Kezdőlap Blog Oldal 564

Az Agrárkamara tiltakozik az uniós források várható csökkentése miatt

KamaraOnline
-
0
Az Agrárkamara tiltakozik az uniós források várható csökkentése miatt

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határozottan ellenzi az Európai Bizottság nyilvánosságra került javaslatát, amely szerint a jövőben csökkentenék az uniós Közös Agrárpolitika forrásait. A NAK felszólítja az uniós döntéshozókat, hogy kezeljék jelentőségéhez mérten a félmilliárd uniós állampolgárt élelmiszerrel ellátó ágazatot.

A NAK mind hazai, mind nemzetközi szinten – az európai farmereket és szövetkezeteket képviselő  Copa-Cogeca tagjaként is – mindent megtesz annak érdekében, hogy a KAP költségvetési kerete ne csökkenjen az új, 2021. évtől kezdődő időszakban, valamint hogy minél kedvezőbb támogatási konstrukciók kerüljenek kidolgozásra, majd bevezetésre.

Az Európai Bizottság 2018. május elején hozta nyilvánosságra az Európai Unió 2020 utáni ciklusának költségvetés-tervezetét, eszerint csökkentenék a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható keretet. A KAP, így a közvetlen kifizetések – például az egységes területalapú támogatások –, továbbá a vidékfejlesztési támogatások javasolt keretösszegei is szerepelnek a Bizottság által május elején közzétett, 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés-tervezetben, amely meghatározza az irányadó forráselosztást.

A strukturális változásokat is figyelembe véve, kirajzolódik, hogy amennyiben a bizottsági javaslat a jelenlegi formájában valósul meg, a 2021-2027-es KAP költségvetés nominális értéken mintegy 4 százalékos csökkenést szenvedne el, amely reál értéken jóval érezhetőbb visszaesést jelentene. Ezzel folytatódna az a folyamat, hogy az EU-költségvetésen belül a KAP veszít részesedéséből.

Az látható a tervezetből, hogy a területalapú támogatás összege előreláthatóan közel a mostani mértékű maradhat az új periódusban. Ugyanakkor a KAP tervezett forráscsökkentése komolyabb mértékben érintheti a vidékfejlesztési forrásokat. Az európai gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az uniós átlagjövedelem-szint felét sem éri el, annak ellenére, hogy stratégiai jelentőségű az ágazat, hiszen félmilliárd európai állampolgár minőségi élelmiszerrel való ellátását végzi.

Emellett a környezeti fenntarthatóság javításában, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is egyre nagyobb szerepet szánnak az agráriumban tevékenykedőknek, ezzel párhuzamosan egyre komolyabb elvárásokat támasztva számukra.

A NAK felhívja a figyelmet arra, hogy a közvetlen támogatások szintjének megtartása fontos a gazdálkodók megfelelő jövedelmi helyzetének biztosítása miatt, a vidékfejlesztési támogatások pedig épp jellegükből adódóan nem szenvedhetnek forráscsökkenést.

Natura 2000 díjat nyert a parlagi sasokat védő magyarországi projekt

KamaraOnline
-
0
Natura 2000 díjat nyert a parlagi sasokat védő magyarországi projekt

Karmenu Vella környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős uniós biztos kihirdette a 2018. évi Natura 2000 díj hat nyertesét. A természetvédelem kategóriában a parlagi sasokat érintő mérgezések megszüntetését célzó magyarországi partnerséget díjazták.

Az egész Európára kiterjedő Natura 2000 hálózat 27 500 védett helyszínből áll, melyek együttvéve az EU szárazföldi területeinek 18 százalékát, tengeri területeinek pedig 7 százalékát teszik ki. A természet védelmét a fenntartható földhasználattal és gazdasági tevékenységgel ötvöző kezdeményezés célja Európa természeti örökségének védelme és megerősítése, biztosítva a legértékesebb és legveszélyeztetettebb európai fajok hosszú távú túlélését.

A Natura 2000 díj sikeres európai természetmegőrzési projekteket jutalmaz, és felhívja a figyelmet Európa egyik kiemelkedő vívmányára, a védett területek Natura 2000 hálózatára. A 25 döntős közül kiválasztott hat díjazott Bulgária, Észtország, Görögország, Magyarország, Portugália és Spanyolország egy-egy projektje lett.

Természetvédelem kategóriában a BirdLife Hungary által szervezett, a parlagi sasokat érintő mérgezések megszüntetését célzó partnerség nyert. A résztvevők húsz magyarországi Natura 2000 területen és azok közelében lévő élőhelyeken akciókat szerveztek a jogellenes tevékenységek nyomon követésére, nyilvántartották az elpusztult példányokat, biztosították a fészkek háborítatlanságát, és a bűncselekmények elleni sikeres összefogást szerveztek a természetvédők, a vadászok, a rendőrség és az állatorvosok bevonásával. A projekt elindítása óta a mérgezéses esetek száma jelentősen csökkent, és a projekt utolsó két évében a parlagi sasok költőállománya 36 százalékkal nőtt.

A pályázaton bárki indulhatott, aki az uniós Natura 2000 hálózatban közvetlenül részt vesz, így vállalkozások, közigazgatási szervek, civil szervezetek, önkéntesek, földtulajdonosok, oktatási intézmények vagy akár magánszemélyek is. Idén összesen 75 pályázat érkezett szerte Európából, ebből 25 projekt került be a döntőbe, hogy azután egy rangos zsűri kiválassza közülük a legjobbakat.

A brüsszeli díjátadó ünnepségen Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős uniós biztos így fogalmazott: „Megtiszteltetés számomra, hogy elismerésemet fejezhetem ki a ma díjazott projektek mögött álló embereknek, akik fáradhatatlanul dolgoznak közös természeti örökségünk megóvásán és Európa rendkívüli biológiai sokféleségének megőrzésén. Az uniós polgárok közönségdíját idéntöbb mint 50 ezer ember szavazata alapján ítéltük oda, ami jól mutatja, milyen sokat jelent az európaiak számára a természet. Az európai biológiai sokféleség előmozdítására irányuló erőfeszítések mai ünneplése május 21-én folytatódhat, a Natura 2000 hálózat európai napjával.”

A többi nyertes projekt

Az uniós polgárok különdíjában idén a portugáliai Viana do Castelo város Környezetvédelmi Megfigyelőközpontja által létrehozott Természetvédelmi Iskola részesült. Annak érdekében, hogy a helyi iskolások jobban magukénak érezzék egyedülálló természeti örökségüket, a projekt elindítói tereptúrákat szerveznek számukra a Natura 2000 helyszíneken. A diákok így közvetlenül ismerkedhetnek a természettel. Az iskola ugyanakkor tanároknak is tart fenntarthatósági és természetmegőrzési képzéseket. Az ismeretterjesztő programban eddig összesen 20 ezren vettek részt.

A kommunikáció kategória díját a spanyol Natura 2000: kerülj kapcsolatba a biodiverzitással elnevezésű projekt nyerte, amelyben a SEO/BirdLife és az Agencia EFE hírügynökség igyekezett megszólítani az embereket írásos anyagok és riportok segítségével, műhelyek keretében és ötven szupermarketben végzett ismeretterjesztő tevékenység révén. A projekt eredményeképpen Spanyolországban 10 százalékról 22 százalékra emelkedett a „Natura 2000” kifejezést ismerők száma, a Natura 2000 létezéséről tudók 90 százaléka pedig már el is látogatott egy-egy Natura 2000 helyszínre.

A társadalmi-gazdasági előnyök kategóriában, amelyben olyan projekteket ismernek el, amelyek bizonyítják, hogy a természet megőrzése és a gazdasági fejlődés kéz a kézben járhat, az észtországi „alvar” gyepterületek helyreállítására irányuló LIFE projekt lett a győztes. Az Észt Környezetvédelmi Hivatal és partnerei által irányított projekt agrár-környezetvédelmi programok segítségével és több mint 600 földtulajdonossal és helyi mezőgazdasági termelővel szoros együttműködésben sikeresen helyreállította az „alvar” gyepterületet 19 Natura 2000 területen. A projekt keretében a termelők többletbevételhez juthattak a helyreállítási intézkedések során kitermelt fa hasznosítása, valamint a külterjes legeltetési tevékenységekből származó hús és gyapjú értékesítése révén.

Az érdekek/felfogások összehangolása kategóriában a medvékkel való együttélést segítő görög projekt hozta el a díjat. A projektet a CALLISTO nem kormányzati szervezet valósította meg Kastoria körzetben, amely fontos folyosót képez a barna medvék számára Görögország és a Nyugat-Balkán között. A munka eredményeként meredeken csökkent a medvék halandósága, míg jelentősen nőtt a helyi közösség medvék iránti toleranciája. Az emberek és a medvék közötti konfliktusok mérséklése érdekében intézkedéseket hoztak egy újonnan épített autópályán a járművek medvékkel történő ütközésének megelőzésére, hálózatot hoztak létre az őrző-védő kutyák gazdái számára, „medvebiztos” szeméttárolókat helyeztek ki, valamint villanypásztorokat telepítettek a kaptárok és gyümölcsösök védelmére.

A határokon átnyúló együttműködés és hálózatépítés kategóriában az egyiptomi keselyű három földrészen történő megóvására irányuló projekt bizonyult a legjobbnak. A BirdLife görög, bolgár, egyesült királyságbeli tagjai és a WWF Greece között létrejött partnerség keretében 178 vámtisztviselőt képeztek ki Görögországban és Bulgáriában az egyiptomi keselyűk illegális kereskedelmének ellenőrzésére. Emellett mezőgazdasági termelőknek is segítséget nyújtottak a szóban forgó faj javát szolgáló legelőkezelésben, illetve Görögországban és Bulgáriában szigeteléssel láttak el több mint 400 villanyoszlopot. Az egyiptomi keselyű védelme érdekében létrejött egy 26 ország szakértőiből álló hálózat, és kidolgoztak egy nemzetközi fajmegőrzési cselekvési tervet, melyet a faj repülési útvonala mentén hajtanak végre.

Fotó: Máté Bence

Magyarországról nevezik ki a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának új vezetőjét

KamaraOnline
-
0
Magyarországról nevezik ki a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának új vezetőjét

Bíró Balázs vezeti június 1-től a Deloitte közép-európai régiójának pénzügyi tanácsadási üzletágát a jelenlegi pozíciójának megtartása mellett.

A szakértő a Deloitte Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának vezetőjeként és a közép-európai banki portfóliókezelési-tanácsadási szolgáltatások üzletágának partnereként számos vállalati pénzügyi és egyéb vállalatértékeléssel, modellezéssel, portfolió szolgáltatásokkal, stratégiai tanácsadással és vállalati restrukturálással kapcsolatos projektet irányított, elsősorban a bankszektorban, ingatlanszektorban Magyarországon és Közép Európában.

A magyar pénzügyi tanácsadási csapat és a régió PLAS (Portfolio Lead Advisory Services) vezetőjeként több mint 15 éves, kiterjedt nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. Bíró Balázs (képünkön) 2004-ben csatlakozott a Deloitte-hoz kezdő tanácsadóként, 2015-ben kapott partneri kinevezést, valamint 2017 óta a Deloitte pénzügyi tanácsadás üzletág magyar vezetője.

„Regionális pénzügyi tanácsadási üzletág vezetőjeként azon fogok dolgozni, hogy a Deloitte nemzetközi hálózatában rejlő szinergiákat minél jobban kihasználjuk, és ezáltal tovább erősítsük piacvezető szerepünket. Kiemelten fontosnak tartom, hogy az elmúlt években kidolgozott technológiai szemléletünket és megoldásainkat minél több országba és ügyfélhez eljuttassam” – mondta el Bíró Balázs.

„Azáltal, hogy Seres Béla EMEA kinevezését követően, egy újabb tranzakciós szakértőnk került nemzetközi vezetői pozícióba, az nem csak az M&A csapatunknak, hanem az egész Deloitte Magyarországnak is fontos eredmény” –  tette hozzá Fülöp András, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója.

Egyperces kampánnyal népszerűsítik az olvasást

KamaraOnline
-
0
Egyperces kampánnyal népszerűsítik az olvasást

Május 15-én startolt a Libri-Bookline idei olvasásnépszerűsítő kampánya. Egyperces videókkal operálnak Örkény Egyperces novelláinak nyomán.

A kampány máris shortlistes az Arany Penge reklámversenyen. Ez azért lehet, mert április 12-én volt az úgynevezett csöndes start: egy zártkörű vetítésen voltak láthatóak a filmek a Lurdyban és egy buliban, az Instantban – írja a Kreatív Online.

 A Bookline így kívánja felhívni a figyelmet az olvasás fontosságára.

A „Már egy perc olvasás is élmény” kampány alatt a hét kisfilmet országosan 30 moziban, ebből 20 vidéki művészmoziban, és 8 Cinema City-ben, két színházban, három koncerthelyszínen, az A38 hajón, a Budapest Parkban és a Budapest Arénában lehet látni június 10-ig. A kampány 18 várost érint.

Házvásárlásnál mind több vevőnek fontos szempont a medence

KamaraOnline
-
0
Házvásárlásnál mind több vevőnek fontos szempont a medence

A növekvő ingatlanpiaci igényeknek megfelelően egyre többen keresnek családi házat úszómedencével. A ház értékét azonban igazán a beltéri wellness-részleg emeli a luxuskategóriába.

Mivel a magyarországi telkek általában nem túl nagyok, egy átlagos családi ház mellé 5 méterszer 10 méteresnél nagyobb medencét jellemzően nem építenek. Ezeknél ellenáramoltatóra van szükség, ha valaki nem csak csobbanni szeretne, de úszni is. Valódi úszásélményt egy legalább 20 méteres medence ad, de ez a méret ma még nem elterjedt.

Szombat Éva, az OTP Ingatlanpont Exclusive irodájának vezetője a legeredetibb, leglátványosabb, és egyben a legritkább megoldásnak az úgynevezett „infinity pool”-t tartja, ahol a medence szélén átbukó víz az ég kékjével, a környező tájjal olvad egybe. Az ingatlanszakértő szerint gyakori, hogy a medence sekélyebb részén gyerekpancsolót alakítanak ki, vagy egy pezsgőfürdőt, miközben a vízfelület egésze összekapcsolódik.

Egyre több házban jelennek meg a nem szabályos formájú medencék, amelyek szervesebben kapcsolódnak egy elegáns kerthez, különösen, ha egy félsziget szabdalja partjukat. Új divat a mesterséges tófürdő, amely kialakításában, gépészeti rendszerében hasonló egy hagyományos medencéhez – fürdeni is lehet benne –, de talajszinti kapcsolódása, a partjára telepített növényzet, nádas hasonlatossá teszi egy valódi tóhoz. A tavacska mikro-ökoszisztémát alkot, amely önfenntartó – persze nagyon alapos előkészítést, állandó műszaki felügyeletet és folyamatos törődést igényel.

Nem mindenki szeretne azonban medencét, még ha meg is engedheti magának: a fenntartásával foglalkozni kell, időt, energiát, pénzt visz el – és nem is mindig használják ki. Nagy élmény ugyan egy medence, de sokan csak reprezentációra használják, így a következő házukba már nem igénylik.

Olyan is van, aki rájön, hogy egyedül fürdőzni unalmas, igazán közösségben élvezetes, ezért inkább wellness-centrumokba jár. Ha valaki mindenképpen szeretne medencét, de megragadja a fantáziáját egy ház, amelyhez nem tartozik, inkább később megépíti magának, a vásárlásnál általában továbbra is maga az épület a meghatározó.

Szombat Éva tapasztalatai szerint az igényes vásárlók egyre inkább környezettudatosak, igénylik az energiatakarékos fűtési és vegyszermentes tisztítási megoldásokat. Az újonnan telepített medencék zömét ma már alternatív energiaforrásokkal (napenergiával vagy geotermikusan) melegítik, a tisztítást pedig UV-fénnyel, ózonnal, öntisztító rendszerekkel igyekeznek megoldani.

Nincs szabály arra, hogy egy ház forgalmi értékét mennyire befolyásolja egy medence. Kisebb értékű családi háznál arányosan többet számít, akár 5 százalékkal is növelheti az ingatlan értékét. Egy egyszerűbb kialakítású, olcsóbb medence „jó pont”-nak számít, megkönnyíti az ingatlan értékesítését, de nem sorsdöntő.  Aki ilyen házat keres, eleve bekalkulálja a költségeket. Egy több százmilliós luxusingatlannak viszont már szinte kötelező eleme a beltéri medence és wellness-részleg, melynek kialakítási költségénél a határ a csillagos ég.

Kevesebb banánt és narancsot hozott be Románia, mint sertéshúst

KamaraOnline
-
0
Kevesebb banánt és narancsot hozott be Románia, mint sertéshúst

Több mint 50 százalékkal nőtt tavaly az agrártermékek külkereskedelmi hiánya Romániában. A legnagyobb tételt nem a narancs vagy a banán, hanem a sertéshús tette ki.

Tavaly 853,9 millió eurót tett ki a román agrár-külkereskedelmi mérleg hiánya, 53 százalékkal emelkedett az előző évi 557,4 millió euróhoz képest – írja a Krónika.

Románia tavaly 6,23 milliárd euró értékben exportált élelmiszert, ami 4,6 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Az élelmiszer behozatalának értéke kétszer gyorsabb ütemben, 9 százalékkal 7,1 milliárd euróra emelkedett.

A kivitelben többségben voltak a nyersanyagok, a behozatal nagy részét viszont a hozzáadott értékű termékek tették ki. Az ország első számú exportterméke a gabona volt, kukoricát és búzát 1,73 milliárd euró értékben szállított külföldre.

Az importon belül a legnagyobb tételt a sertéshús (475 millió euró), a tej és tejtermékek (314 millió euró), a déligyümölcsök (400 millió euró), a kávé (200 millió euró ) és a csokoládébab (245 millió euró) jelentette.

Bevásárlóközpontot épít a Kelenföldi pályaudvar mellett a Futureal-csoport

KamaraOnline
-
0
Bevásárlóközpontot épít a Kelenföldi pályaudvar mellett a Futureal-csoport

A Futureal-csoport megkezdte a bruttó 155 ezer négyzetméteres Etele Plaza építését a Kelenföldi pályaudvar mellett. A 300 millió eurós, több mint 91 milliárd forint értékű beruházással a főváros budai oldalának legnagyobb plázája jön létre.

A beruházás a Kelenföldi pályaudvarnál valósul meg, az 4-es metró, illetve az M1-M7 autópályák fővárosi bevezető szakaszai találkozásának közelében. Az 54 ezer négyzetméter bérbe adható területtel rendelkező bevásárló- és szórakoztatóközpontban 200 üzlet kap helyet, a divatüzletek mellett élelmiszer-áruház, éttermek, kávézók, multiplex mozi, fitneszterem, gyermek játszóház és egyéb szolgáltatások, valamint közel 1300 parkolóhely várja majd a látogatókat. Az Etele Plaza várhatóan 2020-ban kezdi meg a működését – közölte a Futureal.

A beruházók naponta mintegy 40 ezer vásárlóra számítanak a fővárosból, az elővárosokból és a közlekedési csomópontból könnyen elérhető vidéki városokból. A fejlesztő cég várakozásait arra alapozza, hogy a Kelenföldi vasútállomást, illetve a buszpályaudvart naponta már ma is mintegy 165 ezren veszik igénybe, az új bevásárlóközpont elsődleges vonzáskörzete pedig Budapest egyik legsűrűbben lakott területe, ahol mintegy 235 ezren élnek. Továbbá arra is rámutattak, hogy a környék lakói az országos átlagos vásárlóerő 125 százalékával gazdálkodnak viszonylag alacsony kiskereskedelmi ellátottság mellett. 

A cég arról is beszámolt, hogy Őrmezőn épül a Futureal-csoport eddigi legnagyobb irodafejlesztési projektje, a Budapest ONE irodapark, a beruházás első üteme 100 millió euróba, több mint 30 milliárd forintba kerül. A több mint 65 ezer négyzetméteres irodaház építésének első ütemében közel 25 ezer négyzetméter bérirodát, 2600 négyzetméter kereskedelmi és szolgáltatóegységet, valamint tágas zöld területeket és 480 férőhelyes mélygarázst adnak majd át. 

A Futureal a közép-európai régió egyik vezető ingatlanfejlesztő és befektető cégcsoportja, Európa 20 legnagyobb ingatlanfejlesztője között tartják számon. A Futureal-csoport portfóliójába indulása óta 91 ingatlanfejlesztési projekt tartozik, 2,7 milliárd euró értékben, több mint 1,8 millió négyzetméteren. (MTI)

Ezt kell tartalmaznia a diákok munkaszerződésének

KamaraOnline
-
0
Ezt kell tartalmaznia a diákok munkaszerződésének

A 16. életévüket betöltött tanulók foglalkoztatásánál is fontos az írásban rögzített munkaszerződés, amelynek tartalmaznia kell az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, a napi munkaidőt, illetve a munkaviszony időtartamát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A tárca honlapján közöltek szerint a 18. életévét be nem töltött személy munkaszerződésének tartalmaznia kell a törvényes képviselő hozzájárulását is, ellenkező esetben a dokumentum érvénytelen.

A munkaadónak a tanuló munkaviszonyát be kell jelenteni az adóhatósághoz, ennek hiányában a foglalkoztatás „feketének” minősül. A diákok az Ügyfélkapun keresztül tudják ellenőrizni, hogy munkáltatójuk eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.

A diákok egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka formájában is dolgozhatnak. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munkánál legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, évente pedig legfeljebb 90 napra terjedhet ki a munkaviszony.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásról közölték, külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és a diák közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre, amelyben rögzíteni kell a diák feladatait és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjat, ami nem lehet alacsonyabb, mint a mindenkori kötelező minimálbér vagy garantált bérminimum. A tagi megállapodásra a Polgári törvénykönyv megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Kiemelték, a fiatalkorú munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet, illetve nem végezhet éjszakai munkát, azaz 22 óra és reggel 6 óra között nem foglalkoztatható. A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. Két munkanap között legalább 12 óra pihenőidőt, minden héten két pihenőnapot kell részükre biztosítani.

A nyári munkát végző fiatalnak is jár az éves rendes szabadság, a naptári évnél rövidebb foglalkoztatásnál az éves szabadság időarányos részét vehetik igénybe: ha tehát a diák 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12-ed része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.

Az egyenlő bánásmód – az egyenlő munkáért egyenlő bér – elvének a diákoknál is érvényesülnie kell.

A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképp meg kell kapnia a minimálbért, ami 8 órás foglalkoztatásnál bruttó 138 000 forint – közölte a minisztérium. (MTI)

Az Európai Bíróság szerint sem lehet utólag alanyi adómentes egy vállalkozás

KamaraOnline
-
0
Az Európai Bíróság szerint sem lehet utólag alanyi adómentes egy vállalkozás

Az Európai Bíróság döntése értelmében nem ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a kisvállalkozások számára fenntartott alanyi áfa-mentesség visszamenőleges hatállyal választható legyen.

Az ügy előzménye, hogy egy magánszemély két internetes aukciós portálon online kereskedést folytatott, amelynek keretében főként műszaki cikkeket értékesített. E tevékenységét az adóhatóságnak nem jelentette be, és az elért árbevétele és nyeresége után adót sem fizetett. Később a NAV az áfa megfizetésének elmulasztása miatt bírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott rá.

Ennek jogszerűségét vitatja a kereskedő, azt állítva, hogy az ügyletei olyan csekély összegűek voltak, hogy jogosult volt a kisvállalkozások számára a magyar jog által fenntartott alanyi áfa-mentesség választására. A NAV szerint azonban az alanyi adómentesség választására az adózónak csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor van lehetősége, ez utólag és visszamenőleges hatállyal – például egy adóhatósági ellenőrzéskor – már nem lehetséges.

A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében kimondta, nem ellentétes az uniós irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás, amely az adóalanyokat akkor is kötelezi a gazdasági tevékenységük megkezdésének bejelentésére, ha az abból származó bevételük nem haladja meg a kisvállalkozásoknál előírt mentességre jogosító értékhatárt. A nemzeti szabályozás kizárhatja a kisvállalkozások számára fenntartott alanyi adómentesség utólagos és visszamenőleges hatállyal történő választásának  lehetőségét. (MTI)

Egyre több munkaadó keresi fel a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálatot

KamaraOnline
-
0
Egyre több munkaadó keresi fel a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálatot

A szakszervezetek és üzemi tanácsok mellett egyre több munkáltató keresi fel a tavaly novemberben megalakult, hat régióban működő Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálatot.

Míg korábban a jogsegély és jogpont szolgáltatást 70 százalékban a munkavállalói oldal kereste fel és kért segítséget, addig ma a megújult szolgálatnál tíz megkeresésből már hét esetben a munkáltatói oldal kezdeményezi a tanácsadást, vagy a vitarendezést – mondta sajtótájékoztatóján Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. 

A szolgálat bértárgyalások, kollektív szerződéskötés és a jogszabályokban nem pontosan rögzített kérdések esetében tud tanácsot adni, vagy rendezni a vitás kérdéseket régiónként 6-6 munkajogász és a mögöttük álló mintegy ötven szakemberből álló testület segítségével. A szolgálat célja, hogy vitás kérdések esetén bírósági eljárás indulása, vagy munkabeszüntetés nélkül szülessen mindenki számára kedvező megállapodás a munkavállalók és a munkáltató között. A szolgálat igénybevétele ingyenes. 

Palkovics Imre kitért arra is, hogy a szolgálatra hat konzorciumi partner – az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP), az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Magyar Iparszövetség, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Értelmi Szakszervezeti Tömörülés – nyert európai uniós támogatást három évre. A konzorcium mintegy nyolcszáz millió forintot fordít a szolgálat működtetésére. 

Az MTI-nek Palkovics Imre elmondta, bízik abban, hogy a 2019 augusztusában lejáró programot a következő ciklusban a jogpont szolgálaton keresztül, vagy önállóan is tovább tudják működtetni, eu-s, vagy akár állami támogatásból, mert látják a sikerességét. Emellett „fontos nemzetközi elvárás” az is, hogy ilyen intézmények működjenek. 

Németh Sándor, az Audi Hungaria Független Szakszervezet elnöke elmondta, hogy tavaly már igénybe vették a szolgálat tanácsadását, s meglátása szerint a munkaügyi kapcsolatok terén „komoly szintlépést” jelent a működése, mert harmonikusabbá teszi a két fél viszonyát. (MTI)

Új gyümölcsfeldolgozó üzemet adtak át Berkenyén

KamaraOnline
-
0
Új gyümölcsfeldolgozó üzemet adtak át Berkenyén

Új gyümölcsfeldolgozó üzemet adott át a Nógrád megyei Berkenyei Faluszövetkezet. A szövetkezet tavaly 2800 tonna árut dolgozott fel, az egymilliárd forintos beruházás lehetővé teszi ennek megduplázását, ezzel a cég Magyarország egyik legnagyobb fagyasztottgyümölcs-feldolgozója lesz.

A Berkenyei Faluszövetkezet a Széchenyi 2020 program Mezőgazdasági Termékek Értéknövelése című pályázaton 500 millió forintot nyert el a beruházáshoz – mondta a gyümölcsfeldolgozó átadásán Schmidt Szilárd, a faluszövetkezet elnöke. Ezer-ezer négyzetméteren egy 1500 tonna kapacitású tároló és egy feldolgozó üzem épült meg környezetkímélő hűtéstechnológiával, beszereztek egy optikai válogatógéppel és automata csomagológéppel ellátott meggymagozósort, paprikakockázó és almahámozógépeket, valamint új trafóállomást helyeztek üzembe, és 25 kilowattos napelemrendszert telepítettek az energiaellátás biztosításához.

Az elnök elmondta: 1992-ben több tucat helyi termelő alapította meg a faluszövetkezetet a bogyósgyümölcsök feldolgozására. Két év múlva állami támogatással építették meg az első, 300 tonna kapacitású hűtőházat, majd folyamatosan bővítették a kapacitást. Miután visszaesett a málnatermesztés, 2009-től kezdtek meggy-, szilva- és bodzafeldolgozásba is. 2002-ben már évi 1500 tonna gyümölcsöt dolgoztak fel, és mint az elnök elmondta, minden évben százmilliós nagyságrendben vásároltak gépeket. 

A Berkenyei Faluszövetkezet 80 százalékban exportra dolgozik, vevőik a legnagyobb élelmiszeripari cégek. Egész évben 44 embert foglalkoztat a szövetkezet, betakarítási időben a százat is eléri a létszám, a gyümölcsöt 50 kilométeres körzetből vásárolják fel. 2008-ban a szövetkezet kezdeményezésére alakult meg a jelenleg 177 tagot számláló, ezer hektáron gazdálkodó Nógrád Megyei TÉSZ, a faluszövetkezet emellett újabb 140 hektáron is folytat gyümölcstermesztést, és vannak bioültetvényei is.

A 2014-ben Nógrád Gazdaságáért Díjat elnyert Berkenyei Faluszövetkezet a múlt évben 2,5 milliárd forintos árbevételt ért el. Schmidt Szilárd kitért arra is, a kezdetekkor hat-hét hasonló vállalkozás volt Nógrád megyében, ma már csak a faluszövetkezet működik. 

Viski József agrár- és vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen hangsúlyozta, hogy mindenhol példaként fogja említeni a berkenyei fejlesztést, mert a program keretében ez az első elkészült beruházás. Mint fogalmazott, ez a fejlesztés egyesíti a magyar kormány és az Európai Unió céljait, mert megtalálható benne a szövetkezés, a környezet kímélése, a versenyképesség növelése, a foglalkoztatás növelése és a jó minőségű magyar élelmiszer, mint produktum.

Viski József szólt arról is, hogy ebben a költségvetési ciklusban 1300 milliárd forintot biztosít az Európai Unió a magyarországi vidék- és agrárfejlesztési beruházásokra, ebből 700 milliárd forintot az élelmiszeripari, állattenyésztési, kertészeti ágazatban dolgozó vállalkozások használhatnak fel. Az élelmiszeripar 170 milliárdot, és más forrással kiegészítve, összesen 300 milliárd forintot kap, és a beruházásokat 50 százalékos intenzitással támogatják.

Balla Mihály (Fidesz-KDNP), Nyugat-Nógrád országgyűlési képviselője a rendezvényen azt mondta, ez a beruházás lesz a záloga, hogy fenn lehessen tartani a gyümölcsfeldolgozás hagyományát, ami mindig is jellemezte a térséget. Gratulált ahhoz, hogy egy 600 lelkes sváb faluban működik az ország egyik legnagyobb, itthon és külföldön is egyre ismertebb feldolgozója. (MTI)

Fotó: Schmidt Józsefné polgármester, Schmidt Szilárd, a szövetkezet elnöke, Balla Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Barna János, a Nógrád megyei önkormányzat alelnöke átadja a Berkenye Faluszövetkezet gyorsfagyasztott gyümölcsöket feldolgozó új élelmiszeripari üzemét

Egyre nagyobb szerepet kapnak az exportfinanszírozásban a kkv-k

KamaraOnline
-
0
Egyre nagyobb szerepet kapnak az exportfinanszírozásban a kkv-k

Az exportfinanszírozás terén az idei első három hónap volt az első olyan negyedév, amikor az EXIM több hitelt adott a kkv-knak, mint a nagyvállalatoknak – hangzott el a HG Media „Fókuszban: A kereskedelmi mérleg” című konferenciáján. A rendezvényen a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségekről, a hazai élelmiszerek nemzetközi versenyképességéről, illetve a vállalkozások külpiacokra való jutását támogató uniós pályázati kiírásokról is szó esett.

„Az elmúlt négy évben a magyar export mértéke évről-évre rekordokat döntött. Tavaly a kivitel értéke meghaladta a 100 milliárd eurót” – emelte ki nyitó előadásában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta: az export értéke már eléri a GDP 90 százalékát, a kivitel döntő hatással van a nemzetgazdaság teljesítményére.

lmondta: a beruházás-ösztönzéssel foglalkozó ügynökség, a HIPA tavaly 96 nagy külföldi beruházást hozott Magyarországra, ami szintén történelmi rekordot jelent. Az exportmutatókhoz hasonlóan az elmúlt négy évben minden évben megdőltek a beruházási rekordok.

Nőtt a nemzetközi cégek belföldi beszállítói hányada

Kitért arra is, hogy az amerikai Site Selection magazin rangsorában Magyarország a világon a nyolcadik legvonzóbb befektetési, beruházási helyszínnek számít. A szaklap Kelet-Közép-Európában a HIPA-t választotta meg a legjobb befektetési ügynökségnek. Hozzátette: jelenleg 132 döntés előtti, külföldi cégek magyarországi beruházására vonatkozó projektet kezel a HIPA, amelynek tevékenységi köre kibővül az ipari parkok felügyeletével, miután a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. beolvad a szervezetbe.

A miniszter kiemelte: a kormányzat öt területen kívánja elősegíteni a magyar kkv-k nemzetközi versenyképességét. Az első három területet a munkaerőhiány kezelése, a kkv-k innovációra való felkészítése, illetve az exportpromóció, a kkv-k külpiaci megjelenésének elősegítése jelenti. A negyedik terület a magyar kkv-k nemzetközi vérkeringésben történő bekapcsolására vonatkozik. Ezzel kapcsolatban elmondta: a kormányzat 76 nagyvállalattal kötött stratégiai együttműködési megállapodást, amelynek keretében ezen cégek 55-ről 61 százalékra növelték a belföldi beszállítói hányadukat.

A kkv-k irányába tolódik el az EXIM hitelezése

Az ötödik területet az exportfinanszírozás kérdése fedi le, amellyel kapcsolatban a miniszter üdvözölte, hogy az állami hitelportfólióból egyre több kis cég részesül. Kiemelte: az idei első három hónap volt az első olyan negyedév, amikor több Eximbank-hitelt kaptak a kkv-k, mint a nagyvállalatok. A kihelyezett 44 milliárd forint 57 százaléka került a kis- és közepes vállalkozásokhoz.

