KamaraOnline

A lakásépítések száma a válság előtti szintet közelíti, azonban a pozitív trendhez és a lakásállomány minőségi újratermeléséhez hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra van szükség.

A KSH kedden tette közzé, hogy az első három negyedévben 10 218 új lakás épült, 28 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Budapesten 29,8 százalékkal (2154 darabra), a megyei jogú városokban 19,7 százalékkal, a többi városban 23,3 százalékkal nőtt az átadott új lakások száma, de legjobban, 47,4 százalékkal a községekben emelkedett. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26 655 volt, 6,2 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában.

A kiadott új építési engedélyek és bejelentések csökkenését a nem lakóépületekre kiadott engedélyek számának 19 százalékos csökkenése okozta, miközben 1,2 százalékkal több, 10 322 lakóépület építését tervezik. Az építendő lakások száma Budapesten 25,0 százalékkal csökkent, a megyei jogú városokban gyakorlatilag változatlan maradt, 0,3 százalékkal nőtt, a többi városban 9,0 százalékkal, a községekben 7,4 százalékkal emelkedett.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, a BKIK Ipari Tagozatának elnökségi tagja az M1 aktuális csatornán értékelve elmondta: A vidék utoléri Budapestet, a községekben az idei első három negyedévben majdnem 50 százalékkal több lakást adtak át, mint egy évvel korábban. Az építőipar fellendüléséhez nagyban hozzájárult a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az 5 százalékos kedvezményes áfa. Az építések finanszírozása is könnyebb, mint pár évvel ezelőtt, hiszen a kereskedelmi bankok 3-5 százalék közötti forint alapú, fix kamatozású, hosszú kifutású hitelkonstrukciókban nyújtanak kölcsönt a lakosoknak. Kiemelte: a jövőben a forgalmi adó visszaigénylésére is lesz lehetőség, ha a kormány elfogadja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kompenzációs csomagjában foglaltakat. Megemlítette azt is, hogy az ÉVOSZ folyamatos konzultációt folytat a Pénzügyminisztériummal a 2020 január elsejétől hatályba lépő összes építkezési feltételről.

Az adatokat kommentálva Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője elmondta: továbbra is fokozott lakásépítési kedv jellemzi a magyar piacot. Jó hatással lehet a lakásépítésekre, hogy a kedvezményes lakásépítési áfa körüli bizonytalanság eltűnhet a piacról, így várhatóan 2019 után sem állnak le a lakásépítések. A lakásépítési engedélyek száma a szerény csökkenés ellenére még mindig magasnak mondható. A visszaesésben azonban szerepet játszhat, hogy az építők a már megkezdett beruházásokra koncentrálnak és újakat még nem terveztek a harmadik negyedévben. A 2019 végén szerkezetkész állapotú társasházak lakásaira is vonatkozik majd a kedvezményes áfakulcs, emiatt a következő negyedévben a lakásépítési engedélyek száma tovább emelkedhet. Balogh László szerint az idén 20 ezer új lakást adhatnak át, ami 8 éves rekordot jelent, és azt mutatja, hogy a lakásépítések száma a válság előtti szintet közelíti.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) közleménye szerint a lakásépítések számának további növelése elengedhetetlen a lakásállomány minőségi megújításához. Ha a megszűnő kedvezményes áfa, illetve egyéb kivezetett támogatások helyett nem fogad el az Országgyűlés ezekkel egyenértékű új ösztönzőket, akkor a lakásépítési számok ismét drasztikusan esni fognak – írták. Még a jelenlegi lakásépítési számok is csak a lakásállomány 300 évente történő megújulásához elegendőek, az indokolt megújulási ütemhez évi 43 ezer lakást kellene építeni. Az egyesület szerint az építőipari fellendülés fenntartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is kiemelte: az elmúlt két évben – a lakásáfa csökkentése és a csok kiterjesztésének bejelentése óta eltelt időszakban – több mint megháromszorozódott a lakásépítési engedélyek és kétszeresére nőtt a lakásátadások száma. Az elemző az idei év hátralevő részében és jövőre jelentős átadási hullámra számít, mivel a kedvezményes lakásáfa 2019. év végi kivezetése erősen behatárolja a lehetőségeket. Az év végén és jövőre várható lakásátadási hullám mellett az irodaépítések, az ipari és logisztikai beruházások, a tisztán állami és uniós támogatású projektek felfutásával idén a gazdasági növekedés gyorsulására számít. A lakásátadások száma idén és jövőre a fővárosban meghaladhatja a 10 ezret, országosan pedig a 25 ezret. A kivitelezéseket ugyanakkor hátráltatja a munkaerő- és kapacitáshiány, egyes tervezett társasház-beruházásokat már visszavontak, így feltehetően nem épül annyi lakás, mint ahány engedély kiadására sor került. Rámutatott: 2020-ban jelentősen visszaeshetnek a lakásépítések, amit csak részben ellensúlyozhatnak a kormány által tervezett családtámogatási ösztönzők. Az elemző szerint a válság előtti teljesítményhez, és a lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések még messze elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. Tavaly összesen közel 14,4 ezer lakás épült, ami 1000 lakosra 1,5 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség.

