Kezdőlap Blog Oldal 563

Glifozát: „felelőtlenség meghosszabbítani az engedélyt”

Az Európai Parlament különbizottságot állított fel a növényvédő szerek, például az ENSZ szerint rákkeltő glifozát engedélyezésének felülvizsgálatára.

Az ENSZ rákbetegséggel foglalkozó ügynöksége a lehetséges rákkeltő hatású szerek közé sorolta a glifozátot 2015 márciusában. Az egészségügyi kockázat miatt az Európai Parlament 2022 decemberéig betiltaná a glifozát tartalmú növényvédő szereket egy októberi nem jogalkotási állásfoglalás értelmében, a tagállamok azonban novemberben öt évre meghosszabbították a növényvédő szer engedélyét, és nem helyezték kilátásba a teljes betiltást.

Az Európai Parlament 2018-ban felállította a peszticidekkel kapcsolatos eljárásért felelős különbizottságot az ügy kivizsgálására. A parlament sajtósai Eric Andrieu-t (szocialista, francia; a képen), a különbizottság elnökét kérdezték.

– Az uniós tagállamok már döntöttek arról, hogy 2022-ig meghosszabbítják a glifozát engedélyét. Akkor miért állított fel a parlament egy különbizottságot az idén?

– Az engedély meghosszabbítása nem foglalkozik a tudományos vitával. Felelőtlenség anélkül meghosszabbítani az engedélyt, hogy nincs több bizonyítékunk arra, hogy a glifozát molekula és segédanyagai nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Annak érdekében, hogy az 500 millió európai egészségét megvédjük, meg kell vizsgálnunk a jelenlegi eljárást és azt, hogy lehetséges-e valahogy javítani rajta, ha szükséges.

– Mi a különbizottság feladata?

– Az egyik feladat az lenne, hogy naprakésszé tegyük a különbizottság tagjainak tudását. Ezután értékelnünk kell az engedélyezési folyamat minden lépését a szakértők, úgymint a cégek, a civil szervezetek és a kutatók megkérdezésével. Végezetül konkrét javaslatokat tennénk a folyamat javítása érdekében.

– Sok embert érint a kérdés, gazdákat, cégeket, és különösképp az állampolgárokat. Hogyan tudja mindegyikük érdekeit szem előtt tartani?

– Számunkra a legfontosabb, hogy az 500 millió európai egészségét megvédjük. Természetesen sok gazda használ glifozátot, de ha megkérdezi őket, hogy akkor is folytatnák-e a használatát, ha bebizonyosodna, hogy káros az egészségükre, akkor a válaszuk az, hogy nem. Ők meg fogják találni a megoldást. Egyes kutatók kritizálták az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által kiválasztott kutatásokat. Meg kell néznünk, mi alapján választották ki ezeket a kutatásokat, és tudatosítanunk kell az ágazatban az egészségügyi és etikai problémákat. Nem hunyhatunk minden felett szemet a gazdasági fellendülés nevében. Számomra az egészség az első. Rá kell vennünk az ágazatot, hogy másképp viselkedjen.

– Hogyan biztosíthatja az Európai Parlament, hogy az EU intézmények a döntéseiket független tanulmányokra alapozzák?

– Mindenképpen több erőforrásra van szükség ahhoz, hogy a kutatók függetlenségét biztosíthassuk, és ezt meg kell vizsgálnunk. Mi garantálja, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság jelentései függetlenek? Hogyan akadályozhatjuk meg, hogy lobbiszervezetek befolyásolják a folyamatot? Épp ezért olyan szabályokra van szükségünk, amelyek alapján senki sem kételkedhet a tanulmányok, illetve a döntések érvényességében és függetlenségében. A Monsanto-Bayer egyesülés rámutat, hogyan összpontosul csupán kevesek kezében a cégek élővilág felett gyakorolt kontrollja. Számomra ez elfogadhatatlan.

– A glifozát használatát egyelőre 2022-ig engedélyezték. Milyen változásokra számíthatunk addig?

– Az Európai Bizottság és a Tanács döntését még nem támadták meg az európai bíróságok előtt. Nekem nincsenek meg az eszközeim arra, hogy én magam támadjam meg a döntést, különben már megtettem volna. Ugyanakkor lehetséges, hogy tudományos felülvizsgálatot kérünk a megbízás lejárta előtt. Ebben az esetben be lehetne tiltani a glifozátot.

– A peszticidek engedélyezésével foglalkozó különbizottságnak 2018 végéig van ideje előterjeszteni a javaslatait. Mit tekintene jó eredménynek?

– Sikerrel jártunk el, ha decemberig konkrét javaslatokkal tudunk előállni és meg tudjuk mutatni az Európai Bizottságnak, mit kell tennie azért, hogy 500 millió európai anélkül ehessen, ihasson és lélegezhessen, hogy az egészsége miatt aggódna. Jelenleg egyetlen hét nem telik el úgy, hogy ne kerülne valamilyen egészségügyi botrány a címlapokra. Mindent meg kell tennünk, hogy biztosíthassuk a fogyasztók egészségének hatékonyabb védelmét. Ez a mi felelősségünk, sikerrel kell járnunk. Nincsen más választásunk.

UTA One: az adminisztrációt és a költségeket is csökkenti az új fedélzeti egység

Fejlesztette nemzetközi útdíj-elszámoló rendszerét az UTA német közúti szolgáltató, az új, digitális technológiával működő fedélzeti egység megfelel az Európai Elektronikus Útdíj-fizetési Rendszer (EETS) irányelvnek és használatával jelentősen csökkenthető a nemzetközi közúti fuvarozók adminisztrációs terhe és költsége – tájékoztatott az üzemanyag- és szervizkártya szolgáltató cég.

Réthy Kinga, az UTA Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, a járműbe szerelhető UTA One fedélzeti egység több országot érintő fuvarnál egy számlán vezeti az útdíj-elszámolást az eddigi országonkénti kimutatással szemben.

A közlemény szerint az UTA új rendszere jelenleg Ausztriában, Lengyelországban, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában működik, várhatóan 2018 végétől Németországban, a Skandináv-országokban, jövőre pedig már Magyarországon is adott lesz a feltétel a használatához.

A társaság közölte, Európában a nemzetközi fuvarozók mintegy 200 ezer UTA útdíj-elszámoló fedélzeti eszközt használnak. Magyarországon ügyfeleik száma meghaladja a több százat, és arra számítanak, hogy a korábbi ügyfelek lecserélik készülékeiket a modernebb megoldásra, illetve a korszerű digitális technológiával működő megoldás bevezetésével nő a piaci részesedésük. (MTI)

A csekély mértékű reklámbevételt is be kell jelenteni

0

Százmillió forint alatti reklámbevételnél továbbra sem kell reklámadót fizetni, az adóhatóság honlapján megjelent nyomtatványt azonban ki kell tölteni, és május végéig benyújtani, különben az adózó akár el is veszítheti adómentességét.

H. Nagy Dániel adóigazgató a Mazars könyvvizsgáló és adótanácsadó cég közleményében felidézi: a reklámadó korábban sávos elosztású volt, és 100 millió forintos reklámbevétel alatt 0 százalék volt az adókulcs. Ezt azonban az Európai Bizottság kifogásolta, mivel úgy gondolták, hogy a progresszív adó valójában állami támogatást takar. A kormány ezért visszamenőleg eltörölte az eredeti rendszert, és egysávossá tette az adót, most minden bevételre 7,5 százalékos kulcs vonatkozik. 

Az alacsony reklámbevételt realizáló közzétevőknek azonban továbbra sem kell adót fizetniük. Ezt jogilag úgy oldották meg, hogy a kis reklámbevétellel rendelkezők a tavalyi évtől csekély összegű (de minimis) támogatást kapnak, ami összhangban van az uniós szabályozással. A támogatás igénybevételéhez azonban az adózónak jelentenie kell, hogy ilyen bevétele volt, és a kiosztott támogatásokról az államnak is nyilvántartást kell vezetnie. Ezért kell a csekély reklámbevételt elérő vállalkozásoknak is kitölteniük az adóhatóság honlapján megjelent REKNYIL adatlapot. 

H. Nagy Dániel szerint valószínűleg sokan nem számítottak erre az adminisztrációs kötelezettségre, vagy egyáltalán nem tudnak róla. Még nagyobb probléma lehet, hogy a közzétevők jó eséllyel pontos nyilvántartást sem vezetnek arról, hogy mikor, milyen hirdetést és milyen összegben tettek közzé. A REKNYIL adatlapon ugyanis elviekben még a legapróbb hirdetés bevételét is közzé kell tenni. Ilyen lehet például egy lakásszövetkezet épületén található épületháló-, egy pizzafutár robogóján lévő reklám-, de webáruházban történő külön kiemelés fejében kapott bevétel is. 

Azt egyelőre még nem tudni, hogy milyen szankciók érhetik az adózót, ha a NAV tudomására jut, hogy valaki nem teljesítette adminisztrációs kötelezettségét. Alapesetben ez jogszerűtlenné teheti az állami támogatás igénybevételét, az adózó így drasztikus esetben akár el is veszítheti adómentességét, és kötelezhető lesz a 7,5 százalékos adó befizetésére – mutat rá a Mazars. (MTI)

Uniós támogatással fejlesztette technológiáját a Nógrádi Vegyipari Zrt.

Fejlesztette technológiáját a Nógrádi Vegyipari Zrt. Az új berendezéseknek köszönhetően nő a társaság által gyártott termékek mennyisége és minősége is.

A Nógrád megyében Tolmácson működő Nógrádi Vegyipari Zrt. 267,5 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a fejlesztésre a Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázaton. A technológiai fejlesztés egyik pillére az oldószer és etanol víztelenítő rendszer, amelynek révén tisztábbak, magasabb feldolgozottsági szintűek lesznek a végtermékek, és felhasználási területük is nő.

A fejlesztés másik része az öntisztító desztilláló technológiai berendezés, amellyel a termelés során több hasznosítható anyagot nyernek ki, és a megsemmisítendő hulladék is kevesebb lesz – derül ki a társaság közleményéből. A cég közlése szerint a komplex beruházással, a környezeti terhelés csökkentésével, valamint az újrahasznosítással az éves ezer tonnás feldolgozás mellett körülbelül 9 millió forint megtakarítást tudnak elérni. 

A piacvezető szerep elérésére törekvő zrt. beszerzett egy öntisztuló bepárló berendezést, egy, a meglévőnél magasabb hatásfokú kazánt, valamint az áramoltatást szolgáló vegyipari szivattyúkat és keverőket is. Mivel a fejlesztések következtében nő a gyártott termékek mennyisége, új töltőberendezéseket, címkézőket, zsugorkamrát és strech fóliázó egységeket is vásároltak.

Az átlagosan 46 embert foglalkoztató Nógrádi Vegyipari Zrt. árbevétele 2016-ban egymilliárd 519 millió forint volt, és közel 196 millió forintos nyereséget ért el. Egy évvel korábban egymilliárd 222 millió forint volt a cég árbevétele, nyeresége 23,2 millió forintot tett ki. A tolmácsi vegyipari zrt. autóápolási, nyomdaipari és hígító termékeket gyárt.

Értékesítési piacaik az üzemanyagtöltő állomások, autóalkatrész kereskedő cégek, hipermarketek, DIY áruházláncok, ipari felhasználók, festék nagykereskedések, vegyipari alapanyag kereskedők, flexográfiai nyomdák, vegyi alapanyag kereskedések. (MTI)

Képünk illusztráció

Főként kkv-k versenyeznek a 20 milliárd forintos innovációs támogatásért

Csaknem háromszoros volt a túljelentkezés a kis-, közép- és nagyvállalatok KFI tevékenységének támogatására a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból kiírt 20 milliárdos keretösszegű innovációs pályázaton, amelynek a beadása május 15-én zárult le. A projektjük megvalósításához 100-600 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra pályázók több mint 90 százaléka kis- és közepes vállalkozás – tájékoztatott a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal.

Az idén januárban meghirdetett Kis-, közép- és nagyvállalatok KFI tevékenységének támogatása (2018-1.1.2-KFI) című pályázati felhívás a Közép-Magyarország régió (Budapest és Pest megye) vállalkozásait ösztönzi jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások és technológiák házon belüli kifejlesztésére, legalább a prototípus vagy a demonstrációs fázis eléréséig. A felhívás keretében olyan projektek támogathatók, amelyek illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában meghatározott prioritások valamelyikéhez. A 2018. május 15-i benyújtási határidőig 212 pályázat érkezett összesen több mint 59 milliárd forint támogatási igénnyel, a projektek összköltsége pedig meghaladja a 106 milliárd forintot. A benyújtott pályázatok összköltsége és a támogatási igény aránya arra utal, hogy a vállalkozások jelentős saját erővel vállalnák az innovációs projektek megvalósítását. Kirívóan magasnak bizonyult a kkv-k pályázói kedve, a pályázatok túlnyomó többségét kis- és közepes vállalkozások adták be: 133 pályázat kisvállalkozásoktól, 64 pályázat pedig középvállalatoktól érkezett.

A pályázatok formai ellenőrzését, majd az anonim szakértői értékeléseket és a testületi értékelést követően augusztusban várható eredményhirdetés, a felhívás megjelenésekor a honlapon megadott ütemezés szerint.

Az NKFI Hivatal által a hazai kkv-k versenyképességének erősítéséért meghirdetett pályázati konstrukciók körében egy nemrég lezárult pályázati felhíváson a mikro- és kisvállalkozások pályázhattak támogatásra gyorsan hasznosítható, innovatív termékek, szolgáltatások és eljárások fejlesztéséhez, piacra viteléhez és szellemitulajdon-védelméhez a Közép-Magyarország régióban. A Mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységének támogatása (2018-1.1.1-MKI) című felhívás 10 milliárd forintos keretösszegére kétszer annyi igény érkezett. Ezek a pályázatok jelenleg értékelési szakaszban vannak, a felhívás megjelenésekor a honlapon megadott ütemezés szerint az eredményhirdetés 2018 júliusában várható.

A 2018 januárjában megjelent kutatás-fejlesztési és innovációs felhívásokra benyújtott pályázatok adatairól korábban megjelent gyorsjelentések itt olvashatók:

A benyújtott pályázatok értékelése folyamatban van.

Digitális fejlettség: Magyarország az uniós sereghajtók között

Magyarország a 28 uniós tagállam között összességében a 23. helyen áll a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató szerint – derül ki az Európai Bizottság pénteken közzétett jelentéséből.

Az Európai Bizottság közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2018-as értékeit. A DESI segítségével nyomon követhető a tagállamok teljesítménye a digitális hálózatok fejlettsége, a digitális készségek, az online tevékenység, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása, valamint a digitális közszolgáltatások tekintetében.

A tavalyi év során kismértékben szűkült a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett tagállamok közötti különbség. Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minősítést; e tagállamok globálisan is élen járnak a digitalizáció terén. Más uniós országoknak azonban még mindig hosszú utat kell megtenniük, továbbá az egész EU-nak javítania kell a teljesítményét ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen. Ez különösen fontossá teszi a digitális egységes piac gyors kiépítését és a digitális gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások növelését – olvasható a bizottság közleményében.

A DESI összeurópai eredményeinek tanúsága szerint:

  • A hálózati összekapcsoltság javult, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kielégítéséhez.
  • Az internetezők körében a telefon- és videohívásokkal kapcsolatos szolgáltatások használata növekedett a legjelentősebben.
  • Ha lassan is, de növekszik a digitális szakértők száma, ugyanakkor az európaiak 43 százaléka még mindig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel.
  • Folytatódik a vállalkozások digitalizálódása; az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat.

Magyarország a 28 uniós tagállam között összességében a 23. helyen áll.

Az országkódok feloldása: AT: Ausztria; BE: Belgium; BG: Bulgária; CZ: Csehország; CY: Ciprus; DE: Németország; DK: Dánia; EE: Észtország; EL: Görögország; ES: Spanyolország; FI: Finnország; FR: Franciaország; HR: Horvátország; HU: Magyarország; IE: Írország; IT: Olaszország; LT: Litvánia; LU: Luxemburg; LV: Lettország; MT: Málta; NL: Hollandia; PL: Lengyelország; PT: Portugália; RO: Románia; SE: Svédország; SI: Szlovénia; SK: Szlovákia; UK: Egyesült Királyság.

Az elmúlt néhány évben átlagos ütemben fejlődött az ország a digitalizáció tekintetében. Magyarország viszonylag jól teljesít az összekapcsoltság területén (18. hely), ami a nagy sebességű és szupergyors szélessáv elterjedtségének köszönhető. A magyar internetfelhasználók általában sokféle online tevékenységet végeznek. Az internetes szolgáltatások használatát illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot (12. hely). A magyar internethasználók 84 százaléka használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban (uniós átlag: 65 százalék), 85 százalékuk olvas online híreket (EU: 72 százalék) és 59 százalékuk bonyolít le videohívásokat (EU: 46 százalék).

A humán tőke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól (21. hely), mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területén végzett hallgatók száma. Bár az információs és kommunikációs technológiák üzleti használata javult, a magyar vállalkozások még távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális lehetőségeket (25. hely). A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatások terén, beleértve az e-egészségügyet is, azonban Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt szerepel ezen a területen (27. hely).

A teljes sajtóközlemény itt olvasható. A Magyarországról szóló országjelentés itt található, a magyar távközlési piacra vonatkozó angol nyelvű jelentés pedig itt érhető el.

Börtönbüntetésre ítélték a gyémántos piramisjáték szervezőit

0

Csalás miatt négy év börtönre, illetve két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban a DT Diamond Rt. két volt vezetőjét, akik még a 2000-es évek elején drágaköveket adtak el, visszavásárlást és magas hozamot ígérve úgy, hogy esélyük sem volt azt megfizetni.

Az elkövetők 626 befektetőt csaptak be, a meg nem térült kár pedig meghaladja az 1 milliárd 370 millió forintot. A rendőrség 2004-ben indított nyomozást az ügyben, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) érkezett panaszok és a szervezet feljelentését követően, majd azt 2009-ben le is zárta. 

