Az ideiglenes kiküldetésben másik európai uniós országban dolgozóknak ezentúl a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak: erről szavazott az Európai Parlament kedden.
- A célország bérezési szabályai vonatkoznak az összes kiküldött munkavállalóra.
- A kiküldetés időtartamát 12 hónapban határozták meg, amely hat hónappal meghosszabbítható.
- A kiküldött munkaerő védettebb lesz a csalások és kizsákmányolás ellen.
A 456 szavazattal, 147 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett elfogadott, módosított szabályzás célja, hogy a kiküldött munkaerőnek nagyobb védelmet biztosítson, a vállalatok számára pedig igazságos versenyhelyzetet teremtsen.
Méltányos bérek biztosítása
Az elfogadott szabályok értelmében a kiküldött munkaerő esetében is teljes egészében a bérekre vonatkozó helyi szabályzás érvényes. A jogszabályokban előírtakon túl a tagállamok regionális vagy egyes iparágakra vonatkozó kollektív megállapodásokat is köthetnek. Egyelőre ez még csak az építőiparban történt így.
Jobb életkörülmények
Az utazás, az étkezések és a szállás költségeit a munkaadó fizeti, azok nem levonhatók a munkaerő béréből. A munkaadónak megfelelő, a nemzeti szabályzással összhangban álló lakáskörülményekről kell gondoskodnia a munkavállaló számára.
A kiküldetés időtartama
A kiküldetés legfeljebb 12 hónapig tarthat, de az időtartam hat hónappal meghosszabbítható. Ha a munkavállaló ennél tovább maradna az országban, ahova kiküldetésben érkezett, onnantól kezdve a munkakörülmények terén a vendéglátó ország munkavállalási szabályai vonatkoznak rá.
Védelem a csalók ellen
Ha a munkavállaló csalás, például egy fiktív cég áldozata lesz, a tagállamoknak legalább a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelvben szereplő védelmet garantálniuk kell számára.
Nemzetközi közúti fuvarozás
A felülvizsgált irányelv új elemei a fuvarozási szektorban akkor élesednek, ha az iparágra vonatkozó egyedi szabályzás (a mobilitási csomag részeként) életbe lép. Addig az irányelv 1996-os változata lesz mérvadó.
Új szabályok két éven belül
A tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe, és alkalmazniuk kell a szabályokat.
Elisabeth Morin-Chartier (EPP, Franciaország), jelentéstevő: „A döntés a 2014 és 2019 közötti parlamenti ciklus kulcsfontosságú vívmánya. Egy szociálisan érzékenyebb Európa felé mutat, ahol igazságosabb a verseny a vállalatok között, és jobban érvényesülnek a munkavállalók jogai. Döntésével az Európai Parlament támogatta ezeket a célokat.”
Agnes Jongerius (S&D, Hollandia), társ-jelentéstevő: „Európa kiáll amellett, hogy ugyanazon a helyen ugyanazon munkáért ugyanannyi fizetést kapjon minden munkavállaló. A kollégák ismét kollégák, és nem versenytársak lesznek. Fontos lépést tettünk a szociálisan érzékeny Európa megteremtése felé és annak elkerülésére, hogy a vállalatok egymással versengve minél kevesebbet adjanak munkavállalóiknak.”