Az OTP Ingatlanpont is üdvözölte, hogy tovább élénkül az újlakás-piac, több rekord is megdőlt, a kiadott építési engedélyek számában ugyanakkor a következő negyedévekben sem várnak felívelést. A megépülő lakások száma viszont tovább nőhet, mivel folyamatosan adják át az elmúlt három évben tömegével elkezdett lakásokat. Az építkezések hivatalos befejezését mutató használatba vételi engedélyek száma 2019 után is, egy ideig még magas maradhat nem csak az építési idők elhúzódása miatt, hanem azért is, mert egy néhány héttel ezelőtti döntéssel a lakásépítők egy kis haladékot kaptak az építkezések befejezésére.

(Forrás: MTI)

Idén szeptemberben a háztartások 37 milliárd forint hitelt vettek fel, és 13 milliárd forintnyi betétet helyeztek el a belföldi pénzintézeteknél.

Az év első kilenc hónapjában a megtakarítások 667 milliárd forintnyi növekedése messze meghaladta a hitelállomány 252 milliárd forintos emelkedését – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Miközben a hitelfelvétel 85,6 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest, a friss betétek elhelyezése 415 százalékkal haladta meg a tavaly első három negyedévi 129 milliárd forintot.

A teljes lakossági hitelállomány 2015 októbere óta augusztusban lépte át először a 6 ezer milliárd forintos küszöböt, szeptember végén 6064 milliárd forintra rúgott. A betétállomány ugyanakkor március óta meghaladja 8 ezer milliárd forintot és szeptember végére 8458 milliárd forintra emelkedett.

A háztartások idén felvett hiteleinek csaknem 89 százaléka, 224 milliárd forint a lakáshitel-állomány növekedéséből ered, ezzel szemben a fogyasztási hitelek csak 32 milliárd forinttal részesedtek a hitelfelvételből. A lakáscélú hitelek teljes hiteldíj mutatója (thm) az első kilenc hónapban 76 bázisponttal emelkedett, a legalább 5, de legfeljebb 10 évre rögzített kamatozású fedezett lakáshiteleké viszont ebben az évben 34 bázisponttal 5,48 százalékosra csökkent, és szeptember végén 79 bázisponttal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

(Forrás: MTI)

Szeptemberben a vállalatok 122 milliárd forint hitelt vetek fel a belföldi hitelintézetektől és betétállományukból is 158 millió forintnyit vettek ki. A betétkivonásra január óta először volt példa és akkor is jóval kevesebbet, 25 milliárd forintot tett ki.

A kilencedik hónap végén a nempénzügyi vállalatok hitelállománya ezzel 7317 milliárd forintra emelkedett, ám a betétállomány ezt meghaladó összeget, 8149 milliárd forintot ért el – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján olvasható legfrissebb adatokból. Az adatok tanúsága szerint tehát a nem pénzügyi vállalati szektor szeptember végén 832 milliárddal forinttal nettó hitelezője volt a nemzetgazdaságnak.

Az első három negyedévben a vállalatok hitelállománya 822 milliárd forinttal emelkedett, ami több mint kétszerese a múlt év azonos időszakában regisztrált 405 milliárd forintnak. Ebből a forgóeszköz-finanszírozásnak tekinthető egy évesnél rövidebb lejáratú hitelek állománya 294 milliárd forinttal nőtt, szintén megduplázva az egy évvel korábbi 147 milliárd forintnyi emelkedést. A legnagyobb, 156 százalékos növekedést az egy évesnél hosszabb, de legfeljebb ötéves lejáratú hitelek állománya mutatta, idén 227 milliárd forinttal a tavalyi 89 milliárd után. Az ötévesnél hosszabb lejáratú beruházási hitelek állománya szeptember végén 301 milliárddal haladta meg a tavaly év végit, az egy évvel korábbi 169 milliárd forint növekedést követően.

A vállalatok szeptemberi betétkivonása forintban történt (164 milliárd), miközben devizában 5,7 milliárd forintot helyeztek el.

A vállalati betétek állománya szeptember végéig 613 milliárd forinttal emelkedett, míg tavaly 354 milliárd forint volt a növekedés az első kilenc hónapban. Az idén is a látra szóló folyószámlabetétek 588 milliárd forintos növekedése volt a meghatározó, míg a lekötött betétek 25 milliárdnyi növekményéből 34 milliárd éven belüli lekötést jelentett, az egy évnél hosszabb időre lekötött betétekből viszont kivontak a vállalkozások. A tavalyi év első háromnegyedében még az éven túli lekötött betéteiket növelték a vállalatok az egy évesnél rövidebb lejáratúakból viszont 197 milliárd forintnyit folyószámla betétbe tettek át.

(Forrás: MTI)

Októberben 5,4 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországom, mint egy évvel korábban, az év első 10 hónapjában 24,2 százalékos volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) és a Carinfo.hu a DataHouse Kft. adatai alapján közölte: októberben 10 923, az első 10 hónapban pedig 115 549 új személygépkocsi került forgalomba. Ebből összesen 1031 volt tisztán elektromos autó, 97,1 százalékkal több, mint tavaly. A forgalomba helyezett plug-in hibridek száma 636 volt, ami 77,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatait.

Az MGE közleményében kiemelte, hogy az októberi eredményeken látszik a szeptemberi szerény visszaesés utáni piaci helyreállás trendje, így a piac nagy valószínűséggel a hátralévő három hónapban behozza az emelt előrejelzéshez képest szerény elmaradását. Az MGE szerint egész évben 142 ezer új személygépkocsit helyeznek fogalomba.

A tisztán elektromos és a plug-in hibrid gépkocsik forgalomba helyezése jelentősen, de még kis mennyiség mellett időarányosan nő, azonban a felvevő piac korlátozott, az egész évre elképzelt 2000 darab körüli forgalomba helyezés elérhető.

Az egyesület kitért arra is, hogy kiemelten kell foglalkozni a Magyarországra beáramló használt autók korösszetételével. A szervezet sürgeti a használt autók importjának mederbe terelését annak érdekében, hogy a fejlettebb országokban letett régebbi, nagyobb károsanyag-kibocsátású, különösen a régebbi dízelmotoros autók ne, vagy ne ilyen mértékben kerüljenek forgalomba Magyarországon.

Az új nagyhaszonjárművekből 439 került forgalomba októberben, ami 29,3 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Az év eddigi részében összesen 5480 nagyhaszonjárművet helyeztek forgalomba, 14,5 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Az októberben forgalomba helyezett 97 autóbusz 120,5 százalékkal több volt a tavaly októberinél. Az első 10 hónapban 543 új autóbusz állt forgalomba, ami 8,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A gépjárműimportőrök egyesülete szerint az autóbuszpiac kis mérete miatt mutat jelentős havi eltéréseket, az a fontos, hogy éves szinten növekedés legyen, mert a hazai buszpark nagyon idős.

Az eladott új motorkerékpárok száma 54,9 százalékkal nőtt, októberben 175 volt. Január-októberben 2797 új motorkerékpár került forgalomba, ami 31,9 százalékos növekedés. Az MGE közleményében ugyanakkor jelezte, hogy a piac továbbra is gyenge. Az egyesület változatlanul úgy véli, hogy a helyzet javítása érdekében fontos lenne a robogó-azonosítás megoldása a közlekedési céllal használt motorok esetében. Az MGE jó hírként értékelte, hogy jövő évtől a motorkerékpárok regisztrációs adója a használati motorok esetében csökken, ami kedvező hatással lehet a piac fejlődésére.

A Carinfo.hu tájékoztatása szerint a személygépkocsi márkák közül a legtöbbet Suzukiból adták el 2018 első tíz hónapjában a magyar piacon, összesen 16 387-et, a márka piaci részesedése 14,18 százalék volt. Fordból 11 518, Skodából 10 338, Opelből 9345, Volkswagenből 8988 kelt el. Az előző év azonos időszakában szintén a Suzuki állt az élen 13,22 százalékos piaci aránnyal. A második helyen változatlanul a Ford állt, a harmadik, illetve a negyedik helyet pedig az Opel, illetve a Skoda szerezte meg.

A Carinfo.hu arról is beszámolt, hogy októberben 1806 új kishaszongépjárművet helyeztek forgalomba, míg 2017 októberében a számuk még elérte a 2180-at. Az év első tíz hónapjában 17 824 új kishaszongépjárművet helyeztek forgalomba, ami 2333-mal több mint egy évvel ezelőtt. A január-októberi időszakban a kishaszongépjármű márkák közül a legtöbbet a Fordból adták el a magyar piacon, összesen 4675 darabot, a márka piaci részesedése 26,23 százalék volt.

(Forrás: MTI)

Az elmúlt évek fogyasztóvédelmi ellenőrzései 54-ről 15 százalékra szorították vissza az e-kereskedelemben tapasztalt jogsértések arányát. A kedvező változás az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmét szigorító törvénymódosításnak is köszönhető.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság több mint 1500 webáruházat vizsgált az elmúlt másfél évben. A tapasztalatok szerint továbbra sem jellemző az e-kereskedelemben kirívó jogsértés, ami az ellenőrzések mellett az Országgyűlés által elfogadott szigorú törvénymódosításnak is köszönhető. A módosítást követően a fogyasztóvédelmi hatóság továbbra is figyelmezteti a jogsértő vállalkozást, azonban ha az ismételt ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy a webáruház ugyanazt a jogsértést követi el, a korábbihoz képest magasabb, 200 ezer és 2 millió forint közötti bírságot szab ki.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „2017 óta a fogyasztóvédelmi ellenőrzések középpontjában az elektronikus kereskedelem áll. Az elmúlt két év egyértelműen bebizonyította, hogy folyamatos jelenléttel és visszatartó erővel bíró szankciókkal komoly javulást lehet elérni az online kereskedelem fogyasztóvédelme terén. A rendszeres ellenőrzések a vásárlók mellett a tisztességes vállalkozásokat is védik.”

Az ellenőrzésen megbukott e-kereskedelmi vállalkozások tipikus hiányossága a 14 napos elálláshoz kötődő részletes tájékoztatás elmaradása. Sok esetben az elállási jog gyakorlását szabálytalanul többletfeltételekhez, például az eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez kötik. Problémák merülnek fel az elérhetőségi adatok közlésével is, ami azért fontos, mert a magyar nyelvű honlap vagy a „.hu” végződés nem garantálja, hogy hazai webáruházból vásárolunk. A tapasztalatok alapján a termék kiszállításáról szóló határidő gyakran megtévesztő, a cégek nem tudják tartani a rendeléskor vállalt ígéretet.

2018-ban külön ellenőrzéssorozat indult a „csodát ígérő” termékeket forgalmazó honlapokkal szemben, amelyek megtévesztő módon gyors gyógyulást, fiatalodást vagy néhány nap alatti nyelvtanulást ígérnek. Az ilyen honlapok a legtöbb esetben az e-kereskedelemre vonatkozó jogszabályi követelményeknek sem felelnek meg.

Az interneten történő vásárlás előtti hatékony tájékozódást segíti a www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu honlapon elérhető adatbázis. Az online felület az e-kereskedelmi cégek ellen hozott jogerős határozatok mellett tartalmazza azt is, ha a vállalkozás teljesítette a határozatban foglaltakat, és így fogyasztóvédelmi szempontból már megfelelően működik.

Az uniós tagállamokban bejegyzett webáruházakból való vásárlás során felmerült problémák esetén az ITM-en belül működő Európai Fogyasztói Központ nyújt érdemi és ingyenes segítséget. A minisztérium és a fogyasztóvédelmi hatóság aktív jelenléttel és rendszeres ellenőrzésekkel járul hozzá a magyar családok, vásárlók jogainak megóvásához, érdekeinek védelméhez.

(Forrás: ITM)

Az idei első fél évben az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetések 16,8 százalékkal, 28,8 milliárd forintra, a tag-egészségkasszáknál 25,6 százalékkal, 10 milliárd forint fölé emelkedtek az elmúlt év első fél évéhez képest.

A szövetség közleménye idézi Kravalik Gábort, a Pénztárszövetség elnökét, aki elmondta: egyre többen élnek a pénztári megtakarításokhoz kapcsolódó adó-visszatérítés lehetőségével. Várhatóan az idei év végén is megnő az egyéni befizetések összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál és egészségpénztáraknál, mivel így lehet a legjobban kihasználni az évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítést. Ez a kedvezmény várhatóan új belépőkkel is gyarapítja a pénztári tagságot.

A Pénztárszövetség adatai alátámasztják, hogy az év végi időszakban a legaktívabbak a tagok: 2016 és 2017 utolsó negyedévében is több mint 20 milliárd forint felett volt az egyéni befizetések összege, szemben az adott év korábbi negyedéveire jellemző 8,3-13,5 milliárdos összegekkel.

A Pénztárszövetség elnöke szerint az adóvisszatérítés kedvez a lakossági megtakarítási hajlandóságnak és az adófizetés optimalizálása szempontjából is jó lehetőség. A szövetség idei kutatásából kiderült, hogy napi pár száz forintos spórolással a pénztárakon keresztül a tagok megteremthetik az egyéni céljaikhoz szükséges anyagi fedezetet. Megjegyezte, hogy az egészségpénztárak nemcsak a pénztári tagnak, hanem a családtagjaiknak is segítséget nyújtanak az egészségmegőrzésben és a váratlan helyzetekre való felkészülésben.

Az elnök rámutatott: bár az alacsony kamatok hatással vannak a kasszák teljesítményére, de hosszú távon ebből a szempontból is kedvezőek az adatok, az elmúlt másfél évtized alatt a teljes önkéntes szektor átlagosan évi 3,5 százalékos reálhozamot produkált.

A pénztárak 2008 óta 412 milliárd forintot fizettek ki nyugdíjszolgáltatásként, vagyis évente átlagosan 40 milliárd forint körüli nyugdíj-kiegészítést juttattak tagjaik számára, az átlagos tagi megtakarítás 1,3 millió forintot ér el.

(Forrás: MTI)

A végrehajtott adócsökkentéseknek és az építésügyi eljárások gyorsításának köszönhetően a régióban Magyarország teljesítménye nőtt a legnagyobb mértékben a Világbank Doing Business versenyképességi felmérése szerint.

A Világbank által évente közzétett Doing Business felmérés 190 országot rangsorol a vállalati működési környezet versenyképessége szempontjából. A Magyarországra vonatkozó értékelés 71,94-ról 72,28 pontra nőtt, így a kelet-közép-európai uniós országok közül Horvátország mellett hazánk érte el a legnagyobb javulást a régióban, amellyel az 53. helyen áll.

A most publikált rangsor ugyanakkor nem vethető össze a tavalyi helyezésekkel, mivel a Világbank több utólagos adatrevíziót hajtott végre. Magyarország pontszámának javulása mögött a vizsgált szempontok alapján két kormányzati intézkedés áll: a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó 2017. január elsejei csökkentése, valamint az önkormányzati építéshatóságnál az eljárási határidő rövidítése 2018. január 1-jétől. Két további pozitív irányú kormányzati intézkedést a felmérés módszertani szempontok miatt csak jövőre vesz figyelembe: a helyi adóregisztráció kötelezettség eltörlését és a szociális hozzájárulási adó további csökkentését.

A felmérés szerint a beruházásokhoz szükséges eljárások gyorsításán, így az építési engedélyezésekhez és a villamos áram bekötéséhez kapcsolódó hatósági eljárási idő hosszán még javítani szükséges. Szintén egyszerűsíteni kell a vállalkozások adóadminisztrációját, valamint a csőd- és felszámolás eljárás jogszabályait.

(Forrás: Pénzügyminisztérium)

A használt autók forgalma rekordot dönthet az idén Magyarországon – prognosztizálja a Das WeltAuto az első háromnegyed év adatai alapján, ám felhívja a figyelmet arra, hogy az autócserék lendülete immár lassul.

A cég a Datahouse adatait idézve ismerteti: az idén január és szeptember között 573 722 használt autó került új tulajdonoshoz, 13,7 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. Hozzáteszik, hogy 2017-ben még 26,5 százalékot nőtt a piac az első háromnegyed év alatt, 2016-hoz viszonyítva. Tavaly a teljes évben 687 991 használt kocsit írtak át, 10,9 százalékkal többet, mint 2016-ban.

A használtautó-import ugyanakkor lejtmenetbe kapcsolt, az idei harmadik negyedévben 2,4 százalékkal kevesebb (40 902 darab) használt kocsit hoztak be az országba, mint egy évvel korábban, hat év után ez volt az első negyedév, amikor visszaesett a behozatal.

Az idén átírt járművek 77,5 százaléka 10 évnél idősebb volt, az ötéves vagy annál fiatalabb kocsik aránya pedig mindössze 12,8 százalék – hívja fel a figyelmet Frank György, a Das WeltAuto márkaigazgatója, rámutatva: az emberek túlnyomó része továbbra is készpénzre vesz autót, és alapvetően rövid távra keres megoldást. A hazai autóállomány átlagéletkora közel tizennégy év – figyelmeztetett.

Kitért arra, hogy a dízelautók iránti kereslet tapasztalataik szerint az elmúlt időszak negatív hírei ellenére nem csökkent, mivel korlátozásokat csak a régi, Euro IV, illetve Euro V kibocsátási norma szerinti autóra vezetnek be néhány nyugat-európai nagyváros belvárosában. A Das WeltAuto hálózatában továbbra is népszerűek a gázolajjal hajtott modellek, mivel gazdaságosságban továbbra is verhetetlenek – fűzte hozzá.

A magyarországi használtautó-piacon az Opel 13,5 százalékos részesedést hasított ki a kilenc hónap alatt (77 168 autó), a második 9,9 százalékos részesedéssel a Volkswagen (56 824 autó), a harmadik legnépszerűbb márka a Suzuki (56 739 autó) lett.

(Forrás: MTI)

Továbbra is tart a drágulás és a forgalom élénkülése az ingatlanpiacon, ezért megnőtt a kereslet az olcsóbb, kevésbé frekventált városrészekben található lakások iránt.

Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László elmondta: legfrissebb adataik szerint Budapesten, októberben az egy lakáshirdetésre jutó érdeklődések száma a XXII., XXI., XX., XVII. és a XV. kerületben volt a legmagasabb.

A szakértő a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira alapozó elemzésüket ismertetve kifejtette, bár nem csökken a vevők száma a piacon, mégis egyre nehezebben tudnak lépést tartani az árak emelkedésével, ez leginkább a fővárosra és a vidéki nagyvárosokra jellemző, amelyek továbbra is a lakáspiaci forgalom gerincét adják.

A cég elemzése szerint Budapesten és a nagyvárosokban a külső kerületek népszerűsége következtében októberben például a csepeli használt lakások átlagos négyzetméterára 27 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, de a jelenlegi 427 ezer forintos kínálati ár még mindig kifejezetten alacsonynak mondható például a IX., VI. vagy VII. kerület 700 ezer forint körüli négyzetméterárához hasonlítva.

Szintén jelentős, 40 és 36 százalékos áremelkedés látható a X. és XV. kerületi lakások négyzetméteráraiban, de az árak így is alig haladják meg a négyzetméterenkénti 500 ezer forintot – folytatta Balogh László, aki szerint Budapest mellett a vidéki nagyvárosokra is igaz ez a tendencia, a korábban legkeresettebb, legdrágább városrészek helyett az olcsóbbak felé fordulnak a vevők.

Az elemző emlékeztetett arra, hogy a legfrissebb hivatalos adatok alapján a lakásdrágulás üteme új erőre kapott 2018-ban: az év első felében a lakások áremelkedése 8,2 százalékos volt, a 2017 egészére vonatkozó 5,9 százalékkal szemben. Az új lakások 7,6 százalékkal drágultak a hivatalos statisztika szerint, miközben a múlt év egészében 6 százalékos volt az áremelkedés mértéke. Az idei első félévben 59 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ez 7 százalékos emelkedést jelent.

(Forrás: MTI)

Arra lehet számítani, hogy az ingatlanpiaci fellendülés töretlen marad – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, negyedévente publikált ingatlanpiaci felmérésében.

A GKI a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság következő egy évre vonatkozó ingatlanpiaci terveit és kilátásait térképezte fel. A harmadik negyedévi vizsgálatban 110 ingatlanokkal foglalkozó cég és 1164 vállalat vett részt, a lakossági reprezentatív minta 1000 emberből állt.

A közlemény szerint az élénk gazdasági növekedés a logisztikai ingatlanok kihasználtságát magasan tartja. A kihasználtsági ráta a fővárosi agglomerációban 90 százalék, ami negyedéves alapon ugyan 1 százalékpontos csökkenést, de éves alapon 5 százalékpontos emelkedést jelent, a nyugati országrészben a ráta 93 százalékos, a keleti régióban pedig 87 százalék. A megkérdezettek szerint a bérleti díjaknál 2-4 százalékos emelkedés várható a következő egy évben a raktárpiacon.

Az irodák kihasználtsága Budapesten és környékén 2018 harmadik negyedévében enyhén tovább emelkedett, 92 százalékra nőtt. Kelet-Magyarországon ugyanakkor a júliusban mért 84 százalékos kihasználtság októberre 82 százalékra csökkent, míg Nyugat-Magyarországon a júliusi 90 százalékos mutató októberre sem változott. A felmérésben résztvevők várakozásai szerint a következő egy évben 2-3 százalék körüli bérletidíj-emelkedésre lehet számítani.

A lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó lakossági várakozások az egy negyedévvel korábbihoz képest jelentősen élénkültek. Júliushoz képest ugyan azoknak a körében, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót nem történt változás, de a valószínű szándékú körben 27 százalékpontos növekedés következett be. A lakossági kilátások meghaladták 10 éves csúcsukat. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások is számottevően erősödtek az egy negyedévvel ezelőttihez képest. A valószínű körben 24, a biztos szándékú körben 22 százalékpontos volt a bővülés.

A lakásárak növekedésére várhatóan a közeljövőben is számítani lehet. A felmérés alapján a használt lakásoknál a következő egy évben 2-5 százalék közötti áremelkedés valószínű, az új építésű lakások árai pedig 2-3 százalékkal emelkedhetnek.

(Forrás: MTI)