Megyénként és városonként hatalmas a szórás, hol mire elég a családok otthonteremtési kedvezménye (csok). Van, ahol a csok az ingatlan vételárának akár 60 százalékát is fedezi, másutt ugyanez az összeg legfeljebb a foglalóra elég.
Tizenegyszeres különbség van egy átlagos budapesti, V. kerületi és egy salgótarjáni használt lakóingatlan ára között: előbbi 49,6, utóbbi 4,5 millió forintért kelt el az elmúlt másfél év átlagát tekintve. Hasonlóan nagy a szórás, ha azt vizsgáljuk, hogy mekkora részét fedezi a kiválasztott lakás- vagy lakóház árának a csok.
Az otthonteremtési kedvezmény eltérő mértékben támogatja új és használt lakás, lakóház építését vagy vásárlását. A csok a már megszületett vagy vállalt gyermekek száma szerint is változó juttatással számol: a gyermekek számának emelkedésével egyre több támogatást is ad a családoknak. Használt lakás esetében egygyermekes család 600 ezer forintra, kétgyermekes család 1,43 millió forintra, háromgyermekes család 2,2 millió forintra, míg egy négy gyermekes család már 2,75 millió forintra számíthat kedvezményként.
Noha szó van arról, hogy a csok rendelkezéseit némileg finomítani fogják, még nem ismerjük, hogyan. A lakásvásárlási kedvet mindenesetre serkentette: a KSH adatai szerint tavaly mind az igénylések száma, mind a folyósított összeg jelentősen növekedett. Úgy tűnik, a támogatás egyre inkább eltolódik az új építésű nagy értékű lakások irányába. Nem világos, hogy a regionális egyenlőtlenségeket hogyan tudná kiküszöbölni a rendszer.
Megyénként és városonként nagyon eltér, milyen önrészt kell letennie egy családnak az otthonteremtési kedvezmény mellé – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A pontos elemzést némileg nehezíti, hogy a felhasznált KSH és NAV adatbázisból az utóbbi nem tartalmazza külön bontásban az újépítésű lakások forgalmát.
„Mivel az eladott ingatlanok átlagmérete a háromgyerekes csok alapfeltételét jelentő 60 négyzetméter körüli, így méretre külön nem szűrtünk. Az összehasonlítás emellett nem veszi figyelembe a megyék, régiók eltérő jövedelmi viszonyait sem. Ugyanakkor – mivel a regionális jövedelmi különbségek messze nem olyan nagyok, mint az ingatlanár-eltérések – beszédes” – teszi hozzá a szakember.
Az átlagos lakásárakat tekintve,3-4 gyermek esetében a csok egy-egy használt lakás árának jellemzően harmadát-negyedét fedezi a megyeszékhelyeken. Az átlag azonban sok mindent elfed: Salgótarjánban például egy négy gyerekes család számára a kinézett használt ingatlan átlagosan a vételár 60 százalékát, háromgyerekes család esetében 48 százalékát fedezi a csok. Hasonló esetben Miskolcon 39 százalékát, de Békéscsabán, Kaposvárott, Szekszárdon, Szolnokon, Tatabányán és Zalaegerszegen is 25-35 százalékát.
A drágább nagyvárosokban, Debrecenben, Győrött, Kecskeméten, Székesfehérváron, Szombathelyen vagy Veszprémben 3-4 gyerek mellett a csok az átlaglakás árának 13-19 százalékát adja. Összehasonlításul: Budapest drágább részein, az I., II., XII. és V. kerületben egy egygyermekes családnak szimbolikus 1-2 százalékos támogatást jelent a használt ingatlanok piacán a csok.
Ugyanezekben a városrészekben azért már tehetősebb szülők számára is „szemmel látható”, a vételár 6-8 százalékát kitevő csok szerezhető, amennyiben négy gyermek születésére vállalkoznak, vagy már most nagycsaládosok. A főváros kevésbé felkapottabb részein a 3-4 gyermeket vállaló családok a használt lakás árának 13-19 százalékával számolhatnak családi otthontámogatási kedvezményként.