A per 2012-ben kezdődött, a Fővárosi Ítélőtábla azonban 2017 januárjában hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új elsőfokú eljárásra utasította a törvényszéket, a tényállás megalapozatlanságára hivatkozva. Az ügyben a törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban pénteken hirdette ki ítéletét, ebben T. János elsőrendű vádlottat 687 rendbeli csalás miatt 4 év börtönbüntetésre ítélte, K. Tamást pedig 173 rendbeli csalás miatt 2 év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre. 

A bíróság tényállásként állapította meg, hogy T. János előbb az Atlantis-Contor Kft., majd a DT Diamond Rt. és a Diamond Trade Kft. képviseletében eljárva 2002 és 2004 között üzletkötőkön keresztül a „felhajtott” ügyfeleknek gyémántokat adott el, a befektetési piacon kimagasló, 20 százalék feletti éves hozamot ígérve. A cég az adásvételi szerződésekben a gyémántok valós értékének többszörösét tüntette fel, és az ügylet megkötésekor egy másik szerződést is aláírtak, arról, hogy gondoskodnak a drágakő egy-három éven belüli, mesés hozammal történő visszavásárlásáról. 

Azoknak az ügyfeleknek az esetében, akik még az üzlet beindulásakor kötöttek szerződést, az egy év letelte után vissza tudták vásárolni a gyémántokat és az ügyfelek megkapták az ígért hasznot is, az üzletbe később belépők befizetéséből. Amikor azonban a PSZÁF 2004 novemberében egy vizsgálat után megállapította, hogy a cég jogosulatlan befektetési tevékenységet végez és feljelentést tett a rendőrségen, az ügyfelek egyszerre akarták visszavásároltatni a gyémántjukat, ezért a DT Diamond Rt. fizetésképtelenné vált. 

A bíróság az ítélet szóbeli indoklásában kiemelte: csak idő kérdése volt, mikor dől be a piramis. A gyémántkereskedő céget 2005 elején átvette K. Tamás, az ügy másodrendű vádlottja. Ő azt ígérte az ügyfeleknek, hogy ha valaki visszaküldi neki a gyémántját, akkor azt értékesíti és az ügyfél így hozzájuthat a pénzéhez. Az átadott gyémántoknak azonban Londonban, illetve Németországban nyoma veszett, az ügyfelek nem jutottak hozzá a pénzükhöz.  

A Fővárosi Törvényszék szerint a sértettek egyértelműen befektetési céllal vásárolták a gyémántokat, és elfogadta a szakértők azon álláspontját, hogy nem volt esélyük a vádlottaknak a beígért hozammal értékesíteni a gyémántokat. A bíróság szerint a csalás akkor valósult meg, amikor az ügyfelek átvették a gyémántot, még akkor is, ha utána visszakapták a megígért hozammal együtt a pénzüket. 

A bíróság szerint 626 embert ejtettek tévedésbe, volt, akit többször is, sőt a saját üzletkötőik is vettek a gyémántokból. A legkisebb befektetett össze 400 ezer forint körüli volt, a legnagyobb több mint 85 millió forint, de jellemzően 500 ezer forint és 5 millió forint közötti összegeket tudtak kicsalni a sértettektől. A bíróság mintegy 200 sértettnek összesen 1 milliárd 370 millió forint polgári jogi igényt ítélt meg. 

Az ítélet nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, az elsőrendű vádlott és védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, a másodrendű vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet. (MTI)

Kimagasló eredménnyel zárult az ELTE és a Café közös reklámos kurzusa

Véget ért a Café-csoport az ELTE Kommunikáció és Média szakával közösen, februárban indított Tartalommarketing képzése, amelyet végül 4,35-ös átlaggal zárták a diákok. Közülük a legjobb teljesítményt nyújtó hallgató fél éves gyakornoki munkalehetőséget kapott a Café Communications-től.

A tavaszi szemeszterben indult kurzuson a hallgatók „gyakorlati oldalról ismerkedhettek meg a tartalmi fókuszú kommunikációval a natív hirdetésektől az influencer marketingig”. Az előadók a Café csoport, azaz a Café Communications, a Café PR és a Be Social vezetői és szenior szakemberei voltak.

A szemináriumi órákon szó volt a stratégialkotásról, a branded contentről, a keresőoptimalizásról, a social media csatornákról, a tartalomszerkesztésről, a brandelt kiadványokról és természetesen az influencerekről. A többszörös túljelentkezés után 20 fővel elindult kurzus egyik különlegessége volt az a kerekasztal beszélgetés, ahol Henry Kettner és Török Ábel Youtuberek és Bodrogi András, Youtube szakértő vettek részt.  

Múlt héten került sor a vizsgára, ahol egy egyéni projekt feladatot kellett kidolgozniuk a kurzuson résztvevőknek. A feladat egy választható téma alapján kampányterv készítése volt, majd előre meghatározott értékelési szempontok alapján projektzáró prezentációk elkészítése és bemutatása. A félév során hallott előadások témáját, elemeit kellett beépíteniük a kampányba.

A három legjobban sikerült prezentáció:

Kalocsai Zsombor – aki a 6 hónapos gyakornoki program nyertese – A Budmil márkát vette elő és porolta le kicsit és gondolta újra. Tartalom szempontból közelítette meg a márkát, ahol a fő gondolata az volt, hogy viseld büszkén ezt a márkát.

Vántus Nikoletta – Egy kutyasétáltatós alkalmazásnak építette fel a marketingjét. Ő stratégia oldalról közelítette meg a feladatot, ahol a mottótól elindulva, az alkalmazás felépítésén át, a hirdetések megjelenéséig dolgozta ki a projektet.

Kovács Bettina – Visszanyúlt a már kissé megkopott és elfelejtett Alföldi papucsig. Az elképzelése az volt, hogy szexivé tegye újra ezt a magyar márkát. A 2018-as Vogue trendeket alapul véve, influencerek által viselt márka képet alakított ki róla.

A prezentációk nagyrésze profin kidolgozott munka volt. A kurzus során tanultakat nagyszerűen építették be a kampányelképzelésekbe – mondta Balogh Renáta, a Café Communications account directora. Volt, aki annyira odafigyelt a részletekre, hogy elkészítette a banner és újság reklámot is a kampányához.

A május 16-ai kurzus záró órán Hammer Ferenc, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékvezetője elmondta, hogy ez egy win-win szituáció volt. Az ELTE-től igény volt erre, hiszen kellenek a jó órák és a proaktív dolgok a diákoknak, hogy lássák mi zajlik éppen most az iparban.

A Café részéről Varga Gábor Zoltán, a Café Communications digital business directora is ezt a gondolatot fogalmazta meg, hiszen a szakmának kell az utánpótlás, a kinevelés fontos része a folyamatnak.

„Mostanában nem annyira szexi reklámosnak lenni, de a Café szeretné újra vonzóvá tenni ezt a szakmát a fiatalok számára, ezért is volt jó ez az együttműködés.”– hangsúlyozta Csirke Dániel a Café Communications társ-kreatívigazgatója.

Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint hogy a kurzuszáró órán egyhangúlag mondták a diákok, hogy szerintük igen is vonzó és szexi ez a szakma. Bár ehhez szükség volt erre a kurzusra, mert most már tudják mivel szeretnének foglalkozni.

Bár a mostani Tartalom marketing tavaszi kurzus a végéhez ért, de Hammer Ferenc arra a kérdésre, hogy mi lesz a folytatás, azzal válaszolt, hogy az ELTE boldogan folytatná ezt az együttműködést, egy tartósabb partnerséget kialakítva a Café Csoporttal.

Fotó: a kurzus résztvevő

GDPR-tanácsadói divízióval bővült a BDO Magyarország

A BDO Magyarország IT-tanácsadással foglalkozó üzletága, reagálva az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 számú, május 25-től kötelezően alkalmazandó GDPR (General Data Protection Regulation/ Általános Adatvédelmi Rendelet) bevezetésére, GDPR-tanácsadás divízióval bővült. A divíziót Kusztos Dénes és Szente József vezetik.

A GDPR minden olyan céget és intézményt érint, amely személyes adatokat kezel, legyen szó akár személyes vagy szakmai (bármilyen formátumú; kép, cím, banki adat, egészségügyi információ, IP cím) jellegű adatokról. A május 25-ig hátralévő rövid időszak nagyon szoros menetrend betartását helyezi kilátásba a cégek számára annak érdekében, hogy a szabályozásnak megfelelően – és így a jelentős bírságokat elkerülve – kezeljék a személyes adatokat – írja közleményében a BDO.

Kusztos Dénes több mint 25 éves tapasztalatra tett szert jelentős IT-tanácsadó cégek igazgatói munkaköreiben. Többek között 2005 és 2010 között az Enternet Zrt. projektigazgatója, majd 2010 és 2013 között a Trinity Consulting Zrt. & Trinity Enterprise Kft. vezérigazgató helyettese, 2015- 2016-ban pedig a BDO Magyarország IT Megoldások Kft. ügyvezető igazgatója volt. Tanulmányait tekintve: programozói képesítése után az Oxford Brookes University-n DMS, majd később ugyanitt Master of Business Administration fokozatot szerzett.

Szente József 30 év informatikai tapasztalattal rendelkezik, mely során jelentős üzletfejlesztési, továbbá informatikai projektvezetési munkaköröket töltött be. 2003 és 2005 között a T- Systems Magyarország Kft. kereskedelmi vezetője, 2005 és 2007 között a HP Magyarország üzletfejlesztési vezetője volt, 2007 óta pedig a Conset Bt., a Vignette Europe majd a Nextent Zrt., a Subertherm Kft. üzletfejlesztési vezetői – igazgatói posztját töltötte be, tovább a GDI ESRI Magyarország Kft. értékesítési konzulense volt.  A Kandó Kálmán Villamosmérnöki karán végzett tanulmányai mellett számos hazai és nemzetközi képzésben vett részt.

Hétmilliárd forintból modernizálták a váci cementgyárat

Átadta a Duna-Dráva Cement Kft. hétmilliárd forintból megvalósult környezetvédelmi beruházását a váci cementgyárban. A modernizációnak köszönhetően a gyár porkibocsátása minimális szintre csökkent, miközben klinkergyártó kapacitása és üzembiztonsága is növekedett.

A Duna-Dráva Cement Kft. mindennapi működése során kiemelt figyelmet fordít a környezettudatos működésre. Anyavállalata, a HeidelbergCement Group 2030-as fenntarthatósági törekvései határozzák meg stratégiájának legfontosabb irányait; mint például az ökológiai lábnyom csökkentése vagy a körkörös gazdaság ösztönzése.  A 2016 és 2018 közötti időszak egyik legfontosabb eseménye az a 7 milliárd forintos beruházás volt, amelynek köszönhetően a korábbinál is korszerűbb körülmények között folytathatják majd gyártási tevékenységüket, szem előtt tartva mindenekelőtt a környezet megóvását.

A modernizáció fő célja a korábban használt elektrofilter korszerű, úgynevezett zsákos filterre cserélése volt. A filter felel ugyanis a kemencevonal portalanításáért. Az új szűrőrendszer előnye, hogy még üzemzavar vagy áramkimaradás esetén sem engedi, hogy kiporzás történjen. Ezáltal a DDC tovább minimalizálja a már korábban is alacsony szintű porkibocsátását. Beremendi cementgyárukban már közel egy évtizede ezt a technológiát alkalmazzák, és a tapasztalatok szerint Vácott is hasonló módon tudnak majd hozzájárulni a környezet védelméhez.

Ötödével több lakáshitelt vehetnek fel idén, mint tavaly

Az idén napi átlagban több mint 2 milliárd, összesen pedig 770-840 milliárd forint jelzáloghitel folyósítására számít a K&H a teljes piacon, ez 20 százalék körüli növekedést jelent 2017-hez képest. Többek között az alacsony alapkamat, a nettó reálbérek emelkedése, a gazdasági fejlődés, a lakásépítések felfutása, és a csok-os támogatások jelentik a jelzáloghitelezés motorját.

Folytatódik a növekedés a magyarországi jelzáloghitel-piacon. A tavalyi 708 milliárd forint után 2018-ban a K&H előrejelzése alapján összesen 770-840 milliárd forint jelzáloghitel kihelyezése várható, ez 20 százalékos piacbővülést jelent éves szinten. A K&H is fontos szerepet kap a növekedésben: a folyósított jelzáloghitelek összegét tavaly 104 milliárd forintra növelte a bank.

Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója elmondta, hogy a jelzáloghitelezés növekedése stabil és több pillére van. Az alacsony kamatkörnyezet, a nettó reálbérek emelkedése, az alacsony munkanélküliség, a GDP növekedése, az uniós források beáramlása és a fokozódó beruházási kedv mind-mind segíti a jelzáloghitelezés bővülését. Az ingatlanpiac szintén hozzájárul a fellendüléshez, hiszen a lakásépítések száma emelkedik, így egyre több új lakás jelenik meg a piacon. Továbbá a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is fontos tényező – tette hozzá.

A bank szakértői szerint az elmúlt 1-2 évben átalakult a jelzáloghitel-kínálat. Egyrészt a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepét egyre inkább átveszik az alacsony kamattal elérhető személyi kölcsönök. Másrészt egyre nagyobb a kereslet a kiszámítható, úgynevezett hosszú kamatperiódusú – több évig vagy akár a futamidő végéig – fix összegű törlesztőrészletet garantáló hitelek iránt. Egyértelmű az a jegybanki törekvés, hogy a legalább 5 évig fix kamatozású jelzáloghitelek még nagyobb teret nyerjenek a kockázatosabb, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú konstrukciók kárára. Ennek érdekében jelent meg például a fogyasztóbarát minősítési rendszer.

Rajna Gábor elmondta, hogy a fogyasztóbarát hitelek gyorsan népszerűvé váltak a K&H-nál, hiszen tavaly szeptember óta 11 milliárd forint összegben igényeltek ilyen jelzáloghitelt az ügyfelek, egy-egy fogyasztóbarát hitel összege pedig 10 millió forintot tesz ki. A csok szintén népszerű a K&H-nál: 2017 januárjától 2018. február végéig a banktól igényelt támogatások összege elérte a 11,5 milliárd forintot, a támogatások átlagos összege pedig megközelítette a 2,9 millió forintot. Az igénylők háromnegyede hitelt is kért a támogatás mellé.

A K&H szakértői szerint nemzetközi összevetésben is van tér a jelzáloghitel-piaci növekedésre Magyarországon. A visegrádi országokban ugyanis GDP-arányosan 20 százalék feletti a lakossági jelzáloghitelek aránya, ezzel szemben Magyarországon mindössze 8 százalék. Rajna Gábor elmondta, hogy a jegybanki nyilatkozatok alapján kiszámítható időszak várható a hitelpiacon és a kamatszintek akár 2019-2020 végéig fennmaradhatnak.

Kockázatok persze vannak. „Bizonytalanságot jelent az újlakáspiacon, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa. Ha pedig az áfakulcs visszatér a korábbi szintre, az jelentős áremelkedést okozhat és a hitelfelvételi kedvre is kedvezőtlen hatással lehet” – fogalmazott Rajna Gábor. Összességében a K&H is stabil növekedésre számít a jelzáloghitelezésben. 

Nívódíjjal jutalmazza a színvonalas közbeszerzéseket a hatóság

0

Közbeszerzési Nívódíjat alapított a Közbeszerzési Hatóság, amellyel a kiemelkedő szakmai munkát kívánja tovább erősíteni a közbeszerzések piacán. A hatóság minden évben eltérő témakörben adja majd át az elismerést, idén „A fenntartható közbeszerzések éve” programja keretén belül díjazza azokat a pályázókat.

A Közbeszerzési Hatóság feladata, hogy hozzájáruljon a hazai közbeszerzési eljárások szabályos és átlátható lefolytatásának biztosításához. Mindemellett a szervezet kiemelt célja az ajánlatkérők és ajánlattevők ösztönzése arra, hogy az eljárások során színvonalas szakmai teljesítményt nyújtsanak, így segítve a közpénzek eredményes és hatékony felhasználását. E célból a hatóság Közbeszerzési Nívódíjat alapított, amelyet 2018-tól minden évben átad az arra érdemes pályázóknak – írja közleményében a szervezet.

A nívódíjat a szervezet minden évben más, közbeszerzéshez szorosan kapcsolódó témakörben adja át. Az idei évben a hatóság meghirdette „A fenntartható közbeszerzések éve” programot, így 2018-ban ebben a témakörben várják a pályázók jelentkezését. A fenntarthatóság fontos terület a hatóság számára, a szervezet kiemelt célja, hogy közbeszerzések keretében olyan létesítmények valósuljanak meg, és olyan termékeket és szolgáltatásokat szerezzenek be, amelyek jövőbe mutató megoldásokat alkalmaznak, hogy hosszú távon, környezetkímélő módon legyenek használhatók. A hatóság a fenntartható szempontból legjobb megoldásokat összegyűjti és közzéteszi új, kifejezetten a fenntartható közbeszerzések kapcsán létrehozott weboldalán.

„A Közbeszerzési Hatóság számára az átláthatóság és a minél nagyobb verseny biztosítása mellett különösen fontos, hogy támogassa és ösztönözze a példamutató magatartást és színvonalas szakmai teljesítményt, hiszen ez elengedhetetlen feltétele a sikeres, hatékony eljárások lebonyolításának. Külön öröm, hogy az idei évben a Közbeszerzési Nívódíjat fenntarthatóság témakörben hirdethettük meg, ez „A fenntartható közbeszerzések éve” programunk egyik  legfontosabb pontja.” – emelte ki Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A díjat Rigó Csaba, a hatóság elnöke adja át a nyerteseknek, akik nevét a Hivatalos Értesítőben is közzéteszik. A díjazottak ezen kívül oklevelet és emlékplakettet kapnak. Bővebb információ és jelentkezés az alábbi linken.

Az Agrárkamara tiltakozik az uniós források várható csökkentése miatt

0

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határozottan ellenzi az Európai Bizottság nyilvánosságra került javaslatát, amely szerint a jövőben csökkentenék az uniós Közös Agrárpolitika forrásait. A NAK felszólítja az uniós döntéshozókat, hogy kezeljék jelentőségéhez mérten a félmilliárd uniós állampolgárt élelmiszerrel ellátó ágazatot.

A NAK mind hazai, mind nemzetközi szinten – az európai farmereket és szövetkezeteket képviselő  Copa-Cogeca tagjaként is – mindent megtesz annak érdekében, hogy a KAP költségvetési kerete ne csökkenjen az új, 2021. évtől kezdődő időszakban, valamint hogy minél kedvezőbb támogatási konstrukciók kerüljenek kidolgozásra, majd bevezetésre.

Az Európai Bizottság 2018. május elején hozta nyilvánosságra az Európai Unió 2020 utáni ciklusának költségvetés-tervezetét, eszerint csökkentenék a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható keretet. A KAP, így a közvetlen kifizetések – például az egységes területalapú támogatások –, továbbá a vidékfejlesztési támogatások javasolt keretösszegei is szerepelnek a Bizottság által május elején közzétett, 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés-tervezetben, amely meghatározza az irányadó forráselosztást.

A strukturális változásokat is figyelembe véve, kirajzolódik, hogy amennyiben a bizottsági javaslat a jelenlegi formájában valósul meg, a 2021-2027-es KAP költségvetés nominális értéken mintegy 4 százalékos csökkenést szenvedne el, amely reál értéken jóval érezhetőbb visszaesést jelentene. Ezzel folytatódna az a folyamat, hogy az EU-költségvetésen belül a KAP veszít részesedéséből.

Az látható a tervezetből, hogy a területalapú támogatás összege előreláthatóan közel a mostani mértékű maradhat az új periódusban. Ugyanakkor a KAP tervezett forráscsökkentése komolyabb mértékben érintheti a vidékfejlesztési forrásokat. Az európai gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az uniós átlagjövedelem-szint felét sem éri el, annak ellenére, hogy stratégiai jelentőségű az ágazat, hiszen félmilliárd európai állampolgár minőségi élelmiszerrel való ellátását végzi.

Emellett a környezeti fenntarthatóság javításában, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is egyre nagyobb szerepet szánnak az agráriumban tevékenykedőknek, ezzel párhuzamosan egyre komolyabb elvárásokat támasztva számukra.

A NAK felhívja a figyelmet arra, hogy a közvetlen támogatások szintjének megtartása fontos a gazdálkodók megfelelő jövedelmi helyzetének biztosítása miatt, a vidékfejlesztési támogatások pedig épp jellegükből adódóan nem szenvedhetnek forráscsökkenést.

Natura 2000 díjat nyert a parlagi sasokat védő magyarországi projekt

Karmenu Vella környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős uniós biztos kihirdette a 2018. évi Natura 2000 díj hat nyertesét. A természetvédelem kategóriában a parlagi sasokat érintő mérgezések megszüntetését célzó magyarországi partnerséget díjazták.

Az egész Európára kiterjedő Natura 2000 hálózat 27 500 védett helyszínből áll, melyek együttvéve az EU szárazföldi területeinek 18 százalékát, tengeri területeinek pedig 7 százalékát teszik ki. A természet védelmét a fenntartható földhasználattal és gazdasági tevékenységgel ötvöző kezdeményezés célja Európa természeti örökségének védelme és megerősítése, biztosítva a legértékesebb és legveszélyeztetettebb európai fajok hosszú távú túlélését.

A Natura 2000 díj sikeres európai természetmegőrzési projekteket jutalmaz, és felhívja a figyelmet Európa egyik kiemelkedő vívmányára, a védett területek Natura 2000 hálózatára. A 25 döntős közül kiválasztott hat díjazott Bulgária, Észtország, Görögország, Magyarország, Portugália és Spanyolország egy-egy projektje lett.

Természetvédelem kategóriában a BirdLife Hungary által szervezett, a parlagi sasokat érintő mérgezések megszüntetését célzó partnerség nyert. A résztvevők húsz magyarországi Natura 2000 területen és azok közelében lévő élőhelyeken akciókat szerveztek a jogellenes tevékenységek nyomon követésére, nyilvántartották az elpusztult példányokat, biztosították a fészkek háborítatlanságát, és a bűncselekmények elleni sikeres összefogást szerveztek a természetvédők, a vadászok, a rendőrség és az állatorvosok bevonásával. A projekt elindítása óta a mérgezéses esetek száma jelentősen csökkent, és a projekt utolsó két évében a parlagi sasok költőállománya 36 százalékkal nőtt.

A pályázaton bárki indulhatott, aki az uniós Natura 2000 hálózatban közvetlenül részt vesz, így vállalkozások, közigazgatási szervek, civil szervezetek, önkéntesek, földtulajdonosok, oktatási intézmények vagy akár magánszemélyek is. Idén összesen 75 pályázat érkezett szerte Európából, ebből 25 projekt került be a döntőbe, hogy azután egy rangos zsűri kiválassza közülük a legjobbakat.

A brüsszeli díjátadó ünnepségen Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős uniós biztos így fogalmazott: „Megtiszteltetés számomra, hogy elismerésemet fejezhetem ki a ma díjazott projektek mögött álló embereknek, akik fáradhatatlanul dolgoznak közös természeti örökségünk megóvásán és Európa rendkívüli biológiai sokféleségének megőrzésén. Az uniós polgárok közönségdíját idéntöbb mint 50 ezer ember szavazata alapján ítéltük oda, ami jól mutatja, milyen sokat jelent az európaiak számára a természet. Az európai biológiai sokféleség előmozdítására irányuló erőfeszítések mai ünneplése május 21-én folytatódhat, a Natura 2000 hálózat európai napjával.”

A többi nyertes projekt

Az uniós polgárok különdíjában idén a portugáliai Viana do Castelo város Környezetvédelmi Megfigyelőközpontja által létrehozott Természetvédelmi Iskola részesült. Annak érdekében, hogy a helyi iskolások jobban magukénak érezzék egyedülálló természeti örökségüket, a projekt elindítói tereptúrákat szerveznek számukra a Natura 2000 helyszíneken. A diákok így közvetlenül ismerkedhetnek a természettel. Az iskola ugyanakkor tanároknak is tart fenntarthatósági és természetmegőrzési képzéseket. Az ismeretterjesztő programban eddig összesen 20 ezren vettek részt.

A kommunikáció kategória díját a spanyol Natura 2000: kerülj kapcsolatba a biodiverzitással elnevezésű projekt nyerte, amelyben a SEO/BirdLife és az Agencia EFE hírügynökség igyekezett megszólítani az embereket írásos anyagok és riportok segítségével, műhelyek keretében és ötven szupermarketben végzett ismeretterjesztő tevékenység révén. A projekt eredményeképpen Spanyolországban 10 százalékról 22 százalékra emelkedett a „Natura 2000” kifejezést ismerők száma, a Natura 2000 létezéséről tudók 90 százaléka pedig már el is látogatott egy-egy Natura 2000 helyszínre.

A társadalmi-gazdasági előnyök kategóriában, amelyben olyan projekteket ismernek el, amelyek bizonyítják, hogy a természet megőrzése és a gazdasági fejlődés kéz a kézben járhat, az észtországi „alvar” gyepterületek helyreállítására irányuló LIFE projekt lett a győztes. Az Észt Környezetvédelmi Hivatal és partnerei által irányított projekt agrár-környezetvédelmi programok segítségével és több mint 600 földtulajdonossal és helyi mezőgazdasági termelővel szoros együttműködésben sikeresen helyreállította az „alvar” gyepterületet 19 Natura 2000 területen. A projekt keretében a termelők többletbevételhez juthattak a helyreállítási intézkedések során kitermelt fa hasznosítása, valamint a külterjes legeltetési tevékenységekből származó hús és gyapjú értékesítése révén.

Az érdekek/felfogások összehangolása kategóriában a medvékkel való együttélést segítő görög projekt hozta el a díjat. A projektet a CALLISTO nem kormányzati szervezet valósította meg Kastoria körzetben, amely fontos folyosót képez a barna medvék számára Görögország és a Nyugat-Balkán között. A munka eredményeként meredeken csökkent a medvék halandósága, míg jelentősen nőtt a helyi közösség medvék iránti toleranciája. Az emberek és a medvék közötti konfliktusok mérséklése érdekében intézkedéseket hoztak egy újonnan épített autópályán a járművek medvékkel történő ütközésének megelőzésére, hálózatot hoztak létre az őrző-védő kutyák gazdái számára, „medvebiztos” szeméttárolókat helyeztek ki, valamint villanypásztorokat telepítettek a kaptárok és gyümölcsösök védelmére.

A határokon átnyúló együttműködés és hálózatépítés kategóriában az egyiptomi keselyű három földrészen történő megóvására irányuló projekt bizonyult a legjobbnak. A BirdLife görög, bolgár, egyesült királyságbeli tagjai és a WWF Greece között létrejött partnerség keretében 178 vámtisztviselőt képeztek ki Görögországban és Bulgáriában az egyiptomi keselyűk illegális kereskedelmének ellenőrzésére. Emellett mezőgazdasági termelőknek is segítséget nyújtottak a szóban forgó faj javát szolgáló legelőkezelésben, illetve Görögországban és Bulgáriában szigeteléssel láttak el több mint 400 villanyoszlopot. Az egyiptomi keselyű védelme érdekében létrejött egy 26 ország szakértőiből álló hálózat, és kidolgoztak egy nemzetközi fajmegőrzési cselekvési tervet, melyet a faj repülési útvonala mentén hajtanak végre.

Fotó: Máté Bence

Magyarországról nevezik ki a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának új vezetőjét

Bíró Balázs vezeti június 1-től a Deloitte közép-európai régiójának pénzügyi tanácsadási üzletágát a jelenlegi pozíciójának megtartása mellett.

A szakértő a Deloitte Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának vezetőjeként és a közép-európai banki portfóliókezelési-tanácsadási szolgáltatások üzletágának partnereként számos vállalati pénzügyi és egyéb vállalatértékeléssel, modellezéssel, portfolió szolgáltatásokkal, stratégiai tanácsadással és vállalati restrukturálással kapcsolatos projektet irányított, elsősorban a bankszektorban, ingatlanszektorban Magyarországon és Közép Európában.

A magyar pénzügyi tanácsadási csapat és a régió PLAS (Portfolio Lead Advisory Services) vezetőjeként több mint 15 éves, kiterjedt nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. Bíró Balázs (képünkön) 2004-ben csatlakozott a Deloitte-hoz kezdő tanácsadóként, 2015-ben kapott partneri kinevezést, valamint 2017 óta a Deloitte pénzügyi tanácsadás üzletág magyar vezetője.

„Regionális pénzügyi tanácsadási üzletág vezetőjeként azon fogok dolgozni, hogy a Deloitte nemzetközi hálózatában rejlő szinergiákat minél jobban kihasználjuk, és ezáltal tovább erősítsük piacvezető szerepünket. Kiemelten fontosnak tartom, hogy az elmúlt években kidolgozott technológiai szemléletünket és megoldásainkat minél több országba és ügyfélhez eljuttassam” – mondta el Bíró Balázs.

„Azáltal, hogy Seres Béla EMEA kinevezését követően, egy újabb tranzakciós szakértőnk került nemzetközi vezetői pozícióba, az nem csak az M&A csapatunknak, hanem az egész Deloitte Magyarországnak is fontos eredmény” –  tette hozzá Fülöp András, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója.

Egyperces kampánnyal népszerűsítik az olvasást

Május 15-én startolt a Libri-Bookline idei olvasásnépszerűsítő kampánya. Egyperces videókkal operálnak Örkény Egyperces novelláinak nyomán.

A kampány máris shortlistes az Arany Penge reklámversenyen. Ez azért lehet, mert április 12-én volt az úgynevezett csöndes start: egy zártkörű vetítésen voltak láthatóak a filmek a Lurdyban és egy buliban, az Instantban – írja a Kreatív Online.

 A Bookline így kívánja felhívni a figyelmet az olvasás fontosságára.

A „Már egy perc olvasás is élmény” kampány alatt a hét kisfilmet országosan 30 moziban, ebből 20 vidéki művészmoziban, és 8 Cinema City-ben, két színházban, három koncerthelyszínen, az A38 hajón, a Budapest Parkban és a Budapest Arénában lehet látni június 10-ig. A kampány 18 várost érint.

Házvásárlásnál mind több vevőnek fontos szempont a medence

0

A növekvő ingatlanpiaci igényeknek megfelelően egyre többen keresnek családi házat úszómedencével. A ház értékét azonban igazán a beltéri wellness-részleg emeli a luxuskategóriába.

Mivel a magyarországi telkek általában nem túl nagyok, egy átlagos családi ház mellé 5 méterszer 10 méteresnél nagyobb medencét jellemzően nem építenek. Ezeknél ellenáramoltatóra van szükség, ha valaki nem csak csobbanni szeretne, de úszni is. Valódi úszásélményt egy legalább 20 méteres medence ad, de ez a méret ma még nem elterjedt.

Szombat Éva, az OTP Ingatlanpont Exclusive irodájának vezetője a legeredetibb, leglátványosabb, és egyben a legritkább megoldásnak az úgynevezett „infinity pool”-t tartja, ahol a medence szélén átbukó víz az ég kékjével, a környező tájjal olvad egybe. Az ingatlanszakértő szerint gyakori, hogy a medence sekélyebb részén gyerekpancsolót alakítanak ki, vagy egy pezsgőfürdőt, miközben a vízfelület egésze összekapcsolódik.

Egyre több házban jelennek meg a nem szabályos formájú medencék, amelyek szervesebben kapcsolódnak egy elegáns kerthez, különösen, ha egy félsziget szabdalja partjukat. Új divat a mesterséges tófürdő, amely kialakításában, gépészeti rendszerében hasonló egy hagyományos medencéhez – fürdeni is lehet benne –, de talajszinti kapcsolódása, a partjára telepített növényzet, nádas hasonlatossá teszi egy valódi tóhoz. A tavacska mikro-ökoszisztémát alkot, amely önfenntartó – persze nagyon alapos előkészítést, állandó műszaki felügyeletet és folyamatos törődést igényel.

Nem mindenki szeretne azonban medencét, még ha meg is engedheti magának: a fenntartásával foglalkozni kell, időt, energiát, pénzt visz el – és nem is mindig használják ki. Nagy élmény ugyan egy medence, de sokan csak reprezentációra használják, így a következő házukba már nem igénylik.

Olyan is van, aki rájön, hogy egyedül fürdőzni unalmas, igazán közösségben élvezetes, ezért inkább wellness-centrumokba jár. Ha valaki mindenképpen szeretne medencét, de megragadja a fantáziáját egy ház, amelyhez nem tartozik, inkább később megépíti magának, a vásárlásnál általában továbbra is maga az épület a meghatározó.

Szombat Éva tapasztalatai szerint az igényes vásárlók egyre inkább környezettudatosak, igénylik az energiatakarékos fűtési és vegyszermentes tisztítási megoldásokat. Az újonnan telepített medencék zömét ma már alternatív energiaforrásokkal (napenergiával vagy geotermikusan) melegítik, a tisztítást pedig UV-fénnyel, ózonnal, öntisztító rendszerekkel igyekeznek megoldani.

Nincs szabály arra, hogy egy ház forgalmi értékét mennyire befolyásolja egy medence. Kisebb értékű családi háznál arányosan többet számít, akár 5 százalékkal is növelheti az ingatlan értékét. Egy egyszerűbb kialakítású, olcsóbb medence „jó pont”-nak számít, megkönnyíti az ingatlan értékesítését, de nem sorsdöntő.  Aki ilyen házat keres, eleve bekalkulálja a költségeket. Egy több százmilliós luxusingatlannak viszont már szinte kötelező eleme a beltéri medence és wellness-részleg, melynek kialakítási költségénél a határ a csillagos ég.

Kevesebb banánt és narancsot hozott be Románia, mint sertéshúst

0

Több mint 50 százalékkal nőtt tavaly az agrártermékek külkereskedelmi hiánya Romániában. A legnagyobb tételt nem a narancs vagy a banán, hanem a sertéshús tette ki.

Tavaly 853,9 millió eurót tett ki a román agrár-külkereskedelmi mérleg hiánya, 53 százalékkal emelkedett az előző évi 557,4 millió euróhoz képest – írja a Krónika.

Románia tavaly 6,23 milliárd euró értékben exportált élelmiszert, ami 4,6 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Az élelmiszer behozatalának értéke kétszer gyorsabb ütemben, 9 százalékkal 7,1 milliárd euróra emelkedett.

A kivitelben többségben voltak a nyersanyagok, a behozatal nagy részét viszont a hozzáadott értékű termékek tették ki. Az ország első számú exportterméke a gabona volt, kukoricát és búzát 1,73 milliárd euró értékben szállított külföldre.

Az importon belül a legnagyobb tételt a sertéshús (475 millió euró), a tej és tejtermékek (314 millió euró), a déligyümölcsök (400 millió euró), a kávé (200 millió euró ) és a csokoládébab (245 millió euró) jelentette.

Bevásárlóközpontot épít a Kelenföldi pályaudvar mellett a Futureal-csoport

A Futureal-csoport megkezdte a bruttó 155 ezer négyzetméteres Etele Plaza építését a Kelenföldi pályaudvar mellett. A 300 millió eurós, több mint 91 milliárd forint értékű beruházással a főváros budai oldalának legnagyobb plázája jön létre.

A beruházás a Kelenföldi pályaudvarnál valósul meg, az 4-es metró, illetve az M1-M7 autópályák fővárosi bevezető szakaszai találkozásának közelében. Az 54 ezer négyzetméter bérbe adható területtel rendelkező bevásárló- és szórakoztatóközpontban 200 üzlet kap helyet, a divatüzletek mellett élelmiszer-áruház, éttermek, kávézók, multiplex mozi, fitneszterem, gyermek játszóház és egyéb szolgáltatások, valamint közel 1300 parkolóhely várja majd a látogatókat. Az Etele Plaza várhatóan 2020-ban kezdi meg a működését – közölte a Futureal.

A beruházók naponta mintegy 40 ezer vásárlóra számítanak a fővárosból, az elővárosokból és a közlekedési csomópontból könnyen elérhető vidéki városokból. A fejlesztő cég várakozásait arra alapozza, hogy a Kelenföldi vasútállomást, illetve a buszpályaudvart naponta már ma is mintegy 165 ezren veszik igénybe, az új bevásárlóközpont elsődleges vonzáskörzete pedig Budapest egyik legsűrűbben lakott területe, ahol mintegy 235 ezren élnek. Továbbá arra is rámutattak, hogy a környék lakói az országos átlagos vásárlóerő 125 százalékával gazdálkodnak viszonylag alacsony kiskereskedelmi ellátottság mellett. 

A cég arról is beszámolt, hogy Őrmezőn épül a Futureal-csoport eddigi legnagyobb irodafejlesztési projektje, a Budapest ONE irodapark, a beruházás első üteme 100 millió euróba, több mint 30 milliárd forintba kerül. A több mint 65 ezer négyzetméteres irodaház építésének első ütemében közel 25 ezer négyzetméter bérirodát, 2600 négyzetméter kereskedelmi és szolgáltatóegységet, valamint tágas zöld területeket és 480 férőhelyes mélygarázst adnak majd át. 

A Futureal a közép-európai régió egyik vezető ingatlanfejlesztő és befektető cégcsoportja, Európa 20 legnagyobb ingatlanfejlesztője között tartják számon. A Futureal-csoport portfóliójába indulása óta 91 ingatlanfejlesztési projekt tartozik, 2,7 milliárd euró értékben, több mint 1,8 millió négyzetméteren. (MTI)

Ezt kell tartalmaznia a diákok munkaszerződésének

A 16. életévüket betöltött tanulók foglalkoztatásánál is fontos az írásban rögzített munkaszerződés, amelynek tartalmaznia kell az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, a napi munkaidőt, illetve a munkaviszony időtartamát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A tárca honlapján közöltek szerint a 18. életévét be nem töltött személy munkaszerződésének tartalmaznia kell a törvényes képviselő hozzájárulását is, ellenkező esetben a dokumentum érvénytelen.

A munkaadónak a tanuló munkaviszonyát be kell jelenteni az adóhatósághoz, ennek hiányában a foglalkoztatás „feketének” minősül. A diákok az Ügyfélkapun keresztül tudják ellenőrizni, hogy munkáltatójuk eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.

A diákok egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka formájában is dolgozhatnak. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munkánál legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, évente pedig legfeljebb 90 napra terjedhet ki a munkaviszony.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásról közölték, külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és a diák közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre, amelyben rögzíteni kell a diák feladatait és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjat, ami nem lehet alacsonyabb, mint a mindenkori kötelező minimálbér vagy garantált bérminimum. A tagi megállapodásra a Polgári törvénykönyv megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Kiemelték, a fiatalkorú munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet, illetve nem végezhet éjszakai munkát, azaz 22 óra és reggel 6 óra között nem foglalkoztatható. A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. Két munkanap között legalább 12 óra pihenőidőt, minden héten két pihenőnapot kell részükre biztosítani.

A nyári munkát végző fiatalnak is jár az éves rendes szabadság, a naptári évnél rövidebb foglalkoztatásnál az éves szabadság időarányos részét vehetik igénybe: ha tehát a diák 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12-ed része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.

Az egyenlő bánásmód – az egyenlő munkáért egyenlő bér – elvének a diákoknál is érvényesülnie kell.

A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképp meg kell kapnia a minimálbért, ami 8 órás foglalkoztatásnál bruttó 138 000 forint – közölte a minisztérium. (MTI)

Az Európai Bíróság szerint sem lehet utólag alanyi adómentes egy vállalkozás

0

Az Európai Bíróság döntése értelmében nem ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a kisvállalkozások számára fenntartott alanyi áfa-mentesség visszamenőleges hatállyal választható legyen.

Az ügy előzménye, hogy egy magánszemély két internetes aukciós portálon online kereskedést folytatott, amelynek keretében főként műszaki cikkeket értékesített. E tevékenységét az adóhatóságnak nem jelentette be, és az elért árbevétele és nyeresége után adót sem fizetett. Később a NAV az áfa megfizetésének elmulasztása miatt bírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott rá.

Ennek jogszerűségét vitatja a kereskedő, azt állítva, hogy az ügyletei olyan csekély összegűek voltak, hogy jogosult volt a kisvállalkozások számára a magyar jog által fenntartott alanyi áfa-mentesség választására. A NAV szerint azonban az alanyi adómentesség választására az adózónak csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor van lehetősége, ez utólag és visszamenőleges hatállyal – például egy adóhatósági ellenőrzéskor – már nem lehetséges.

A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében kimondta, nem ellentétes az uniós irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás, amely az adóalanyokat akkor is kötelezi a gazdasági tevékenységük megkezdésének bejelentésére, ha az abból származó bevételük nem haladja meg a kisvállalkozásoknál előírt mentességre jogosító értékhatárt. A nemzeti szabályozás kizárhatja a kisvállalkozások számára fenntartott alanyi adómentesség utólagos és visszamenőleges hatállyal történő választásának  lehetőségét. (MTI)

Egyre több munkaadó keresi fel a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálatot

A szakszervezetek és üzemi tanácsok mellett egyre több munkáltató keresi fel a tavaly novemberben megalakult, hat régióban működő Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálatot.

Míg korábban a jogsegély és jogpont szolgáltatást 70 százalékban a munkavállalói oldal kereste fel és kért segítséget, addig ma a megújult szolgálatnál tíz megkeresésből már hét esetben a munkáltatói oldal kezdeményezi a tanácsadást, vagy a vitarendezést – mondta sajtótájékoztatóján Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. 

A szolgálat bértárgyalások, kollektív szerződéskötés és a jogszabályokban nem pontosan rögzített kérdések esetében tud tanácsot adni, vagy rendezni a vitás kérdéseket régiónként 6-6 munkajogász és a mögöttük álló mintegy ötven szakemberből álló testület segítségével. A szolgálat célja, hogy vitás kérdések esetén bírósági eljárás indulása, vagy munkabeszüntetés nélkül szülessen mindenki számára kedvező megállapodás a munkavállalók és a munkáltató között. A szolgálat igénybevétele ingyenes. 

Palkovics Imre kitért arra is, hogy a szolgálatra hat konzorciumi partner – az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP), az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Magyar Iparszövetség, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Értelmi Szakszervezeti Tömörülés – nyert európai uniós támogatást három évre. A konzorcium mintegy nyolcszáz millió forintot fordít a szolgálat működtetésére. 

Az MTI-nek Palkovics Imre elmondta, bízik abban, hogy a 2019 augusztusában lejáró programot a következő ciklusban a jogpont szolgálaton keresztül, vagy önállóan is tovább tudják működtetni, eu-s, vagy akár állami támogatásból, mert látják a sikerességét. Emellett „fontos nemzetközi elvárás” az is, hogy ilyen intézmények működjenek. 

Németh Sándor, az Audi Hungaria Független Szakszervezet elnöke elmondta, hogy tavaly már igénybe vették a szolgálat tanácsadását, s meglátása szerint a munkaügyi kapcsolatok terén „komoly szintlépést” jelent a működése, mert harmonikusabbá teszi a két fél viszonyát. (MTI)

Új gyümölcsfeldolgozó üzemet adtak át Berkenyén

Új gyümölcsfeldolgozó üzemet adott át a Nógrád megyei Berkenyei Faluszövetkezet. A szövetkezet tavaly 2800 tonna árut dolgozott fel, az egymilliárd forintos beruházás lehetővé teszi ennek megduplázását, ezzel a cég Magyarország egyik legnagyobb fagyasztottgyümölcs-feldolgozója lesz.

A Berkenyei Faluszövetkezet a Széchenyi 2020 program Mezőgazdasági Termékek Értéknövelése című pályázaton 500 millió forintot nyert el a beruházáshoz – mondta a gyümölcsfeldolgozó átadásán Schmidt Szilárd, a faluszövetkezet elnöke. Ezer-ezer négyzetméteren egy 1500 tonna kapacitású tároló és egy feldolgozó üzem épült meg környezetkímélő hűtéstechnológiával, beszereztek egy optikai válogatógéppel és automata csomagológéppel ellátott meggymagozósort, paprikakockázó és almahámozógépeket, valamint új trafóállomást helyeztek üzembe, és 25 kilowattos napelemrendszert telepítettek az energiaellátás biztosításához.

Az elnök elmondta: 1992-ben több tucat helyi termelő alapította meg a faluszövetkezetet a bogyósgyümölcsök feldolgozására. Két év múlva állami támogatással építették meg az első, 300 tonna kapacitású hűtőházat, majd folyamatosan bővítették a kapacitást. Miután visszaesett a málnatermesztés, 2009-től kezdtek meggy-, szilva- és bodzafeldolgozásba is. 2002-ben már évi 1500 tonna gyümölcsöt dolgoztak fel, és mint az elnök elmondta, minden évben százmilliós nagyságrendben vásároltak gépeket. 

A Berkenyei Faluszövetkezet 80 százalékban exportra dolgozik, vevőik a legnagyobb élelmiszeripari cégek. Egész évben 44 embert foglalkoztat a szövetkezet, betakarítási időben a százat is eléri a létszám, a gyümölcsöt 50 kilométeres körzetből vásárolják fel. 2008-ban a szövetkezet kezdeményezésére alakult meg a jelenleg 177 tagot számláló, ezer hektáron gazdálkodó Nógrád Megyei TÉSZ, a faluszövetkezet emellett újabb 140 hektáron is folytat gyümölcstermesztést, és vannak bioültetvényei is.

A 2014-ben Nógrád Gazdaságáért Díjat elnyert Berkenyei Faluszövetkezet a múlt évben 2,5 milliárd forintos árbevételt ért el. Schmidt Szilárd kitért arra is, a kezdetekkor hat-hét hasonló vállalkozás volt Nógrád megyében, ma már csak a faluszövetkezet működik. 

Viski József agrár- és vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen hangsúlyozta, hogy mindenhol példaként fogja említeni a berkenyei fejlesztést, mert a program keretében ez az első elkészült beruházás. Mint fogalmazott, ez a fejlesztés egyesíti a magyar kormány és az Európai Unió céljait, mert megtalálható benne a szövetkezés, a környezet kímélése, a versenyképesség növelése, a foglalkoztatás növelése és a jó minőségű magyar élelmiszer, mint produktum.

Viski József szólt arról is, hogy ebben a költségvetési ciklusban 1300 milliárd forintot biztosít az Európai Unió a magyarországi vidék- és agrárfejlesztési beruházásokra, ebből 700 milliárd forintot az élelmiszeripari, állattenyésztési, kertészeti ágazatban dolgozó vállalkozások használhatnak fel. Az élelmiszeripar 170 milliárdot, és más forrással kiegészítve, összesen 300 milliárd forintot kap, és a beruházásokat 50 százalékos intenzitással támogatják.

Balla Mihály (Fidesz-KDNP), Nyugat-Nógrád országgyűlési képviselője a rendezvényen azt mondta, ez a beruházás lesz a záloga, hogy fenn lehessen tartani a gyümölcsfeldolgozás hagyományát, ami mindig is jellemezte a térséget. Gratulált ahhoz, hogy egy 600 lelkes sváb faluban működik az ország egyik legnagyobb, itthon és külföldön is egyre ismertebb feldolgozója. (MTI)

Fotó: Schmidt Józsefné polgármester, Schmidt Szilárd, a szövetkezet elnöke, Balla Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Barna János, a Nógrád megyei önkormányzat alelnöke átadja a Berkenye Faluszövetkezet gyorsfagyasztott gyümölcsöket feldolgozó új élelmiszeripari üzemét

Egyre nagyobb szerepet kapnak az exportfinanszírozásban a kkv-k

Az exportfinanszírozás terén az idei első három hónap volt az első olyan negyedév, amikor az EXIM több hitelt adott a kkv-knak, mint a nagyvállalatoknak – hangzott el a HG Media „Fókuszban: A kereskedelmi mérleg” című konferenciáján. A rendezvényen a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségekről, a hazai élelmiszerek nemzetközi versenyképességéről, illetve a vállalkozások külpiacokra való jutását támogató uniós pályázati kiírásokról is szó esett.

„Az elmúlt négy évben a magyar export mértéke évről-évre rekordokat döntött. Tavaly a kivitel értéke meghaladta a 100 milliárd eurót” – emelte ki nyitó előadásában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta: az export értéke már eléri a GDP 90 százalékát, a kivitel döntő hatással van a nemzetgazdaság teljesítményére.

lmondta: a beruházás-ösztönzéssel foglalkozó ügynökség, a HIPA tavaly 96 nagy külföldi beruházást hozott Magyarországra, ami szintén történelmi rekordot jelent. Az exportmutatókhoz hasonlóan az elmúlt négy évben minden évben megdőltek a beruházási rekordok.

Nőtt a nemzetközi cégek belföldi beszállítói hányada

Kitért arra is, hogy az amerikai Site Selection magazin rangsorában Magyarország a világon a nyolcadik legvonzóbb befektetési, beruházási helyszínnek számít. A szaklap Kelet-Közép-Európában a HIPA-t választotta meg a legjobb befektetési ügynökségnek. Hozzátette: jelenleg 132 döntés előtti, külföldi cégek magyarországi beruházására vonatkozó projektet kezel a HIPA, amelynek tevékenységi köre kibővül az ipari parkok felügyeletével, miután a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. beolvad a szervezetbe.

A miniszter kiemelte: a kormányzat öt területen kívánja elősegíteni a magyar kkv-k nemzetközi versenyképességét. Az első három területet a munkaerőhiány kezelése, a kkv-k innovációra való felkészítése, illetve az exportpromóció, a kkv-k külpiaci megjelenésének elősegítése jelenti. A negyedik terület a magyar kkv-k nemzetközi vérkeringésben történő bekapcsolására vonatkozik. Ezzel kapcsolatban elmondta: a kormányzat 76 nagyvállalattal kötött stratégiai együttműködési megállapodást, amelynek keretében ezen cégek 55-ről 61 százalékra növelték a belföldi beszállítói hányadukat.

A kkv-k irányába tolódik el az EXIM hitelezése

Az ötödik területet az exportfinanszírozás kérdése fedi le, amellyel kapcsolatban a miniszter üdvözölte, hogy az állami hitelportfólióból egyre több kis cég részesül. Kiemelte: az idei első három hónap volt az első olyan negyedév, amikor több Eximbank-hitelt kaptak a kkv-k, mint a nagyvállalatok. A kihelyezett 44 milliárd forint 57 százaléka került a kis- és közepes vállalkozásokhoz.

Dancsó József, az EXIM (a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) operációs vezérigazgató-helyettese (képünkön) ezzel kapcsoltban elmondta: az EXIM hitelezése egyre inkább a kis- és közepes vállalkozások irányába tolódik el, ezért a szervezet működésének is ennek megfelelően kell majd átalakulnia. A tavaly év végi adatok szerint az EXIM-nek 1429 ügyfele van, aminek döntő része (1212 db) kkv. Az EXIM kkv-portfoliójának aránya pedig 33 százalékot tesz ki.

Nem lehet minden kelet-európai ország Kína kapuja

A kínai-magyar gazdasági kapcsolatokról szóló panelbeszélgetésen Vizi Balázs, a Tradeland Shanghai Trading Co. Kft ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy nem lehet minden keleteurópai ország Kína kapuja, e téren együtt kell működni a visegrádi országokkal. Pető Ernő, a ChinaCham Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke szerint Magyarország olyan logisztikai központ szerepet tud felkínálni, amelyen keresztül Kína le tudja bonyolítani az európai gazdasági expanzióját. Hangsúlyozta: a kínai üzletkötési kultúra teljesen más, mint az európai vagy az amerikai. „Nem lehet egyszerűen üzletet kötni a kínai cégekkel, de ha ez sikerül, akkor az már hosszú távra szól. Rejtélyes módon szeretnek minket a kínaiak” – mondta.

Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnök-tulajdonosa többek között az agráriumban lát exportlehetőséget a magyar vállalkozások számára. „Kína területének csak 6 százaléka megművelhető, így ebben a szektorban óriási importigény lesz” – mondta. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai gazdaság erősödése következtében egyre nagyobb importigény mutatkozik a komoly minőségi termékek iránt. Továbbá a technológiai tudástranszferben lát potenciált a kínai piacra való belépés terén.

Keresett a magyar élelmiszer

A hazai élelmiszerek exportlehetőségeiről szóló panelbeszélgetésen Losó Adrienn, a gyorsfagyasztott élelmiszerek gyártásával foglalkozó Mirsa Zrt. vezérigazgatója kiemelte: keresett a magyar élelmiszer a külpiacokon, mert jó minőségű, miután a hazai élelmiszerkönyvi előírások szigorúbbak, mint az uniós előírások.

Kőrösi András, a Szatmári Malom Kft. kereskedelmi- és minőségirányítási vezetője saját szektorával kapcsolatban elmondta: a hazai malomiparban óriási termelési kapacitás van, ami exportpiacok nélkül nem lenne levezethető. „Ez a teljes hazai élelmiszeriparra általánosságban igaz lehet” – tette hozzá.

50 százalékos támogatásintenzitás külföldi vásárokon való megjelenésre

A vállalkozások külpiacokra való jutását támogató uniós pályázati kiírásokat Rapcsák Dániel, a Vanessia Kft szakmai igazgatója mutatta be. Jelenleg is elérhető a közép-magyarországi régió feldolgozóipari vállalkozásai számára az a konstrukció, amelynél maximum 10 millió forint támogatásra lehet pályázni többek között idegen nyelvű honlap létrehozásának, vagy külföldi kiállításon, vásárokon való részvétel finanszírozására.

A kiírás 50 százalékos támogatásintenzitást tesz lehetővé. A GINOP-pályázatok között pedig van olyan kiírás is, amely az infokommunikációs ágazatban működő cégek által előállított termékek és szolgáltatások piacosítását, a nemzetközi piacokra való belépés támogatását célozza. Legfeljebb 40 millió forint támogatás vehető fel a konstrukcióban, 40 százalékos támogatási intenzitás mellett.