Kezdőlap Blog Oldal 567

Pályázatot írnak ki a Kassa-Szepsi vasútvonal üzemeltetésére

0

A Szlovák Közlekedési, Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium további vasútvonalak használatát pályáztatná a Zsolna-Rajec vonal után, ezúttal a Kassa-Szepsi szakaszról van szó.

A hivatalos pályázati kiírás előtt egy évvel, az Európai Unió hivatalos közlönyében is közzétették a kötelező információt – írja a hirek.sk.

„Olyan vonalakat választottunk, amelyek többé-kevésbé önállóak. Elsősorban arra figyelünk, hogy az egész folyamat hibák nélkül fusson le, valamint hogy a közeljövőben megszólítsuk az utazó közönséget, és emelni tudjuk a járatok kihasználtságát” – mondta Érsek Árpád, miniszter.

A Kassa és Szepsi közti 31 kilométeres szakasz egy része már villamosított, a fennmaradó 20 kilométeres szakasz villamosítását 2021-ig végeznék el.

A minisztérium a nyilvános pályázattal azt szeretné elérni, hogy kisebb és nagyobb társaságok számára is elérhető legyen a szakasz üzemeltetésének lehetősége.

A hazai sertésexport negyedét érinti a sertéspestis

0

A sertéságazatra vonatkozó embargó pillanatnyilag az export 20-22 százalékát érinti, és ez az összes termelés 6-8 százaléka, tehát nemzetgazdasági szinten számszakilag nem jelent nagy gondot. Azokat a cégeket ugyanakkor, ahol magas az árbevételen belül a távol-keleti, főként japán export, érzékenyen érintheti az embargó.

Az igazi erőpróba akkor következik, ha a vírus nyugat felé terjed, és eléri a nagy sertéshús-exportáló országokat, Németországot, Hollandiát, Dániát – mondta a Magyar Hírlapnak Tresó István, a K&H agrárfejlesztési főosztályának vezetője.

Amennyiben ezket az államokat kitiltják a távol-keleti piacokról, akkor ennek egyenes következményeként felhalmozódó készleteikkel elöntik az európai piacokat, hat-tíz hónapra erősen lenyomva a hús árát.

A szakértő szerint a megoldás egyértelműen a fejlesztés. Azok a beruházások, amelyek jelentősen javítják a hatékonyságot, és magas szinten biztosítják az állategészségügyi feltételeket – írja a Magyar Hírlap. (MTI)

Ezt várja el a Google az okostelefonokat gyártó cégektől

0

A Google meg fogja követelni az okostelefon gyártóktól, hogy rendszeres biztonsági frissítéseket adjanak ki készülékeikhez.

A Google módosította a mobilgyártókkal kötött szerződéseket, előírva számukra a biztonsági frissítések rendszeres kiadását – írja a Computerworld.

Ennek eredményeképpen jelentősen nőni fog azoknak a felhasználóknak a száma, akik rendszeresen kapnak majd biztonsági javításokat.

A Google jelenleg havonta ad ki javításokat a sérülékenységek megszüntetésére, az ezeket tartalmazó listát a gyártók egy hónappal a nyilvánosságra hozatal előtt megkapják.

Egy felmérésből kiderült, hogy egyes gyártók nem minden biztonsági frissítést juttatnak el készülékeikre, és sok eszköz egyáltalán nem kap rendszeresen frissítést.

Az Android partner program komoly előnyökkel jár a gyártóknak, így valószínűleg elemi érdekük, hogy teljesítsék a Google kérését a biztonsági frissítésekre vonatkozóan, még akkor is, ha ez komoly pluszfeladatokat ró rájuk.

Története legjobb évét zárta tavaly a kecskeméti Mercedes gyár

A tavalyi volt a kecskeméti Mercedes gyár eddigi legjobb éve. Több mint 190 ezer autót gyártottak az üzemben, 4,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, az árbevétel ugyancsak több mint 4 százalékkal, 3,6 milliárd euróra emelkedett.

Tavaly több mint 50 százalékra nőtt a magyar beszállítók részaránya. Magyarországon a Mercedes 23 millió euró iparűzési adót és járulékot fizetett be tavaly a központi büdzsébe és a kecskeméti önkormányzatnak – mondta sajtótájékoztatón Josip Niksic, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. pénzügyi igazgatója.

A cég nyeresége fedezte egyebek mellett az 580 millió eurós karosszéria-üzem és az 1 milliárd euróba kerülő gyár beruházását, a nyeresége így Magyarországon maradt. A tájékoztatón beszámoltak arról is, hogy tovább bővül a kecskeméti Mercedes gyár termelése, az autógyártó és magyar leányvállalatainak vezetése stabilnak látja a cég magyarországi jövőjét.

Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: 2018-ra már most megvannak a megrendelések, megteltek a gyártási könyvek. Hozzátette: néhány hét múlva leteszik az új gyár alapkövét, emellett fejlesztették a meglévő üzemet is, amelyben már gyártják a megújult A-osztály típusú személykocsikat, a következő időszakban legalább 2500 embert vesznek majd fel a meglévő 4000 dolgozó mellé.

A hazai értékesítést végző Mercedes-Benz Hungaria Kft. 26 százalékkal növelte árbevételét, amely elérte a 101 milliárd forintot. A dolgozók száma 10 százalékkal emelkedett – mondta Jörg Schmidt. A cég vezetője kifejtette: a Mercedes-Benz 2017 után 2018 első negyedévében továbbra is piacvezető a prémium személyautók szegmensében 863 értékesített gépkocsival, amely 2017 azonos időszakához képest 33 százalékos növekedés.

„Minden mutatószám azt igazolja, hogy jó döntés volt hosszú távon befektetni, és Magyarországot választani kompakt autóink egyik gyártóhelyszíneként” – mondta Josip Niksic. Christian Wolff kifejtette: tavaly kezdődtek el a Mercedes-Benz második gyárának előkészítő, és tereprendezési munkálatai. Az 1 milliárd eurós beruházás eredményeként egy csúcstechnológiával rendelkező, hatékony gyártási egység létesül az évtized végére. Az új „full-flex” gyárban digitális folyamatvezérléssel, rugalmas termelési rendszerben első- és hátsókerék-meghajtású személygépkocsik is készülhetnek majd – tette hozzá.

Jelezte: 2017 szeptemberében megkezdődött a nyolcezer négyzetméteres képzési központ – a Mercedes-Benz Academy Kecskemét – építése. Az intézmény elsősorban a duális képzésben résztvevő középiskolásoknak és főiskolai hallgatóknak biztosítja majd a legkorszerűbb oktatási eszközöket és technikákat. 2018 szeptemberétől mintegy 250 tanuló és hallgató kezdi majd tanulmányait a duális képzési rendszer keretében – jelezte Christian Wolff. (MTI)

Süli János: határidőre elkészülnek az új paksi blokkok

A Paks II. beruházás ütemterv szerint halad, az új blokkok határidőre elkészülnek, minden reális esély megvan arra, hogy 2026-ban, illetve 2027-ben az új termelő egységek belépjenek a rendszerbe és részt vegyenek a magyar energiatermelésben.

A paksi berugházással kapcsolatban az idei év kiemelt feladatai között van a Paks II. létesítési engedélykérelmének beadása – mondta Süli János, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős ügyvezető miniszter magyar újságíróknak Szocsiban, miután a Roszatom vezetőivel áttekintették a Paks II. beruházás elmúlt időszakban végzett munkáit, és az idei év súlyponti feladatait.

A munka nagyságrendjének érzékeltetésére elmondta: a szükséges dokumentáció, a csatolt mellékletekkel együtt eléri a háromszázezer oldalt. Az új blokkok engedélyezésen túl jelentős feladat még a felvonulási létesítmények építésének megkezdése, mintegy nyolcvan létesítményt építenek. Az objektumok tervezése, engedélyezése, a kivitelezői szerződések megkötése zajlik – tette hozzá.

Süli János kiemelte, a magyar-orosz megállapodás alapján az építők részére szállást, iskolát, óvodát kell építeni, egészségügyi ellátását kell biztosítani. Kifejtette, itt is a tervezés és előkészítés folyik, szeretnék elérni, hogy az atomerőmű építéséhez jövőre érkező dolgozók megfelelő elhelyezést és ellátását kapjanak.

A miniszter elmondta azt is, hogy a GE Hungary Kft.-vel a turbina szállításra kötött szerződés megvalósítása szigorú ütemterv szerint halad, a turbinatender nyertese arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb magyar hányad jelenjen majd meg a beszállításban.

Süli János fontosnak mondta az atomenergia, a paksi bővítés társadalmi elfogadtatását. Magyarországon átlagosan 30 százalék az import aránya az áramfelhasználásban, de az idén március 2-án a behozatal 48 százalékot tett ki, miközben az energiaigény folyamatosan növekszik az országban, tavaly, például, 2,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A Pakson épülő 20,6 megawattos új naperőmű is mutatja, hogy az atomenergia és a megújuló energia egymást szervesen ki tudja egészíteni – mondta.

A Roszatom orosz állami konszern évente megszervezi a nukleáris ipar szereplőinek az Atomexpo nemzetközi konferenciát és kiállítást. Atomexpo 2018 nemzetközi atomenergetikai konferencián és kiállításon hétfőtől szerdáig 68 ország mintegy 3000 képviselője van jelen Szocsiban. Az idei konferencia kerekasztal-beszélgetésein felszólal Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős államtitkár, Lenkei István a Paks II. Zrt. vezérigazgatója, Elter József, az MVM Paksi Atomerőmű műszaki igazgatója.

A rendezvény alkalmával hétfő este adják át az Atomexpo Díjakat. A legjobbak közé került az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. (Paks I.) és a Paks II. Atomerőmű Zrt. pályázata is. A Roszatom mostani rendezvénye tízedik a sorban, 2009 és 2017 között 83 ország mintegy 38 ezer résztvevője volt jelen az Atomexpókon. =(MTI)

Ingyenes wifi-hotspotok: május 15-én indul az uniós pályázat

Május 15-én délután 1 órakor teszi közzé az Európai Bizottság annak a pályázatnak az első felhívását, melynek keretében az európai települések uniós finanszírozásban részesülhetnek ingyenes wifi-hotspotok (vezeték nélküli internet-hozzáférést biztosító pontok) létesítésére.

Az első felhívás során közel 1200 település részesülhet majd egyenként 15 000 euró értékű WiFi4EU-utalványban. Az utalvánnyal a települések wifiberendezéseket vásárolhatnak és wifihozzáférési pontokat hozhatnak létre köztereiken. A sikeresen pályázó önkormányzatoknak ingyenes, biztonságos és reklámmentes wifiszolgáltatásokat kell nyújtaniuk legalább 3 éven keresztül.

Nem részesülhetnek finanszírozásban olyan hálózatok, amelyek ugyanabban a közösségi térben biztosítanának vezeték nélküli internet-hozzáférést, ahol magán- vagy állami cégek már kínálnak ingyenesen és hasonló minőségben wifiszolgáltatásokat.

Az utalványra azok a települések pályázhatnak, amelyek regisztrálnak a WiFi4EU portálon. Eddig már több mint 17 000 település regisztrálta adatait a március 20. óta működő webhelyen. A bizottság a kedvezményezetteket a pályázatok beérkezésének sorrendjében fogja kiválasztani. A területi egyensúly biztosítása érdekében mindegyik uniós tagállam legalább 15 és legfeljebb 95 utalványban részesülhet összesen.

A bizottság 2020-ig további négy felhívást tesz majd közzé a kezdeményezés iránt érdeklődő települések számára.

Parragh László: „nem mondhatom el, hogy mire készülünk, de összességében jóra”

A korábbi két ciklushoz hasonlóan a most alakuló új kormánnyal is együttműködési megállapodást kíván kötni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) – mondta a kamara elnöke hétfőn Nagykanizsán.

Parragh László a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén tartott előadásában azt mondta, nem lenne ildomos a sajtón keresztül üzengetni a tervezett megállapodás előtt annak tartalmáról.

„Nem mondhatom el, hogy mire készülünk, de összességében jóra” – fogalmazott.

Az MKIK elnöke beszélt arról, hogy 2010-ben válságkezelő, majd 2014-ben konszolidációs gazdaságpolitika kezdődött, „most pedig új korszakban vagyunk”, a fenntarthatóságot kell biztosítani, az elért eredményeket tovább erősíteni.

A kamara által 1600 cég megkérdezésével zajlott felmérés alapján a cégvezetők 68 százaléka szerint a szakképzett munkaerő hiánya lehet az akadálya a fenntartható fejlődésnek. Mindössze 8-9 százalék vélekedett úgy, hogy a felsőfokú végzettségűek hiánya miatt, 30 százalékuk azonban a szakképzetlen munkaerő hiánya miatt tartja kevésbé fenntarthatónak a fejlődést.

Parragh László úgy vélekedett: a fejlődés nemcsak a gazdaságot, hanem minden állampolgárt érint, „az az érdekünk, hogy a fejlődés a gazdaságot körülvevő minden alrendszerre hatással legyen”. Kijelentette: a tudás és a gazdaság összekapcsolása nélkül nem lehet sikeres egy ország. „Mindenáron szeretnénk közelíteni a tudást a gazdasághoz”, a jelenleg formálódó kormányzati struktúra is tükrözi ezt.

A fenntartható fejlődés biztosításához szükség van a politikai stabilitásra, az eddigi gazdaságpolitika folytatására és finomhangolására, költségvetési fegyelemre. Nagyon fontos lenne a termelékenység és a hatékonyság javítása, „de ebben nagy bajban vagyunk”, ezen a bérfelzárkóztatási program folytatása segíthet – fogalmazott.

A kamarai elnök arról is beszélt, hogy a megfelelő számú szakképzett munkaerő biztosításához újra kell gondolni a jelenlegi munkaerő-piaci technikákat. „Tabudöntögető javaslataink vannak, ki is fogják verni a biztosítékot” – jegyezte meg anélkül, hogy a részletekre kitért volna.

Parragh László felidézte azt a kormányzati ígéretet, hogy 10 év alatt egymillió új munkahely jön létre, 7 év után ugyanis mostanra 736 ezer új álláshely van már. „Ahhoz hogy Európához közeledjünk, 10 év alatt meg kell duplázni a reálbéreket”, amihez évente 5–6 százalékos reálbér-növekedés szükséges, márpedig ez az elmúlt két évben és idén is 10 százalékos volt.

A munkaadóknak nagyon nagy kihívás a reálbérnövelés, mert a költségek növekedésével jár, s az államnak ugyan rövid távon többletbevétele van, de erről le kell mondania, hogy visszaforgassa ezt a pluszbevételt a gazdaságba. A bérnövekedés ugyanis reálkonvergenciát, a munkaerő megtartását és a fogyasztás növekedését hozza – indokolta Parragh László. (MTI)

Ennyiért számolhatóak el a júniusi üzemanyagköltségek

0

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette honlapján a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásban júniusban alkalmazható üzemanyagárakat.

A 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 379 forinttal, a gázolaj literenként 387 forinttal, az autógáz pedig 222 forinttal számolható el 2018. június 1. és június 30. között.

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie. (MTI)

Már csak 3 forint választ el a 400 forintos gázolajártól

0

Emeli bruttó 7 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 8 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol.

Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 388 forintra nő, a gázolajé pedig 397 forintra emelkedik.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb egy hete változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 2 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 381 forintra, a gázolajé pedig 389 forintra nőtt.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Példaképek terelik a lányokat a természettudományok felé

Elsősorban a nemi sztereotípiák, a hibás társadalmi beidegződések gátolják, hogy több nő építsen karriert az informatika világában – derül ki a Microsoft friss kutatásából. Az áttörést a pozitív minták, a példaképek és a technológiai szakmák élményszerű, gyakorlati kipróbálási lehetőségei segíthetik. Az idei DigiGirlz napot is ennek szellemében rendezte meg a Microsoft.

Felmérések szerint Európában közel négyszer annyi férfi folytat informatikával kapcsolatos tanulmányokat, mint amennyi nő. Az IKT szektorban dolgozó nők aránya emelkedés helyett csökken, és a digitális munkahelyeken dolgozók mindössze 21,5 százaléka tartozik ehhez nemhez. A Microsoft mostani kutatása arra a kérdésre keresett választ, miért nem találják elég vonzónak a lányok és a fiatal nők a természettudományos és informatikai (STEM, azaz Science, Technology, Engineering and Math) pályákat. A vizsgálat szerint a nemek között ezen a téren mutatkozó, objektív szempontokkal megmagyarázhatatlan különbség eltüntetésében a környezetnek, a mintáknak és a példaképeknek van kulcsszerepe – olvasható a Microsoft közleményében.

„A STEM-szakadék felszámolása nem csupán az európai társadalmaknak, hanem az uniós versenyképességnek is hasznára válna, számításaink szerint 2,2–3 százalékkal járulhat hozzá az uniós GDP növekedéséhez” – mondta el Szentkuti Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója

Azok a lányok, akiknek az ismeretségi körében van a STEM pályák valamelyikén dolgozó nő, sokkal nagyobb arányban tudják elképzelni magukat hasonló hivatás gyakorlójaként, mint azok, akik nem láttak ilyen példát maguk előtt. Jelenleg a lányok 30 százaléka kizárólag férfiakkal tudja leírni, milyen egy tipikus tudós, mérnök, matematikus vagy programozó. Úgy tűnik, hogy a szakirodalomban STEM-szakadékként (STEM gap) emlegetett jelenség valójában egy hibásan működő társadalmi hagyomány, amelyet a megfelelő minták kialakításával lehet megváltoztatni.

A kutatás egy másik okot is azonosított, ami miatt a lányok nem vágynak STEM karrierre: ezen megfontolás szerint ezeken a területeken dolgozva nem tudnák kibontakoztatni a kreativitásukat, nem tudnának nyomot hagynia világban – miközben a lányok 91, és a fiatal nők 80 százaléka számára ezek a legfontosabb hajtóerők a jövőtervezésben. Ezzel szemben a ténylegesen valamelyik STEM szakterületen dolgozók közel kétharmada véli úgy, hogy munkája megváltoztatja a világot – márpedig ez az érték szignifikánsan magasabb, mint amit átlagban a női munkavállalók körében mértek.

Az Egyesült Államokban ma már a lányok 31 százaléka bekapcsolódik valamilyen tanórán kívüli, szervezett STEM aktivitásba – szakkörökben, klubokban, tanfolyamokon –, sokkal kézzelfoghatóbb és gyakorlatiasabb tapasztalatokhoz jutva, mint amihez az iskolarendszer önmagában hozzásegítheti őket. Az így szerzett ismeretek teljesen átalakítják az érintettek STEM szakterületekkel kapcsolatos attitűdjét és elképzeléseit: ők valósabb képpel rendelkeznek a tudományos, technológiai és informatikai szakmákról, és akár kétszer-háromszor magasabb arányban érdeklődnek a természettudományos irányú középiskolai tanulmányok, illetve a mérnöki felsőoktatás iránt, mint azok, akiknek nem voltak személyes élményeik. A Microsoft-felmérés tanúsága szerint tehát ahhoz, hogy a STEM területekre vezető ajtók kitáruljanak a lányok előtt, alapvető fontosságú, hogy már iskolásként kipróbálhassák magukat a tudomány, a technológia és az IT egyes szakterületein. Ehhez szükség van pozitív gyakorlati példákra, elérhető példaképekre, a tantervek reformjára, és olyan, az iskolarendszeren kívüli lehetőségekre, amelyek feloldják a meglévő előítéleteket, nemi sztereotípiákat.

„Támogatjuk a kifejezetten a lányok és a nők ICT-kompetenciáinak bővítését célzó kezdeményezéseket, amilyen például a természettudományos és az IT területén megnyíló karrierutakat bemutató Microsoft DigiGirlz. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a fiatal lányoknak példaképet és egy valós karrierutat tudjunk nyújtani, ezzel is támogatva őket a sikerhez vezető, olykor rögös úton” – hangsúlyozta Szentkuti Gabriella.

A DigiGirlz keretében idén különleges kódnap várta a fiatal lányokat és szüleiket, ahol négy különböző foglalkozáson vehették részt az érdeklődők. A Microsoft, a Codecool és a Skool által szervezett eseményen volt Minecraft programozóműhely, rendhagyó szülői értekezlet a hazai techszektor helyzetéről, valamint beszélgetés továbbtanulásról és kifejezetten a lányoknak szóló karrierlehetőségekről.

„Lassan közhely, hogy a jövő az informatikáé, azt azonban, hogy az informatika mindenkié, annál többet kell hangsúlyozni. A programozás valós alternatíva és izgalmas karrierút bárki számára kortól és nemtől függetlenül, ráadásul az ismeretek megszerzését sosem késő elkezdeni” – Boda József, a Codecool ügyvezető igazgatója.

„Kutatások bizonyítják, hogy egy sokszínű csapat jobban teljesít: kreatívabb megoldások születnek, hiszen több különböző nézőpont találkozik. Ez minden területre, így a technológiára is igaz. Az alacsony létszám miatt viszont a női nézőpont ma még kevésbé tud a technológiai alkotásban érvényesülni” – mondja Guzsaly Péter, a Technológiai Oktatásért Alapítvány vezetője. „Mi a Skool projektben azon dolgozunk, hogy minél több lánynak mutassuk meg, hogy a tech világ számukra is nyitott és pont ugyanannyira nekik is való, mint a fiúknak.”

Kép: Microsoft

A CNN is beszáll Budapest imázskampányába

A Magyar Turisztikai Ügynökség elindítja az első átfogó, Budapest központú külföldi kampányát – jelentette be Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója hétfőn Budapesten.

Magyarország kormánya, a fővárossal együttműködve a következő négy évben kiemelten foglalkozik Budapest turizmusával. A főváros új turisztikai arculatához kulcsfontosságúnak nevezte, hogy Budapestnek olyan turisztikai márkát alkossanak, amely keretrendszert biztosít a következő évek nemzetközi kampányaihoz.

A kampánnyal a fő cél, hogy kiemeljék a főváros helyszíneit és programlehetőségeit, amelyek vonzóak a minőségi élményekre nyitott, motivált és magas turisztikai költésű látogatók számára – fejtette ki, hangsúlyozva: szeretnék elérni, hogy Budapest top európai főváros legyen, megelőzve Prágát és elérve Bécset.

Azaz, ha valaki Európába vagy Európában utazik, ne legyen kérdés, hogy nem csak Londont, nem csak Párizst, hanem Budapestet is látnia kell,

A megújuló Budapest turisztikai arculat a Budapest Európa fűszere – „Spice of Europe” – koncepcióra épül, ami kifejezi, hogy az ide érkező vendég megtalál mindent, ami egy klasszikus, európai fővárosra jellemző: így a történelmi örökséget, a színes kulturális kínálatot, az első osztályú gasztronómiát, és virágzó divatot.

A Spice of Europe kampány részeként új turisztikai logót alkottak, új weboldalt és kreatív tartalmakat készítettek, valamint megszületett egy új imázsfilm, amely bemutatja Budapestet, és a főváros metaforikus fűszerességét. Bemutatja azt, hogy a város bejárható, sokféle élményt kínál. A filmben egy fiatal pár visz át Budapesten, akik magyar divattervezők ruháit viselik.

A rendelkezésre álló összeg 65 százalékát online megjelenésre fordítják, 25 százalékát televíziós megjelenésre, kisebb részét pedig nyomatott hirdetésekre.

A kampányban az elsőszámú globális médiapartnerük a CNN lesz, 816 alkalommal fogják sugározni az imázsfilmet a CNN televíziós csatornáin az észak-amerikai, európai régióban, mintegy 205 millió háztartásba eljutva.

A kampány médiabüdzséjének közel 20 százalékát különböző légitársaságok kommunikációs felületeire fordítják. Megjelennek az Iberia, a Ryanair, a British Airways, a Lufthansa, a WizzAir, az American Airlines és a United Airlines fedélzetén.

A médiabüdzsé másik jelentős részét, nagyjából 20 százalékát meghatározó utazási és életstílus magazinokban elhelyezett hirdetésekre fordítják, és hirdetnek a Google-n, a YouTube-on és az Instagramon is.

A hirdetések Budapest legfontosabb küldőpiacain, közöttük Németországban, az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Franciaországban, és Olaszországban jelennek meg. Közösségi média és online felületeken lesznek még hirdetések Kanadában, Írországban, Ausztriában és Svájcban is.

A kampány kreatív tervezése és gyártása, amely magába foglalja egyebek mellett a fotózást, forgatást, a nemzetközi jogdíjakat, a honlap fejlesztést, bruttó 235 millió forint, a nemzetközi médiavásárlásra pedig bruttó 1,3 milliárd forintot fordítanak az első ütemben.

A kedden induló Spice of Europe nemzetközi kampány az első állomás, ami ősszel egy kulturális, télen pedig a téli Budapestet bemutató változattal fog folytatódni. A nemzetközi kampánnyal párhuzamosan két másik kommunikációs kampányt is indít az MTÜ: elindul a tavaszi-nyári forgalomélénkítő belföldi kampány, a harmadik kampány pedig a régióban népszerűsíti majd Magyarország vidéki desztinációit.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes aláhúzta: Budapest nélkül nincs magyar turizmus. A főváros, a kormány, és a szakma egyaránt azon dolgozik, hogy Budapest egyre jobb hely legyen a budapestieknek, a magyaroknak, és a külföldieknek is. Hozzátette: 2010 óta másfélszeresére nőtt a fővárosba érkezők száma, a tavalyi rekordév volt, és ez várhatóan idén folytatódik.

Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke kiemelte: míg a hazai szobakapacitás 35 százaléka – közel 20 ezer szoba – van a fővárosban, addig a külföldi vendégéjszakák 70 százaléka. A szobakapacitás a fővárosban a következő két évben több mint 10 százalékkal bővülni fog, Budapest turisztikai piaca minden eddiginél dinamikusabban bővül. (MTI)

Beruházások az EU-ban: uniós átlag fölött a magyar adat

Megközelítette a 3100 milliárd eurót a beruházások volumene tavaly az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A volumen közel felét az építési beruházások adták, a gépiparra és a fegyvergyártásra az összeg 31, a szellemi tulajdon körébe tartozó termékekre 19 százaléka jutott.

2017-ben a (privát, illetve állami) beruházások az uniós GDP 20,1 százalékát adták, ez az arány 2007-ben még 22,4 százalék volt.

GDP-arányosan a legnagyobb értékű beruházásokat Csehországban hajtották végre (25,2 százalék), Svédországban 24,9, Észtországban 23,7, Ausztriában 23,5 százalék volt, Írországban 23,4, Belgiumban 23,3 Romániában és Finnországban 22,6 százalék volt ez a mutató. A 21,5 százalékos magyar ráta 1 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.

A legalacsonyabb GDP-arányos beruházási ráta Görögországban volt (12,6 százalék), Portugáliában 16,2 százalék, az Egyesült Királyságban 16,9 százalék volt.

2007 és 2017 között a GDP-arányos beruházási ráta csak Svédországban, Németországban és Ausztriában emelkedett, 24 tagállamban pedig csökkent (2007-ben Horvátország még nem volt tag). Magyarországon 2007-ben a beruházások a GDP 23,6 százalékát adták.

Három cég 6 milliárd forintért dolgozik Sopronban

Sopron útjait 13,9 ezer méteren, a járdákat pedig 12 ezer négyzetméteren fejlesztik.

Az Arvia Kft., a Strabag Általános Építő Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft. nyerte a Sopron infrastrukturális fejlesztésére kiírt közbeszerzést.

A beruházásokat 6 milliárd forint összértékű keretszerződés biztosítja – írja a Magyar Építők.

Többek között 31 helyszínen, 13,9 ezer méternyi utat építenek vagy újítanak fel. 13 helyszínen, 12 ezer négyzetméteren építenek és újítanak fel járdát, közművezetéket pedig legalább 3 helyszínen 100 méter feletti hosszúságban építenek.

A projekt része kerékpárutak és parkolók építése, valamint térburkolatok bontása, felújítása, építése.

Tíz vevőből nyolcra rámosolyognak a hazai üzletekben

Világszínvonalon teljesítenek a magyar eladók és a kormányhivatalokban dolgozók a köszönés tekintetében. A Föld ötven országára kiterjedő felmérésben Magyarország a köszönés kategóriájában második helyen végzett, emellett a magyar ügyfelek 86 százalékára rámosolyognak.

Kiadta a 2018-as Mosoly-jelentését a Better Business World Wide, az idei a tizennegyedik ilyen jellegű kimutatás. A friss jelentéshez több mint egymillió, a világ 50 országából érkezett választ dolgoztak fel, a kérdések a vevőket fogadó mosolyra és köszönésre, valamint a kapcsolt értékesítésre vonatkoztak – tájékoztatott a ClientFirst Consulting. Az összes megkérdezett ügyfél 82 százalékára rámosolyogtak, 86 százaléknak köszöntek, míg csak minden második (52 százalék) vevőnek ajánlottak kiegészítő terméket vagy szolgáltatást a vásárlása mellé. A 2016-os eredményhez képest három százalékponttal kapott többet ezúttal a mosoly, és öt százalékponttal a köszönés.

„Jó látni, hogy a magyar eladók és az ügyfelekkel foglalkozó munkatársak évről évre jobban szerepelnek, és egyre több vállalat tűzi zászlójára a vevőkiszolgálás fejlesztését. Ezen fejlesztések jól átgondolt program részei, hiszen felmérések bizonyítják, hogy egy elégedett vevő 2,5-szer többet költ egy vásárlása során, mint egy elégedetlen” – mondta Mózes István, a magyar piacon rendszeres felmérést végző ClientFirst Consulting vezetője. A kapcsolt értékesítés pontszáma évről évre alacsonyabb a másik kettőnél, és bár a 2017-es szám is gyengébb hat ponttal, mint a 2016-os eredmény, mégis látni kell, hogy az első felmérés, vagyis 2004 óta jelentősen javult a helyzet.

Szeretnek mosolyogni a magyar eladók

A magyar ügyfelek 86 százalékára rámosolyogtak, és ezzel az eredménnyel a középmezőnyhöz tartozunk. Először végzett az élen az Egyesült Királyság ebben a rangsorban a maga 94 százalékával, míg holtversenyben második lett 93-93 százalékkal Görögország, Puerto Rico és Oroszország. Ázsia országai közül Hong Kong érte el a legjobb eredményt 66 százalékkal. A legkevesebb mosolyra – 19 százalék – a pakisztáni vevők számíthatnak. A lettek fejlődtek a legtöbbet, ők ugyanis ezúttal 28 ponttal kaptak többet, mint korábban, és náluk a vevők 91 százaléka számíthat az eladók mosolyára.

A legnagyobb visszaesést a dánok könyvelhették el, akik 23 ponttal kaptak kevesebbet, és így 66 százalékot értek csak el. A „legmosolygósabb” kontinens Észak-Amerika, ahol az átlag 93 százalék, a legkevesebb mosoly Afrikában, Ázsiában és a Csendes-óceán szigetein jutott a vásárlóknak. Ha az iparágakat vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a legtöbb mosolyra a szabadidő, a kormányhivatalok, valamint az egészség- és a szépségipar területén számíthatnak az ügyfelek. A közlekedésben dolgozók a legkomorabbak, ugyanakkor jó hír, hogy 2016-hoz képest 18, 2015-höz pedig 33 pontot javított ez az ágazat.

Magyarország a köszönés „Mekkája”

A felmérés szerint a köszönést a közép-európaiak veszik a legkomolyabban, ezt a kategóriát a csehek vezetik 95 százalékkal, és csak egy hajszállal maradtunk le mögöttük mi, a hagyományosan sokat köszönő magyarok a magunk 94 százalékával, és ugyanennyit értek el a szlovákok is.

Az amerikai kontinens legjobbja Peru 89 százalékkal, Ázsiában pedig Pakisztán 79 százalékkal, ami már csak azért is érdekes, mert az ottani eladók akarnak a legkevésbé mosolyogni. Aki köszönésre vágyik az üzletben, hivatalban, az ne utazzon sem Makaóra (56 százalék), sem Marokkóba (48 százalék). Oroszország (92 százalék) és Peru (89 százalék) 21 pontot javított az eredményén 2017-ben.

Meglepő, de így van: a jelek szerint kezdenek leszokni a köszönésről a német (-18 pont, 68 százalék), a dán (-16 pont, 76 százalék), és a lett (-15 pont, 79 százalék) üzletekben, hivatalokban. A kormányzati szerveknél dolgozók ez esetben is jól teljesítettek, hiszen 96 százalékkal vezetik a köszönés iparági rangsorát. Az egészség- és a szépségipar 16 pontot fejlődött, és 90 százalékot ért el. A közlekedésiek és a vendéglátósok mosolyognak a legkevesebbet, ők csak 83 százalékot kaptak.

Van még potenciál a hazai kapcsolt értékesítésben

A Mosoly-jelentésben a kapcsolt értékesítés a 2004-es indulás óta minden esztendőben kevesebb pontot kapott, mint a mosoly és a köszönés. Az átlag most 52 százalék, ami hat ponttal alacsonyabb az előző évihez képest. Idehaza van még mit tenni ezen a területen, hiszen hazánk a rangsor utolsó harmadában található 47 százalékkal.

„Azon cégek, melyek kiemelten foglalkoznak a vevőkiszolgálás fejlesztésével, sokkal magasabb eredményeket érnek el. A Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban Program résztvevőinél ez az érték 65 százalék fölött van, míg a legjobbak esetében 90 százalék fölötti eredményeket mérünk. Ebből is látszik, hogy nagyon megéri fejleszteni az ügyfélkiszolgálást, hiszen ez a fejlesztés többszörösen megtérül” – tette hozzá Mózes István.

A ClientFirst Consultingról

A magyar piacon 16 éve működő ClientFirst Consulting kiemelt célja a megbízói ügyfélkiszolgálási kultúra fejlesztése. Tevékenysége középpontjában próbavásárlások (mystery shopping), ügyfélelégedettség-mérések valamint fejlesztési programok megvalósítása áll. A cég a nemzetközi szakmai szervezet, az MSPA (Mystery Shopping Providers Association) tagja. 2013-tól elsőként a magyar cégek közül a szervezet igazgatótanácsában is képviselteti magát. A ClientFirst 2009 folyamán életre hívta a „Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban” programot és díjat.

A cél a hazai ügyfélkiszolgálási kultúra fejlesztése, valamint országos ügyfélkiszolgálási benchmark kialakítása és biztosítása. A Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban Díj odaítéléséhez számos kritériumnak kell megfelelniük a pályázóknak, a rangsorolás alapjául szolgáló eredmények konkrét méréseken alapulnak. Egy-egy résztvevő vállalat eredményeit 60 százalékban saját ügyfeleinek az ügyfélkiszolgálással való elégedettsége határozza meg, 40 százalékban pedig az általánosságban elvárt vevőkiszolgálási sztenderdek megvalósulása, amit mystery shopping-gal (próbavásárlás) mér a cég.

Kedvező piaci dinamika a hazai vállalatértékesítési és felvásárlási piacon

Ugyan az elmúlt évben a közép-kelet-európai régióban és Magyarországon is bizonyos mértékben csökkent a tranzakciós aktivitás az M&A piacon. A gazdasági növekedés és alacsony forrásköltségek azonban továbbra is kedvező környezetet biztosítanak a tranzakciók megvalósulásához.

A 2017-es évben 376 tranzakciót bonyolítottak a régióban, amely 7 százalékos csökkenést mutat a tavalyi évhez képest. A nyilvános adatok alapján a legnagyobb összegű felvásárlások a távközlési és a pénzügyi szektorban valósultak meg. Az ingatlanpiac sikeres évet zárt, több új befektető is megjelent Magyarországon – derül ki a Deloitte új tanulmányából.

Továbbra is a cégértékesítések több mint 60 százaléka Lengyelországban és Csehországban történik, a két legnagyobb piacon. A 2017-es évben jelentős mértékű visszaesés volt tapasztalható a horvát és szlovén piacokon, míg Bulgária és Románia tovább tudott növekedni a tranzakciók számát tekintve. A szektorok közül továbbra is a fogyasztói szegmens és az ipar a legaktívabbak, melyek együttesen közel 45 százalékát adják a régiós tranzakcióknak.

„A közép-kelet-európai trendekhez hasonlóan, a hazai tranzakciós piacon is csökkenés tapasztalható. A válságot követően Magyarországon az 5 millió dollár összértéket meghaladó tranzakciók száma évi 30-35 között alakult. A múlt évben például 25, 2016-ban pedig 29 tranzakciót zártak a befektetők” – mondta el Bíró Balázs, a Deloitte Magyarország pénzintézetekért felelős vezetője.

A tavalyi év publikusan elérhető tranzakciói közül a telekommunikációs szektorban történtek a legnagyobb összértékű felvásárlások. Egy kockázati tőkealap, a CEE Equity Partners vásárolta meg több mint 200 millió euróért az Invitel-csoportot korábbi tulajdonosától, a Mid Europa Partnerstől. Ehhez az akvizícióhoz fűződik az elmúlt év egy másik meghatározó tranzakciója is, amely során a CEE Equity Partners tovább is értékesítette az Invitel lakossági és kisvállalati üzletágát a Digi Távközlési Zrt.-nek 141 millió euróért.

A telekommunikációs tranzakciós piac további élénkülését mutatja, hogy 2018-ban is már megvalósultak nagyobb ügyeletek, ilyen például a Telenor teljes KKE régiós operációjának a cseh PPF Csoport által történő felvásárlása, vagy akár a Liberty Global német, román, cseh és magyar operációjának eladása a Vodafone számára.

A telekommunikációs szektor mellett mozgalmasnak bizonyult a pénzügyi szektor is, amelyhez köthető például a Netrisk Biztosítási Alkusz Zrt. eladása. A lengyel székhelyű kockázati tőkealap, az MCI Capital vásárolta meg a vállalatot közel 57 millió euróért, amelyet az Enterprise Investors értékesített. A kockázatitőke-befektetők aktivitása továbbra is töretlen, Magyarországon 2017-ben a tranzakciók közel 20 százalékában pénzügyi befektető hajtott végre akvizíciót.

2017 a magyar ingatlanpiac kimagaslóan sikeres éve volt. Miközben a hazai GDP 4 százalék körül növekedett és a finanszírozási költségek is történelmi mélypontra csökkentek, az ingatlanpiac külföldi és hazai megítélése is jelentősen javult.

Összességében a kereskedelmi ingatlanok befektetési volumene ismét megközelítette a 2 milliárd eurót, ami kimagasló eredménynek tekinthető. Több új befektető is belépett a hazai ingatlanpiacra olyan jelentős volumenű és komplex tranzakciókkal, mint például az Aréna Plaza értékesítése (vevő: NEPI Rockcastle) 275 millió euró összértékkel.

A hazai ingatlanpiac kiegyensúlyozott fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a külföldi és hazai befektetők kiegyensúlyozott versenye. A Deloitte tanulmányában megvizsgálta egy általa összeállított kiskereskedelmi, iroda és szálloda ingatlanokat tartalmazó elsődleges (prime) ingatlan-portfólión, hogy miként alakultak az adott ingatlanszegmensekre vonatkozó bérleti bevételek, nettó működési eredmények, a realizált értéknövekedések, illetve teljes éves hozamok.

Ez alapján látható, hogy az ingatlanalapok ugyan egyre vonzóbb befektetési célponttá váltak az egyéb befektetési lehetőségekhez, például az államkötvényekhez, részvényekhez képest, ugyanakkor – részben a szabályozó által előírt magas likvid hányad miatt, részben az ingatlanalapokban lévő ingatlanok gyengébb jellemzői (kor, minőség és elhelyezkedés) révén – az ingatlanalapok nem tudtak lépést tartani az egyedi, elsődleges (prime) befektetések által elért hozamokkal.

A várakozások a piaci hozamok csökkenése tekintetében jelentősen eltérőek. A Deloitte előrejelzése szerint az ingatlanértékek stabilizálódása várható, míg középtávon, ha a jelentősebb turbulenciák el is kerülik az ingatlanszektort, a finanszírozási költségek növekedésével számolni kell.

Új vezérigazgató a Budapest Marriott Hotel élén

A Marriott International az isztambuli Marriott Hotel Sisliből érkező Arne Klehnt nevezte ki a szállodacsoport egyik fókuszszállodájaként működő Budapest Marriott Hotel élére.

A Marriott kötelékében megszerzett 20 éves nemzetközi tapasztalattal rendelkező német szakember Rick Enders helyét vette át, aki a Közel-Kelet egyik legnívósabb dohai szállodájában, a Marriott Marquis City Center Doha Hotel igazgatójaként folytatja munkáját.

Arne Klehn (képünkön) 1998-ban front desk pozícióban kezdte pályafutását a londoni Renaissance Heathrow Hotelben, majd a tengerentúlon is jelentős szakmai tapasztalattal gazdagodott az egyesült államokbeli Renaissance Esmeralda Resort & Spa szállodában.

Szülőhazájába visszatérve Berlinben és Kölnben kamatoztatta tudását, majd a Marriott Regensburg Hotelben megkapta első vezérigazgatói kinevezését. Ezt követően Párizsban több Marriott szálloda sikertörténetének volt részese, a Törökországban eltöltött közel 3 év után pedig most a Marriott budapesti szállodáját választotta új kihívásként.

Az új vezérigazgató a megújuló Budapest Marriott Hotel élén a vendégszobák teljes átalakítása után a szálloda többi területének átépítésére fókuszál majd. A szálloda a felújítási munkálatok jövő évi befejezése után régi külsővel, de tökéletesen megújult vendégtérrel folytatja működését.

Rengeteg hiányosságot talált az MNB a Generali Biztosítónál

Az MNB összesen 67,5 millió forint bírságot szabott ki a Generali Biztosítóra, egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, ügyféltájékoztatási, illetve a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértés miatt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatot folytatott a Generali Biztosító Zrt.-nél. A vizsgálat a 2014. szeptember 29.-től 2018. április 23.-ig terjedő időszakot tekintette át. Bár a jegybank számos hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését. Az MNB ugyanakkor jogsértésként azonosította, hogy a Generali egyes élet- és nem életbiztosítási termékeivel, csoportos hitelfedezeti biztosításaival, illetve termékértékesítési tevékenységével összefüggő belső szabályozási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszerei nem feleltek meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak.

A biztosító a vizsgált kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékeinél nem tett maradéktalanul eleget többek között az üzembentartó és a kötvénynyilvántartó szerv felé fennálló értesítési kötelezettségének, s a következő biztosítási időszak várható díjairól sem tájékoztatott megfelelően.

A Generali biztosítási és kiszervezési szerződéseinek kötelező, illetve lehetséges tartalmi elemei több szerződési feltételt érintően nem voltak összhangban a jogszabályi előírásokkal. Kgfb szerződései például hatályukat vesztett törvényi rendelkezésekre hivatkoztak, az életbiztosítások esetében pedig a szerződési feltételek nem megfelelően tartalmazták a kifizetéshez szükséges dokumentumokra, a felszámított díjakra, s a várakozási időre vonatkozó rendelkezéseket. Nagyobb számú – jellemzően az egyértelműség követelményét sértő – hiányosság merült fel a csoportos hitelfedezeti biztosítási és a lakossági vagyonbiztosítási (casco, lakásbiztosítási) szerződési feltételek tartalmi elemeinél.

A vizsgálat megállapította azt is, hogy a Generali a kgfb, casco, lakás- és társasház biztosításainál nem kellően egyértelműen és részletesen készítette el a díjkalkulációkat. Hiányosságokat tárt fel az MNB a biztosító adatszolgáltatásával, belső szabályozásával kapcsolatban, valamint a biztosítástechnikai tartalékokat, tőkeszükségletet érintő számítások területén, illetve az élet- és nem-életbiztosítási szerződéseihez kapcsolódó ügyféltájékoztatási tevékenysége körében is. Így például a kgfb szerződéseknél több esetben nem vagy nem megfelelő tartalommal küldött felszólító levelet a díjhátralékos ügyfeleknek, illetve tájékoztató levelet a károsultaknak.

A Generali a lakossági vagyonbiztosításainál emellett (a „kötvény” elnevezést is tartalmazó dokumentum használatával) már az ajánlattétel során a biztosítás létrejöttének megtévesztő látszatát keltette a fogyasztókban. Több életbiztosítási szerződést érintően megtévesztően tájékoztatott a biztosítás visszavásárlásával kapcsolatban. Az MNB hiányosságokat állapított meg a biztosító pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatai körében, illetve a tényleges tulajdonosok rögzítését érintően.

A jogsértések miatt az MNB összesen 62,5 millió forint felügyeleti és 5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Generali Biztosítóra, s kötelezte a jogszabályoknak megfelelő működésre. A jegybank a bírságösszeget különösen a biztosító piaci súlyából fakadó piaci- és ügyfélkockázatok, a jogsértések súlyossága, illetve számossága alapján állapította meg. A biztosítónak július 31-ig kell írásban tájékoztatni az MNB-t a jogsértések megszüntetése érdekében tett intézkedéseiről.

Hol, kik számíthatnak NAV-revizorok megjelenésére? – Itt a 20. heti lista

0

Az ADÓtraffipax friss bejegyzéseiből kiderül, kik és hol számíthatnak nagy valószínűséggel operatív ellenőrzésre a 20. héten.

Kiemelt ellenőrzések

A NAV megyei és fővárosi igazgatóságai kiemelten vizsgálják

  • a gépjármű – különösen a használt gépjármű – és gépjármű alkatrész kereskedelmi tevékenységet folytató adózók, valamint a gépjármű szervizek adókötelezettségeinek szabályszerű teljesítését,
  • a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési és bevallási kötelezettség teljesítését és összhangját, valamint a garantált bérminimummal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, és
  • a tagállami információk szerint jelentős összegű be nem vallott közösségi beszerzéssel rendelkező adóalanyok közösségi kereskedelmi ügyleteit.

Bács-Kiskun megye

A NAV Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai kiemelten ellenőrzik május 14. és 20. között Kecelen a számla- és nyugtaadást, valamint az online pénztárgépek üzemeltetését a vendéglátóhelyeken és a kereskedőknél. A közzétett adatok nem zárják ki, hogy máshol is lehetnek ellenőrzések.

Baranya megye

A NAV Baranya megyei munkatársai május 14. és 16. között Pécsett, Pécsváradon, Szászváron, Bólyban, valamint Mohácson és környékén végeznek ellenőrzéseket.

A megyeszékhelyen a piaci kiskereskedők, a zöldség- és gyümölcstermesztők számíthatnak ellenőrzésekre, míg Pécsváradon, Szászváron és Bólyban az élelmiszer-kereskedőknél és a vendéglátóknál ellenőrzik a revizorok a számla- és nyugtaadást, valamint a szabályos foglalkoztatást.

Mohácson és környékén a hús- és hentesáru kereskedőknél, a ruhakereskedőknél, valamint a pékségekben jelenhetnek meg az ellenőrök, ahol a számla- és nyugtaadást, és az online pénztárgép használatát is ellenőrzik, emellett forgalomszámlálásra is sor kerülhet.

Fejér megye

A NAV Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatóságának szakemberei 2018. május 14. és 18. között a piacokon ellenőrzik a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét az áruk eredetét, illetve az online pénztárgép használatát.

Győr-Moson-Sopron megye

A NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2018. május 14. és 20. között fokozottan ellenőrzik a győri vendéglátóhelyeket. Az ellenőrök vizsgálják a nyugta- és számlaadást, az alkalmazottak bejelentését és forgalomszámlálás keretében az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését is.

Hajdú-Bihar megye

A NAV Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatósága az alábbi településeken tervez helyszíni ellenőrzéseket 2018. május 14. és 18. között:

  1. május 14. hétfő: Vámospércs, Nyírmártonfalva
  2. május 15. kedd: Hajdúszoboszló, Hajdúszovát
  3. május 16. szerda: Nyírábrány, Fülöp
  4. május 17. csütörtök: Sáránd, Hajdúbagos
  5. május 18. péntek: Debrecen

A NAV szakemberei elsősorban a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek megfelelő használatát és az alkalmazottak bejelentését ellenőrzik a kereskedőknél, szolgáltatóknál. A pénzügyőrök fokozott figyelmet fordítanak a jövedéki termékek forgalmának ellenőrzésére is.

Jász-Nagykun-Szolnok megye

A NAV Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2018. május hónapban elsősorban a helyettesítő számlázást választóknál terveznek helyszíni ellenőrzéseket.

Az adóellenőrök a számlaadási kötelezettség teljesítése mellett a foglalkoztatás szabályszerűségét, valamint az áruk eredetét is ellenőrzik.

Nógrád megye

A NAV Nógrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága 2018. május 14. és 18. között az alábbi településeken tervez helyszíni ellenőrzéseket:

  • május 14. hétfő: Szécsény és környéke
  • május 15. kedd: Balassagyarmat és környéke
  • május 16. szerda: Pásztó és környéke
  • május 17. csütörtök: Szécsény és környéke
  • május 18. péntek: Salgótarján és környéke

A revizorok vizsgálják a számla- és nyugtaadást, az online pénztárgép használatát, az alkalmazottak bejelentését, és a forgalmazott áruk eredetét.

Pest megye

A NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatóságának szakemberei kiemelten ellenőrzik 2018. május 14. és 20. között a ceglédi piaccsarnokban működő kereskedőket. A revizorok főként a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják.

Az igazgatóság szakemberi kiemelten ellenőrzik májusban a fodrászati, szépségápolási és egészségmegőrző vállalkozásokat, valamint (június 30-ig) a piacokat, vásárcsarnokokat, és az ezek környékén működő kereskedőket. A revizorok főként a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják.

Somogy megye

A NAV Somogy Megyei Adó- és Vámigazgatósága a következő településeken végez ellenőrzéseket május 14. és 18. között:

  • 14. hétfő: Balatonboglár
  • 15. kedd: Siófok
  • 16. szerda: Balatonszárszó
  • 17. csütörtök: Zamárdi
  • 18. péntek: Kaposvár, Balatonföldvár

Az ellenőrzések a nyári szezon közeledte miatt egyre nagyobb mértékben érintik a Balaton-parti településeket. A fenti településeken a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgép használatát vizsgálják a revizorok.

Emellett a fagylaltosok is fokozottan számíthatnak az ellenőri jelenlétre.

Vas megye

A NAV Vas Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai folyamatosan ellenőrzik azokat az adózókat, akiknél az üzemeltetett online pénztárgép éves felülvizsgálata nem látszik a NAV rendszerében.

Az ellenőrzések számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítésére, a foglalkoztatás szabályszerűségére, és az online pénztárgépekkel kapcsolatos kötelezettségekre irányulnak.

ADÓtraffipax

„A NAV honlapján elérhető ADÓtraffipax rovat előre jelzi, hogy hol és mikor kell számítani vizsgálatokra. Az ellenőrzések előre meghirdetésével a NAV támogatja és ösztönzi a vállalkozásokat, hogy tartsák be a szabályokat, önszántukból javítsák a hibákat, pótolják a hiányosságokat, elkerülve ezzel a törvényekből adódó negatív következményeket. Jó tudni azonban, hogy a NAV előzetes, nyilvános figyelmeztetés nélkül is bárhol megjelenhet.”

Erősíti a Windows 10 keresőjét a Microsoft

0

A Microsoft már teszteli a keresési előnézeteket, amelyek sokkal gyorsabbá teszik a munkát.

Nem tökéletes a Windows 10 keresőfunkciója, de a Microsoft a Redstone 5 nyilvános kiadása előtt már javában dolgozik a feljavításán – írja a Computerworld.

A tesztelt szolgáltatások egyike a keresési előnézet. A Microsoft tavaly kezdett dolgozni az ötleten, amely először webkapcsokat támogatott, és a Windows kiterjesztette a megoldást az alkalmazásokra és a dokumentumokra is.

A keresési előnézet jelentősen felgyorsítja bizonyos műveletek elvégzését. Egy böngésző kapcsán kiválaszhatjuk például, hogy elindítsuk az appot, megnyissunk egy inkognitó lapot, rendszergazdaként futtassuk a programot, vagy töröljük a rendszerről.

Nagy károkat okoz Szlovákiában az aszály

0

Szlovákiának számolnia kell a klímaváltozás következményeivel. Az idei április a meteorológiai feljegyzések kezdetétől a legmelegebb volt, ami miatt több régiót is nagy szárazságok sújtanak.

Annak ellenére, hogy télen elegendő csapadék hullott, valamint március is hidegebb volt, az átlagosnál 6 fokkal melegebb április mindent tönkretett Szlovákiában – írja a hirek.sk.

A mezőgazdászok egy része már most a szárazság miatti károkról beszél, és nem szabad megfeledkeznünk a közelmúlt tűzeseteiről sem.

Paradox módon elsősorban Szlovákia északi része küzd vízhiánnyal, de kritikus a helyzet Kelet-Szlovákiában is. A Csallóköz egyetlen szerencséje az, hogy ott folyik a Duna. Korábban a lehulló csapadék 65 százaléka párolgott el, ez az adat mára 70-re kúszott fel, és a helyzet a jövőben csak romlani fog.

Az ország egyetlen esélye, ha csapadéktöbblet esetén tároljuk a vizet, amelyet fel tudunk használni a későbbiekben – mondta Milan Lapin klímakutató, aki szerint Dél-Szlovákia a század végére szubtrópusi jellegűvé válhat.

Pályázatot írtak ki a hazai drónfotósoknak

Május 15-ig lehet nevezni az első Magyar Drónfotó Pályázatra.

A fotópályázat célja, hogy évről-évre összekösse a drónfotós közösséget és a professzionális zsűri díjazza a legkreatívabb munkát – írja a turizmus.com.

A MyactionCam csapata, a DJI termékek, többek között a kereskedelmi forgalomban kapható drónok magyarországi forgalmazója, Kálló Péterrel, a hazai drónfotózás úttörőjével karöltve létrehozta a Magyar Drónfotó Pályázatot, amelyet minden tavasszal kívánnak majd meghirdetni.

Céljuk, hogy évről évre díjazzák és egy kiállítás keretében bemutassák ennek a műfajnak a legjobb hazai munkáit.

Nevezni május 15-ig lehet, a közönségszavazást majd május 28-án zárják.

Már több mint ezer család jelentett csődöt

Ezer fölé emelkedett a családi csődvédelmi eljárások száma. A 2015 vége óta élő szabályrendszer az érintett ezer adós mellett ötszáz adóstárs, háromszáz más kötelezett és nyolcszáz családtag oltalmáról is gondoskodik.

Május 3-ig összesen 1225 adósságrendezési eljárást kezdeményeztek az érintettek, az eljárások közül 1046 jelenleg is zajlik. A folyamatban lévő procedúrák 2723 embernek nyújtanak védelmet – írja a Magyar Idők az Igazságügyi Minisztériumtól kapott adatok alapján.

A cikk felidézi, hogy a magáncsőd iránt kezdetben nagy volt az érdeklődés, a csatlakozók száma azonban nem indult gyorsan növekedésnek: 2015 novemberéig, vagyis az első pár hónapban 150 eljárást kezdeményeztek a pénzügyi nehézségből kiutat keresők, 2016 tavaszán nagyjából 370 procedúra szerepelt a nyilvántartásban, a félezret 2016 őszén lépte túl az eljárások száma.

Korábban több szereplő is felvetette, hogy az eljárást folyamatosan egyszerűsíteni kell, a bonyolult adminisztráció ugyanis elriaszthat egyes érdeklődőket. Ezzel kapcsolatban az igazságügyi tárca a lap kérdésére most azt közölte: a Családi Csődvédelmi Szolgálat folyamatosan gyűjti és elemzi mindazokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyek az eddigi eljárásokban felmerültek és amelyek a jogszabály esetleges módosításakor érdemi támpontokat adhatnak. (MTI)

Május 25-ig pályázhatnak a vállalkozások az Érték és Minőség Nagydíj tanúsító védjegyre

A Kárpát-medencei vállalkozásoknak május 25-ig lehet pályázni az idén először meghirdetett Érték és Minőség Nagydíj tanúsító védjegyre, 47 főkategóriában. A pályázat kitüntetéseit szeptember 11-én, az Országház felsőházi termében adják át.

A kiírásra pályázhatnak a Kárpát-medencéből mindazon vállalkozások, amelyek kiemelten fontosnak tartják a magas minőségű termékek előállítását, szolgáltatások nyújtását. A kiírás óta a konzultációs szakaszban eddig több mint 100 magyarországi és a határon túli érdeklődővel egyeztettek – közölte a kiíró.

Kiss Károlyné Ildikó, az Érték és Minőség Nagydíj Pályázati Titkárság ügyvezető igazgatója a közleményben kiemelte: a kiíróknak az volt a céljuk, hogy a védjegypályázaton részvételt biztosítva egyenlő esélyt teremtsenek nemcsak a Magyarország határain belül, hanem azon kívül működő gazdasági szervezetek számára is.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a közleményben hangsúlyozta: „az RMDSZ számára kiemelten fontos a romániai magyar közösség szülőföldön való boldogulása és gazdasági megerősítése, ezért támogatójaként azt a célt tűzte ki, hogy segíti az Érték és Minőség Nagydíj pályázat kiíróit és lebonyolítóit abban, hogy minél több erdélyi vállalkozó megismerhesse ezt a lehetőséget és éljen a pályázat adta előnyökkel”.

Az Érték és Minőség Nagydíj pályázatot 2018-ban első alkalommal írta ki a DIAMOND Szervezőiroda Bt., a Hajnal Húskombinát Kft., a KÖMI Kft., a Legrand Magyarország Villamos Rendszerek Zrt., a Poli-Farbe Vegyipari Kft., a ProfessionCert Kft., valamint az erdélyi mezőcsávási székhelyű SSM & SIU Kft.

Az Érték és Minőség Nagydíj pályázati rendszer fővédnöke Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. A pályázati rendszer kiemelt támogatója a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága, külhoni támogatója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, szakmai segítséget nyújt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. (MTI)

Így látja a Kúria a munkáltatók kártérítési felelősségét a munkahelyi egészségkárosodásoknál

0

A munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelősségével kapcsolatos perek egységes ítélkezési gyakorlata érdekében összefoglaló véleményt készített a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma. Ebben felsorolták azt is, mi tartozhat a munkáltató ellenőrzési körébe, ami megalapozza kártérítési felelősségét.

A kúriai joggyakorlat-elemző csoport azért vizsgálta ezeket az ügyeket, mert a munkáltató kártérítési felelősségével összefüggő ügyek az összes munkaügyi per egyharmadát teszik ki, és az ezekben az ügyekben hozott bírói döntések nemcsak a munkavállalók, hanem családjuk egzisztenciájára is kihatnak – mondta el Tallián Blanka tanácselnök, a kérdéssel foglakozó kúriai joggyakorlat-elemző csoport vezetője egy háttérbeszélgetésen. 

Emellett a meghozott ítéleteknek van bizonyos „elrettentő hatása” is, nem csak a perben érintett munkáltatók szembesülnek azzal, milyen jogi következményekkel járhat a munkavédelmi szabályok betartásának elmulasztása, és a munkáltató kártérítési felelősségének megállapítása – tette hozzá. 

Elmondta, a joggyakorlat-elemzés során több mint 200, az alsóbb fokú bíróságokról felterjesztett ügyet vizsgáltak meg, elemezték a korábban hozott munkaügyi kollégiumi állásfoglalásokat, a Kúria közzétett elvi határozatait, egyéb közzétett döntéseit és a jogtudományi vonatkozásokat is. Ezek alapján készítették el az összefoglaló véleményt, amely elérhető a Kúria internetes oldalán is. 

Hozzátette: a joggyakorlat-elemző csoport véleménye az, hogy a kollégium az ítélkezési gyakorlat megőrzendő eredményeit is figyelembe véve, fogadjon el egy új kollégiumi véleményt a munkáltató kártérítési felelőssége jogalapjának értelmezéséről és abban tételesen sorolja fel például azt, hogy mi tartozhat a munkáltató ellenőrzési körébe. 

Tallián Blanka elmondta: a munkáltató felel a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett károkért, ezért áttekintették a munkaviszony kérdését és arra jutottak, az akkor is fennáll, ha a munkaszerződést a felek nem foglalták írásba. Vizsgálták azt is, mi alapján lehet elhatárolni, hogy a károkozó körülmény munkaviszonyon belül vagy kívül keletkezett-e, mert a munkáltató felelőssége nem állapítható meg, ha például a munkaviszonnyal össze nem függő „magánmunka” során sérül meg a munkavállaló. 

Hozzátette: a 2012. július 1-je előtt hatályos munka törvénykönyve a munkáltató működési körébe tartozó káreseményekért állapította meg a munkáltató kártérítési felelősségét. Az új Munka törvénykönyvében (2012. évi I. törvény) azonban ezt felváltotta az ellenőrzési kör, vagyis – mint mondta – a bíróságoknak azt kell vizsgálniuk a munkáltató felelősségének megállapításakor, hogy a munkáltatónak volt-e ráhatása, befolyása arra, hogy a balesethez vezető körülményeket elkerülje vagy elhárítsa, mert ha volt és a munkavállaló mégis balesetet szenvedett, akkor a kártérítési felelőssége – kizáró körülmények hiányában – fennáll. 

Jelezte, vizsgálták az okozati összefüggéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot is, vagyis, azt hogy a munkavégzés körülményei és a kialakult betegség, mint kár között a vizsgált ítéletek szerint van-e összefüggés. Például ha valaki vegyszerekkel dolgozik, belélegzi azokat, orvosszakértőnek kell igazolnia, hogy a betegsége ezzel összefügg-e.

A joggyakorlat-elemző csoport tapasztalata szerint egyes esetekben nem választották külön a munkaviszonnyal összefüggés és az okozati összefüggés kérdését, holott a munkáltató kártérítési felelőssége nem állhat fenn a munkaviszonnyal összefüggés hiányában, tehát ekkor az okozati összefüggés vizsgálata szükségtelen – tette hozzá Tallián Blanka. 

Emellett vizsgálták azt is, a munkavállaló munkáltató számára nem ismert betegsége hogyan befolyásolja a munkáltató kártérítési felelősségét és arra jutottak, a munkáltató kártérítési felelősségébe beletartozik a baleset által aktivizált sorsszerű megbetegedés is. 

Áttekintették az úgynevezett látens betegségekkel kapcsolatos kérdést is, amikor a károsult hosszabb időn át dolgozik egészséget veszélyeztető munkakörben, például csillés, vájár, de a munkakörével összefüggő betegséget csak jóval később, akár a munkaviszony megszűnése után állapítják meg. (MTI)