Kezdőlap Blog Oldal 573

Év végére megállt a lakásárak emelkedése, de így is sokat drágultak tavaly

0

A tavalyi utolsó három hónapban már csak átlag 1 százalékkal nőttek a magyarországi lakásárak az előző negyedévhez képest, év végére azonban az árak így is 13,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Budapesten egy év alatt 13,3 százalékot drágultak a lakások, míg a vidéki városokban 12,2, a községekben pedig átlag 17,9 százalékkal nőttek az árak.

A tavalyi negyedik negyedév során lassult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme az előző három hónaphoz képest, amihez a vidéki városok átlagárának majdhogynem stagnálása, illetve a valamivel visszafogottabb fővárosi és községi árdinamika is hozzájárult – derül ki a Magyar Nemzeti Bank elemzéséből.

Lakásárak változása településtípusonként

(2010 átlaga = 100 százalék)

Budapesten 2017 utolsó három hónapjában nominális alapon átlagosan 2,1 százalékkal drágultak a lakások. A friss adatok szerint a fővárosban a tavalyi évben folyamatosan mérséklődött a lakásárak negyedéves növekedési üteme, ebbe illeszkedve a negyedik negyedév további lassulást jelent az előző negyedév 2,6 százalékos dinamikájához képest. Az éves növekedési ütem is tovább mérséklődött, a 13,3 százalékos emelkedés pedig már alulmúlja az átlagos éves országos lakásár-drágulás mértékét.

A vidéki városok csupán 0,2 százalékos negyedik negyedéves dinamikája viszonylag erős, 12,2 százalékos éves ütemet jelent, ami ugyanakkor lassulás az előző negyedévek éves dinamikájához képest. A községekben az előző negyedévhez képest visszafogottabb mértékben, 1,9 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az utolsó negyedévben, ami viszont a lakásárak éves növekedési ütemének jelentős, 11,6 százalékról 17,9 százalékra való növekedését vonta maga után az utolsó három hónapban.

2017 negyedik negyedéve során Közép- és Észak-Magyarországot leszámítva az ország minden régiójában emelkedtek a lakásárak nominális alapon, de a dinamika elmaradt az előző negyedévétől. A vizsgált időszakban az egyes régiók városai között a legnagyobb emelkedést az észak-alföldi városok esetén tapasztalhattuk, ahol a lakásárak egy negyedév alatt 2 százalékkal növekedtek.

Ezt követték a közép-dunántúli városok (0,8 százalék), majd a dél- és nyugat dunántúli városok (egyaránt 0,5 százalék). A dél-alföldi városok negyedéves alapon csupán 0,3 százalékkal nőttek, de ez éves alapon a vidéki városok között a leggyorsabb dinamikát eredményezte, az ugyanis nominális alapon 15,6 százalékot tett ki 2017 utolsó három hónapjában.

A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex nominális alapon 1 százalékkal nőtt 2017 negyedik negyedévében, ami lassulást jelent az előző időszaki dinamikához képest. Reálértelemben az aggregált MNB lakásárindex 0,4 százalékkal emelkedett a negyedik negyedévben, ami szintén mérsékeltebb negyedéves dinamikát jelent. A hazai lakásárak éves növekedési üteme nominálisan 13,8 százalékot, míg reálértelemben 11,4 százalékot tett ki 2017 utolsó három hónapjában.

„EU-ezüstérmes” a magyar kiskereskedelmi adat

A februári 2,0 százalék után márciusban 1,8 százalékkal nőtt éves összevetésben a kiskereskedelmi forgalom volumene az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A „nem élelmiszer termékek” forgalma márciusban uniós szinten 1,8 százalékkal nőtt éves összevetésben, az üzemanyagoké 0,8 százalékkal, az „élelmiszer, ital, dohány” kategóriában pedig 2,0 százalékos volt az éves emelkedés.

Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül a legnagyobb, 8,6 százalékos éves forgalomnövekedésnek a máltai kiskereskedők örülhettek, a képzeletbeli dobogó második fokán Magyarország áll (7,2 százalék), a „bronzérmes” pedig (6,5 százalékkal) Lettország.

Év/év alapon csökkenést csupán Németországban (mínusz 1,3 százalék) és Szlovéniában (mínusz 0,5 százalék) regisztráltak a statisztikusok az éve első hónapjában.

Négyből egy ügyfél elfelejti igényelni az adójóváírást nyugdíjbiztosítása után

Tavaly év végére már megközelítette a negyedmilliót az államilag támogatott nyugdíjbiztosítások száma. Az Union saját adatbázisa szerint tavaly az érintettek 25 százaléka elmulasztotta igényelni szja-bevallásában a befizetései után járó adójóváírást, az új szerződők körében ez az arány még magasabb, 34 százalék volt.

A 2014 elején bevezetett államilag támogatott nyugdíjbiztosítás keretében az állam az ügyfelek tárgyévi befizetéseinek 20 százaléka után évi 130 ezer forintig adójóváírást fizet. Az adójóváírás azonban nem kerül automatikusan az ügyfelek szerződésére, azt a május 22-ig benyújtandó személyijövedelemadó-bevallás keretében kell igényelni. A NAV a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül utalja a összeget a biztosítónál vezetett számlára.

Az ügyfelek évről évre egyre tudatosabban járnak el az adójóváírás kapcsán: saját állományunkban például 2015-ben még a szerződők fele mulasztotta el a visszaigénylést, 2016-ban 35, tavaly pedig 25 százaléknyian voltak figyelmetlenek – magyarázza Bárdos Tamás, az Union Biztosító személybiztosítási üzletágának igazgatója. Ez persze még mindig nagyon jelentős arány, a tudatosságot különösen az első befizetési évet követően kell erősítenünk, mivel ebben a körben tavaly is 34 százalékos arányban maradt el a visszatérítés.

A visszatérítés elmaradását ugyanakkor nem csupán az ügyfelek figyelmetlensége okozhatja. Amennyiben a szerződő ezer forintnál nagyobb adó- vagy járuléktartozást halmozott fel, az adóhatóság a tartozás rendezéséig visszatarthatja a folyósítást. Alacsonyabb fizetések mellett az is előfordulhat, hogy más adókedvezmények igénybe vétele miatt az adó összege nem elegendő a teljes körű adójóváíráshoz. Ilyenkor a jóváírás csak csökkentett mértékben kérhető.

A visszatérítések arányának növekedését az ügyfelek tudatosságának javulás mellett az is elősegíti, hogy egyre többen veszik igénybe a NAV adóbevallási tervezetét, amelyben az adóhatóság automatikusan feltünteti a kifizetőktől, többek között a nyugdíjbiztosítási szolgáltatóktól kapott adatokat is.

Az adójóváírás igénylését a biztosító által legkésőbb február közepéig megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Az szja-bevallásokat idén a pünkösdi ünnepek miatt május 22-ig lehet benyújtani, vagyis aki valamilyen okból nem rendelkezik ezzel az igazolással, annak még maradt lehetősége arra, hogy a pótlásról intézkedjen biztosítójának ügyfélszolgálatán.

Akkor sem vész el az összeg, ha valaki a bevallás benyújtását követően vette észre, hogy elmulasztotta az igény feltüntetését: ez a lépés az elévülési időn belül (a tavalyi befizetések után járó visszaigénylések esetében például 2023 végéig) önellenőrzés keretében utólagosan pótolható.

