Július elsején lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé az online számlaadat szolgáltatási kötelezettség, azonban az adóalanyok a jogszabály több pontja kapcsán még bizonytalanok. A Deloitte Magyarország összegyűjtötte, hogy mire érdemes odafigyelni a felkészülés során.
Véglegessé vált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé kötelező online számlaadat szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi környezet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletének Uniós elfogadása nyomán. A Deloitte Magyarország szakértői folyamatosan egyeztetnek a NAV munkatársaival annak érdekében, hogy a felmerült kérdésekkel kapcsolatban egyértelmű és naprakész tájékoztatást tudjanak adni, mind ügyfeleik, mind a közvélemény számára. A társaság összegyűjtötte azokat a témaköröket, amelyek kapcsán a tapasztalatok alapján a legtöbb kérdés merül fel.
A jogszabály szerint a 100 ezer forint áfaértéket meghaladó, belföldi adóalany számára, számlázóprogram alkalmazásával kiállított számlák adatait azonnal, automatikusan be kell küldeni a NAV számára, azonban fontos, hogy az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja a belföldi magánszemély, vagy a külföldi adóalany számára kiállított számlák adatait. Ha ez mégis előfordul, az adatszolgáltatásra kötelezett figyelmeztetést kap az adóhatóságtól.
Ahogy azt Czöndör Szabolcs, a NAV főosztályvezetője a Deloitte podcastjában kiemelte, a számlakiállítás fogalma azt az állapotot jelöli, ami után már semmilyen változtatásra nincs lehetőség a számla adattartalmában, a jogszabály tehát ettől a ponttól teszi kötelezővé a számlaadatok megküldését a NAV számára. A szakember hozzátette, hogy a szabályozás szerint a küldés megkezdésére vonatkozik az azonnaliság. Fontos, hogy a rendelkezés előírja a folyamatosságot is, vagyis az adatszolgáltató rendszer nem gyűjtögetheti a számlaadatokat. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az adóalany számlázórendszere a NAV-nak legfeljebb 100 számla adatait egybecsomagolva küldje el.
„Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján komoly a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az online pénztárgépet használó adóalanyok esetében hogyan működik az új szabályozás. Az online kasszarendszereknél nem lesz változás, viszont az online számlaadat szolgáltatási kötelezettség az azokat használó vállalkozásokra is vonatkozhat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számlázóprogramnak automatikusan kell küldenie az adatokat a NAV felé, ha pedig kézi számláról van szó, akkor százezer forintos áfatartalom felett az adóalanynak kötelező gondoskodni az adatok feltöltéséről az adóhatóság rendszerébe, amire öt naptári nap áll rendelkezésre. Ez persze azzal járhat, hogy ugyanarról a gazdasági eseményről két forrásból is kap információkat a NAV, amire az adóhatóságtól kapott tájékoztatás alapján készülnek is a kockázatkezelésnél” – mondta el dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország áfacsoportjának vezetője.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik, ha a NAV rendszere nem képes fogadni az adatokat, illetve ha valamilyen rendkívüli esemény, például természeti katasztrófa miatt nem tudnak információt továbbítani az adóhatóság felé. A tervezett leállásokról a NAV a honlapján ad tájékoztatást. A számlázószoftverek ugyanakkor továbbra is küldik az adatokat és érzékelik, hogy az adóhatóság szervere nem fogadja azokat. Ilyenkor az az elvárás a szoftverek felé, hogy addig próbálkozzanak, amíg sikeres nem lesz az adatküldés. Az adóalanyok felé pedig az az elvárás, hogy ha probléma adódik, akkor próbálják meg kezelni azt. Speciális esetekben, mint például természeti katasztrófa miatti adatszolgáltatási mulasztás esetén, a NAV mérlegeli a helyzetet, és ha az adóalany felelősségén kívül áll az adatszolgáltatás elmulasztása, akkor nem szankcionál.
Az online számlaadat szolgáltatás kapcsán adószakmai kérdésekben a NAV-tól lehet választ kapni a NAV erre dedikált felületén keresztül. Az új jogszabály informatikai kérdéseket is felvet, ezeket az adóhatóság kimondottan erre a célra létrehozott email címén lehet feltenni (init.onlineszamla_teszt_support@nav.gov.hu). Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, közvetlenül választ kaphat Czöndör Szabolcstól, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetőjétől, a Deloitte podcastjában.