Dancsó József, az EXIM (a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) operációs vezérigazgató-helyettese (képünkön) ezzel kapcsoltban elmondta: az EXIM hitelezése egyre inkább a kis- és közepes vállalkozások irányába tolódik el, ezért a szervezet működésének is ennek megfelelően kell majd átalakulnia. A tavaly év végi adatok szerint az EXIM-nek 1429 ügyfele van, aminek döntő része (1212 db) kkv. Az EXIM kkv-portfoliójának aránya pedig 33 százalékot tesz ki.

Nem lehet minden kelet-európai ország Kína kapuja

A kínai-magyar gazdasági kapcsolatokról szóló panelbeszélgetésen Vizi Balázs, a Tradeland Shanghai Trading Co. Kft ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy nem lehet minden keleteurópai ország Kína kapuja, e téren együtt kell működni a visegrádi országokkal. Pető Ernő, a ChinaCham Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke szerint Magyarország olyan logisztikai központ szerepet tud felkínálni, amelyen keresztül Kína le tudja bonyolítani az európai gazdasági expanzióját. Hangsúlyozta: a kínai üzletkötési kultúra teljesen más, mint az európai vagy az amerikai. „Nem lehet egyszerűen üzletet kötni a kínai cégekkel, de ha ez sikerül, akkor az már hosszú távra szól. Rejtélyes módon szeretnek minket a kínaiak” – mondta.

Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnök-tulajdonosa többek között az agráriumban lát exportlehetőséget a magyar vállalkozások számára. „Kína területének csak 6 százaléka megművelhető, így ebben a szektorban óriási importigény lesz” – mondta. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai gazdaság erősödése következtében egyre nagyobb importigény mutatkozik a komoly minőségi termékek iránt. Továbbá a technológiai tudástranszferben lát potenciált a kínai piacra való belépés terén.

Keresett a magyar élelmiszer

A hazai élelmiszerek exportlehetőségeiről szóló panelbeszélgetésen Losó Adrienn, a gyorsfagyasztott élelmiszerek gyártásával foglalkozó Mirsa Zrt. vezérigazgatója kiemelte: keresett a magyar élelmiszer a külpiacokon, mert jó minőségű, miután a hazai élelmiszerkönyvi előírások szigorúbbak, mint az uniós előírások.

Kőrösi András, a Szatmári Malom Kft. kereskedelmi- és minőségirányítási vezetője saját szektorával kapcsolatban elmondta: a hazai malomiparban óriási termelési kapacitás van, ami exportpiacok nélkül nem lenne levezethető. „Ez a teljes hazai élelmiszeriparra általánosságban igaz lehet” – tette hozzá.

50 százalékos támogatásintenzitás külföldi vásárokon való megjelenésre

A vállalkozások külpiacokra való jutását támogató uniós pályázati kiírásokat Rapcsák Dániel, a Vanessia Kft szakmai igazgatója mutatta be. Jelenleg is elérhető a közép-magyarországi régió feldolgozóipari vállalkozásai számára az a konstrukció, amelynél maximum 10 millió forint támogatásra lehet pályázni többek között idegen nyelvű honlap létrehozásának, vagy külföldi kiállításon, vásárokon való részvétel finanszírozására.

A kiírás 50 százalékos támogatásintenzitást tesz lehetővé. A GINOP-pályázatok között pedig van olyan kiírás is, amely az infokommunikációs ágazatban működő cégek által előállított termékek és szolgáltatások piacosítását, a nemzetközi piacokra való belépés támogatását célozza. Legfeljebb 40 millió forint támogatás vehető fel a konstrukcióban, 40 százalékos támogatási intenzitás mellett.

Négyszáz forint fölé nőtt a dízel ára

KamaraOnline
-
0
Négyszáz forint fölé nőtt a dízel ára

Emelte négy forinttal a 95-ös benzin és öt forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol.

Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 392 forintra nőtt, a gázolajé pedig 402 forintra emelkedett. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 7 forinttal, a gázolaj bruttó 8 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 388 forintra, a gázolajé pedig 397 forintra nőtt.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

EY: a hazai cégek közel fele még nem áll készen a GDPR alkalmazására

KamaraOnline
-
0
EY: a hazai cégek közel fele még nem áll készen a GDPR alkalmazására

A magyarországi cégek közel fele még nem áll készen arra, hogy biztosítsa a felhasználóknak a róluk tárolt információk eltávolítását, pedig 2018. május 25-től erre kötelezi őket az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) – derül ki az EY globális felméréséből.

A GDPR a személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és védelmének új uniós elveit rögzíti. Fő célja az EU-n belüli egységes adatkezelési gyakorlat megteremtése az információ szabad áramlása és védelme érdekében. A rendelet előírásainak megszegése komoly következményekkel járhat, a kiszabható bírság akár a 20 millió eurót, vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti. A kettő közül a magasabb összeg a felső határ.

Az 55 ország 2550 cégvezetőjének megkérdezésén alapuló kutatás megállapítja: a magyarok saját adataik kezelését tekintve mind a régiós, mind a fejlett országok átlagánál kevésbé tudatosak. Csupán a hazai válaszadók 10 százaléka töröltetné a róla tárolt személyes információkat az adatkezelővel, míg Közép-Kelet-Európában a megkérdezettek 18, a fejlett országokban pedig 19 százaléka. A legóvatosabbak Franciaországban (30 százalék), Lengyelországban (26 százalék) és Németországban (22 százalék) a döntéshozók.

A felmérésből az is kiderül, a magyar vezetők 46 százaléka gondolja úgy, hogy pontosan tisztában van a rendelet elvárásaival. A hazai válaszadók ezzel tájékozottabbak, mint közép-kelet-európai társaik (a régiós átlag 42 százalék), a nyugat-európai országokban működő cégekhez képest azonban lényegesen le vannak maradva, ahol az Egyesült Királyság (92 százalék), Németország (82 százalék) és Hollandia (82 százalék) döntéshozói érzik magukat leginkább felkészültnek az új szabályozásra.

Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere szerint azonban nem szabad kapkodni a hátralévő rövid határidő miatt. Minden cég más típusú és mennyiségű információt kezel, ezért fontos, hogy csak a számára releváns lépéseket tegye meg, elkerülve a fölösleges költségeket. (MTI)

Budapest, Pécs, Sajó-völgy: túl magas volt a szálló por szintje

KamaraOnline
-
0
Budapest, Pécs, Sajó-völgy: túl magas volt a szálló por szintje

A szálló por magas szintje miatt bírósági eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordul Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság ellen amiatt, hogy az említett országok nem tartják be a nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozó határértékeket és nem tettek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a határérték túllépésével érintett időszak a lehető legrövidebb legyen. Magyarország, Olaszország és Románia ellen a szálló por (PM10) tartósan magas szintje miatt indul bírósági eljárás. A környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós szabályozásban (2008/50/EK irányelv) meghatározott határértékeket 2010-ig, illetve 2005-ig kellett volna teljesíteni.

A lépés előzménye, hogy Karmenu Vella biztos – végső kísérletként arra, hogy megoldás szülessen a kilenc tagállamot érintő súlyos levegőszennyezési problémára – 2018. január 30-ára a levegőminőséggel foglalkozó miniszteri csúcstalálkozót hívott össze. Az említett hat tagállam nem mutatott be olyan hiteles, eredményes és időben meghozott intézkedéseket, amelyek az elfogadott határidőn belül, illetve – ahogyan azt az uniós jog előírja – a lehető leghamarabb csökkentenék a szennyezést. A bizottság ezért úgy döntött, hogy jogi lépéseket tesz.

A szálló por koncentrációja Magyarországon 3 levegőminőségi övezetben – Budapesten, Pécsen és a Sajó völgyében – 2016-ban tartósan, 76 napig meghaladta a napi határértékeket – olvasható a bizottság közleményében.

Üzemszünet a nemzeti mobilfizetési rendszerben

KamaraOnline
-
0
Üzemszünet a nemzeti mobilfizetési rendszerben

Mobilfizetéssel nem lehet autópálya matricát vásárolni, illetve parkolást indítani 2018. május 17. (csütörtök) 23 óra és 2018. május 18. (péntek) hajnal 2 óra 30 perc között – tájékoztatott a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.

A tájékoztatás szerint ez idő alatt tervezett karbantartást végeznek. A szolgáltató azt kéri, hogy az autósok a karbantartást megelőzően elővételben, vagy más értékesítési csatornákon, például benzinkutakon vásárolják meg az útdíjhasználattal kapcsolatos termékeket. (MTI)

„Meg kell akadályozni a bűnözők és a potenciális terroristák észrevétlen Európába érkezését”

KamaraOnline
-
0
„Meg kell akadályozni a bűnözők és a potenciális terroristák észrevétlen Európába érkezését”

Az Európai Bizottság javaslatot tett a schengeni vízumot kérelmező személyek adatait tartalmazó adatbázis, a Vízuminformációs Rendszer (VIS) továbbfejlesztésére, hogy megfelelőbben tudjon reagálni a jelentkező biztonsági és migrációs kihívásokra, és javítsa az unió külső határainak igazgatását.

A javasolt módosítások lehetővé teszik majd a vízumkérelmezők alaposabb háttérellenőrzését; a tagállamok közötti hatékonyabb információcsere révén felszámolják a biztonsági információs hézagokat; valamint biztosítják a más uniós adatbázisokkal való teljes körű interoperabilitást – olvasható a bizottság közleményében.

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket nyilatkozta:„Évről-évre több millió nem uniós állampolgár utazik be az EU területére vízummal, rövid tartózkodás céljából vagy hosszabb időre. A Vízuminformációs Rendszer továbbfejlesztésével felszámoljuk információs rendszereink vakfoltjait, valamint biztosítjuk a vízumhatóságok és a határőrök számára a munkájuk megfelelő elvégzéséhez szükséges információkat. Meg kell akadályozni a bűnözők és a potenciális terroristák észrevétlen Európába érkezését. Európa nem erőd – ám tudnunk kell, kik lépik át határainkat. A mi felelősségünk, hogy garantáljuk az európai polgárok biztonságát, és kiépítsük a védelmet nyújtó Európát, ugyanakkor ne korlátozzuk azok mobilitását, akik jóhiszeműen utaznak az unióba.”

A Vízuminformációs Rendszer az EU külső határain dolgozó határőröket és a világ különböző pontjain működő tagállami konzulátusokat összekötő uniós adatbázis. A vízumkibocsátó hatóságok számára alapvető információkat nyújt a rövid idejű tartózkodásra jogosító schengeni vízumot kérelmező személyekről, miközben lehetővé teszi a határőrök számára az esetlegesen biztonsági kockázatot jelentő utazók kiszűrését. Annak érdekében, hogy e hatóságok időben elérhessék a szükséges információkat, a mai javaslat kiterjeszti a VIS alkalmazási körét, mindenekelőtt azáltal, hogy belefoglalja a rendszerbe a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket is, az adatvédelmi szabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett. A Vízumkódex módosítására irányuló 2018. márciusi bizottsági előterjesztést követő javaslat a közös uniós vízumpolitika reformjának második lépését jelenti.

A biztonság erősítése és az információs hézagok felszámolása

A VIS adatbázis javasolt továbbfejlesztése a következő intézkedések révén megszilárdítja a belső biztonságot és javítja a határigazgatást:

  • Továbbfejlesztett biztonsági ellenőrzések valamennyi adatbázisra kiterjedően: Egy egységes keresőportál révén a VIS-ben rögzített valamennyi vízumkérelemre vonatkozóan automatikus ellenőrzést folytatnak majd le az összes egyéb uniós biztonsági és migrációs információs rendszerben, így például az újonnan kialakított határregisztrációs rendszerben (EES), a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS). E kötelező keresztellenőrzés feltárja majd a többféle személyazonosságot használó kérelmezőket, és azonosítja mindazokat, akik biztonsági vagy irreguláris migrációs kockázatot jelentenek;
  • Az adat- és információcsere javítása: Jelenleg uniós szinten nem tárolnak információkat a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokról és a tartózkodási engedélyekről. A javasolt fejlesztések kiterjesztik a VIS alkalmazási körét, hogy az ilyen információkat is tartalmazzon. Ez lehetővé teszi a határőrök számára annak gyors megállapítását, hogy érvényes-e a schengeni külső határ átlépéséhez használt hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély, és azt annak jogszerű birtokosa használja-e – így megszűnik egy jelentős biztonsági hézag.
  • Hatékonyabb kiutasítási eljárások: Mostantól a VIS adatbázis a vízumkérelmező úti okmányának másolatait is tartalmazni fogja. Ez az intézkedés – azzal együtt, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség felhatalmazást kap a VIS-hez való hozzáférésre – megkönnyíti majd az okmányokkal nem rendelkező irreguláris migránsok azonosítását és visszafogadását, hatékonyabbá téve ezáltal az EU visszatérési politikáját;
  • Megerősített kapacitás a bűncselekmények megelőzése és büntetőeljárás alá vonása tekintetében: A bűnüldöző hatóságok és az Europol – szigorú feltételek mellett és az uniós adatvédelmi szabályok maradéktalan tiszteletben tartásával – strukturáltabb hozzáférést kapnak a VIS-hez a terrorista bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából. A bűnüldöző hatóságok az eltűnt, elrabolt vagy emberkereskedelem áldozatává vált személyek keresése vagy azonosítása céljából is hozzáférhetnek majd a VIS-hez.

11 helyett 7 tagdíjsáv lesz ezentúl az Agrárkamaránál

KamaraOnline
-
0
11 helyett 7 tagdíjsáv lesz ezentúl az Agrárkamaránál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkészítette a hazai agrár- és élelmiszergazdaság hosszú távú fejlesztését célzó programjavaslatát.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) május 17-én Gödöllőn tartotta országos küldöttgyűlését. Az eseményen a köztestület elnöke, Győrffy Balázs ismertette a NAK országos elnöksége által támogatott, a hazai agrár- és élelmiszergazdaság hosszú távú fejlesztését célzó kamarai programjavaslatot.

 „Az »Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék« című kiadvány nem minősül stratégiának. Abban nem az egyes ágazatokat vesszük sorra, és nem prognosztizálunk, hogy várhatóan mi történik a következő évtizedekben. Ehelyett részletesen ismertetjük benne a magyar agrár- és élelmiszergazdaságban felmerülő legégetőbb kérdéseket, ezekre egytől-egyig megoldási javaslatokat és cselekvési terveket kínálva. Céljaink elérése több évnyi tudatos munkát igényel, azonban hosszú távra előrevetítheti a magyar agrár- és élelmiszergazdaság fejlődését” – mondta a NAK elnöke.

A NAK jelmondatát címül viselő dokumentum konkrét javaslatokat fogalmaz meg a stabil és versenyképes birtokszerkezet megteremtése, a működési formák átláthatóvá tétele, az önkéntes együttműködések ösztönzése, a modernizáció felgyorsítása, a termés- és jövedelembiztonság javítása, illetve a teljes élelmiszerlánc fejlesztése érdekében. Emellett részletesen taglalja az adó- intézményrendszer, illetve a támogatáspolitika terén szükséges intézkedéseket. A NAK a javaslatcsomagban foglaltak részleteiről, és az ehhez kapcsolódó jogszabály-alkotási tervről megkezdi a szükséges egyeztetéseket a rövidesen felálló kormánnyal.

A NAK programjavaslatának ismertetése mellett a küldöttgyűlésen döntés született a Kamara megalakulása óta változatlan tagdíjsávok módosításáról. Az arányosabb teherviselés és az átláthatóbb, egyszerűbb tagdíjstruktúra kialakítása érdekében az eddigi 11 helyett 7 tagdíjsáv lesz.

A legalsó sáv határa (legfeljebb 600 ezer forint nettó árbevétel) és összege (évi kétezer forint) változatlan marad, ahogy a tagdíj maximuma is (évi 1 millió forint). A módosítással a tagok közel 85 százalékánál a tagdíj nem változik, 9 százalékuk pedig a jövőben kevesebb tagdíjat fizet majd.

A küldöttgyűlés újabb tagdíjbevallással és -fizetéssel összefüggő kedvezményekről is döntött. Ennek értelmében két héttel, augusztus 15-ig meghosszabbodik a tagdíjfizetési határidő. A tagdíjkedvezményre jogosító igazoló dokumentumok pedig ezentúl nem csak a bevallással egyidejűleg, hanem azt követően egy évig benyújthatóak lesznek, illetve tagdíjfizetésre vonatkozó halasztás vagy részletfizetés bármikor igényelhető lesz, nem csak a tagdíj bevallásakor.

A NAK küldöttgyűlése egyhangúlag támogatta a köztestület csatlakozását a European Forum for Agricultural and Rural Advisory Services (EUFRAS) és a South Eastern Europe Advisory Service Network (SEASN) nemzetközi szervezetekhez. Ez a szaktanácsadás területén fontos előrelépést jelent a nemzetközi kapcsolatok erősítésében.

Hiába az adókedvezmény, a gyermekes családok egy része nem jut hozzá

KamaraOnline
-
0
Hiába az adókedvezmény, a gyermekes családok egy része nem jut hozzá

A gyermeket nevelő háztartások 24 százaléka nem tudja kihasználni az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításhoz járó évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forint adó-visszatértést. A kétgyermekes családoknál ráadásul 29 százalék, a három vagy több gyermeket nevelőknél pedig eléri a 34 százalékot.

Habár az adó-visszatérítés kulcsfontosságú ösztönző eleme az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításnak, a gyereket nevelő pénztártagok mégis jóval kisebb arányban tudják azt igénybe venni – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) friss felméréséből. 

Szükség lenne a kedvezményre

A kutatás szerint a gyermeket nevelő háztartások 24 százaléka a családi adókedvezmény miatt nem tudja kihasználni az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításhoz járó adójóváírást. Még nehezebb helyzetben vannak a többgyermekes szülők. A kétgyermekes családok 29 százaléka, a három vagy többgyermekeseknek pedig 34 százaléka ugyanis nem tud élni ezzel a lehetőséggel.

Az ÖPOSZ szakértői szerint részben ezzel magyarázható, hogy a válaszoló pénztártagok 72,5 százalékának nincs 18 év alatti gyereke, holott a tagok átlagos életkora – 46 év – ezt nem indokolja. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a fiatal szülők nehezebben lépnek az öngondoskodás útjára, ha nem tudják igénybe venni a megtakarításokhoz biztosított kedvezményeket.

Segítene az állami támogatás

A kutatásból azonban az is kiderül, hogy amennyiben a családi adókedvezménytől függetlenül támogatná az állam az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket, akkor a kétgyermekes családok 42 százaléka, a három vagy többgyermekesek 38 százaléka vállalna havonta 5-10 ezer forinttal magasabb megtakarítást.

Az ÖPOSZ további, öngondoskodásból kiszoruló társadalmi rétegre is felhívta a figyelmet. A jelenlegi szabályok szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalkozói adót (kiva) választók sem tudják igénybe venni a pénztári megtakarításhoz járó adókedvezményt. Ezek a főállású egyéni vállalkozók amellett, hogy az államtól alacsony nyugdíjra számíthatnak alacsony befizetéseik miatt, jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetésre sincsenek motiválva.

Havonta mennyit?

Az ÖPOSZ felmérése szerint a megkérdezettek 46 százaléka maximum havi 10 ezer forintot tudna megspórolni a pénztárakon keresztül, ha a családi adókedvezménytől függetlenül is igénybe vehetne önkéntes nyugdíjpénztári befizetései utáni további (adó)kedvezményt. Havonta 10 és 20 ezer forint közötti összeggel a megkérdezettek 19 százaléka növelné ennek nyomán befizetéseit. A válaszadók 16 százaléka hajlandó lenne 20-60 ezer forint közötti összeggel többet fizetni, 60 ezer forintnál magasabb összeget pedig 15 százalék tudna ebben az esetben félretenni.

Az ÖPOSZ-szal együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint egészség- és önsegélyező pénztárak tagjai egyéni befizetéseik növelésével is bizonyítják a kasszákba vetett bizalmukat. Az idei első negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 33 százalékkal nőtt, az egészség- és önsegélyező pénztáraknál pedig 32 százalékkal emelkedett nőtt az egyéni befizetések összege.

Építőipar: márciusban az uniós középmezőnybe került a magyar adat

KamaraOnline
-
0
Építőipar: márciusban az uniós középmezőnybe került a magyar adat

A februári 0,3 százalékos emelkedés után márciusban 0,3 százalékkal visszaesett éves összevetésben az építőipari termelés volumene az Európai Unióban – tájékoztatott csütörtökön az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatala év/év alapon utoljára 20017 januárjában regisztrált visszaesés. 2018 első negyedévében 1,2 százalékos volt az emelkedés.

Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül a legdinamikusabb éves szintű növekedésről Lengyelország számolt be (18,8 százalék), de „dübörgött” a spanyol (17,1 százalék) és a szlovák (4,9 százalék) építőipar is. A legnagyobb visszaesést (mínusz 10,8 százalék) Romániában regisztrálták.

A korábbi hónapokban rendszeresen az élmezőnyben szereplő magyar adat ezúttal szerényebb: a KSH adatai szerint a februári 26,5 százalék után márciusban 1,4 százalékra csökkent a hazai építőipar éves növekedésének üteme.

Indul a munkavédelmi tudatosság növelését megcélzó projekt

KamaraOnline
-
0
Indul a munkavédelmi tudatosság növelését megcélzó projekt

A munkaügyi és munkavédelmi tudatosság növelésének mérföldköve lehet a Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése nevű projekt – mondta Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár a 3,8 milliárd forintból megvalósuló kiemelt projekt nyitórendezvényén.

A helyettes államtitkár rámutatott: több száz milliárd forintra, egyes becslések szerint ezer milliárdos nagyságrendűre tehetők a munkavédelmi utasítások be nem tartásából eredő károk.

Magyarországon a feketegazdaság részaránya húsz százalék körül van – jegyezte meg Simon Attila István utalva arra, hogy az Európai Szociális Alap és a magyar költségvetés által finanszírozott programok célja egyebek mellett ennek csökkentése.

Az elmúlt nyolc évben a munkanélküliségi ráta történelmi mélységbe csökkent – emlékeztetett a helyettes államtitkár. Miután az ország közel áll a teljes foglalkoztatáshoz, érdemes odafigyelni arra, hogy a dolgozók hosszú távon munkaképesek maradjanak.

Simon Attila István ismertette: a kiemelt projekt forrásaiból többek között a munkavédelmi és munkaügyi tananyagok fejlesztését, konferenciák és kampányok szervezését támogatják. A hatósági munkát műszerek és gépjárművek beszerzésével, informatikai fejlesztésekkel segítik a program keretében; a fejlesztések a kormányhivatalok munkájának az eredményességét javítják majd.

A helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaügyi hatóság által ellenőrzött munkáltatók 74 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket tavaly. A jogsértések magas száma szerinte rávilágít a problémák súlyosságára, még akkor is, ha az ellenőrzéseket legtöbbször ott hajtják végre, ahol a legnagyobb az esélye a szabálytalankodásnak.

Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója elmondta, tavaly a megyében 545 munkáltatót ellenőriztek munkaügyi szempontból, szabálytalanságot pedig 414-nél állapítottak meg; a szabálytalanul foglalkoztatottak száma elérte a 2470-et.

A főigazgató arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a munkaerőhiány már Békés megyében is megjelent, szakképzett és betanított munkásokat is keresnek a cégek, de a magasabb képzettségűekből, például gépészmérnökökből is többre lenne szükség.

A megye demográfiai és munkaerő-piaci helyzetének stabilizálása érdekében szakképzési munkacsoportot állítottak fel – közölte Rákóczi Attila. (MTI)

Fotó: NGM

GDPR-antológia: 100 cikkből választottak ki 21-et

KamaraOnline
-
0
GDPR-antológia: 100 cikkből választottak ki 21-et

Az európai általános adatvédelmi rendelet körül kialakult bizonytalanságot és a kilátásba helyezett bírságok kockázatát is csökkentheti a Hétpecsét Egyesület által közzétett GDPR-antológia.

A Digitalstand oldalán mindenki számára ingyenesen elérhető közösségi szerkesztésű cikkgyűjtemény a felkészülésben segít. Ajánlások alapján közel 100 cikk hitelességét és szakmaiságát ellenőrizték a szerkesztők, a 21 leghasznosabbnak és leghitelesebbnek ítélt forrást válogatták be a gyűjteménybe.

Gasparetz András, a Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület elnöke, a GDPR-antológia projekt gazdája kiemelte: „Helyzet van és bizonytalanságot érzünk. A lassan változó és szerteágazó szabályozási rendszer önmagában is nehezen tud olyan állapotot felvenni, amely egyenszilárdságú környezetet teremt. A GDPR hazai bevezetése is számos magyar jogszabállyal igényel(ne) harmonizációt. A pillanatnyi helyzet az, hogy sem a magyar Info tv., sem az L. tv. nem képez szerves egységet az EU-ból érkező GDPR-ral, és számos más jogszabálynak is rendeznie kellene az ellentmondásokat. A bizonytalanságok másik sokak által hangoztatott oka, hogy technológiai fejlődés lényegesen gyorsabb, mint ahogy azt a szabályozás követni tudná.”

12 600 000 találatot ad a Google a „GDPR”-ra (Egységes Európai Adatvédelmi Rendelet)  keresve, és magyar nyelven is rengeteg forrást találunk. Nehezíti a helyzetet, hogy a felkészülési idő relatív rövid és csak kevés cég rendelkezik a témában megfelelően jártas szakemberrel. Jogosan vetődött fel az igény egy érthető, hiteles, és emészthető mennyiségű tartalom megjelenésére.

A Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület úgy gondolta, hogy felhasználva a 16 év alatt felépített szakmai műhelyét, elkészíti a Hétpecsétes történetek 2.5-öt, amely kifejezetten a május 25-től joghatályos GDPR-ral foglalkozik.

A téma szerteágazó jellege miatt egy újszerű közösségi formát választottak a megvalósításhoz a projekt felelősei. Nem állítottak elő saját tartalmat, hanem fontos tárgyszavak alapján önkéntes szerkesztőik szelektálták és rendszerezték az interneten elérhető cikkeket.

A GDPR-antológia különböző szakterületeket érintve támogatja a felkészülést az Info törvénynek való megfelelésre minden jogi személy számára, akik valamilyen adatot kezelnek.

Lényeges szempont volt, hogy a 130 oldalas antológia minél több szakterület számára nyújtson segítséget, így megfelelőségi projekteket találhatunk általános menedzsment, HR és marketing oldalról is.

Külön foglalkoznak a kkv-kkal valamint a webáruházakkal, amelyek fokozottan érintettek lehetnek. A cikkgyűjtemény tartalmaz iratmintákat és sablonokat is. A GDPR projektterv minta ugyan nem emelhető át önmagában, de hasznos iránymutatást ad.

Az antológia csak magyar cikkeket tartalmaz, de készült egy linkgyűjtemény angol nyelvű anyagokról. A szerkesztők ugyanis tisztában voltak vele, hogy számos hasznos információ csak így érhető el.

Szja-bevallás: ketyeg az óra

KamaraOnline
-
0
Szja-bevallás: ketyeg az óra

Közeleg május 22-e, az szja-bevallás határideje – figyelmeztet a NAV.

Az utolsó napon minden budapesti és megyeszékhelyen lévő központi ügyfélszolgálat este 8-ig tart nyitva. Aki egyetért a tervezetben foglaltakkal és nem tesz semmit – őstermelőket és áfás magánszemélyeket kivéve -, annak május 22. után automatikusan bevallássá válik a tervezete.

Május 22-én éjfélig lehet átnézni, elfogadni, kiegészíteni a NAV által készített szja-bevallási tervezetet, amit legegyszerűbben az ügyfélkapuval rendelkezők tehetnek meg a NAV honlapjáról elérhető új netes felületen. Aki nem módosít tervezetén, annak – az őstermelőket és áfás magánszemélyeket kivéve – az lesz a bevallása május 22. után.

Április végéig 800 ezren kapták meg postán a bevallási tervezetüket a NAV-tól. Tanácsos átnézni a papír alapú tervezetet, illetve elolvasni a mellékelt tájékoztatót, amiben minden fontos tudnivaló megtalálható. Akiknek visszajár a befizetett adóból vagy fizetniük kell a bevalláskor és részletfizetést kérnének, azoknak a bevallási tervezet személyre szabott mellékletét kell kitölteni és visszaküldeni május 22-ig.

Mindenki, aki maga készít szja-bevallást, vagy a tervezetet fogadja el – sőt még az az egyéni vállalkozó is, aki februárban nem nyilatkozott – május 22-én éjfélig rendelkezhet adója 1+1 százalékáról.

Akik netán elakadnak a tervezet jóváhagyásában, esetleges kiegészítésében, vagy a felajánlásban, azok hívják a NAV Infóvonalát a 1819-es telefonszámon, ahol a hivatal munkatársai május 7. és 18. között munkanapokon 8 óra 30-tól 18 óráig, május 19-én (szombaton) 8 óra 30-tól 13 óra 30-ig, május 22-én (kedden) 8 óra 30-tól 20 óráig fogadják a személyi jövedelemadózással kapcsolatos kérdéseket – olvasható az adóhivatal közleményében.

Paks 2: támogatni kell a magyarországi beszállítókat

KamaraOnline
-
0
Paks 2: támogatni kell a magyarországi beszállítókat

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Orosz Tagozatának Paks Szekciója az AtomBusiness.hu-val közösen tájékoztató fórumot szervez „Az atomenergetikai ipar üzleti lehetőségei Magyarországon” címmel.

A rendezvényre a Paks 2 projekt iránt érdeklődő, abban részt venni szándékozó vállalkozásokat várják a szervezők. A projektben érintett szereplők mellett nemzetközileg elismert szakemberek szolgálnak releváns információkkal és osztják meg tapasztalataikat. 

A 12 milliárd eurós költségvetésű Paks 2 projekt Magyarország történetének legnagyobb ipari beruházása. A magyarországi beszállítók az Orosz Föderációval kötött kormányközi szerződés szerint akár 40 százalékos arányt is elérhetnek, azaz a hazai GDP nagyjából 5 százalékának megfelelő üzleti lehetőség nyílhat meg előttük.

A konferencia célja, hogy a hazai vállalkozások felkészülten szálljanak be a beszállítói pozíciókért folyó versenybe. A programban kiemelt szerepet kapnak a finnországi atomerőmű-építésekben szerzett – részben a Roszatommal való együttműködéssel kapcsolatos – tapasztalatok, egy egyesült királyságbeli példa pedig azt mutatja be, miként lehet sikeres a nemzeti iparági együttműködés.

A konferencia

  • Időpont: 2018. május 22. kedd, 10:00–17:30.
  • Helyszín: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (1016 Budapest, Krisztina krt. 99.), Széchenyi terem.

Az esemény nyelve a magyar és az angol, szinkrontolmácsolással. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Cégenként legfeljebb két fő jelentkezhet; a szervezők csak azon vállalkozások jelentkezését tudják elfogadni, amelyek a kamarai regisztrációs kötelezettségüknek eleget tettek.

  • Jelentkezési határidő: 2018. május 18. péntek, 16:30.

Az előzetes programterv alább letölthető.

A tervezett témák

  • Az ATOMBUSINESS Magyar Nukleáris Üzleti Egyesület kezdeményezés bemutatása, tervezett céljai és szolgáltatásai
  • A nukleáris biztonsággal és engedélyeztetési folyamattámogatással kapcsolatos tapasztalatok a finnországi atomerőmű építések során
  • Az atomerőmű építések minőségbiztosítása magyarországi perspektívából
  • A nukleáris biztonsági kultúra néhány aspektusa és az engedélyezési folyamat a finnországi Hanhikivi projektnél
  • A Paks 2 projekt engedélyezési folyamatainak aspektusai
  • Az építtető mérnöki feladatai az új atomerőmű építések során
  • Az atomerőmű építési projektek vállalati hálózata és az együttműködések területei
  • Az atomerőmű építés műszaki-technikai sajátosságai
  • Miért buknak el a megaprojektek? – Az Olkiluoto 3 projekt tanulságai.
  • Finanszírozás és projektkörnyezet: az beszállító lánc finanszírozása
  • Az új atomerőmű építési piac és a beszállítói láncolat támogatási rendszere az Egyesült Királyságban
  • Magyarország munkaerő-piaci kínálata: a jelenlegi helyzet és az atomerőmű építéssel kapcsolatos távlatok

Az előadók

  • Ács Rezső, Szekszárd város polgármestere
  • Bana János, Paks város alpolgármestere
  • Manuel Casanova, az Empresarios Agrupados Atomenergetikai Üzleti Fejlesztési osztály alelnöke
  • Dénes József, a Pöyry Erőterv Zrt. vezérigazgatója
  • Vitaly Ermolaev, az Enersense International OyJ technikai igazgatója
  • Kinyóné Lakatos Melinda, Kalocsa város alpolgármestere
  • Kott Zoltán, a Starjobs Magyarország Kft. igazgatósági tagja
  • Jukka Laaksonen, a RAOS Project Oy vezérigazgatói tanácsadója
  • Glen Little, a NIA UK – az Egyesült Királyság Atomenergetikai Ipari Egyesületének képviselője
  • Marton Balázs ügyvezető, Atombusiness.hu
  • Aaron Michelin, az Enersense International OyJ elnöke
  • Matti Paljakka, Finnországi Technikai Kutatóközpont
  • Petri Tuomi-Nikula, Finnország magyarországi nagykövete
  • Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium (egyeztetés alatt)
  • Alexey Shulenko, a Sberbank Magyarország Zrt. osztályvezetője
  • Tóth Imre, a Magyar–Orosz Tagozat tiszteletbeli elnöke, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
  • Trampus Péter, a Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézetének Professor Emeritusa
  • Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója
1...563564565...1 205564. oldal a 1 205-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv