Kezdőlap Blog Oldal 560

A magyar diplomatákat segíti a turisztikai központ

KamaraOnline
-
0
A magyar diplomatákat segíti a turisztikai központ

Idén májustól a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ folyamatosan aktualizált szakmai támogató anyagokkal látja el a külképviseleteket és a külügyi szolgálatokat.

A BFTK megfelelő mennyiségű és minőségű kulturális és turisztikai információt kíván biztosítani a külképviseleteknek – írja a turizmus.com.

Budapest, mint desztináció sikeres pozícionálásához elengedhetetlen a főváros programkínálatának, valamint hivatalos turisztikai szervezete, a BFTK napi munkájának ismerete — beleértve a BFTK legnépszerűbb termékét, a Budapest Card hivatalos turisztikai városkártyát, illetve annak felhasználási körét is.

A külképviseletek részére megküldött értesítő levél valamennyi érintett (nagykövetek, konzulok és főkonzulok, külgazdasági attasék, iroda- és képviseletvezetők) figyelmét felhívja a Budapestinfo.hu weboldalra.

Máris több száz trükköző vállalkozást csípett el az adótraffipax

KamaraOnline
-
0
Máris több száz trükköző vállalkozást csípett el az adótraffipax

Sok üzlet futott bele a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feketegazdaság ellen alkalmazott új módszerébe, az „utólagos adótraffipaxba”, mert több éve nem adott be adóbevallást, vagy akár 15 millió forinttal is kevesebb bevételt vallott be, mint amennyit az online pénztárgépek adatai szerint kellett volna.

Az utólagos adótraffipax keretében a NAV bejelenti, hogy mikor, melyik adózói kört és milyen szempontból ellenőrzi, az utólagos vizsgálatokat pedig olyan időpontban indítja meg, hogy az érintetteknek maradjon idejük a hibák javítására és a be nem vallott adó megfizetésére. A NAV csak azokat a vállalkozásokat elemzi tüzetesen, amelyeknél a különféle információk komoly hiányosságokra utalnak.

A Magyar Idők információi szerint a NAV most elsősorban a kiskereskedelmi szektorban készül ezzel a módszerrel vizsgálódni. A hatóság kockázatelemzőinek szűrőjén több száz olyan vállalkozás akadt fönn, amelyek nem készítettek bevallásokat, vagy ha igen, akkor azokban jelentősen eltérő adatokat tüntettek fel, mint amennyiről például az online pénztárgépek számot adtak.

Az adóhivatal egy hetet hagy arra, hogy a vállalkozások önellenőrzéssel rendbe tegyék adóügyeiket. A megadott időszak elteltével viszont a NAV a törvény engedte kereteken belül fellép az adószabályok megsértői ellen: az adóbírság mértéke szándékos adóeltitkolás esetén akár az adóhiány 200 százaléka is lehet, és számolni kell a késedelmi pótlékkal is.

A NAV szerint az utólagos adótraffipax lényege az önkéntes jogkövetésre ösztönzés, továbbá az, hogy minden szereplő maga lássa be, ha hibát követett el, egyúttal maga intézkedjen a hiányzó adó befizetéséről. A hatóság meglátása szerint ez a hozzáállás hatékonyabb, mint az azonnali szankcionálás. (MTI)

Transzferár-nyilvántartás: ezek a tipikus hibák

KamaraOnline
-
0
Transzferár-nyilvántartás: ezek a tipikus hibák

A NAV a transzferár területen végzett ellenőrzései során több, tipikusnak mondható formai hibával találkozott.

2017. október 18-án kihirdetésre került a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017 (X. 18.) NGM rendelet, amely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendeletet helyezte hatályon kívül. Az új rendelettel kapcsolatosan nemrégiben részletes útmutató jelent meg a NAV honlapján.

Az alábbiakban az adózók által készített transzferár nyilvántartások ellenőrzése során felmerült gyakori adózói hibákból mutatunk be néhányat.

  • Bejelentési és kijelentési kötelezettség elmulasztása

A jelenleg érvényes szabályozás szerint az adózó a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz. Habár ez az előírás nem új, hiszen az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény ezt már eddig is előírta, továbbra is előfordul, hogy egy-egy kapcsolt fél vonatkozásában az adózók elmulasztják a bejelentés megtételét.

  • Kapcsoltság fogalmának változása, aktualizálása, félreértelmezése

A kapcsoltság fogalmának értelmezéséhez számos magyar jogszabály együttes értelmezése szükséges, amelyek bármelyikének változása befolyásolhatja, hogy az adózóval mely személyek alkotnak kapcsolt vállalkozást.

Ezek közül kiemelendő, hogy 2015. január 1-jétől változott a kapcsoltság fogalma az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény illetve ezzel párhuzamosan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint. Ettől az időponttól kezdve nemcsak a tulajdonosi kör azonossága, hanem az ügyvezetés azonossága is kapcsolt jogviszonyt eredményezhet. Külföldi vállalkozásokban való magyar részesedés esetén érdemes figyelemmel lenni a külföldi ország jogszabályának előírásaira a kapcsoltság terén, amik jelentősen eltérhetnek a magyar előírásoktól.

  • Országonkénti jelentésekkel kapcsolatos bejelentés elmulasztása, késedelmes teljesítése

Részletes útmutató jelent meg a kérdéssel kapcsolatban a NAV honlapján Főlap/Adó/Egyéb rovatban 2017.12.22-én, amelyet a NAV folyamatosan aktualizál.

  • Dokumentációs kötelezettség alóli mentesség félreértelmezése

Érdemes odafigyelni, hogy a nyilvántartási kötelezettség alóli mentesség 50 milliós forintos értékhatára nem a megvalósult ügyletértékre, hanem az ügylet szokásos piaci áron kalkulált értékére vonatkozik. Az ügyletérték szokásos piaci értékét meg kell állapítania az adózónak, hogy el tudja dönteni, szokásos piaci áron értékelve az ügylet elérte-e adott évben az értékhatárt. Amennyiben az adóhivatal értékeli 50 millió Ft értéken felülire az ügyletet, nemcsak adóalap növelést állapíthat meg, hanem a dokumentáció hiánya miatti szankciókat is.

Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások tekintetében nem elég a jogszabályban meghatározott tevékenység azonosítása, hanem többek között a társaság adott üzleti évében a maximum 150 milliós Ft-os értékre, a nyújtó fél nettó árbevételen belüli 5 százalékos, vagy az igénybe vevő fél üzemi költségeinek és ráfordításainak 10 százalékos arányára is tekintettel kell lenni. További fontos feltétel ezen ügyleteknél, hogy a kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs a 3 százalék és 7 százalék közötti szokásos piaci tartományba essen 2018-tól, a korábbi 3 és 10 százalék helyett.

  • Ingyenes termékek és szolgáltatások nyújtása kapcsolt vállalkozások részére

Egy vállalatcsoporton belüli együttműködés során, különösen, ha a humánerőforrás és a felhasznált eszközök nem különülnek el, előfordulhat, hogy az egyik fél a másik erőforrásait ingyenesen használja saját tevékenységéhez. Ez felvetheti azt a kérdést, hogy független felek hasonló körülmények között hogyan járnának el (megállapítanának-e bármilyen ellenértéket). Ezt érdemes az adózóknak megvizsgálni saját tevékenységük vonatkozásában.

  • Gazdasági ésszerűség

Kapcsolt vállalkozások egymás közötti tevékenységében előfordulhatnak olyan ügyletek, amit független felek ugyanilyen formában nem bonyolítottak volna le. Ilyen esetekben többek között vizsgálandó, hogy az ésszerű gazdálkodás követelményeinek is megfelel-e az ügylet.

  • Adatbázis szűrés hibái

Nem felel meg az előírásoknak a transzferár dokumentációban olyan adatbázis kutatás szerepeltetése, amely nem rekonstruálható és nem ellenőrizhető. Olyan adatbázisból nyert adatok, amelyben tőzsdén jegyzett, konszolidált beszámolók adatai szerepelnek, nem tekinthetők független adatnak, így az összehasonlító elemzés során nem használhatóak.

Nem felelnek meg a jövedelmezőségi számítás során azon mutatók, amelyek esetében a konkrét évek, amelyekből származnak, nem kerülnek megjelölésre. A kapott adatok így nem ellenőrizhetőek, még azt sem lehet megállapítani, mely évekre vonatkoznak azok.

Előfordul, hogy az adózók saját szokásos piaci jövedelmezőségüket több év átlaga alapján határozzák meg. Kiemelendő, hogy a magyar társasági adóra vonatkozó előírások évenkénti adóalap korrekciót írnak elő az adózók részére, ezért a szokásos piaci árat és az attól való eltérést is üzleti évre vonatkozóan szükséges megállapítani.

Gyakran előfordul, hogy az adózók által a transzferár dokumentációban bemutatott funkcionális profil és kockázatviselés eltér a valóságtól. Egy ehhez kapcsolódó esetben az adózó homogén tevékenységet végző, alacsony kockázatú társaságként mutatta be magát, miközben jelentős K+F tevékenységet is végzett, amelyhez nagy összegű állami támogatást is kapott. A társaság éves eredmény kimutatása és a támogatási pályázatokra, hitelkérelmekre benyújtott üzleti tervei ellentmondtak az alacsony kockázatú minősítésnek. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy a funkcionális profil megállapítása során a NAV nem csupán a transzferár nyilvántartásra támaszkodik, hanem olyan további dokumentumokra is, amelyből az adózó által végzett tevékenységek és viselt kockázatok megismerhetők.

  • Az összehasonlító minta elemei

Amennyiben van belső összehasonlító adat a kapcsolt vállalati ügyletek vonatkozásában, elsőként azt kell értékelni összehasonlító adatként. Az egyik legtipikusabb eset lehet, amikor az adózó független banktól felvett hitellel is rendelkezik a kapcsolt vállalkozásától kapott kölcsön mellett. Belső összehasonlítható adat esetleges fennállása esetén az adózónak először ezen adat elfogadhatóságát kell értékelnie és – amennyiben elutasítja ennek alkalmazását – megindokolni az elutasítás okait.

2015. január 1-jén változtak a szabályok a szokásos piaci tartomány megállapítása tekintetében, és bevezetésre került az interkvartilis tartomány. Ez a szabály a bevezetése óta kis mértékben tovább változott, amelyet az adózóknak figyelemmel kell kísérniük, mivel bizonyos esetekben szokásos piaci tartománynak kizárólag az interkvartilis tartomány tekinthető.

  • A választott mutató alkalmazásának hibái

Megfelelő adatbázis-kutatás és megfelelő gazdasági mutatószám alkalmazása esetén is előfordul, hogy a vállalat azt nem megfelelően alkalmazza. A választott mutatószám nem konzekvens alkalmazása merülhet fel, amikor az adózó eltérő vetítési alapra számítja a saját és az összehasonlítható társaságok jövedelmezőségét, vagyis például a saját mutatójának számítása során a ráfordításoknak csak egy részét veszi figyelembe a ráfordítás-arányos jövedelmezőségnél.

A könyvvezetés és a mutatószámok ettől eltérő számviteli standardok alapján történő megállapítása is jelentős torzulásokat okozhat. Erre példa az az eset, amikor projektcégeknél, ahol a céltartalék képzésnek és felhasználásnak nagy aránya lehet, a magyar számviteli törvény a céltartalék feloldást a bevételeknél szerepelteti, míg más számviteli standardok eltérő helyen szerepeltethetik ezt a tételt, így az összehasonlítás csak megfelelő korrekcióval mutathat reális képet. Továbbá az egyes számvitel rendszerek eltérő tartalmú kategóriái, például az anyagjellegű költségek, az eladott áruk beszerzési értékének tényleges tartalma miatt torzíthatják az összehasonlítást.

NAV

Ezek a vállalkozások lesznek ott a Blastoff Startup Verseny döntőjében

KamaraOnline
-
0
Ezek a vállalkozások lesznek ott a Blastoff Startup Verseny döntőjében

Június 1-én, a Brain Baron szállhat ringbe az a tíz vállalkozás, amely bejutott a Blastoff Startup Verseny döntőjébe. A fődíj egy 150 ezer eurós befektetési ajánlat.

Közel száz startup nevezett a Blastoff és az OXO Labs  által szervezett, az EURid és a Szerencsejáték Zrt. által támogatott Blastoff Startup Versenyre. A magyar vállalkozások mellett a jelentkezők között voltak román, cseh, ukrán és litván székhelyű projektek is. Közülük negyvenen kerültek a középdöntőbe, a tíz legígéretesebbet az OXO Labs mentorai és a Power Angels angyalbefektetői választották ki. A tíz döntős vállalkozás a Brain Bar programján belül a verseny szabta keretek között kap esélyt arra, hogy meggyőzze a közönséget és a szakmai zsűrit az ötletükben rejlő lehetőségekről.

A döntőbe bekerült az ipari nagyvállalatok készletezési problémáit drónok segítségével megoldó Aeriu, a cukorbetegeket segítő applikáció, a DiabTrend, a versenyek és edzések kihívásaira szabott optimális táplálkozási javaslatokat felvázoló mobil applikáció, az Enduraid, a gyártási folyamatok termelékenységének növelését segítő Haris Engineering, a repülő hirdetési plakátokat feltaláló Impedance, a szülő nőkre veszélyes hasizom sérülést gyógyító program megalkotója, a Potzak, a robotok programozását támogató Robild, a ledolgozott munkabérhez hozzáférést nyújtó Salarify, a valós és virtuális teret szabadulószobában kombináló The Grid és a virtuális tanulást segítő interaktív oktatási applikáció, a VR Edu.

A három perces pitcheket az improvizációs színház nagymestere, Andrew Hefler moderálja majd. A hétfős zsűriben többek között helyet foglal Oszkó Péter, az OXO Csoport alapítója, Batiz András, az Impact Works tanácsadó cég tulajdonosa és Polyák Balázs, a Google vezető elemző tanácsadója is. A zsűri az ötlet újszerűsége, forradalmisága mellett figyelembe veszi a csapat rátermettségét és motivációját, valamint az üzleti stratégia átgondoltságát és életképességét.

Ez a negyedik alkalom, hogy a Blastoff, a közép-és kelet-európai régió legizgalmasabb startup versenyeként, lehetőséget biztosít induló vállalkozásoknak a bemutatkozásra, a legjobb ötletek és üzleti tervek számára pedig utat épít a megvalósításig.

A nyertes startup 150 ezer eurós befektetési ajánlatot kap a Power Angels kockázati tőketársaságtól és részt vehet egy fél éves akcelerátor programban. Ezen felül a versenyzők számos különdíjra is pályázhatnak, mint például részvételi lehetőség az EURid által szervezett .eu Web Awards díjátadóján, kommunikációs coaching támogatás az Impact Works jóvoltából, Google Cloud Credit 3000 dollár értékben a Google felajánlásaként, hat hónap ingyenes szoftverhasználat a SpringTab-től vagy brand marketing támogatás a L!ber8Tech-től.

A verseny fő támogatója a Szerencsejáték Zrt. és az EURid. A Szerencsejáték Zrt. számos innovációt segítő és kreatív gondolkodásra ösztönző hazai esemény elkötelezett támogatója. Az EURid a .eu illetve .ею felső szintű domaineket kezelő szervezet. A .eu és a .ею közösség több mint 3.8 millió felhasználóval rendelkezik, közülük sokan kkv-kat és nagyvállalatokat képviselnek. Az induló versenyzők közül többen is kiváló .eu webbel rendelkeznek.

A Brain Bar Európa legnagyobb jövőfesztiválja, amely a tudomány, a technológia, az üzleti, kulturális és politikai szféra elismert szereplőit látja vendégül évről évre. A rendezvény idén május 31. és június 2. között várja a fejlődés iránt érdeklődőket a Corvinus Egyetem campusán olyan eladókkal, mint például Peter Thiel, a PayPal alapítója, vagy Jacquelline Fuller, a Google alelnöke. A rendezvényen idén Sophia, a humanoid robot az egyik különlegesség.

A Blastoff Startup Verseny döntője mellett a Brain Bar-on a fiatalabb generáció számára is lehetőség van a bemutatkozásra, erre a platformot a USchool programja szolgáltatja. A Z generációnak szóló inkubátorprogramban, középiskolás diákok alkothatnak egy-egy ötletből újító szellemiségű projekteket több mint nyolcvan startupper, nagyvállalati, befektetői és civil szektorból érkező mentor segítségével. Az idei évben a uSchool középiskolás vállalkozói program döntőjének nyertese lehetőséget kap, hogy a Blastoff Startup Verseny 10+1-ik csapataként megmutassa magát a nagyközönségnek.

Újabb öt évre Takács Géza a Vetőmag Szövetség elnöke

KamaraOnline
-
0
Újabb öt évre Takács Géza a Vetőmag Szövetség elnöke

Takács Géza maradt a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Az 1997-ben kinevezett agrárszakember a küldöttgyűlés tagjainak egyhangú döntése alapján 2023-ig láthatja el a szakmai szövetség elnöki teendőit.

Takács Géza (képünkön) 1974-ben, a martonvásári kutatóintézet vetőmagüzemében kezdte pályafutását. 1986-ban részt vett a bábolnai IKR vetőmag programjának létrehozásában és az ágazat irányítója volt 2010-ig. Ezt követően a Hungaroseed Kft. ügyvezetőjeként dolgozik jelenleg is. Az agrárszakembert 1997-ben választották meg a Vetőmag Szövetség elnökének, amelynek betöltésére a küldöttgyűlés újabb öt évre, 2023-ig szavazott bizalmat neki. A tisztújító küldöttgyűlésen a tagok dr. Vida Gyulát, Cs. Nagy Istvánt és Földesi Lászlót választották a testület új alelnökeinek.

A Vetőmag Szövetségnek 884 tagja van. Az ágazat szereplői kiszolgálják a több mint 4 millió hektáros hazai gazdálkodás igényeit és jelentős – több mint 100 milliárd forintos – exporttevékenységet folytatnak. Ezzel Magyarország a 6. legnagyobb vetőmag exportőr a világon. A 130 ezer hektáron zajló magyar vetőmag-előállítás értéke éves szinten 190 milliárd forintot tesz ki.

A szektorban tevékenykedő vállalkozások évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1500 fajta vetőmagot állítanak elő. A vetőmag szektor innovatív ágazat, évről-évre számos olyan új nemesített növényfajt hoznak létre, amelyek tulajdonságaikban megelőzik a korábbi fajtákat. Mint Takács Géza kiemelte: a nemesítés folyamata a jövőt szolgáló tevékenység, hiszen a megkezdett munka eredménye mintegy 10-15 év múlva kerülhet legkorábban a termelők kezébe.

Az elmúlt ciklus legnagyobb sikere, hogy tavaly Budapesten rendeztük meg a 68. Vetőmag Világkongresszust, amelyre minden idők legtöbb, 1680 vetőmagos szakembere érkezett a világ minden részéből – ismertette Takács Géza. – Az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettünk a társszervezettel és a hatóságokkal közösen vetőmag-hamisítás elleni határozott fellépésre és a tájékoztatásra, amelyeknek köszönhetően ma már elenyésző mértékű a piacra kerülő hamisított vetőmag mennyisége.  

Ugyancsak fontos eredmény, hogy a Gabonatermesztők Országos Szövetségével közösen immár 12 éve sikeresen szervezzük az őszi búza és a kukorica posztregisztrációs kísérletsorozatot, amely fontos és hiteles információs forrást jelent a gazdálkodók számára az egyes fajták képességeiről. Sikeres a NÉBIH-hel közösen indított, a fémzárolt vetőmag használatát népszerűsítő kampányunk. Ez a gazdálkodók eredményességét alapvetően befolyásolja, hiszen a földbe kerülő kiváló minőségű, fémzárolt vetőmag egyik garanciája a sikeres termesztésnek.

Takács Géza a jövőről szólva kifejtette: a következő időszakban folytatják a stratégiai együttműködést a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A szakmai szervezetek összefogása nem lehet kérdéses, hiszen szimbiózisban élünk egymással. Ennek a kis országnak nagy a vetőmag kibocsájtása, azon fogunk dolgozni, hogy a jövőben több támogatást szerezzünk munkánkhoz. A jövő nagy kihívás elé állítja a hazai kutató-fejlesztő szakembereket, hiszen tovább folytatódik a globális felmelegedés.

2010 óta az öt legmelegebb évet mérték a Földön. Az innovatív növénynemesítéssel elérhető, hogy a klímaváltozás miatti időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták kerüljenek a termelőkhöz, majd onnan az élelmiszerláncba. Ennek keretében fontos feladatunk lesz az új nemesítési módszerek megismertetése és elfogadtatása a szakmával és a széles közönséggel.

Tovább nőtt a Diego lakberendezési áruházlánc forgalma

KamaraOnline
-
0
Tovább nőtt a Diego lakberendezési áruházlánc forgalma

A Diego lakberendezési áruházlánc 18,8 milliárd forint árbevételt ért el tavaly, 15 százalékkal többet az előző évinél, 2018-ra pedig a forgalom 12 százalékos növekedését várja a társaság.

A Diego Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. adózott nyeresége 2017-ben 384 millió forint volt a 2016-os 436 millió forint után. Az 1992-ben alapított magyar központú társaság 1996-ban kezdte felépíteni franchise hálózatát. A padlóburkoló szakkereskedőből lakberendezési áruházlánccá vált Diego hálózatához összesen 154 áruház tartozik, ebből 98 Magyarországon, 34 Romániában, 20 Szlovákiában és kettő Csehországban.

Legutóbb ebben a hónapban nyílt új franchise üzlet a csehországi Brnoban. Az itt kialakított oktató- és raktárbázis révén ez lesz az ország továbbképzési központja, illetve innen látják el a meglévő és a továbbiakban nyíló csehországi franchise boltokat a társaság teljes kollekciójával – közölték.

A fejlesztési tervek szerint ez év végéig megnyílik a 100. Diego pont Magyarországon, és 2020-ra a jelenlegi 154-ről 200-ra nő a franchise rendszerben működő Diego üzletek száma.

A Diego központi telephelye és logisztikai központja Dabason van, 250-en dolgoznak a társaság saját alkalmazottaiként, illetve a logisztikai központban, emellett a magyarországi franchise hálózatban 600, a külföldi hálózatban 300 embernek adnak munkát. (MTI)

„Digitális Esély 2018” – Pályázat szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkóztatásra

KamaraOnline
-
0
„Digitális Esély 2018” – Pályázat szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkóztatásra

„Digitális Esély 2018” címmel immáron ötödik alkalommal hirdeti meg közös pályázatát a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) és az SAP szoftvercég. A pályázat célja szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, fiatalok infokommunikációs felzárkózásának és digitális oktatásának támogatása.

A „Digitális Esély 2018” pályázaton összesen tízmillió forint érhető el, amely körülbelül tíz, Magyarországon működő és nyilvántartott közhasznú szervezet (civil szervezetek, alapítványok, gyermekotthonok) szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek digitális felzárkózását, valamint infokommunikációs oktatását segítő programját segíti majd.

Két életkori kategóriában várják a pályázatokat: egyrészt a 10-14 év közötti, másrészt a 15-18 év közötti szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek informatikai oktatására, digitális esélyegyenlőségének javítására vonatkozó programokkal lehet jelentkezni.

Egy pályázó mindkét kategóriában nyújthat be pályázatot.

Mindkét kategóriában olyan pályázatokat várnak, amely bemutatja, hogyan és milyen új módszerekkel valósítható meg hatékonyan a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok digitális felzárkóztatása, mindez hogyan javítja az életminőségüket, hogyan ad új esélyeket a továbbtanulásukhoz, és ez miként támogatja majd későbbi elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon.

A „Digitális Esély” pályázatot ötödik éve szervezi közösen az NHIT és az SAP Hungary Kft.

A pályázatok beadási határideje: 2018. július 2.

A pályázatról bővebb információ a www.nhit.hu/digitalisesely2018 oldalon olvasható.

Áfa, jövedéki adó: alapvető változásokat javasol az Európai Bizottság

KamaraOnline
-
0
Áfa, jövedéki adó: alapvető változásokat javasol az Európai Bizottság

Átalakítaná a hozzáadottérték-adóra és az alkoholra kivetett jövedéki adóra vonatkozó uniós szabályokat az Európai Bizottság.

Áfa

Az Európai Bizottság javaslatot tett a hozzáadottérték-adóra (Magyarországon: az általános forgalmi adóra, azaz az áfára) vonatkozó uniós szabályok részletes technikai módosítására. A javaslat kiegészíti azt a közelmúltbeli javaslatot, melyben a bizottság egységes uniós áfarendszer kialakítását szorgalmazta a csalások megelőzése érdekében, amelyek jelenleg mintegy évi 50 milliárd eurónyi kárt okoznak a tagállamok államháztartásainak. A mai intézkedéscsomag lényegesen módosítani fogja az áfaszabályokat, és a bizottság szándéka szerint meg fogja könnyíteni az uniós vállalkozások működését, véget vetve az egységes piacon 25 éven át alkalmazott „átmeneti” áfaszabályozásnak.
A végleges áfarendszer kialakításához lényegesen módosítani kell az uniós áfairányelvet. Az irányelv 408 cikkéből közel 200 cikket kell majd kiigazítani ahhoz, hogy a vállalkozások és az államháztartások részesülhessenek a következő előnyökből:

  • Az áruk megadóztatásának egyszerűsítése: a jelenlegi rendszerben az áruk vállalkozások közötti kereskedelme két ügyletre oszlik: az egyik az áfamentes értékesítés a származási tagállamban, a másik pedig a megadóztatott vásárlás a rendeltetési hely szerinti tagállamban. A mai javaslattal megszűnik ennek a kereskedelmi ügyletnek a mesterséges szétválasztása, és az árukat abban a tagállamban fogják megadóztatni, amelyikben szállításuk véget ér. Az áfacsalások így a Bizottság várakozásai szerint drámai mértékben csökkenni fognak.
  • Egyablakos online ügyintézési pont kereskedők számára: a vállalatközi kereskedelmet folytató uniós kereskedők számára online portál (egyablakos ügyintézési pont) jön létre áfával kapcsolatos ügyeik rendezésére.
  • Kevesebb bürokrácia: előtérbe kerül az önszabályozás, és kevesebb lesz azoknak az adminisztratív lépéseknek a száma, amelyek a más tagállamok vállalkozásai számára történő értékesítés során a cégekre hárulnak.
  • Rendszerint az értékesítő felel az áfabeszedésért: a mai javaslat egyértelművé teszi, hogy alapesetben az értékesítőnek kell felszámolnia az áruk értékesítése után fizetendő áfát más uniós országban található ügyfelei számára, mégpedig a rendeltetési hely szerinti tagállam adókulcsának megfelelően.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható.

Jövedéki adó

A bizottság másik javaslatában az alkoholra kivetett jövedéki adóra vonatkozó uniós szabályok megreformálását szorgalmazza. A jövedéki adók bizonyos termékek – például az alkoholtartalmú italok – eladására vagy felhasználására kivetett közvetett adók, amelyek összegét rendszerint adott mennyiségre vonatkozóan (pl. 1000 literre) határozzák meg. A jövedéki adókból származó bevételek a nemzeti költségvetésekbe folynak be, és az uniós tagállamok szabadon dönthetnek a nemzeti adómértékekről, amennyiben azok megfelelnek az uniós minimum-küszöbértékeknek.

A bizottsági kezdeményezés hozzájárul egy kedvezőbb üzleti környezet kialakításához, az alkohol előállításával foglalkozó kisebb vállalkozások költségeinek csökkentéséhez, valamint a fogyasztók egészségének hatékonyabb védelméhez. A javaslat értelmében a kézműves és kistermelők (első ízben ideértve a kis méretű, független almaborfőzdéket is) hozzáférést kapnak egy új, az egész EU-ra kiterjedő tanúsítási rendszerhez, amely igazolja, hogy az Unió egészében alacsonyabb adómértékek mellett értékesíthetik termékeiket. A fogyasztók egészségvédelmét az az intézkedésjavaslat is javítani fogja, amely azt hivatott megakadályozni, hogy az adómentességet élvező denaturált alkoholt egyesek jogellenesen hamisított italok előállításához használják fel. Emellett az alacsonyabb alkoholtartalmú sörökre vonatkozó, kedvezményes adómértékkel járó küszöbérték is növekedni fog, 2,8 százalékról 3,5 százalékra.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható.

Üdülési jog: megtévesztés miatt bírságolt a GVH

KamaraOnline
-
0
Üdülési jog: megtévesztés miatt bírságolt a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Exch-Immo Kft. és a Club Hotels Europe Ingatlanhasznosító Kft. megtévesztette a fogyasztókat üdülési jogaik eladásáról szóló ajánlatokkal. A jogsértésekért együttesen mintegy 41 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

Az Exch-Immo Kft., illetve a tevékenységét 2016-ban részben átvevő Club Hotels Europe Kft. üdülési joggal rendelkező fogyasztókat keresett meg és hívott személyes egyeztetésre 2014. január 1-jétől kezdődően. Az egyeztető megbeszéléseken a vállalkozások közreműködést ígértek a velük tárgyaló fogyasztók üdülési jogainak továbbértékesítésében, ám feltételként szabták, hogy e fogyasztók teljesen új üdülési jogot vagy egyéb, hosszú távra szóló üdülési terméket vásároljanak.

A GVH döntésében megállapította, hogy a két, egymással együttműködő vállalkozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert

  • Exch-Immo Kft. azt a valótlan benyomást keltette, hogy eredményesen működik közre a fogyasztók üdülési jogának értékesítésében;
  • mindkét vállalkozás azt a valótlan benyomást keltette, hogy céljuk az üdülési jogok másodlagos értékesítése.

A hivatal a bírság megállapításakor súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat huzamosabb ideig tartott, az érintett fogyasztói kör pedig sérülékenynek minősül. A hatóság tekintettel volt az üdülési jogok másodlagos értékesítésével kapcsolatos jogsértések ismétlődő jellegére a nyilvánosan megismerhető, illetve sajtóközleményekben is többször kommunikált versenytanácsi gyakorlat ellenére. A GVH mindkét vállalkozásra a törvényi maximumot elérő összegű bírságot szabta ki az eljárás alá vont cégek, illetve további vállalkozások visszatartása érdekében a hasonló jogsértésektől. A két vállalkozás egyetemlegesen felel a bírságösszegek megfizetéséért.

A GVH az elmúlt években több versenyfelügyeleti eljárást is indított üdülési jogok továbbértékesítésével kapcsolatos üzleti gyakorlatok és szóbeli tájékoztatások vizsgálatára, és figyelemfelhívó tájékoztatást is közzétett, amely a honlapján itt olvasható. A GVH további tájékoztatói a Gondolja Végig Higgadtan menüpont alatt olvashatók.

Szakma Sztár: díjazták a legjobbakat

KamaraOnline
-
0
Szakma Sztár: díjazták a legjobbakat

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2018. május 25-én a Parlament felsőházi termében díjátadó ünnepséget szervezett a XI. Szakma Sztár Fesztivál országos szakmai versenyein legjobban szereplő tanulók és gyakorlati felkészítő tanáraik részére.

Az ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szakmánkénti első három helyezést elért tanulóknak emléklapot adott át, és köszöntötte a gyakorlati felkészítő tanárokat, igazgatókat és a szülőket.

A versenyek célkitűzése továbbra is a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák – beleértve a ráépülő, magasabban kvalifikált szakmákat is – társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése.

Az országos szakmai versenyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából 43 szakképesítésben – köztük 2 új a távközlési technikus és vegyész technikus szakmában – hirdettük meg, a nappali tagozaton végzős szakiskolai és szakközépiskolai tanulók számára.

Az írásbeli versenyen országosan 7032 fő vett részt, melyeket a korábbi éveknek megfelelően a területi kamarák bonyolítottak le. 

A legjobb eredményt elérő versenyzők kerültek be a szakmák válogatóiba, amelyeket a szakképző intézmények – a verseny lebonyolítására alkalmas – tanműhelyeiben szerveztünk meg. A válogatókon a 474 versenyző diák elsősorban gyakorlati, illetve gyakorlati jellegű feladatokat oldott meg.

A végső megmérettetésre, a döntőre a háromnapos Szakma Sztár Fesztiválon került sor, ide 108 oktatási intézményből 236 diák jutott be. A szakmai versenyen a jó eredményt elérők, idén a tanulók több mint 80%-a kapott felmentést  a tanév végén esedékes teljes szakmai záróvizsga letétele alól.

„2015 a külhoni magyar szakképzés éve” folytatásaként a Miniszterelnökség szervezésében 3 szakmában 3 versenyző vett részt a fesztiválon, akik a Felvidékről, Erdélyből és a Vajdaságból érkeztek. Ők a Miniszterelnökség különdíját vehették át.

A fesztivál keretében zajlott az V. SkillsHungary Nemzeti Döntő és Bemutató, amelyen a EuroSkills Budapest 2018 versenyen induló magyar csapat minden tagjával találkozhattak a látogatók.

Az országos szakmai versenyek sikerét közvetlenül 840 közreműködő (versenyfelelősök, szakértők, szervezők, az egyes szakmák versenyét szervező, ún. támogató iskolák tanárai és diákjai) illetve 500 szervezet (szakmai támogató cégek és vállalkozások, szakiskolák, egyesületek, érdekképviseletek) munkája, együttműködése segítette.

Az érdeklődő iskolák diákjai, az osztályok, csoportok ‒ a korábbiakhoz hasonlóan ‒ egynapos szakmai kirándulás keretében – ingyenesen vettek részt a rendezvényen. A fesztiválra idén hozzávetőleg 15 ezer látogató jutott el, ebből mintegy 9 ezer diák 200 autóbusszal a területi kamarák szervezésében. Több mint 70 százalékuk az általános iskolákból érkező 6-7-8. osztályos, közvetlenül pályaválasztás előtt álló fiatal volt.  

A 43 szakmát látogatóink tárlatvezetés keretében ismerhették meg és a diákok egyes szakmák standján a nekik szóló feladatokban saját maguk is kipróbálhatták tehetségüket.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Kormányzat támogatásával 2019-ben is megrendezi a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt, valamint a Szakma Sztár Fesztivált. 

Zavartalan lesz a karácsonyi vásár a Vörösmarty téren

KamaraOnline
-
0
Zavartalan lesz a karácsonyi vásár a Vörösmarty téren

Nem kell költöznie a Vörösmarty téri karácsonyi vásárnak a szeptemberben kezdődő felújítási munkák miatt.

Szeptemberben kezdődhet meg a budapesti Vörösmarty tér és környéke felújítása, amely várhatóan több ütemben 2019 augusztus végéig tart. Az V. kerületi önkormányzat, projektgazdaként a fővárosi önkormányzat tulajdonosi hozzájárulását kéri.

A főváros a felújítás megvalósításában nem vállal anyagi terheket, a beruházást teljes egészében a kerület finanszírozza belügyminisztériumi támogatásból, tervezetten bruttó 1,6 milliárd forintból.

A teret egyedi, természetes lapkővel burkolják le, valamint megújítják a forgalomtechnikai elemeket, az úttartozékokat. A téren az egészséges fák megtartása mellett további fákat ültetnének, illetve a Vörösmarty szobor körül gyepes felületet létesítenek.

Egységes lesz a Vörösmarty tér és a környező utcák arculata

A komplex felújítás elsődleges célja egységes arculat kialakítása a környező utcákkal, a közösségi tér jelleg fejlesztése, valamint az időszakos vásárok közműellátásának előkészítése.

A kivitelezés a téli és a tavaszi vásár miatt várhatóan másfél-két hónapig szünetelni fog.

Munkavállalás daganatos megbetegedés után: hogyan támogatható a sikeres visszatérés?

KamaraOnline
-
0
Munkavállalás daganatos megbetegedés után: hogyan támogatható a sikeres visszatérés?

A 2018. május 25-31. között megrendezésre kerülő Európai rákellenes hét alkalmából az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) közzéteszi a daganatos megbetegedéssel érintett munkavállalók és munkahelyek egész Európára gyakorolt hatását feltáró projekt legfrissebb eredményeit.

A kiadványok olyan eszközöket, gyakorlatokat, politikákat és beavatkozásokat azonosítanak, amelyek elősegíthetik a daganatos megbetegedések túlélőinek sikeres rehabilitációját és munkába való visszatérését.

A munkanélküliség az egyén jóllétére és pénzügyi helyzetére gyakorolt hátrányos hatások mellett súlyos gazdasági következményekkel is jár a vállalkozásokra és a társadalom egészére nézve.

Minden évben mintegy 1,4 millió munkaképes korú embert diagnosztizálnak daganatos megbetegedéssel Európában. Bár ezeknek a betegeknek nagy része képes folytatni a munkát, a munkahelyre visszatérési arány 18 hónap után mindössze átlagosan 64 százalék, és a daganatos megbetegedést túlélők 1,4-szer nagyobb valószínűséggel lesznek munkanélküliek és háromszor nagyobb valószínűséggel részesülnek rokkantsági ellátásokban.

„,Az egyén jóllétére és pénzügyi helyzetére gyakorolt hátrányos hatások mellett a munkanélküliség a vállalkozások és a társadalom számára is súlyos gazdasági következményeket jelent” – mondja Christa Sedlatschek, az EU-OSHA ügyvezető igazgatója. „Ténylegesen az Európai Uniót a daganatos megbetegedések eredményeként kieső munkanapok miatt érő teljes gazdasági veszteséget 2009-ben 9,5 milliárd euróra becsülték. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatok hatékony stratégiákat valósítsanak meg annak érdekében, hogy segítsék munkavállalóik munkába való visszatérését a daganatos megbetegedés diagnosztizálását követően.”

A daganatos betegségek túlélői gyakran pszichológiai problémákat tapasztalnak, mint például a depresszió és a szorongás, valamint fizikai tüneteket, különösen fáradtságot. Ezek az egészségügyi problémák csökkenthetik munkaképességüket, és a munkatársak negatív hozzáállásával járhatnak. A tudományos bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a több területen történő beavatkozások, például a fizikai és szakmai rehabilitációs intézkedések és tanácsadás együttes alkalmazása segíthetik a munkába való sikeres visszatérést.

Példa a helyes gyakorlatra

Az Egyesült Királyságban a Macmillan Cancer Support által működtetett „Working through cancer” (Daganatos betegek munkában) program egy különösen innovatív beavatkozás példája. Ez az átfogó program az erőforrások széles körét kínálja — az online információktól és e-learning oktatási moduloktól a telefonos támogatásig és vállalaton belüli képzésekig —, amelyek kifejezetten a munkavállalók és családtagjaik, a munkaadók, a HR-vezetők és az egészségügyi szolgáltatók igényeihez igazodnak. A program egyik célja annak biztosítása, hogy a munkáltatók megértsék, milyen előnyökkel jár a munkavállalók aktív támogatása abban, hogy kezelés után visszatérjenek a munkahelyekre.

Ajánlások

  • Jogszabályokat kell kidolgozni, amelyek minden vállalkozás számára kötelezővé teszik a munkába való visszatérést segítő programok felkínálását a munkavállalók számára, melyhez támogatást kell nyújtani, különösen a mikro- és kisvállalkozások számára.
  • A munkába való visszatérést segítő hatékony intézkedésekhez elengedhetetlen a korai beavatkozás és a megfelelő kommunikáció valamennyi érdekelt fél között, és a programok munkavállalói igényekhez igazítása.
  • A munkába való visszatérést segítő programokat integrálni kell a vállalati politikákba, és elegendő időt és forrást kell biztosítani a daganatos megbetegedéssel és a munkába való visszatéréssel kapcsolatos információk nyújtásához.
  • Törekedni kell a daganatos megbetegedés után visszatérő munkavállalók iránti pozitív hozzáállás ösztönzésére.

További részletek és hivatkozások

az ügynökség oldalán.

„Európának nagyobb szüksége van az új ötletekre, mint korábban bármikor”

KamaraOnline
-
0
„Európának nagyobb szüksége van az új ötletekre, mint korábban bármikor”

Nyolcezer európai fiatal látogat el Strasbourgba, az Európai Parlamentbe (EP) június 1-2. között, hogy Európa jövőjéről beszéljenek az EYE (European Youth Event) során.

Nyolcezer európai fiatal látogat el Strasbourgba, az Európai Parlamentbe (EP) június 1-2. között, hogy Európa jövőjéről beszéljenek az EYE (European Youth Event) során.

Alig egy évvel a 2019-es európai választások előtttöbb ezer európai fiatal találkozik Strasbourgban az európai ifjúsági rendezvényen (EYE), ahol különböző workshopokon, beszélgetéseken és vitákon vesznek részt, valamint közvetlenül az uniós döntéshozóknak mondhatják el a véleményüket Európa jövőjéről. A legjobb ötleteket a parlament az összes EP-képviselőhöz eljuttatja a rendezvényt követően.

Az EYE részletes programja itt található.

Az EYE szervezői az idén öt kiemelt téma köré építették fel a programot:

  • Gazdag és szegény: egy igazságosabb társadalomért
  • Fiatal és idős: lépést tartani a digitális forradalommal
  • Biztonságos és veszélyes: eligazodni viharos időkben
  • Helyi és globális: megvédeni a bolygónkat
  • Külön és együtt: egy erősebb Európáért

Az EYE meghívottjai között szerepel Valéry Giscard d’Estaing volt francia elnök, a Szaharov-díjas Lámia Adzsi Bassár és Denis Mukwege, Marianne Thyssen szociális ügyekért felelős uniós biztos, valamint Janisz Varufakisz korábbi görög pénzügyminiszter.

„Európának nagyobb szüksége van az új ötletekre, mint korábban bármikor” – írta a résztvevőknek címzett levelében Antonio Tajani EP-elnök. „Az európai választásokat 2019 májusában tartjuk, amikor újabb lendületet vesz a gazdasági növekedés, ugyanakkor a fiatalkori munkanélküliség továbbra is makacsul magas szinten áll. Csakis az európaiak, és különösképpen az általunk nagyra becsült fiatalok részvételével lesz képes az EU felülemelkedni a változó gazdaság, a bevándorlás és a klímaváltozás kihívásain.”

Több kkv-t a tőzsdékre! – Új szabályokat javasol az Európai Bizottság

KamaraOnline
-
0
Több kkv-t a tőzsdékre! – Új szabályokat javasol az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság új szabályokra tett javaslatot annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) könnyebben jussanak finanszírozáshoz a nyilvános piacokon.

A kezdeményezés várhatóan segíteni fogja az uniós vállalkozásokat abban, hogy könnyebben és kisebb költséggel vehessék igénybe a piaci alapú finanszírozási lehetőségeket, és ezáltal növekedni tudjanak.

A tőzsdei jegyzés előnyei ellenére a kkv-k rendelkezésére álló uniós nyilvános piacok csak nehezen tudnak új kibocsátókat szerezni. A bizottság ezért – a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv félidős felülvizsgálatában 2017 júniusában bejelentetteknek megfelelően – módosítani kívánja a nyilvános piacokhoz való hozzáférésre vonatkozó jelenlegi uniós szabályokat. Ez kiegészíti a bizottság által a tőkepiaci unió létrehozásának megkezdése óta már elfogadott átfogó intézkedéscsomagot, és célja a kkv-k piaci alapú finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása.

Ezzel a tervek szerint csökkenteni fogja a bürokráciát azon kis- és középvállalkozások számára, amelyek részvényeket jegyeznének vagy bocsátanának ki a kkv-tőkefinanszírozási piacokon (a kisebb kibocsátók számára létrehozott új kereskedési helyszíneken), valamint javítani fogja a tőzsdén jegyzett kkv-részvények likviditását. Az új szabályok arányosabb megközelítést vezetnek be a kkv-k tőzsdei jegyzésének támogatására, de nem befolyásolják a befektetővédelem és a piaci integritás színvonalát.

Valdis Dombrovskis, a bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Kis- és középvállalkozásaink piaci alapú finanszírozáshoz való hozzáférésének szélesítése a tőkepiaci unió létrehozására irányuló projekt központi eleme. A 20 millió európai kkv közül jelenleg csak 3000 tőzsdén jegyzett társaság. Ezen szeretnénk változtatni. Olyan szabályokra teszünk javaslatot, amelyek megkönnyítik, hogy a kkv-k fejlődésük bármely szakaszában a legkülönfélébb finanszírozási formákhoz férjenek hozzá, és a nyilvános piacokról tudjanak tőkét bevonni.”

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket mondta: „Tekintettel arra, milyen fontos szerepet játszanak a felfutóban lévő innovatív kkv-k a növekedés előmozdításában és a munkahelyteremtésben, elengedhetetlen, hogy megfelelő ösztönzőket biztosítsunk e vállalkozások bővüléséhez. Miután a kkv-kra vonatkozó, többek között a közösségi finanszírozásra és a kockázatitőke-finanszírozásra irányuló fontos javaslatokat terjesztettünk elő, most tovább szeretnék javítani a kkv-k nyilvános piacokhoz való hozzáférését.”

A kezdeményezés várhatóan növeli a tőzsdére lépő kkv-k számát, és lehetővé teszi az említett piacokon jegyzett társaságok számára, hogy befektetők szélesebb körét vonják be. A piac likviditásának növelése – a nagyobb számú vevő és eladó révén – elősegíti majd a kkv-részvényekkel való kereskedést, és megkönnyíti a kkv-k számára a finanszírozáshoz jutást. Ugyanakkor a kkv-kba befektetők könnyebben tudják majd pénzzé tenni befektetéseiket, és végső soron hozzájárulnak az EU-ban a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez.

A kkv-k tőzsdén való jegyzésére vonatkozó szabályok főbb javasolt módosításai:

  • Az árérzékeny információkhoz hozzáférő személyek nyilvántartására vonatkozó jelenlegi kötelezettségek oly módon történő módosítása, hogy ne jelentsen túlzott adminisztratív terhet a kkv-k számára, ugyanakkor biztosítsa, hogy az illetékes hatóságok ki tudják vizsgálni a bennfentes kereskedés eseteit.
  • A kkv-tőkefinanszírozási piacokon legalább három éve jelen lévő kibocsátók számára annak lehetővé tétele, hogy egyszerűbb tájékoztatót készítsenek, ha át szeretnének térni a szabályozott piacra. A tájékoztató olyan jogi dokumentum, amely azokat az információkat tartalmazza, amelyeket egy befektetőnek ismernie kell, mielőtt döntést hozna arról, hogy befektet-e egy társaságba. A mai javaslat újabb lépést jelent a tájékoztatóra vonatkozó, már átalakított és egyszerűsített szabályokhoz képest abból a szempontból, hogy megkönnyíti a vállalkozások számára az európai tőkepiacok kiaknázását.
  • A kötvénykibocsátásra szakosodott kereskedési helyszínek kkv-tőkefinanszírozási piacként való nyilvántartásba vételének megkönnyítése. Ez úgy valósul meg, hogy az új fogalommeghatározás szerint a csak kötvényeket kibocsátó társaságok azok, amelyek egy 12 hónapos időszak alatt 50 millió eurónál kisebb értékben bocsátanak ki kötvényt.
  • A likviditási szerződések tekintetében a nemzeti szabályok mellett minden tagállamban egy egységes szabályrendszert is alkalmazni kell majd a kkv-tőkefinanszírozási piacokon. Ez magában foglalja a kibocsátó és egy pénzügyi közvetítő (bank vagy befektetési vállalkozás) között kötött megállapodásokat, amelyek értelmében a pénzügyi közvetítő megvásárolja és értékesíti a kibocsátó részvényeit, illetőleg a kibocsátó nevében vásárol és értékesít. Ezáltal a pénzügyi közvetítő növeli a részvények likviditását.

További részletek a bizottság közleményében.

13 helyen csaptak le a NAV nyomozói Baranyában

KamaraOnline
-
0
13 helyen csaptak le a NAV nyomozói Baranyában

A gyanú szerint csaknem egymilliárd forinttal károsította meg egy cégláncolat a költségvetést, az elkövetők külföldről beszerzett szója áfájával ügyeskedtek – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense pénteken.

A gyanú szerint a jól szervezett bűnelkövetői kör olyan cégláncolatot működtetett, amely Szlovéniában vásárolt, brazil származású szóját hozott be Magyarországra.

A terményt azzal a céllal importálták, hogy azt többnyire boszniai és szlovák üzleti partnereknek adják tovább – ismertette a sajtóreferens, hozzátéve, a beszerzett árut papíron átfuttatták közbenső cégeken.

Ezek kifejezetten azért jöttek létre, hogy a nevükben továbbadott szójaszállítmányról belföldi bizonylatot állítsanak ki. A számlákon feltüntették az általános forgalmi adót, azt a látszatot keltve, hogy azt megfizették. A cégek valós gazdasági tevékenységet nem végeztek és adót sem fizettek.

A láncolat tetején lévő cégnél a közbenső társaságok számláin szereplő áfa visszaigénylésével keletkezett a haszon. A cégláncolat 13 hónap alatt 850 millió forint kárt okozott a költségvetésnek – részletezte.

A bűncselekmény felderítésére szervezett akcióban a pénzügyi nyomozók 13 helyszínen dolgoztak egyszerre. Országszerte öt megyében tartottak házkutatásokat, bizonyítékokat foglaltak le, hat gyanúsítottat, valamint tanúkat hallgattak ki.

A nyomozók 900 millió forint értékben zároltak üzletrészt, forint- és devizaszámlákat, továbbá 100 millió forint visszaigényelt áfa kiutalását is megakadályozták.

A nyomozás bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt folyik. A gyanúsítottak között van egy tatabányai ügyvéd is, aki a közbenső cégeket átruházta szlovák állampolgárokra, és székhelyszolgáltatóknál helyezte el, hogy félrevezesse a hatóságokat – tartalmazza a közlemény. (MTI)

Vetőmag exportálásában nagyon erősek vagyunk

KamaraOnline
-
0
Vetőmag exportálásában nagyon erősek vagyunk

Magyarország évi 100 milliárd forintot meghaladó exportjával a 6. legnagyobb vetőmag exportőr a világon.

A 130 ezer hektáron zajló magyar vetőmagtermelés értéke eléri az évi 190 milliárd forintot, és az ágazat szereplői kiszolgálják a több mint 4 millió hektáros magyarországi gazdálkodás igényeit – derül ki a Vetőmag szövetség pénteki közleményéből.

A terméktanács elnökévé a küldöttgyűlés egyhangú szavazatával ismét Takács Gézát választották meg.

Takács Géza 1997 óta tölti be ezt a tisztséget, mostani megbízatása 2023-ig szól. A szakember 1974-ben, a martonvásári kutatóintézet vetőmagüzemében kezdte pályafutását. 1986-ban részt vett a bábolnai IKR vetőmag programjának létrehozásában és az ágazat irányítója volt 2010-ig. Azóta a Hungaroseed Kft. ügyvezetőjeként dolgozik.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 884 tagja van, akik évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1500 fajta vetőmagot állítanak elő. (MTI)

Vasárnap hajnalban ne akarjon e-matricát venni

KamaraOnline
-
0
Vasárnap hajnalban ne akarjon e-matricát venni

Tervezett rendszerfejlesztés és -karbantartás miatt május 27-én, vasárnap éjszaka egy és hajnali öt óra között szünetel az úthasználati jogosultságok értékesítése – tájékoztott a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.

A vasárnap éjszakai rendszerfejlesztés és -karbantartás az e-matrica értékesítést és a 3,5 tonna össztömeg feletti teherjárművekre érvényes e-útdíj rendszert (HU-GO) egyaránt érinti.

A jelzett intervallumban az ismert csatornák egyikén sem lesz lehetőség e-matricák és HU-GO viszonylati jegyek beszerzésére, ez utóbbi esetében az egyenlegek feltöltése is szünetel – hívta fel a figyelmet a NÚSZ. Ezen felül a vasárnap éjszaka is nyitva tartó, M3 Szilas pihenőben található ügyfélszolgálati irodájukban sem lesznek elérhetők az ügyintézési lehetőségek.

A HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer alacsony egyenleg értesítés és riasztási szolgáltatásai is szünetelnek a karbantartás időtartama alatt.

A jelzett üzemszünet végét követő 60 percen belül a NÚSZ Zrt. nem szab ki pótdíjat az e matrica rendszerben érvényes jogosultság nélkül közlekedő járművekre. A türelmi idő azonban nem vonatkozik a HU-GO rendszerben közlekedő 3,5 tonna feletti teherjárművekre.

A szolgáltató arra is felhívta a figyelmet, hogy az úthasználati jogosultságot érdemes még a karbantartás kezdete előtt megvásárolni.

A NÚSZ közölte: júniusban az autósok több hétvégén is számíthatnak az értékesítési rendszer néhány órás leállására. (MTI)

Milliárdos áfacsalás Szlovéniából vásárolt brazil szójával

KamaraOnline
-
0
Milliárdos áfacsalás Szlovéniából vásárolt brazil szójával

Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága. A gyanú szerint az elkövetők külföldről beszerzett szója áfájával „ügyeskedtek”majdnem egymilliárd forint kárt okozva a költségvetésnek.

A NAV pénzügyi nyomozói a teljes kár megtérülését biztosították azzal, hogy a bűncselekményt megszakították, a haszonhúzók vagyonát lefoglalták, és megakadályozták a visszaigényelt áfa egy részének kiutalását.

A gyanú szerint a jól szervezett bűnelkövetői kör olyan cégláncolatot működtetett, amely Szlovéniában vásárolt, brazil származású szóját hozott be Magyarországra. A terményt azzal a céllal importálták, hogy azt többnyire boszniai és szlovák üzleti partnereknek adják tovább. A beszerzett árut papíron átfuttatták közbenső cégeken.

Ezek a cégek kifejezetten azért jöttek létre, hogy a nevükben továbbadott szójaszállítmányról belföldi bizonylatot állítsanak ki. A számlákon feltüntették az általános forgalmi adót, azt a látszatot keltve, hogy azt megfizették. Ezek a cégek valós gazdasági tevékenységet nem végeztek és adót sem fizettek.

A láncolat tetején lévő cégnél keletkezett a haszon úgy, hogy a közbenső cégek számláin szereplő áfát ez a cég visszaigényelte. A cégláncolat 13 hónap leforgása alatt 850 millió forint kárt okozott a költségvetésnek.

A bűncselekmény megszakítására szervezett akcióban a NAV pénzügyi nyomozói 13 helyszínen dolgoztak egyszerre. Országszerte öt megyében tartottak házkutatásokat, lefoglalták a bűncselekmény gyanúját alátámasztó bizonyítékokat, és hat gyanúsítottat, valamint tanúkat hallgattak ki. Az elcsalt adó biztosítására a nyomozók 900 millió forint értékben zároltak üzletrészt, forint- és devizaszámlákat, továbbá 100 millió forint visszaigényelt áfa kiutalását megakadályozták.

Az üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás esetében az elkövetőkre akár húsz év szabadságvesztés is kiszabható. A gyanúsítottak között van az a tatabányai ügyvéd is, aki a közbenső cégeket átruházta szlovák állampolgárokra, és székhelyszolgáltatóknál helyezte el, hogy félrevezesse a hatóságokat. (NAV)

Az állásinterjúra felkészülést segíti az új kampány

KamaraOnline
-
0
Az állásinterjúra felkészülést segíti az új kampány

Kimondottan feszengős állásinterjú-szituáció köré építettek kampányt a Profession.hu almárkájának.

Tenderen nyert két megbízást a Profession.hu-től a Friendly: a főmárka online kommunikációja mellett a munkahelyek.hu almárka bevezető kampányáét – írja a Kreatív Online.

Utóbbi központi elemeként egy online videót készítettek, amelyben egy gyámoltalan álláskereső nem mer fontos dolgokra rákérdezni az állásinterjún.

Készült gifpakk és egy interaktív display, amelyet öt helyen üzemeltettek Magyarországon. Utóbbival 2453 új regisztrációt értek el az oldalon.

A magyar munkavállalók 70 százalékát érintheti az automatizáció

KamaraOnline
-
0
A magyar munkavállalók 70 százalékát érintheti az automatizáció

Magyarország az automatizáció következményeinek leginkább kitett országok egyike. Míg az Európai Unióban átlagosan a munkaórák 44, itthon 49 százalékát lehetne automatizálni a már meglévő technológiák felhasználásával. Ugyanakkor, bár sok munkahelyet érint, de keveset vált ki teljesen a robotizáció.

A munkakörök kevesebb mint 3 százaléka automatizálható teljes mértékben, miközben tízből hét munkahely esetében a tevékenységek legalább 20 százaléka már ma is automatizálható. A világ vezető tanácsadó cége, a McKinsey legfrissebb tanulmánya szerint a további munkaerő bevonásán alapuló növekedési modellt a termelékenységjavulásra alapozott modell kell felváltsa Magyarországon, ebben pedig a szolgáltatások és a termelés automatizációjáé lehet a főszerep. Ez komoly fejlődési lehetőségeket nyithat meg a magyar gazdaság előtt, ha időben felkészülünk a 2030-ra már legalább egymillió munkahelyet érintő változásokra.

A magyarok jelenleg inkább félnek, mint örülnek az automatizációnak. Az unión belül Magyarországon a legerősebb az elutasítás: a megkérdezettek 38 százaléka értékeli negatívan az robotok és a mesterséges intelligencia elterjedését, és látja ezért pesszimistán a nem is olyan távoli jövőt. Holott a kutatók úgy vélik: Magyarország számára inkább lehetőség, mint átok az automatizáció. Kiutat jelenthet a munkaerőhiányból, fordulatot hozhat a romló termelékenységben, fellendítheti a növekedést.

Magyarországon hét év alatt 3,73 millióról 4,35 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülőben vannak – írja a McKinsey –, a termelékenység egyes ágazatokban pedig romlott az elmúlt években. Az automatizáció tartósan évi 0,8-1,4 százalékkal emelheti a magyarországi gazdasági növekedés ütemét, átvágva a gordiuszi csomót és új lendületet adva a gazdasági fejlődésnek.

Annak ugyanakkor, hogy Magyarország hosszabb távon a nyertese legyen a teljes világgazdaságot alapjaiban érintő átalakulásnak, vannak feltételei. Az automatizált gazdaságban ugyanis más képességekre van szükség – hívja fel a figyelmet a kutatás. A megszűnő munkalehetőségek helyett lesznek újak, ezek viszont jellemzően technikai képességeket, illetve kreativitást, komplex problémamegoldó készségeket, jó vezetői és szociális készségeket igényelnek.

A gyerekeknek minél előbb lehetőséget kell kapniuk a programozás elsajátítására, a számítástechnikai ismeretek fejlesztésére, valamint a csapatmunka és a jó alkalmazkodó képesség megszerzésére. Az oktatásban és a képzésben – a felnőttképzést is beleérve – a vállalati szféra aktív részvételére is szükség lenne.

Az államra ebben az átalakulásban sok feladat hárul – vélik a kutatók. Az oktatás mellett a szabályozásnak általában figyelemmel kell lennie az innovatív technológiák használatának, tesztelésének megkönnyítésére, élen kell járnia a digitalizációban, például a smart city programok támogatásában, illetve a big data felhasználásában. Az egészségügyben például önmagában a szélesebb körű adathozzáférés lehet számtalan új egészségügyi, gyógyszeripari innováció katalizátora.

További kihívást jelent, hogy az automatizáció rendkívül tőkeigényes, beleértve a szolgáltatások automatizálását és digitalizálását is a termelés mellett. Ahhoz, hogy egy ország ebben versenyelőnyhöz jusson a világpiacon, megfelelő szabályozási környezetre, az új elvárásokhoz igazodó munkaerőpiacra és fejlett infrastruktúrára van szükség.

A felkészülésre van ugyan idő, de nem sok. A McKinsey tanulmánya szerint 2030-ra már egymillió magyarországi munkahely lehet érintett, ami – jegyzi meg a kutatás – konzervatív becslés. Tehát egy évtized áll rendelkezésre ahhoz, hogy Magyarország megalapozza helyét a technikai evolúció új világában.

A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy az automatizáció új korszaka erősítheti a társadalom kettészakadását, hiszen jellemzően alacsony képzettséget igénylő munkakörök alakulhatnak át a legnagyobb mértékben, miközben magasabb képzettséget igénylő új állások jöhetnek létre. A jelentős tőkeigény miatt emellett tovább nőhet a különbség a tőke- és munkajövedelmek között. A mélyülő társadalmi szakadék ellen szintén az államnak és a vállalatoknak kell aktívan tennie, leginkább a képzések megfelelő átalakításával – figyelmeztetnek a tanulmány szerzői.

Van, ahol egy fél házra, másutt csak a foglalóra elég a csok

KamaraOnline
-
0
Van, ahol egy fél házra, másutt csak a foglalóra elég a csok

Megyénként és városonként hatalmas a szórás, hol mire elég a családok otthonteremtési kedvezménye (csok). Van, ahol a csok az ingatlan vételárának akár 60 százalékát is fedezi, másutt ugyanez az összeg legfeljebb a foglalóra elég.

Tizenegyszeres különbség van egy átlagos budapesti, V. kerületi és egy salgótarjáni használt lakóingatlan ára között: előbbi 49,6, utóbbi 4,5 millió forintért kelt el az elmúlt másfél év átlagát tekintve. Hasonlóan nagy a szórás, ha azt vizsgáljuk, hogy mekkora részét fedezi a kiválasztott lakás- vagy lakóház árának a csok.

Az otthonteremtési kedvezmény eltérő mértékben támogatja új és használt lakás, lakóház építését vagy vásárlását. A csok a már megszületett vagy vállalt gyermekek száma szerint is változó juttatással számol: a gyermekek számának emelkedésével egyre több támogatást is ad a családoknak. Használt lakás esetében egygyermekes család 600 ezer forintra, kétgyermekes család 1,43 millió forintra, háromgyermekes család 2,2 millió forintra, míg egy négy gyermekes család már 2,75 millió forintra számíthat kedvezményként.

Noha szó van arról, hogy a csok rendelkezéseit némileg finomítani fogják, még nem ismerjük, hogyan. A lakásvásárlási kedvet mindenesetre serkentette: a KSH adatai szerint tavaly mind az igénylések száma, mind a folyósított összeg jelentősen növekedett. Úgy tűnik, a támogatás egyre inkább eltolódik az új építésű nagy értékű lakások irányába. Nem világos, hogy a regionális egyenlőtlenségeket hogyan tudná kiküszöbölni a rendszer.

Megyénként és városonként nagyon eltér, milyen önrészt kell letennie egy családnak az otthonteremtési kedvezmény mellé – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A pontos elemzést némileg nehezíti, hogy a felhasznált KSH és NAV adatbázisból az utóbbi nem tartalmazza külön bontásban az újépítésű lakások forgalmát.

„Mivel az eladott ingatlanok átlagmérete a háromgyerekes csok alapfeltételét jelentő 60 négyzetméter körüli, így méretre külön nem szűrtünk. Az összehasonlítás emellett nem veszi figyelembe a megyék, régiók eltérő jövedelmi viszonyait sem. Ugyanakkor – mivel a regionális jövedelmi különbségek messze nem olyan nagyok, mint az ingatlanár-eltérések – beszédes” – teszi hozzá a szakember.

Az átlagos lakásárakat tekintve,3-4 gyermek esetében a csok egy-egy használt lakás árának jellemzően harmadát-negyedét fedezi a megyeszékhelyeken. Az átlag azonban sok mindent elfed: Salgótarjánban például egy négy gyerekes család számára a kinézett használt ingatlan átlagosan a vételár 60 százalékát, háromgyerekes család esetében 48 százalékát fedezi a csok. Hasonló esetben Miskolcon 39 százalékát, de Békéscsabán, Kaposvárott, Szekszárdon, Szolnokon, Tatabányán és Zalaegerszegen is 25-35 százalékát.

A drágább nagyvárosokban, Debrecenben, Győrött, Kecskeméten, Székesfehérváron, Szombathelyen vagy Veszprémben 3-4 gyerek mellett a csok az átlaglakás árának 13-19 százalékát adja. Összehasonlításul: Budapest drágább részein, az I., II., XII. és V. kerületben egy egygyermekes családnak szimbolikus 1-2 százalékos támogatást jelent a használt ingatlanok piacán a csok.

Ugyanezekben a városrészekben azért már tehetősebb szülők számára is „szemmel látható”, a vételár 6-8 százalékát kitevő csok szerezhető, amennyiben négy gyermek születésére vállalkoznak, vagy már most nagycsaládosok. A főváros kevésbé felkapottabb részein a 3-4 gyermeket vállaló családok a használt lakás árának 13-19 százalékával számolhatnak családi otthontámogatási kedvezményként.  

Bíznak a cégek a mesterséges intelligenciában

KamaraOnline
-
0
Bíznak a cégek a mesterséges intelligenciában

Az Accenture egy új kutatása szerint a gyártók túlnyomó többsége a mesterséges intelligenciához (AI) fordul, hogy új képességekkel ruházza fel termékeit és szolgáltatásait.

A hat iparágban világszerte 500 gyártóvállalat megkérdezésén alapuló felmérés egyik fontos tanulsága, hogy az AI – különösen mobil számítástechnikával és big data elemzéssel ötvözve – képes befolyásolni a vállalatok alaptevékenységét, a dolgozói- és ügyféltapasztalatokat, vagy akár az üzleti modelleket is.

A kutatás szerint azonban még csak egy kis részük sajátítja el nagy léptékben az új technológiát. Például a megkérdezett cégek 98 százaléka már elkezdte termékei AI fejlesztését, de csak 16 százaléka rendelkezik átfogó AI stratégiával, a válaszadók csupán 5 százaléka biztosít erőforrásokat az AI-alapú termékfejlesztésekhez, illetve csak 2 százalék használja nagyobb léptékben az AI megoldásokat.

A kutatás rámutat azokra a kihívásokra is, amelyekkel a vállalatok szembesülnek a technológia alkalmazása során. Ezek közül leggyakrabban az adatok minőségét (51 százalék), az adat- és kiberbiztonságot (45 százalék), az AI megoldások megvásárlása, illetve saját fejlesztése közötti döntés nehézségét (45 százalék), valamint az adatok megosztását és a szellemi tulajdon védelmét (40 százalék) említették.

„Az ipari termékek AI segítségével történő újragondolása még korai fázisban van, és egyáltalán nem könnyű jól csinálni” – nyilatkozta Eric Schaeffer, az Accenture szenior igazgatója és ipari üzletágának globális vezetője. „Ugyanakkor a felmérésben szereplő, az AI terén vezető vállalatok sikerei azt mutatják, hogy végre lehet hajtani a fejlesztéseket, hiszen az az ipari környezetben alkalmazott AI üzleti haszna igen komoly.”

Azok a vállalatok, amelyek az AI és más digitális technológiák ötvözésével meg tudják újítani megoldásaikat, hatalmas haszonra tehetnek szert: egy korábbi Accenture kutatás szerint az AI használata során az ipari berendezéseket gyártó cégek akár 25 százalékkal növelhetik piaci értéküket.

Hogyan érik el sikereiket az AI terén vezető vállalatok?

A felmérés eredményei szerint a vállalatoknak egy négy szakaszból álló utat kell bejárniuk a AI sikeres alkalmazásához:

  1. Hisznek az AI-ban és a termékek digitális megújításához szükséges képességekben;
  2. kialakítanak egy víziót arról, hogyan hasznosítják az AI-t a meglévő kínálatukban;
  3. erőforrásokat biztosítanak a termékek AI fejlesztéséhez;
  4. végrehajtják a digitális újragondoláshoz szükséges elképzeléseket.

A jelentésben alkalmazott iparági és a fenti 4 lépés alapján elvégzett csoportosítás szerint az AI-érettség szintje iparáganként eltérő: az autóipari vállalatok nagyobb mértékben kötelezik el magukat az AI mellett, így 9 százalékuk éri el a harmadik szakaszt, és 5 százalékuk a negyediket. Ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkeket gyártók 7 százaléka, valamint az ipari és nehézgépeket gyártó vállalatok csupán 3 százaléka lép a harmadik szakaszba, és mindkét szektorban csak a cégek 1 százaléka jut el a negyedik szakaszba.

A kutatás eredményei azt is megmutatják, hogy mi jellemzi azokat a vállalatokat (16 százalék), akiknek legalább elképzeléseik vannak termékeik újrafeltalásáról: azok a szervezetek, amelyek elérik a „vízió” fázisát, kidolgozzák az adatok beszerzéséhez, feldolgozásához és biztosításához szükséges beruházási és környezeti stratégiákat. Ezenkívül gondosan elemzik, hogy mire kell összpontosítaniuk: az előrelátó vállalkozások 82 százaléka a fokozott „ügyféllojalitást” és a „termékek, valamint a szolgáltatások használatából eredő információkat” tartotta a fő értékteremtőnek. Ugyanilyen arányban mondták azt, hogy az AI használata során a „nagyobb biztonság” és az „okosabb megoldások és szolgáltatások” kritikus fontosságúak lehetnek ügyfeleik számára.

Az AI kezdeményezéseket jelentős erőforrásokkal támogató 5 százalék leginkább az IT képességekre és az AI nagy léptékű megvalósításához szükséges készségekre összpontosít: 91 százalék az analitikát és a rendszerintegrációt tartja fontosnak, és 64 százalék pedig üzleti modelljük egyes elemeit is hajlandók megváltoztatni az AI alkalmazása miatt.

A negyedik szakaszt ténylegesen elérő 2 százalék szorosan együttműködik partnereivel, hogy azonosítani tudják a megfelelő AI komponenseket, amelyeket más digitális technológiákkal ötvöznének megoldásaikban. Ezek a vállalatok a tervezett AI megoldások közül leginkább a computer visiont (73 százalék), a deep learninget (64 százalék) és a folyamatok robotokkal történő automatizálását (64 százalék) alkalmaznák.

„Megállapításaink szerint az AI sikeréhez fontos a holisztikus, jól megtervezett stratégia” – nyilatkozta Raghav Narsalay, az Accenture igazgatója és az X.0 kutatás vezetője. „Az általunk megkérdezett vállalatok háromnegyede még kísérletezget, de ez valószínűleg hamarosan megváltozik, és ekkor a termékek AI segítségével történő újrafeltalálása is növekszik majd.”

A kutatás eredményei azt is jelzik, hogy a termékek AI segítségével történő újrafeltalálásának aránya iparáganként változó. A nyereséges bevételi források megváltozása például az autóipari szektor 65 százalékában prioritás, míg a jelentés „ipari berendezések gyártása” részének alcsoportjai megosztottak: a nehéz berendezések gyártóinak többsége (57 százalék) azt állítja, hogy a legfőbb prioritásuk a termék teljes életciklusát lefedő értékesítési- és marketingstratégia, míg az ipari és elektromos berendezések szektorban 42 százalék számít arra, hogy az AI alkalmazása változásokhoz vezet az innovációs architektúrájukban.

Egyre többen csatlakoznak a Kutyabarát Balaton kezdeményezéshez

KamaraOnline
-
0
Egyre többen csatlakoznak a Kutyabarát Balaton kezdeményezéshez

A Kutyabarát Balaton Élménykalauz megújult formában segíti a gazdikat, idén 72 oldalas ingyenes magazin mellékleteként jelenik meg.

A magazinban a kutyatulajdonosok hasznos tartalmat találnak: cikkeket a kulturált és felelős kutyatartásról, interjúkat sztár gazdikkal, kutyás túraútvonalakat a Balaton mentén, s lesz receptrovat, kuponoldal, szállás-, étterem- és programajánló is – írja a Turizmus Online.

Sziládi-Kovács Tibor is, a Kutyabarát.hu és a Kutyabarát Balaton Élménykalauz alapítója szerint ideje még inkább a Balatonban is gondolkodni, mostantól minden adott, hogy egy fantasztikus, közös nyaralást szervezzenek kedvenceikkel együtt.

„Nagyon szimpatikus, hogy a Balatoni Kör szinte minden tagja csatlakozott a Kutyabarát Balaton projekthez, az egyesület tagjai kiemelten képviselik a balatoni régió gasztronómiai, borász és most már kutyabarát kultúráját” – mondta el a balatonlellei sajtótájékoztatón házigazdája Barabás Éva, a Kutyabarát Balaton nagykövete.

Egyre többen keresik fel kutyával a Balatont és környékét, egyre több hely nyitott a kutyások felé és idén már nem csak egy térképen lehet keresgélni a balatoni kutyás szolgáltatásokat, hanem az életmód magazinban számos hasznos információt meg lehet találni.

Sokat változott az elmúlt években a kutyatartók igénye, egyre többen keresnek kutyával is látogatható vendéglátóhelyeket. Számos balatoni vendéglátó- és szálláshely ismeri fel ennek előnyét és hasznát is, így a régió turisztikai fejlődését is nagyban elősegíti a Kutyabarát Balaton kezdeményezés.

A román kormány a nyugdíjasokat nyugtatgatja

KamaraOnline
-
0
A román kormány a nyugdíjasokat nyugtatgatja

Van pénz a bérek és nyugdíjak folyósítására, az európai uniós pénzek lehívása kapcsán sincs ok aggodalomra – így nyugtatgat a román kormány.

Nem szünteti meg a román kormány a nyugdíjrendszer második pillérét, vagyis a kötelező magánnyugdíj intézményét, még a hozzájárulások folyósításának ideiglenes felfüggesztésére sem készülnek – jelentette be Călin Popescu-Tăriceanu, a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke.

A szenátus elnöke – akinek miniszterelnöksége idején vezették be a kötelező magánnyugdíjat – azt mondja, a kormány mindössze azt szeretné tudni, hogy mi történik a második pillérbe befizetett összegekkel – írja a Krónika.

Hasonlóképpen nyilatkozott néhány órával korábban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter is, aki viszont arról is beszélt, hogy június végén, legkésőbb július elején új elképzeléssel rukkol elő.

Paul Stănescu kormányfő-helyettes szerint Klaus Johannis államfőt félretájékoztatták a második pillér helyzetével kapcsolatban, és leszögezte, van pénz a nyugdíjak kifizetésére.

1...559560561...1 205560. oldal a 1 205-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv