A BKIK négy kiemelt területen – dereguláció, forráshoz jutás, tudásátadás, piacra jutás – támogatja a vállalkozásokat, és törekszik arra, hogy új, innovatív és gyakorlatias szolgáltatásokat (pl. pályázati források, „kuponnapok”) nyújtson tagjai számára – mondta el Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a KKVHÁZ által szervezett kisvállalkozás-fejlesztési klub hétfői összejövetelén.
A KKVHÁZ Budapest nevű kisvállalkozás fejlesztési klub november 20-i találkozójának díszvendége Krisán László, a BKIK elnöke volt( képünkön, fotó: KKVHÁZ).
Krisán László nyitóbeszédében rámutatott arra, hogy a mkkv szektort nem szabad homogén közösségként kezelni, mivel a különböző életciklusban lévő vállalkozások eltérő kihívásokkal küzdenek, más-más támogatásra van szükségük. Míg egy induló vállalkozásnak inkább a kezdeti finanszírozás és a szabályozási környezet ismerete, addig egy középvállalkozásnak a külföldi piacra jutás vagy a generációváltás jelent nagy kihívást. A BKIK négy kiemelt t támogatja (dereguláció, forráshoz jutás, tudásátadás, piacra jutás) a vállalkozásokat, emellett törekszik arra, hogy új, innovatív és gyakorlatias szolgáltatásokat (pl. pályázati források, „kuponnapok”) nyújtson tagjai számára.
A BKIK elnöke hiánypótlónak nevezte az olyan kötetlen hangulatú vállalkozói klubokat, mint amilyen a KKVHáz Budapest, ahol a vállalkozások nemcsak ismereteket és közösségi élményt, hanem tevékenységükről közvetlen visszajelzést, pozitív megerősítést is kaphatnak. Krisán László gratulált a KKVHáznak és partnereinek a rendezvény megszervezéséért, egyúttal biztosította a részvevőket arról, hogy a BKIK teljes mellszélességgel támogatja klubot.
Gulyás József, a KKVHÁZ Zrt. vezérigazgatója megköszönte a BKIK, az IPOSZ és a VOSZ támogatását. Elmondta, hogy a kisvállalati szektor szerepe megkerülhetetlen mind a nemzetgazdasági, mind pedig a lokális versenyképességben. A mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv) termelik meg a hazai GDP közel 50 százalékát, és ők foglalkoztatják a munkavállalók mintegy 75 százalékát is. A családi- és kisvállalkozások szervesen beépülnek a helyi közösség életébe, ezért az önkormányzat, a kamara és a helyi vállalkozói szektor aktív és hatékony együttműködése elengedhetetlen a helyi közösség fejlődéséhez. A digitalizációban rejlő előnyök kiaknázása, a tudás tőkébe való hatékony befektetés és a helyi partnerekkel való gyümölcsöző együttműködés nemcsak a mikro- és kisvállalkozások sikerének kulcsa, hanem a helyi közösség fejlődésének is a záloga. A jól működő vállalkozás ugyanis fejleszti környezetét, munkahelyet teremt, adót fizet és erősíti társadalmi szerepvállalását.
A KKVHáz vezérigazgatója rámutatott arra, hogy az önkormányzat vállalkozásfejlesztő szerepe eddig jellemzően rejtve maradt, pedig példaértékű „jó gyakorlatok” léteznek. A KKVHÁZ közössége ezért elindította a KKVBARÁT Önkormányzat mozgalmat és elhatározta, ereje szerint támogatja a települések, kerületek kisvállalkozás-fejlesztési munkáját. Az új mozgalom első kitüntetettjei: Budapest Főváros VIII. kerülete (Józsefváros) és XIV. kerülete (Zugló) lett.
Dr. Sára Botond, Budapest VIII. kerület alpolgármestere megköszönte a KKVHÁZ elismerését. Elmondta, hogy Józsefváros motorja a számtalan oktatási, kulturális intézmény és a kerületben működő több, mint 2000 kkv. Az ő sikerükben az önkormányzat is maximálisan érdekelt. A kisvállalkozások működtetik a helyi gazdaságot, adót fizetnek és munkahelyet teremtenek, ezzel nagyban hozzájárulnak Józsefváros fejlődéséhez. Az önkormányzat Diák és Vállalkozásfejlesztő Központot (H13) működtet, amelynek kiemelt feladata a startupok felkarolása, a vállalati inkubáció és a szakmai rendezvények szervezése. A kerület kamattámogatással és az önkormányzati üzlethelyiségek kedvezményes bérbeadásával is ösztönzi a sikeres vállalkozások megtelepedését. Az önkormányzat részéről a siker kulcsát Sára Botond a vállalkozói szféra felé való nyitottságban, a rugalmasságban, a kezdeményezések felkarolásában, illetve a támogató, felkészült apparátusban látta. Az alpolgármester megjegyezte, hogy a helyi vállalkozásfejlesztési sikerek mellett kihívásokkal is szembesül az önkormányzat, ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalkozások rendszeres, hatékony tájékoztatására (pl. helyi fejlesztési tervekről) és bevonására.
