Kezdőlap Blog Oldal 558

Új többségi tulajdonosa van a MET csoportnak

KamaraOnline
-
0
Új többségi tulajdonosa van a MET csoportnak

A svájci székhelyű, energiakereskedelemmel foglalkozó MET csoport új többségi tulajdonosa Lakatos Benjamin vezérigazgató lett az újonnan alapított MET Capital Partners AG-n keresztül, miután cég korábbi tulajdonosai megváltak tulajdonrészüktől – közölte a MET szerdán.

A MET csoport korábbi tulajdonosa a Mol Csoport, a WISD Holding Ltd. és a MET ManCo AG volt. A tulajdonosi struktúra átalakítása során a Svájcban bejegyzett MET Capital Partners AG megvásárolta a Mol és a WISD tulajdonrészét.

A vállalat további menedzserei részvényesi program keretében vásárolhatják meg a tulajdonrészüket, amellyel 20 százalékig nőhet a részesedésük a MET ManCo AG-n keresztül. A tranzakció finanszírozó bankja az ING Bank.

A MET közölte azt is, hogy növekedési stratégiája megvalósításához további tőkét tervez bevonni, ennek első lépése első lépése a most lezárt menedzsment-kivásárlás. Az új struktúrában a menedzserek is jelentős tulajdonosi szerephez jutnak, az érintett 50-70 menedzser köre dinamikusan bővül.

A menedzsment-kivásárlás elterjedt üzleti modell a jelentős európai energiakereskedő cégek körében. Átláthatóságot, függetlenséget és rugalmasságot biztosít, a munkatársaknak pedig erősebb ösztönző erőt ad. A menedzserek részéről az első tulajdonszerzés 2012-ben történt, szintén a MET ManCo AG-n keresztül, 10 százalékos részesedés megvásárlásával.

A Mol a tranzakcióval kapcsolatban az MTI érdeklődésére közölte: az elmúlt 11 évben a MET sikeres multinacionális vállalattá nőtte ki magát, ami befektetésként is eredményes volt. A Mol 2009 óta már csak pénzügyi befektetőként van jelen a MET-ben, azóta nincs kontrollpozíciója a vállalatban, azt alapvetően a menedzsment irányítja. Hozzátették: a 2030-as stratégiájuknak megfelelően folyamatosan felülvizsgálják befektetéseiket, és úgy döntöttek, megválnak a MET-es tulajdonrészüktől.

A svájci központú MET csoport európai integrált energiavállalat, tevékenysége kiterjed a földgáz-, az áram- és a kőolajpiacra is. Leányvállalatai révén 15 országban van jelen, összesen 23 nemzetközi kereskedelmi csomóponton és 28 ország gázpiacán aktív. A kontinentális Európa gázfogyasztásának körülbelül 8 százalékát forgalmazza a MET, ez csaknem négyszerese a 9 milliárd köbméteres éves magyarországi gázfogyasztásnak.

A cégcsoport konszolidált árbevétele 2017-ben 7,59 milliárd euró volt, amelynek 92 százaléka nemzetközi piacokon folytatott tevékenységéből származik, ennek 8 százalékát adja a MET Magyarország. A MET hosszú távon is sikeres szereplője kíván lenni az európai energiapiacnak – írták közleményükben. (MTI)

Egymilliónál is többen kompoztak Szántód és Tihany között

KamaraOnline
-
0
Egymilliónál is többen kompoztak Szántód és Tihany között

Kiemelkedően eredményes évet tudhat maga mögött a Balatoni Hajózási Zrt., az utasszám jelentősen emelkedett a korábbi évekhez képest.

A Balatoni Hajózási Zrt. közgyűlése 100 százalékos egyetértéssel fogadta el a BAHART éves beszámolóját, amely szerint a társaság mérlegfőösszege meghaladja a 8 milliárd forintot, a 2017. évi beruházási teljesítménye pedig közel 800 millió forint volt – írja a turizmus.com.

Tavaly újabb rekord dőlt meg: a BAHART 1.143.000 utast szállított Szántód és Tihany között. A forgalomnövekedés 2 százalékos többletet jelent a 2016-os rekordévet követően.

A személyhajózás esetében 2017-ben a menetrendi, séta- és programhajók által szállított utasok száma ismét meghaladta a 700 ezret.

A cég éves nettó árbevétele meghaladta a 2,8 milliárd forintot. A 2017. évi adózás előtti eredménye 144,6 millió forint lett, ami 5,7 százalékkal magasabb az előző évi értéknél.

Műanyag szatyros razziára készülnek Szlovákiában

KamaraOnline
-
0
Műanyag szatyros razziára készülnek Szlovákiában

A Szlovák Fogyasztóvédelmi Felügyelőség júniusban minden megyében ellenőrizni fogja a kis- és nagykereskedőket, hogy pénzért adják-e a műanyag szatyrokat.

Szlovákiában január 1-jén lépett életbe a törvény, mely szerint a műanyag szatyrokat fizetőssé kell tenni a műanyag szatyrokat a kis- és nagykereskedőknél – írja a hirek.sk.

A Szlovák Fogyasztóvédelmi Felügyelőség minden bejelentést ellenőrizni fog, és júniusban valamennyi megyében szúrópróba szerű ellenőrzéseket végeznek.

Az eladónak tilos ingyenesen adnia a műanyag szatyrokat. Kivételt a vékony műanyag zacskók képeznek, melyek a nem előrecsomagolt élelmiszerek csomagolásául szolgálnak, vagy egészségügyi okokból állnak rendelkezésre.

Kétezerből csak kettőt eresztett át ez a vírusirtó

KamaraOnline
-
0
Kétezerből csak kettőt eresztett át ez a vírusirtó

A Microsoft vírusirtója, a Window Defender több vírusellenes célprogramot is felülmúlt a tesztekben.

A Windows 10 alapértelmezett vírusirtója, a Windows Defender teljesítménye jelentősen nőtt a legfrissebb vírusellenes tesztek alapján – írja a Computerworld.

A tesztek azt mutatják, hogy a Windows Defender több területen a célprogramoknál is jobban teljesít.

A védelem kategóriájában egészen magas osztályzatot ért el, mivel a kétezer vírusmintából csak kettőt engedett át a szűrőjén. Így a lehetséges 6-ból 5,5 pontot kapott.

A Microsoft tesztelte azt a két mintát, amit tesztek szerint elhibázott a szoftver,  és megállapította, hogy a rendszer más elemei ezeket a vírusokat is észlelték, és hatástalanították.

A románok csaknem ötöde külföldön vállal munkát

KamaraOnline
-
0
A románok csaknem ötöde külföldön vállal munkát

A 20–64 év közötti romániai lakosság több mint 19 százaléka 2017-ben valamelyik európai uniós tagállamban élt és dolgozott.

Tíz évvel ezelőtt a 20–64 év közötti romániai lakosság 2,5 százaléka élt és dolgozott külföldön, 2017-re ez az arány 19 százalékra növekedett – írja a Krónika.

A helyzet nagyban eltér az EU különböző tagállamai között: míg Németország munkaképes lakosságának alig 1 százaléka él és dolgozik külföldön, addig Romániában ez az arány 19,7 százalékos.

A litvánok a 15 százaléka tartózkodott tartósan más uniós tagállamban 2017-ben. Horvátország (14 százalék), Portugália (13,9 százalék), Lettország (12,9 százalék) és Bulgária (12,5 százalék) következett, Magyarország 5,2 százalékkal a 13. helyen állt tavaly.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az átlagosnál nagyobb a hajlandóság az áttelepülésre: a teljes uniós lakosság 30,1 százaléka diplomás, az áttelepülők esetében ez az arány 32,4 százalékra rúgott tavaly.

Feltűnően nagy a különbség Franciaország és Németország esetében. A más uniós államban dolgozó franciák 62,5 százaléka volt felsőfokú végzettségű, szemben a Franciaországban élők 34,6 százalékával, míg Németországban 54,5 százalékos, illetve 26,7 százalékos volt ez az arány.

Brüsszel negyedével csökkentené a Magyarországnak nyújtott támogatásokat

KamaraOnline
-
0
Brüsszel negyedével csökkentené a Magyarországnak nyújtott támogatásokat

Magyarország számára a korábbiaknál csaknem a negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró (5,7 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában – jelentették be kedden Brüsszelben.

Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, és ebből 373 milliárd eurót fordítanának a tagállamok közötti, illetve azokon belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítésére, ami kevesebb, mint a 2014-2020-as időszakban volt.

Magyarország számára 2018-as árakon 17,9 milliárd euró irányoztak elő, a jelenlegi ciklusban igényelhető magyar keret pedig – ugyancsak 2018-as árakra átszámolva – 23,6 milliárd euró. Ez 24 százalékos csökkentést jelent.

Az összeg a bizottsági szakértők számítása szerint folyó áron 20,2 milliárd eurót tesz majd ki, ha a jövőbeli inflációval is számolnak. A jelenlegi költségvetési ciklusban ezzel szemben folyó áron mintegy 25 milliárd jutott az ország számára a hivatalos adatok szerint.

Általános trendként megfigyelhető, hogy a brüsszeli testület 2021-től csökkentené a nagyobb gazdasági növekedést produkáló kelet- és közép-európai tagországoknak nyújtott forrásokat, a válság utóhatásaival küzdő déli országokét viszont ezzel párhuzamosan valamelyest megnövelné.

Noha számszerűleg a legfőbb vesztesnek Lengyelország számít, amely azonban még így is messze a legnagyobb kedvezményezettje lesz a kohéziós alapoknak, arányaiban Csehországnak, Észtországnak, Litvániának, Magyarországnak és Máltának kell a legnagyobb mértékű vágással szembenéznie. A sajtó által megkérdezett szakértők úgy vélik, a legnagyobb nyertes Olaszország, Spanyolország és Görögország. Az egy főre jutó kohéziós támogatások tekintetében azonban így is a közép- és kelet-európai tagországok állnak majd az élen.

Egyes hírportálok rámutattak, hogy a 2008-as gazdasági válság által leginkább sújtott dél-európai tagállamokban még mindig kétszámjegyű a munkanélküliségi arány, Kelet- és Közép-Európában viszont sok helyen öt százalék alatti, Olaszország és Görögország ráadásul a menekültek és migránsok elsőszámú belépési pontja a kontinensen.

Sajtótájékoztatóján Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztost megkérdezték arról, hogy köze van-e a források elvonásának ahhoz, hogy egyes kelet- és közép-európai országok elutasították az EU menekültpolitikáját, ő azonban kijelentette, hogy „a kohéziós támogatások fokozatos csökkentése természetes következménye a gazdagodásnak, és összességében jó jelnek számít”.

Az Európai Bizottság a kohéziós politika korszerűsítését javasolja. Ugyan a források elosztásának elsődleges kritériuma továbbra is az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) maradna, új változókat is bevezetnének, hogy pontosabb képet lehessen kapni a valós helyzetről. Figyelembe vennék például a munkanélküliség, ezen belül is külön az ifjúsági munkanélküliség szintjét, továbbá kis mértékben a klímaváltozás hatásait, illetve a befogadott migránsok számát és integrációját.

A növekedés vagy a jövedelem terén lemaradásban lévő régiók a jövőben is jelentős uniós támogatásban részesülnek, de emellett beruházásokat valósítanának meg más térségekben is, mivel sok, gazdagabbnak számító régió küzd például az ipari átalakulással, a munkanélküliséggel és a globalizáció jelentette kihívásokkal.

A legnagyobb hangsúlyt az innovációra, a kis- és középvállalkozások támogatására, a digitális technológiákra, az ipari modernizációra, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulásra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fogja helyezni a bizottság.

Egyszerűsítenék a hozzáférést a pénzeszközökhöz, továbbá növelnék a rugalmasságot, mivel – mint írták – a 2015-ös menekültválság és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák nyilvánvalóvá tették, hogy a kohéziós politikai szabályoknak lehetővé kell tenniük a gyorsabb reagálást az előre nem látható eseményekre.

A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

MTI/Bajnok Artúr, Brüsszel

Angela Merkel: az adat a 21. század nyersanyaga

KamaraOnline
-
0
Angela Merkel: az adat a 21. század nyersanyaga

Az adat vált a 21. század nyersanyagává, ami nagy kihívás a szociális piacgazdaság fenntartásában és a társadalmi igazságosság biztosításában Angela Merkel német kancellár szerint.

Angela Merkel a G20 csoport argentin soros elnökségének idején a Global Solutions Summit címmel Berlinben rendezett konferencián kiemelte, hogy a 21. században már nem a szén és az acél vagy az alumínium és a réz, hanem az adat a legfőbb nyersanyag, és még senki sem válaszolta meg azt a kérdést, hogy ebben a helyzetben miként lehet fenntartani egy méltányos, szociális piacgazdaságot.

Mint mondta, mindannyian adatbeszállítók vagyunk, de az adatokért eddig nem kaptunk semmit, míg mások szépen keresnek rajtuk, így egy nagy igazságtalanság fenyeget.

Hozzátette, hogy a reális javaknak van ára és adózni kell utánuk, ezért az adatok árát is meg kell határozni, és az adatokon alapuló gazdasági tevékenységnek is megfelelő adórendszert kell kidolgozni.

Az adatok, különösen a fogyasztók adatainak beárazása lesz a jövőben a központi kérdés a társadalmi igazságosságot tekintve – húzta alá a német kancellár a kedden véget ért konferencián.

Az ügy jelentőségét mutatja a nagy amerikai informatikai vállalatok, az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google európai adófizetési kötelezettsége körüli vita is, vagy az autóipar fejlődése – mondta Angela Merkel, megjegyezve, hogy az iparágat átformáló digitalizáció révén „végül már nem is fogjuk tudni, hogy az autó egy guruló számítógép-e, vagy egy régi termék az elmúlt időkből”.

Kiemelte, hogy ezekről a kérdésekről egyelőre a tudósoknak kell gondolkodni és javaslatokat tenni. Ez szép feladat a tudomány embereinek, a politikusok dolga pedig az, hogy nagy figyelemmel meghallgassák a refomjavaslatokat – mondta a német kancellár. (MTI)

Szerdán 2 forinttal drágult a gázolaj

KamaraOnline
-
0
Szerdán 2 forinttal drágult a gázolaj

A Mol bruttó 2 forinttal emelte a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán, a 95-ös benzin ára nem változott.

Az emeléssel a gázolaj átlagára 410 forintra nőtt, a benziné 398 forint maradt.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken változott, akkor bruttó 6-6 forinttal emelkedett a benzin és a gázolaj ára is.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Díjazták a legkülönlegesebb téglaépületeket

KamaraOnline
-
0
Díjazták a legkülönlegesebb téglaépületeket

Templom, biomassza-erőmű, lakóház, múzeum és egy különleges művészlak is szerepel a Wienerberger Brick Award 2018 versenyén díjazott, természetes kerámiatéglát és -cserepet használó épületek között. A nemzetközi elismerésért 44 ország, közel 600 nevezett építészeti projektjét vizsgálta meg a szakértői zsűri.

Öt kategóriában hirdettek győzteseket a világ legkülönlegesebb és leginnovatívabb téglaépületeinek versenyén, a Wienerberger Brick Award 2018-on. A nyolcadik alkalommal megrendezett versenyen a független, szakmai zsűri a 44 ország, közel 600, téglát felhasználó építészeti projektje közül választotta ki az 5 kategóriagyőztes, köztük két nagydíjas, illetve a két különdíjas alkotást.

A 34 ezer euró összdíjazású versenyen az „Otthon érzem magam” (Feeling at home), az „Együtt élünk” (Living together), az „Együtt dolgozunk” (Working together), a „Közösségi terek megosztása” (Sharing Public Spaces), illetve a tégla különleges, újszerű felhasználási módjait elismerő „Eredeti építészeti megoldások” (Building outside the box) kategóriájában mérettettek meg az épületek.

„Az idén versenybe szálló projektek kiemelkedő innovációikkal nyűgözték le a zsűrit. A merész és kreatív építészeti koncepciók mind a fenntartható és előremutató életterek kialakítását célozták, miközben az építészet legfontosabb igazodási pontját, az egyént tartották szem előtt” – mondta Heimo Scheuch, a Wienerberger AG vezérigazgatója. „Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen sok városi projekt ad választ társadalmi kihívásokra, a természetes, kerámia építőanyagok felhasználásával élhető tereket kialakítva” – tette hozzá.

A verseny egyik idei nagydíjasa, egyben az „Együtt élünk” kategória győztese a belgiumi Westkaai Towers 5 és 6 épülete lett, amely két épület egy nagyobb lakóprojekt részeként jött létre. A másik nagydíjat a bázeli Kunstmuseum kibővítése kapta, a svájci épület a „Közösségi terek megosztása” kategória első helyezettje is lett. A komplexum homlokzatát égetett téglából hozták létre, amelyeket azonban – nitrogén segítségével – a sárgás-vöröses árnyalat helyett szürkévé tettek.

Az „Otthon érzem magam” kategóriában a zsűri az Atlas House épületét találta a legjobbnak. A Hollandiában, egy apró telekre tervezett, háromszintes lakóház kívül és belül is téglaborítást kapott. Az „Együtt dolgozunk” kategóriájában egy vietnámi műteremlakás remekelt. A Tropical Space tervezte Terra Cotta Studio elnevezésű épület egy kerámiaművész otthona és munkahelyeke, ahol a szokatlan homlokzati megoldás nemcsak megjelenésében, de a levegő átengedésével az épület hőmérsékletének szabályozásában is szerepet játszik.

Az „Eredeti építészeti megoldások” idei nyertese a Värtan Bioenergy CHP erőmű Stockholmban, amely a világ legnagyobb, városi, biomasszán alapuló kogenerációs erőműve, hajlított homlokzatát pedig függőleges téglaelemek borítják. Különdíjat érdemelt a San Bernardo kápolna az argentin pampákon, amelynek atmoszféráját – vezetékes víz és elektromosság hiányában – kizárólag a napfény és a természet határozza meg, az épület előtti faoszlop árnyéka pedig napi egyszer egy keresztet formáz a falakon.

A másik különdíjat a spanyolországi Vilanova de la Barca templomának felújítása érdemelte ki. A 13. századi épületet a spanyol polgárháború idején rombolták le, újjáépítése pedig, a tégla és a kerámiacserepek segítségével a történelmi épületszövet és a jelen innovatív megoldásainak sajátos összekapcsolódása.

Az idei verseny tapasztalatai arra mutatnak rá, hogy – főként városi környezetben – az építészeti innováció, a vonzó, de egyben fenntartható lakó- és munkahelyek iránti igény egyre nagyobb, miközben a települések az épített környezet és az ott lakó emberek közötti harmónia megteremtésére is törekszenek. Az esztétikai, technológiai, minőségi és fenntarthatósági, energiahatékonysági szempontok éppen ezért helyezik előtérbe az olyan, versenyképes árú és természetes építőanyagokat, mint az agyagból készülő kerámiatégla és -cserép.

A kiküldetésben dolgozókat a helyiekkel egyenlő bérek és azonos munkakörülmények illetik meg

KamaraOnline
-
0
A kiküldetésben dolgozókat a helyiekkel egyenlő bérek és azonos munkakörülmények illetik meg

Az ideiglenes kiküldetésben másik európai uniós országban dolgozóknak ezentúl a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak: erről szavazott az Európai Parlament kedden.

  • A célország bérezési szabályai vonatkoznak az összes kiküldött munkavállalóra.
  • A kiküldetés időtartamát 12 hónapban határozták meg, amely hat hónappal meghosszabbítható.
  • A kiküldött munkaerő védettebb lesz a csalások és kizsákmányolás ellen.

A 456 szavazattal, 147 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett elfogadott, módosított szabályzás célja, hogy a kiküldött munkaerőnek nagyobb védelmet biztosítson, a vállalatok számára pedig igazságos versenyhelyzetet teremtsen.

Méltányos bérek biztosítása

A kiküldött munkavállaló olyan dolgozó, akit munkáltatója ideiglenesen egy másik uniós tagállamba küldött munkavégzésre. 2016-ban az EU-ban összesen 2,3 millióan dolgoztak így. A kiküldetések száma 2010 és 2016 között 69 százalékkal nőtt.

Az elfogadott szabályok értelmében a kiküldött munkaerő esetében is teljes egészében a bérekre vonatkozó helyi szabályzás érvényes. A jogszabályokban előírtakon túl a tagállamok regionális vagy egyes iparágakra vonatkozó kollektív megállapodásokat is köthetnek. Egyelőre ez még csak az építőiparban történt így.

Jobb életkörülmények

Az utazás, az étkezések és a szállás költségeit a munkaadó fizeti, azok nem levonhatók a munkaerő béréből. A munkaadónak megfelelő, a nemzeti szabályzással összhangban álló lakáskörülményekről kell gondoskodnia a munkavállaló számára.

A kiküldetés időtartama

A kiküldetés legfeljebb 12 hónapig tarthat, de az időtartam hat hónappal meghosszabbítható. Ha a munkavállaló ennél tovább maradna az országban, ahova kiküldetésben érkezett, onnantól kezdve a munkakörülmények terén a vendéglátó ország munkavállalási szabályai vonatkoznak rá.

Védelem a csalók ellen

Ha a munkavállaló csalás, például egy fiktív cég áldozata lesz, a tagállamoknak legalább a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelvben szereplő védelmet garantálniuk kell számára.

Nemzetközi közúti fuvarozás

A felülvizsgált irányelv új elemei a fuvarozási szektorban akkor élesednek, ha az iparágra vonatkozó egyedi szabályzás (a mobilitási csomag részeként) életbe lép. Addig az irányelv 1996-os változata lesz mérvadó.

Új szabályok két éven belül

A tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe, és alkalmazniuk kell a szabályokat.

Elisabeth Morin-Chartier (EPP, Franciaország), jelentéstevő: „A döntés a 2014 és 2019 közötti parlamenti ciklus kulcsfontosságú vívmánya. Egy szociálisan érzékenyebb Európa felé mutat, ahol igazságosabb a verseny a vállalatok között, és jobban érvényesülnek a munkavállalók jogai. Döntésével az Európai Parlament támogatta ezeket a célokat.”

Agnes Jongerius (S&D, Hollandia), társ-jelentéstevő: „Európa kiáll amellett, hogy ugyanazon a helyen ugyanazon munkáért ugyanannyi fizetést kapjon minden munkavállaló. A kollégák ismét kollégák, és nem versenytársak lesznek. Fontos lépést tettünk a szociálisan érzékeny Európa megteremtése felé és annak elkerülésére, hogy a vállalatok egymással versengve minél kevesebbet adjanak munkavállalóiknak.”

12 ezer hektárnyi gyümölcsöst vágnának ki a gazdák

KamaraOnline
-
0
12 ezer hektárnyi gyümölcsöst vágnának ki a gazdák

Mintegy 17 ezer hektárral nőhet a jelenlegi 73 ezer hektárról a gyümölcsös ültetvények területe az elkövetkezendő öt évben a gyümölcsösültetvény-összeírás előzetes adatai alapján – mondta Tóth Péter, a KSH mezőgazdasági statisztikai osztályának tanácsadója kedden.

A február 14. és április 16. között végzett, kilenc gyümölcsfajt érintő felmérés mintegy 15 ezer gyümölcstermesztő gazdaság több mint 37 ezer ültetvényére terjedt ki.

Azokat a 2500 négyzetméternél nagyobb ültetvényhasználókat keresték meg, akik tavaly árutermelő tevékenységükre támogatást igényeltek. A végleges adatsorok a nyáron várhatóak.

Az összeírás 73 ezer hektárnyi terület szerkezeti felépítését mutatja be, a felmért terület 34 százalékán almát (25 ezer hektár), 19 százalékán meggyet (14 ezer), 10 százalékán diót (7 ezer hektár), 9-9 százalékán bodzát (6,5 ezer hektár) és szilvát (6,5 ezer hektár) termesztettek.

A következő öt évben a tervezett kivágásra és telepítésre vonatkozó információk alapján a meggy és a dió területében várható jelentős növekedés. Míg a legnagyobb területen alma- és meggyfákat terveznek ültetni a gazdálkodók, addig az őszibarack az egyetlen gyümölcsfaj, amelynek csökkenhet a területe.

A felmért gyümölcsfajok közül a bodzaültetvények a legfiatalabbak, területük kétharmadát 2010 után építették, a legrégebbi a 30 százalékot kitevő alma és a 31 százalékot képviselő körte.

Az ültetvények használói között a fiatal, 40 év alatti gazdálkodók aránya 21 százalékot, a 65 év feletti időseké pedig 23 százalékot tett ki. A fiatalok részaránya Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb, 36,2 százalék, Csongrád megyében pedig a legalacsonyabb, 12 százalékkal. A gazdálkodók közel fele rendelkezett közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel.

Magyarországon mintegy 6,6 ezer hektáros területen történik biogazdálkodás. A gazdaságok kétharmada áll kapcsolatban kereskedőkkel, 13 százalékuk használ és nyolc százalékuknak van tulajdonában tároló vagy hűtőház. A gazdák 153 féle alma, 25 féle meggy, valamint kétfajta dió, és egy bodzafélét neveztek meg – mondta Tóth Péter.

Az adatszolgáltatás során most először volt arra lehetőség, hogy a válaszadók a kérdőíveken megjelölhessék, szeretnének-e tájékoztatást kapni az összeírás eredményéről. Ezzel a lehetőséggel több, mint 7600-an éltek, akiket a KSH e-mailben tájékoztat. (MTI)

Szinte mindenki köt lakásbiztosítást, de aztán sokan elhanyagolják

KamaraOnline
-
0
Szinte mindenki köt lakásbiztosítást, de aztán sokan elhanyagolják

Magyarország nagyhatalom a lakásbiztosításokban, de még van mit tanulnunk a biztosításaink kezelése terén. Gyorsuló ütemben vagyonosodunk, miközben nem törődünk vele, hogy ezt a biztosításunk értékében is lekövessük.

A mintegy 4,4 millió magyarországi lakásra 3,1 millió lakásbiztosítás jut. Az otthonok 70-72 százaléka védett ilyen formán. Ezen a téren nagyhatalomnak számítunk a régióban: a visegrádi országokban ez az arány sehol nem haladja meg az 50 százalékot. A magyarok közül az 50-59 évesek a legtudatosabbak ezen a téren, közülük tízből kilenc ember rendelkezik ezzel a védelemmel – derül ki a Groupama Biztosító legújabb országos kutatásából.

Nem törődünk eléggé lakásbiztosításunkkal

Több jel is utal arra, hogy a lakásbiztosítás egy végső egzisztenciális menedék a háztartásokban, a biztosítással – alapvetően a biztosítási összeg meghatározásában – kapcsolatos döntéseink azonban kevésbé józan kockázatmérlegelésen alapulnak. A magyar családok nagyon nagy része benne él a legjelentősebb vagyontárgyában, mégis, nagyon kevesen számolnak utána, hogy például egy, a lakás teljes megsemmisülését okozó tűz esetén kapott összeg fedezné-e egy új otthon megteremtését és az odaveszett ingóságok beszerzését. 

Még az is, aki a megfelelő biztosítási összegre kötötte biztosítását, az idő múlásával ritkán tartja karban annak értékét. Nem feltétlenül módosítja nagyobb felújítás esetén, vagy akkor, ha módosul a lakásban élők köre, például gyermek születik, vagy éppen elköltözik otthonról.

„Legfrissebb kutatásunkból kiderül: azt, hogy mit is jelent a biztosítási összeg, a lakosság csupán 30%-a tudja, holott egy kárrendezésnél – még a kisebb károk esetében is – döntő fontosságú, hogy a lakás mekkora összegre van biztosítva” – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Baj esetén mindent elveszíthetünk

A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató által végzett reprezentatív kutatás alapján a lakásbiztosítással rendelkezők 62 százaléka válaszolta, hogy az elmúlt években végzett jelentős beruházást a lakásával kapcsolatban. Ráadásul 19 százalékuk 1 éven belül tette. Egy fürdőszoba- vagy konyhafelújítás, de még a nagy értékű műszaki cikkek beszerzése is olyan értékben növelheti a lakás értékét, amit a tulajdonos érdekében a biztosításban is le kell követni.

Mégis, a kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a biztosítási érték aktualizálása nagyon háttérbe szorul. A válaszadók rangsorolták a lakással kapcsolatos teendők fontosságát: míg a lakásbiztosítás megléte az egyik legfontosabbnak számít (51 százalék nagyon odafigyel rá), annak aktualizálására már jóval kevesebben figyelnek oda, sőt a lakásukat felújítók több mint ötöde válaszolta azt, hogy még sohasem nézte át lakásbiztosítását, mióta megkötötte.

Ötévente nálunk is beüthet a krach  

A Groupama Biztosító tavalyi adatai alapján az ügyfelek több mint 20 százaléka kapott lakásbiztosítása alapján kártérítést, vagyis a második legtöbb magyarországi lakásbiztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság statisztikája szerint arra van esélyünk, hogy legalább 5 évente lesz olyan kárunk, amit kifizet a biztosítónk. Nem mindegy tehát, hogy megfelelő összegre van-e biztosítva lakásunk. Bár a biztosítók hivatalos KSH indexek alapján évfordulók alkalmával automatikusan megajánlanak egy, az árak változását követő összeget, a valós gyarapodásról csak a lakástulajdonosnak lehet pontos képe.

Mit tegyünk, ha kopog az adóellenőr?

KamaraOnline
-
0
Mit tegyünk, ha kopog az adóellenőr?

Fókuszáltabb vizsgálatokra számítanak a hazai cégek az új adóeljárási törvények mellett – derült ki az EY szakmai konferenciáján. A szabályozással összességében elégedettek, a lerövidült határidőktől azonban tartanak a megkérdezett pénzügyi vezetők.

Az ügymenetek gyorsabb lefolytatását, közérhetőbb és követhetőbb szabályozást, valamint hézagmentes jogvédelmet hivatottak biztosítani az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvények. Minden, idén január elsejét követően indult eljárás már az új keretek között zajlik.

„A változások jelentőségét a hazai szervezetek döntéshozóinak is fel kell ismernie” – emelte ki Séra Gergely, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperekkel foglalkozó menedzsere a szakmai konferencián. Az adóellenőrök ma már hatékonyan tudják kezelni az adózókról rendelkezésre álló hatalmas adatmennyiséget, így jóval felkészültebben kezdenek meg egy-egy vizsgálatot.

„A revizorok nem csak azzal vannak tisztában, hogy tisztességesen könyveltünk-e, hanem az iparági trendekkel, versenytársakról szóló információkkal is, ami alapján arra is tudnak következtetni, hogy indokolt volt-e például egy adott áremelés vagy sem” – hangsúlyozta.

Az ellenőrzések az új szabályozási környezetnek köszönhetően nem csak alaposabbá, hatékonyabbá is válhatnak. A jelenleg hatályos törvények ugyanis arra ösztönzik a cégeket, hogy minden rendelkezésükre álló információt már a vizsgálati szakasz kezdetén benyújtsanak. Új tény vagy bizonyíték beadására az észrevételezési szakaszt követően már egyáltalán nincs lehetőség az eljárás során.

Az, hogy minden releváns információt időben leadjon, az eseményen megkérdezett közel félszáz pénzügyi vezető 72 százaléka szerint kihívást jelent majd szervezete számára. A válaszadók több mint fele ugyanakkor összességében elégedett az új törvényekkel.

„A szabályváltozások valóban gyorsítják az ellenőrzések lefolytatását, de ezzel párhuzamosan jelentős nyomást is helyeznek az adózókra már az ügymenet kezdetekor. Nagyon fontos, hogy a cégek felismerjék, folyamatosan felkészülten kell várniuk az esetleges vizsgálatokat. Előfordulhat ugyanis, hogy egy későn benyújtott számlát már csak az adóper során lesz lehetőség pótolni” – összegezte a változásokat a szakértő, aki szerint a kockázatok minimalizálása érdekében a vállalatoknak már az eljárás előtt érdemes igénybe vennie külső tanácsadó segítségét.

Online számlaadat-szolgáltatás: mire kell figyelni?

KamaraOnline
-
0
Online számlaadat-szolgáltatás: mire kell figyelni?

Július elsején lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé az online számlaadat szolgáltatási kötelezettség, azonban az adóalanyok a jogszabály több pontja kapcsán még bizonytalanok. A Deloitte Magyarország összegyűjtötte, hogy mire érdemes odafigyelni a felkészülés során.

Véglegessé vált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé kötelező online számlaadat szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi környezet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletének Uniós elfogadása nyomán. A Deloitte Magyarország szakértői folyamatosan egyeztetnek a NAV munkatársaival annak érdekében, hogy a felmerült kérdésekkel kapcsolatban egyértelmű és naprakész tájékoztatást tudjanak adni, mind ügyfeleik, mind a közvélemény számára. A társaság összegyűjtötte azokat a témaköröket, amelyek kapcsán a tapasztalatok alapján a legtöbb kérdés merül fel.

A jogszabály szerint a 100 ezer forint áfaértéket meghaladó, belföldi adóalany számára, számlázóprogram alkalmazásával kiállított számlák adatait azonnal, automatikusan be kell küldeni a NAV számára, azonban fontos, hogy az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja a belföldi magánszemély, vagy a külföldi adóalany számára kiállított számlák adatait. Ha ez mégis előfordul, az adatszolgáltatásra kötelezett figyelmeztetést kap az adóhatóságtól.

Ahogy azt Czöndör Szabolcs, a NAV főosztályvezetője a Deloitte podcastjában kiemelte, a számlakiállítás fogalma azt az állapotot jelöli, ami után már semmilyen változtatásra nincs lehetőség a számla adattartalmában, a jogszabály tehát ettől a ponttól teszi kötelezővé a számlaadatok megküldését a NAV számára. A szakember hozzátette, hogy a szabályozás szerint a küldés megkezdésére vonatkozik az azonnaliság. Fontos, hogy a rendelkezés előírja a folyamatosságot is, vagyis az adatszolgáltató rendszer nem gyűjtögetheti a számlaadatokat. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az adóalany számlázórendszere a NAV-nak legfeljebb 100 számla adatait egybecsomagolva küldje el.

„Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján komoly a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az online pénztárgépet használó adóalanyok esetében hogyan működik az új szabályozás. Az online kasszarendszereknél nem lesz változás, viszont az online számlaadat szolgáltatási kötelezettség az azokat használó vállalkozásokra is vonatkozhat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számlázóprogramnak automatikusan kell küldenie az adatokat a NAV felé, ha pedig kézi számláról van szó, akkor százezer forintos áfatartalom felett az adóalanynak kötelező gondoskodni az adatok feltöltéséről az adóhatóság rendszerébe, amire öt naptári nap áll rendelkezésre. Ez persze azzal járhat, hogy ugyanarról a gazdasági eseményről két forrásból is kap információkat a NAV, amire az adóhatóságtól kapott tájékoztatás alapján készülnek is a kockázatkezelésnél” – mondta el dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország áfacsoportjának vezetője.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik, ha a NAV rendszere nem képes fogadni az adatokat, illetve ha valamilyen rendkívüli esemény, például természeti katasztrófa miatt nem tudnak információt továbbítani az adóhatóság felé. A tervezett leállásokról a NAV a honlapján ad tájékoztatást. A számlázószoftverek ugyanakkor továbbra is küldik az adatokat és érzékelik, hogy az adóhatóság szervere nem fogadja azokat. Ilyenkor az az elvárás a szoftverek felé, hogy addig próbálkozzanak, amíg sikeres nem lesz az adatküldés. Az adóalanyok felé pedig az az elvárás, hogy ha probléma adódik, akkor próbálják meg kezelni azt. Speciális esetekben, mint például természeti katasztrófa miatti adatszolgáltatási mulasztás esetén, a NAV mérlegeli a helyzetet, és ha az adóalany felelősségén kívül áll az adatszolgáltatás elmulasztása, akkor nem szankcionál.

Az online számlaadat szolgáltatás kapcsán adószakmai kérdésekben a NAV-tól lehet választ kapni a NAV erre dedikált felületén keresztül. Az új jogszabály informatikai kérdéseket is felvet, ezeket az adóhatóság kimondottan erre a célra létrehozott email címén lehet feltenni (init.onlineszamla_teszt_support@nav.gov.hu). Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, közvetlenül választ kaphat Czöndör Szabolcstól, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetőjétől, a Deloitte podcastjában.

Jellemzően ilyen kondíciók mellett veszik ma fel a lakáshiteleket Magyarországon

KamaraOnline
-
0
Jellemzően ilyen kondíciók mellett veszik ma fel a lakáshiteleket Magyarországon

Idén május végére várakozások szerint meghaladja a 100 milliárd forintot a bankok, takarékszövetkezetek által folyósított Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek állománya. Egy átlagos ügyfél bő 16 éves futamidőre közel 11 millió forint összegben vesz fel e – fix kamatú, piaci feltételűeknél döntően olcsóbb és fogyasztóbarát kiszolgálással járó – jelzáloghitelből.

A lakossági ügyfelek több mint háromnegyede (76 százaléka) immár fix kamatozással veszi fel lakáshitelét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi (idén márciusi) adatai szerint. Ezen belül egyre nő az MNB minősítési rendszere alapján kialakított, tavaly szeptember óta immár 11 bank és 12 takarékszövetkezet által kínált fogyasztóbarát lakáshitelek aránya. A törlesztőrészletek rögzítése biztonságot nyújt az ügyfélnek, ha a jelzáloghitel hosszú futamideje alatt megemelkednének a – ma Európa-szerte rekordalacsony – kamatok.

Idén márciusban közel 18 milliárd, áprilisban mintegy 21 milliárd forintnyi új fogyasztóbarát lakáshitel folyósítottak az ügyfeleknek. A hónapról hónapra növekvő folyósításoknak köszönhetően e hiteltípusnál az április végi közel 87 milliárd forintnyi összállomány e hó végére várhatóan átlépi a 100 milliárd forintot.

Az újonnan kínált fogyasztóbarát lakáshitelek állománnyal súlyozott átlagos teljes hiteldíj-mutatója (THM, azaz a kamat mellett valamennyi egyéb díjat, jutalékot egy mutatószámban jelző költsége) 2018. áprilisig folyamatosan csökkent az 5 éves (THM: 2018 áprilisában 3,95 százalék), illetve a 10 éves (THM: 4,95 százalék) kamatperiódusú fogyasztóbarát hiteleknél. A 3 éves (THM: 3,62 százalék) és a futamidő végéig fix kamatozású (THM: 5,39 százalék) kölcsönök hiteldíja stagnált, esetenként átmenetileg enyhén nőtt 2018. áprilisig – derül ki a folyósító hitelintézetek által az MNB-nek küldött adatokból.

Az ügyfelek leggyakrabban (a hitelállomány 55 százaléka) 5 évre fixálták kamataikat. A 10 éves kamatperiódusú fogyasztóbarát hitelek aránya 25, a 3 éveseké 13 százalék volt, míg a futamidő végéig változatlan kamatozású konstrukciókat a hitelfelvevők 7 százaléka választotta.

Egy átlagos fogyasztóbarát lakáshiteles ügyfél 10,81 millió forintnyi kölcsönt vett fel 16,6 éves futamidőre. Az átlagos hitelösszeg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének mintegy 55,5 százalékára rúgott. A fogyasztóbarát lakáshitelek legnagyobb részét, 44 százalékát a 30-39 éveiben járó ügyfelek igényelték, a negyvenes hitelfelvevő korosztály aránya 28, a huszonéveseké pedig 18 százalék volt.

A fogyasztóbarát lakáshitelek döntő hányadát, 88 százalékát használt lakás (62 százalék) vagy használt lakóház (26 százalék) vásárlására igényelték az ügyfelek. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy e kölcsönök 5 százaléka segítségével korábbi (kedvezőtlenebb) jelzáloghitelüket váltották ki a fogyasztók. Ami a kölcsönfelvevők lakóhelyét illeti, a fogyasztóbarát hitelállomány 59 százalékát (Budapesttel együtt) Közép-Magyarországon igényelték. Vidéken további jelentős bővülési lehetőség elsősorban Észak-Magyarországon (a már meglévő hitelállomány 4 százaléka) és a Dél-Dunántúlon (3,65 százalék) áll a hitelintézetek rendelkezésére.

A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek révén – futamidőtől és hitelösszegtől függően – egy ügyfélnek akár több százezer forinttal kevesebb hiteldíjat kell fizetnie hitelintézetének a futamidő során, s a hitelbírálattól a kölcsönügylet lezárásáig előnyösebb, fogyasztóbarát kiszolgálásra számíthat bankja, takarékszövetkezete részéről. A www.minositetthitel.hu oldalon az ügyfelek részletes információkat kaphatnak a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel jellemzőiről, továbbá az MNB online összehasonlító kalkulátorávalkiválaszthatják a nekik legmegfelelőbb ajánlatot.

A Nescafé krémes ízzel hódítaná meg a Z generációt

KamaraOnline
-
0
A Nescafé krémes ízzel hódítaná meg a Z generációt

Ébredésre hangolva szlogennel új ízvariánsát népszerűsíti a Nescafé a HPS és a Kinopravda filmjével.

A Nescafé 3in1 portfóliója új ízvariánssal, a Sweet & Creamy-vel bővült 2018-ban – írja a Kreatív Online.

Az új termékkel a kávémárka azt a fiatal generációt célozza, amelyik számára a kávéfogyasztás nem annyira funkcionális, inkább a közösségről és az élményszerzésről szól.

A márka olyan imázsfilm megalkotására kérte fel a HPS csapatát, amely szakít az eddigi brandkommunikációval.

A kreatívkoncepció megalkotásánál két fő szempontot tartottak szem előtt. Egyrészt érzékeltetni szerették volna a termék „krémesen édes” jellegét, másrészt a Z generáció tartalomfogyasztási elvárásainak is meg akartak felelni.

A metszéspontot a YouTube-on gomba módjára szaporodó és nagy nézettségű ASMR videókban találták meg.

Országonkénti jelentések: az első tapasztalatok

KamaraOnline
-
0
Országonkénti jelentések: az első tapasztalatok

A tavalyi év vége – 2017. december 31. – volt az első határideje a 750 000 000 euró összevont bevételt elérő multinacionális vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az ún. országonkénti jelentésekkel (County-by-County Report, CbCR) kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének. Az adóhivatal szakértői összefoglalták első tapasztalataikat.

Az első érintett adatszolgáltatási pénzügyi év a 2016. január 1-jén indult év volt, amely vonatkozásában a 16CBC elnevezésű nyomtatványon kellett az adatszolgáltatási, illetve – szervezeti formától függően – a 17T201, T201T, T201C, T201CSZ nyomtatványok egyikén a bejelentési kötelezettséget megtenni.

Az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatást a magyar jogban az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Aktv.) V/D fejezete és 3. melléklete szabályozza.

A NAV-hoz beérkezett nyomtatványok nemzetközi információcserét megelőző vizsgálatából leszűrt eddigi tapasztalatokat az alábbiakban foglaljuk össze, amelyekre a jövőben a nyomtatványok kitöltése során érdemes az adózóknak is figyelemmel lenniük.

  • Az adózók a bejelentési kötelezettségüknek a megfelelő T201-es nyomtatványon, míg az adatszolgáltatási kötelezettségüknek a vonatkozó CBC nyomtatványon tudnak eleget tenni. Ennek értelmében az olyan adattartalommal benyújtott CBC nyomtatvány, amely a T201-es nyomtatvány bejelentési kötelezettség adattartalmát fedi le, hibás adatszolgáltatásnak tekintendő, mely az adózóval egyeztetve vagy nem kerül befogadásra, vagy utólag kérjük adózót, hogy helyesbítés keretében törölje azt. A már működő adózók egyébként a T201-es nyomtatvány változás bejelentő részén, míg az újonnan alakuló, bejelentésre kötelezett adózók a T201-es nyomtatvány adatbejelentő részén tudnak eleget tenni a bejelentési kötelezettségüknek.
  • A CBC nyomtatvány A főbizonylatából multinacionális vállalatcsoportonként egyet, ugyanakkor a CBCM albizonylatából annyit kell az adózónak kitöltenie, amennyi állam illetve terület tekintetében a multinacionális vállalatcsoport gazdasági tevékenységet végez. A multinacionális vállalatcsoport definíciójából következően tehát legalább két CBCM albizonylat kitöltése kötelező. Amennyiben csak egy albizonylat készül, és nem helyesbítésről van szó, a CBC nyomtatvány nem adható be.
  • Kerülendő a nyomtatvány mezőinek feltöltése olyan karakterekkel, amelyek az amúgy üresen maradó mezők kitöltését szolgálják csupán (pl. xxx, aaa, 123456). A 16CBC nyomtatvány hiányos formában nem adható be, mivel ezen adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében – figyelemmel a kötelezettek körére is – nem merülhet fel a jelentés benyújtásához szükséges adatok bármilyen mértékű hiánya.
  • A 16CBC A-01 lapja, valamint M-02 lapja 4000 karakter/oldal tetszőleges tartalmú szöveg bevitelére nyújt lehetőséget, amely újabb lap nyitásával természetesen a 4000 karakterszámon felül is folytatható. A szöveg bevitele során ugyanakkor kerülendő a mondatok lapok közötti tördelése (megtörése), mert a nemzetközi normáknak megfelelően a NAV pontosan az adózói bevallással egyezően továbbítja a nyomtatványokat a külföldi adóhatóságok felé, ami a mondat lapok közti tördelése esetén nehezítheti a feldolgozást és esetleges félreértéseket okozhat, tekintettel arra, hogy a nemzetközi formátum nem teszi lehetővé a nyomtatvány oldalainak közvetlen összekapcsolását.

A 17CBC nyomtatványon – amely 2018. május 16-a óta elérhető a NAV honlapján – kisebb módosítások történtek a 16CBC nyomtatványhoz képest, amelyek az Aktv. 45/F. § (2) bekezdése alapján a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében keletkező adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelést szolgálják. Kiemelendő a változások közül, hogy abban az esetben, amikor az adózó adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagként nyújtja be a jelentést, és a megfelelő mezőben jelzi, hogy nem tudta beszerezni végső anyavállalatától az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot, hiányos adattartalommal is beadhatja a 17CBC nyomtatványt, a nyomtatványkitöltő program nem fog automatikusan hibát jelezni. Ugyanakkor az a tény, hogy a nyomtatvány lehetővé teszi a hiányos adattartalmú bevallást, értelemszerűen nem mentesíti az adózót, hogy minden, egyébként rendelkezésére álló adatot a nyomtatványban feltüntessen, az Aktv. 43/N. § (3) bekezdésének megfelelően.

A 17CBC A-01 valamint M-02 lapja a korábbi 4000 karakterhez képest jóval kevesebb, 2000 karaktert enged rögzíteni oldalanként. Természetesen újabb lapok nyitásával a szabadon gépelhető szöveg hosszúságának továbbra sem lesz korlátja, viszont a szöveg lapok közti tördelése továbbra is odafigyelést igényel.

A NAV honlapján a Közérdekű adatok/Egyedi közzétételi lista/33. pontja alatt megtalálható az országonkénti jelentések automatikus megosztását előíró hatályos elismert megállapodások listája, amelyen feltüntetésre került az is, hogy az egyes államok illetve területek esetében a megállapodás melyik adatszolgáltatási pénzügyi évre terjed ki először. A lista folyamatosan frissítésre kerül, így várható annak bővülése az év során. (NAV)

Meghosszabbították a jelentkezést a Virágos Magyarország versenyre

KamaraOnline
-
0
Meghosszabbították a jelentkezést a Virágos Magyarország versenyre

A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny Szervező Bizottsága 25. alkalommal indítja útjára hazánk egyik legnépszerűbb mozgalmát, amelyre még több, mint két hétig van lehetősége jelentkeznie az ország városainak, falvainak, kerületeinek.

A jubileumi évben a szervezők minél több, rekordszámú település nevezését szeretnék elérni, ezért meghosszabbították a jelentkezési határidőt, amely így 2018. június 15.  

A verseny fővédnöke idén is a műsorvezető-riporter, Borbás Marcsi, aki elkötelezett a fenntartható és környezettudatos szemléletmód mellett.

Mint ismeretes a Virágos Magyarország verseny 1994 óta az ország egyik legjelentősebb és legtöbb lakosát megmozgató kezdeményezése, amelyhez évente mintegy 300 hazai település csatlakozik.

Közel 3 millióan dolgoznak azért, hogy a lakókörnyezetük szebb és élhetőbb legyen. Az immár negyed évszázados múltra, értékekben gazdag hagyományra visszatekintő verseny minden évben változik is, így különös tekintettel a jubileumra, ebben az évben több újítással is készülnek a szervezők.

Az MTÜ a 25. jubileum alkalmából minden pályázó településnek egy-egy facsemetét ajándékoz. Az Ügynökség emellett egy „Jubileumi díjjal” is készül, amelyet a legjobban teljesítő, illetve az Arany Rózsa díjas települések közül választ ki a szakmai zsűri. Az MTÜ az idei évben is díjazza a „Legvirágosabb úti célt”. Az elismerést annak a településnek ítélik oda, amelyik a legtöbb közönségszavazatot kapja a verseny Facebook oldalán.

Az idei két fődíjas település (város, illetve falu kategóriában) a 2019. évi Entente Florale Europe környezetszépítő versenyen képviseli majd hazánkat, tovább erősítve Magyarország vonzerejét, versenyképességét a legkedveltebb európai desztinációk között.  2018-ban a tavalyi nyertesek, Veszprém és Lajoskomárom vesznek részt a nívós megmérettetésen.

A Virágos Magyarország mozgalom azért is különleges, mert képes megmutatni a közösségek valódi erejét: a versenyen induló falvak és városok nagyban támaszkodnak a helyi közösségekre, akik saját forrásból szépítik és gondozzák környezetüket.

Az MTÜ fennállása óta támogatja a versenyt, hiszen céljaik azonosak: a vonzóbb, kulturáltabb településkép a magyar turizmust és gazdaságot is erősíti.

Kiskereskedők: június 4-től a NAV célkeresztjében

KamaraOnline
-
0
Kiskereskedők: június 4-től a NAV célkeresztjében

A NAV megyei és fővárosi igazgatóságai június 4-től a jellemzően kiskereskedelmi tevékenységet folytató, különösen a több éve bevallást be nem nyújtó, illetve az online pénztárgép által szolgáltatott adatokhoz képest bevallási adataikban jelentős eltéréssel rendelkező adózókat vizsgálják – tájékoztatott az adóhivatal.

A 22. hétre kilátásba helyezett ellenőrzéseket itt foglaltuk össze.

Csaknem négy és félmillió embernek volt munkája a február-áprilisi időszakban

KamaraOnline
-
0
Csaknem négy és félmillió embernek volt munkája a február-áprilisi időszakban

Idén február és április között a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 445 ezer fő volt Magyarországon, 67 ezer fővel több, mint egy évvel korábban.

Magyarországon idén február és április között a foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 1,5 százalékkal magasabb, 4 millió 445 ezer fő volt – közölte a KSH. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 128 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 46 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 15 ezer fővel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 393 ezren tartoztak a 15-64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 1,5 százalékponttal, 68,8 százalékra emelkedett. A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2,1 százalékkal, 2 millió 406 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 2,0 százalékponttal, 76,0 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma (a mintavételi hibahatáron belül) 1 millió 987 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,0 százalékponttal, 61,8 százalékra nőtt.

A fiatal (15-24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottság a mintavételi hibahatáron belül változott, a foglalkoztatottak létszáma 291 ezer, a foglalkoztatási ráta pedig 28,2 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25-54 éves), valamint az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozók körében egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma; foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 1,1 százalékponttal, 84,1 százalékra, utóbbiaké 3,0 százalékponttal, 53,3 százalékra nőtt.

