Kezdőlap Blog Oldal 561

A Balatonra is koncentrál a FlixBus

Közvetlen buszjárat köt össze balatoni városokat Németországgal és Csehországgal is. A járatokat a FlixBus üzemelteti.

Siófokot és Balatonföldvárt köti össze közvetlen távolsági buszjárat Drezdával, Berlinnel és Prágával. A május 24-én indult járatokat a hét négy napján igénybe lehet venni – írja a turizmus.com.

Idén nyáron Siófokról közel 30 további olasz, horvát, szlovén, lengyel és szlovák városba indít átszállás nélküli járatokat a cég.

A buszokra ingyenes WiFit, klímát és mosdót ígérnek, minden jármű környezetbarát. A jegyek foglalása online történik, és nyomtatásra sincs szükség, ha okostelefonon bemutatjuk a QR kódot.

Életbe lépett a GDPR, az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete

0

Mától alkalmazandó az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR), ezzel egységessé válik az adatvédelmi szabályozás az EU-ban.

Az új uniós szabályozás kiterjed minden olyan hatóságra, gazdasági társaságra és szervezetre, amely az EU-ban tartózkodók személyes adatait kezeli vagy feldolgozza. Jelentősen bővíti a személyes adatok körét, ezekhez sorolja a többi között a nevet, a születési és egészségügyi adatokat, a bankszámlaszámot, a jövedelmet, a helymeghatározó adatot (GPS), az e-mail-címet, a vállalati és magántelefonszámot, a levelezési címet, de akár egy IP-címet is.

Az új rendelet megerősíti a személyes adatok törlésének jogát: ha valaki már nem szeretné, hogy adatait a továbbiakban feldolgozzák, és az adott szervezetnek nincs alapos indoka azok tárolására, akkor a szervezetnek törölnie kell a kérdéses adatokat rendszeréből. A szervezetek kötelesek a lehető legvilágosabb, legérthetőbb tájékoztatást adni a személyes adatok felhasználásának módjáról.

Azoknak az intézményeknek, amelyek nagy tömegben, automatizáltan kezelnek személyes adatokat – például a bankok, biztosítók, egészségügyi, valamint informatikai szolgáltatók -, és azoknak, amelyek különlegesen érzékeny személyes adatokat – politikai nézet, szakszervezeti tagság, szexuális irányultság – kezelnek, adatvédelmi felelőst kell kinevezniük. Ő felel a megfelelő adatvédelmi rendszer működtetéséért és az adatok védelméért.

A rendelet előírásainak megszegése esetén a kiszabható bírság akár a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta, hogy a kormány tervei szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság csak figyelmeztethetné a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik a GDPR-t, más szankciót nem alkalmazhatna. (MTI)

Ezek a legjobb magyarországi konferencia és wellness szállodák

0

Hat magyarországi konferencia és wellness szálloda kapott Aranynap-díjat kiemelkedő színvonalú szolgáltatásaiért 2017. évi teljesítménye alapján.

A rendezvényszervező Day Holiday Kft. a megrendelők és a rendezvények résztvevőinek visszajelzései alapján értékeli és díjazza minden évben a legjobb szállodákat, idén a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szakmai partnerségével és támogatásával. Magyarország legjobb wellness szállodája 2017-ben a Park Inn by Radisson Zalakaros Hotel & Spa.

A konferencia szállodáknál a legjobbnak járó díjat a háromcsillagos kategóriában a Varga Tanya Hotel Konferencia és Szabadidő Központ, a négycsillagosban a budapesti Danubius Hotel Helia és a vidéki Lifestyle Hotel Mátra, az ötcsillagosban  Corinthia Hotel Budapest nyerte el. A legígéretesebb 2017-ben megnyitott magyarországi szálloda díjat az Ibis Styles Budapest Airportnak ítélték oda. (MTI)

A magyarok alig ötöde használja az innovatív pénzügyi megoldásokat

A magyarok 57 százaléka nyitott a legújabb pénzügyi informatikai technológiákra, de csak 17 százalékuk használja. A legújabb technológiákat használók, illetve az irántuk érdeklődők jellemzően városi, diplomás, magas keresettel rendelkező fiatalok, míg az elutasítók táborába elsősorban az 50 évnél idősebb, kisebb településen élő emberek tartoznak.

A magyarok nagy többségének, 80 százalékának a fintech mint fogalom még mindig ismeretlen – derül ki a Cofidis országos reprezentatív kutatásából. Sokan hallottak viszont az olyan megoldásokról, mint a mobilos fizetés (57 százalék), a videós azonosítás (41 százalék) vagy a virtuális pénzzel történő fizetés (39 százalék). Az online hitelfelvétel lehetőségéről személyes ügyintézés nélkül 38 százalék, a mobiltelefonnal történő biztosításkötésről 32 százalék, az aktuális ügyintézés online nyomon követésének lehetőségéről 29 százalék tud.

A fintech (digitális pénzügyi megoldások – új pénzforgalmi szolgáltatók) megoldások általános előnyei közül a legtöbben azt emelték ki, hogy gyors (43 százalék), bankoktól függetlenül is használható (34 százalék), mindig kéznél van (34 százalék) és rugalmas (31 százalék). A hátrányok között a válaszadók azt említették, hogy nem helyettesíti a személyes ügyintézést, tanácsadást (47 százalék), félnek attól, hogy csalók is hozzáférhetnek az adatokhoz (46 százalék), és attól is, hogy nem úgy működik, ahogy azt mondják (38 százalék).

A válaszadók harmada semmit nem talál, ami bizalmat ébresztene benne ezen megoldások iránt. A bizalmat leginkább az tudná erősíteni, ha garancia volna arra, hogy biztonságban vannak az adatai (37 százalék), hogy a szolgáltatás valóban úgy működik, ahogy mondják (34 százalék), illetve mindent el lehet vele intézni, amit személyesen is (23 százalék). A válaszadók hitelesebbnek látják, ha banknak van ilyen szolgáltatása, nem független cégnek.

Holló Bence, a Cofidis Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a biztonsági félelem várhatóan akkor oszlik majd el, ha nagyobb lesz a szolgáltatások használata, többen fogják beilleszteni a mindennapjaikba. A biztonság, a garancia, a könnyű, érthető és transzparens működés segítheti, hogy nőjön a fintech megoldásokba vetett általános bizalom – áll a közleményben. (MTI)

Startup közösségi iroda nyílik a Millenárison

Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb startup közösségi irodája nyílik július 1-én Budapesten a Millenáris területén.

A Millenáris Startup Campus (MSC) 250 munkaasztallal, 1500 fős rendezvényteremmel, 100 fős moziteremmel, 2 szemináriumteremmel, irodákkal és tárgyalókkal várja a startupokat, innovatív vállalkozásokat, szabadúszókat, valamint a velük együttműködő nagyvállalatokat – közölte a Millenáris Nonprofit Kft. valamint az Informatika, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). Az MSC-hez hasonló innovációs campusok Európa több városában megtalálhatók, ezzel a nyitással Budapest is felkerül a térképre – írják.

A komplexum mintegy 5 milliárd forintból megvalósuló fejlesztése több fázisban történik, július 1-től fogadja első bérlőit a közösségi irodatér, majd ősszel vehető használatba a prototípus-fejlesztésre alkalmas alkotóműhely, valamint a bérlők professzionális megjelenését biztosító digitális videostúdió.