Hévízi mintára fejlesztenék az egyiptomi gyógyturizmust

0

A hévízi egészségturisztika több mint kétszáz éves tapasztalatára építve szeretnék fejleszteni az egyiptomi Dél-Sínai tartomány gyógyturizmusát – közölte a tartomány kormányzója Sarm es-Sejkben magyar és egyiptomi újságírók előtt.

Khaled Fouda csütörtökön késő este tartott fogadást Hévíz városvezetésének tiszteletére Sarm es-Sejkben, ahol elmondta: egyedülállónak számít a magyar fürdővárosban végzett gyógyászati és turisztikai tevékenység, amelyet mintának tekintenek az egyiptomi fejlesztésekben. A mintegy másfél milliós lakosságú Sínai-félsziget déli tartományában található az a Mózes-forrás, amelyet a magyar gyógyturisztikai tapasztalatokat átvéve szeretnének fejleszteni. 

A tartományi kormányzó ugyanakkor arról is beszélt, hogy az Egyiptomba érkező turisták számára biztonságos helynek számít Sarm es-Sejk, ahol jelenleg közel 400 szálloda több mint 64 ezer szobát kínál.

A ma már testvérvárosi együttműködéssel rendelkező Sarm es-Sejk és Hévíz közös lehetőségeiről Papp Gábor polgármester úgy vélekedett, hogy a gyógyászati és a vallási turizmust is ötvözni lehet a Dél-Sínai tartományban található forrás fejlesztésével. A lehetőség kölcsönös, hiszen Hévízre is érkeznek – elsősorban jobb módú – egyiptomi turisták, de számos magyar utazó is felkeresi Egyiptomot, ezért is tartják napirenden a sármelléki Hévíz-Balaton Airport és Sarm es-Sejk – évente 6-8 milliós utasforgalmú – repülőterének összeköttetését. 

Ez utóbbi kapcsán hozzátette, hogy hamarosan indul a 6,6 milliárd forintos sármelléki reptérfejlesztés, ami az egyiptomi utazási és áruszállítási lehetőségek miatt is fontos. Nem új keletű ugyanis a kapcsolat, Sármellékről évek óta rendszeresen indulnak csirke- és más élőállat-szállítmányok Egyiptomba.

Kveck Péter kairói magyar nagykövet az MTI érdeklődésére arról is beszámolt, hogy a magyar-egyiptomi kapcsolatok virágkorukat élik jelenleg, csak az utóbbi három évben kétszer látogatott Magyarországra el-Szíszi egyiptomi elnök, 2016-ban pedig Orbán Viktor miniszterelnök járt az észak-afrikai államban. Egyiptom gazdasági szempontból is komoly lehetőségeket kínál Magyarországnak, elsősorban a járműipari és mezőgazdasági termékek számára. Egykor a magyar buszok és a vasúti szerelvények jelentős szerepet játszottak Egyiptom közlekedésében, ami miatt máig jó híre van a magyar áruknak. (MTI)

Egyre nagyobb károkat okoz a mezőgazdaságban az extrém időjárás

0

Az utóbbi években egyre nagyobb károkat okoz a mezőgazdaságban a hektikus, kiszámíthatatlan időjárás. Tavaly a Groupama Biztosítóhoz közel kétszer annyi növénybiztosítási kárbejelentés érkezett, mint az elmúlt öt év átlaga. Csakúgy, mint az elmúlt években, 2017-ben is a jégeső okozta a legnagyobb károkat.

A Groupama elemzése szerint a mezőgazdasági növénytermesztésben többszörösére emelkedtek az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatti károk a jégeső, a tavaszi fagy, a vihar és az aszály kockázatok esetében az elmúlt években. A rendkívüli időjárási viszonyok miatt a biztosító az elmúlt öt évben folyamatosan növekvő növénybiztosítási kárdarabszámokkal szembesült.

A növénybiztosítások esetében a károk darabszáma 2012 óta közel megduplázódott, míg a kártérítésként kifizetett károk összege hozzávetőlegesen megháromszorozódott. 2017-ben a Groupamához bejelentett mezőgazdasági károk száma az előző évhez képest mintegy 45 százalékkal volt több, míg a kifizetett károk összege több, mint 30 százalékkal haladta meg a tavalyi évi kifizetéseket.

A növénykárok túlnyomó részét jégverés okozta

Az elmúlt évekre jellemző módon a legnagyobb károkat tavaly is a jégeső okozta. 2017-ben a növénykár bejelentések több, mint 80 százaléka jégverésről szólt, emellett még jelentős számban, több mint 10 százalékot meghaladó mértékben érkezett társasághoz fagykár igény. A Groupama 2017-ben a növényállományok jégkára miatt több, mint 3 milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak, a fagykárokra kifizetett összeg pedig meghaladta a félmilliárd forintot.

Az elmúlt öt év adatait elemezve egyértelmű, hogy a jégverés okozza a legnagyobb károkat a magyarországi növénykultúrákban: elmondható, hogy a vizsgált időszakban minden évben a jégveréses károkra kifizetett kárösszegek tették ki a kárbejelentések mintegy 80 százalékát.

Májusban indul a NAK jégkár-mérséklő rendszere

A Groupama a jégkárok egyre növekvő mennyisége miatt üdvözli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jégkár-mérséklő rendszerének kiépítését. A zivatarfelhőkbe ezüstjodidot juttató talajgenerátorok üzemeltetésével várhatóan jelentős, évi több tízmilliárd forintos értéket lehet majd megmenteni az agráriumban.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. Az azonban garantálható, hogy az általunk választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Új lehetőség a gazdáknak

Idén is május 15-ig nyújthatók be a támogatás csökkentése nélkül az egységes kérelmek, melyben a mezőgazdasági biztosítások utáni díjtámogatási igényét érvényesítheti a gazdálkodó. A Groupama 2018-ban – együttműködve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával –  új szolgáltatást kínál a gazdáknak.

Olyan egyedi ajánlatadó alkalmazást fejlesztett ki, mellyel a gazdálkodók ebben a kiemelten fontos időszakban, rendkívül gyorsan és egyszerűen tudnak díjtámogatott növénybiztosítást kötni. A számítógépes alkalmazás a Kamara munkatársainak közreműködésével jut el a gazdákhoz, és egy egyszerűsített, gyors, a legjellemzőbb mezőgazdasági károkra fedezetet nyújtó biztosítási szerződés megkötését teszi lehetővé.

„Új alkalmazásunkkal a gazdálkodók nagyon könnyen, helyben, az Egységes Kérelem igénylésével egyidőben tudnak díjtámogatott és kiegészítő növénybiztosítást kötni, ezért bízunk abban, hogy ez az új lehetőség is hozzájárul ahhoz, hogy azok a gazdálkodók is rendelkezhessenek biztosítási védelemmel, akik korábban idő hiányában, vagy más okból nem kötöttek biztosítást a termesztett növényeikre” – mondta el Balázs András, a Groupama vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási főosztály vezetője.

Az szja-bevallási tervezet nem egyenlő a kész bevallással

0

Vészesen közeledik 2018. május 22-e, a 2017. évi szja bevallások benyújtási határideje. Az e-szja-t övező intenzív kommunikációnak köszönhetően sokan abban a gyakran téves nyugalomban élnek, hogy nekik ezzel kapcsolatban semmi teendőjük nincsen, hiszen az adóhatóság úgyis elkészíti helyettük az adóbevallást. Sajnos minden híreszteléssel ellentétben nem mindenki számára ilyen egyszerű a helyzet – hívja fel a figyelmet Vizer József, az RSM Hungary adómenedzsere.

Mit érdemes ellenőrizni az szja-bevallási tervezet kapcsán?

Érdemes leegyeztetni:

  • Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetektől kapott igazolások adatait a bevallási tervezetbe bekerülő adatokkal.
  • Az adókedvezmények érvényesítéséhez szükséges adatok helyességét, majd szükség esetén pontosítani, vagy kiegészíteni azokat.
  • Egyre több magánszemély veszi igénybe az egészségpénztári szolgáltatásokat és él nyugdíjpénztári befizetések kapcsán igénybe vehető adókedvezményekkel, melyek kapcsán szintén érdemes ellenőrizni a bevallás adatainak helyességét.

Fontos észben tartani, hogy sokak elképzelésével szemben a NAV sem mindenható, csak azokból az adatokból tud dolgozni, amelyek kapcsán valamilyen jogszabály adatszolgáltatást ír elő, és amit az adatszolgáltatásra kötelezett teljesített is – írja friss bejegyzésében Vizer József, az RSM Hungary adómenedzsere.

Amiről a NAV nem tud automatikusan, de az szja-bevallásban szerepelnie kell…

A fenti adatokon felül számos olyan adat és információ létezik, amely nem jut automatikusan az adóhatóság tudomására, ezeket az adóalanyoknak kell összegyűjteni és beállítani az szja-bevallásba.

  • Ennek egyik esete lehet a magánszemély által év közben nem érvényesített családi adókedvezmény, amelyet a magánszemély állíthat be adóbevallásába, illetve a tényleges jövedelmi adatok alapján dönthetnek a szülők a kedvezmény egymás közti megosztási arányáról. Előfordulhat olyan eset is, amikor a munkáltató év közben téves összegben érvényesíti a kedvezményt, illetve olyan is, amikor noha az adóelőleg számítása helyesen történt, viszont adatszolgáltatási hiba miatt a NAV ettől eltérő összegű szja-t állít be a bevallási tervezetbe. Mindezek kapcsán a bevallásban meg lehet tenni a szükséges korrekciót.
  • Másik sokakat érintő adókedvezmény-kategória, melyről sokszor még a közvetlenül érintettek sem tudnak, a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek kapcsán járó szja-kedvezmény, amelyet szintén az adóbevallásban lehet érvényesíteni, és a NAV alapvetően nem rendelkezik az ehhez szükséges információkkal. A kedvezményre jogosultak az szja-alapjukat csökkenthetik az év első napján érvényes minimálbér 5 százalékának és a jogosultsági hónapoknak szorzataként kalkulált összeggel. A kedvezmény érvényesítéséhez orvosi igazolás vagy határozat szükséges.
  • További gyakran előforduló adókötelezettség, amely a magánszemélyek jelentős részére ró plusz feladatot, az ingatlanértékesítésből és -bérbeadásból származó jövedelmek bevallása, amellyel kapcsolatban a NAV szintén nem rendelkezik információval, kivéve az olyan speciális eseteket, amikor valaki kifizetőnek (adatszolgáltatásra és adóelőleg-levonásra kötelezett adóalanynak) adja bérbe az ingatlanát.
  • A külföldről származó jövedelmek egy egészen speciális kategóriát képeznek a személyi jövedelemadózás területén belül. E jövedelmek esetében eltérőek lehetnek az adózási szabályok attól függően is, hogy az adott jövedelem melyik országból származik. Egyes külföldi jövedelmek kapcsán csak tájékoztató adatot kell szerepeltetni a bevallásban, míg például a külföldi befektetésekből (pénzügyi befektetések hozamai, kamat, osztalék stb.) származó jövedelmek után jellemzően adót is kell fizetni a magyar adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek. Tekintettel arra, hogy a külföldi befektetésekből származó jövedelmek kapcsán felmerülő adókötelezettség kalkulációja komoly szakmai felkészültséget igényel, mindenkinek javasoljuk, hogy ilyen jövedelmek adókötelezettségének meghatározása kapcsán vegye igénybe gyakorlott szakember segítségét.
  • Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg az adó 1+1 százalékának felajánlásáról sem! Aki meg sem nézi a bevallástervezetét, az szinte biztosan nem fogja felajánlani az adója 1 százalékát sem, pedig ez az egyeseknek jelentéktelennek tűnő összeg nagy segítség lehet a civil szervezetek és egyházak számára közérdekű és közhasznú tevékenységük ellátásához. Sajnos a tavalyi statisztikák alátámasztják az előzetes félelmeket, és azt mutatják, hogy jelentősen – a korábbi évekhez képest mintegy 12 százalékkal – csökkent az szja 1+1 százalék-felajánlások összege.

Az idei szja-bevallási határidő pontos határideje május 22., így a tervezetek ellenőrzésére is eddig van lehetőség. A bevallási tervezet átnézése és javítása hiányában a NAV által készített tervezetek elfogadott bevallássá válnak, a későbbiekben csak önellenőrzéssel lehet ezeket módosítani.

Megdobta a boltok márciusi forgalmát a húsvét

0

Márciusban a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint 8,5, naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 7,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A nyers adat 2015. január óta a legmagasabb növekedést mutatja.

A húsvéthatást mutatja, hogy márciusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 7,0 százalékkal nőtt a forgalom éves összevetésben az előző két havi 3,6, 4,5 és a tavalyi egész éves 3,0 százalék után – közölte a KSH. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,8 százalékkal nőtt a forgalom, ami viszont fél éve a legalacsonyabb növekedés és  jelentős lassulást jelez a februári 9,2 és a januári 12,5 százalék után. Az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,1 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, a kiugró februári 9,8 százalékot követően.

Az év első negyedévében a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított adata 7,2, a nyers mutató szerint 7,7 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A nem élelmiszer jellegű iparcikkek értékesítése változatlan áron számolva 9,7 százalékkal nőtt, az üzemanyag-fogyasztás 7,5 százalékkal, míg az élelmiszereké 5,1 százalékkal emelkedett. (MTI)

Kétharmaddal több lakás épült az idei első negyedévben, mint egy éve

0

Az idei első negyedévben 3394 új lakás épült Magyarországon, ez 65 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9850 volt, amely 3,4 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Budapesten háromszorosára nőtt az épített lakások száma, a városokban és a községekben is dinamikus volt a növekedés – közölte a KSH. A megyei jogú városokban 38,3 százalékkal több új lakást adtak át az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban, míg a többi városban átlagosan 49,1 százalékos bővülést mért a KSH, a községekben pedig 69,1 százalékos növekedést. 

A természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 50 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 41-ről 50 százalékra emelkedett. A használatba vett lakások átlagos alapterülete öt négyzetméterrel száz négyzetméterre csökkent.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások országos száma 3,4 százalékkal, 9850-re nőtt. Az építendő lakások száma a városokban emelkedett, Budapesten és a községekben csökkent. Az építtetők az esetek 34 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 4,8 százalék, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben eléri a 94 százalékot.

A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján három százalékkal több, összesen 2965 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 978, ami 16 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Lépések a GDPR felé VII. – Kötelező-e a munkáltatónak adatkezelési nyilvántartást vezetnie?

A GDPR előírja, hogy magának a rendeletnek való megfelelés bizonyítása érdekében minden adatkezelő köteles nyilvántartást vezetni a hatásköre alapján végzett adatkezelési tevékenységekről – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi Iroda.

Mint korábban írtuk, a munkáltató adatkezelőnek minősül, így felmerül a kérdés, hogy az adatkezelési tevékenységekről szóló nyilvántartási kötelezettség érinti-e a munkáltatókat – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda „GDPR a HR-ben” sorozatának friss bejegyzésében.

A GDPR egy kivételt fogalmaz meg, amely tartalmazza, hogy mely esetben nem kötelező az adatkezelési nyilvántartás vezetése. Így a nyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozásra vagy szervezetre.

Korai azonban ennek örülni munkáltatóként.

Ugyanis a GDPR azt is előírja, hogy a 250 főnél kevesebb főt foglalkoztató adatkezelőnél is kötelező az adatkezelési nyilvántartás, ha például az adatkezelés nem alkalmi jellegű vagy „személyes adatok különleges kategóriáit” kezeli az adatkezelő (ilyen különleges kategóriájú adat például az egészségügyi adat vagy a szakszervezeti tagságra vonatkozó adat – ezeket a munkáltatók kezelik).

Ezen rendelkezésekből levonható az a következtetés, hogy az adatkezelési nyilvántartást a munkáltatónak vezetnie szükséges, legalábbis a munkahelyi adatok kezelése tekintetében mindenképpen, hiszen az adatkezelés korántsem „alkalmi” típusú: a toborzástól a munkaviszony megszűnésétől számított akár évtizedekig kezel a munkáltató a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyes adatokat.

A sorozat korábbi cikkei

Lépések a GDPR felé I. – Alapok a HR szakember számára
„Szükségesnek érezzük, hogy a GDPR szabályait a munkahelyi adatkezelés szempontjából is elemezzük, ezért cikksorozatunkban a HR-szakemberek számára lényeges pontokat emeljük ki.”

Lépések a GDPR felé II. – Adatkezelési elvek HR szakemberek számára
„Milyen adatkezelési elveknek kell megfelelni a GDPR szerint, amelyek nélkülözhetetlenek a HR tevékenységek körében is?”

Lépések a GDPR felé III. – Milyen jogalapon kezelhetünk HR adatokat?

A GDPR rendelet összesen hat jogalapot határoz meg az adatkezeléssel összefüggésben.
Lépések a GDPR felé IV. – Hogyan fogjunk hozzá?
Az adatvédelemnek minden folyamatot át kell fognia, és minden munkatársnak tisztában kell lennie azzal, hogy az adatvédelmi szempontoknak való megfelelés kulcsfontosságú.

Lépések a GDPR felé V. – Hogyan vizsgáljuk felül a bérszámfejtői szerződéseket?
A GDPR pontosan meghatározza, hogy adatkezelési szempontból milyen tartalmú szerződést kössön egymással az adatkezelő (például egy munkáltató) és az adatfeldolgozó (például a bérszámfejtést megbízottként végző könyvelőiroda vagy ilyen tevékenységre szakosodott cég).

Lépések a GDPR felé VI. – Különleges adatok a HR-ben
Az adatvédelmi jog, így a GDPR is fokozott védelemben részesíti az úgynevezett különleges adatokat.

Ezekre figyeljen, ha nyaralót készül vásárolni

0

Az ingatlanpiaci fellendülés részeként egyre több nyaraló, üdülő talál új tulajdonosra. A másfél milliós horgásztanyától százmillió forintos balatoni palotáig minden van a kínálatban.

Van, aki szereti a változatosságot, és legszívesebben mindig máshol tölti a szabadidejét. Van, aki viszont esküszik az állandóságra: arra, hogy évről-évre a saját üdülőjébe jár vissza, amit a saját ízlése szerint magának alakítgat az évek során. Pecásoknak horgásztónál, vagy egy folyó holtágán; túrázóknak, vadászoknak, síelőknek a hegyekben, erdőszélen; gyerekeseknek vízparton; kertészkedőknek szőlő- vagy hobbytelken – mindegy is, hogy merre, de egy üdülő mindig jól jön.

Manapság kifejezetten befektetésként, kiadásra is sokan vásárolnak nyaralót, vagy eleve úgy rendezik be, hogy távollétükben ki is tudják adni, és így kitermelje a költségeit. Akár kifejezetten magunknak, akár eleve kiadásra szánjuk a nyaralót, van öt dolog, amit a végső döntés előtt mindenképpen meg kell fontolni – Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője foglalta össze a legfontosabbakat.

Mi van a tulajdoni lapon?

Az embert általában a hely szépsége fogja meg, no meg az, hogy a telken álló épületben el tudja-e képzelni a csöndes pihenést. Pedig arra mindig fokozattan figyelni kell, hogy a kiszemelt ingatlan milyen övezeti besorolással, rendeltetés szerinti jelleggel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

Amennyiben ugyanis a besorolás alapján nem lakóházról, hanem üdülőről, hétvégi házról, vagy gazdasági épületről van szó, az alaposan leszűkítheti mozgásterünket akár bővítés, akár hitelfelvétel esetén. A besorolás ugyanis egyaránt meghatározza a beépíthetőségi hányadot, és azt is, hogy a bankok a vételár mekkora hányadát hajlandóak kölcsön adni. Üdülőre, nyaralóra csok-ot sem lehet igénybe venni.

Milyen biztosítás köthető?

Egy nyaralóban – főleg szezonon kívül – ritkábban fordulunk meg. Így ha valami probléma adódik, például betörnek, kipakolják a házat, az csak később derül ki. Egy csőtörés akár hetekig is áztathatja a falakat. Éppen ezért a legtöbb biztosító a sztenderd lakásbiztosításokétól eltérő, szigorúbb feltételekkel köt csak biztosítást. Érdemes alaposan tájékozódni, több ajánlatot is megfontolni és a részletekre is odafigyelve megkötni a biztosítási szerződést. 

Van, aki rendszeresen gondozza?

Egy üdülőben – éppen jellegénél fogva – csak szezonban tartózkodunk, miközben az ingatlannal kapcsolatos teendők folyamatosak. Hacsak nem akarunk rendszeresen lejárni, érdemes helyben megállapodni valakivel, aki gondját viseli a nyaralónknak. Ha kell, levágja a füvet (nehogy a parlagfűirtás elmaradása miatt óvatlanul begyűjtsünk egy kiadósabb büntetést az önkormányzattól), ha kell, intézkedik, vagy csak értesít bennünket, hogy teendőnk adódott. Társas üdülő esetén különösen fontos a jó viszony és a folyamatos kapcsolattartás a közös képviselővel.

Kiszámíthatók-e a költségek?

Saját nyaraló, üdülőház esetén jó előre érdemes körüljárni, hogy milyen állandó közmű- és egyéb szolgáltatási költségekkel kell számolnunk. Ettől még váratlan kiadásra is be kell állítani egy keretet – attól ugyanis, hogy valami váratlan, még nem jelenti azt, hogy elkerülhető. Társas üdülőkben annyival könnyebb a helyzetünk, hogy helyettünk a közös képviselő számol. A közös kert, partszakasz gondozása, a portaszolgálat, az őrzés-védelem húzóssá teheti egy ilyen ingatlan fenntartási költségeit, amit ráadásul a „reálisnál” többnek is érzünk, hiszen valójában csak az év töredékében tartózkodunk ott.

Hosszabb-rövidebb ideig kiadnánk a nyaralót?

Ha eleve kiadásra szánjuk, vagy csak átmenetileg kiadnánk az üdülőnket, célszerű felvenni a kapcsolatot egy helyi ingatlanügynökséggel. Ez megkímél bennünket a folyamatos lejárástól, és leveszi a vállunkról az üzemeltetéssel kapcsolatos terheket is.

Jelenleg az ingatlan üdültetési célú bérbeadásából származó bevétel rendkívül kedvezően adózik, de azért érdemes figyelni az adójogszabályok változását is. Ahogy arra is fel kell készülni, hogy az önkormányzat az idegenforgalmi adó beszedése miatt rendszeresen ellenőrzi, hogy valójában hányan is tartózkodnak éppen az ingatlanban. 

Hogyan rendezzük be?

Ha kizárólag magunknak és családunknak teremtünk második otthont, akkor persze elengedhetjük az ízlésünket és a fantáziánkat.. Ha azonban részben vagy egészben bérbeadásra rendezkedünk be, akkor célszerű olyan ízléssel berendezni a nyaralót, hogy az minden próbát kiálljon. Hasonlóan fontos a praktikumra helyezni a hangsúlyt – hogy minden elképzelhető helyzetre legyen megoldás, és minden látogató a felszabadult kikapcsolódásra tudjon koncentrálni.

Mindenekelőtt az igényeket kell tisztázni

Mindenki másképp szeret pihenni: „aki belvárosi társasházból megy nyaralni, elképzelhető, hogy szeret füvet nyírni, növényekkel bíbelődni” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „Aki viszont zöldövezeti családi házából utazik üdülni – teszi hozzá –, lehet, hogy éppen a kertészkedést szeretné kihagyni”. Minden helyes döntés alapja az önismeret: „Mielőtt vételi döntést hoznánk, a legfontosabb, hogy önmagunkban tisztázzuk: milyen nyaralásra és ebből kifolyólag milyen nyaralóra is vágyunk valójában”.

2018. tavaszi gazdasági előrejelzés: mit mutat a brüsszeli üveggömb?

4 százalékos magyarországi és 2,3 százalékos uniós GDP-növekedést prognosztizál 2018-ra az Európai Bizottság.

A gazdasági növekedés üteme tavaly felülmúlta a várakozásokat az EU-ban: 2,4 százalékkal tízéves csúcsot ért el. A magánfogyasztás intenzív maradt, míg az export és a beruházások növekedtek. A munkanélküliség tovább csökken, mostanra elérte a válság előtti szintet, és bizonyos tagállamokban egyre nehezebb betölteni az álláshelyeket. Az erőteljes növekedés elősegíti a költségvetési hiány és az adósságszint további csökkentését, valamint a munkaerő-piaci feltételek javulását.

Az EU gazdasági növekedése várhatóan 2018-ban is erős marad (2,3 százalék), 2019-re pedig csupán elhanyagolható mértékben lassul (2 százalékra). A munkanélküliség várhatóan tovább csökken: a 2017. évi 7,6 százalékról 2018-ban 7,1 százalékra, 2019-ben pedig 6,7 százalékra. A gazdaság azonban egyre inkább ki van téve a külső kockázati tényezőknek, amelyek megerősödtek és negatívabbá váltak.

A fogyasztóiár-infláció ez év első negyedében lassult, azonban a következő negyedévekben – részben a nemrég megemelkedett olajárak miatt – várhatóan kissé növekedni fog. Mivel több tagállamban szűkebbek a munkaerőpiacok és gyorsabban növekednek a bérek, az árnyomás is növekszik. Az inflációs előrejelzés az EU egészére erre az évre 1,7 százalék, 2019-re pedig 1,8 százalék.

Mivel a tagállami költségvetések a javuló munkaerő-piaci feltételek hatásait élvezik, ideértve az alacsonyabb szociális juttatásokat, várhatóan 2018 lesz az első olyan év a gazdasági és monetáris unió létrejötte óta, amelynek során valamennyi kormány a GDP 3 százaléka alatt tudja tartani a költségvetési hiányt. Az EU összesített államháztartási hiánya az előrejelzés szerint 2018-ban és 2019-ben is 0,8 százalék lesz – olvasható a bizottság közleményében.

Magyarországon 2017-ban 4,0 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés az erős hazai keresletnek köszönhetően, amely az előrejelzés szerint idén is fennmarad (2018: 4,0 százalék, 2019: 3,2 százalék). A munkanélküliség tovább fog csökkeni (2018: 3,7 százalék, 2019: 3,6 százalék), a bruttó államadósság szintje szintén tovább csökken (2018: 73,3 százalék, 2018: 71,0 százalék), az infláció pedig átmeneti lassulás után jövőre valamelyest felgyorsul (2018: 2,3 százalék, 2019: 3,0 százalék) a bizottság előrejelzése szerint.

Az Európai Bizottság következő előrejelzése júliusban a 2018. nyári időközi gazdasági előrejelzés lesz.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható, ezek pedig a Magyarországra vonatkozó legfontosabb adatok:

Valóban laktózmentesek voltak az annak mondott tejfölök

Laktózmentes tejfölök biztonsági és minőségi paramétereit vizsgálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az ellenőrzött kilenc termék mind megfelelt az előírásoknak, de két tejföl gyártóját jelölési hiba miatt figyelmeztetni kellett.

Egyre több gyártó, forgalmazó szentel külön figyelmet a táplálkozási allergiában vagy intoleranciában szenvedő vásárlók igényeinek kielégítésére. A Nébih ezért kilenc laktózmentes, 20 százalékos zsírtartalmú tejfölt vizsgált meg. A tejtermékek mindegyikét Magyarországon gyártották. A laboratóriumi vizsgálatok szerint mind a kilenc termék kimutatási határérték (<0,1g/100g) alatt tartalmazott laktózt, azaz valóban laktózmentesnek mondhatóak.

A „klasszikus” tejfölökhöz hasonlóan laktózmentes társaikat is ellenőrizték nem engedélyezett anyagok használata és hamisítás szempontjából a Nébih szakemberei. E tekintetben is jó eredmény született, hiszen mind a kilenc termék tejszínből és a tejföl gyártásához szükséges élő tejsavbaktériumokból készült, azokat nem hamisították növényi zsírral, és egyéb, nem engedélyezett adalékanyagot sem találtak bennük.

A tejsavbaktériumok száma és a zsírtartalom is megfelelt a vonatkozó élelmiszerkönyvi előírásoknak. Csupán két jelölési hiba miatt kellett figyelmeztetni egy-egy vállalkozást, mivel nem táblázatos formában tüntették fel a tápértékeket. A Nébih emiatt kötelezi a cégeket termékük jelölésének javítására.

A lakózmentes tejfölök kedveltségi vizsgálatán laikus és szakértő, laktózrérzékeny és „átlagos” kóstolók egyaránt bírálták a tejkészítményeket. Az értékelési szempontok a külső megjelenés, az állomány, az illat és az íz voltak. A laktózmentes, 20 százalékos zsírtartalmú tejfölök tesztjén első helyen a Milfina végzett. Második lett a Pilos laktózmentes tejföl, míg harmadikként a Mizo laktózmentes terméke zárt.

További információk és a részletes vizsgálati eredmények elérhetők a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán.

Már kivonták a forgalomból a régi 1000 forintos bankjegyek felét

A március 1-én forgalomba hozott, megújított 1000 forintos bankjegyek forgalomba áramlása gyors ütemben halad. Ennek következtében a forgalomba kerülésük óta eltelt időszak alatt az 1000 forintos bankjegyeknek már több mint a fele újakra cserélődött.

A jelenleg forgalomban levő régi 1000 forintos bankjegyeket 2018. október 31-ig lehet a készpénzforgalomban használni, ezt követően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonja azokat, s a készpénzes vásárlások alkalmával 2018. november 1-től már csak az újakkal fizethetünk – írja közleményében az MNB.

A régi bankjegyek a bevonási határnapot követően nem veszítik el értéküket. Minden bank- és postafiókban három évig, az MNB lakossági pénztárában pedig húsz évig, azaz 2038. október 31-ig, díjmentesen átválthatók – azonos címletű – törvényes fizetőeszközre.

Az MNB felhívja minden olyan parkoló- menetjegy- ital- és áruautomata üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették meg, azok –mielőbb készítsék fel berendezéseiket az új 1000 forintosok elfogadására annak érdekében, hogy a lakosság az új bankjegyekkel is zökkenőmentesen használhassa ezeket az automatákat.

 Az MNB honlapján, a bankjegy és érme internetes oldalon további részletes információ található a bankjegyek biztonsági elemeiről, a bankjegyellenőrzés lehetőségeiről, továbbá a megújított bankjegyek kibocsátásával és a régi címletváltozatok bevonásával kapcsolatos gyakran ismételt kérdésekről és válaszokról.

Mától a benzinért és a dízelért is többet kell fizetni

0

Emelte három forinttal a 95-ös benzin és négy forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol pénteken.

Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 378 forintra, a gázolajé pedig 387 forintra nőtt. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb április 27-én változott, akkor bruttó hat-hat forinttal emelkedett az ár, a benzin 375 forintra, a gázolaj 383 forintra drágult.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Magyar devizahiteles ügyet vizsgál az Európai Bíróság

Az Európai Bíróság ügyben eljáró főtanácsnoka szerint vizsgálhatja nemzeti bíróság a devizahiteleknél az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő, jogszabályban rögzített feltétel tisztességtelenségét, ha a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmaztak.

Evgeni Tancsev uniós bírósági főtanácsnok egy magyarországi devizahiteles perrel kapcsolatban megfogalmazott álláspontja szerint az olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a fogyasztót – derül ki az Európai Bíróság közleményéből. (A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot.)

A testület által vizsgált ügyben két magánszemély 2008 februárjában kötött svájci frankban nyilvántartott kölcsönszerződést egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztő részleteket forintban kellett fizetni, de a részletek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik az árfolyamkockázatot.

A későbbiekben az árfolyam változása miatt nagymértékben emelkedtek a törlesztő részletek, ezért a hitelt felvevők 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Factoring ellen. Az eljárásban felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőkre terhelő szerződési feltétel tisztességtelennek tekinthető-e, és emiatt megállapítható-e, hogy az nem kötelezi a kölcsönt felvevőket amiatt, hogy e feltételt a bank nem világosan és érthetően fogalmazta meg.

Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján továbbra is fennálló szinte valamennyi fogyasztói tartozást forintosítottak. Az új törvények azonban továbbra is a kölcsönt felvevőre terhelték az árfolyamkockázatot. 

A Fővárosi Ítélőtábla, amely az ügyet elbírálja, azzal a kérdéssel fordult az Európai Bíróságához, hogy a nemzeti bíróság értékelheti-e tisztességtelennek az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételét annak ellenére, hogy e feltétel érvényességét a magyar jogalkotó megerősítette.

A főtanácsnok a két magyar magánszemély által svájci frankban nyilvántartott kölcsönügylettel, és az erre vonatkozó perrel összefüggésben hangsúlyozta: az olyan feltétel, amelyet jogalkotási beavatkozás tett a deviza alapú kölcsönszerződés részévé, és amely fenntartja az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő eredeti feltételt, az uniós irányelv „értelmében nem tükröz kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket”. (MTI)

Kétnapos nemzetközi konferencia sportgazdasági fókusszal

A Testnevelési Egyetem és a Magyar Nemzeti Kereskedőház május 9-10-én rendezi a Sport és Innováció Nemzetközi Konferenciát. A kétnapos esemény keretében sportágazati vezetők, tudományos, gazdasági és külpiaci szakértők vitatják meg az iparág aktualitásait, az elmúlt időszak legfőbb sporttudományokhoz köthető kutatási eredményeit, illetve az ágazat jövőbeni irányvonalait.

A sportgazdaság a globális piac egyik dinamikusan fejlődő húzóágazata, amely bővelkedik szabadalmakban, magas hozzáadott értéket képviselő technológiai újításokban, illetve más ágazatokban létrejövő innovációkat is egyre szélesebb körben alkalmaz. Mindemellett a sport a legnépszerűbb szabadidős tevékenység is egyben. Mindezek együttes eredménye, hogy a sportágazat a globális piacok egyik meghatározó és vezető szektorává vált, melynek kiszolgálására egy teljes iparág épült. Egyes nemzetközi becslések szerint a sport termeli ki a világ GDP-jének mintegy 2 százalékát.

A Testnevelési Egyetem (TE) a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal (MNKH) szoros együttműködésben a tavalyi évhez hasonlóan idén is megrendezi a Sport és Innováció Nemzetközi Konferenciát. A több száz szakmai érdeklődőt, illetve a mintegy száz hazai és nemzetközi előadót felvonultató kétnapos konferencia keretében sportágazati vezetők, tudományos, gazdasági és külpiaci szakértők vitatják meg az iparág aktualitásait, az elmúlt időszak legfőbb sporttudományokhoz köthető kutatási eredményeit, és az ágazat jövőbeni irányvonalait.

A rendezvény elsődleges célja ösztönözni a sport iparágában megjelenő vívmányok megosztását, a szektoriális együttműködések dinamizálását, valamint az elmúlt időszak tudományos eredményeinek bemutatását. „A sporttudomány kulcsszerepet játszik az életmódjavító és életminőséget fejlesztő eszközök, módszerek létrehozásában, korszerűsítésében, ezért is örülök, hogy másodszor adhatunk otthont egy ilyen egyedülálló rendezvénynek Budapesten” – mondta Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora.

A konferencia kísérőrendezvényeként a TE sport tematikájú fotópályázatot hirdetett a Németh Ferenc-díjért, amelyre majd 100 pályázó nevezett, profik és amatőrök egyaránt. Emellett elméleti és gyakorlati elemekre épülő edzőtovábbképzést szervez a Testnevelési Egyetem, az FC Barcelona képzési kultúrájáért, módszereiért felelős szakmai igazgatójának részvételével. A tréningre előzetesen több mint ezer hazai labdarúgóedző regisztrált.

Az esemény célja továbbá a sportgazdasághoz kapcsolódó diplomáciai és üzleti kapcsolatok kiszélesítése, egyúttal az iparág nemzetközi és hazai szereplői közti partnerkapcsolatok dinamizálása. „Az esemény kiváló lehetőség a hazai és a nemzetközi szakértők közti sportdiplomáciai kapcsolatok elmélyítésére, egyúttal az iparághoz kapcsolódó innovatív magyar fejlesztések reprezentálására. Éppen ezért összesen 20 vállalkozásnak biztosítunk kiállítási lehetőséget az esemény keretében, ezzel elősegítve kapcsolatrendszerük kiszélesítését, nemzetközi exportsikereik elérését” – fogalmazott Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója.

A kiállítói térben az MNKH partnercégei is képviseltetik magukat, így például a Peter’ Aquafitt, a világ első mobil vízi kondigép gyártója, vagy éppen a mára nemzetközileg is igen népszerű Teqball is. Tekintettel a sportgazdaságban, illetve a kapcsolódó szektorokban rejlő üzleti és gazdasági lehetőségekre, valamint a magyar kis- és középvállalkozások nemzetközileg is versenyképes termék és szolgáltatási portfóliójára, a Kereskedőház kiemelt iparágként kezeli a sportgazdaságot és sportdiplomáciát. Az MNKH fókuszált és hangsúlyos szakmai tevékenységnek köszönhetően már számos hazai vállalkozás lépett sikeresen a globális piacokra.

Az MNKH aktív szakmai tevékenységének köszönhetően ért el jelentős üzleti sikereket például a magyar szellemi tulajdont képező és világszabadalom alatt álló sportinnováció, a Teqball is. A cég a Kereskedőház közreműködésével lépett eredményesen a marokkói, illetve a francia piacra. A vállalkozás azóta már 25 országban rendelkezik értékesítési ponttal, és célja, hogy a 2024-es olimpián hivatalos sportágként vehessen részt.

Szintén a Kereskedőház közreműködésével lépett eredményesen a dél-amerikai piacra egy speciális padlóelemeket gyártó magyar cég. Az MNKH hazánk chilei nagykövetségével együttműködve, összeállította a megbízható chilei iparági importőrök listáját a vállalkozás számára és ellátták az exporttevékenység megkezdéséhez szükséges hasznos piaci információkkal, amely így Chilébe szállított különböző közületi és sportpadlókat.

Jelentős sikert értek el továbbá a Kereskedőház szervezésében a világ egyik meghatározó sport kiállításán, a kölni FSB-n bemutatkozó magyar cégek is, akik az esemény keretében megvalósított tárgyalásoknak köszönhetően több mint 60 millió forint értékben adtak árajánlatot.

„A partnereink exportsikerei is kiválóan reprezentálják, hogy az innovatív magyar vállalkozások a világ bármely pontján megállják a helyüket. Célunk, hogy a sportinnovációs konferencia révén egy újabb szakmai platformot hozzunk létre, amely előrevetíti a magyar cégek további nemzetközi sikereit” – mondta Kun Gábor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgató-helyettese.

Fotó: Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója, és Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora

Nem kell aggódni a hazai hústermékek miatt

Az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése után is biztonságosak a hazánkban előállított húsok és húskészítmények – hívja fel a fogyasztók figyelmét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal két, Heves megyében elhullott vaddisznóban mutatta ki az afrikai sertéspestist. A betegség a házi sertésekben nem jelent meg, és ennek az állapotnak a megőrzése komoly nemzetgazdasági érdek – írja közleményében az Agrárkamara.

A kórokozó elleni hatékony védekezés alapja a korai felismerés, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelten kéri az állattartókat és a szakembereket, hogy az állategészségügyi és járványvédelmi szabályokat az ország teljes területén fokozottan tartsák és tartassák be.

Minden elhullott, beteg vagy rendellenesen viselkedő vaddisznóról, sertésről mielőbb értesítsék az illetékes állatorvost. A vírus elleni védekezéshez segítségül szolgál a NAK portálján elérhető, a sertéspestis kapcsán hozott intézkedésekről és az esetleges teendőkről szóló részletes tájékoztató.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai állattartó telepek és húsfeldolgozó üzemek az Európai Unió által megkövetelt magas szintű állategészségügyi felügyelet alatt állnak, ezért az élelmiszerbiztonság garantált.

A magyar feldolgozók által – legálisan és ellenőrzött módon -– előállított sertéshús és sertéshúskészítmények biztonságosak. Az afrikai sertéspestis vírusa egyébiránt nem betegíti meg az embert, a fertőzött állatokkal való érintkezés, de még fertőzött élelmiszer elfogyasztása sem jelent veszélyt.

A NAK partnerszervezetei bevonásával és velük együttműködésben mindent elkövet a hazai állattartók és húsfeldolgozók működőképességének megőrzése, veszteségeinek csökkentése érdekében.

Rossz idő járhat a hazai alacsony borárakra

0

Az erősödő külföldi kereslet és a termelési költségek emelkedése miatt a borok drágulására számít a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.

A tavalyi időjárás világszerte több régió bortermelését befolyásolhatja az idén, a fagy- és aszálykárok a nagy európai bortermelő országokban a mennyiséget és a minőséget is jelentősen visszavetették.

A globális bortermelés a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) adatai szerint 2017-ben majdnem 9 százalékkal esett vissza növekvő fogyasztás mellett, ráadásul az ezredforduló óta a termőterületek is folyamatosan zsugorodnak.

A hiány miatt a magyar kivitel mennyisége 12 százalékkal nőtt, a behozatal pedig 18 százalékkal csökkent tavaly a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, miközben a borszőlő és a must exportja is megugrott 2017-ben – írta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.

Kiemelték azt is, hogy nem csupán a külföldről érkező borok drágulása emelheti az árakat, hanem a belföldi termelés költségeinek növekedése is, mivel a szőlészetben dolgozók számának csökkenése megköveteli a jelentős béremeléseket és a munkaközvetítők alkalmazását.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adataira hivatkozva felidézték, hogy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok februári és márciusi átlagára 5-8 százalékkal volt magasabb a januárinál. (MTI)

Harmadával több új autót adtak el az idei első négy hónapban, mint tavaly

0

Áprilisban folytatódott az újautó-piac növekedése. Több mint 12 ezer járművet értékesítettek, amely kiugró, 39 százalékos bővülést jelent. A lízingfinanszírozás aránya továbbra is magas, mintegy 40 százalékos.

Az idei év óriási bővülést hozott az új autók tavaly is jelentősen növekedő piacán. Áprilisban a kereskedők 12 056 új személyautót adtak el, ez 39 százalékos növekedésnek felel meg. Az év első négy hónapjának mérlege közel 44 ezer új autó, ez pedig 32 százalékos emelkedést jelent. Az eladások bővülése azért is látványos, mert a múlt év azonos hónapjaiban is szép számokat produkált a piac, tehát a magas bázishoz képest következett be a mostani növekedés.

Ezt mutatja, hogy a 2018 első négy hónapjában elért közel 44 ezer darabos újautó-eladás 2016 azonos időszakához képest 57 százalékos plusznak felel meg – derül ki a Datahouse legfrissebb adataiból.

Tóth Zoltán a Magyar Lízingszövetség főtitkára elmondta: az autóleadások növekedésében a lízingszövetség tagvállalatai jelentős szerepet vállalnak, mert az új autók számottevő része, mintegy 40 százaléka most már tartósan lízingfinanszírozás segítségével kerül az új tulajdonoshoz. Az újautó-boom pedig segíti azt is, hogy korszerűbbé váljon a magyarországi autópark, erre szükség is van, hiszen a magyarországi személyautók átlagos életkora meghaladja a 14 évet.

A Datahouse friss jelentése szerint nem csak az új autóknál volt komoly bővülés az idén, hanem a kis- és nagyteherautóknál, valamint a buszoknál is. A kisteherautókból közel 7 ezer fogyott 2018 első négy hónapjában, ez 20 százalékos emelkedés. A nagyteherautóknál a több mint 2400 darabos eladás 50 százalékos többletnek felel meg. A buszeladások 45 százalékkal 258 darabra ugrottak. A motorkerékpár-piac is nőtt: több mint 30 százalékkal, azaz 887 darab kelt el idén januártól április végéig.

Állami pénzt is kap a Fradi a turai beruházáshoz

A Ferencváros kézilabda szakosztálya új sportlétesítményt kap az Alföld és a Mátra határában fekvő Turán.

Mintegy 2700 négyzetméteres kézilabda utánpótlás csarnokot építenek a Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye határában található Turán – írja a Magyar Építők.

A Hevesy György Általános Iskola melletti területen elkészülő épületben egy szabványos 20×40 méteres játéktér mellett 500 fős lelátót is építenek.

A fejlesztést a fővárosi BÁSTYA Millenium Zrt. és a szintén budapesti Bástya Millenium Trade Kft. konzorciuma nyerte el, a projekt összköltsége nettó 656 millió forint lesz.

Az új kézilabda-csarnok finanszírozását részben a Magyar Kézilabda Szövetség, részben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatta.

A turai diákok is használhatják majd a sportcsarnokot.

Még idén elindul a budapesti távhőkörgyűrű déli szakaszának kivitelezése is

Már dolgozik a Főtáv a budapesti távhőkörgyűrű közel kétmilliárd forintba kerülő északi szakaszán, és még ebben az évben sort kerít a déli szakasz egy részének építésére is.

Már épül a Kispest és Angyalföld közötti távhővezeték, a munkáról a lakosság a BKK által bejelentett forgalomkorlátozás kapcsán is értesülhetett – írja a Világgazdaság. Ez a Kispest-Angyalföld stratégiai hőkooperációs távvezeték északi 1-es szakasza, amely része a különálló hőkörzetek összekötését célzó hőgyűrűnek.

A vezeték építése 2019 októberéig tart majd, a munka hat fő ütemből áll, amelynek során egyebek között az M1-es metró alatt is átvezetik a távhővezetéket. A hőkörzetek összekapcsolásával több hőforrás kapcsolható be a rendszerbe, ezzel javítható az ellátásbiztonság, illetve a főváros eddig távhővel el nem látott belső területein is megnyílik a lehetőség távhőszolgáltatásra – közölte a Főtáv a lappal.

A társaság még ebben az évben szeretné megépíteni a Kispest-Angyalföld távvezeték déli szakaszát a Fertő utcától a Kőbányai úton lévő északi járműjavítóig, és ezzel együtt hőszolgáltatást biztosítani az Eiffel műhelyház működéséhez. Épül majd továbbá egy szintén stratégiai gerincvezeték a XIII. kerületi Tahi út – Tatai úton is. A kéménymentes belváros projekt keretében pedig lefektetik a Rác fürdőtől a Városház utcáig, vagyis az Erzsébet hídon átvezetve a belvárosi gerincvezeték első szakaszát is. (MTI)

Képünk illusztráció

Ötlet Mozaik: „A kreativitáshoz Ön kell!”

A májusi lapszámmal megújul az Ötlet Mozaik – közölte a kiadó IQ Press. A férfiakat célzó magazin arculata és a tartalmi felépítése is változik.

A magazin megújítását egy 2017-es kutatás előzte meg, ahol a kiadó felmérést végzett azzal kapcsolatban, hogy milyen hobbiszokások váltak az utóbbi időkben a férfiak kedvenceivé – írja a Kreatív Online.

A barkácsolással, kertépítéssel és az építkezéssel kapcsolatos teendők előkelő helyen szerepeltek.

Az Ötlet Mozaik olvasótáborában kétszer annyi a férfi, mint a nő, túlnyomó többségben vannak a 40-49 évesek. Az átlagosnál magasabb a középiskolai illetve főiskolai/egyetemi végzettségűek aránya.

Az olvasók döntő többsége családi házban lakik és majdnem 90 százaléknak van valamekkora kertje, ami előre vetíti a házzal és kerttel kapcsolatos témák fontosságát.

A lap új mottója: „A kreativitáshoz ön kell, az ötleteket mi adjuk!”

Így telepítheti saját maga a Windows-frissítéseket

0

Ha nem akarja megvárni az automatikus telepítést, letöltheti a PC-jére a Windows 10 April 2018 Update kiadást.

Ha nem akar várni, amíg a Microsoft eljuttatja a számítógépére a Windows 10 legújabb változatának a telepítőfájljait, a következőket kell tennie – olvasható a Computerworld-ön.

Indítsa el a Gépház segédprogramot, nyissa meg a Frissítés és biztonság modult, majd kattintson a Frissítések keresése lehetőségre.

A Windows 10 megtalálja a telepíthető frissítések között az új változatot, és azonnal belekezd a letöltésébe és telepítésébe.

Százezrek csak papíron élnek Pozsonyban

0

Pozsony azt akarja elérni, hogy a „papíron” más településeken élő több százezer lakóját rábírja, helyezzék át állandó lakóhelyüket a fővárosba.

Pozsony hivatalos adatok szerint mintegy félmilliós város, a gyakorlatban viszont a városban közel háromnegyed millióan laknak életvitelszerűen – írja a hirek.sk.

A jelenséget az okozza, hogy az ország más részeiből odatelepülők a legtöbbször azután sem jelentkeznek be állandó pozsonyi lakcímre, hogy ott-tartózkodásuk életvitelszerűvé válik.

A nemtörődömség mellett sokszor anyagi okai is vannak ennek: a vidéki települések lakóinak például előnyösebb feltételeket kínálnak a biztosítótársaságok. Sokan olyan bérleményekben laknak, amelyek után a tulajdonos nem akar adózni, és így a bérlők nem ezt a címet adják meg állandó lakóhelyükként.

A helyzet előnytelenül érinti az önkormányzatot, mivel a városi infrastruktúrát háromnegyed millió ember számára kell finanszíroznia, ám az államkasszából ehhez csak kevesebb mint félmillió lakos után kap dotációt.

Ez évi legalább 10, de akár 60 millió eurós bevételkiesést okoz a helyi önkormányzatnak. (MTI)