A 20-64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal, 74,0 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,9, a nőknél 66,3 százalék.

A foglalkoztatás emelkedésével párhuzamosan csökkent a munkanélküliség. A február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel, 177 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.

A 15-74 éves férfiak körében 20 ezer fővel, 87 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,8 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nők esetében a változás kisebb mértékű volt, a munkanélküliek száma 12 ezer fővel, 90 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra mérséklődött.

A 15-24 évesek munkanélkülisége a mintavételi hibahatáron belül változott, számuk 31 ezer fő, míg munkanélküliségi rátájuk 9,6 százalékos volt. A munkanélküliek több mint egyhatoda került ki ebből a korcsoportból. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak és az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,5 százalékponttal, 3,6 százalékra, az utóbbiaké 1,7 százalékponttal, 2,5 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 17,1 hónap volt, a munkanélküliek 43,5 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 16,1 százalékkal, 258 ezer főre csökkent.

Mezőgazdasági öntözés: új szabályokat javasol az Európai Bizottság

KamaraOnline
-
0
Mezőgazdasági öntözés: új szabályokat javasol az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság új szabályokat javasol a víz mezőgazdasági öntözési célú újrahasználatának ösztönzése és megkönnyítése érdekében. Az új szabályok segítenek a gazdálkodóknak a lehető legjobban felhasználni a nem iható kezelt szennyvizet, enyhíteni a vízhiányt és közben védeni a környezetet és a fogyasztókat.

Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős biztos a következőket mondta: „Ennek a javaslatnak csak nyertesei lesznek: gazdálkodóink számára fenntartható öntözővíz-ellátást biztosít, fogyasztóink tudni fogják, hogy biztonságos termékeket esznek, vállalkozóink számára pedig új lehetőségek nyílnak. A legnagyobb nyertes pedig a környezetünk lesz, mivel a javaslat a legértékesebb erőforrásunkkal, a vízzel való jobb gazdálkodáshoz járul hozzá.”

Mit javasol a bizottság?

  • Minimumkövetelményeket a városi szennyvíztisztító üzemek által kezelt szennyvíz újrahasználatára vonatkozóan, amely követelmények mikrobiológiai elemekre (például az E. coli baktériumok szintjére), valamint a rutinszerű és az érvényesítési célú nyomon követés követelményeire is kiterjednek. A minimumkövetelmények meghatározása garantálni fogja, hogy a visszanyert vizet az új szabályok szerint állítják elő, és hogy az öntözés céljára biztonságos lesz.
  • Kockázatkezelést, melynek során a további veszélyeket kezelni kell a víz biztonságos újrahasználata érdekében.
  • Fokozott átláthatóságot: a nyilvánosság az interneten tájékozódhat majd az adott tagállam által alkalmazott vízújrahasználatról.

Az víz újrahasználata az EU-ban jelenleg messze elmarad a lehetőségektől annak ellenére, hogy az édesvíz kinyerésének és szállításának sokkal magasabb a környezeti hatása és az energiaigénye. Ezenkívül az uniós földek harmada egész évben vízhiánytól szenved, és a vízhiány számos tagállamban továbbra is komoly probléma. Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, például a súlyos szárazságok, valószínűleg szintén kedvezőtlenül befolyásolják majd az édesvízkészletek mennyiségét és minőségét. Az új szabályok azt kívánják biztosítani, hogy a lehető legjobban használjuk fel a városi szennyvíztisztító üzemek által kezelt vizet, megbízható vízellátási alternatívát biztosítva ezzel. A nem iható szennyvíz hasznosítása révén az új szabályok hozzájárulnak az új vízkészletek kialakításához kapcsolódó gazdasági és környezeti költségek megtakarításához – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Beruházás és régészet: a legfontosabb tudnivalók

KamaraOnline
-
0
Beruházás és régészet: a legfontosabb tudnivalók

A nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti előírások 2015-ben változtak meg jelentősen annak érdekében, hogy a régészeti feladatellátás hatékonyabb és gyorsabb legyen nagyberuházások esetén. A szabályok 2018 áprilisában – különös tekintettel a megelőző feltárásra – ismét módosultak.

Bár a régész szakma nem volt maradéktalanul boldog a 2015-ben életbe lépő új szabályozástól, a kormányzati indokolás szerint a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás szabályai átláthatóbbá, egyértelműbbé váltak mind a beruházó, mind a feladatellátásban részt vevő intézmények számára. 2018 áprilisában a szabályok – különös tekintettel a megelőző feltárásra – ismét módosultak. A KCG Partners Ügyvédi Társulás összefoglalója a legújabb változásokra is kitér. 

Mi a nagyberuházás?

Amennyiben a beruházás teljes bekerülési költsége a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a kapcsolódó rendeletek nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. A beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-51. §-ában meghatározott tételek tervezett összege, amelyről a beruházó legkésőbb a próbafeltárás megkezdése előtt köteles nyilatkozatot tenni.

Általános szabályok

Főszabály szerint a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket. A régészeti örökség elemei csak régészeti eljárás keretében mozdíthatók el, melynek költségeit annak kell fedeznie, akinek az érdekében a régészeti lelőhely bolygatása felmerült, és amely eljárást csak a hatóság feltárási engedélye alapján lehet végezni. A feltárási engedély vagy a jogszabályi előírások megszegése esetén a hatóság a feltárást leállítja, vagy az engedélyt visszavonja, jogszabályban meghatározott esetekben pedig dönt örökségvédelmi bírság kiszabásáról – fejti ki Gálik Gabriella, a KCG Partners Ügyvédi Társulás szakértője.

Előzetes régészeti dokumentáció, próbafeltárás és a feltárási projektterv

Nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv készít el. Nagyberuházás esetén az előzetes dokumentáció munkarészeként próbafeltárást kell végezni, melynek célja a régészeti érintettség meghatározása. A feltárási projektterv záródokumentuma az előzetes régészeti dokumentáció, amely meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, várható kockázatokat. Tartalmazza továbbá a régészeti feladatellátást végző, feltárásra jogosult intézményt. Az örökségvédelmi szerv a projekttervben határozza meg a nagyberuházás régészeti területi jellemzőit és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait.

Előzetes régészeti dokumentációnak minősül a hatástanulmány is, ha a tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, és alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- ás költségvonzatának meghatározására.

Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció

Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető, ha a nem nyomvonalas létesítmény esetén a régészeti lelőhely földmunkával érintett területe nem éri el az 1000 m²-t, vagy a rendelkezésre álló tervezési és régészeti adatok alapján megállapítható, hogy a beruházás megvalósításának módja nem veszélyezteti a régészeti jelenségeket. Egyszerűsített régészeti dokumentáció készítése esetén nincs szükség próbafeltárásra.

Megelőző feltárás

Nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. Ennek keretében a hatóság előírhat régészeti megfigyelést, próbafeltárást vagy akár teljes körű feltárást is.

A megelőző feltárásra a feltárásra jogosult intézmény és a beruházó írásbeli szerződést köt, amely szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő feltárás költségeit, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket. A szerződésben a régészeti feladatellátásra, valamint a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására meghatározott határidők késedelmes teljesítése esetére a feltárást végző intézményt terhelő kötbért kell kikötni. A megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti feltárás terepi munkavégzésén túl – beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is – a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit.  A feltárásra vonatkozó szerződést a jogosult intézménynek a jogszabályban meghatározott adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles megkötni a beruházóval. Az új szabályok értelmében, ha a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést az említett 15 napos határidőn belül nem köti meg, akkor a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik a régészeti feladatellátás elvégzéséről.

Szintén újdonság, hogy nagyberuházás esetén a Magyar Nemzeti Múzeum a beruházó szerződéskötési szándékáról, annak kézhezvételét követő 5 napon belül értesíti a nagyberuházás megelőző feltárásának elvégzésére jogosult intézményt és koordinálja a szerződéskötést.

Földmunkák

Nagyberuházás megvalósítása esetén a régészeti földmunka, valamint a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetőek. Ha a nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára a teljes körű feltárást nem teszi lehetővé, és a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag megoldható, a lelőhely jogszabályban meghatározott módon elfedhető. Az elfedés a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely fizikai védelmének régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása, amelyek visszabonthatóak, az esetleges későbbi feltárás érdekében. Amennyiben a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés nem oldható meg, akkor a régészeti megfigyelés keretében régészeti bontómunkát kell végezni.

A régészeti feladatellátás idő- és költséghatára

Az előzetes régészeti dokumentáció során végzett próbafeltárás időtartama a próbafeltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban történő átvételétől számított legfeljebb 30 nap. Ez kedvező változás a korábbi határidőhöz képest, amely 30, régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas napot írt elő. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A feltárási projekttervet a próbafeltárások elvégzését követő 10 napon belül kell elkészíteni, kivéve, ha a beruházó és az örökségvédelmi szerv ennél hosszabb határidőben állapodik meg.

Teljes felületű feltárás esetén a feltárás időtartama a feltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban történő átvételétől számított legfeljebb 30 (régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas) nap. A gép földmunka időtartama a teljes felületű feltárás időtartamába nem számít bele.

A beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás, a teljes felületű feltárás, valamint a régészeti megfigyelés és az elfedés régészeti előkészítésének költsége. Nemzetgazdasági szempontból indokolt esetben az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségei a központi költségvetésből fedezhetőek. Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. A teljes körű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát, kivéve, ha a beruházó vállalja a magasabb összeg megfizetését. A régészeti feltáráshoz kapcsolódó régészeti földmunka költségei is a beruházót terhelik.

Egyértelmű, hogy a fentiekben bemutatott szabályozás nagy terhet ró a régészekre. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy e szabályok alapján a beruházások során szükséges régészeti munkálatok költsége és időtartama tervezhető elemmé vált, amely a beruházók számára kulcsfontosságú tényező egy projekt elindításakor – emeli ki Gálik Gabriella.

A hazai vállalkozások jelentős részét padlóra küldené egy maximális GDPR-bírság

KamaraOnline
-
0
A hazai vállalkozások jelentős részét padlóra küldené egy maximális GDPR-bírság

Amíg a nagyvállalatok rendelkeznek az ehhez szükséges és megfelelő apparátussal, és amennyiben szükséges a GDPR-szakértők és -tanácsadók magas óradíját is ki tudják fizetni, addig a mikrovállalkozások döntő többsége képtelen erre erőforrásokat allokálni.

A GDPR előírásainak megsértése esetén a büntetési mérték elrettentően nagy: súlyosabb jogsértések esetén 20 millió euró vagy világpiaci forgalom legfeljebb 4 százaléka, kisebb jogsértések esetén, 10 millió euró vagy világpiaci forgalom legfeljebb 2 százaléka lehet a kiszabható bírság – emlékeztet összeállításában az Opten cégadatszolgáltató.

A bírság mértékéből látható, hogy az uniós jogalkotók nem a magyarországi cégviszonyokra tekintettel állapították meg a büntetési tételeket. 54 százalék körül van azoknak a cégeknek az aránya, melyek kevesebb adózás előtti eredménnyel rendelkeznek, mint árbevételük 2 százaléka, a súlyosabb jogsértések esetére kivetett 4 százalékos értéket vizsgálva pedig ez az arány 61 százalék fölé emelkedik.

Egy ekkora bírság tétel kivetése esetén, gyakorlatilag, ezen vállalatok, végleg lehúzhatnák a rolót. A jogszabály szerint az árbevétel arány és a fix összegű bírság összege közül a súlyosabb kerülhet kivetésre, ezért érdemes megvizsgálni hány hazai vállalkozás rendelkezik ekkora mértékű adózás előtti eredménnyel. A súlyosabb jogsértések esetére megállapított 20 millió euró, jelen árfolyamon kb. 6,4 milliárd forintnak felel meg.

A hazai cégek több mint 99,98 százaléka nem rendelkezik ekkora összegű adózás előtti eredménnyel, 99,96 százalékuk pedig a kisebb jogsértések esetére megállapított 10 millió eurónak megfelelő nyereséggel sem. A felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt nem álló cégek közül mindösszesen 101 darab van, amely éves nyerségéből tudná fedezni a 20 millió eurós büntetést.

Vigaszra csak az szolgáltathat okot, hogy az ellenőrzéseket végző hatóságnak nem a cégek ellehetetlenítése az érdeke, hanem a GDPR rendeletnek történő megfelelés teljes körű biztosítása. Ebből adódóan a szabálytalanságok súlyosságának megállapítása után a bírság mértékének meghatározása az eljáró hatóság mérlegelésének függvénye. A rendelet hatályba lépésével a tagállamok törvényhozásainak ugyanakkor lehetősége van a végrehajtás szabályozásával egy ügyfélbarátabb eljárás kidolgozására, amire a napokban Ausztria parlamentje is készül.  

GDPR: öt dolog, amit tudni érdemes

KamaraOnline
-
0
GDPR: öt dolog, amit tudni érdemes

Május 25-től életbe lépett az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete, amire röviden GDPR-ként szoktak hivatkozni. A rendelet egységesen szabályozza az adatkezelés alapvető szabályait, az adatkezelő kötelezettségeit és az érintett személyek jogait. Az adatvédelmi rendeletnek megfelelés sok esetben összetett felkészülést igényel, azonban most kiemelünk néhány fontos tudnivalót, amivel érdemes tisztában lenni az adatvédelmi rendelettel kapcsolatban – írja dr. Szabó Gergely ügyvéd, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnere.

Nem csak név alapján azonosítható az érintett

A személyes adatok olyan információk, amelyek azonosított vagy azonosítható természetes személyre (azaz emberre) vonatkoznak. Ebből a szabályból több adatkezelő is azt a téves következtetést vonja le, hogy az általa kezelt információk csak akkor személyes adatok, ha azok alapján név szerint azonosítható az érintett. Azonban ez nem így van, mivel valakinek az azonosítására nem csak a neve, hanem rá vonatkozó más adat is alkalmas lehet, gondoljunk akár az IP-címekre, földrajzi tartózkodási helyre vonatkozó adatokra, vagy akár internetes böngészési szokásokra. Ezért adatkezelő például az a honlap üzemeltető is, akinek a honlapjáról olyan program települ a látogató gépére, ami gyűjti a látogató egyes internetes barangolási szokásait, majd az adatokat az érintettnek szóló reklámok elhelyezésére használja.

Önkéntes hozzájáruláson kívül is lehetséges az adatkezelés

Az adatkezeléshez megfelelő jogalap szükséges. Az adatvédelmi rendelet előtt gyakran alkalmazott adatkezelési jogalap az érintett személy adatkezeléshez való önkéntes hozzájárulása vagy a törvény által kötelezővé tett adatkezelés volt. Az adatkezelőknek érdemes figyelni arra, hogy a rendelet említ olyan jogalapokat is, ami nem teszi szükségessé az érintett hozzájárulását.

A rendelet szerint személyes adat akkor is jogszerűen kezelhető, ha az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél. Ez azt jelenti, ha például az adatkezelő szerződés alapján nyújt szolgáltatást az érintettnek, akkor hozzájárulás nélkül is kezelheti az érintett azon adatait, amelyek a szolgáltatás nyújtásához szükségesek. Ugyancsak nem szükséges hozzájárulás a szerződéskötést megelőző lépések megtételéhez, ha ezt az érintett kérte. Például ha valaki ajánlatot kér a szolgáltatótól, akkor az ajánlat megküldése érdekében az érintett személyes adatait külön hozzájárulás nélkül is kezelheti.  

Előzetes tájékoztatás

Az új adatkezelési rendelet alapján is nagyon fontos az érintett személyek tájékoztatása. Hiába van megfelelő alapja az adatok kezelésének, ha az adatkezelő nem adja meg az érintettnek az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. Így az érintettet többek között tájékoztatni kell a kezelt adatok köréről, az adatkezelés jogalapjáról, céljáról, időtartamáról, az adatokhoz hozzáférők köréről, az érintettet megillető jogokról és jogorvoslati lehetőségekről.

Adatvédelmi szabályzat szükségessége

Az adatvédelmi rendelet egyik alapelve az elszámoltathatóság elve. Ez azt jelenti, hogy az adatkezelőnek szükség esetén képesnek kell lennie igazolni, hogy adatkezelése megfelel a rendeletben megfogalmazott előírásoknak. Az ilyen megfelelés biztosításának fontos eleme az adatvédelmi szabályzat megléte. Az adatvédelmi szabályzat egy olyan belső szabályzat, amely tartalmazza azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyek az adatkezelő működésében biztosítják, hogy az adatvédelmi szabályok betartásra kerüljenek.

Adatvédelmi nyilvántartás

A május 25-ig érvényben lévő szabályok szerint az adatvédelmi hatóság vezetett nyilvántartást egyes adatkezelésekről. Az adatkezelőnek pedig az volt a kötelezettsége, hogy az adatkezelés megkezdése előtt bejelentkezzen e nyilvántartásba. Az új adatvédelmi rendelet nem ír elő hatósági nyilvántartásba való bejelentkezést, ugyanakkor az adatkezelőket kötelezi arra, hogy saját adatkezelésükről nyilvántartást vezessenek. Tehát a nyilvántartás megmarad, de azt az adatkezelőnek kell vezetnie és szükség esetén a hatóságnak bemutatnia.

dr. Szabó Gergely

1...557558559...1 205558. oldal a 1 205-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv