Kezdőlap Blog Oldal 657

Tökéletes év volt 2017 az ingatlanpiacon

0

2017 kirobbanóan erős éve volt eddig a közép-európai ingatlanszektornak; a következő évben még több nemzetközi tőke érkezik majd a régióba, miközben a helyi tőke szerepe is tovább erősödik – hangzott el a Property Investment Forum 2017 konferencián.

2017 kirobbanóan erős éve volt eddig a közép-európai ingatlanszektornak. A befektetési volumenek szinte az összes országban nőttek és a legtöbb indikátor szerint a pozitív folyamatok folytatódni fognak 2018-ban is. Az RICS Commercial Property Monitor a legutóbbi negyedévben több közép-európai ország esetében rekord magas értéket mutatott. Az RICS által megkérdezett piaci szakértők többsége szerint a következő évben még több nemzetközi tőke érkezik majd a régióba, miközben a helyi tőke szerepe is tovább erősödik – hangzott el a Property Investment Forum 2017 konferencián.

Dános Pál, a KPMG igazgatója nyitó előadásában a hazai ingatlanpiac jelenlegi helyzetéről és kilátásairól beszélt. A szakember szerint jelentős javuláson van túl a hazai ingatlanpiac, amit bizonyít, hogy az elmúlt évben hihetetlen mennyiségű tranzakció köttetettz idei évben már két milliárd euróhoz közel lehet a tranzakciós volumen. Az üresedés jelentősen csökkent, míg a CBD prime bérleti díj 22 euró körül mozog, a piacon pedig jelentős fejlesztési volumen van a csőben. Az iroda mellett a lakáspiac is szárnyal, az új lakások ára jelentősen emelkedett az elmúlt évben, utoljára ilyen növekedés 2000 és 2001 között volt csak megfigyelhető. Az átadott lakások száma 18 százalékkal nőtt Budapesten, míg az építési engedélyek még ennél is jelentősen nagyobb bővülést mutatnak.

Emellett a banki finanszírozási oldal is erősödik, a hitelkihelyezések is jelentősen bővültek. A bankok egyre kedvezőbb feltételeket szabnak, a megkövetelt előbérleti arányok szintje például 58-ról 45 százalékra csökkent. Nagy kérdés azonban, hogy meddig tarthat a felfelé ívelés. Ha az alapkamatok elkezdenek nőni, miközben az ingatlanpiaci hozamok tovább mérséklődnek, a rés közöttük csökken, amíg eléri a kritikus szintet, de nem tudjuk ez mikor fog bekövetkezni.

Az azonban biztos, hogy a fejlesztőknek sok esetben át kell számolniuk az üzleti tervüket a lokális és globális kihívások miatt, amellyel szembe néznek. A lokális kihívások közé tartozik a kapacitáshiány, amit a jelentős állami megrendelések fokoznak, és ami miatt lelassulhatnak a fejlesztések. Elképzelhető, hogy az üzleti terv átszámolása után az újratervezés, vagy halasztás mellett kell dönteniük. Szintén fontos kihívás a demográfia, a munkaerőhiány, ma nagyjából 500 ezer fő (egyesek szerint több) hiányzik a hazai piacról.

De vannak globális kérdőjelek is, jelentős a kiszámíthatatlanság a világon, és mint Dános Pál elmondta, nem tudjuk, hogy ezek a kihívások mikor sűrűsödnek össze és okoznak egy újabb válságot. Az egyedüli, amit tenni lehet, hogy okosan végzi a piac a dolgát.

Meghódítja a világot a Proptech

A PropTech egy kis része az ingatlanipar egy szélesebb digitális átalakulásának. Magába foglal egyfajta mentalitás változást az ingatlaniparon belül és a felhasználói körében, legyen szó akár technológia-vezérelt innovációkról, a tranzakciók lebonyolításáról, akár az épületek és városok arculatáról – mondta el James Dearsley, a The Digital Marketing Bureau alapítója.

A PropTech egyre nagyobb méreteket öltött az elmúlt években, több milliárd dollárnyi beruházás zajlik Európában is. Az érdeklődés és a pozitív várakozás is egyre nagyobb mértékű a témában, 3100 megkérdezett üzleti vezető 84 százaléka egyetértett azzal, hogy a digitális transzformáció fontos része a jelenünknek és a jövőnknek egyaránt. Van egy probléma, amivel azonban szembe kell nézni. Van egy technológiai nyomás, egy túlzott elvárás az átalakulás során, ami, ha eléri a tetőpontját, gyors mélyrepülésbe mehet át. További nagy kockázatot jelenthet a jövőben, ha nem értjük meg a jelenleg zajló üzleti folyamatokat, de fontos arra is figyelni, hogy milyen kockázatokat hordoz magában az aszimmetrikus piaci verseny, vagy milyen hatása van a közösségi médiának az ingatlanpiacra.

Egyre jobb helyzetben a régió

Az intézményi befektetők jelenléte az egyik legfontosabb tényező a magyar piacon, de a helyi szereplők is egyre erősebbek. A digitális piac hatása a kiskereskedelemre megkérdőjelezhetetlen, miközben a lakáspiac is folyamatosan fejlődik. Hosszú távon viszont a piac kulcsa egyértelműen a pozitív folyamatok a fenntarthatósága – mondta el Noah Steinberg, Chairman of RICS in Hungary, CEO-Chairman, WING.

Magyarország a régió többi országához hasonlóan versenyképes, egyedül Lengyelországban vannak kisebb problémák. Befektetői szempontból különösen izgalmas a kiskereskedelmi piac kelet-közép-európai erősödése, ami a logisztikai ingatlanok piacára is erős hatással van. A kiskereskedelem drasztikus változása az egész régió ingatlanpiacán érezteti hatását – mondta el Paul Betts, Managing Director, M7.

A reptéri forgalom egyre erősebb Budapesten, az utasforgalom mellett azonban a nemzetközi szállítmányozás növekedéséből is profitálunk, ami kedvez a logisztikai fejlesztéseknek. Az e-kereskedelem a reptéri fejlesztéseknél is meghatározó, hatalmas igény mutatkozik Kína és Ázsia irányából a szállítmányozáshoz kapcsolódó eszközökre, ezért úgy gondoljuk a következő években Budapest lehet a régió szállítmányozási központja – fogalmazta meg René Droese, Executive Director Business Unit Property, Budapest Airport Zrt.

Magyarországon az elmúlt évek növekedése után most kezd visszatérni oda a piac, ahol lennie kell, egyre több befektető és tőke érkezik az országba és a régióba egyaránt. A fejlődés a hotelpiacon is megjelenik, ami nemcsak a fejlesztések, hanem a tranzakciószámok növekedésében is látszik. A fejlesztői és befektetői piac ugyan még csak 20 évre tekint vissza a régióban, az első generációs épületek viszont lassan cserére szorulnak, ami tovább erősíti a régió piacát – mondta el Michael Edwards, Head of Valuation & Advisory, Central Europe, Head of Capital Markets Hungary, Cushman & Wakefield, Budapest.

Jelenleg 40 projekten dolgozunk a régió különböző országaiban, melyek között kiskereskedelmi egységek és lakásfejlesztések egyaránt vannak. Lengyelország, Románia és Magyarország piaca is teljesen más. Míg Budapesten már örülünk az évente épülő 7-8 ezer lakásnak, addig Krakkóban 12 ezer, Varsóban 24 ezer lakás épül. A hazai piacon sok a bizonytalanság, az emelkedő kivitelezési költségek, a munkaerőhiány a projekteken elért hozamot is csökkenti és sokszor a projektek csúszásához vezet. A lakásáfa körüli bizonytalanság pedig még mindig nem oldódott meg. A mostani piaci fellendülésből a kormány által indított beruházások is kiveszik részüket, noha a stabilitás fenntartása szempontjából érdemesebb lenne inkább recesszióban elindítani a kormányzati beruházásokat. A mostani időszakban egyébként is emelkedő piacot látunk, egy recesszió alatt viszont a mostani kormányzati beruházások stabilizálhatnák a piacot – mondta el Futó Gábor, Co-Founder/Chairman, Futureal.

Magyarország fejlesztői szempontból ideális és a stabilitás valószínűleg a közeljövőben is megmarad. Jóllehet a munkaerőhiány jelentős kihívás elé állítja a fejlesztőket, a technológiai újításokat terjedését is segíti – mondta el Jan Hübner, ügyvezető, HB Reavis Magyarország.

A bérlői és a befektetői piac az egész régióban nagyon erős, a GDP növekedések is meggyőzők, mindegyik kelet-közép-európai országban vannak befektetési lehetőségek, a mostani ingatlanpiaci ciklus viszont különbözik az előzőtől – mondta el Benjamin Perez-Ellischewitz, National Director, Head of Capital Markets, Hungary.

A régióban a külföldi befektetők előnyét élvezzük, ami Magyarországon is nagy volument jelent. A régióból viszont meg kell említeni Szerbiát is, ahol szintén hatalmas fejlesztések várhatók a következő években. Belgrád bevásárlóközpont projektjei jól mutatják, mekkora tőke áramlik az országba – mondta el Jean-Bernard Wurm, Co-Founder and Managing Director, Secure Legal Title London.

Mit várható a hazai befektetési piacon?

Kibédi Varga Lóránt, a CBRE Hungary Managing Directora a panelbeszélgetés kapcsán elmondta, hogy az idei 2017-es év nagyon jó évnek számít az ingatlanpiacon, a piac stabil, a gazdasági adatok kedvezőek. A bérek emelkedése egyfelől szintén pozitív, ugyanakkor paradox helyzetet is előidézhet, ha a béremelés a termelési hatékonyság javulás fölé emelkedik, akkor versenyhátrányt idézhet elő a jövőben, ettől azonban még messze vagyunk.

