyai munkatársai augusztus 14. és 20. között Magyarszéken, Sásdon, Szigetváron és a Villányi borvidéken végeznek ellenőrzéseket, valamint minden nagyobb rendezvényen is jelen lesznek.  Az ellenőrök vizsgálják a bizonylatadást, a szabályos foglalkoztatást, az áruk eredetét, és az online pénztárgépek használatát a próbavásárlások és forgalomszámlálások mellett. A megyeszékhelyen, Pécsett is lehet számítani a hivatal fokozott jelenlétére.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai augusztus 9-től augusztus 20-ig fokozott ellenőrzéseket végeznek Miskolc-Tapolcán, Lillafüreden, Sátoraljaújhelyen, Kazincbarcikán, és Tiszaújvárosban. Az ellenőrzések elsősorban a strandokon, fesztiválokon üzemelő vendéglátó és kereskedelmi egységeket érintik. A revizorok a nyugta- és számlaadást, az alkalmazottak bejelentését, valamint a jövedéki termékek forgalmazását vizsgálják. 

Fejér megye

A Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatóság munkatársai a 33. héten ellenőrzéseket végeznek a Velencei-tó körül működő kölcsönzési-, éttermi- és egyéb szolgáltatásokat nyújtó adózóknál. A revizorok elsősorban a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az áruk eredetét vizsgálják. 

A Székesfehérvári Királyi Napok rendezvény ideje alatt értékesítést végző adózók szintén számíthatnak az adóellenőrök megjelenésére.

Hajdú-Bihar megye

A 2017/33. heti operatív ellenőrzések tervezett helyszínei Hajdú-Bihar megyében:

  • augusztus 14. hétfő: Hajdúszoboszló
  • augusztus 15. kedd: Balmazújváros
  • augusztus 16. szerda: Vámospércs
  • augusztus 17. csütörtök: Hajdúböszörmény
  • augusztus 18. péntek: Debrecen

A NAV munkatársai az operatív ellenőrzésekkor elsősorban azt vizsgálják, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos bizonylatot, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, a vállalkozások bejelentik-e alkalmazottaikat. Emellett fokozott figyelmet fordítanak majd az újonnan online pénztárgép használatára kötelezett kör ellenőrzésére valamint a jövedéki termékek ellenőrzésére.

Heves megye

A NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága a 33. héten az alábbi településeken tervez helyszíni ellenőrzéseket:

  • augusztus 14. hétfő: Noszvaj
  • augusztus 15. kedd: Gyöngyös
  • augusztus 16. szerda: Heves
  • augusztus 17. csütörtök: Pétervására és környéke
  • augusztus 18. péntek: Eger

A NAV szakemberei az operatív ellenőrzésekkor elsősorban azt vizsgálják, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos bizonylatot, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, a vállalkozások bejelentik-e alkalmazottaikat. Emellett fokozott figyelmet fordítanak majd az online pénztárgép használatára újonnan kötelezett kör ellenőrzésére, valamint az áruk eredetének vizsgálatára. (A közzétett adatok nem zárják ki azt, hogy máshol is lehetnek NAV ellenőrzések.)

Jász-Nagykun-Szolnok megye

A NAV Jász-Nagykun-Szolnok megyében teljes bizonyossággal az alábbi időpontokban és helyszíneken ellenőriz a 33. héten:

  • augusztus 14. hétfő: Szolnok és környéke
  • augusztus 15. kedd: Kunszentmárton, Cserkeszőlő
  • augusztus 16. szerda: Karcag, Berekfürdő
  • augusztus 17. csütörtök: Mezőtúr, Túrkeve
  • augusztus 18. péntek: Jászberény

Az ellenőrzéseknél az ellenőrök az üzletekben, strandokon illetve a piacokon a számla- és nyugtaadást, az alkalmazottak bejelentését, a forgalmazott áruk eredetét, az online pénztárgépekkel kapcsolatos kötelezettségeket, valamint a jövedéki szabályok betartását vizsgálják.

Nógrád megye

A NAV Nógrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága a 33. héten az alábbi településeken tervez helyszíni ellenőrzéseket:

  • augusztus 14. hétfő: Rétság, Diósjenő és környéke
  • augusztus 15. kedd: Balassagyarmat és környéke
  • augusztus 16. szerda: Jobbágyi, Egyházasdengeleg, Szarvasgede és környéke
  • augusztus 17. csütörtök: Salgótarján és környéke
  • augusztus 18. péntek: Rétság, Nógrád és környéke

A revizorok elsősorban a kereskedőknél és vendéglátóknál, ital-kiskereskedőknél (kocsma), valamint az online pénztárgép használatára újonnan kötelezett adózóknál vizsgálják a számla- és nyugtaadást, az online pénztárgép használatot, valamint az alkalmazottak bejelentését. (A revizorok a hét valamennyi napján a megye egyéb településein is végezhetnek ellenőrzéseket.)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatósága az ellenőrzések kiemelt helyszíneinek nyilvánosságra hozatalával szeretné felhívni az adózók figyelmét, hogy bizonylatolási kötelezettségüknek körültekintően tegyenek eleget. (A közzétett adatok nem zárják ki, hogy a NAV ellenőrei máshol is fognak ellenőrzést tartani, azonban a megjelölt településeken teljes bizonyossággal jelen lesznek.) A 2017/33. heti operatív ellenőrzések helyszínei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében:

  • augusztus 14. hétfő: Nyíregyháza
  • augusztus 15. kedd: Nagycserkesz, Tiszalök
  • augusztus 16. szerda: Csenger, Pátyod
  • augusztus 17. csütörtök: Vásárosnamény, Jánd
  • augusztus 18. péntek: Újfehértó

Vas megye

A Vas Megyei Adó- és Vámigazgatóság munkatársai folyamatosan ellenőrzik a különböző rendezvényeken, vásárokon tevékenységet végző adózókat. Az összehangolt ellenőrzések a jövedéki termékeket érintő szabályok betartására, a bizonylat-kibocsátásra, a foglalkoztatás szabályszerűségére irányulnak. A pénzügyőrök és az adóellenőrök kiemelt figyelmet fordítanak az engedély nélkül tevékenységet végzők kiszűrésére is.

Veszprém megye

A NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága munkatársai 2017. augusztus 9. és 20. között a megye területén, elsősorban a strandok, fürdők, borhetek, fesztiválok területén működő vendéglátóhelyeken, szolgáltatóknál és kereskedelmi üzletekben, fagylaltozókban, szezonális jellegű szabadidős tevékenység szolgáltatóknál végeznek fokozott ellenőrzéseket. A helyszíni ellenőrzések elsősorban a számla/nyugtaadásra, a foglalkoztatottak bejelentésére, az áruk eredetének vizsgálatára, valamint az online pénztárgépek szabályos üzemeltetésének vizsgálatára irányulnak.

Zala megye

A NAV Zala Megyei Adóigazgatósága július 24. és augusztus 31. között kiemelten ellenőrzi a fürdők, strandok és uszodák területén működő vendéglátóhelyeket, szolgáltatókat és kereskedelmi üzleteket. A próbavásárlások, próbaszolgáltatások mellett forgalomszámlálásra, az online pénztárgépek használatának-, az áruk eredetének ellenőrzésére és az alkalmazottak szabályszerű bejelentésének vizsgálatára is számíthatnak a kereskedők, vendéglátósok és szolgáltatók.

A NAV folyamatosan frissülő listája itt érhető el.

Ezt tudja majd a Microsoft bivalyerős csúcsváltozata

0

Őszre ígéri a Microsoft a Windows 10 Pro csúcsváltozatát, amelyet a kulcsfontosságú és különlegesen számításigényes műveleteket végző munkaállomások hatékony kiszolgálására terveztek.

A Windows 10 Pro for Workstationsben az ReFS felhő szintű rugalmasságot biztosít a hibatűrő tárterületen lévő adatok kezelésében, és hatalmas adatkötegekkel is könnyen boldogul. Új funkciói révén észleli és korrigálja az adatsérüléseket – írja a CompWorld.

A legfalánkabb alkalmazások és adattömegek igényeit is képes kielégíteni az NVDIMM-N-vel.

A Windows 10 Pro for Workstations SMB Direct nevű szolgáltatása támogatja a távoli direkt-memóriaelérés képességével felruházott hálózati adaptereket.

A Microsoft csúcsváltozata a szerver szintű Intel Xeon és AMD Opteron processzorokon is futtatható lesz majd.

Nagy eséllyel pótdíjazzák, aki rossz rendszámra vesz parkolójegyet

Ha valaki mobilparkolás esetén félregépeli a rendszámot, előfordulhat, hogy pótdíjat kell fizetnie.

A vonatkozó szabályok szigorúak, akkor lehet méltányosságra számítani, ha az adott település vagy kerület helyi rendelete azt lehetővé teszi – hívja fel a figyelmet a Magyar Hírlapban Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ügyvezető elnöke. A képviselő-testületek bizonyos körülmények esetén kivételeket állapíthatnak meg, és méltányosságból biztosíthatják a parkolási bírság alóli mentesülés lehetőségét.

Ilyen eset lehet például, ha az autós az adott várakozási övezetben kórházban volt gyógykezelésen, és ezért lépte túl a meghatározott várakozási időt, vagy ha mobilparkolásnál egy karaktert eltévesztett, esetleg két karakter felcserélésével adta meg a rendszámot vagy a zónakódot. Ezeket a méltányosságot biztosító eseteket a képviselő-testületek mindig egyedileg határozzák meg. Mobilparkolásnál egyébként ha az üzenet elküldését követően azonnal észleli az autós a hibát, akkor a helyes rendszámmal újraválthatja a jegyet. (MTI)

Ha nem dolgoznak ennyiért a szlovákok, a Yazaki továbbáll

0

Korábban 3500 alkalmazottja volt a Nagymihályi járás legnagyobb munkáltatójának, a Yazaki társaságnak, ma már azonban ezerrel kevesebb van.

A vállalat fokozatosan bocsátja el szlovákiai alkalmazottait, a termelést Románíába helyezi át. A helyi lakosok a cég teljes megszűnésétől tartanak, ahogy az évekkel ezelőtt Privigyén is történt – írja a hirek.sk.

A cégközpontban már meghozták a stratégiai döntést. A termelés áthelyezését részben az indokolja, hogy az emberek nem hajlandóak a felkínált pénzért dolgozni. „Döntöttünk a gyártás szlovákiai és egy további kelet-európai üzeme közti kiegyensúlyozott szétosztásáról” – olvasható a vállalat nyilatkozatában.

A cégvezetés fokozatosan válik meg az alkalmazottaitól, illetve nem hosszabbítja meg a dolgozók munkaszerződését. A jövő tehát csöppet sem tűnik rózsásnak. Már a gépeik és a gyártósoraik egy részét is elvitték Romániába.

Az üzemben kábelkötegeket gyártanak luxuskocsikba. Rendkívül megterhelő munkáról van szó. Ha azt majd jobban és kevesebb pénzért hajlandóak külföldön végezni, akkor a szlovákok nem lesznek érdekesek a vállalat számára.

Egyelőre titkos információnak számít az, hogy meddig és milyen végleges szintre csökkentik az alkalmazottak állományát.

Ősszel megnyílnak a munkavállalók képzését támogató pályázatok

Az ősszel újra lehetőséget kapnak a hazai cégek, hogy uniós forrásból fejlesszék munkavállalóik készségeit.

A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k), illetve a nagyvállalatok összesen mintegy 40 milliárd forintot fordíthatnak erre a célra. A kkv-knak 19,04 milliárd forintot különítettek el, a nagyvállalatok számára pedig 21,52 milliárdot – írja Világgazdaság. Ezeknél a régóta várt Ginop-pályázatoknál (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) akár százszázalékos támogatás mellett is elindulhatnak a képzési programok – emelte ki a lap érdeklődésére a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője.

Tóth Ádám Ferenc hangsúlyozta, hogy a projektek nagyságrendje a kkv-k esetében 3-50 millió forint lehet, a nagyvállalatoknál pedig 10-100 millió. A rendelkezésre álló keretösszeg arra enged következtetni szerinte, hogy akár ezer kis és közepes, illetve több száz nagy cég is részt vehet a 24 hónapig tartó programban.

A Felnőttképzők Szövetségének elnöke, Zsuffa Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerő megtartásának kevésbé hatékony és hosszú távon nem fenntartható módja a bérek folyamatos emelése, ezért a magyarországi munkaadók kénytelenek más, az alkalmazottak számára vonzó, stabil életcélokat szolgáló juttatásokat biztosítani. Ilyenek lehetnek a vállalkozás hatékonyságát és a munkavállaló munkaerőpiaci helyzetét egyaránt erősítő kompetenciafejlesztő programok, szakmai át- és továbbképzések, a vállalati kultúrát erősítő tréningek. (MTI)