Jövőre nyílik a nagyvállalati innovációs irodatér terület, ami tucatnyi, a technológia és az innováció iránt elkötelezett vállalat számára teszi lehetővé, hogy bekapcsolódjanak Budapest legnagyobb innovációs közösségének munkájába. A közösségi iroda októberig próbaüzemmódban működik, nyáron még bevezető áron várja a bérlőket, ősztől az árazása már piaci alapú lesz. (MTI)

Pünkösd segített, de még mindig sok pénz veszhet el a SZÉP-kártyákról

A kártyakibocsátó pénzintézetek adatai szerint pünkösdöt követően nagyjából még 3,1 milliárd forint május végig elköltendő összeg maradt a SZÉP-kártyákon.

A szabályok szerint azok, akiknek a Szép-kártyájára 2016-ban utalták a juttatást, május 31-ig költhetik el a keretet. A határidőt követően lejár a juttatások érvényessége és a fel nem használt összegek visszakerülnek a munkáltatókhoz.

Az OTP Bank közleményében jelezte, a pünkösdi hétvégén 145 millió forinttal, 2,4 milliárd forintra csökkent a SZÉP-kártyáikon május 31-én lejáró összeg. A két évvel ezelőtt feltöltött 77,2 milliárd forint 97 százalékát már elköltötték.

Az MKB Bank SZÉP-kártya birtokosai a három napos ünnep alatt 30 millió forintot költöttek. Tíz nappal a lejárat dátuma előtt még 386 millió forint, az eredeti 13,6 milliárd forintos keret 2,8 százaléka várt felhasználásra. Az elköltésre váró keret a pénzintézetnél a következőképpen oszlik meg: a szálláshely alszámlán 148 millió forint, a vendéglátásén 138 millió forint, míg a szabadidőén 100 millió forint pihen.

A K&H Banknál a pünkösdi hétvége után még 314,5 millió forint maradt közel harmincezer SZÉP-kártyán a május végén lejáró összegből. Május elején még 400 millió forint volt a hó végéig felhasználásra váró keret. A két évvel ezelőtt feltöltött összeg közel 97 százalékát használták fel a kártyabirtokosok – tájékoztatott a bank. (MTI)

Könnyebben juthatnak forráshoz a tőkepiacról a kkv-k

Az Európai Bizottság új szabályokra tett javaslatot annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) könnyebben jussanak finanszírozáshoz a nyilvános piacokon.

A kezdeményezés várhatóan segíteni fogja az uniós vállalkozásokat abban, hogy könnyebben és kisebb költséggel vehessék igénybe a piaci alapú finanszírozási lehetőségeket, és ezáltal növekedni tudjanak.

A tőzsdei jegyzés előnyei ellenére a kkv-k rendelkezésére álló uniós nyilvános piacok csak nehezen tudnak új kibocsátókat szerezni. A bizottság ezért – a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv félidős felülvizsgálatában 2017 júniusában bejelentetteknek megfelelően – módosítani kívánja a nyilvános piacokhoz való hozzáférésre vonatkozó jelenlegi uniós szabályokat. Ez kiegészíti a bizottság által a tőkepiaci unió létrehozásának megkezdése óta már elfogadott átfogó intézkedéscsomagot, és célja a kkv-k piaci alapú finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása.

Ezzel a tervek szerint csökkenteni fogja a bürokráciát azon kis- és középvállalkozások számára, amelyek részvényeket jegyeznének vagy bocsátanának ki a kkv-tőkefinanszírozási piacokon (a kisebb kibocsátók számára létrehozott új kereskedési helyszíneken), valamint javítani fogja a tőzsdén jegyzett kkv-részvények likviditását. Az új szabályok arányosabb megközelítést vezetnek be a kkv-k tőzsdei jegyzésének támogatására, de nem befolyásolják a befektetővédelem és a piaci integritás színvonalát.

Valdis Dombrovskis, a bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Kis- és középvállalkozásaink piaci alapú finanszírozáshoz való hozzáférésének szélesítése a tőkepiaci unió létrehozására irányuló projekt központi eleme. A 20 millió európai kkv közül jelenleg csak 3000 tőzsdén jegyzett társaság. Ezen szeretnénk változtatni. Olyan szabályokra teszünk javaslatot, amelyek megkönnyítik, hogy a kkv-k fejlődésük bármely szakaszában a legkülönfélébb finanszírozási formákhoz férjenek hozzá, és a nyilvános piacokról tudjanak tőkét bevonni.”

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket mondta: „Tekintettel arra, milyen fontos szerepet játszanak a felfutóban lévő innovatív kkv-k a növekedés előmozdításában és a munkahelyteremtésben, elengedhetetlen, hogy megfelelő ösztönzőket biztosítsunk e vállalkozások bővüléséhez. Miután a kkv-kra vonatkozó, többek között a közösségi finanszírozásra és a kockázatitőke-finanszírozásra irányuló fontos javaslatokat terjesztettünk elő, most tovább szeretnék javítani a kkv-k nyilvános piacokhoz való hozzáférését.”

A kezdeményezés várhatóan növeli a tőzsdére lépő kkv-k számát, és lehetővé teszi az említett piacokon jegyzett társaságok számára, hogy befektetők szélesebb körét vonják be. A piac likviditásának növelése – a nagyobb számú vevő és eladó révén – elősegíti majd a kkv-részvényekkel való kereskedést, és megkönnyíti a kkv-k számára a finanszírozáshoz jutást. Ugyanakkor a kkv-kba befektetők könnyebben tudják majd pénzzé tenni befektetéseiket, és végső soron hozzájárulnak az EU-ban a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez.

A kkv-k tőzsdén való jegyzésére vonatkozó szabályok főbb javasolt módosításai:

  • Az árérzékeny információkhoz hozzáférő személyek nyilvántartására vonatkozó jelenlegi kötelezettségek oly módon történő módosítása, hogy ne jelentsen túlzott adminisztratív terhet a kkv-k számára, ugyanakkor biztosítsa, hogy az illetékes hatóságok ki tudják vizsgálni a bennfentes kereskedés eseteit.
  • A kkv-tőkefinanszírozási piacokon legalább három éve jelen lévő kibocsátók számára annak lehetővé tétele, hogy egyszerűbb tájékoztatót készítsenek, ha át szeretnének térni a szabályozott piacra. A tájékoztató olyan jogi dokumentum, amely azokat az információkat tartalmazza, amelyeket egy befektetőnek ismernie kell, mielőtt döntést hozna arról, hogy befektet-e egy társaságba. A mai javaslat újabb lépést jelent a tájékoztatóra vonatkozó, már átalakított és egyszerűsített szabályokhoz képest abból a szempontból, hogy megkönnyíti a vállalkozások számára az európai tőkepiacok kiaknázását.
  • A kötvénykibocsátásra szakosodott kereskedési helyszínek kkv-tőkefinanszírozási piacként való nyilvántartásba vételének megkönnyítése. Ez úgy valósul meg, hogy az új fogalommeghatározás szerint a csak kötvényeket kibocsátó társaságok azok, amelyek egy 12 hónapos időszak alatt 50 millió eurónál kisebb értékben bocsátanak ki kötvényt.
  • A likviditási szerződések tekintetében a nemzeti szabályok mellett minden tagállamban egy egységes szabályrendszert is alkalmazni kell majd a kkv-tőkefinanszírozási piacokon. Ez magában foglalja a kibocsátó és egy pénzügyi közvetítő (bank vagy befektetési vállalkozás) között kötött megállapodásokat, amelyek értelmében a pénzügyi közvetítő megvásárolja és értékesíti a kibocsátó részvényeit, illetőleg a kibocsátó nevében vásárol és értékesít. Ezáltal a pénzügyi közvetítő növeli a részvények likviditását.

További részletek a bizottság közleményében.

Négyszáz forint közelébe drágult már a benzin is

0

A Mol hat forinttal emelte a 95-ös benzin és ugyancsak hat forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken.

Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 398 forintra nőtt, a gázolajé 408 forintra emelkedett. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 4 forinttal, a gázolaj bruttó 5 forinttal drágult, a benzinliterenkénti átlagára 392 forintra, a gázolajé pedig 402 forintra nőtt.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Több új állást hoznak a robotok, mint amennyit elvesznek

A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahely teremtéshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

Az MI szélesebb körű alkalmazása pozitív hatással lesz a munkaerőpiacra – hívja fel a figyelmet az MIT Technology Review Insights és az EY 122 vállalatvezető körében készített nemzetközi kutatása. A megkérdezett cégvezetők ötöde úgy látja, számos új pozícióra lesz szükség a technológia meghonosodása miatt, ez pedig a világgazdaság fellendüléséhez is hozzájárul majd.

A felmérés szerint a megkérdezettek négyötöde ugyanakkor épp a megfelelő szakemberek hiányát látja az automatizáció legnagyobb kihívásának, emiatt ma még nagyrészt funkcionális feladatokra használják a technológiát. További akadályozó tényező, hogy az ilyen rendszerekkel való együttműködés nehezen illeszthető be a meglévő üzleti folyamatokba (a válaszadók 53 százaléka szerint). 

„A mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár, a cégeknek azonban már most meg kell alkotniuk a vonatkozó stratégiájukat” – mondta Chris Mazzei, az EY innovációs technológiákért felelős globális vezetője. „Az MI hozzájárul az értékteremtéshez és a versenyelőny kialakításához, ezért fontos, hogy a szervezetek felmérjék, hogyan tudják beépíteni működésükbe” – tette hozzá a szakértő.

Az EY, saját működésére vonatkozó becslése szerint, a 2018-ban induló pénzügyi évben a mintegy 2,1 millió olyan munkaórát takaríthat meg intelligens, automatizált megoldásokkal, amelyet eddig repetitív feladatokra fordítottak.

Paks 2: hazai elvárások, külföldi tanulságok

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Orosz Tagozatának Paks Szekciója az AtomBusiness.hu-val közösen szervezett tájékoztató fórumot „Az atomenergetikai ipar üzleti lehetőségei Magyarországon” címmel.

A 12 milliárd eurós költségvetésű Paks 2 projekt Magyarország történetének legnagyobb ipari beruházása. A magyarországi beszállítók a Roszatommal kötött szerződés szerint akár 40 százalékos arányt is elérhetnek, azaz a hazai GDP nagyjából 5 százalékának megfelelő üzleti lehetőség nyílhat meg előttük. A konferencia célja az volt, hogy a hazai vállalkozások felkészülten szálljanak be a beszállítói pozíciókért folyó versenybe.

Paks 2 ügyében a következő nagy feladat a létesítési engedély megszerzése – mondta el köszöntőjében Tóth Imre. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar–Orosz Tagozatának tiszteletbeli elnöke elmondta: itt körülbelül 22 hónapos csúszásban vagyunk, részben az uniós tárgyalások elhúzódása, részben „a fővállalkozó vezetősége személyi összetételének sűrű változása miatt”. A fő engedélykérelmeket 2018. július 25-ig kell benyújtani; ez „papír alapon” mintegy 150 ezer oldalnyi dokumentumot jelent.

Nagyon fontos a magyar vállalkozások felkészítése, az MKIK pedig ragaszkodik a 40 százalékos magyarországi beszállítói arányhoz – hangsúlyozta Tóth Imre.

Petri Tuomi-Nikula, Finnország magyarországi nagykövete elmondta: az egy főre eső energiafogyasztás az uniós tagállamok közül Finnországban a legmagasabb, részben az energiaigényes iparágak, részben a magas életszínvonal miatt. Az ország energiaszükségletének egyharmadát az atomerőművek fedezik, jelenleg négy blokk működik, az ötödiket (Olkiluoto) – közel egy évtizedes csúszás után – a tervek szerint az idén kapcsolják be a rendszerbe. A 6. blokk (Hanhikivi-1) építésében a Roszatom a fővállalkozó, a finnországi tapasztalatok már csak emiatt is relevánsak a magyar vállalkozások számára. Mindkét ország cégei részt vehetnek mindkét ország projektjeiben – hangsúlyozta a nagykövet.

Hasznos, ha a vállalkozások önkéntes alapon, „alulról” szervezik meg magukat – hangsúlyozta Marton Balázs, az AtomBusiness.hu ügyvezetője. A Magyar Nukleáris Üzleti Egyesület kezdeményezés céljait ismertetve a szakember elmondta: versenyképes ipari klasztert kívánnak létrehozni, amely elsősorban képzésekkel kívánja segíteni a hazai vállalkozásokat, hogy képesek legyenek megfelelni a nukleáris projekt által támasztott magas elvárásoknak. A bejegyzés előtt álló egyesület emellett „személyre szabott” segítséget nyújt a tagoknak ahhoz, hogy fel tudják térképezni azokat a lehetőségeket, amelyek a rendkívül bonyolult „beruházási mátrixban” előttük megnyílhatnak. „A nukleáris iparhoz való csatlakozás folyamata mind erőforrás, mind idő tekintetében jelentős ráfordítást igényel, a magyarországi vállalkozásoknak el kezdeniük a tanulási folyamatot” – emelte ki Marton Balázs.

Trampus Péter, a Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézetének professzor emeritusa a minőségbiztosítás jelentőségét hangsúlyozta az atomerőmű-építések során. A professzor definíciója szerint a minőség azon jellemzők összessége, amelyek befolyásolják a termékek, folyamatok, szolgáltatások képességét, hogy a meghatározott és elvárt követelményeket kielégítsék, röviden: minőség = használatra való alkalmasság. Egy atomerőmű építése során apró részletek, elhanyagolhatónak tűnő hiányosságok is döntő befolyást gyakorolhatnak a működésre, és előfordul, hogy hosszú kényszerleállásokhoz vezetnek. Ez történt például a Paksi Atomerőmű harmadik blokkja esetében, amikor a 26. üzemévben derült ki, hogy a hűtőrendszer csővezetékei lyukkorrózió miatt szivárognak. Hasonló esetre Belgiumban is volt példa, ahol két blokk több mint két évig állt a plattírozás alatti repedések miatt.

A létesítés során egy „ideális irányításnak” a következő tulajdonságokkal kell bírnia Trampus Péter szerint:

  • vezetői elkötelezettség,
  • egyértelmű ütemterv, felelősökkel, elvárásokkal,
  • a szállító, az engedélyes és a hatóság közötti folyamatos kommunikáció,
  • az alvállalkozók megfelelő kiválasztása (különös tekintettel a nukleáris tapasztalatokkal rendelkezőkre),
  • az irányítási rendszer megfelelő működése, a biztonsági előírások betartása,
  • a források rendelkezésre állása.

Jukka Laaksonen, a RAOS Project vezérigazgatói tanácsadója a finnországi Hanhikivi projekt engedélyezési folyamatát vette górcső alá előadásában. A Roszatom nyomottvizes reaktorára épülő projektet a finn kormány a finnországi ipari és energetikai vállaltokból összeállt Fennovoima konzorciumra bízta. A társaság vezetésében senki nem rendelkezik nukleáris tapasztalattal, a menedzsment rendkívül komolyan vette a finnországi nukleáris szabályozás előírásait, ez azonban többnyire szükségtelen bürokratikus lépésekhez vezetett, amelyek semmilyen kézzelfogható eredménnyel nem jártak, ugyanakkor az orosz beszállítót megakadályozták abban, hogy saját, nemzetközileg jól bevált gyakorlatait kövesse. Mindez számos csúszáshoz vezetett, amelyek után kérdéses, hogy a Fennovoima képes lesz-e bármelyik határidő betartására. Jukka Laaksonen a KamaraOnline kérdésére válaszolva annak a reményének adott hangot, hogy a Paks 2 projekt esetében a finnországi hibák elkerülhetők, mivel a magyarországi cég vezetésében komoly nukleáris tapasztalattal rendelkező vezetők ülnek.

Dénes József, a Pöyry Erőterv Zrt. vezérigazgatója elmondta: cégének jó tapasztalatai vannak az orosz féllel való tárgyalások területén. Az orosz partnerekkel meg lehet állapodni, de ehhez „fel kell kötni a gatyát” – hangsúlyozta.

Manuel Casanova, az Empresarios Agrupados Atomenergetikai Üzleti Fejlesztési Osztályának alelnöke 50 év atomerőmű-építési projektjeinek tanulságait foglalta össze. A madridi központú cég 30 országban vett részt több mint száz nukleáris, illetve „hagyományos” erőmű-projektben. A spanyolországi nukleáris programokról szólva elmondta: míg az első fázisban, az 1960-as években a hazai beszállítói arány „csupán” 43 százalék volt, addig a hetvenes években ez a ráta 75, a nyolcvanas évekbeli harmadik fázisban pedig már 85 százalék volt – annak ellenére, hogy a turbinákat és a reaktorokat is külföldi cégek szállították.

Vitaly Ermolaev, az Enersense International technikai igazgatója előadásában az atomerőmű-építés műszaki-technikai sajátosságait tekintette át. A Paks 2 beruházásra kötött szerződés azt mutatja, hogy az orosz design nagyon rugalmas mind a másik fél elvárásait, mind a beszállítói lehetőségeket illetően, és megfelel a legmagasabb biztonsági követelményeknek. A magyarországi projekt számos lehetőséget nyit meg a magyarországi vállalkozások előtt, többek között a tanácsadás, a mérnöki munkák, az építés, a kiszolgáló egységek vagy a nukleáris, illetve a turbinaszigetet támogató szolgáltatások területén. Az igazgató szerint a magyarországi vállalkozások által „kiszakítható” rész a projekt körülbelül 40 százalékára rúghat. A magyar kormány döntése nyomán jelentős közép-európai projekt valósul meg, amely számos területen segíti a régió gazdaságát – hangsúlyozta Vitaly Ermolaev.

Aaron Michelin, az Enersense International elnöke a megaprojektek bukásának okait vette sorra előadásában. A szakember alappéldája az Areva által épített – a finn nagykövet által is említett – harmadik Olkiluoto-blokk, amelynek az eredeti tervek szerint 2009-ben kellett volna elindulnia. Az eredeti – „fix” – költség 3 milliárd euró volt, ma már ezt az összeget 8,5 milliárd euróra becsülik. Mindebben Aaron Michelin szerint az alábbiak (is) szerepet játszottak:

  • az építést már e tervezés befejezése előtt megkezdték,
  • a felügyeleti előírások nem megfelelően épültek be a tervekbe,
  • a licenc-eljárások megbízhatatlanok voltak,
  • a szállító és a tulajdonos között hiányos volt kommunikáció,
  • hiányzott a stratégiai tervezés (folyamatok, mérföldkövek),
  • nem volt megfelelő a dokumentáció,
  • problémákkal küzdött az IT-és a HR-menedzsment,
  • a beszállítói láncot pedig nem tervezték meg alaposan.

Glen Little, az Egyesült Királyság Atomenergetikai Ipari Egyesületének képviselője a szigetországi atomenergetika azon tapasztalatairól beszélt, amelyeknek köszönhetően reális céllá vált a 60 százalékos hazai beszállítói célkitűzés. Az egyesült királyságbeli cégek szorosan együttműködtek a nagy beruházások francia és japán fővállalkozóival, elsajátították a céges kultúrát, aminek eredményeként jó üzleti kapcsolatokat alakítottak ki. A szakember a magyar vállalkozásoknak is ajánlotta a Fit For Nuclear szolgáltatást, amely abban segíti a(z egyesült királyságbeli) vállalkozásokat, hogy sikeresen be tudjanak kapcsolódni a nukleáris ipar beszállítói láncába.

Alexey Shulenko, a Sberbank Magyarország osztályvezetője elmondta: a pénzintézet a 27. magyarországi fiókját éppen Pakson nyitotta meg, ahol az orosz ügyfeleket oroszul tudó személyzet szolgálja ki. A bank ismeri az orosz piacot (az oroszországi banki eszközállomány egyharmada a Sberbank tulajdona) és kommunikációt, emellett – 20 országban jelen lévő pénzintézetként – nagy tapasztalattal rendelkezik a „cross-border” tranzakciók területén.

A Paks és térsége fejlesztési terveit sorra vevő panelbeszélgetésen Lakatos Melinda, Kalocsa alpolgármestere elmondta: a város közúton jelenleg 70 km-re van Pakstól, a tervek szerint 2021-22-re elkészülő új Duna-híd azonban ezt a távolságot 10-12 km-re rövidítheti. A paksi építkezés „csúcsidejében” 8-12 ezer embernek kell szállást biztosítani, amiben a két kihasználatlan, 3000 fő befogadására alkalmas kalocsai laktanyának is szerep juthat.

Ács Rezső, Szekszárd polgármestere emlékeztetett: nagyon sok szekszárdi család élete függ Pakstól, így nem csoda, hogy erős a Paks 2 projekt társadalmi elfogadottsága. A Modern Városok Programja keretében Szekszárd jelentős összeget kapott a szakképzés támogatására is, 500 főt fognak képezni.

A két város a megnövekedett igényekre reagálva növelni kívánja turisztikai kapacitásait is. Szekszárd belvárosában például egy 100 szobás négycsillagos szálloda épül, a sporttelep-fejlesztés keretében pedig egy 80 szobás háromcsillagos létesítmény. (A sporttelepen a szálloda mellett új uszoda, sportcsarnok, jégcsarnok és rekreációs központok is épülnek.) Ezzel lehetővé válik, hogy – például a Babits Kulturális Központban – többnapos rendezvényekre is sor kerülhessen.

A munkaerő-piaci helyzettel foglalkozó panelbeszélgetésen Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta: a szakképzés törvényi szabályozása immár lehetőséget nyújt arra, hogy a képzésre nagyobb kerettel rendelkező nagyvállalatok kkv-knak is tartsanak tanfolyamokat. Fontos szakpolitikai feladatnak nevezte annak biztosítását is, hogy a megfelelő külföldi képzettségeket Magyarországon is elismerjék. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a szakképzést vonzóvá teszik, az alapképzést pedig úgy kell szélesíteni, hogy arra dinamikus továbbképzési rendszer épülhessen. Három éve 9 ezren, ma 52 ezren vesznek részt a felnőttoktatásban – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint a felnőttképzés a megfelelő alapok és motiváció megléte miatt sokkal gyorsabb és rugalmasabb, mint a szakképzés.

Vörös-Gubicza Zsanett, az MKIK oktatási és képzési igazgatója úgy vélte: van lehetőség a szakképzés finomhangolására. Ehhez célszerű azokat a kompetenciákat meghatározni, amelyek a szakképzésekekn való részvételt lehetővé teszik. Paks esetében az általános magyarországi helyzettel ellentétben nagyon jól látható, hogy milyen típusú munkaerőből mennyire van szükség – hangsúlyozta az igazgató, aki szerint nagyon fontos a képzések minőségbiztosítása is.

A képen (balról jobbra): Tóth Imre, Aaron Michelin és Petri Tuomi-Nikula.

Kiemelt cél a fenntarthatósági szempontok érvényesítése a közbeszerzésekben

Növekvő tendenciát mutat a fenntarthatósági szempontokat kiemelten kezelő közbeszerzési eljárások száma hazánkban, azonban még sok teendő van ezen a területen – hívta fel a figyelmet Rigó Csaba a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a szervezet „Felelősen a jövő generációjáért” elnevezésű konferenciáján.

A Közbeszerzési Hatóság kiemelten fontosnak tartja, hogy a hazai közbeszerzési eljárások során minél nagyobb arányban érvényesüljenek a fenntarthatóság szempontjai. A hatóság éppen ezért szemléletformáló céllal meghirdette „2018 – A fenntartható közbeszerzések éve” című programját.

Ennek keretében a hatóság összegyűjti és közzéteszi új, kifejezetten a téma kapcsán létrehozott – tudásbázisként is funkcionáló – weboldalán a fenntartható szempontból legjobb hazai közbeszerzési megoldásokat. A szervezet emellett megalapította a Közbeszerzési Nívódíjat, mellyel idén azoknak a pályázóknak a munkáját ismeri el, akik kiemelkedő minőségű munkát eredményező jó gyakorlatokat beépítve, a fenntarthatósági szempontok érvényesítése terén példát mutatnak a hazai ajánlatkérőknek és a közbeszerzéseken induló cégeknek.

„A tavalyi évben 831, zöld szempontot tartalmazó közbeszerzési eljárás indult, összesen 102 milliárd forint értékben – utóbbi több, mint kétszerese a 2016-os értéknek, ám még mindig van hová fejlődnünk. Kiemelt feladatunk és célunk, hogy a zöld, szociális és innovatív közbeszerzések előmozdításának lehetőségeit, valamint az elérhető jó gyakorlatokat megismertessük a piac szereplőivel. Fontosnak tartjuk, hogy a közpénzből megvalósuló szolgáltatás- és termékbeszerzések, illetve beruházások ne csak a jelen, hanem a jövő generációi számára is hosszútávon értéket biztosítsanak”– emelte ki Rigó Csaba (képünkön)

A hatóság felvilágosító és támogató kommunikációt is folytat a fenntartható közbeszerzések témájában: Napi közbeszerzés nevű okostelefonos alkalmazásában naprakész információkat nyújt a programmal kapcsolatos legfontosabb hírekről és eredményekről.  

Négyszer több halat esznek az EU-ban, mint nálunk

0

Külföldön nagy a kereslet a minőségi magyar hal iránt, ugyanakkor a hazai halfogyasztás egyelőre messze elmarad az uniós átlagtól.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) stratégiai együttműködési megállapodást kötött 2018. május 24-én, Akasztón.

A magyar hal keresett külföldön is, ugyanakkor az ágazat versenyképességének növeléséhez fejlesztésekre van szükség. Illetve ösztönöznünk kell a hazai fogyasztást, hiszen a magyarországi 6-7 kg/fő éves halfogyasztás messze elmarad az uniós 20-25 kilós átlagtól – fogalmazott Győrffy Balázs, a NAK elnöke a megállapodás aláírásakor.

Nagy öröm az ágazat számára, hogy 2018. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent az élőhal és a halhús áfakulcsa, aminek köszönhetően mérséklődtek a fogyasztói árak, és fehéredik az ágazat. Reményeink szerint már az idei évben 10 százalékkal nő a halfogyasztás – hangsúlyozta dr. Németh István, a MA-HAL elnöke.

A most kötött megállapodásban a NAK és a MA-HAL közös célként rögzítette többek között a haltermékek népszerűsítését, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztését. Kiemelten fontosnak tartják továbbá, hogy a gazdálkodók, feldolgozók számára rendelkezésre álljanak a szükséges támogatások, illetve az azok igénybevételét segítő kamarai szolgáltatások, megfelelő szaktanácsadás.

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program pályázati révén jelentős beruházásokra nyílik lehetőség, amik szükségesek is ahhoz, hogy a magyar hal versenyképes legyen a külföldi termékekkel. Valamint a feldolgozóipar fejlesztésével az egész ágazat erősödhet.

A hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek termelése évente közel 25 ezer tonna hal, amelyből mintegy 17 ezer tonna az étkezési célú. Az étkezési célú hal jelentős része exportra kerül, a magyar élő hal keresett a nemzetközi piacon.

A rohamosan fejlődő intenzív akvakultúra az étkezési haltermelésből mintegy 3 ezer tonnát állít elő. Magyarországon pontyból termelnek a legtöbbet, ez adja a tógazdasági termelés 75-80 százalékát; az intenzív termelés nagyját, 80 százalékát pedig az afrikai harcsa teszi ki. Hazánk a második legnagyobb pontytermelő Európában, illetve az afrikai harcsa termelésével is előkelő helyen szerepel.

Magyarországon mintegy 24 ezer hektár a halastavak területe, emellett a halászatilag hasznosított természetes vízterület nagysága nagyságrendileg 140-145 ezer hektár. A tógazdaságok négyötöde három régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld) üzemel.

App próbál leszoktatni a mobilfüggőségről

0

A telefonfüggőségünket csak további telefonhasználattal gyógyíthatjuk. A Siempo alkalmazását azért érdemes telepíteni, hogy minél jobban elvegye kedvünket mobilunk állandó nyomkodásától.

Már a mobilfüggőknek is létezik egy app – utal a Kreatív Online a Siempo startup alkalmazására, amelyet azok számára fejlesztettek, akik percenként néznek rá mobiljuk kijelzőjére.

Az androidos app mindössze egy fekete-fehér hátterű, unalmas kezelőfelületté változtatja a kijelzőt, és az összes értesítés beérkezését időkorlátok közé szorítja.

A fejlesztők szerint a színtelen, ingerszegény környezet miatt a felhasználó várhatóan kevesebbszer nyúl majd a telefonja után.

Az összes alkalmazás lenémítható benne, de az üzeneteknél és értesítéseknél valamivel megengedőbbre szabták a szoftvert. Már fél órás időtartamra is beállíthatjuk a Facebookról jövő értesítéseket.

Az energiatudatosságban segít az ötletverseny győztes applikációja

Az E.ON Design Terminallal közös, Challenge.ON elnevezésű legújabb hackathonján, a jövő energetikai kérdéseire és kihívására keresett válaszokat. A megmérettetésen a Csapat nevű formáció nyert egy olyan alkalmazás ötletével, amely ösztönözné a felhasználókat a tudatosabb energiafelhasználásra, miközben hátrányos helyzetű családokon is segíthetne.

Hogyan és milyen irányba növelhető az energiához kapcsolódó szolgáltatások köre? Hogyan növelhető a tudatos energiafogyasztás iránti igény? Milyen eszközökkel lehet növelni az ügyfélelköteleződést? Ezekre a kérdésekre várt jövőbe mutató válaszokat az E.ON termékötletek, mintaalkalmazások vagy egyéb újszerű megoldások formájában.

A versenyre jelentkező 70 csapatból az online selejtező eredményeként döntőbe jutott 15 csapat, összesen 45 egyetemista mérhette össze tudását a 24 órás hackathon során a Smart Home alkalmazásokhoz, az ügyfélelköteleződés növeléséhez, illetve a jövő fogyasztójához kapcsolódó kategóriákban, és mentorok segítségével konkrét válaszokat dolgoztak ki a megadott kihívások mentén. Így a fiatalok a feladatok során konzultálhattak az energiavállalat munkatársaival, és betekintést nyerhettek a cég működésébe is.

„Sok új trend van kibontakozóban az energetika és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások területén, amelyek átalakíthatják a termékkínálatot. Mi is fontosnak tartjuk, hogy új, a modern kornak megfelelő szolgáltatásokat fejlesszünk. A jövő energiája a fiatalokban van, a jövő energiafelhasználói is ők lesznek, ezért nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen ötletekkel állnak elő. Szerencsére rengeteg érdekes és izgalmas megoldás született” – mondta Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja.

A versenyt a Csapat nevű formáció nyerte. A jutalmuk az, hogy részt vehetnek egy egynapos workshopon az E.ON-nál, ahol szakmai támogatást kapnak ötletük továbbfejlesztéséhez, emellett egy 350 ezer forint értékű repülőjegy utalvánnyal és Brain Bar jegyekkel gazdagodtak a tagok.

Egy olyan alkalmazás megvalósítását javasolták, amely ösztönözné a felhasználókat a tudatosabb energiafelhasználásra. Az alkalmazás tippeket adna a felhasznált energia mennyiségének csökkentésére, majd amennyiben az ügyfél betartja a tanácsokat, bizonyos “coin”-okat gyűjthetne, amelyeket a későbbiekben akár jótékony célra is fordíthatna, egy hátrányos helyzetű család villanyszámlájának kiegyenlítésében segédkezhetne. Ezáltal az energiatudatosságra nevelés mellett a társadalmi felelősségvállalást is erősítené a felhasználókban az alkalmazás.

Az ezüstérmet a VAK nevű csapat szerezte meg. Napelemes rendszerrel termelt energia térben és időben eltérő felhasználására nyújtottak egyedi megoldást ötletükkel, amelynek lényege az energiatermelő háztartások és lehetséges fogyasztóik összekapcsolása alacsonyabb rendszerhasználati díj mellett, helyben termelt energia használatával.

A harmadik helyezett az Energon nevű csapat lett. Ötletük egy komplex megoldás keretében a háztartási méretű napelem rendszerek megtérülési idejét javítaná, úgy, hogy a fel nem használt áramot a fogyasztó maga értékesíthesse a szolgáltató blockchain hálózatát használva.

A zsűri egy különdíjat is kiosztott, ezt a Challengers csapat kapta. Az ő ötletük egy olyan okos karperec, amely egy okos termosztáttal összekötve automatikusan az ügyfélnek legmegfelelőbb hőmérsékletet állítja be a helyiségben. Ezzel kényelmes megoldást nyújt a hatékony energiafelhasználás érdekében.

A díjazott csapatok prezentációit megismerve a szakmai zsűri úgy döntött, hogy mindegyiküknek lehetőséget nyújt arra, hogy az E.ON-on belül szakértőkkel közösen dolgozzanak tovább az ötletek megvalósításán. Az energiavállalat várakozásai szerint ezekből az ötletekből hosszabb távon akár új termékek is születhetnek, melyek a jövő energiafogyasztóinak igényeit is kiszolgálják majd, illetve a jövő generációjának tagjaival való közös értékteremtés során a fiatalok még jobban megismerhetik az E.ON-t, mint munkáltatót.

Horizont 2020: 12,5 milliárd euróra emelkedhet a keretösszeg

Több mint 8 százalékkal, 12,5 milliárd euróra emelkedhet a „Horizont 2020”, kutatást, fejlesztést és innovációt támogató uniós program keretösszege az Európai Bizottság költségvetési tervezete szerint.

Az Európai Bizottság előterjesztette a 2019. évi uniós költségvetés tervezetét, mely a 6. éves költségvetés a 2014–2020-as hosszú távú uniós költségvetési kereten belül.

A 2019-es költségvetés azt hivatott elősegíteni, hogy az európai gazdaság erősebbé és ellenállóbbá váljon, továbbá hogy az unió határainak mindkét oldalán fokozottan érvényre jusson a szolidaritás és a biztonság – olvasható a bizottság közleményében.

A tervezet összege kötelezettségvállalási előirányzatokban (az adott évben szerződésekben vállalható összegeket tekintve) 166 milliárd euró, kifizetési előirányzatokban (az adott évben ténylegesen kifizetett összegeket tekintve) pedig 149 milliárd euró. Mindkét összeg 3 százalékos emelkedést mutat 2018-hoz képest.

A költségvetési tervezet három prioritás megvalósítását szolgálja, melyek a következők:

1. Az európai gazdaság fellendítése: Közel 80 milliárd euró fogja szolgálni a a gazdasági növekedés támogatását. Várhatóan 2019-ben is megfelelő ütemben halad majd a kohéziós politikai programok végrehajtása (+2,8 százalék), és stabil marad a mezőgazdasági politika finanszírozása (+1,2 százalék). Több kiemelt program forrásai is bővülni fognak 2019-ben:

  • Horizont 2020” keretprogram: 12,5 milliárd euró (2018-hoz képest +8,4 százalék) kutatásra és innovációra,
  • Erasmus+: 2,6 milliárd euró (+10,4 százalék) oktatásra,
  • Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz: 3,8 milliárd euró (+36,4 százalék) infrastrukturális hálózatokra,
  • ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés: további 233,3 millió euró olyan régiókban élő fiatalok támogatására, ahol magas az ifjúsági munkanélküliség.

2. Biztonság az uniós határokon belül és azokon túl: a Bizottság jövőre is kiemelten kezeli a migrációval és a határigazgatással kapcsolatos kérdéseket, így például a következőket:

  • új határregisztrációs rendszer felállítása,
  • az Európai Határ- és Parti Őrségnek, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének, valamint a határigazgatási és vízumkérdésekkel foglalkozó egyéb ügynökségeknek a megerősítése,
  • törökországi menekülteket támogató eszköz,
  • harmadik országokkal való partnerségi keret és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap.

3. Új kezdeményezések támogatása: a költségvetési tervezet új kezdeményezéseket is támogat, köztük az Európai Szolidaritási Testület működésétaz Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását, a strukturálisreform-támogató program bővítését, európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozását, a polgári védelmi képességek megerősítését és az új Európai Ügyészség létrehozását.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható.

Eurómilliókat kapnak sürgősen a szlovák kis falvak

0

A szlovák agrártárca a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának képviselőivel folytatott tárgyalás után 27 millió eurós sürgős támogatást ígért 500 főnél kisebb falvaknak.

A támogatást a Vidékfejlesztési Program bizonyos pontjainak a megvalósítására fordítják – közölte Michal Sýkora, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának elnöke.

A kistelepülések a szűkös anyagi forrásokra figyelmeztetnek, miközben ugyanazokat a feladatokat kell ellátniuk, mint a nagyvárosoknak – írja a hirek.sk.

Az egyes erdőterületek ingatlanjai után fizetett adótól is eltekintenek, hogy megoldják az érintett települések bevételkiesését.

Különleges programokkal készülnek a cirkuszok a hétvégére

A Fővárosi Nagycirkusz többek között állatsimogatóval, hétpróbával és bemutatókkal várja a gyerekeket vasárnap, a Richter Flórián Cirkusz pedig szombaton szervez gyereknapi Ki mit tud?-ot Pécsen.

A Fővárosi Nagycirkusz épülete előtt rajzverseny, buborékfújás, Kabai Alex-koncert, állatsimogató, kutyás bemutató, arcfestés is lesz, de a cirkusz aktuális műsorában szereplő fókákkal is lehet majd fotózkodni vasárnap – közölte a fővárosi intézmény. A Városliget Zrt. sátra mellett, az egykori Petőfi Csarnoknál a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola gyermeknapi hétpróbájára várják az érdeklődőket.

A Baptista Szeretetszolgálat pénteken 22. alkalommal szervezi meg Vidám Gyermeknap elnevezésű rendezvényét, amelynek során mintegy 1500 gyermeket és kísérőiket látja vendégül a segélyszervezet a Fővárosi Nagycirkusz előadásán. 

A Richter Flórián Cirkusz szombaton gyermeknapi cirkuszi Ki mit tud?-ot szervez Pécsen, ahol a korábbi felhívásokra jelentkező 6 és 25 év közötti fiatalok egyénileg és csoportosan mutathatják be tudásukat balett, zene, ének, torna, ritmikus gimnasztika, latin tánc, bűvészkedés, zsonglőrözés, rúdtánc és kisállat tréner kategóriákban. A nyertes szerepelhet a július 14-i Cirkuszok Éjszakáján Zamárdiban, a Richter Flórián Cirkusszal. (MTI)

Trump: csodálatos hírek a nagyszerű amerikai autógyártóknak

0

Donald Trump amerikai elnök szerdán este felkérte Wilbur Ross kereskedelmi minisztert, vizsgáltassa felül, hogy az autó-, és autóalkatrész-import nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot.

Az amerikai elnök az autók mellett a teherautók, mikrobuszok és ezek alkatrészei esetleges nemzetbiztonsági kockázatait is átvizsgáltatja.

A kereskedelmi minisztérium szerda esti közleménye szerint a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a nagymértékű autóimport nem tette-e tönkre a belföldi autógyártást és nem gyöngítette-e meg a nemzetbiztonságot.

Emellett vizsgálják azt is, hogy a belföldi autó-, és autóalkatrész gyártásának hanyatlása milyen mértékben csökkentette az innovációt és az új technológiák alkalmazását.

„Bizonyítékok utalnak arra, hogy az évtizedek óta külföldről behozott áruk aláásták belföldi autóiparunkat” – fogalmazott szerdán este ismertetett közleményében Wilbur Ross miniszter. A tárcavezető alapos, korrekt és átlátható vizsgálatot ígért.

A The Wall Street Journal című lap szerda délutáni internetes kiadásában meg nem nevezett kormányzati és autóipari forrásokra utalva arról írt, hogy az amerikai kormányzat új védővámok bevezetését fontolgatja nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.

„Donald Trump elnök már alkalmazott egy jogszabályt az acél-, és alumíniumvámok bevezetésekor, és most ugyanerre a jogszabályra hivatkozva tervezi elrendelni az importált gépjárművek vizsgálatát, amelynek célja védővámok kivetése lehet” – fogalmazott a lap vezető autóipari tisztségviselőkre hivatkozva.

Maga Donald Trump szerdán olyan Twitter-bejegyzést tett közzé, amely már utalt a várható vizsgálatra. „Hamarosan nagyszerű híreket kapnak csodálatra méltó autógyártóink. Éppen eleget vártak rá, több évtizede tartó veszteségek után, amikor munkahelyeik elvesztéséből más országok profitáltak” – írta a mikroblog-bejegyzésben.

Az elnök egyébként már többször megpendítette, hogy az amerikai autóipar védelmében esetleg védővámokat róna ki az import gépjárművekre. Ezek érinthetik a német, japán és dél-koreai autókat, de nemcsak a személy-gépjárműveket, hanem a kisteherautókat és a dzsipeket is.

MTI/Járai Judit, Washington

Magán tőkére is épít a román kormány a befektetésekben

0

Három autópálya, a CFR-kórházak hálózata és a Carol Davila orvosi központ – ez is szerepel a román kormány idei tervei között.

„Idén a kormány fő célkitűzései a beruházások lesznek. Egy új gazdasági fejlesztési modellel dolgozunk. Az a szándékunk, hogy a magántőkét is bevonjuk a beruházásokba, hogy ezek ne terheljék túl az államkasszát” – nyilatkozta Viorel Ştefan román miniszterelnök-helyettes.

Kiemelten figyelnek a 100 kilométer hosszúságú Tg. Neamţ–Iaşi–Ungheni-autópálya, a Ploieşti–Barcarozsnyó-sztráda és az 550 kilométeres déli autópálya terveinek megvalósítására – írja a Krónika.

Ştefan szerint a magánbefetetők számára vonzó lehetne a szállításügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó 15 CFR-kórház felújítása és üzemeltetése is. Ezek továbbra is megmaradnának állami kórházaknak, a magánbefektetők pedig előre meghatározott ideig élhetnének a kórházakból származó bevételekkel.

Nagy stratégiai terv a Carol Davila orvosi központ kiépítése, amelyben 3000 kórházi ágy, 37 műtőterem, egy orvosi egyetem és bentlakások, orvosi lakások és hotel kapna helyet.

Jákli Gergely az Exim új vezérigazgatója

Jákli Gergelyt nevezte ki az Exim vezérigazgatójának Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Magyar Export-Import Bank Zrt. tájékoztatása szerint Jákli Gergelyt nevezte ki az Exim vezérigazgatójának Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Urbán Zoltán, az Exim korábbi vezérigazgatója tavaly december 30-án halt meg.

A közlemény szerint Jákli Gergely 2014-ben csatlakozott az Eximhez, az azt megelőző közel tíz évben a kereskedelmi banki szektorban tevékenykedett. Az új vezető 2017. december 13-a óta ügyvezető igazgató és az igazgatóság tagja, korábban Urbán Zoltán vezérigazgatói kabinetének vezetői feladatait látta el. (MTI)

Négy miniszter kap feladatot a turizmus fejlesztésében

0

A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet alapján Rogán Antal mellett Gulyás Gergelynek, Szijjártó Péternek és Varga Mihálynak is lesz feladata a turizmusfejlesztésben.

A miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal a turizmusért való felelőssége keretében előkészíti a turizmusra, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységre, az  utazási és utazásközvetítői szerződésre, a  falusi és agroturizmusra, valamint –  a  gyógy- és egészségügyi tényezők vonatkozásában az  egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az egészségturizmusra vonatkozó jogszabályokat – írja a turizmus.com.

A  miniszterelnök kabinetfőnöke felelős a  vendéglátás területéért, így előkészíti a  vendéglátásra, valamint a közösségi és állami bormarketing-tevékenységre vonatkozó jogszabályokat.

A turizmus területén feladatot kap a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely is. A  miniszter Budapest főpolgármesterével együttműködve koordinálja a kormány egységes budapesti városfejlesztési tevékenységét.

Gulyás Gergely irányítja – a  sportpolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben – a  budapesti kiemelt nemzetközi sportesemények megpályázásával és sikeres pályázat vagy jelentkezés esetén a  megrendezésre vonatkozó, a  nemzetközi sportesemények jogtulajdonosaival való szerződéskötéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat.

A külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter felel a turisztikai diplomata hálózat irányításáért.

Az ágazat területén feladatokat kapott a Gazdasági Kabinet is, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter irányít. A kabinet a turizmusért, valamint a vendéglátásért való felelősségi körökben a kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve.

Egyre több energiaitalt döntenek magukba a magyarok

0

Több mint 28 milliárd forintot költöttek energiaitalokra Magyarországon tavaly április és idén március között, 9 százalékkal többet, mint a megelőző 12 hónapban. Mennyiségben 44 millió liter fogyott, ami 4 százalékos növekedést jelent.

A Nielsen tájékoztatása szerint az energia- és sportitalok népszerűsége évek óta folyamatosan nő. Fogyasztásuk egész évben kimagasló, de a teljes éves forgalom 28 százaléka a vizsga- és fesztiválszezonban realizálódik. Az értékbeli forgalom egyharmadát Budapesten és környékén mérték.

Az energiaitalok eladásában a kisebb szervezett és független boltok kimondottan jól teljesítenek, az összesített értékbeli forgalom csaknem fele ezekben az üzletekben keletkezett.

A diszkontok és benzinkutak forgalma fejlődött a legdinamikusabban, értékben kétszámjegyű növekedést mutatott az energiaitalok eladása. (MTI)

Iparszövetség: a kkv-k érzékelhető fejlesztésére van szükség

Közgyűlésén a Magyar Iparszövetség (OKISZ) a kkv-k érzékelhető fejlesztését, támogatását, és a bérfelzárkóztatás feltételeinek megteremtését szorgalmazta.

Vadász György, az OKISZ ügyvezető elnöke a közgyűlést követően az MTI-nek elmondta: a magyar kkv-knak alacsonyabb a jövedelemtermelő képessége, mint a multinacionális cégeké, ezért a bérterheket csökkenteni kellene, úgy, hogy ez az ország költségvetési egyensúlyát ne veszélyeztesse. Hangsúlyozta, bár a bürokrácia csökkentésében voltak fontos lépések az utóbbi években, az adminisztrációs terhek azonban még mindig magasak a szektorban. 

Vadász György jelezte: az OKISZ a kkv-k érdekképviseleteként saját eszközeivel segíti a tagszervezetek versenyképességének javítását. A vállalkozások kiszolgálására inkubátorházat működtetnek, elsősorban tanácsadással, pályázatfigyeléssel, fórumok szervezésével segítik a vállalkozásokat uniós források megszerzésében, hiszen a kisvállalatok a fejlesztéseikhez saját forrásuk mellett nem nélkülözhetik az uniós támogatást – mondta.

A közgyűlés elé terjesztett beszámoló az idei év súlyponti kérdésének tartja a kkv-szektorban is a bérek alakulását. A hazai bérek jelentősen elmaradnak a nyugat-európai bérszinttől – mutat rá az iparszövetség, az elnökség ezt a különbséget a munkaerő elvándorlásának egyik legfőbb okaként említi. 

A gazdasági növekedésnek már gátat szab a képzett munkaerő hiánya, hívják fel a figyelmet, ezért az iparszövetség az oktatás, a szakképzés erősítését sürgeti. Az egészségügy állapota szintén kulcsterület, mivel működtetése meghatározza a munkaerő-állományt, az egészségügyi rendszer közvetlenül befolyásolja a teljesítőképességet – olvasható az írásos beszámolóban.

Az érdekképviselet elnöksége a legsúlyosabb magyarországi társadalmi-gazdasági problémák között a korrupciót is kiemelten említi éves beszámolójában. A Magyar Iparszövetség 1920-ban alakult, 1800 tagja van, köztük 21 szövetség, tagságuk 50-60 ezer munkavállalót foglalkoztat. (MTI)

Biotechnológiai kutatás-fejlesztésre nyert el uniós pénzt a Solvo konzorciuma

Több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Solvo Biotechnológiai Zrt. által vezetett konzorcium a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (Ginop). Az 1,3 milliárd forintot meghaladó összköltségvetésű projekt keretében a gyógyszeriparhoz kapcsolódó biotechnológiai kutatás-fejlesztést végeznek.

A Solvo, a HR Pharma Kft. és Szegedi Tudományegyetem alkotta konzorcium őssejt alapú hepatociták előállításának kutatását végzi, gyógyszerfejlesztési célokra. A Solvo közleménye szerint a gyógyszerfejlesztésen belül kötelező és fontos részfeladat azon vizsgálatok elvégzése, amelyek során azt kutatják, hogy a gyógyszermolekula milyen mértékben szívódik fel a bélből, milyen szervekbe jut be, hogyan és milyen mértékben bomlik le, illetve hogyan és mennyi idő alatt ürül ki a szervezetből.

A vizsgálatok fontos objektumai a májsejtek. A projekt során a Szegedi Tudományegyetem egyebek mellett új primer humán májsejt-izolálási technológiákat fejleszt ki, valamint új innovatív eljárást, amelyben zsírszövetből izolált őssejtekből májsejteket hoznak létre. A tájékoztatás szerint az innovatív eljárások új távlatokat nyithatnak, hozzájárulva ahhoz, hogy új gyógyszerek gyorsabban, biztonságosabban és olcsóbban jussanak el a betegekhez.

A pályázat által biztosított forrásokból a Szegedi Tudományegyetemen egyedülálló sejtlaboratóriumot és farmakológiai kutató központot is kialakítanak. (MTI)