Pázmány Balázs, az Erste Alapkezelő Zrt igazgatósági elnöke szintén pozitívan értékelte a 2017-es évet. Mint elmondta, az elmúlt 13 évet három szakaszra lehet osztani, 2008 előtt keresleti piacról lehetett beszélni, utána 7-8 évig kínálati, és most ismét keresleti a piac. A szakember szerint 6,4-6,5 százalékos hozamszinten lehet jelenleg vásárolni, a hozamcsökkenést követően.

Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója ugyancsak egyetértett az előtte szólókkal, mint elmondta, az ingatlanpiacon 2017 egy tökéletes év volt, már két tranzakciót is lezártak, és az idén még egy harmadik tranzakciót is aláírhatnak. De a hozamok akár tovább csökkenhetnek., bár véleménye szerint a hozam már most alacsonyabb, mint 6,5 százalék.

Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója szerint ma röpködnek a hozamokról az információk, és különböző számokat lehet hallani, nem mindegy azonban, hogy ki melyik székben ül, és honnan mondja ezeket a számokat. A befektetők természetesen magasabb szintet szeretnének, az eladók viszont kevesebbet. Véleménye szerint az idei és a tavalyi év erős volt a hazai ingatlanpiacon, és váratóan a jövő év is ilyen lesz, ugyanakkor több évet nem lehet előre látni a piacon.

A konferencia résztvevői szerint 2018-ben további hozamcsökkenésre lehet számítani, a jelenlévők 91 százaléka legalábbis erre adta le voksát. Nagyjából ezt a véleményt osztották a konferencia panelbeszélgetői is, de ebben a kérdésben volt némi ellentmondás a paneltagok között. Kibédi Varga Lóránt szerint például a hozamok csökkenése nagyon lassan fog végbe menni, és Pázmány Balázs is azon a véleményen volt, hogy a hozamcsökkenés lendülete már most mérséklődött. Utóbbi szakember szerint sok befektető a nem-prime piac felé vette az irányt mivel bizonyos hozamszint mellett már nem éri meg prime terméket vásárolni. A nem prime termékek piacán ráadásul magasabb hozamcsökkenést lehet látni. Az olló így kicsit kezd zárulni a prime és nem prime termékek között. A szakember szerint a nem prime termékek mellett más alternatívákon is gondolkodnak, beszállnak a fejlesztésbe is partnerekkel.

Női vállalkozók vitték el a díjakat a társadalmi startupok versenyén

Női vállalkozók taroltak a kelet-közép-európai régió legígéretesebb társadalmi startupjait versenyeztető találkozón.

A startery budapesti döntőjére huszonöt társadalmi vállalkozó kapott meghívást a régióból. A három nyertes Berlinben csiszolhatja tovább ötletét, építheti vállalkozását, és találkozhat lehetséges befektetőkkel.

A múlt pénteki versenyt egész hetes képzés előzte meg, ahol az üzleti világban már bizonyított módszertanok segítségével fejlesztették társadalomjobbító elképzelésüket a résztvevők, valamint marketing, értékesítési tanácsokat is kaptak. A kiválasztott tíz legjobb, nemzetközi zsűri előtt prezentálta ötletét, vállalkozását, melyből e hármat díjazták:

  • HOPLA (Suela Kocibellinj, Albánia): felesleges ruhákat hasznosít újra a rászorulók, különösen az édesanyák számára;
  • UrbiGo (Anja Carapic, Szerbia): az étkezési célú zöldség- és növénytermesztést kívánja meghonosítani, elterjeszteni a nagyvárosi lakásokban, okos eszközök bevetésével;
  • Transfer Station (Eva Dudova, Csehország): jótékonysági boltot és közösségi teret üzemeltetnek úgy, hogy hajléktalanokat foglalkoztatnak részmunkaidőben.

A három nyertes az egyik vezető európai társadalmi ügynökség inkubátorközpontjában, a Social Impact Lab berlini irodájában dolgozhat tovább.

A szervezők, az SAP szoftvercég és a Social Impact célja a startery verseny megrendezésével az, hogy a társadalmi vállalkozások fenntartható módon, üzleti alapon tudjanak működni, amihez elengedhetetlen, hogy haladjanak a korral és minél szélesebb körben elérhetővé váljon a termékük. Ezért volt örömteli a szervezők képviselőinek, hogy a legtöbb versenyző a digitális érát kihasználva applikációkkal és online hozzáféréssel, a modern közösségi igényekre is gondolva egészítette ki ötleteit. Az SAP három éve futó és egyik legsikeresebb regionális CSR kezdeményezését jövőre is folytatni kívánják.

A 2017-es startery verseny zsűritagjai voltak: Norbert Kunz, a Social Impact ügyvezető igazgatója, Markus Hilken, az SAP hazai fejlesztőközpontjának vezetője, Robin Marshall, a Budapest Business Journal főszerkesztője, Horváth Anna, a NESsT Magyarország ügyvezetője és Szabó Eszter angyalbefektető, címzetes egyetemi docens.

Ahol rohamtempóban növekednek a kisvállalkozások

Rohamtempóban növekednek az idén a Fejér megyei kisvállalkozások az Erste Bank tapasztalatai szerint. A hitelfelvételek bővülése meghaladja az országos átlagot, ami nagyobb vállalkozói kedvre és kiemelkedő gazdasági teljesítményre utal.

A kisvállalkozások működése és igényei nagyban különböznek a kis- és középvállalkozásokétól, számukra ehhez igazodó egyszerű, testreszabott megoldásokat kell kínálni – hangsúlyozta Erdei Zsuzsa, az Erste Bank kisvállalkozási területének vezetője (képünkön) a pénzintézet székesfehérvári fiókjában tartott sajtótájékoztatóján. A kisvállalkozók jelentős része mindent maga csinál, a vállalkozás mindenkori eredményéből függ a családjuk egzisztenciája, ebből finanszírozzák az életüket. Erdei Zsuzsa tapasztalatai szerint a válság megmutatta, hogy a családi kisvállalkozások pénzügyileg ugyan sérülékenynek látszanak, de az erős személyes motivációnak köszönhetően még rossz helyzetben is küzdenek azért, hogy egyenesbe kerüljenek, és rendben visszafizessék a hiteleiket.

A hitelfelvételek idei, dinamikus növekedése Erdei Zsuzsa szerint arra utal, hogy a gazdaság fellendülésével párhuzamosan a kisvállalkozások is gyors növekedésbe kezdtek. Különösen igaz ez Fejér megyében, ahol a kisvállalkozások hitelfelvétele az országos átlagban mért 10 százaléknál is gyorsabban növekedett. A folyószámlahitelek szerződött összege Fejér megyében 25 százalékkal nőtt – ez is meghaladja az országos átlagot, ami egyrészt a megye kiemelkedő gazdasági teljesítményét, másrészt az itt meglévő nagyobb vállalkozási tapasztalatot mutatja.

Az Erste Bank a sajtótájékoztatót követően elismerő oklevelet adott át például azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már több mint tíz éve veszik igénybe a pénzintézettől a Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt.  Az 1+1 éves futamidejű konstrukció állami kamat- és garanciadíj-támogatással vehető igénybe, és kamatot csak a ténylegesen felhasznált hitelösszeg után kell fizetni. A kisvállalkozók ezt a kölcsönt ingatlanfedezet nélkül 50 millió forintig igényelhetik. Hasonlóan kedvező feltételekkel vehetik fel a kisvállalkozások az Ersténél a Széchenyi Forgóeszközhitelt, melynek futamideje akár 36 hónap is lehet. Ezt a hitelt 25 millió forintig már azok a kisvállalkozások is igényelhetik, amelyeknek csak egy éves lezárt mérlegük van

Erdei Zsuzsa hangsúlyozta: az Erste a kisvállalkozások jobb kiszolgálása érdekében teljesen átalakítja a nekik szóló hitelezési rendszerét, sorozatban lép piacra kisvállalkozásoknak kínált új konstrukcióival. A bank új stratégiájának részeként olyan számlacsomagot kínál a kisvállalkozóknak, amelynek havi számlavezetési díja csupán 100 forint. Ezzel az alacsonyabb árbevételű vállalkozásoknak kínálnak olcsó megoldást. A Smart számlacsomag a kisvállalkozások bevételi és kiadási sajátosságaihoz alkalmazkodik: díja a havi forgalomhoz igazodik, az eseti forint átutalásoknál pedig csak a pénzügyi tranzakciós illetéket kéri el díjként a bank. (x)

Vezető kép: Erdei Zsuzsa, az Erste Bank kisvállalkozási területének vezetője oklevelet adott át azon vállalkozások képviselőinek, melyek már több mint tíz éve veszik igénybe a pénzintézettől a Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt

Ingatlan-bérbeadás adózása: 2018-tól megszűnik az eho-kötelezettség

0

Amennyiben egy vállalkozás belföldi magánszemélytől bérel ingatlant mint kifizető idén még köteles a magánszemély nyilatkozata alapján az szja és egészségügyi hozzájárulás (eho) levonására. 2018. január 1-től változik a szabályozás, megszűnik az eho-fizetési kötelezettség – hívja fel a figyelmet Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.

A vállalkozás által magánszemélytől bérelt ingatlan bérleti díjának adóvonzata kapcsán első lépésként nyilatkoztatni kell a magánszemélyt, hogy a bérleti díjból milyen módon állapítsa meg a kifizető vállalkozás a jövedelmet – kezdi bejegyzését Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.

A magánszemély legfeljebb 50 százalékos költséghányadról nyilatkozhat. Nyilatkozat hiányában 10 százalékos költségátalányt kell alkalmazni, melynek eredményeként a bérleti díj 90 százaléka minősül a magánszemély jövedelmének.

A jelenlegi törvényi szabályozás alapján a fentiek szerint megállapított jövedelemből a kifizetőnek 15 százalék szja-t kell levonnia, illetve a magánszemély további nyilatkozatától függően bizonyos esetekben még 14 százalék eho-t is.

A 14 százalék eho-t a kifizetőnek akkor kell levonnia, ha a magánszemély úgy nyilatkozik, hogy az adóévben:

  • az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme eléri az 1 millió forintot, és
  • az összes jövedelme után megfizetett egészségbiztosítási (természetbeni és pénzbeli),egészségügyi szolgáltatási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás együttes összege a 450 ezer forintot nem érte, várhatóan nem éri el.

A fenti adókötelezettségek természetesen akkor is fennállnak, ha a magánszemély nem vállalkozásnak adja bérbe az ingatlanát, ám ebben az esetben az szja- és eho-előlegeket saját magának kell negyedévente (a negyedévet követő hónap 12. napjáig) megfizetnie az adóhivatal felé, majd éves bevallásában kell rendeznie a tényleges adókötelezettséget.

2018-tól változik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem eho-vonzata

2018. január 1-től a magánszemélyek ingatlan-bérbeadása kapcsán a szabályozás megszünteti az eho-fizetési kötelezettséget, így jelentősen csökkennek a bérbeadással foglalkozó magánszemélyek adóterhei.

Szolgáltatásokban a K&H lett az év biztosítója

Újabb elismerésben részesült a K&H Biztosító. A társaság lett az Év biztosítója verseny szolgáltatási kategóriájának győztese. A Biztosítás.hu alkusz cég által szervezett versenyben 50 ezer ügyfél szavazata alapján választották ki a nyerteseket.

Díjat nyert a K&H Biztosító: a Biztosítás.hu biztosításközvetítő cég által szervezett Év Biztosítója versenyben a szolgáltatási kategóriában a K&H Biztosító lett az első. A versenyben a magyarországi vagyon- és felelősségbiztosításokat kínáló biztosítókat értékelték az ügyfelek, akik egy hónapig szavazhattak a legjobbakra, a verseny során 50 ezer szavazat érkezett – derül ki a biztosító közleményéből.

Kaszab Attila, a K&H vezérigazgató-helyettese, a nem-életbiztosításokért felelős vezetője elmondta: „Az Év Biztosítója versenyen a K&H évek óta dobogós helyezést ér el. A szolgáltatási kategóriában elért első helyezés jól mutatja ügyfélközpontú stratégiánk sikerét, hiszen a K&H célja, hogy az ügyfelei érdekeit szem előtt tartva könnyebbé és gördülékenyebbé tegye a mindennapi pénzügyek intézését, de ha arra van szükség, akkor tanácsot adjon, hogy ügyfeleink a lehetőségek közül valóban a helyzetüknek legmegfelelőbbet választhassák, okosan döntsenek”.

A K&H Biztosító az év első 9 hónapjában ügyfélközpontú stratégiájának és elkötelezett értékesítőinek köszönhetően mind a nem-élet üzletágban, mind pedig a rendszeres díjas életbiztosítások tekintetében túlszárnyalta a piac teljesítményét, éves összehasonlításban 18, illetve 11 százalékos növekedést elérve.

Pályázat fiatal pályakezdők képzésére

Pályázatot hirdetett a Coca-Cola HBC Magyarország olyan civil szervezeteknek, amelyek készek munkanélküli fiatalokat oktatni a vállalat által kezdeményezett #énjövőm program tananyaga szerint, elsősorban vidéken. A vállalat 2020-ig 8000 fiatal képzését tűzte ki célul.

A Coca-Cola HBC Magyarország olyan civil szervezeteknek hirdetett pályázatot, amelyek a vállalat Budapesten és vidéki nagyvárosokban már zajló #énjövőm képzési programjának kiegészítéseként képesek – egyedi helyismeretükre támaszkodva – elsősorban vidéken még több fiatalt bevonni a programba, és számukra egy egynapos képzést megtartani.

Az üdítőitalgyártó idén szeptemberben indította el a programját és a tervek szerint 2020-ig nyolcezer fiatalnak nyújt az elhelyezkedésüket segítő tréningeket. A vállalat a felnőttoktatásban évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szervezeteket bízott meg az #énjövőm program tananyagának oktatásával, a most meghirdetett pályázat győzteseit pedig ingyenesen felkészíti a tananyag átadására.

„A nemzetközi célkitűzésekkel összhangban indítottuk el az #énjövőm programot Budapesten és az Észak-magyarországi régióban. Nagy öröm számunkra, hogy ilyen rövid idő alatt több mint 600 fiatalt sikerült bevonni a képzéseinkbe. Ez alatt a néhány hét alatt bebizonyosodott, hogy szükség van erre az egynapos ingyenes tanfolyamra, ahol többek között önismeretre, állásinterjú helyzetekre és a visszajelzések kezelésére tanítjuk a fiatalokat” – mondta Tóth Valentin, vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgató. „Ahhoz, hogy jövőre országos szintre emeljük az #énjövőm programot és még több fiatalhoz jussunk el, a civil szervezetek nagy segítségünkre lesznek” – tette hozzá.

A kiírás szerint a pályázók legalább 10 olyan 18 és 30 év közötti fiatal részvételével indíthatják el a képzést, akik sem oktatásban, sem képzésben nem részesülnek, és nem is dolgoznak. A szervezőknek 2018. március végéig legalább három, legfeljebb 20 ilyen képzést kell lebonyolítaniuk, amelyekért a Coca-Cola HBC Magyarország egyedi díjat fizet. A pályázat beküldési határideje 2017. december 15. A részletes pályázati kiírás a vállalat weboldalán érhető el.

Az #énjövőm képzési program a Coca-Cola Hellenic csoport 28 országra kiterjedő kezdeményezésének hazai változata. A Coca-Cola HBC Magyarország a Közép-európai Egyetem kutatói által elvégzett reprezentatív felmérés eredményeire építve állította össze a magyarországi képzés tananyagát, amely így elsősorban az önismeretre és kommunikációra, az állásinterjú helyzetek és a visszajelzések kezelésére fókuszál.

A vállalat azért a fiatalokat célozta meg a programjával, mert az ifjúsági munkanélküliség még mindig 10 százalék körül van Magyarországon, szemben az teljes népességen belül mért 5 százalék körüli értékkel. Ráadásul a nemcsak munkanélküli, de az oktatásból is kiesett fiatalok aktivitási rátája is alacsony – tehát közülük viszonylag kevesen keresnek munkát – így esetükben a legnagyobb a veszélye a tartós munkanélküliség kialakulásának.

Igyekeztek nem szemet szúrni a hitelkártyák hiteldíjával

Az MNB 18 millió illetve 9,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Budapest Bankot és az Oney Magyarországot – többek között – a teljes hiteldíj mutató feltüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi intézményeknél lefolytatott egy-egy fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében ellenőrizte, hogy a Budapest Bank, illetve az Oney Magyarország Zrt. miként tesz eleget a hitelkártyáit érintő kereskedelmi kommunikációjában a teljes hiteldíj mutató (THM) feltüntetésére vonatkozó kötelezettségének. A jegybank eljárásai során a Budapest Banknál a 2015. június 16. és 2016. október 21. közötti, az Oney-nál a 2016. május 1-től 2017. július 28-ig tartó időszak reklámjait tekintette át.

A vizsgálatok megállapították, hogy a Budapest Bank és az Oney az általa – a Budapest Bank esetében nagyobb kereskedelmi áruház közvetítése útján – értékesített hitelkártya-termékeit oly módon népszerűsítette, hogy a kommunikáció (reklámozás) során a THM értékét nem kellően figyelemfelkeltő módon, vagy – az Oney-nál tapasztalt egyes esetekben – egyáltalán nem jelenítette meg.

 A Budapest Bank hitelkártya-termékét függő ügynökként közvetítő áruházakban megjelenő különböző hirdetéstípusoknál a THM-et a fő hirdetési szövegtől elkülönülő apró betűs részben, illetve minden más információhoz (különösen a kedvezményekhez) képest kisebb vagy azonos betűmérettel, és kevésbé feltűnő ábrázolásmóddal szerepeltették.

Az MNB további jogsértésként állapította meg, hogy a Budapest Bank kedvezményes kiegészítő hitelkártya szolgáltatást tartalmazó hirdetéseiben nem szerepelt (a hitel költségeit bemutató) reprezentatív példa, s az akciós és nem akciós hitelfeltételek sem voltak kellően átláthatók. Az Oney esetében lefolytatott vizsgálat a hitelkártya-termékek vonatkozásában panaszkezelési problémákat, illetve a szerződéskötést megelőző szóbeli tájékoztatási hiányosságokat is feltárt.

A THM olyan mutatószám, mely egy évre vetítve tartalmazza a fogyasztási hitelek (például áruhitel, személyi kölcsön, hitelkártya) szerződésszerű teljesítéshez kötődő valamennyi, tőkén felül fizetendő terhét (kamat, egyéb költségek és díjak). A THM segít a fogyasztók anyagi lehetőségeihez igazodó kölcsön kiválasztásában, ezért is jogszabályi előírás, hogy a THM értékét a kereskedelmi kommunikációban minden esetben feltűnően, a rövidítés feltüntetésével és egy tizedesjegy pontossággal meg kell adni.

Az MNB a vizsgálatai nyomán feltárt jogsértések miatt a Budapest Bankra 18 millió forint, az Oney-ra 9,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, s kötelezte az intézményeket a vonatkozó előírások jövőbeni betartására. A bírság összegének megállapítása során a jegybank többek között figyelembe vette, hogy a jogsértő gyakorlat a fogyasztók széles körét érintette.

Mit jelent, ha valakinek vételi joga van egy dologra?

0

Viszonylag gyakori megoldás, hogy valamely dologra vagy gazdasági társaságban fennálló részesedésre vételi jogot (más néven opciós jogot) alapítanak. A vételi jog az adott dolog megvásárlásának lehetőségét biztosítja a jogosult számára. Hogyan alapítható vételi jog? Miben kell megállapodni a feleknek vételi jog esetén? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnere válaszol.

A vételi jog alapítása

Ha valakinek vételi joga van egy dologra, akkor joga van arra, hogy a tulajdonoshoz intézett nyilatkozattal a dolgot megvásárolja. Vételi jogot írásbeli szerződéssel lehet alapítani, mind ingó, mind ingatlan tekintetében. Az üzleti életben gyakori az üzletrészre vagy más társasági részesedésre alapított vételi jog is.

A vételi jogot alapító szerződésben a tulajdonosnak és a vételi jogosultnak meg kell állapodniuk minimálisan azokban a feltételekben, amelyek az adásvételhez szükségesek. Így pontosan meg kell határozni a dolgot, amelyre a vételi jog vonatkozik. Továbbá a szerződésben meg kell határozni a vételárat, és meg kell állapodni arról, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a dolog tulajdonjoga a jogosultra átruházásra kerül. A vételár meghatározása történhet összegszerűen, amely azonban hosszabb időre szóló vételi jog esetén nem feltétlenül megfelelő, mert a dolog értéke változat. A vételár meghatározása olyan módszernek a szerződésben való rögzítésével is lehetséges, amellyel a vételi jog gyakorlásakor a vételár egyértelműen meghatározható lesz. Így például a felek meghatározhatnak vételárat befolyásoló tényezőket, vagy a vételár meghatározását könyvszakértői szakvéleményhez köthetik.

A vételi jog gyakorlása

A vételi jogot a jogosult a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozattal gyakorolhatja. A vételi jog gyakorlásával az adásvételi szerződés a vételi jogot alapító szerződésben foglalt tartalommal létrejön. Ezzel a dolog tulajdonjogát a vevő megszerzi, ingatlan esetén pedig jogot szerez tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére. Tehát az adásvétel ebben az esetben nincs kötve a tulajdonos általi elfogadó nyilatkozathoz, elegendő, hogy a jogosult közli vele a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatát.

A vételi jog korlátai

A vételi jog leggyakoribb korlátja az időbeli korlátozás, tehát azon időtartam meghatározása, amelyen belül a jogosult gyakorolhatja vételi jogát. Az új Polgári Törvénykönyv megszüntette a korábbi jogszabályi korlátozást, miszerint vételi jogot legfeljebb 5 évre lehetett kikötni. Így jelenleg vételi jog akár határozatlan időtartamra is alapítható. Azonban a határozatlan idejű vételi jog sok esetben nagyon hátrányos lehet a tulajdonos számára, ezért időbeli korlátozást továbbra is sokszor alkalmaznak. Az időbeli korlátozás történhet a vételi jog gyakorlására vonatkozó határidő naptárszerű meghatározásával. Nincs kizárva az sem, hogy a felek abban állapodjanak meg, hogy a vételi jogot alapító szerződés bizonyos feltételekkel megszüntethető.

Ha a vételi jogot az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba (pl. gépjármű nyilvántartás) bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos. Ez azt jelenti, hogy a vételi jog akkor is fennmarad, ha a tulajdonos a tulajdonjogot harmadik személyre átruházza. Ha a vételi jog nem szerepel közhiteles nyilvántartásban, és a tulajdonjogot harmadik személy szerzi meg, a vételi jog akkor marad fenn, ha a vételi jogról e harmadik személy tudott vagy tudnia kellett volna.

A vételi jog sajátos korlátja lehet, ha ugyanarra a dologra harmadik személynek elővásárlási joga van. Az elővásárlási jog jogosultjának ugyanis lehetősége van arra, hogy a dolgot a vételi ajánlattal azonos feltételekkel megvásárolja. Ez azt jelenti, ha az elővásárlásra jogosult a vételi jog alapítására szóló szerződésben foglaltakkal azonos feltételekkel meg kívánja vásárolni a dolgot, akkor lényegében a vételi jogosultat megelőzve megvásárolhatja a dolgot.

dr. Szabó Gergely ügyvéd,
irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Év végéig ki kell adni minden szabadságot

Kevesebb mint másfél hónappal a naptári év vége előtt egyre több cég szembesül azzal, hogy fennakadásokkal is jár majd, ha a Munka törvénykönyvének (Mt.) megfelelve minden dolgozójának kiadja az idei évben esedékes szabadságát. A szabadságok bent ragadása főszabály szerint akkor is jogszabálysértő, ha a munkavállaló sem akart szabadságra menni.

Immár negyedik éve csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át a következő évre. Ez kortól függően 1-10 nap lehet, egy fiatal munkavállaló esetén tehát nem több, mint néhány nap – hívja fel a figyelmet dr. Selmeczi Réka, a Trenkwalder jogi és munkaügyi szolgáltatások üzletágának vezetője. Ez az átviteli lehetőség sem automatikus azonban, mivel a feleknek naptári évenként külön meg kell állapodniuk róla. Különösen a kisebb cégek esetében tapasztaljuk az elmaradást a szabadságok időarányos kiadásában, és éppen ez az a vállalati kör, amelyben a munkavállalók kisebb létszáma miatt nehezebb is megoldani a szabadságolások miatt szükségessé váló helyettesítéseket.

Az év végéhez közeledve tehát minden cégnek időszerű átvilágítania, melyik munkavállalója hol tart az idei szabadságának felhasználásában, kivételében. Egyes cégeknél az év végi leállások, másoknál éppen a karácsonyi csúcsidőszak miatt érdemes előre gondolkodni arról, hogy a munkáltató a még „bennragadt” szabadságok kiadását mely időszakra időzíti. Különösen annak fényében, hogy azt a rendelkezést is be kell tartani, hogy a munkáltató 15 nappal előre köteles közölni a munkavállalóval azt, hogy szabadságra küldi.

Kiadják vagy kiveszik a szabadságot?

Kevés munkavállaló tudja, hogy a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanappal rendelkezhet szabadon – a többi esetében a munkáltató döntheti el, mikor küldi szabadságra dolgozóját. Ennek értelmében tehát a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első 3 hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

Mire figyeljenek a munkavállalók

A munkavállalóknak is érdekük folyamatosan nyomon követni azt, hogy mennyi kivehető szabadságuk maradt az adott évben. Míg év közben a munkáltató rugalmasabban tud alkalmazkodni az egyéni igényekhez, az év vége felé sokkal kevésbé tudnak rugalmasan alkalmazkodni azokhoz.
A munkavállaló által kijelölhető 7 munkanapnyi szabadság kivétele során a munkavállaló is köteles az igényét legalább 15 nappal korábban jelezni a munkáltatója felé. Ellenkező esetben a munkáltató ennek a keretnek a kiadását is megtagadhatja.

Bár a munkahelyek többségében a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel jelöli ki a szabadságolás időpontját, és ilyenkor a gyakorlatban nem veszik olyan szigorúan a „15 napos szabályt” sem, sok kellemetlenséget kerülhet el az a dolgozó, aki a fenti szabályokkal pontosan tisztában van.

Mikor „csúszhat át” mégis a szabadság kiadása a következő évre?

A tárgyévi szabadságok kiadásának szigorú előírása alól is létezik néhány kivétel. A már említett életkor után járó pótszabadságok, amennyiben arról az adott naptári évben a felek írásban megállapodnak, átvihetők a következő évre, ám ezekkel a feltételekkel is csupán a tárgyévet követő év december 31-éig adhatóak ki. Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődik, az adott időszakra járó tárgyévi szabadság a következő év március 31-éig adható ki.

Ha a munkavállaló oldalán merül fel olyan ok, ami lehetetlenné teszi a szabadság kiadását, az ok megszűnését követő 60 napon belül kell megkezdeni a kiadást. Ilyen ok leggyakrabban a keresőképtelenséget jelentő betegség vagy gyesről való visszatérés szokott lenni. Ha pedig a szabadság kivétele már tárgyév végén megkezdődött, akkor tárgyévet követő évre átnyúlóan 5 munkanap szabadság átvihető, mert a jogszabály ezt az átnyúló szabadságot is tárgyében kiadottnak tekinti.

Kevés kis magyarországi cég exportál

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet, és a külpiacra lépő új szereplők aránya is alacsony, elsősorban azért, mert úgy gondolják, hogy termékeik, szolgáltatásaik nem exportképesek, vagy mert túl kicsinek tartják magukat.

A megkérdezett cégek 19 százaléka lépett eddig külpiacokra, és ezek kétharmada már több mint egy évtizede, átlagosan 14 éve exportál. A megkérdezetteknek csak 4 százaléka mondta, hogy exporttevékenységbe fogna a következő három évben, miközben 77 százalékuk elzárkózik ettől – derült ki a Budapest Bank (BB) kutatásából.

Az exportáló vállalkozások közül a legtöbben gépeket, szerszámokat, alkatrészeket visznek külföldre, az építőipari és a mezőgazdasági termékek is jellemző külkereskedelmi cikkek. Az exportálók többsége a szomszédos országokban értékesít, az Európai Unió határain túl csak a cégek 10 százaléka merészkedik. A legnépszerűbb célpiacok Ausztria, Románia, Szlovákia és Németország.

A 700 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek körében lényegesen magasabb az exportpiacokra is szállítók aránya az átlagnál (42 százalék), míg a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknak a 17 százaléka végez exporttevékenységet, további 2 százalékuk pedig tervezi a külpiacra lépést.

Az exportálók leggyakrabban a nyereség növelésének szándékával léptek a külpiacra (62 százalék), és sokan vannak azok is, akik leendő külföldi kereskedőpartnerük biztatására kezdtek exporttevékenységbe (39 százalék). A mezőgazdasági cégek a belföldi piac szűkösségét is fontos indokként említették (48 százalék).

Az exportálók árbevételének átlagosan 26 százaléka származik külföldi értékesítésből, a nagyobb, 700 millió forint feletti árbevételű cégeknél ez az arány eléri a 44 százalékot. Az elmúlt öt évre visszatekintve az exportáló cégek harmada számolt be arról, hogy nőtt a kivitel volumene, a következő három évben pedig 37 százalékuk tervezi külpiaci tevékenysége bővítését.

A cégek 77 százaléka megelégszik a hazai piac nyújtotta lehetőségekkel. Ennek elsődleges okát többségük (57 százalék) abban látja, hogy a vállalkozásuk által előállított termék vagy szolgáltatás nem alkalmas exportra. Míg a mezőgazdasági cégek számára ez szinte egyáltalán nem okoz problémát (5 százalék), addig a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok 70 százaléka gondolja, hogy nem lenne versenyképes külföldön. A második leggyakrabban említett indok (27 százalék), hogy túl kicsinek gondolják a céget, ami elsősorban az agrárvállalkozások és a kereskedőcégek számára jelent gondot (39 illetve 43 százalék).

Bár az exportpiacokon tapasztalattal még nem rendelkező vállalati vezetők kétharmada mondta, hogy akkor sem szeretne külföldre terjeszkedni, ha a jelenlegi gátló tényezőket sikerülne leküzdenie, elképzelhető, hogy az élesedő verseny lépéskényszerbe hozza a magyar cégeket: a külföldi konkurencia megjelenése a megkérdezettek 56 százaléka szerint potenciális veszélyt jelent a magyar piacon, a már exportálók körében pedig 80 százalék gondolja ezt.

A kutatást a Budapest Bank megbízásából a Gfk végezte 2017 május-júniusában, a legfeljebb 10 milliárd forintos árbevétellel rendelkező, magyar tulajdonú társas vállalkozások körében. A számítógéppel támogatott telefonos kérdőíves megkérdezésben 500 cég vett részt. (MTI)

Paradigmaváltás a kisvállalkozás-fejlesztésben

A BKIK négy kiemelt területen – dereguláció, forráshoz jutás, tudásátadás, piacra jutás – támogatja a vállalkozásokat, és törekszik arra, hogy új, innovatív és gyakorlatias szolgáltatásokat (pl. pályázati források, „kuponnapok”) nyújtson tagjai számára – mondta el Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a KKVHÁZ által szervezett kisvállalkozás-fejlesztési klub hétfői összejövetelén.

A KKVHÁZ Budapest nevű kisvállalkozás fejlesztési klub november 20-i találkozójának díszvendége Krisán László, a BKIK elnöke volt( képünkön, fotó: KKVHÁZ).

Krisán László nyitóbeszédében rámutatott arra, hogy a mkkv szektort nem szabad homogén közösségként kezelni, mivel a különböző életciklusban lévő vállalkozások eltérő kihívásokkal küzdenek, más-más támogatásra van szükségük. Míg egy induló vállalkozásnak inkább a kezdeti finanszírozás és a szabályozási környezet ismerete, addig egy középvállalkozásnak a külföldi piacra jutás vagy a generációváltás jelent nagy kihívást. A BKIK négy kiemelt t támogatja (dereguláció, forráshoz jutás, tudásátadás, piacra jutás) a vállalkozásokat, emellett törekszik arra, hogy új, innovatív és gyakorlatias szolgáltatásokat (pl. pályázati források, „kuponnapok”) nyújtson tagjai számára.

A BKIK elnöke hiánypótlónak nevezte az olyan kötetlen hangulatú vállalkozói klubokat, mint amilyen a KKVHáz Budapest, ahol a vállalkozások nemcsak ismereteket és közösségi élményt, hanem tevékenységükről közvetlen visszajelzést, pozitív megerősítést is kaphatnak. Krisán László gratulált a KKVHáznak és partnereinek a rendezvény megszervezéséért, egyúttal biztosította a részvevőket arról, hogy a BKIK teljes mellszélességgel támogatja klubot.

Gulyás József, a KKVHÁZ Zrt. vezérigazgatója megköszönte a BKIK, az IPOSZ és a VOSZ támogatását. Elmondta, hogy a kisvállalati szektor szerepe megkerülhetetlen mind a nemzetgazdasági, mind pedig a lokális versenyképességben. A mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv) termelik meg a hazai GDP közel 50 százalékát, és ők foglalkoztatják a munkavállalók mintegy 75 százalékát is. A családi- és kisvállalkozások szervesen beépülnek a helyi közösség életébe, ezért az önkormányzat, a kamara és a helyi vállalkozói szektor aktív és hatékony együttműködése elengedhetetlen a helyi közösség fejlődéséhez. A digitalizációban rejlő előnyök kiaknázása, a tudás tőkébe való hatékony befektetés és a helyi partnerekkel való gyümölcsöző együttműködés nemcsak a mikro- és kisvállalkozások sikerének kulcsa, hanem a helyi közösség fejlődésének is a záloga. A jól működő vállalkozás ugyanis fejleszti környezetét, munkahelyet teremt, adót fizet és erősíti társadalmi szerepvállalását.

A KKVHáz vezérigazgatója rámutatott arra, hogy az önkormányzat vállalkozásfejlesztő szerepe eddig jellemzően rejtve maradt, pedig példaértékű „jó gyakorlatok” léteznek. A KKVHÁZ közössége ezért elindította a KKVBARÁT Önkormányzat mozgalmat és elhatározta, ereje szerint támogatja a települések, kerületek kisvállalkozás-fejlesztési munkáját. Az új mozgalom első kitüntetettjei: Budapest Főváros VIII. kerülete (Józsefváros) és XIV. kerülete (Zugló) lett.

Dr. Sára Botond, Budapest VIII. kerület alpolgármestere megköszönte a KKVHÁZ elismerését. Elmondta, hogy Józsefváros motorja a számtalan oktatási, kulturális intézmény és a kerületben működő több, mint 2000 kkv. Az ő sikerükben az önkormányzat is maximálisan érdekelt. A kisvállalkozások működtetik a helyi gazdaságot, adót fizetnek és munkahelyet teremtenek, ezzel nagyban hozzájárulnak Józsefváros fejlődéséhez. Az önkormányzat Diák és Vállalkozásfejlesztő Központot (H13) működtet, amelynek kiemelt feladata a startupok felkarolása, a vállalati inkubáció és a szakmai rendezvények szervezése. A kerület kamattámogatással és az önkormányzati üzlethelyiségek kedvezményes bérbeadásával is ösztönzi a sikeres vállalkozások megtelepedését. Az önkormányzat részéről a siker kulcsát Sára Botond a vállalkozói szféra felé való nyitottságban, a rugalmasságban, a kezdeményezések felkarolásában, illetve a támogató, felkészült apparátusban látta. Az alpolgármester megjegyezte, hogy a helyi vállalkozásfejlesztési sikerek mellett kihívásokkal is szembesül az önkormányzat, ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalkozások rendszeres, hatékony tájékoztatására (pl. helyi fejlesztési tervekről) és bevonására.

KKVHÁZ

Szűkülnek az adózók jogorvoslati lehetőségei az adóperekben

0

Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által augusztus folyamán társadalmi vitára bocsátott, az adóigazgatás rendjét szabályozó tervezethez képest a novemberben elfogadott törvényjavaslat további olyan módosításokat tartalmaz, amelyek megerősítik a bírósági jogviták rövidítésére, a bírósági működés hatékonyságának fokozására vonatkozó jogalkotói szándékot. Dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szenior menedzsere szerint az új szabályozások még tudatosabb készülést és kockázatkezelést igényelnek majd a vállatoktól.

A végül elfogadott törvényjavaslatban jelentős változás a korábbi tervekhez képest, hogy mégsem vezetik be a fellebbezés intézményét az adóperek során. A korábbi gyakorlat is megváltozik ugyanakkor, mivel január elsejétől, az elsőfokú ítéletet követően már csak meghatározott esetekben lehet a Kúriához fordulni és a Kúria mérlegelheti, hogy befogadja-e a kérelmet. Vagyis ebben a tekintetben egyértelműen tovább szűkülnek a jogorvoslati lehetőségek az adóperekben az adózók számára. Ez egy eddigiekhez képest egészen új szemléletet kíván meg a vállalatoktól – mondja Dr. Bajusz Dániel.

A törvényjavaslatban ugyanakkor a korábbi változathoz képest a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszereséről a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére változott volna 2018. január 1-jétől. Ez a jelenlegi kamatmérték mellett több mint háromszoros növekedés jelentett volna. Ez a változtatás szintén kikerült a parlamenti vitára bocsátott tervezetből.

Adóbírságot érintő változások

Emellett változott a korábbi javaslathoz képest a maximális adóbírság nagysága is. A társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslatban még csak az adóhiány 100 százaléka volt az adóbírság kirívó jogszabálysértések esetén, az elfogadott törvény viszont nem változtatott a 200 százalékos mértékben, ugyanakkor több elkövetési magatartás esetére irányozza elő.

Dr. Séra Gergely, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda menedzsere kiemelte, hogy a január elsejétől hatályba lépő feltételes adóbírság kedvezmény könnyebbséget jelenthet a nehezen nyerhető, nem túl esélyes adóviták korai és költséghatékony lezárására. Ennek értelmében, ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.

További, adóeljárásokat és adópereket befolyásoló változások

A november közepén elfogadott törvénycsomag alapján a januártól várható legfontosabb változások közé tartozik, hogy az új ágazati törvények teljes körűen szabályozzák az adóigazgatást, nem lesz háttérjogszabály, alapelvvé vált a közérthetőség, egy évben maximalizálják az adóellenőrzések hosszát. Megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet és adószám felfüggesztés, de felfüggesztés helyett azonnal töröltethetik az adószámot például kézbesíthetetlen hivatalos irat miatt, kérhető az önellenőrzési pótlék elengedése, bejelenthető az önellenőrzési szándék.

Amennyiben az adóhatóság szakértőt vesz igénybe az adóellenőrzés során, akkor a most elfogadott törvény az adózó számára nem nyújt lehetőséget másik szakértő kirendelésére a peres szakasz során. Szűkülnek a védekezés keretei. Az új jogszabályok szerint a januártól az adózó bizonyos kivételektől eltekintve sem a fellebbezés során, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozhat új tényekre, új bizonyítékot nem mutathat be.

A Wizz Air átvehetné a Tarom szerepét

0

A Wizz Air fapados légitársaság megelőzte a Taromot. Idén várhatóan 7 millió utast fog szállítani a romániai repterekről vagy repterekre. Bármikor készen áll a román állami légitársaság helyét átvenni, ha az csődbe menne.

A múlt héten a negyedik idén kinevezett igazgató távozott a veszteséget veszteségre halmozó Tarom állami légi társaság éléről – írja a Krónika.

Miközben a kereslet bővülése meghaladja éves szinten a 10 százalékot, a Tarom számára az idei immár a tizedik egymást követő év, amelyben veszteséget regisztrál.

A veszteség az első félévi 100 millió lej után az év végére elérheti a 207 millió lejt (45 millió euró), ami négyszer nagyobb, mint az egy évvel korábban regisztrált veszteség.

A Wizz Air diszkont légitársaság jelenleg tizenhárom romániai járaton jelent közvetlen konkurenciát a Taromnak, olyan célpontok vannak ezek között, mint Brüsszel, Párizs, London, Madrid vagy Barcelona.

Az állami légitársaságnak azonban még szép számban vannak olyan járatai, amelyeket a magán társaság nem vett be célpontjai közé, többek között Amszterdam, München, Prága, Szófia, Bécs, Bejrút, Belgrád vagy Amman, ilyen három belföldi járat Suceavára, Szatmárnémetibe és Nagyváradra.

A Wizz Air nagy esélye lenne a terjeszkedésre, ha be tudna lépni a Tarom helyére annak esetleges csődje esetén, ahogyan eljárt Magyarországon a Malév járatainak felszámolásakor.

A reklámot akkor is jelölni kell, ha azt Kasza Tibi blogolja

Az internetes „véleményvezérek” és más, jelentős követői bázissal rendelkező magánszemélyek oldalain megjelenő hirdetéseknél egyértelműen jelölni kell a reklámozást a Gazdasági Versenyhivatal szerint.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elfogadta a GoldenEye Kreatív Kft. és a Magyar Telekom Nyrt. vállalását, amellyel módosult mind az érintett véleményvezér kommunikációs gyakorlata, mind a véleményvezérekkel kialakítandó marketing együttműködésre vonatkozó szerződéskötési gyakorlat. E mellett a vállalás magában foglal oktatási célú kommunikációs tevékenységeket is. A GVH jogsértést nem állapított meg az ügyben, így bírságot sem szabott ki. A GVH szándéka szerint a kötelezettségvállalás egyúttal alkalmas a célzott fogyasztói kör mellett a hirdetők, az üzleti partnerek és más véleményvezérek, azaz, influencer-ek elérésére és iránymutatás nyújtására is.

A GVH azt vizsgálta, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősültek-e a Kasza Tibor hivatalos Facebook oldalán 2016. augusztus 1-jétől megjelenő, a Telekom termékeit, szolgáltatásait, illetve összességében a márkát népszerűsítő tartalmak és bejegyzések, hiszen a Telekom ezekért ellenszolgáltatást nyújtott, ami azonban az egyes posztok láttán valószínűsíthetően nem volt egyértelmű a fogyasztók számára.

A GVH általánosságban megállapította a közösségi médiában véleményvezéren keresztül történő reklámozással összefüggésben, hogy a fogyasztók széles körben követnek a közösségi médiában népszerű, ismert személyeket, véleményvezéreket, bloggereket, vloggereket, youtuber-eket szórakozási és tájékozódási célból. A piaci szereplők, hirdetők körében egyre népszerűbbek e véleményvezérek, influencer-ek közreműködésével folytatott kereskedelmi gyakorlatok, azok megrendelése, támogatása.

Nem minősül független véleménynek vagy semleges tartalomnak az olyan poszt, amelynek közzétételében gazdaságilag is közvetlenül érdekelt a közzétevő, legyen ez az érdekeltség egy kifizetett összeg, keretszerződés, ajándékba adott termék vagy szolgáltatás, osztalék, jutalék, egyéb bevétel. A közösségi médiában megjelenő, különböző stílusú, formájú és tartalmú posztok között sok esetben úgy jelennek meg fizetett vagy egyéb módon támogatott, nem független tartalmak, hogy egyáltalán nincs utalás arra vagy nem egyértelmű, hogy reklámról van szó.

A GVH úgy ítélte meg, hogy számos versenyfelügyeleti eljárás lenne indítható különböző piacokon, azonban ezen eljárásoknál hatékonyabban védhető a közérdek egy, a különböző piaci szereplőknek iránymutatást nyújtó kötelezettségvállalással – legalábbis rövid távon. A GVH figyelembe vette a nemzetközi ajánlásokat, iránymutatásokat is, azonban úgy találta – a nyelvi és fogyasztói szokásoknál jelentkező különbségekre is figyelemmel –, hogy a jelen ügyben elfogadott kötelezettségvállalás ténye eredményes és hatékony jelzés lehet a piaci szereplőknek.

A vállalkozásoknak értelemszerűen követniük kell a használt platform hirdetési és egyéb szabályzatait, előírásait is, amelyek – a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint – nem ellentétesek a GVH által megfogalmazott elvárásokkal, azonban e szabályzatok nem pusztán a fogyasztók, hanem az adott platform racionális gazdasági érdekeit is szolgálják.

A jelen ügyben vizsgált posztokat a GVH ugyan nem minősítette (éppen a kötelezettségvállalásokra figyelemmel), de akkor tekinthető jogszerűnek egy magánszemély (legyen az közszereplő, véleményvezér, kiskorú youtuber, blogger, vlogger) közösségi oldalán írt posztjainak sorában megjelenő fizetett (azaz, ellentételezett) tartalom, ha abban egyszerűen, egyértelműen, közérthetően, továbbá jól észlelhetően, hangsúlyosan, a fogyasztók számára szembetűnően és szükségszerűen érzékelhetően jelenik meg, hogy az nem egy független, semleges vélemény vagy ajánlás, hanem ellenszolgáltatás vagy egyéb közvetlen gazdasági érdek (is) áll mögötte, ide értve azokat az eseteket is, amikor az oldal fenntartója, a magánszemély kedvezményt, ajándékot vagy szolgáltatást kap a posztért, az ajánlásért cserébe, valamint azt is, ha valaki saját vállalkozását vagy vállalkozásának termékét reklámozza (de ez a kapcsolat nem derül ki a kereskedelmi gyakorlatból, illetve nem is köztudott).

Lényeges továbbá, hogy a közösségi médiában a véleményvezérek és más, jelentős követői bázissal rendelkező magánszemélyek bejegyzésein keresztül megvalósuló reklámozás egyértelmű jelölésének elmaradásáért nemcsak az adott oldal „szerkesztője” tartozhat felelősséggel, hanem a reklámozó és akár a bejegyzés közzétételében, kialakításában közreműködő közvetítő vállalkozás is.

A Magyar Telekom közleményben reagált a GVH állásfoglalására:

A Magyar Telekom nagyon előremutatónak tartja azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nyitott volt a Telekom által felajánlott vállalások elfogadására egy olyan ügyben, amellyel kapcsolatosan álláspontja szerint még nem kellőképpen ismert és egységes a támogatott tartalmak közösségi médiában való megjelenítésének gyakorlata, bár az influencerek és a márkák együttműködése egyre gyakoribb jelenség.

A Magyar Telekom együttműködik a GVH-val abban, hogy a közösségi médiában történő reklámozási gyakorlatában a fogyasztóvédelmi szempontokat kiemelten érvényesítse, másfelől élére áll annak, hogy az általános irányelvek szélesebb körben ismertté váljanak itthon. Ennek részeként  Kasza Tiborral együttműködésben, – aki a Sarkkom Interaktív októberi kutatása alapján jelenleg a legbefolyásosabb magyar influencer és akivel a Telekom évek óta működik együtt különböző kommunikációs aktivitásokban – edukációs előadások keretében hívja fel a figyelmet a közösségi médiában megjelenő támogatói tartalomra való figyelemfelhívás fontosságára.

A Magyar Telekom szívesen vállalta, hogy az edukációs előadások mellett ugyanebben a témakörben ismeretterjesztő videót is készít a közeljövőben. A filmet Facebook oldalán és a honlapján is elérhetővé teszi majd, a szakma, vagy akár más hazai piaci szereplők részére, szabad felhasználásra.

A Kistücsökbe került idén a Gundel Károly-díj

A Gundel Károly-díjat az idei nyertesnek, Csapody Balázsnak, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa lett. Az elismerést gálaebéddel egybekötve adták át.

A budapesti Öbölház Rendezvényközpont adott otthont a Gundel Károly díjátadó gálaebédnek, amelyre idén a 170 éve született Dobos C Józsefre emlékezve, az ő receptjei alapján összeállított menüsorral készült a Magyar Vendéglátók Ipartestülete és a neves séfekből álló csapat – írja a turizmus.com.

A Dobos C. József receptjei felhasználásával készült menüsorban feltűnt a mangalica fermentált zöldségekkel, a tápla, vagyis tápláló leves, a pacalkolbász véres rakott burgonyával vagy éppen a posírozott fácánmell velős barna kenyérmorzsával, a desszert pedig természetesen a Dobos torta újragondolt változata volt.

A gálaebéden adta át a Gundel Károly-díjat Kovács László, az MVI elnöke az idei nyertesnek, Csapody Balázsnak. A balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa évtizedek óta küzd a régió alapanyagaiért, boraiért, a minőségi magyar oktatásért és szakemberképzésért.

Csapody Balázs a Pannon Gasztronómia Akadémia elnöke, tagja a Magyar Bocuse d’Or Akadémia Egyesületnek, képviselőtestületi tagja az MVI-nek, és 2014-ben ő kapta az „Év vendéglőse” díjat az Ipartestülettől.

EIB-hitel segít az uniós források önrészének finanszírozásában

Az Európai Beruházási Bank (EIB) 200 millió euró hitelt nyújt a magyar államnak az uniós programok megvalósításához kapcsolódó beruházások támogatására.

A hitelszerződés aláírását követően Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a kedvező feltételű hitelt az uniós források hatékony felhasználásához fogják igénybe venni, a hazai önrész finanszírozásához nyújt hátteret. A mostani szerződés annak az átfogó, 1,5 milliárd eurós hitelkeretnek a második részlete, amelyet 2015-ben hagyott jóvá az EIB a Magyarország rendelkezésére álló uniós támogatások hazai költségvetési forrásainak refinanszírozására. Az első, 500 millió eurós részletről két éve született megállapodás. 

Vazil Hudák, az EIB alelnöke hangsúlyozta: a hosszú futamidőre nyújtott hitel hozzájárul Magyarország további fejlődéséhez, új munkahelyek teremtéséhez, minőségi munkahelyek létrejöttéhez és a lakosság életszínvonalának javításához. A nemzetgazdasági miniszter felidézte: a 2014-2020-as programozási időszakra a magyar állam rendelkezésére álló hitelkeretet négy operatív program – a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP), a Versenyképes Közép-Magyarország Program (VEKOP), a Terület- és Településfejlesztési Program (TOP) valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Program (EFOP) hazai önrészének finanszírozásához lehet igénybe venni. 

A keret első részét lényegében felhasználta az ország, a forrás a vállalkozások működéséhez, a munkahelyteremtéshez, gazdaságélénkítéshez kapcsolódó uniós támogatási programokat volt hivatott elősegíteni. Az EIB sikeresnek ítélte az uniós programok előrehaladását, elégedett az eddig rendelkezésre bocsátott források felhasználásával, így változatlan célok és kondíciók mellett biztosítja a mostani 200 millió eurós refinanszírozási keretet – mondta Varga Mihály. 

A forrást a korábbi négy operatív program mentén fogják kihelyezni. Felhasználása az európai uniós programokkal összhangban hozzájárul a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítéséhez, a munkahelyteremtő beruházások támogatásához, ipari parkok fejlesztéséhez, barnamezős iparterületek megújításához valamint a turisztikai vonzerő növeléséhez. Lehetőség nyílik gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztésekre, illetve olyan projektek támogatására, amelyek lehetővé teszik az áttérést az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, emellett a munkaerőpiacon hátránnyal indulók támogatását is szolgálja – ismertette a miniszter. 

Hangsúlyozta, az EIB fontos partnere Magyarországnak, mind fejlesztési, mind finanszírozási szempontból. A hitelintézet által Magyarországra közvetített források emelik a magyar gazdaság versenyképességét, javítják az adósságszerkezetét, emellett jelentős kamatmegtakarítással járnak és hozzájárulnak az uniós támogatások nagy arányú felhasználásához.

Varga Mihály kitért arra is, hogy az EIB 1990 óta helyez ki hiteleket Magyarországra, az ország uniós tagságával egyidejűleg, 2004-ben részvényese is lett a beruházási banknak. Kiemelte, hogy a bank nem profitorientált szervezetként, a legjobb hitelminősítés birtokában kedvező feltételekkel tud hitelezni. Az EIB-források lehetővé teszik a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló beruházások költségvetési kiadásainak hosszú lejáratú, alacsony kamatozású finanszírozását. (MTI)

Fico: Átlépheti a bűvös határt Szlovákia

0

Október végén szeptemberrel összevetve 0,28 százalékponttal 6,14 százalékosra csökkent a szlovákiai munkanélküliség.

A szlovákiai munkahivatalok a múlt hónap végén 167 278 rendelkezésre álló állásigénylőt tartottak nyilván. A szeptemberi adatokkal összehasonlítva ez 7743 fős csökkenést jelent. Éves összevetésben azon igénylők száma, akik azonnal munkába állhattak volna, 79 316 fővel csökkent – írja a hirek.sk.

„A modern Szlovákia történetében még sosem volt olyan alacsony mértékű a munkanélküliség, mint 2017 októberében“ – mondta sajtótájékoztatóján Robert Fico (a fotón).

A miniszterelnök jó példaként a 29 évnél ifjabbak és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatottságának támogatását célzó intézkedéseket, valamint a legkevésbé fejlett hazai járások támogatásának bevezetését említette.

A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy Szlovákiában már nincs olyan járás, amelyben a munkanélküliség nyilvántartott mértéke 20 százalékosnál nagyobb volna.

„Úgy tűnik, hogy ha ez a jelenség folytatódik, akkor átlépjük a bűvös 6 százalékos lélektani határt“ – mondta el Fico a munkanélküliség mértékének várható csökkenése kapcsán.

Kiszámlázott pénzük negyedére várniuk kell a hazai vállalkozásoknak

A cégek összesített árbevételének mintegy 28 százaléka olyan összeg, amit már kiszámláztak, de még nem fizettek ki.

A vállalati követeléskezelési szakmában dolgozók 91 százaléka úgy véli, hogy Magyarországon nem romlott a fizetési morál az elmúlt egy évben, de a cégek összesített árbevételének mintegy 28 százaléka így is olyan összeg, amit már kiszámláztak, de még nem fizették ki. Ebben a még le nem járt fizetési határidejű számlák éppúgy benne vannak, mint a lejártak vagy akár a jogvita folytán elhúzódó ügyek – derül ki az Opten céginformáció szolgáltató adataiból. 

A magyar vállalatok kintlévősége átlagosan az éves bevételük több mint 28 százaléka. Mivel a cégek kintlévősége általánosságban 5-szörösen meghaladja nyereségüket, így könnyen belátható, hogy a számlák (vagy egy részük) tényleges kifizetésének elmaradása komolyan veszélyezteti az egyes cégek működését éppúgy, mint az egész gazdaságot. 

A II. Országos kereskedelmi hitelkockázati konferencián részt vett szakemberek 98 százaléka véli úgy, hogy a céginformációs rendszerek használatával javulnak a kockázatkezelési folyamatai; 76 százalékuk szerint ez a javulás jelentős mértékű.

A munkaerő-piaci fordulat hatására Magyarország megközelítette a teljes foglalkoztatást. De az is fontos, hogy a versenyképesség növelése révén Magyarország egy tőke- és tudás-intenzív növekedési pályára álljon – idézi az összegzés Balatoni Andrást, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetőjét. 

Ennek első jelei már az idei évtől jelentkeznek, mivel a beruházások számottevő emelkedését regisztrálhattuk az első fél évben, és a termelékenység is három százalék körül emelkedhet 2018-tól kezdve – jegyezte meg, tartalmazza a tájékoztatás. (MTI)

Több ezer tonna csoki fogy az ünnepek idején

0

Az édességgyártók becslése szerint tavaly több mint kilencmilliárd forintot költöttünk karácsonyi finomságokra.

A választás során ma már a legfontosabb az, hogy valódi csokoládéból készüljön a termék, míg az ár csupán a harmadik helyet foglalja el a fogyasztói döntéshozatalban – mondta Benke Anna, a Magyar Édesség­gyártók Szövetségének titkára a Magyar Időknek.

A pia­ci szereplők szerint az eladott mennyiség évről évre kissé csökken, míg az árbevétel stagnál. A szövetség becslése alapján tavaly összességében 3,4 milliárd forint értékben fogyott a szezonális édességekből, ami 655 tonnának felel meg.

Szaloncukorból eközben – 5,5-6 milliárd forint értékben – 3500-4000 tonna került a kosarakba. A legjobban minden évben a hagyományos csokoládémikulás fogy, az ünnepi édességpiac több mint 60 százalékát lefedve. A második helyen a hagyományos ajándékcsomag és az adventi kalendárium áll, 10-10 százalékos részesedéssel. 

A legkedveltebb szaloncukor továbbra is a zselés, a marcipános, az alkoholos, a ­rumos-diós és a csokoládékrémes, de nem sokkal van lemaradva a karamellás és a kókuszos ízesítés sem.

A nemzetközi trendhez igazodva a hazai boltokba is egyre korábban kerülnek az első szezonális áruk. A gyártást nem befolyásolja a korai szezonkezdés, hiszen a nagy üzletláncok jellemzően már az év első harmadában-felében megállapodnak a megvásárolni kívánt mennyiségről.

Akár a 40 százalékot is meghaladhatja a magyar beszállítók aránya Paks II.-ben

A Roszatom vezérigazgató-helyettese szerint bizonyos munkákban, például az építő-szerelő bázis létesítése során a magyar beszállítói arány jelentősen meghaladhatja a 40 százalékot a Paks II. beruházás megvalósításában, de a magyar cégek jelentős tapasztalattal rendelkeznek az energetikai gépgyártás terén is.

Kirill Komarov, az orosz állami atomenergetikai konszern nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezetője az MTI-nek adott interjúban elmondta: 2018 végéig 15 jelentős beszerzés kiírása várható, összesen mintegy 2 milliárd euró értékben. Nemcsak építési-szerelési munkákra keresnek beszállítókat, hanem berendezések szállítására és szolgáltatások nyújtására is.

A beszállítók felkészítése kulcsfontosságú szempont, ezért képzést szervez számukra a Roszatom. Az AtomEx Európa fórum – amelynek második alkalommal ad otthont Budapest – szintén azt célozza, hogy hatékony együttműködés alakuljon ki a beszállítókkal. Ez a fórum mindenképpen erősíti és bővíti az orosz atomenergetikai ágazat és az európai vállalatok közötti kölcsönösen előnyös együttműködést – mondta a vezérigazgató-helyettes. 

Kirill Komarov beszámolt arról is, hogy az év végén kihirdetik a Paks II. atomerőmű turbinaszigetének berendezéseire júliusban kiírt tender eredményét. Második szakaszában tart az eljárás, amelyen két vállalat, a General Electric magyarországi leányvállalata az Alstom Power Systems vállalattal konzorciumban és az orosz Szilavije Masini cég indult.

A Roszatom első vezérigazgató-helyettese elégedett a Paks II. projekt előrehaladásával. Mint mondta, számos területen aktív munka folyik, ami a műszaki dokumentáció elkészítését éppúgy érinti, mint a beszállítókkal kapcsolatos munkát, valamint a létesítési engedélykérelem összeállítását és a tervezést. 

A csúszást illetően emlékeztetett a határidők módosulásának objektív okaira, arra, hogy az Európai Bizottság vizsgálata 16 hónapig tartott, ami óhatatlanul a Paks II. projekt építési menetrendjének átgondolásához vezetett. Kirill Komarov azonban hozzátette, a magyar partnerekkel közösen minden erejükkel azon vannak, hogy kompenzálják azt az elmaradást, ami nem a felek hibájából következett be. Megerősítette: a jövő év elejére tervezik, hogy megkezdik az építési-szerelési bázis létrehozását.

A Roszatom vezető tisztségviselője kitért arra is, hogy a cég tíz évre szóló megrendelésállománya meghaladja a 133 milliárd dollárt, az összeg 2015 óta 20 százalékkal emelkedett. A Roszatom továbbra is világelső az urándúsítás terén, a világ első három cége között szerepel az uránbányászatban és az -exportban és 17 százalék a részesedése a nukleáris fűtőanyagok piacán.

A  Roszatomnak volt tavaly a világon a legtöbb megrendelése új atomerőművek építésére. A megvalósulás különböző szakaszában van 34 atomerőművi blokk Európában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában és Észak-Afrikában. Kiemelte, hogy egyetlen versenytársa sem képes atomerőművet kulcsrakész állapotban átadni, illetve teljeskörű, az atomerőmű teljes életciklusát lefedő szolgáltatásokat nyújtani. (MTI)

Fotó: Kirill Komarov, a Roszatomvezérigazgatójának első helyettese és Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern Atomex Europe 2017 beszállítói fórumán Budapesten

Polaroid kamerává alakítható át a mobil

0

A Polaroid és a Motorola új Moto Modot fejlesztett ki a cég Moto Z szériás mobiljaihoz. A Polaroid Insta-Share Printer olyan kiegészítő, amellyel a Moto Z-t pillanatok alatt aprócska fotónyomtatóvá lehet alakítani.

A mobil hátuljára csatlakoztatható eszköz a MotoZ kamerájára kapcsolódik, és a mobil Polaroid kamerává alakul át – írja a Computerworld.

A kiegészítővel nem csak a frissen elkészített képeket nyomtathatjuk ki, hanem azokat is, amelyeket a mobilunkon tárolunk. Tartozik hozzá egy alkalmazás is, amellyel nyomtatás előtt szöveggel és szűrőkkel láthatjuk el a fotókat. 

A Polaroid Moto Mod 199 dollárba kerül, vagyis jóval drágább, mint a Polaroid OneStep 2 kamerája, vagy bármely más instant fényképezőgép.

December közepétől lehet élni a startup-befektetői adókedvezménnyel

0

A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda közleménye szerint az érintett vállalkozások társasági adójának alapja a startupokban szerzett részesedésük bekerülési értékével csökkenthető. A kedvezmény igénybe vételéhez mind a startupnak, mind az angyalbefektetőnek kérnie kell nyilvántartásba vételét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. A hivatali eljárás elektronikusan intézhető és díjmentes.

A közlemény kiemeli, hogy a kormány Magyarország Digitális Startup Stratégiájának (DSS) keretében döntött az angyalbefektetők adókedvezményéről. Hozzátették, hogy a digitális fejlesztési irányait meghatározó stratégiák – a DSS mellett Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS), Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS), valamint Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája (DES) – végrehajtása már elkezdődött, emellett jövőre 5 százalékra csökken az internet áfája. (MTI)

Automata alapanyag-tároló csarnokot épít az SBS

Közel félmilliárd forintos beruházással teljesen automatizált alapanyag-tároló csarnok épít az elsősorban nehézgépekhez, ezen belül is jellemzően földmunka-gépekhez alkatrészeket gyártó SBS Kft.

A magyar gazdaságnak a vállalkozások termelékenységét és versenyképességét javító fejlesztésekre van szüksége, a kormány célja ilyen beruházások támogatása – jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára az SBS Kft. alapanyag-tároló csarnokának alapkő-letételi ünnepségén, Erdőtelken.

Szabó Zsolt kiemelte: a hegesztett gépszerkezetek gyártásával foglalkozó SBS Kft. ilyen vállalkozás, mely folyamatos fejlesztésekkel alapozta meg gazdasági sikereit. Beruházásait pedig nem csupán a pályázati források elnyerésétől teszi függővé, hanem saját erőből is képes és hajlandó finanszírozni – húzta alá jelezve, hogy ez az a szemlélet, mely különösen érdemessé teszi a támogatásra.     

Balogh László, a cég ügyvezető igazgatója kijelentette: a 488 millió forintos projekt 50 százalékára pályáztak az Irinyi-terv keretében. Ám a jövő év elejére várható döntésig elkezdik és saját erőből, valamint bankhitelből előfinanszírozzák a mintegy kétezer négyzetméter alapterületű, teljesen automatizált alapanyag-tároló csarnok építését. A jelenleg 248 embert foglalkoztató vállalat építményeinek teljes alapterülete a fejlesztést követően eléri a 20 ezer négyzetmétert. 

Közlése szerint a társaság elsősorban nehézgépekhez, ezen belül is jellemzően földmunka-gépekhez gyárt alkatrészeket. Olyan világhírű márkák beszállítója, mint a Caterpillar, a Liebherr és a Terex. Elmondta: az SBS Kft. termékeinek 95 százalékát exportpiacokon értékesíti, legfőbb célországai Németország, Franciaország, Olaszország, Svédország és Ausztria. 

Az elmúlt évben a cég nettó árbevétele 17,5 millió euró (mintegy 5,4 milliárd forint) volt, idén ennél 20 százalékkal magasabb összegre számítanak. A nyereségük azonban a 2016-os 160 millió forintról várhatóan 100 millió forint körüli összegre esik, mert áraikban nem tudták érvényesíteni a végrehajtott béremelések költségnövelő hatását – tette hozzá Balogh László.       

Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára rámutatott: az Irinyi-terv célja a magyar gazdaság járműipari kitettségének csökkentése, a hatékonyság és termelékenység javítása, valamint a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése. Fontosnak nevezte, hogy a magyar cégek minél nagyobb arányban legyenek részesei nemzetközi beszállítói együttműködéseknek, értékláncoknak és képesek legyenek a folyamatos megújulásra, innovációra. (MTI)

Képünk illusztráció

A világörökség része lehet a nápolyi pizzamesterség

Konferenciákkal, séftalálkozókkal, filmvetítésekkel, kóstolókkal és vacsorákkal népszerűsíti az olasz konyhát november 20. és 26. között Magyarországon is a 2. Olasz Gasztronómiai Világhét.

A világhetet az olasz külügyminisztérium kezdeményezésére rendezik meg a világ száz városában, köztük Budapesten – írja a Turizmus Online.

A másodszor meghirdetett világhét célja az olasz kulináris és borgasztronómiai hagyományok, mint az olasz identitás és kultúra megkülönböztető jegyeinek nemzetközi bemutatása.

A 2. Olasz Gasztronómiai Világhét támogatni kívánja a nápolyi pizzamesterség felvételét az UNESCO szellemi világörökségi jegyzékébe, valamint a valdobbiadenei prosecco-dombok felvételét az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára.

Magyarországon egyre kedveltebbek az olasz élelmiszeripari termékek, a magyarok ebben az évben várhatóan 12 százalékkal több, 314 millió euró értékű olasz élelmiszert, bort vásárolnak.

2017 a pizza éve, Magyarországon is megválasztják az év pizzáját, amelyet az ország mintegy háromszáz éttermének, pizzeriájának vendégei szavazhatnak meg.